Új-Zéland, Ausztrália, Dél-Afrika és több dél-amerikai ország is szerepel az úticélok között. Többször foglalkoztak már ezzel a programmal az M1-en: a kiutazó fiataloknak az a feladatuk a következő 7 hónapban, hogy a világ túloldalán is erősítsék az ott élő magyar közösségek magyarságát.
Zsidi Sára fél évet töltött Sydneyben a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasaként. A helyi cserkészcsapatnak segített, valamint órákat tartott a magyar iskolában. Júniusban ismét a szigetországba repül, hogy folytathassa a megkezdett munkát.
„Úgy gondolom, hogy ez nagyon nagy segítség, mert csak ha arra gondolunk, hogy családoknál vagyunk elszállásolva, akik mondjuk egész nap nem beszélnek magyarul, és este mikor hazajönnek, akkor úgymond rá vannak kötelezve, hogy velünk magyarul beszéljenek” – mondta Zsidi Sára Johanna.
A déli féltekére utazó fiatalok a napokban egy továbbképzésen vesznek részt. Többek között azt is megtanulják, hogyan kell majd beszámolókat írniuk a külföldön végzett munkájukról.
„Küldenek be havonta, negyedévente és a legvégén egy záróbeszámolót, de hogy a szélesebb közönség számára is ismertebbé váljon ez a program, hogy miről szól a Kőrösi Csoma Sándor program ösztöndíjasainak a munkája, ezt egy saját honlapon publikáljuk is” – magyarázta Mucsi Géza, a Kőrösi Csoma Sándor Program szakmai vezetője.
A Kőrösi és a Petőfi Programok célja elsősorban a távol élő magyarok identitásának megtartása és a magyar nyelv megőrzése.
„Meg tudjuk erősíteni, a magyar nyelvet tudjuk szinten tartani, vagy újra tanítani, a gyerekeket , fiatalokat a magyar kultúrával, hagyományokkal meg tudjuk ismertetni , azt a kultúrkincset, ami jellemzi a mi népünket át tudjuk adni, vissza tudjuk tanítani” – fejtette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.
Júniusban 29 fiatal indul el Dél-Amerikába, Új-Zélandra és Ausztráliába, ahol összesen hét hónapot töltenek majd el.
