A Szuverenitásvédelmi Hivatal tényleges közfeladat nélkül, politikai célból jött létre, így nincs helye alkotmányos demokráciában – hangoztatta Melléthei-Barna Márton, a Tisza képviselője a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényjavaslat általános vitáját megnyitó felszólalásában.

„Valójában arról döntünk, hogy a magyar állam intézményei közfeladatokat látnak-e el, vagy politikai akaratot szolgálnak ki; arról, hogy az állam a polgárok szabadságát védi-e, vagy a polgárokkal szemben lép fel. A kérdés tehát az, hogy egy alkotmányos demokráciában elfogadható-e egy olyan hivatal fenntartása, amelynek tényleges rendeltetése a politikai megfélemlítés” – fogalmazott az előterjesztő, akinek megfogalmazása szerint egy közfeladat nélküli, politikai céllal létrejött intézményt kívánnak felszámolni.

Hangsúlyozta: a szuverenitás lényege az, hogy a közhatalom végső forrása a nép, a népszuverenitás pedig azt jelenti, hogy a polgárok szabadon alkothatnak véleményt, szerveződhetnek, bírálhatják a hatalmat, vehetnek részt a közéletben és szabad választásokon dönthetnek az ország sorsáról. Ebből következik, hogy a szuverenitás védelmére hivatkozva az állam nem fordulhat szembe polgáraival – tette hozzá, kiemelve, egy állam nem attól erős, hogy elhallgattatja a kritikát, hanem hogy képes azt elviselni, és arra reagálni nyilvános vitában előadott érvekkel.

Melléthei-Barna Márton megjegyezte: a demokrácia már akkor is sérül, ha az állampolgárnak végig kell gondolnia, milyen következménye lesz a véleménynyilvánításának.

Kiemelte: a törvényjavaslat nem a magyar állam szuverenitásának védelmét szünteti meg, hanem a szuverenitás fogalmának visszavételéről szól.

Arról, hogy a szuverenitás ne legyen többé politikai bunkósbot vagy olyan gumifogalom, amivel bárkire rá lehet mutatni, aki a hatalom számára kellemetlen – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy az államnak joga és kötelezettsége fellépni a szuverenitás sérelme ellen, de jogállami kertek között, politikai semlegesség, világos hatáskörök és bírói kontroll mellett.

A hivatal működését értékelve a kormánypárti képviselő kijelentette, ami történt, nem szuverenitásvédelem volt, hanem a szuverenitás fogalmának kisajátítása, így a hivatal megszüntetése nem gyengíti, hanem erősíti az országot.

Melléthei-Barna Márton hozzátette: ez a döntés azt üzeni, hogy Magyarországon a közhatalom nem használható politikai megfélemlítésre. Az állami intézményrendszer nem szolgálhat pártpolitikai célokat, a közélet szereplőit nem lehet hivatalos gyanú légkörében tartani, a sajtó, a civil társadalom és az állampolgári részvétel pedig nem veszélyforrás, hanem a demokratikus működés része.

A kormány szerint ezzel nem a szuverenitás védelmét szüntetik meg

Bódis Péter, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: megszüntetik a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, de nem a magyar szuverenitás védelmét fogják ezzel megszüntetni, nem Magyarország önállóságát gyengítik, nem a nemzeti érdek képviseletéről mondanak le.

Hangsúlyozta:

a magyar szuverenitást nem az védi, ha az állam saját polgárait, civil szervezeteit, újságíróit, közéleti szereplőit és politikai ellenfeleit figyeli, listázza, megbélyegzi vagy politikai nyomás alá helyezi. A magyar szuverenitást az védi, ha az állam erős, tisztességes, jogállami és átlátható módon működik, ha a közpénzt valódi közfeladatokra fordítják, ha a hatóságok nem pártpolitikai megrendelésre, hanem törvényes felhatalmazás alapján, ellenőrizhető és alkotmányos keretek között járnak el

– magyarázta.

Úgy vélte, a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem ilyen intézmény volt, nem egy valós közjogi szükségletre adott választ, nem olyan szerv volt, amely nélkülözhetetlen állami funkciókat töltött volna be. Ez a hivatal politikai konstrukció volt, egy olyan intézmény, amelynek a neve szuverenitásvédelemről szólt, a működése azonban politikai célú nyomásgyakorlásról, megbélyegzésről és félelemkeltésről – jelentette ki.

Az államtitkár kifejtette:

egy alkotmányos demokráciában az állam nem kezelheti ellenségként a saját polgárait csak azért, mert azok véleményt mondanak, szervezetet alapítanak, újságot írnak, közéleti vitában részt vesznek, vagy nem értenek egyet a politikai hatalommal.

„A demokratikus közéletben a kritika nem fenyegetés, a független sajtó nem idegen érdek, a civil szervezet nem automatikusan gyanús szereplő, az ellenzéki vélemény pedig nem nemzetbiztonsági kockázat” – fogalmazott.

Mint mondta: a Szuverenitásvédelmi Védelmi Hivatal azt a logikát testesítette meg, amely szerint a közéleti részvétel gyanús, a független hang veszélyes, a kritikus vélemény pedig külföldi befolyásként címkézhető. Ez a logika méltatlan Magyarországhoz, méltatlan egy európai demokráciához, ezért ennek a korszaknak véget kell vetni – jelentette ki Bódis Péter.

A Tisza Párt szerint ez volt „a legfeleslegesebb intézmény”

Molnár Zoltán (Tisza) kiemelte: „A mögöttünk hagyott korszak egyik legkárosabb, legfeleslegesebb és leginkább képmutató intézményének, a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak végleges jogi és fizikai felszámolására kérem a képviselőket. A józanul gondolkodó magyar állampolgárok már a megalakulása pillanatában tudták, hogy a szuverenitást nem egy pártállami sóhivatal fogja megvédeni.”

Úgy látja, amikor az előző kormány létrehozta ezt az intézményt, valójában nem a hazát védte, hanem saját politikai hatalmát próbálta meg bebetonozni a társadalmi elégedetlenséggel szemben. Ez a javaslat nemcsak a bürokratikus és ideologikus intézmény megszüntetésére szólít fel, hanem arra is, hogy térjenek vissza hivatalosan és visszavonhatatlanul a normális, alkotmányos és tiszta demokratikus állam működéséhez – mondta.

Közölte: az előző kormány a nemzeti szuverenitást „politikai bunkósbottá silányította”, és örökségül hagyott egy ellenőrizhetetlen, homályos jogkörökkel felruházott hivatalt, amelynek egyetlen feladata a politikai és társadalmi megfélemlítés, a kritikus hangok elnémítása és a hatalom védelme volt a saját állampolgáraival szemben.

Molnár Zoltán kitért rá: a hangzatos nevű, ellenőrizhetetlenül működő, belső ellenséget kereső hivatalok sohasem a nép szabadságát és a haza függetlenségét szolgálták, hanem mindig az elnyomás és a korrupció elfedésének eszközei voltak.

„A Szuverenitásvédelmi Hivatal az előző rendszer drága, káros és felesleges politikai torzszülötte”

– mondta.

Hangsúlyozta: a magyar nemzet elég erős, érett és bölcs ahhoz, hogy megvédje magát és függetlenségét anélkül is, hogy „egy politikai komisszárokból álló mesterséges intézmény mondja meg, ki a jó hazafi és ki a külföldi ügynök”.

Azt kérte az Országgyűléstől, hogy „zárjuk be végleg ezt a sóhivatalt, az ingatlanjait és a megmaradt forrásait pedig fordítsuk a magyar egészségügy és az oktatás újjáépítésére; adjuk vissza a szuverenitás védelmét oda, ahova valójában tartozik: a független magyar bíróságok, a törvényes hatóságok és a szabad felelős magyar polgárok kezébe”.

Fidesz: Feltétele-e az uniós források hazahozatalának a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése?

Szűcs Gábor, a Fidesz vezérszónoka minderre válaszul felidézte: a Szuverenitásvédelmi Hivatalt 2024-ben azért hozták létre, hogy védje Magyarország önrendelkezését, a szervezet feladata a külföldi befolyásolási kísérletek feltárása és vizsgálata a politikában, a médiában és a civil szférában, megelőzve az illegális külföldi kampányfinanszírozást és a nemzeti érdek sérülését. Szerinte nem meglepő, hogy a hivatalt a kormány megszünteti.

Elgondolkodtatónak nevezte, hogy Magyarország egyik piacvezető, külföldi tulajdonban lévő kereskedelmi televíziójából több munkatársat is „beejtőernyőztettek” a kormányzatba

– mondta, feltételezhetően Szondi Vanda és Magyar Éva kormányszóvivőre utalva.

Végül azt kérdezte: a hivatal megszüntetése feltétele-e az uniós források hazahozatalának?

Kiemelt kép: Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt képviselője, a módosítás beterjesztője az alaptörvény tizenhatodik módosításáról szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. május 27-én (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)