Cikkünk frissült!
Az Átlátszóhoz eljutott bírósági dokumentumok tanúsága szerint M. T. 2008-ban a sértett számítógépéről származó szexuális tartalmú fotókkal zsarolt meg valakit, 300 ezer forintot kért és kapott azért, hogy a sértettről készült, tőle eltulajdonított szexuális tartalmú felvételeket ne hozza nyilvánosságra az interneten.
Emiatt a Fővárosi Törvényszék 2014-ben zsarolás bűntettében és információs rendszer elleni bűncselekményben is bűnösnek találta, és jogerősen egy év felfüggesztett börtönbüntetésre és kártérítés megfizetésére ítélte.
A portál a szenzitív adatok kitakarásával a bírósági dokumentumokról fotót is mutatott. Mint írták, az első- és másodfokú ítéletekben rögzített tényállás szerint M. T. 2008-ban feltörte a sértett iWiW-profilját és az e-mail-cím megváltoztatásával kizárta onnan a sértettet. Ezután e-mailt küldött a sértettnek, amelyhez a sértett gépéről megszerzett „szexuális tartalmú” fényképeket csatolt azzal, hogy amennyiben nem szeretné azok közzétételét az iWiW-es adatlapján, akkor fizessen 300 ezer forintot. A sértett a kért összeget két részletben meg is fizette az M. T. által nyitott bankszámlára.
Közlésük szerint M. T. tagadta a bűnösségét a per során, és egy körmönfont magyarázattal állt elő a történtekre, de a bíróság első- és másodfokon is bűnösnek találta zsarolás bűntettében, és információs rendszer elleni bűncselekményben is. Emiatt 2014-ben jogerősen egy év felfüggesztett börtönbüntetésre és kártérítés megfizetésére ítélték.
Radnai Márknak is volt köze az informatikushoz korábban
Az Átlátszó azt is felidézte, hogy M. T. 2024 júliusában bukkant fel a Tisza Pártnál egy kibervédelmi javaslattal, amit az addig ott önkénteskedő informatikai szakértő, aki már készítette a kibervédelmi terveket kiegészítve a kockázatelemzéssel, gyenge minőségűnek minősített, valamint M. T. múltját és referenciáját kockázatosnak ítélte. Radnai Márk alelnök ezután kémnek minősítette az addig ott önkénteskedő informatikai szakértőt, aki emiatt a félkész kibervédelmi terveket a kollégáinak átadta és távozott.
A portál szerint a kilépett informatikus által készített tervekben szerepelt egy tapasztalt szakértőkből álló kibervédelmi névsor, akik közül később valakit az akkori munkahelyéről eltávolítottak emiatt. Forrásuk arra is felhívta a figyelmet, hogy
a discordos és a Tisza Világ appnál történt adatszivárgások is akkor történtek, amikor „Buddha” felelt az informatikai biztonságért.
Az Átlátszónak egy másik forrás azt mondta, hogy Buddha „kémelhárítóként” is működött a pártnál, és a feladatkörének része volt az újonnan jelentkezők ellenőrzése is nyílt forrásokból elérhető információk alapján. Őt a 2024-es év végén nyilvánították kémnek, és küldték el, miután gyanússá vált M. T. tevékenysége, aki állítása szerint több tucat lojális önkéntest küldött el például „Fidesz-ügynökség” vádjával a szervezettől, paranoid légkört teremtett, és „erkölcstelenül bánt a nőkkel”.
Egy harmadik forrásuk szintén a nőkkel való bánásmódot említi, úgy emlékszik, hogy M. T. felelősségre vonását is tervezték egy női önkéntes állítólagos zaklatása miatt, amit aztán a „Henry-ügy” elsodort. A zaklatási ügyben állítólag érintett nőt az Átlátszó is felhívta, aki nem erősítette meg, de nem is cáfolta az értesülésüket. A Tisza Párt sajtóosztályához irányította őket, akik viszont semmit nem válaszoltak az ezzel kapcsolatos kérdésükre.
Az Átlátszó forrásai közt még olyan is volt, aki a körülmények alapján még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy valamilyen módon maga M. T. „generálhatta” a „Henry”-ügyet a bizalom visszaszerzésére a pártban.
Rajtuk kívül több további olyan egykori tiszás önkéntessel is beszélt az Átlátszó, akik úgy kerültek ki a pártapparátusból, hogy „kém, neres, ügynök vagy áruló” váddal illették őket, a pártvezetés pedig anélkül távolította el a szervezetből a megvádoltakat, hogy tájékoztatták volna őket a gyanúsnak ítélt körülményekről, vagy módot adtak volna nekik a gyanúsítás elleni védekezésre.
A kampányban elhangzott, hogy Buddha egy kémügyben érintett – és ez igaz volt a lap szerint
Az Átlátszó emellett azzal kapcsolatban is megszerzett dokumentumokat, hogy M. T. 2019-ben jogi szakvéleményt rendelt egy budapesti ügyvédi irodától két, a szakvélemény szerint titkosszolgálati/haditechnikai eszköznek minősülő informatikai termék magyarországi forgalmazásának lehetőségeiről. Ezeket az eszközöket az általa Nagy-Britanniában alapított Stohastik Ltd. nevű cég forgalmazta volna.
Emiatt már akkor, tehát jóval a Tisza Párt színre lépése előtt a kémelhárítás látókörébe került.
Az Átlátszó szerint ez azt is jelenti, hogy a valóság mind az ellenzéki, mind a kormánypárti verzióban bonyolultabb a kampányban kirobbant „Henry-ügy” esetében. Mint írták, nagyon valószínűtlen, hogy a fiatal tiszás informatikust (a Buddha társaként ismertté vált) „Gundalfot” megkörnyékező, a Tisza Párt bedöntését tervező, „Henry” álnéven üzengető támadó mögött az Alkotmányvédelmi Hivatal hivatásos állománya állt volna.
Az illegális, fekete politikai műveletekre – titkos megfigyelésekre, szenzitív adatok megszerzésére – ugyanis az Átlátszó értesülései szerint nem őket, hanem egy részben volt nemzetbiztonságiakból álló, politikai lejáratásokra specializálódott, nagyon jól fizetett privát különítményt használt a fideszes hatalom,
akiknek nem a Tisza Párt volt az első munkájuk: évek óta az ellenzékre dolgoztak illegális, titkosszolgálati módszerekkel.
Az Átlátszónak egy Alkotmányvédelmi Hivatalnál dolgozó forrás ugyanakkor azt mondta: az állami titkosszolgálatnak több legális oka is volt arra, hogy „Buddhát” és „Gundalfot” megfigyelje, a szexképes büntetőügytől kezdve a titkosszolgálati eszközök importján, a rejtett kamera beszerzésén, a „Gundalf” által utólag dezinformációnak mondott külföldi beszervezési kísérleten át „Henry” kilétének és szerepének felderítéséig.
Hozzátették: ennek az állami akciónak nem feltétlenül a Tisza párt bedöntésére kellett irányulnia. Az általuk megkérdezett szakértők szerint ilyen esetekben a titkosszolgálat hivatalból vizsgálódik, az ellenzéki pártoknál is nyomoznia kell a kémek és a befolyásolás után. Hangsúlyozták, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal pontos szerepét a „Henry”-ügyben az új kormányzat által lefolytatott vizsgálatoknak kell tisztáznia – amit Pósfai Gábor leendő belügyminiszter a tegnapi parlamenti meghallgatásán meg is ígért, ahogyan azt is, hogy nem csupán kivizsgálják, de nyilvánosságra is fogják hozni a 2010 óta elrendelt politikai motivációjú titkos megfigyeléseket.
Mindezek ellenére az Átlátszó szerint most pozíciót szánnak Buddhának a belügyi tárcánál
A portál emellett arról is írt a cikkben, hogy információik szerint
a Tisza Párt a fentiek ellenére fontos pozíciót szán M. T.-nek a Belügyminisztériumban, ahol szenzitív adatokhoz férne hozzá – talán még a polgári titkosszolgálatok felügyeletét is rábíznák a hozzájuk eljutott információk szerint.
Az Átlátszó által megkeresett nemzetbiztonsági és kiberbiztonsági területen tevékenykedő forrás pedig azt mondta: nem biztos, hogy olyanra kellene rábízni ennek a fontos vizsgálatnak a lefolytatását, aki után esetleg jogosan és nem politikai motivációból vizsgálódott az állami titkosszolgálat, és/vagy aki talán érintett, vagy felelős lehet a tiszás adatszivárgásokban, esetleg terhelő információk vagy felvételek birtokában lehet tiszás politikusokról, ezért nem tekinthető kívülállónak és elfogulatlannak az ügyben.
A témával kapcsolatban a múlt héten kérdéssort küldtek a Tisza Pártnak és az akkor még belügyminiszter-jelölt Pósfai Gábornak, választ azonban senkitől sem kaptak. A Nemzeti Nyomozó Iroda sem reagált a megkeresésükre, a Központi Nyomozó Főügyészség viszont annyit írt a lapnak, hogy Buddháéknak a választási kampány alatt, külföldi beavatkozás miatt történt feljelentésének ügyében folyamatban van a nyomozás, erről azonban több információt nem közölhetnek. Az Átlátszó M. T.-t is kereste, de nem sikerült elérnie.
Kiemelt kép: Pósfai Gábor belügyminiszter-jelölt távozik kinevezése előtti meghallgatásáról az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának üléséről az Országházban 2026. május 11-én (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)