Ruszin-Szendi Romulusz kiemelte:
a honvédelem nemzeti ügy, és bízik benne, hogy a honvédelem nemzeti minimum lesz, és úgy tudják folytatni a haderő fejlesztését, hogy azzal elégedett legyen a társadalom minden rétege.
A jelölt a legfontosabb feladatának a szövetségesek bizalmának helyreállítását, a katonák moráljának visszaállítását, élet- és munkakörülményeik javítását, a teljes illetményrendszer átdolgozását nevezte meg. A védelmi iparban pedig a hangsúlyt a magyar kis- és középvállalkozásokra helyezik – mondta.
Ruszin-Szendi Romulusz a fiatalítással kapcsolatban arról is beszélt: vezérkari főnökként nem volt lehetősége arra, hogy megvédje a katonákat, de most visszavesznek mindenkit, aki szolgálni akar. Aki a magyar honvédelemért akar dolgozni, annak helye van a honvédség rendszerében – emelte ki.
Folyamatos haderőfejlesztés, luxusvilla-ügy
Simicskó István (KDNP) kérdésére válaszolva elmondta, a Zrínyi 2026 program idén véget ér, és nem akar új programot hirdetni, a haderőfejlesztésnek – figyelemmel a technikai fejlődésre – folyamatosnak kell lennie.
A honvédek jogállásáról szóló jogszabálynak törvénynek kell lennie, nem kormányrendeletnek, mert csak a törvény védi meg a katonát attól, hogy ne legyen kitéve politikai tisztogatásnak, ahogyan az 2023-ban történt – mondta. A leendő miniszter közölte: hisz a kollektív bölcsességben, és abban, hogy az érintettek bevonásával jobb törvény alapjait teremtik meg, már az új költségvetés elfogadása előtt.
Takács Árpád (Fidesz) kérdésére válaszolva elmondta, Magyarország rendkívül büszke lehet a tartalékos rendszerre, jelenleg több 12 ezren vannak, de mobilitásuk nem üti meg az elvártat, ezért fejleszteni kell többek között az egyéni harcászati felszerelésüket, normális kiképzést kell biztosítani számukra, hogy ne csak „minél nagyobb számot mondhassunk be”. Bővíteni szerezné a katonai középiskolák rendszerét, is amely egyfajta belépő a tartalékos és hivatásos rendszerbe.
A fiatalításról szólva azt mondta, vezérkari főnökként nem volt lehetősége arra, hogy megvédje a katonákat, de most visszavesznek mindenkit, aki szolgálni akar. Aki a magyar honvédelemért akar dolgozni, annak helye van a honvédség rendszerében – emelte ki. Saját szerepéről a fiatalításban azt mondta, ha akkor vezérkari főnökként felállt volna, jön más, aki kritika nélkül végrehajtja azt, de ő felemelte ellene a hangját, ezért is kellett végül mennie. Hozzátette: neki a törvényeket kellett betartania, és ebben elment a falig „és azon túl is”, most pedig azon dolgozik, hogy a minisztérium akkori vezetésének hibás döntését korrigálják.
Közölte továbbá: megmarad a minisztériumtól független vezérkar, és miniszterként nem a Várban, hanem a tárca régi, Balaton utcai épületében fog dolgozni.
Novák Előd (Mi Hazánk Mozgalom) kérdésére válaszolva közölte: egyik első intézkedése lesz a Mária Terézia-laktanya visszanevezése Petőfi-laktanyává, erre már a héten sor kerülhet. Ruszin-Szendi Romulusz azt is mondta, tudomása szerint sok csalódott katona adta be leszerelési kérelmét, de tőlük türelmet kért, amíg megvalósítják az intézkedéseiket.
A miniszterjelölt az ülésen elmondta azt is, nem igaz, hogy elvették volna altábornagyi rendfokozatát. Nem jelentette be, kikkel kíván együtt dolgozni, de az ülésen mellette ült Tompa Enikő, a Tisza párt debreceni képviselője.
A „luxusvilláról”, amelyet vezérkari főnökként használt, azt mondta, indokolt egy ilyen épület, de kivizsgálják, ki írta alá a vele kapcsolatos szerződést. Jelezte, hogy a családi címerét„ kifizeti és elviszi” a kompromittálódott épületből.
Beszélt arról is, neki nem adatott meg az átadás-átvételi ceremónia, amikor eltávolították a vezérkari főnöki beosztásából, de a jelenlegi vezérkari főnök ezt megkapja.
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszteri kinevezését hat kormánypárti igen szavazattal, Novák Előd (Mi Hazánk Mozgalom) nem szavazatával, valamint Simicskó István (KDNP) és Takács Árpád (Fidesz) tartózkodásával támogatta a testület.
Kiemelt kép: Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmiminiszter-jelölt (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)