Cikkünk frissült!

Orbán Viktort először arról kérdezték az adásban, hogy mennyivel nőtt volna a családok számlája, ha nem vezetik be a csütörtökön ismertetett rezsistopot.

A miniszterelnök azt válaszolta: 30 százalékkal, de megjegyezte, hogy ha egyáltalán nem lenne rezsicsökkentés Magyarországon, akkor a családok százezerszám kerültek volna fizetésképtelen helyzetbe. „Ma Magyarországon az egyik különleges dolog, hogy van egy rendszer, amely az energiarendszeren belül keletkező profitot – legalább részben, de – elvonja a kereskedőktől”, és visszaosztja azt a fogyasztóknak – fogalmazott. Mint mondta, az Európai Unióban ilyen nincs, és „ők ki is akarják ezt nyírni”.

A kormányfő arról is beszélt, hogy az energiafogyasztás kiszámlázása nagyon sok módon történik, ezért döntöttek úgy, hogy mindenkitől átvállalnak 30 százalékot.

„Azt gondoljuk, hogy még ez van legközelebb ahhoz a megoldás, hogy mindenki úgy érezze, méltányos arányban csökkentették a költségeit”

– tette hozzá Orbán Viktor.

„Az áprilisi parlamenti választás egyik tétje, hogy marad-e a rezsicsökkentés vagy nem” – jelentette ki

Ezt követően került szóba az orosz gázimportot betiltó brüsszeli döntés. A miniszterelnök itt is azt hangsúlyozta, hogy Brüsszel véget akar vetni a rezsicsökkentésnek, és ugyanezt mondja a Tisza Párt is.

Ezen a ponton beszélt arról is, hogy a Demokratikus Koalíció mostanság „leszokott” a rezsicsökkentés kritizálásáról, a Tisza Párt viszont átvette a helyüket, ők folytatják ezt.

„Nincs abban semmilyen túlzás, hogy az áprilisi parlamenti választás egyik tétje, hogy marad-e a rezsicsökkentés vagy nem. Ha nemzeti kormány lesz, akkor marad, ha nem nemzeti kormány van, ha brüsszeli kormány, akkor ezt el fogják törölni”

– jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve: ezt abból is látni lehet, hogy kívül, az Európai Unióban is van egy vita az orosz gázfelhasználásról, márpedig a rezsicsökkentés alapja az olcsóbb energia, amit Oroszországban tudunk megvenni.

„Tehát ez a csata Brüsszelben zajlik. Ahhoz, hogy a rezsicsökkentést folytathassuk, ahhoz nekem három súlyos és nehéz tárgyalást kellett lefolytatnom” – mondta a miniszterelnök, felidézve a Donald Trump amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott energiaügyi megbeszéléseket. Majd hozzátette: Brüsszel most arról döntött, hogy 2027-től nem lehetne orosz gázt behozni, de meg kell akadályozni, hogy ez a döntés életbe lépjen.

„Tehát aki azt állítja, hogy a rezsicsökkentés mai rendszerét, mai mértékét fenn tudja tartani orosz gáz nélkül, az nem mond igazat”

– közölte Orbán Viktor, amikor arról kérdezték, hogy a Tisza Párt energiapolitikai szakértője, Kapitány István szerint orosz gáz nélkül is fenn lehet tartani a rezsicsökkentést. „Ha ezt alkalmazzuk, akkor fejre állnak a háztartások” – tette még hozzá a brüsszeli döntéssel kapcsolatban.

Ukrajna uniós tagságával mi is benne lennénk a háborúban a miniszterelnök szerint

A magyar–ukrán viszony elmérgesedésével, az utóbbi napok fejleményeivel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, hogy van egy „összjáték” Brüsszel és Kijev között.

„Az ukránokat értem ebből a szempontból, hiszen mi nem akarunk katonákat küldeni Ukrajnába, mi nem küldünk fegyvert, és nem vagyunk hajlandók hozzájárulni, hogy az unió költségvetéséből finanszírozzák Ukrajnát” – mondta Orbán Viktor.

„Ma Brüsszel és Kijev nemcsak a magyar energiapolitika meghekkelésében, megfektetésében, ellehetetlenítésében érdekelt, hanem egy sokkal nagyobb tervük is van: hogy legyen végre egy ukránbarát, Brüsszel-barát kormány Magyarországon”

– tette hozzá, és megjegyezte azt is, hogy a brüsszeli vezetők 2027-ben Ukrajnát föl akarják venni az Európai Unióba, és abban az esetben már a közép-európai államok pénzén, a „mi pénzünkön” adnának nekik forrásokat.

„De ha Ukrajna most bent lenne az unióban”, akkor azzal az EU bevonódva a háborúba is, ezt nem lehet megkerülni.

„Ilyen nincs. Ezért Ukrajna uniós tagsága nemcsak gyorsítottan, hanem semmilyen formában nem képzelhető el szerintünk”

– fűzte hozzá Orbán Viktor.

Megjegyezte azt is, hogy az ukrán tagság ellen mások is küzdenek, például az agrárpolitikában van egy közép-európai összefogás. „Ha mi jól csináljuk, a nyugat-európai országok is fel fognak lázadni. Rá fogják kényszeríteni a vezetőiket, hogy ne támogassák az ukrán tagságot. Ez egy nehéz, de nyerhető mérkőzés” – tette hozzá. Mindeközben arra is utalt, hogy a migrációval kapcsolatban is hasonlóan kezdődött a „csata”: Magyarország először egyedül volt az álláspontjával, de később mások is csatlakoztak.

„Az ukránok nem erősítik Európát, hanem gyengítik, és belerántanak minket a háborúba. Azt a pénzt, amit Ukrajnának akarnak adni, azt az európai hadseregek fejlesztésére kell fordítani. (…) Ukrajnát pedig egy köztes állapotban kell tartanunk, lehetőleg nem háborúval, hanem megállapodásokkal ”

– fűzte hozzá.

„Volt már Magyarországon brüsszeli kormány”

„Volt már Magyarországon brüsszeli kormány. Volt itt Gyurcsány-kormány meg Bajnai-kormány. Nem kérdezték meg az embereket. Elvették a pénzüket, és kész, hát ez így lenne. Elszoktunk már ettől, nemzeti kormány van” – mondta nem sokkal később Orbán Viktor a Tisza Párt gazdasági adóterveivel kapcsolatban. Mint a műsorban elhangzott, a Századvég kutatóintézet számítása szerint Ukrajna finanszírozásából 5700 milliárd forint jutna Magyarországra, ami háztartásonként 1,4 millió forintot jelentene.

Orbán Viktor azt mondta, hogy szerinte ezek ráadásul mindig alulbecsült számok. Hozzátette: ezt a pénzt csak úgy lehetne befizetni, ha megemelnék az adókat Magyarországon, csak ebből lehetne befizetni a pénzt.

„A Tisza gazdasági programja egy konvergenciaprogram, amely a Brüsszelből érkező kívánalmakat elégíti ki, amely kívánalmak azért érkeznek Magyarországra, hogy utána Brüsszelnek több pénze legyen az ukrán háború finanszírozására”

– mondta, hozzáfűzve: ezt a pénzt a magyar családoktól vennék el.

Szóba került a katonáknak, rendőröknek járó hathavi fegyverpénz is, amelynek átutalásáról a csütörtöki Kormányinfón esett szó. Erről azt mondta: a fegyvereseket megkülönbözteti az összes többi szolgálatban állótól az, hogy ők az esküjük szerint életük kockáztatásával kell megvédjék a hazát vészhelyzet esetén. „És jól végezték a munkájukat az elmúlt időszakban” – tette hozzá Orbán Viktor, aki szerint ennek az egyik jele az, hogy ma már nem nagyon keletkeznek újabb rendőrviccek.

A teljes interjút itt lehet visszahallgatni:

Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a közmédia óbudai stúdiójában 2026. január 30-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán)