A tagországok mezőgazdaságért felelős minisztereinek rendkívüli tanácsülését követően Nagy István kijelentette: az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság óriási károkat okoz az Európai Unió gazdálkodói számára.

„Nem nézhetjük tétlenül”, gyors és hatékony beavatkozásokra van szükség, hogy a meggondolatlan szabadkereskedelmi megállapodásokból, köztük az Ukrajnával, valamint a dél-amerikai közös piac (Mercosur) országaival – Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay, valamint a 2016 óta felfüggesztett tagsággal bíró Venezuela – jövő héten aláírni tervezett kereskedelmi megállapodásból fakadó problémákat kezelni lehessen– hangsúlyozta az agrárminiszter, hozzátéve4:

Az unió versenyképessége elveszett. Nincs más lehetőség, mint küzdeni tovább, ha az Európai Unió az élelmiszer-önellátását, szuverenitását fenn akarja tartani

A Christoph Hansen agrárügyekért, Maros Sefcovic kereskedelemért, és Várhelyi Olivér egészségügyért felelős biztosok részvételével tartott szerdai tanácskozást követően Nagy István úgy fogalmazott: „El kell ismerni, hogy a gazdáknak igazuk van, hiszen mindaz, amit el kellett és el kell szenvedniük az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság megbízatása alatt, az olyan fokú hátrány, amit nem tudtak tovább tűrni és elviselni”.

A miniszter kiemelte: a brüsszeli testület a következő hétéves uniós költségvetés-tervezetében kevesebb forrást szán az agrártámogatásokra. A gazdák a támogatások mintegy 20 százalékos csökkentésével szembesülhetnek – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: az uniós bizottság egységes alapok létrehozásával „föl akarja számolni az önálló és független közös agrárpolitikát”. Erre nem volt példa az Európai Unió több mint 60 éves történetében – emelte ki.

„Föl kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az unió 2027 utáni költségvetés-tervezetében sem vidékfejlesztési, sem élelmiszeripart fejlesztő beruházásokra nincsen allokált forrás”

– fogalmazott Nagy István, majd úgy folytatta: fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy semmilyen vélt vagy valós politikai ok nem gátolhatja az európai élelmiszerellátást. Az élelmiszer az nem játék – jelentette ki. Nem lehet politikai játszmáknak kitenni az emberek élelmezési és élelmiszerellátásának biztonságát – szögezte le.

Nagy István végezetül köszönetet mondott a magyar uniós biztosnak, hangsúlyozva, hogy Várhelyi Olivér „intézkedései azok, amelyek előremutatóak, amelyek védelmet jelentenek az európai gazdálkodók számára”. Munkájának köszönhető, hogy a határellenőrzések szigorításával az Európai Unió élelmezésbiztonságát szavatolni tudja – hangoztatta.

Szavai szerint Magyarország támogatja Várhelyi Olivér azon törekvését, melynek célja, hogy a Mercosur-megállapodásban szerepeljen a kölcsönös megfeleltetés elve, azaz bármely élelmiszer csak olyan minőségben, csak olyan feltétellel kerülhessen az Európai Unió területére, mintha itt állították volna elő. Ez az, ami védettséget tud szavatolni az Európai Unió gazdálkodóinak és az Európai Unió minden polgárának az élelmezésbiztonság terén – tette hozzá nyilatkozatában Nagy István.

Uniós biztos: biztosított marad a gazdák jövedelemtámogatása a közös uniós agrárpolitika keretében

Christophe Hansen agrárügyekért felelős uniós biztos a tanácskozást követő sajtótájékoztatón azt mondta:

a következő uniós költségvetésben a gazdák számára elkülönített minimum 300 milliárd eurón felül azt javasolják, hogy minden nemzeti és regionális partnerségi terv forrásainak legalább 10 százalékát fordítsák vidékfejlesztésre.

Ez közel 49 milliárd eurót jelent, amely az ösztönző hitelekkel együtt csaknem 63 milliárd euróra nőhet. Hozzátette: a tagállamok ennél nagyobb összeget is átirányíthatnak a partnerségi tervekből a vidékfejlesztés javára – fejtette ki a biztos, majd emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság a tagállamoknak további 45 milliárd euró mozgósítását javasolta a gazdák és a vidéki közösségek támogatására, ami szerinte újabb forrásokat irányíthat a mezőgazdaságba.

Christophe Hansen hangsúlyozta: a mezőgazdaság és az agrár-élelmiszeripari ágazat alapvető Európa szuverenitása és stratégiai autonómiája szempontjából, a KAP pedig a gazdák támogatásának legfontosabb eszköze, amely az évek során folyamatosan alkalmazkodott az új kihívásokhoz az éghajlatváltozástól a társadalmi elvárásokig. Kiemelte továbbá, hogy az agrár-élelmiszeripari ágazat az Európai Versenyképességi Alap és az uniós kutatási program forrásaiból is részesül, amelyből 40 milliárd eurót különítettek el a biotechnológia, a bioökonómia, az egészségügy és a mezőgazdaság számára.

A kereskedelempolitikai összefüggésekről Maros Sefcovic a kereskedelemért felelős uniós biztos azt mondta: az EU globális versenyképességének megőrzése érdekében a bizottság a tartósan magas energiaárak mellett is a műtrágyák megfizethetőségére törekszik. Jelezte: bár az árak stabilizálódtak, a műtrágyaköltségek még mindig mintegy 60 százalékkal magasabbak, mint 2020-ban, ezért a bizottság célzott választ készít.

Ennek részeként ideiglenesen felfüggesztenék a legnagyobb kedvezmény elve (MFN) szerinti vámokat az ammóniára, a karbamidra és – szükség esetén – más műtrágyákra; az intézkedés 2026-ban léphet hatályba.

A biztos beszélt arról is, hogy iránymutatást adnak egy olyan, még jóváhagyásra váró javaslathoz, amely bizonyos termékek – például műtrágyák – esetében lehetővé tenné a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmus (CBAM) ideiglenes felfüggesztését, ha a piaci megfigyelés előre nem látott körülményeket jelez. Hozzátette: a bizottság az év második negyedévében mutatja be a műtrágyákra vonatkozó cselekvési tervet.

Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztos a találkozón kiemelte:

az élelmiszerelőállítás az utolsó olyan ágazat Európában, amelyben az unió nagyrészt önellátó, ezért a gazdáknak kevesebb adminisztratív teherrel kell szembenézniük.

Tájékoztatása szerint a bizottság tavaly december 16-án fogadta el azt a javaslatot, amely egyszerűsítésekkel kiszámíthatóbbá tenné a gazdák helyzetét, felgyorsítaná a környezetkímélőbb, növényvédő szerek piacra jutását.

Várhelyi hangsúlyozta: a bizottság a kölcsönösség elvét is erősítené, vagyis azt, hogy az EU-ban betiltott anyagok ne kerülhessenek vissza importtermékek révén. Jelezte: belső konzultáció indult három anyag – karbendazim, benomil és rifofanidimetil – maradékértékének nullára csökkentéséről, ami a tervek szerint februártól léphet életbe. A biztos kitért arra is, hogy az importellenőrzések erősítése érdekében idén 50 százalékkal növelték a harmadik országokban végzett ellenőrzéseket, és bővítenék az uniós határ-ellenőrzési pontok kapacitását is.

Kiemelt kép: Nagy István agrárminiszter, a Hungarikum Bizottság elnöke beszédet mond a 7. Tárogatós világtalálkozó megnyitóján a szerencsi Rákóczi-várban 2025. július 3-án. MTI/Vajda János.