Cikkünk frissül!
Mint írtuk, kedden tartották az idei év (várhatóan) utolsó kormányülését, amelyről Orbán Viktor többször is posztolt.
Kapcsolódó tartalom
A kedd délutáni Kormányinfón – amelyet az M1 közvetített – Gulyás Gergely elmondta, hogy az ülésen megtárgyalták az Európai Tanács múlt heti döntéseit. Majd azzal folytatta, hogy emlékeztetett arra: 2026. januártól megduplázódik a családi adókedvezmény (vagyis egy újabb 50 százalékos emelés érkezik az idén júniusi 50 százalék után). Mint felsorolta, ezáltal két gyermek esetén havonta 83 ezer, három gyermek esetén pedig havonta 198 ezer forinttal több marad a családoknál. Emellett életbe lép a 30 év alatti édesanyák adómentessége is, valamint megállapodás született a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről is – idézte fel.
A miniszter emellett arról is beszélt, hogy a jövő év februártól megkezdik a 14. havi nyugdíj bevezetését, amely mellett folytatódik az általános nyugdíjemelés is – ami 250 ezer forint fölé emelkedik majd –, valamint nő a pedagógusok fizetése, és megkezdődik a közszolgálatban dolgozók lakhatási támogatása is. Illetve nekik szintén nő a fizetésük is 15 százalékkal, ahogy a szociális és kulturális ágazatban dolgozóknak is. A bírák összesen 48 százalékos béremeléssel számolhatnak 2025 és 2027 között – e vonatkozásban is lesz béremelés 2026 elejétől – valamint a bírósági fogalmazók 89 százalékos, a bírósági alkalmazottak pedig 100 százalékos béremelést kapnak ugyanezen időszak alatt – sorolta Gulyás Gergely.
A tárcavezető ezután kanyarodott vissza az Európai Tanács ülésére. Mint kifejtette, a kormányülésen meghallgatták Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter tájékoztatóját a múlt heti európai uniós csúcsról.
Gulyás Gergely szerint Magyarországnak sikerült elérnie azt, hogy – a bizottság eredeti javaslata és a mögötte álló erős német támogatás ellenére – az EU-csúcson „ne tegyék teljesen tönkre” az európai tőkepiacot a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával.
Emellett Magyarország tartotta magát ahhoz is, hogy nem csatlakozik ahhoz a hitelfelvételhez, amelyből a többi uniós tagállam (Szlovákia és Csehország kivételével) Ukrajnát támogatja majd – tette hozzá.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter megjegyezte: a kormány különösen aggasztónak tartja az olyan nyilatkozatokat, miszerint 8 európai tagállam kész lenne csapatokat küldeni Ukrajnába.
Emlékeztetett arra, hogy erről Mark Rutte NATO-főtitkár is beszélt nemrég, és hozzátette: teljesen „időszerűtlen” ez a felvetés. „Lehet ebből a háborúból egy nagy háború is” – fűzte még hozzá Gulyás Gergely, az ukrajnai konfliktus további lehetséges eszkalációjára utalva.
Leszögezte továbbá: Magyarország ebből a háborúból továbbra is ki akar maradni, és azt is kijelentette, hogy a múlt héten elfogadott háborús kölcsön a 24 uniós tagállam gyakorlatilag soha nem fogja visszakapni, ez már most látszik. Ez a támogatás nem a békéhez vezet, hanem a háború meghosszabbításához – tette még hozzá a miniszter az MTI szerint.
Vitályos Eszter elmondta a legutóbbi átadott hazai beruházásokat, megemlítve köztük például az M4-es autóút új szakaszának 34 kilométeres, 170 milliárdos beruházását is, valamint a szegedi, 29 milliárd forintból készült Rheinmetall-telephely átadását.
Az M1 kérdésére, miszerint egyes sajtóhírek tükrében februárban lehet a budapesti békecsúcs – illetve, hogy folynak-e ezzel kapcsolatban háttértárgyalások – Gulyás Gergely azt mondta: nincs kitűzött időpont, hanem az amerikaiak megpróbálják megteremteni azokat a feltételeket, amelyeket minden érintett fél elfogadna. Akkor érdemes időpontot kitűzni, ha ezt sikerült megvalósítani – mondta, hozzátéve: egyelőre nincs meg ez a fajta egyetértés.
A NATO-katonák Ukrajnába telepítéséről pedig úgy fogalmazott: a helyzet veszélyes, hiszen Ukrajnát egy atomhatalom támadta meg, és az Európai Unió lépései is eszkalálják a háborút.
„Az amerikaiak próbálnak békét kötni, mindent megteszünk a magunk erejéből, hogy ez sikeres legyen”
– tette hozzá Gulyás Gergely.
Kiemelt kép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2025. december 23-án (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)