Egyre több jel utal arra, hogy a Magyar Péter körüli háttérháló nem hazai forrásokra támaszkodik – írta a Mandiner. A lap szerdai cikkében arról számolt be, hogy

a Tisza Párt környezetében olyan szereplők bukkannak fel, akik több millió eurós brüsszeli támogatásokból működő projekteket vezetnek, és döntő szereplői a külföldről finanszírozott politikai infrastruktúrának.

A Mandiner az EU Funding and Tenders Portal adatai alapján úgy értékelt: a Tisza Párt körül feltűnő szereplők közül a Political Capital az, amelynek uniós támogatása a leginkább szembetűnő.

Többmilliós projektekre érkeztek brüsszeli pénzek

A lap cikkében azt írta, hogy a szervezet nem kevesebb mint két nagy, többmilliós projektre kapott brüsszeli pénzeket: a Hungarian Magyar Digitális Média Obszervatórium (HDMO) program több mint 1 908 000 millió eurós, vagyis mintegy 727 millió forintos összköltséggel fut 2025 és 2028 között, amelyből az uniós hozzájárulás 1 296 600 euró, közel 494 millió forint.

Az adatok szerint a 2023 és 2025 között működő Lakmusz EDMO-hub 2 127 482 eurós (több mint 810 millió forintos) költségvetéssel valósult meg, amelynek mintegy 1 440 000 eurós, vagyis több mint 548 millió forintos része származott EU-támogatásból. Mindkét projekt koordinátora a Political Capital – írta a Mandiner.

A HDMO célját az EU Funding & Tenders portál úgy foglalja össze, hogy

Magyarországot a posztigazság laboratóriumának nevezi, amelyben a szervezet „a dezinformáció elleni fellépés következő szintjére” kíván lépni, többek között a határon túli magyar közösségek elérésével és a mesterséges intelligencia alapú ellenőrzési módszerek fejlesztésével.

A Lakmusz uniós projekt leírása pedig hangsúlyozza: a hub „a leginkább rászoruló tagállam” számára jött létre, és olyan szereplőket fog össze, mint a 444.hu, az AFP vagy az IDEA Alapítvány. A két projekt együttesen több mint 2 700 000 eurónyi brüsszeli támogatást kapott, és mindkettőt ugyanaz az a Political Capital vezeti, amelyet a Tisza Párt kiszivárgott adatbázisában is kapcsolatba hoztak, tekintettel arra, hogy a Mandiner információi szerint a listában az elemző intézet vezetőjének, Krekó Péternek neve is szerepelt.

A két uniós program összefoglalója szerint a Political Capital feladata az uniós iránymutatások szerinti ellenőrzés, kutatás, hálózatépítés és a médiapartnerekkel való együttműködés. A projektek céljai között szerepel „a magyar lakosság sérülékenységének feltárása és a platformok uniós szabályoknak való megfelelésének monitorozása”.

Brüsszeli stratégiai célok

Az EU-s dokumentumok önmagukban elárulják: Brüsszelnek nem egyszerűen kutatási kedve van Magyarország iránt, hanem világos stratégiai céljai vannak a helyi médiatér újraszabályozására és a „reziliencia” növelésére.

Miközben a Magyar Péter vezette Tisza Párt saját kommunikációja következetesen igyekszik a függetlenség látszatát kelteni, a párt környezetében felbukkanó nevek és szervezetek közül több éppen az Európai Unió által finanszírozott hálózathoz kapcsolódik.

A Mandiner a cikkben megállapította, hogy a Political Capital brüsszeli finanszírozása, a Tisza kiszivárgott adatbázisában felbukkanó személyek, valamint a magyar médiatér átalakítását célzó uniós programok együtt adják ki azt a képet, amelyet az Alapjogokért Központ igazgatója úgy foglalt össze, hogy

„a Tisza egy brüsszeli projekt, amely adóemelést, nyugdíjcsökkentést és háborúpárti politikát képvisel”.

Szánthó Miklós szerint mindezt most már a piac is megerősítette, miután egy külföldi tulajdonú bank elemzője úgy nyilatkozott: „A piac a Tiszának szurkol, mert a párt kormányra kerülve több területhez is hozzányúlna, például az extraprofit- és különadókhoz.”

Októberi, az Economx Money Talks podcastnak adott interjújában egyébként Orbán Viktor miniszterelnök is brüsszeli projektnek nevezte a Tisza Pártot.

A Mandiner cikke szerint az uniós Finanszírozási és pályázati portál (EU Funding and Tenders Portal) adatai világosan mutatják, hogy a Political Capital a közelmúltban több mint 2,7 millió eurónyi uniós hozzájárulást kapott, miközben a Tisza Párt környezetéhez köthető nevekről és szereplőkről sorra derül ki, hogy közvetlenül vagy közvetve kapcsolódnak ehhez a brüsszeli hálóhoz.

A Tisza Párt politikai narratívája szerint ők a „régi rendszer” alternatívái. A számok, a nevek és a finanszírozási csatornák azonban azt mutatják: a párt körüli infrastruktúra legfontosabb szereplője éppen az a szervezet, amelyet Brüsszel bőkezűen támogat, és amelynek vezetője feltűnt a Tisza-adatbázisban is – olvasható a Mandiner elemzésében.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal már nyáron elvégzett egy beazonosítást

„1479 olyan magyarországi kedvezményezettet azonosított be a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amely részt vett az Európai Bizottság által közvetlenül finanszírozott projektekben. Ebből mintegy 500 olyan szervezetet monitoroz a hivatal, amelynél felmerül a gyanú, hogy Brüsszel valójában politikai tevékenységet finanszíroz” – írták akkor az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Hozzátették, hogy a hivatal beazonosította azokat a brüsszeli „aranyásókat”, akik a legtöbb pénzhez jutottak az Európai Bizottságtól: Soros György magánegyeteme, a CEU, az Ökotárs Alapítvány és a Minority Right Group például milliárdos, az Emberség Erejével, a Magyar Helsinki Bizottság, a Háttér Társaság, a 444-et kiadó Magyar Jeti Zrt., a Political Capital, a Republikon Intézet és a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület pedig több száz milliós összegeket kapott.

Kiemelt kép: Manfred Weber, az Európai Néppárt EP-képviselőcsoportjának vezetője és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke (Fotó: AFP)