„Utolsó miniszteri meghallgatásom volt a gazdasági bizottságban, hiszen a jövő évi parlamenti választások már nem lesz meghallgatás. Megköszöntem a gazdasági bizottság minden tagjának pártállástól függetlenül az elmúlt évek együttműködését, munkáját, jó néhány új jogszabály megalkotásában” – összegzett Lázár János a keddi parlamenti gazdasági bizottsági miniszteri meghallgatását követően.

A miniszter a haza és a haladás ügyét hangsúlyozta, azzal: az ÉKM vállalt és hirdetett feladata, hogy a magyar vállalkozásoknak lehetőséget teremtsen. Az a cél, hogy Magyarország a közepesen fejlett országok sorából a fejlett országok közé léphessen. A tárcája 27 állami vállalatot felügyel, ez 61 ezer munkavállalót jelent, a közlekedési ágazat 49 ezer főt foglalkoztat – ismertette Lázár János.

A miniszter beszámolt arról, hogy

566 beruházás van folyamatban, ezek kerete 3056 milliárd forint.

274 beruházást függesztettek fel korábban, viszont 125 beruházást újraindítottak. Mint felhívta a figyelmet, hogy ma egy autópálya megépítése 6-7 év, míg a vasút esetén 8-10 év.

A cél, hogy Magyarország a térségben kulcs- és hídország legyen, befolyásos és erős gazdasággal, együttműködéssel. Ezért nyúlik  az autópálya-hálózat túl az országhatáron – ismertette a miniszter és 11 „gigantikus” autópálya-hálózatról beszélt. Az útdíjakból 800 milliárd forintnyi bevétele van az államnak évente – közölte Lázár János.

Hozzátette: mivel az Európai Beruházási Bank – az „ellenlobbi” ellenére – befogadta a hitelkérelmüket, ezért 1000 kilométernyi vasútfelújítás fog megvalósulni a jövőben 800 milliárdos keretből. Ennél a fejlesztésnél 1 milliárd eurós lesz a hitel, és 1 milliárd eurót tesz hozzá a költségvetés – ismertette (ezzel kapcsolatban a miniszter azt is bejelentette, hogy 2026. február 20-án adhatják át a Budapest-Belgrád vasútvonalat).

Emlékeztetett arra is, hogy 2010-től 1800 kilométer vasúti pályát újítottak fel. A vasútfejlesztésre kevesebbet költöttek, mint az útfejlesztésre, de – mint mondta – a magyar emberek első helyen utat és járdát akarnak.

Devizahitelesek ügye, kedvezményes autópálya-matrica jöhet családoknak 

„A devizahiteles kérdésben én sokkal inkább terelném az egész ügyet a bankok felé, és nem várnék a bíróságokra, de az Igazságügyi Minisztériumnak más az álláspontja” –  mondta el Lázár János a meghallgatáson. Hozzátette: az igazságügyi miniszter szerint meg kell várni, hogy a bíróságok milyen álláspontot képviselnek az ügyben.

Továbbá bejelentette:

jövő nyártól – várhatóan június elsejétől – a magyar családokat érintő kedvezményeket vezethetnek be az autópálya-matricák vonatkozásában.

Az építési és közlekedési miniszter ugyanakkor azt mondta: ez csak magyarokat érint, és csak családokat. „Külföldieknek nem adunk kedvezményt” – fogalmazott.

Moszkvai energetikai tárgyalások

A meghallgatása utáni doorstep sajtótájékoztatón Lázár János újságírók előtt azt mondta: két oka volt annak, hogy a múlt héten Moszkvába utaztak. Egyrészt, hogy minden magyar háztartás számára biztosítani legyenek képesek az olcsó energiát, másrészt pedig az, hogy minden magyar munkahely számára az olcsó áramot tudják biztosítani.

Mint rámutatott, „ma Magyarországon a 4,5 millió háztartás napi létezése az orosz gáztól függ, erről leválni az Európai Unió elvárásainak megfelelő időpontban nem tudunk, több évtizedre van szükség ahhoz, hogy a magyar háztartások a gázalapú fűtési rendszerről áttérjenek egy másik fűtési rendszerre, és a magyar iparnak, a magyar gazdaságnak pedig olcsó áramra van szüksége”.

Arra is kitért, hogy az ország legnagyobb versenyképességi kérdései közt van az atomenergia ügye, ezért a paksi atomerőmű bővítése nélkülözhetetlen. „Elértük Amerikában, hogy Paks épülhessen, már nincs szankció, és elértük, hogy amerikai cégek részt vesznek majd a fűtőanyag ellátásban. Oroszországban pedig elértük, hogy februárban új tempót, új lendületet és új minőséget vesz majd az atomerőmű építése” – hangsúlyozta Lázár János. Kiemelte továbbá: az oroszok garantálják azt, hogy Magyarországot ellátják gázzal, bár a szerződések nem nyilvánosak. 

Mint a miniszter mondta, azok a nyugati értékelések, melyek számos hírügynökségnél megjelentek, hogy ez 25-30 százalékos árelőnyt jelent a gázterületen, reálisak. 

„Ma egy magyar háztartás harmadáért vagy negyedéért kapja a lakossági gázt és áramot, mint egy román vagy szlovák. Ez volt a tárgyalások tétje” – mondta még a moszkvai útról Lázár János.

A Mol-ról is szó volt Oroszországban? 

„Széleskörű együttműködés lehetőségéről beszéltünk, konkrétumok nélkül. Sem lehetőségem, sem mandátumom nincs arra, hogy a tárgyalások minden részletét nyilvánosságra hozzam”– válaszolta Lázár János a bizottsági meghallgatását követően munkatársunk kérdésére, amikor a moszkvai látogatásról, az energetikai tárgyalásról kérdeztük, és arról: szóba került-e, hogy a MOL a szerbiai vezető olajcég, a NIS bizonyos részvényhányadát esetleg kivásárolná a Gazpromtól.

Egy másik kérdésre, amely szintén a moszkvai tárgyalásokra és a Mol esetleges szerepvállalására irányult, Lázár János azt mondta:

Moszkvában „szóba került az, hogy a Mol-nak, illetve más magyar vállalatoknak Oroszországban, vagy orosz érdekképviseletek tekintetében milyen szerepe lehet. Abszolút támogató és pozitív, együttműködő volt az orosz kormány álláspontja”.

De a miniszter hangsúlyozta: „Ezek üzleti döntések, amiket a tulajdonosok döntenek el és nem kormányzatok. Mi azért lobbiztunk az orosz félnél, hogy például a kivonuló nyugat-európai vállalatok helyére beléphetnek-e magyar cégek, vagy van-e magyar cégeknek keresnivalója európai uniós tagországként az orosz piacon az orosz energetikai ellátásban vagy az orosz energiabizniszben” – reagált a 444.hu egyik kérdésére.

„Egyértelmű a válasz, hogy szívesen látják őket. Hogy ebből aztán majd milyen konkrét üzleti megállapodások lesznek, az már nem a politikusok, és nem az ország vezetőinek a dolga, hanem az üzleti kérdések. De van fogadókészség arra, hogy akár a Mol, akár más magyar vállalatok is nagyobb helyet találjanak maguknak az orosz energetikai bizniszben” – jelentette ki Lázár János.

Arra, hogy ez tartós tulajdon lehet, vagy csak az amerikai szankciók kijátszása lehet a cél, a Lázár János azzal reagált: „Nem játszunk ki semmilyen szankciót. Mi, komoly ember módjára csak tartós megoldásokban vagyunk érdekeltek”.

Orbán Viktor már Belgrádban beszélt a felvásárlás lehetőségéről 

Orbán Viktor még múlt hét csütörtökön Belgrádban, Alekszandar Vucsics szerb elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, egy újságírói kérdésre válaszolva mondta azt: „ha a szerbek úgy döntenek”, hogy szerepet kívánnak adni a finomító működtetésében, „akkor Magyarország áll rendelkezésre”. Ennek konkrétumaira, a Mol szerepvállalására ugyanakkor a miniszterelnök nem tért ki.

A híresztelés, miszerint a Mol 11,3 százalékos részesedést vásárolhat a vezető szerbiai olajipari vállalatban, még  három hete, Orbán Viktor washingtoni látogatása után jelent meg, miután az is kiderült: Magyarország mentesség kap az orosz energiacégekre kivetett szankciók alól, Szerbia viszont nehéz helyzetbe kerülhet, mert a NIS-ben továbbra is 50 százalék feletti az orosz tulajdonrész.

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója – aki szintén ott volt Washingtonban –, akkor a magyar mentességről úgy nyilatkozott: „ez fantasztikus hír” a Mol számára, hiszen „aki időt nyer, az életet nyer”, így lesz idő az orosz olajról a leválásra.

A Tisza Párt programját így látja Lázár János 

„Egyáltalán nem lepődöm azon meg, hogy van egy pártnak programja, ez nagyon helyes törekvés. Az, hogy milyen, arról nekünk is meglehet a véleményem, de majd a választók fogják ezt eldönteni” – reagált a miniszter, amikor a Tisza Párt kiszivárgott programjáról kérdezték (Magyar Péter tagadta, hogy ez lenne a programjuk, szerinte a kormány részéről gyártották azt mesterséges intelligenciával) .

Lázár János a kérdésre azt hangsúlyozta:

„Teljesen világos, hogy a 2026-os választás arról szól, hogy úgy lesz a világ, mint ahogy 2010 előtt volt, vagy úgy, ahogy 2010 óta van.”

Szerinte a Tisza Párt kiszivárgott gazdasági programja „lépésről lépésre szisztematikusan akarja lebontani és vissza akarja állítani mindazt, ami 1990 és 2010 között volt Magyarországon”.

Kiemelt kép: Lázár János építési és közlekedési miniszter a Közlekedési infó sajtótájékoztatón az Építési és Közlekedési Minisztériumban 2025.szeptember 1-jén. MTI/Kocsis Zoltán.