Tarr Zoltán a levelében azt írta: „Az Európai Parlament képviselőjeként, a Kulturális és Oktatási Bizottság (CULT) tagjaként, a közelmúltban az NMHH-hoz fordultam az Európai Médiaszabadság Törvény (EMFA) magyarországi végrehajtásával kapcsolatos kérdéseimmel, azonban választ a mai napig nem kaptam.”

Emlékeztetett arra, hogy a rendelet célja az, hogy „az uniós polgárok számára garantálja a média függetlenségét, átláthatóságát és sokszínűségét, valamint azt hogy minden médiaszolgáltató egyértelmű szabályok mentén, politikai befolyástól mentesen működjön”. Hozzátette: álláspontja szerint a rendelet előírásai elősegítik „a közszolgálati média politikai pártatlanságára vonatkozó rendelkezései érvényesülését és növelik a Duna Médiaszolgáltató Zrt. függetlenségének biztosítékait”.

A politikus ezzel összefüggésben az alábbi kérdéseket tette fel a Duna Médiaszolgáltató Zrt.-nek:

1. „milyen lépéseket tervez vagy valósított meg az EMFA-ban foglalt normák érvényesítésére;
2. hogyan biztosítja szervezetén belül a szerkesztői függetlenséget, különös tekintettel a közérdekű és politikailag érzékeny témák kiegyensúlyozott bemutatására;
3. a hír- és tájékoztató műsorszámokba meghívott politikusok, politikai pártokhoz, érdekcsoportokhoz fűződő szervezetek képviselői, szakértői kiegyensúlyozott, arányos meghívására, szereplésére;
4. valamint milyen garanciák állnak rendelkezésre a közszolgálati jelleg megőrzésére, a társadalmi sokszínűség és a kulturális pluralizmus tükrözésére.”

„Meggyőződésem, hogy a közszolgálati média kulcsszerepet játszik a demokratikus közélet minőségének megőrzésében, ezért különösen fontos a függetlenség tényleges biztosítása és a bizalom helyreállítása” – írta levele végén a képviselő.

„Saját pártjának elnökétől” érte a legtöbb támadás a magyar közmédiát – ezt válaszolta a Duna Médiaszolgáltató a képviselőnek

A Duna Médiaszolgáltató Zrt. a fenti kérdésekre válaszolva felhívta a figyelmet arra: „Magyarország Alaptörvénye deklarálja és sarkalatos törvények határozzák meg a szerkesztői szabadság és függetlenség maximáját, és hogy a közszolgálati médiaszolgáltatás államtól és a gazdasági szereplőktől függetlenül működik. A kérdésben meghatározó dokumentumnak számít a levelében is felhívott Közszolgálati Kódex, amely a közszolgálati médiával szemben támasztott elvárások tekintetében ad iránymutatást, és a médiatörvény rendelkezéseinek a tartalmát értelmezi.”

Továbbá kiemelték:

„A szerkesztői döntések függetlenségének védelme érdekében a közmédia olyan szigorú, belső munkaviszonyi és etikai szabályozást alkalmaz, amely kifejezetten a pártatlanság, az összeférhetetlenség kizárása, valamint minden külső befolyásolási kísérlet megelőzése érdekében jött létre.”

„Ezek a gyakorlatok magukban foglalják a munkavállalók számára előírt etikai kötelezettségeket, a politikai befolyásolás elleni védelmi mechanizmusokat, valamint azokat a belső ellenőrzési és transzparenciát biztosító folyamatokat, amelyek a szerkesztői autonómia mindennapi érvényesülését garantálják. Emellett kiemelt hangsúlyt fektetünk a munkatársak szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére: rendszeres képzéseket, belső tájékoztatókat, tematikus szakmai fórumokat és műhelymunkákat szervezünk annak érdekében, hogy a tudatosság, a jogszabályi megfelelés és a közszolgálati elvek következetes alkalmazása a szerkesztőségi munka minden szintjén érvényesüljön” – írták a válaszlevélben, hozzátéve:

„A kialakított gyakorlat és intézkedések kellő biztosítékot nyújtanak a jogszabályok és szakmai előírások szerinti működéshez, ekként a szerkesztői függetlenség biztosításának védelme terén is, és azokat a Duna Médiaszolgáltató megfelelőnek ítéli.”

Mint írták, „egyetértünk azzal a megállapításával, hogy »a közszolgálati média kulcsszerepet játszik a demokratikus közélet minőségének megőrzésében ezért különösen fontos a függetlenség tényleges biztosítása«, a bizalom helyreállítását érintő megjegyzését, véleményét azonban nem osztjuk. Emellett kifejezetten egyetértünk Önnel abban, hogy fontos a médiaszolgáltató számára a politikai befolyástól mentes működés”. Éppen ezért tartjuk szükségesnek felhívni a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszakban a legmarkánsabb, kifejezetten erőszakos politikai támadások nem más politikai oldalról, hanem saját pártjának elnökétől érték a magyar közmédiát.”

Ezzel kapcsolatban hozzátették:

„Magyar Péter számos alkalommal tett olyan kijelentéseket, amelyek egy demokratikus jogállamban, a sajtó függetlenségének tiszteletben tartása mellett különösen aggályosak.”

„Több ízben is nyíltan megfenyegette a közmédia munkatársait, riportereit, és olyan légkört alakított ki, amelyben a közmédiát érő verbális támadások, lejáratásra irányuló akciók és a stábok elleni uszítás mindennapossá váltak. Magyar Péter személyes célponttá tette kollégánkat, Császár Attilát, akit ezt követően életveszélyes fenyegetések is értek. Ezek az esetek nem csupán a közmédia munkáját veszélyeztetik, hanem a sajtó szabadságát és a nyilvánosság szabad működését is sértik. A politikai vezetők felelőssége vitathatatlan abban, hogy a közbeszéd milyen irányba mozdul el – különösen akkor, amikor a saját támogatóik részéről is radikalizáló hatást fejtenek ki” –írta válaszában a Duna Médiaszolgáltató.

Majd hozzáfűzték: „Emlékeztetnénk továbbá azokra a korábbi esetekre, amikor országgyűlési képviselők fizikai jelenlétükkel, fenyegetéssel vagy erőszakos magatartással próbálták meg befolyásolni munkatársaink tevékenységét. Volt olyan eset is, amelynek végén a bűnösséget jogerős ítélet állapította meg. Ezek az incidensek egyértelműen azt mutatják, hogy nem a közmédia részéről indult bármiféle politikai nyomásgyakorlás, hanem épp ellenkezőleg: a közmédia volt olyan politikai szereplők célpontja, akik a törvényes működést próbálták megzavarni.”

A hír- és tájékoztató műsorszámokba meghívott politikusokra, szakértőkre vagy szervezetekre vonatkozó kérdésére a Duna Médiaszolgáltató kiemelte: „Tényekkel alátámasztható, hogy 2024-ben és 2025-ben számos alkalommal irányult meghívás különböző ellenzéki pártok képviselői felé, beleértve a Tisza Párt politikusait is. Csak az idei évben 180 alkalommal kapott meghívást az ellenzék a közmédiától, de a Tisza Párt részéről nem hajlandók nyilatkozni: képviselői, jelöltjei, elzárkóznak minden formában a nyilvánosság elől. A Tisza prominenseit a közmédia több szerkesztősége is rendszeresen invitálja – a megjelenések elmaradása nem a közmédián múlott. A nyilvánosan is visszakereshető adatok azt mutatják, hogy a meghívások száma semmilyen módon nem alapozza meg a Tisza elnökének állításait” – fogalmaztak, hozzáfűzve:

„Ezért visszautasítjuk azokat a vádakat, amelyek a közmédia részéről politikai elfogultságot vagy aránytalanságot sugallnak. A valóság az, hogy a közmédia – a hatályos jogszabályoknak megfelelően – kiegyensúlyozott tájékoztatásra törekszik, és a szerkesztői függetlenséget olyan belső szabályozással és gyakorlattal védi, amely nemzetközi összehasonlításban is szilárdnak mondható.”

A levelet azzal zárták:  „A magyar közmédia a törvényeknek és a szakmai előírásoknak megfelelően működik. Köszönjük levelében megfogalmazott aggodalmát, ugyanakkor bízunk abban, hogy a jövőben minden politikai szereplőtől – így az Ön pártjának vezetésétől is – elvárható lesz az erőszaktól és fenyegetéstől mentes közéleti magatartás, amely a demokratikus nyilvánosság alapvető feltétele.”

Kiemelt kép: Tarr Zoltán, a Tisza Párt EP-delegációjának vezetője (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)