„Látszólag egy évtizedről szól a könyv, amit ma bemutatunk, a 2012 és ’22 közötti évtizedről. Tisztességes, őszinte, szerény és példaadó elnök volt Áder János. Minden magyar a Kárpát-medencében, a szórványban, öt kontinens diaszpórájában köszönettel és elismeréssel tartozik a volt elnök szolgálatáért. Köszönjük János!” – fogalmazott Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója köszöntőjében az Áder János tíz elnöki évéről szóló, A haza minden előtt címmel megjelent kötet bemutatóján a Kertész Imre Intézetben.
Az 1990-ben hivatalba lépett első köztársasági elnök, Göncz Árpád és a ma az elnöki hivatalt ellátó Sulyok Tamás ciklusai között a köztársasági elnöki tisztség nem maradt sértetlen. „Politikai és személyes támadások érték, két elnökünk is idő előtt kényszerült lemondani hivataláról. Nem állíthatjuk, hogy a köztársasági elnöki pozíciót nem tépázta meg időről időre politikai, közéleti vihar. Egy azonban bizonyos, feladatkörét, alkotmányos szerepét 35 esztendővel ezelőtt pontosan mérték ki, az soha nem kérdőjeleződött meg” – mutatott rá.
Laudációjában Schmidt Mária hangsúlyozta: a kötet nem is ezt elemzi, hanem „a legmagasabb szintű eleganciával és demokratikus jogkövetéssel”tekint az alkotmányos körülményekre,„mint a népképviselet és a népfelség elvét kifejező adottságra”. A kötet – mely az elvégzett elnöki munka tükre – azt veszi számba, miként lehet és kell az alkotmányos feltételeket és feladatokat megtölteni. A könyv egy „használati utasítás”, konzekvens, világos képét adja annak, hogy az alaptörvényi szöveg hogyan képződik le közjogi méltósággá – tette hozzá.
Áder János soha nem önmagát, hanem a köztársaság elnöki tisztségét tekintette közjogi méltóságnak
– emelte ki Schmidt Mária. „Ha akarom, hitvallás, ha akarom, politikai olvasókönyv, ha akarom, szellemes, beavató történetmesélés” – mondta a könyvről. A kötet erősségének nevezte, ahogy Áder János a tanulási folyamatról beszél, őszintén és szellemesen ismertetve a zökkenőket is.
„Márpedig egy mosolygós ember”
Az évtized mögött ott van egy hazájáért felelősséggel és elkötelezettséggel élő ember alakja. „Áder János márpedig egy mosolygós ember” – fogalmazott a könyvbemutatón Schmidt Mária, aki szerint a volt elnököt„ bár sokan tartják szigorúnak, keménynek, mosolytalannak – mert kétségkívül van ilyen arca is, ezzel ő saját maga is tisztában van –, de én mindig másként láttam: a szigorúságát következetességnek, keménységét egyszerűségnek, mosolytalanságát fegyelmezettségnek láttam. Ja, és amúgy jobb, ha tudják, hogy vicces ember, és még mosolyogni is szeret néha” – jellemezte Áder Jánost, nem kis derültséget keltve ezzel a teremben.
Az A haza minden előtt – Áder János tíz elnöki éve címet és alcímet viselő könyv a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában jelent meg, izgalmas olvasmánynak ígérkezik a hazai politika élet iránt érdeklődők számára. A kötetben olvasható interjúkat Cseh Ágnes készítette és szerkesztette.
„Csak igenekből lehet országot építeni”
A kötet az ismertető szerint azt üzeni – és Deák Ferenc példája is azt mutatja –, amit az Országgyűlésben Áder János a 2022-ben elhangzott utolsó elnöki beszédében is megfogalmazott:
,,Arra biztatom Önöket, hogy a következő években mondjanak igeneket. Igent a nemzeti érdekek képviseletére, az ország gyarapodására, a magyarok biztonságára. Igent az érveket érvekkel ütköztető, tényekre építő vitákra.”
De – mint ugyanebből a beszédből kiemelték – „nemet kell mondani a kettős mérce alkalmazására, az öncélú, rövidlátó politikára, az idegen érdekek kiszolgálására. Nemet kell mondani az alkotmányellenes szándékokra, a társadalom nyugalmának a megzavarására, a békétlenségre. Nemet kell mondanunk a hazugságra, a demagógiára a jellemtelenségre, elvtelenségre. Nemet az alpári beszédre”.
Stumpf István beszélgetett „a csornai Charles Bronsonnal”
A Kertész Imre Intézetben a könyvbemutatón Stumpf István Széchenyi-díjas egyetemi tanár, az első Orbán-kormány volt kancelláriaminisztere, volt alkotmánybíró interjúvolta meg Áder Jánost, aki a beszélgetés során úgy fogalmazott: soha sem támogatta a félprezidenciális vagy prezidenciális rendszerre való átállást – „ennek semmilyen indokát nem láttam” – az államfő nép általi választását, azaz a közvetlen elnökválasztást sem támogatta. De az is kiderült: a kétkamarás parlament ötletét sem.
Azt is elmondta, hogy amikor Schmitt Pál lemondását követően felkérték a köztársasági elnöki posztra, pontosan tudta, mire vállalkozik: a köztársasági elnöknek nincs végrehajtó hatalma. Szavai szerint a fő kérdés a kezdettől fogva az volt, hogy a meglévő alkotmányos mozgásteret hogyan lehet „jól kitölteni, megtölteni tartalommal”. Hogyan lehet olyan eseményeket, témákat, alkalmakat keresni és felkarolni, amelyek gazdátlanok, s egyúttal értelmet, tartalmat adnak annak az alkotmányos passzusnak, mely szerint a „köztársasági elnök a nemzet egységét fejezi ki” – számolt be róla.
Az elődei közül Mádl Ferenc munkája és alkata állt legközelebb hozzá, az ő mintáját vette alapul, az elnöki hivatali szervezet kialakításánál is az ő „rendszerét” követte. nÁder János hangsúlyozta: a rendszerváltoztatással „alkotmányos honfoglalás” történt, amikor különösebb zökkenők és fennakadások nélkül át tudtak állni többpárti rendszerre.
„Magyarország az egyetlen, ahol 1990 óta nem volt előrehozott választás, mert mindenki kitöltötte a ciklusát. Ennek kapcsán rámutatott: a kormányzati stabilitás politikai, társadalmi és üzleti szempontból is előny” – emelte ki.
Áder János elárulta a Stump Istvánnal folytatott beszélgetésben, hogy ő soha sem volt az üres diplomáciai fogadások híve, az üres protokollt mindig rendkívül fárasztónak, frusztrálónak tartotta és nem is szerette.Azt ugyanakkor a jelentős eredményei között említette, hogy amikor immár elnökként az első magyarországi vendége a szerb elnök volt, sikerült megegyezniük arról, hogy emlékművet emeljenek a vajdasági Csúrogon a második világháború alatt és után kivégzett magyar és szerb áldozatok emlékére.
A közös főhajtáson túl – amikor is csak tapsot kaptak Csúrogon, egyetlen fütty vagy negatív hang sem volt – ő maga is bocsánatot kért a szerb parlamentben a magyarok által a szerbek ellen elkövetett bűnökért, és meg is tapsolták. Áder János mindezt úgy értékelte: fontos mérföldköve volt annak, hogy ma kifejezetten baráti a viszony Szerbia és Magyarország között.
A volt köztársasági elnök a fenntarthatósági kérdések felkarolása kapcsán kiemelte a Budapesti Víz Világtalálkozók szerepét, amelyeken magyar vállalkozók bemutathatták a termékeiket és sokan közülük az Európán kívüli piacra is kiléptek, vagyis a rendezvénynek az elnöki cikluson messze túlmutató hatása lett. Minderről azt árulta el, hogy a lemondott Schmidt Pál helyett ment el egy korábban már megszervezett vízügyi konferenciára, és akkor az az álláspont alakult ki benne: a konferencián, a helyzetleíráson túl a megoldást, a megoldásokat is meg kell mutatni.
Áder János a könyvbemutatón beszélt arról is, hogy a kezdetben szűkös anyagi forrásból működő Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány – amelynek ő a kuratóriumi elnöke – kormányzati feladatokat is vállalt magára, ennek köszönhetően növekedett meg az állami támogatása, s így az alapítvány tevékenységi köre is folyamatosan bővült.
De azt is kiemelte, hogy ő volt az első köztársasági elnök hazánkban, aki hivatalosan is ellátogatott a csíksomlyói búcsúba, amelynek szerinte a hitéleti funkción túl a nemzeti önérzet szempontjából is fontos.
A beszélgetésben szó esett a koronavírus árváinak segítésére Áder János és felesége, Herczegh Anita által létrehozott Regőczi Alapítványról is, amelynek célja, hogy ne egyszeri segítséget adjon a gyerekeknek, hanem támogassák őket egészen addig, amíg nagykorúak lesznek vagy szakmát szereznek. Áder János elmondta továbbá, hogy elnöki pályafutása alatt 45 vétót nyújtott be, ebből nyolc az Alkotmánybírósághoz, a többi pedig a parlamenthez került.
Elnöki beszédei közül a 2014-es auschwitzi megemlékezésen mondott beszédét tartotta a legemlékezetesebbnek – ezt idézi fel a kötet előszavában a felesége, Herczegh Anita is – , és a Trianon 100 évfordulón, valamint az Eucharisztikus Kongresszuson elmondott beszédét.
A Stumpf Istvánnal folytatott beszélgetésben, oldottabban az is elhangzott, hogy „a csornai Charles Bronson” lett a sajtóban, 45 évesen kezdett el teniszezni, és milyen volt a focipályán Kövér Lászlóval futballozni, vagy épp egykori tanáraikkal (köztük Kéri Lászlót is megemlítette). Áder János a „vasárnapi szomorúságra” – vagyis a magyar válogatott elszenvedett vereségére – is kitért, és végül arról is szó esett, hogy szeret horgászni.
Kiemelt kép: Áder János volt köztársasági elnök A haza minden elõtt – Áder János elnöki tíz éve címû könyv bemutatóján Budapesten, a Kertész Imre Intézetben 2025. november 19-én. MTI/Bruzák Noémi.