Az MTI összefoglalójában már kedd reggel jelezték, hogy  a mai ülésnapon a határozathozatalok között döntés lesz egyebek mellett az orosz–ukrán háború miatt kihirdetett veszélyhelyzet meghosszabbítását célzó, a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvény módosításáról.

A veszélyhelyzet jövő májusig történő meghosszabbítását végül 127 képviselő támogatásával, 56 nem szavazat mellett fogadták el.

2020 márciusában – eredetileg a koronavírus-járvány miatt kihirdetett – és legutóbb áprilisban meghosszabbított veszélyhelyzet november 14-én járt volna le. A mostani, 180 napos hosszabbítást a háborús helyzetre hivatkozva kezdeményezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Ennek értelmében rendkívüli jogrend van érvényben, és a kormány rendeletekkel felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását, eltérhet törvényi rendelkezésektől, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat parlamenti jóváhagyás nélkül – írta a Telex.

Sok ügyről dönthet még az Országgyűlés kedden

Az MTI korábbi összefoglalója szerint a keddi ülésnapon szavaznak az egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról szóló előterjesztésről, amely a budapesti Józsefvárosi pályaudvar területén létrehozott – az eredeti elképzelések szerint a vészkorszak gyermekáldozatainak emléket állító – Sorsok Házának az MTK részére történő átadását szabályozza.

Elfogadhatják a képviselők a politikai erőszak terjedése elleni fellépésről szóló országgyűlési határozati javaslatot, amelyben az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy dolgozzon ki a fizikai és digitális térben terjedő agresszió mérséklését elősegítő javaslatokat.

Döntés lesz a határ menti ingázók adatbázisának létrehozásáról és egyéb törvények módosításáról is. A parlament emellett szavazni fog arról, felfüggeszti-e Stummer János (Momentum) mentelmi jogát: a legfőbb ügyész hat ügyben kezdeményezte ezt a döntést.

A határozathozatalok után tárgyalja az Országgyűlés a pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények terjedelmes, kétszáz oldalas, uniós jogharmonizációt célzó módosítását, amely alapján a jövőben az alternatív befektetési alapok kölcsönt is nyújthatnak, így új finanszírozási csatornaként jelennek meg a gazdaságban. A fogyasztóvédelem magas szintjét kívánja biztosítani a szintén jogharmonizációt célzó, a távollévők között kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló törvényjavaslat. Napirenden szerepel továbbá az igazságügyi bizottság javaslata, az Alkotmánybírósággal (Ab) összefüggő egyes törvények módosításáról, amely egyebek mellett az Ab tagjai és dolgozói illetményével, illetve juttatásaival kapcsolatos módosításokat tartalmaz.

Megvitatják a belügyminiszter előterjesztését a 2026-2036 közötti Országos Fogyatékosságügyi Programról. A program az oktatáson, a nevelésen, a képzésen keresztül, továbbá a szociális, egészségügyi, közlekedési és munkaerő-piaci szolgáltatások útján javasolja előmozdítani azt, hogy a fogyatékossággal élők a társadalom aktív és megbecsült tagjai lehessenek.

A képviselők tárgyalják a belügyi humán ágazatokat érintő törvények módosítását, amely egyebek mellett módosítja a CT-MRI ellátást nyújtó szolgáltatók körét, indokolt esetben megteremti a genetikai tanácsadás mellőzésének lehetőségét. Fideszes képviselők pedig benyújtották egészségügyről szóló törvény módosítását, amely korszerűsíti az ivarsejt-donációra vonatkozó szabályozást, arra figyelemmel, hogy az orvostudomány fejlődése már lehetővé teszi a petesejt fagyasztva tárolását.

Együttes általános vita lesz két, uniós jogharmonizációt célzó előterjesztésről: a gigabites elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentését tartalmazó, az elektronikus hírközlésről szóló törvényt módosító törvényjavaslatról, valamint az Európai Unió kiberrezilienciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról és egyes kiberbiztonsági rendelkezések módosításáról szóló javaslatról. Utolsó napirend a szélerőművek létesítését megkönnyítő, az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat.

Az előző napon a miniszterelnök is jelen volt a parlamentben, azonnali kérdésekre válaszolt.

Kiemelt kép: a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (középen, első sor b2) az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. október 21-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos)