„Mi lesz a kampányban, ha már most ott tartunk, hogy újságírókat lehet lökdösni, kérdező embereket lehet inzultálni, éles lőszerrel járnak lakossági fórumra” – tette fel a kérdést a Fidesz politikusa.  Kósa Lajos kiemelte: az látszik, hogy a demokráciákban egyre inkább terjed az erőszak, ami akár már az életet is fenyegeti.

Ezt észlelve a honvédelmi és rendészeti bizottság határozatot készített, amelynek lényege, hogy elítélnek mindenfajta politikai agressziót és arra kérik a pártokat, hogy csatlakozzanak ehhez az indítványhoz.

A pártokat arra is kérik, hogy a kampány során és azon kívül is adják meg a tiszteletet egymásnak és a választóknak – tette hozzá. Emellett elítélik a digitális térben látható agressziót és fellépnek annak terjedése ellen.

A javaslat felszólítja a kormányt, hogy lépjen fel az olyan nyilvánvalóan agresszív cselekmények ellen, mint az, hogy a Tisza Párt egyik politikusa többször is éles lőfegyverrel vesz részt a párt gyűlésein. Az indítvány felkéri a kabinetet, hogy tekintse át a jogszabályokat és szigorítsa a fegyvertartáshoz kapcsolódó szabálysértési eljárást – ismertette Kósa Lajos.

Indoklásként azt mondta, hogy ha a fegyvertartási szabályok megsértése miatt szabálysértési eljárás indul, akkor csak azt a lőfegyvert lehet elkobozni, amivel a szabálysértést elkövették, de a fegyvertartási engedélyt nem lehet visszavonni vagy felfüggeszteni.

A rendőrök ezért azzal szembesültek, hogy Ruszin-Szendi Romulusz szabályosan tud még egy lőfegyvert tartani.  A javaslat arra is felkéri a kormányt, hogy nézze meg, melyek azok a szervezetek, amelyek rendkívüli agresszivitást és fizikai erőszakot mutatnak a politikai tevékenységük során, majd lépjen fel ellenük – ismertette a részleteket. Emlékeztetett, hogy az antifa nevű szervezetet már terrorszervezetté nyilvánították.

A verbális erőszak a kezdet, majd jön egy „félnótás”, aki megpróbálja lelőni a miniszterelnököt

Kósa Lajos úgy fogalmazott: minden a verbális erőszakkal kezdődik, amikor politikusok elfogadhatatlan jelzőkkel illetik a versenytársaikat, vagy a választópolgárokat. A legdurvább erőszakos bűncselekmények nem azzal kezdődnek, hogy valaki előveszi a sörétes puskát és elkezd lövöldözni, hanem úgy indulnak, hogy valaki dehumanizálja a politikai vetélytársát vagy a más politikai nézeten lévőket. Aztán a vége az lesz, hogy egy ilyen hangulatban jön egy „félnótás” és megpróbálja lelőni a miniszterelnököt, mert nem ért egyet a politikájával, mint ahogy az Szlovákiában történt – szögezte le.

Senki nem visel véletlenül éles lőfegyvert, Ruszin-Szendi Romulusz teljesen tudatosan követte el ezt a bűncselekményt, ami eleve agresszivitást sugall  – ismertette meglátását.

Kósa Lajos zárásként azt javasolta, hogy emellett gondolják át még a rágalmazás büntetési tételeit. Ha valaki teljesen nyilvánvaló hazugságot ír le egy sajtótermékben, jogtalanul letilt nyilvánosságról egy pártelnököt, akkor miért ne járnának el vele szemben úgy, hogy ezt ezerszer meggondolja – tette fel a kérdést.

Pro és kontra

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára nagyon fontosnak nevezte az országgyűlési határozati javaslatot, amelyet a kormány is támogat. Elmondta, az előterjesztés egy olyan helyzetre reagál, amelyre 35 évvel ezelőtt senki nem gondolt: valaki éles, élet kioltására alkalmas lőfegyverrel megy beszédet tartani egy politikai gyűlésre.

Rögzítette, megálljt kell parancsolni az erőszaknak.

„Épphogy megszabadultunk a gumilövedékes erőszaktevőtől, Gyurcsány Ferenctől, és máris itt van a következő agresszív politikus, Ruszin-Szendi Romulusz személyében”

– fogalmazott, emlékeztetve arra, hogy a gyülekezési törvény szerint tilos egy gyűlésre lőfegyvert vinni.

Véleménye szerint a Tisza Párt megjelenésével az erőszak is magasabb szintre lépett a magyar politikában. Magyar Péter agresszív volt a családjával, a feleségével, így a politikai közösségébe is olyan embereket hív, akik szintén erőszakosak, agresszívek és másokat bántalmaznak – tette hozzá.

Azt kérdezte, hogy a Tisza Párt szakértője miért vitte magával a fegyverét a politikai gyűlésekre. „Lőni akart vele?” – tette fel a kérdést. Szerinte mindegyik frakció tagja kapott már fenyegetéseket, de ezért „sem nem mentünk zsírleszívásra, sem nem hordunk magunknál fegyvert”. Úgy összegzett, józan, békés gondolkodású ember nem fogja elfogadni, bármit is mond Ruszin-Szendi Romulusz ennek kapcsán, mert ez csak veszélyt hordoz.

Földi Judit (DK) azt mondta, a határozati javaslat szép szavakat sorol, hogy a közéletben nincs helye uszításnak, ezekkel egyetlen szó változtatása nélkül egyetérthetnének. Csakhogy ezt pont azok mondják, akik az elmúlt másfél évtizedben módszeresen felépítették a magyar közélet gyűlöletre és ellenségképekre épülő szerkezetét – tette hozzá.

Az indítványt „színtiszta propagandának” nevezte, a kormány a parlament felkérése nélkül is léphetett volna a politikai erőszak megfékezése érdekében.

A kormánynak nem kellene mást tennie, mint leállítani annak finanszírozását – folytatta.Szerinte a Fidesz lassan 20 éve következetesen munkálkodik a magyar társadalom megosztásán, számolatlan milliárdokat költve a gyűlölet felkorbácsolására. A kormánypárti média és a közpénzben finanszírozott plakátkampányok évek óta azt sulykolják, hogy az ellenzék, a civilek, vagy éppen a független újságírók nem csak tévednek, hanem hazaárulók, ügynökök, a nemzet ellenségei – mondta. Földi Judit tartalmilag üresnek nevezte a javaslatot, elmondva, abban nincs határidő, nincs benne felelős intézmény, nincsen monitoring és nincsen számonkérhetőség.

Simicskó István (KDNP) szerint rendkívüli durvaság és erőszak van jelen a magyar politikában és a közéletben egyaránt, valamint egy új térrel, a kibertérrel bővült a gyűlölet helyszíne. A közösségi portálokon rendkívül ajlas és visszataszító kommentek érik az embereket, amely a társadalmat mérgezi. A kisebbik kormánypárt vezérszónoka szerint ezt a helyzetet a Tisza Párt megjelenése okozta.

Hangsúlyozta: a KDNP teljesmértékben elkötelezett a békés közélet és a higgadt párbeszéd mellett, szemben jónéhány ellenzéki, főleg tiszás politikussal. Arról szólva, hogy hová fajulhat mindez, felidézte a Robert Fico szlovák elnök és Donald Trump amerikai elnök elleni támadásokat, valamint azt, hogy Charlie Kirköt meg is gyilkolták. „Véget kell vetni az erőszaknak” – fogalmazott.

Novák Előd (Mi Hazánk) azt mondta: a tiszás Ruszin-Szendi Romulusz ügyében a kormányoldalnak inkább lapítani kellene. Ők adtak neki fegyverviselési engedélyt, egymilliárdos szolgálati lakást, havi 1,3 milliós nyugdíjat.

A Mi Hazánk vezérszónoka megjegyezte: a hallgattassék meg a másik fél elv alapján meg kellene hallgatni Ruszin-Szendi Romuluszt is legalább egy bizottsági ülésen.

Később afelől is érdeklődött, hogy kik a felelősök a volt vezérkari főnök ügyei miatt.

Csárdi Antal (független) azt kifogásolta, hogyan nyújthattak be „ilyen csúsztatásokkal teli, álságos, álszent, és hazug határozati javaslatot”, amelyben az előterjesztők úgy állítják be magukat, mintha áldozatai és nem „a kiagyalói és megvalósítói” lennének annak a jellemzően verbális politikai erőszaknak, ami mára valóban teljes mértékben rátelepedett az országra. A független politikus szerint nem lenne szabad vitának lennie abban, hogy ez nem jó Magyarországnak, „de a labda az önök térfelén pattog” – mondta a kormánypárti politikusokhoz fordulva.

Hegedűs Barbara (Fidesz) arra figyelmeztetett, hogy a közéleti, politikai szereplőknek kiemelt felelőssége van, bár nem egyedüli. A politikai erőszak nem korlátozódik a hivatásos politikusokra: bárki, aki politikai kérdésben megszólal, befolyással bírhat, ugyanakkor célponttá is válhat; ez különösen veszélyes a fiatalokra és a nőkre – jelezte. Hozzátette, a párbeszéd ereje nem csupán eszmény, hanem megélt valóság is lehet. A gyűlölet nemcsak a digitális térben, hanem a mindennapokban is terjed, a fegyver szimbóluma megjelent a magyar politikai életben – vetette fel.

Erre reagálva Földi Judit álságosnak nevezte Hegedűs Barbara hozzászólását, mert a Fidesz egyik képviselője éppen hétfőn hülyézett le ellenzéki képviselőket a parlamentben. Nacsa Lőrinc és Hollik István KDNP-s képviselők folyamatosan bekiabálnak, ellenzékieket sértegetnek, Takács Péter egészségügyi államtitkár pedig vállalhatatlan Facebook-kommenteket írt a székesfehérvári szülészet kapcsán – nehezményezte.

Csárdi Antal pedig azt a kérdést tette fel, hol van most a Fidesz-frakció vezetése, amikor a politikai gyűlöletről van szó. „Mit kíván tenni a Fidesz-frakció és a kormány annak érdekében, hogy a tőlük származó verbális abúzust megszüntessék?” – érdeklődött.

Kósa Lajos zárszava: történt egy határátlépés

A honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke zárszavában elismerte, hogy minél régebben politizál valaki, annál több sérelme van.

Azonban most határátlépés történt. Amikor emberi élet kioltására alkalmas tárgyat visz valaki választói gyűlésre, akkor olyan határnál vagyunk, amikor figyelmeztetni kell: ebből még baj lesz – jelezte.

Mint mondta, többféle módon útját lehetne ennek állni, például a digitális térben zajló verbális erőszak esetében kötelezni lehetne a szolgáltatókat vagy a hozzászólókat ennek „kiirtására”– vetette fel, nehezményezve azt is, hogy az Európai Parlament szerint Magyarországon nem biztosított az egyenlő elbánás joga egy erőszakos bűncselekményt elkövetett politikus ügyének elbírálásánál.
Volt olyan idő, hogy egy fideszes képviselő lemondott egy a parlamentben elmondott indulatos mondatáért – emlékeztetett.

Elmondta azt is, a kormány nagyon helyesen nyilvánította az antifát terrorszervezetté, ezen felül pedig meg kell nézni azt is, hogyan lehet reagálni a fegyvertartás szabályozásában a közelmúltban történtekre – jegyezte meg.

Kiemelt kép: Kósa Lajos, a testület fideszes elnöke az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén az Országházban 2025. május 16-án. MTI/Purger Tamás.