Mint az Euronews írta,
kedd délelőtt a JURI 25 tagja titkos voksoláson szavazott hét, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelemről.
A bizottság ennek fényében ajánlást fogalmaz meg arról a parlamentnek, hogy jóváhagyják vagy elutasítsák-e a mentelmi jog felfüggesztését. A hét kérelem közül három Magyar Péterre, a Tisza Párt elnökére vonatkozott, de rajta kívül Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke, valamint Ilaria Salis, a magyarországi antifa-bűncselekményben érintett olasz EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről is szavazott a bizottság. A fennmaradó két kérelem Michał Dworczykra és Daniel Obajtekre vonatkozott, akik mindketten a lengyel konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt tagjai, és mindkettejükkel szemben nyomoznak a lengyel hatóságok.
Magyar Péter esetében a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó első kérelmet a magyar legfőbb ügyészség küldte el, és azokkal a vádakkal kapcsolatos, amelyek szerint Magyar a Dunába dobta egy férfi telefonját, miután egy budapesti szórakozóhelyen összeveszett vele, amiért az illető filmezte őt. A másik ügyet a költségvetési csalással vádolt korábbi parlamenti képviselő, Simonka György indította Magyar Péter ellen rágalmazás miatt, a harmadik bírósági ügy pedig szintén egy rágalmazás, melyet a Mi Hazánk Mozgalom kezdeményezett a Tisza Párt vezetője ellen.
Így szavaztak a bizottság tagjai – nem valószínű, hogy a parlament másképp döntene Magyar Péter esetében
A keddi délelőtti ülésen az Euronews értesülései szerint
sem Magyar Péter, sem Dobrev Klára, sem Ilaria Salis esetében nem támogatta a bizottság a mentelmi jog felfüggesztését.
Mindezt több másik forrás is megerősítette az Euronews-on kívül a sajtóban és a közösségi médiában. Magyar és Dobrev kérelmei esetében cikkünk megjelenésekor még nem lehet tudni arról, hogy milyen szavazati arány mellett döntöttek erről a bizottsági tagok. Ez egyedül Ilaria Salis esetében derült ki nem sokkal a döntés után, nála csak egyetlen szavazaton múlt a határozat: a bizottság 13 tagja szavazott a mentelmi jogának felfüggesztése ellen, miközben 12-en támogatták az Euractiv szerint (a külföldi sajtót egyébként a híradások alapján Salis ügye sokkal jobban foglalkoztatja, mint Magyaré).
[Frissítés: az MTI által közölt információk szerint Magyar Péter esetében hét bizottsági tag támogatta a mentelmi jogának felfüggesztését, míg 18 EP-képviselő ellenezte azt].Ha egy képviselő mentelmi jogát felfüggesztik, akkor a nemzeti hatóságok saját hatáskörben bírósági eljárást indíthatnak az adott személy ellen, de mandátumát továbbra is megtarthatja. Bár az EP Jogi Bizottsága most állást foglalt a kérdésben,
a végső döntést mind a hét kérelemre vonatkozóan az Európai Parlament – októberben esedékes – plenáris ülésén fogják meghozni (bár nem jellemző, hogy a plenáris ülésen ellentmondanának a bizottság döntéseinek).
Mint az Euronews is megjegyezte: kicsi a valószínűsége annak, hogy Magyar Péter elveszíti mentelmi jogát, ugyanis a jobbközép Európai Néppárt (EPP) tagja, amely az EP jelenlegi legnagyobb frakciója, és az EPP-n kívül valószínűleg a Szocialisták és Demokraták, a Renew Europe és a Zöldek/EFA pártcsaládjai is várhatólag a felfüggesztés ellen fognak szavazni.
Az Európai Baloldal pártcsaládjának jóval kisebb frakciójához tartozó Ilaria Salis viszont jobban aggódhat az októberi szavazás miatt:
az Euronews szerint az antifa-képviselő esetében az EPP támogathatná a mentelmi jog felfüggesztésének kérelmét, a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) és a szélsőjobboldali Hazafiak Európáért (PfE) pártcsaládokkal egyetemben, akikkel már meglehet a többség a döntéshez.
Dobrev Klára esetében viszont a politikai erőviszonyok tükrében nem tűnik valószínűnek, hogy ilyen döntés születne.
Rendkívüli döntést javasolt az egyik képviselő Ilaria Salis esetében
Adrián Vázquez Lázara szociáldemokrata európai parlamenti képviselő – aki a szavazás előtt jelentést írt Ilaria Salis ügyéről a bizottságnak – az Euractivnak elmondta:
szerinte a magyar kormány fellebbezni fog az Európai Bíróságnál, ha az EP meghagyja Salis mentelmi jogát.
Azt is elmondta, hogy a mostani voksolás előtt azt a javaslatot tette, hogy az olasz politikus mentelmi jogát csak azt követően függesszék fel, ha jogerős bírósági ítélet születik ellene.
A szociáldemokrata bizottsági tag ezzel kapcsolatban a Politicónak nyilatkozva részletesebben is kifejtette: Ilaria Salis esetében „felelőtlen” dolog lenne elutasítani a mentelmi jog felfüggesztését, merthogy ő még 2023 februárban követte el a bűncselekményt, amikor nem volt EP-képviselő, ezáltal pedig a parlament szokásos jogi eljárását is sértené, ha most megmaradna a mentelmi joga.
„Az üzenet az lenne, hogy a Parlament politikai okokból megpróbálta előnyben részesíteni egyik tagját, megkerülve a Ház szabályait”
– mondta a politikus, aki szerint ebben az esetben a magyar kormány is jó eséllyel megnyerné az ügyben indított pert az Európai Bíróságon.
Kiemelt kép: Magyar Péter, a Tisza Párt EP-képviselõje érkezik a párt sajtótájékoztatójára Strasbourgban a júniusi választások eredményeképpen létrejövõ Európai Parlament (EP) alakuló ülésének napján, 2024. július 16-án. MTI/Purger Tamás.