Mint írtuk, szeptember 10. és 14. között készített közvélemény-kutatást az Index számára John McLaughlin, a McLaughlin & Associates amerikai közvélemény-kutató cég vezetője. A kutatásban a magyarok pártpreferenciája mellett azt is vizsgálták, mik a magyarok várakozásai a magyar gazdaság helyzete kapcsán, valamint ki lehet a soron következő, leghamarabb 2026. április 12-én tartott parlamenti választások után az ország miniszterelnöke.
Kapcsolódó tartalom
Az Index emellett interjút is készített McLaughlinnal, aki elmondta: cége, a McLaughlin & Associates az elmúlt több mint 30 évben számos republikánus jelölt kampányát segítette, és 2011 óta Donald Trump amerikai elnöknek is készítenek közvélemény-kutatásokat vagy adnak tanácsot a mai napig bezárólag.
Elmondás szerint legutóbb pár nappal ezelőtt beszélt az amerikai elnökkel.
Emellett a Trumppal szövetséges szenátor-, képviselő- és kormányzójelöltek kampányain is dolgozik, de az amerikai jobboldal mellett külföldön is segítették jobboldali jelöltek kampányát – például a brit Konzervatív Pártnak, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, de honlapjuk tanúsága szerint 2018-ban Orbán Viktor újraválasztási kampányában is adtak tanácsot.
Egyre gyakrabban próbálják befolyásolni a választókat
John McLaughlin arra is felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi időben megnőtt a közvélemény-kutatások száma, és
szerinte nagyon sok az általa csak „PR-kutatásnak” nevezett, szerinte a választók befolyásolása céljából készített kutatás.
Példaként a 2024-es amerikai elnökválasztás napja előtt pár nappal közölt Des Moines Register kutatását nevezte meg, ami Iowában Kamala Harris demokrata elnökjelölt 3 százalékpontos előnyét mutatta – miközben végül Trump 13 ponttal győzött az államban. Szerinte a Des Moines Register és a többi „PR-kutatás” is online mintavétellel zajlik, és a rossz adatfelvétel, valamint az adatok rossz súlyozása miatt pedig téves következtetésre juthatnak, vagy pedig céljuk eleve a közvélemény befolyásolása lehet.
Ezzel szemben az ő cége továbbra is telefonos mintavétellel dolgozik, és kizárólag a választáson biztosan vagy valószínűleg részt vevők adatait veszik figyelembe. Ezeknek az oka, hogy az online kutatásokban szerinte nem súlyozzák eléggé a republikánus szavazókat, mivel ilyen mintavétellel kevesebb republikánushoz húzó szavazót tudnak elérni, ráadásul mivel szerinte Amerikában sokaknak fizetnek azért, hogy kitöltsék a kérdőíveket, ezért gyakran olyanok is részt vesznek a pártpreferenciát vizsgáló kutatásokon, akik végül el sem mennek szavazni. „Nagyon szigorú modellezést alkalmazunk, amely a tényleges preferenciákat mutatja be, és csak a valószínűsíthető szavazókat kérdezzük meg. Ha azt mondod, hogy nem fogsz szavazni, miért kellene téged kérdeznünk?” – fogalmazott McLaughlin, aki kifejtette, milyen modell szerint készítik a kutatásokat.
Az Indexen közölt kutatásról McLaughlin elmondta, hogy ott is a szokásos modelljük alapján végezték a mintavételt, azaz csak azok preferenciáit mérték meg, akik a választáson való részvételüket biztosra vagy inkább valószínűre mondták egy most vasárnap esedékes választáson. Hozzátette:
Magyarországon annyival könnyebb az adatfelvétel, hogy Amerikával ellentétben idehaza szívesebben mondják el az emberek a véleményüket a közvélemény-kutatóknak, valamint eleve többen veszik fel a telefont.
Azonban szerinte Magyarország sok tekintetben így is nagy hasonlóságot mutat más európai országokkal, valamint az Egyesült Államokkal: McLaughlin úgy látja, az emberek mindenhol békében és jólétben akarnak élni, kerülik a kockázatokat. A főbb témák szerinte az infláció, a gazdasági helyzet, a migráció, valamint az ukrajnai háború, ugyanakkor ezt az állítását a mostani kutatás helyett más cégek által nyilvánosan és nem nyilvánosan elérhető adatokra alapozta.
A konkrét kutatásról elmondta, számára a legérdekesebb adat, hogy a megkérdezettek kit szeretnének inkább miniszterelnöknek, valamint számításuk szerint ki fogja megnyerni a választásokat.
„Ez egy jó, vezető indikátora annak, hogy ki nyerheti meg a választásokat”
– véli az amerikai közvélemény-kutató, aki szerint az emberek gyakran nem pártokra, hanem inkább vezetőkre szavaznak, a kutatás során ezért is vizsgálták, hogy a pártpreferencia mellett melyik párt valószínűsíthető miniszterelnök-jelöltjét látnák szívesebben kormányfőként.
„PR-felmérések” Magyarországon, „két számjegyű tendencia” – mindig is a Fidesz vezethetett szerinte
Szerinte az Orbán kontra Magyar kérdéseknél nőtt is előbbi előnye, mint amikor a pártpreferenciánál a Fidesz–KDNP és a Tisza támogatottságát kérdezték, és sokat számít az is, hogy a választók szerint mi lehet a választások kimenetele – ez véleménye szerint ugyanis azt is megmutathatja, a válaszadókat közvetlen környezetükből milyen impulzus éri. Mindezek alapján McLaughlin azt a következtetést vonta le:
„Szerintem a Fidesz mindig is vezethetett a legutóbbi közvélemény-kutatásokban. Úgy látom, hogy ezek közül néhányban két számjegyű ez a tendencia.”
Arra a kérdésre, hogy a Magyar Péter kapcsán feltett kérdéseknél nem tartja-e módszertani hibának, hogy egy, a vélt személyiségét, politikai nézetét és tapasztalatairól megfogalmazott állításokat egy kérdésként tették fel, azt mondta: más, korábbi kutatásokban így jellemezték őt azok, akik nem rá szavaznak, valamint a Fidesz is így írja le a Tisza Párt elnökét, ezért azt vizsgálták, ezzel az állítással egyetértenek-e. Emellett arról is beszélt, hogy bár most csak Magyar Péterre kérdeztek rá külön, a jövőbeli kutatásoknál a többi miniszterelnök-jelölt vagy listavezető népszerűségét is vizsgálni fogják.
„De most azért vizsgáltuk meg őt, mert ha megnézzük ezeket a PR-felméréseket, amik elérhetőek, ott Magyar Péter vezet”
– zárta gondolatait John McLaughlin amerikai közvélemény-kutató.
Kiemelt kép: a Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfõ (b) és Donald Trump korábbi amerikai elnök, republikánus elnökjelölt tárgyalásuk elõtt Trump floridai rezidenciáján, Mar-a-Lagóban 2024. március 8-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán.