Kedden már megkezdődött a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor az erdélyi Tusnádfürdőn. Az esemény különleges jelentőséggel bír: Orbán Viktor első tusványosi beszédét 1998-ban, frissen újraválasztott miniszterelnökként tartotta,

azóta pedig minden évben visszatér, hogy a legfontosabb politikai üzeneteit megfogalmazza.

Ezúttal is szombaton tart előadást Orbán Viktor. A kormányfő Tusványoson elhangzott beszédei a politikai közbeszéd irányvonalát is meghatározzák, nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is.

A miniszterelnök gyakran fogalmaz meg olyan politikai jövőképet, amely többségében végül beigazolódik. Különösen emlékezetes volt Orbán Viktor 2014-es felszólalása, amikor az illiberális demokrácia fogalmával egy új politikai irányvonalat vázolt fel. A kijelentés konzervatív és jobboldali diskurzusokban is meghatározóvá vált.

A kormányfő kimondta azt, amit sokan már régóta éreztek, de kevesen mertek nyíltan megfogalmazni.

Világossá tette, hogy a liberális demokrácia modellje nem képes kezelni a nemzeti érdekeket, ezért Magyarország egy kereszténydemokrata, illiberális állam modellt épít fel.

A migráció, a globalizáció, a kulturális identitás kérdései és a nemzeti szuverenitás ügye egyre több embert késztetett új gondolkodásra.

Antal Tibor Tusnádfürdő polgármestere üdvözli a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborba érkező Orbán Viktor miniszterelnököt az erdélyi Tusnádfürdőn 2014. július 26-án (Fotó: MTI/Beliczay László)

Az illiberális demokrácia nem a szabadság elvetését, hanem annak másfajta értelmezését jelenti. A nemzeti identitás, a kulturális önrendelkezés és a társadalmi kohézió előtérbe helyezését, amelyek világszerte háttérbe szorultak a globalizmus és a multikulturalizmus nyomása alatt.

„Ami Magyarországon ma történik, értelmezhető úgy, hogy a mindenkori politikai vezetés ma arra tett kísérletet, hogy az emberek személyes munkája és érdeke, amelyet el kell ismerni, a közösség, a nemzet életével szoros összefüggésben álljon, a kapcsolat megmaradjon, és ez a kapcsolat erősödjön.

Vagyis a magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni, sőt építeni kell. Ilyen értelemben tehát az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam”

– fejtette ki Orbán Viktor 2014-es tusványosi beszédében.

Bár az illiberális demokrácia kifejezése sok kritikát váltott ki, politikai súlya és hatása megkérdőjelezhetetlen. Orbán Viktor elindított egy vitát arról, hogy mit jelent a demokrácia a 21. században, és hogyan lehet megőrizni a nemzeti sajátosságokat a globális trendek nyomása alatt.

Résztvevők Orbán Viktor miniszterelnök beszédét hallgatják a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban Tusnádfürdőn 2014. július 26-án (Fotó: MTI/Beliczay László)

A fogalom a magyar politikában is fordulópontot jelentett. A kormányfő nyíltan szakított a nyugati liberális modell kizárólagosságával, és egy új, nemzeti alapokra épülő, erős államot középpontba állító kormányzati irányt vázolt fel. A kijelentés nemzetközi visszhangja jelentős volt, és máig vitákat vált ki a demokrácia értelmezéséről. Angela Merkel korábbi német kancellár például nyilvánosan vonta kétségbe a kifejezés értelmét, mondván: „Nem értem, mit jelent az, hogy illiberális a demokrácia.”

Ugyanakkor amerikai konzervatív gondolkodók – mint Rod Dreher vagy Tucker Carlson – épphogy elismerően beszéltek arról, hogy Orbán egy alternatív, szuverenista modellt kínál a nyugati társadalmaknak.

Az illiberális demokrácia kifejezés Orbán Viktor egyik legnagyobb hatású politikai víziójává vált. Azóta nemcsak a magyar belpolitikát formálta, hanem fogalmi keretet adott számos más kelet-közép-európai és globális vezető stratégiájához is, akik hasonló módon törekednek a nemzeti szuverenitás megerősítésére a globalizációval szemben. Ebben a rendszerben a közösségi értékek, a család, a nemzet és a hagyomány erősebb hangsúlyt kapnak, mint az individualizmus és a nyitott társadalom eszméje.

Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott előadásán az erdélyi Tusnádfürdőn 2014. július 26-án (Fotó: MTI Fotó: Beliczay László)