Stier Gábor szerint a gondolkodásban van egy óriási eszkaláció, „egyre több gát dől le” mindkét oldalon.

Úgy vélte, az ukránok legutóbbi, orosz stratégiai repülőterek, bázisok elleni váratlan dróntámadásai arról árulkodnak, hogy Ukrajna „meg van szorulva”, és érzi, hogy ez már a végjáték kezdete.

Ugyanakkor szerinte az akció „játék a tűzzel”, mert egy ilyen támadás az orosz nukleáris doktrína alapján Oroszországot felhatalmazza arra, hogy nukleáris válaszcsapást adjon.

Megjegyezte, a háború nukleáris szintre emelésére nem lát esélyt, hiszen a támadás után – orosz kérésre – Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azonnal beszélt egymással telefonon, illetve Vlagyimir Putyin orosz elnök is mérlegelő, kiegyensúlyozott típus, nem kapkod, amit szintén megnyugtatónak nevezett.

Kis-Benedek József egyetértett azzal, hogy mindkét oldalról eszkalációt tapasztalni. Az ukránok Pókháló-hadműveletével kapcsolatban elmondta:

nagyon komoly feladat volt, hiszen sokáig készültek rá és szerinte az amerikaiak tudtával hajtották végre, még ha Donald Trump amerikai elnököt vélhetően csak egy-két órával az akció előtt tájékoztatták is róla.

A biztonságpolitikai szakértő a lehetséges orosz válaszcsapással kapcsolatban kifejtette: az atomeszköz használatát kizárja, de ellentámadásokra számít. Véleménye szerint azokkal az eszközökkel kellene támadni az ukránokat, amelyeket ők támadtak, míg a leglogikusabb célok a döntéshozó központok lennének.

Stier Gábor kiemelte: a nukleáris válaszcsapás nem Oroszország érdekeit szolgálná, „többet vinne, mint hozna”, ezért a válaszcsapás a fronton jöhet vagy egy látványos, szimbolikus csapás lehet főként Kijevre.

Zelenszkij élete veszélyben; Mikor lehet béke?

A szakértők egybehangzó véleménye szerint

Volodimir Zelenszkij elnök életét nem az oroszok, hanem belső, ukrán radikális csoportok veszélyeztetnék inkább, ha aláírna valamilyen területi veszteséggel járó békét.

A két vendég szerint a békekötésre kicsi az esély belátható időn belül; az események eszkalálódnak, az oroszoknak a gáz és az olaj jelent elegendő gazdasági utánpótlást, hogy folytassák a háborút; Zelenszkij politikai pozíciói pedig addig viszonylag biztosak, amíg nem ír alá semmit. Stier Gábor szerint az eszkaláció magával hozhatja a helyzet egyértelműsödését, ami egy tűzszünethez elvezethet, de békekötéshez nem. Szerint a Putyin–Zelenszkij találkozóra emiatt nem valószínű, hogy sor kerül, de egy Putyin–Trump találkozóra már látszik némi esély, akár még idén.

Kis-Benedek József véleménye szerint arra Donald Trump is rájött, hogy nem lesz olyan gyorsan béke, ahogy ő hitte; de az amerikaiakat elsősorban a saját gazdasági helyzetük, másodsorban Kína és Oroszország viszonya érdekli; ők leginkább kimaradni szeretnének az orosz-ukrán konfliktusból.

A két szakértő szerint fontos lesz a következő NATO-csúcs Ukrajna státusza miatt.

Stier Gábor szerint Oroszország nem akar Nyugat-Ukrajnáig és Kárpátaljáig terjeszkedni, az „a háta közepére sem hiányzik”, inkább meghagyják a lengyeleknek, „hogy bajlódjanak a területtel” – fogalmazott.

Kis-Benedek József szerint XIV. Leó pápának és a Vatikánnak nem kellene beavatkoznia a helyzetbe; véleménye szerint a törökök jó közvetítők voltak és az isztambuli találkozót kellene folytatni.

A teljes adás itt megtekinthető:

Kiemelt kép:Kis-Benedek József és Stier Gábor a 48 perc műsorában 2025.06.05. (Fotó: hirado.hu/ Horváth Péter Gyula)