Dobrev Klára új korszakot nyitna a Demokratikus Koalícióban – a párt lehetőségeiről politikai elemzőket kérdeztünk

| Szerző: Szatmári Noémi
Gyurcsány Ferenc visszavonulása után egyedül Dobrev Klára pályázott a Demokratikus Koalíció elnöki posztjára. A DK EP-képviselője új korszakot szeretne nyitni a pártban, és egyúttal véget vetni az évtizedek óta tartó gyurcsányozásnak. A hirado.hu Talabér Krisztián és Nagy Attila Tibor politikai elemzőket kérdezte arról, hogy Dobrev Klára vezetése miként befolyásolhatja a baloldali párt erősségét a jövőben.   

Dobrev Klára a közösségi oldalán jelentette be, hogy Gyurcsány Ferenc távozik a DK éléről, és egyben több évtizedes házasságuk is véget ért. Az egykori miniszterelnök teljesen visszavonult a közélettől, így a pártelnökség mellett az országgyűlési képviselői, valamint a frakcióvezetői mandátumáról is lemondott.

A Demokratikus Koalíció EP-képviselője bejegyzésében azt is kifejtette, hogy a párton belül sokat beszéltek arról, hogy hogy „mi lenne a legjobb Magyarországnak, a magyar baloldalnak, és a DK-nak.” Az egyeztetés után megszületett a döntés Gyurcsány Ferenc lemondásáról, amelyet a párt elnöksége is elfogadott. A Demokratikus Koalíció abban bízik, hogy a változással véget vethetnek az évtizedek óta tartó „gyurcsányozásnak.”

A megüresedett pártelnöki tisztségért Dobrev Klára indult el. Molnár Csaba, a párt ügyvezető alelnöke korábban úgy fogalmazott: „Meglehetősen biztosra veszi, hogy az EP-képviselőt meg fogják választani.” A párt csütörtöki sajtóközleményben jelezte, hogy Demokratikus Koalíció elnöki posztjára végül csak egyetlen érvényes pályázat érkezett a beadási határidőig, amelyet Dobrev Klára adott le. A DK pártelnökére május 28. és június 1. között szavazhatnak a tagok.

Új arc, régi örökség

Talabér Krisztián, a Nézőpont Intézet politikai elemzője szerint a DK-nak eddig nem sikerült túllépnie Gyurcsány Ferenc politikai örökségén, amely sok választó számára elutasító erővel bírt. „Dobrev Klára ugyan új esélyt jelent a párt számára, de a túlélést önmagában nem garantálja”fogalmazott. Hozzátette, hogy a DK jövője attól függ, hogy az új pártvezető képes lesz-e valódi politikai megújulást felmutatni.

Az elemző szerint Dobrev Klára politikai alternatívát kínálhat azoknak a szavazóknak, akik számára sem Orbán Viktor, sem Magyar Péter nem jelent elfogadható irányt. Ez a csoport az aktív választók körülbelül 10–12 százalékát teszi ki, ami jóval meghaladja a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.

„A DK jelenleg a parlamenti küszöb alatti támogatottsággal rendelkezik, így már az is komoly eredmény lenne Dobrev Klára számára, ha képes lenne tartósan 5 százalék feletti erőt felépíteni. Ehhez azonban új narratívára és friss politikai üzenetekre is szükség lesz”

– emelte ki Talabér Krisztián.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció volt elnöke, és Dobrev Klára, a DK EP-képviselője a párt XI. kongresszusán és ellenzéki előválasztási kampánynyitó rendezvényén a Kongresszusi Központban 2021. augusztus 29-én (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Megjegyezte, hogy Dobrev Klára Gyurcsány Ferenchez való közelsége hozzájárulhat ahhoz, hogy a meglévő DK-szavazók kitartsanak a párt mellett, ugyanakkor személyes különbözősége lehetőséget kínál arra is, hogy új választókat szólítson meg. „Ez a kettős pozíció stratégiai előnyt jelenthet, de ugyanakkor folyamatos egyensúlyozást is igényel majd a régi és az új szavazók elvárásai között” – fejtette ki.

Éleződő konfliktusok az ellenzéken belül

Talabér Krisztián úgy látja, hogy egy párt megerősödését nem csak a választói bázis bővítése határozhatja meg. A DK eddig is vonzotta a más baloldali pártokból kiszorult politikusokat, Gyurcsány Ferenc távozásával pedig az újabb politikai szereplők csatlakozása sem kizárt. Az elemző szerint elképzelhető, hogy azok, akiket Magyar Péter elutasított, Dobrev Klára felé fordulnak, és akár egy új, harmadik pólus is kialakulhat a Fidesz és a Tisza Párt mellett.

A szakértő az ellenzék egyéni listás jelöltjeire is kitért, amely véleménye szerint komoly konfliktusokat idézhet elő a választások közeledtével. Úgy látja, hogy amennyiben a kormányellenes szavazatok többfelé oszlanak, úgy könnyen előfordulhat, hogy a Fidesz jelöltje már a szavazatok több mint egyharmadával mandátumhoz juthatna. Talabér Krisztián várakozásai szerint 2026 áprilisáig valamilyen megállapodás születik majd Magyar Péter és az óbaloldal megmaradt politikai tényezői között.

„A kompromisszum nem lesz könnyű, hiszen eltérő stratégiák és személyes ambíciók is nehezíthetik az egyezséget”

– hangsúlyozta a Nézőpont Intézet politikai elemzője.

Kampányautó a Demokratikus Koalíció (DK), az MSZP és Párbeszéd közös kampányrendezvényén a DK győri ügyfélszolgálati irodája előtt 2024. május 21-én (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)

Talabér Kirsztián szerint a választási kampány kulcsfontosságú lesz a DK-nak, amely alapján eldőlhet, hogy sikerül-e 2026-ban is bejutniuk a parlamentbe.

Ha Dobrev Klára képes lesz egyértelmű politikai álláspontot képviselni azokban a kérdésekben, amelyekben Magyar Péter eddig nem, – például a Pride támogatása vagy a balliberális sajtó által bírált átláthatósági törvényakkor megszólíthatja a főként fiatal, nagyvárosi, diplomás szavazókat.

Az elemző szerint az irány adott, de a siker korántsem garantált, és csak a következő 11 hónap dönti el, hogy a DK képes-e újra jelentős tényezővé válni a magyar politikában.

A DK szavazói jobban kötődtek Gyurcsány Ferenchez?

Szkeptikus vagyok Dobrev Klára sikerét illetően”mondta a hirado.hu-nak Nagy Attila Tibor politikai elemző. Véleménye szerint a DK a legjobb esetben is csak az 5 százalékos parlamenti küszöböt érheti el. A politikai elemző esélyesebbnek tartja, hogy a DK megmaradt szavazóinak egy része is inkább átpártol a Tisza Párthoz. A gond szerinte az, hogy a DK törzstábora valójában Gyurcsány Ferenc személyéhez kötődött erősebben, Dobrev Klára pedig nem tudja ugyanazt a lelkesedést kiváltani.

„Gyurcsány Ferenccel jobban összeforrott a Demokratikus Koalíció, ráadásul a házaspár, tehát Dobrev és Gyurcsány nem magyarázta el normálisan, hogy miért történt a lemondás”

– fejtette ki Nagy Attila Tibor.

Varju László, Gyurcsány Ferenc volt pártelnök, és Dobrev Klára európai parlamenti képviselő és Molnár Csaba ügyvezető alelnök a Demokratikus Koalíció (DK) budapesti születésnapi rendezvényén 2023. október 22-én (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)

Az elemző szerint Gyurcsány Ferenc távozásának okai homályban maradtak, amely vélhetően arra vezethető vissza, hogy a döntést belső feszültségek, és akár súlyos viták előzhették meg. Felidézte, hogy Dobrev Klára maga utalt egy videóüzenetben, hogy az elmúlt hónapokban „a poklot poklát járta meg”, és sok álmatlan éjszakán van túl. Hozzátette, hogy a kijelentés alapján valószínű, hogy a háttérben nem egy békés folyamat zajlott le, és ez a történet azóta sem lett megfelelően lezárva.

Sem Dobrev, sem Gyurcsány nem adott világos választ arra, miért történt a váltás. Hirtelen és megmagyarázatlanul történt minden, ez pedig zavarba ejti a DK szimpatizánsait”fogalmazott Nagy Attila Tibor.

Magyar Péterre és Orbán Viktorra szűkül a politikai küzdelem

Nagy Attila Tibor úgy véli, hogy Dobrev Klára intellektuálisan kimagasló, de nem karizmatikus politikai vezető. „Dobrev Klárának van tudása, nyelveket beszél, pénzügyi jogot oktatott, de nem politikusalkat. Gyurcsány jobban megmozgatta a DK szavazóit, és jobb szónok is volt nála. Dobrev Klárában már tavaly sem láttam azt a nagy lendületet, ami még 2019-ben megvolt.”

Nagy Attila Tibor szerint a magyar politikai térkép egyre inkább Magyar Péter és Orbán Viktor párharcává szűkül le, ebben a mezőnyben pedig nehéz lesz megtalálnia a helyét Dobrev Klárának. Mint mondta, a DK megpróbálhat új arculatot mutatni, azonban az eddigi programjukkal biztosan nem tudják felvenni a versenyt a Tisza Párttal.

„Lehetséges, hogy a DK még bejut a parlamentbe, ha mondjuk a Fidesz levinné a bejutási küszöböt, de összességében nagyon nehéz helyzetben van a Demokratikus Koalíció. Az ellenzéki szavazók nagy részét már nem az érdekli, hogy mi lesz Dobrev Klára sorsa, hanem hogy kivel lehet kormányt váltani”

– fejtette ki Nagy Attila Tibor, hozzátéve, hogy a szavazókat egyre kevésbé motiválja a baloldaliság.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője 2024. május 21-én (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)

MSZP és DK összefogás is létrejöhet

A politikai elemző szerint a Tisza Párt új kihívást jelenthet a DK számára a budapesti választókerületekben is, ahol eddig a DK és az ellenzék dominált. Nagy Attila Tibor szerint azonban Varju László vagy Arató Gergely sem lesz hajlandó félreállni Magyar Péter jelöltjei miatt. Úgy látja, hogy ez könnyen oda vezethet, hogy az ellenzéki szavazatok szétosztódnak. A győztes kompenzációs szavazatok miatt fontos, hogy ki milyen arányban nyer. Ha a Tisza nem tud elég jól nyerni, az kevesebb listás szavazatot is jelent neki, ez stratégiai hátrány” – mondta az elemző.

Nagy Attila Tibor szerint Gyurcsány Ferenc távozásával megnyílt az esély arra, hogy más baloldali politikusok is szövetséget kössenek a DK-val. Azt nehezen tudná elképzelni, hogy Dobrev Klárát olyan politikusok támogassák, mint Mesterházy Attila vagy Szanyi Tibor, emellett úgy látja, hogy „szinte semennyi szavazót nem hoznának”.

„Én azt tartom a legreálisabb forgatókönyvnek, hogy az MSZP és a DK megmaradt politikusai összefogjanak”

– hangsúlyozta az elemző.

Hozzátette, hogy Dobrev Klára a DK új elnökként lehetőséget kap a változtatásra, de valódi fordulat nem következik be. „A DK továbbra is a gyurcsányi politikai irányvonalon halad.”  A politikai elemző szerint Dobrev Klára is részese az utóbbi néhány év kudarcainak, és jelenleg nincs olyan karaktere vagy üzenete, amely a jelenlegi erőviszonyok között áttörést tudna hozni.

Kiemelt kép: Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) árnyékkormányának vezetője beszédet mond a párt XII. kongresszusán a Budapest Kongresszusi Központban 2022. október 29-én (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Ajánljuk még