Cikkünk frissült!
A kormányfőt az interjúban először Ferenc pápa haláláról, illetve a temetéséről kérdezték, ahol a kormányfő is ott lesz hétvégén.
Kapcsolódó tartalom
Orbán Viktor azt mondta: a mostani „háborús időkben” a pápa legnagyobb öröksége a béke, és szerinte a szentatyának van egy „békeöröksége”.
„A béke embere volt […], de volt másik oldala is a személyiségének. Ez talán kifelé ritkábban mutatkozott meg. Arra gondolok, hogy egy rendíthetetlenül bátor ember volt”
– mondta a kormányfő, hozzátéve: a béke melletti kiállása miatt Ferenc pápát is támadások érték.
Szóba került az is, hogy az egyházfő kétszer is járt Magyarországon, ami nem gyakran történt meg. Orbán Viktor arról beszélt, hogy a székelyföldi látogatással együtt háromszor is meglátogatta valójában a magyarokat, és ennek egy személyes vonulata is lehetett, mivel Ferenc pápa Argentínában már dolgozott együtt magyar apácákkal és a magyar közösség tagjaival, és megtapasztalhatta, hogy a magyarok rendes emberek. „És éreztem is, amikor én találkoztam vele, hogy van természetesen egy keresztény közösség, ami összeköt bennünket, egy hitbéli közösség, de ezen túl van egy más típusú, nemzeti alapú szimpátia is: egy argentin ember, aki kedvelte a magyarokat” – tette hozzá a kormányfő.
Az új pápa személyével kapcsolatban (akit a május elején összeülő konklávé választhat meg) Orbán Viktor arról beszélt: a kérdés azért is fontos a magyarok számára, mert „az ország nem boldogulna a Magyar Katolikus Egyház nélkül”, fontos szerepük van a magyar társadalom működésében számos területen.
„Úgyhogy én is izgalommal figyelem, hogy mi történik majd. Habár, most még az izgalomnak nincs itt az ideje, most még a gyász napjait éljük”
– tette hozzá, megismételve, hogy a konklávé döntése nagy hatással lesz Magyarországra.
Ukrajnai háború
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy szerinte sokan még mindig „háborús pszichózisban” működnek, és nem realizálták, hogy az Egyesült Államok nélkül nincs értelme Ukrajna további támogatásának. Közlése szerint ezt minden állam így látja az Európai Unióban, Magyarországot és Szlovákiát leszámítva.
A többiek a háború folytatása, sőt, a háborús segítség mértékének növelése mellett döntenek
– mondta, utalva arra, hogy ezt a Brüsszelben a magyar ellenzéki pártok is megszavazták. „Szerintem ez reménytelen […], nem életképes gondolat” – tette hozzá, utalva arra, hogy szerinte előbb-utóbb változtatniuk kell a politikájukon.
A kormányfő arról is beszélt: Ukrajna akkor lesz az Európai Unió tagja, amikor a magyarok így döntenek. Megjegyezte azt is, hogy szerinte Európa-szerte „kiment a parancs”, és minden politikai szereplő arról beszélt, hogy Ukrajnát fel kell venni az EU-ba. Majd arra biztatott minden magyart, hogy „mondjunk nemet” Ukrajna EU-csatlakozására.
Kapcsolódó tartalom
A kérdésre, hogy miért most kellett erről szavazást kiírni, azt mondta: 2030 a határidő, de ezt most kell megakadályozni, mert a csatlakozás végén nagyon nehéz lenne megakadályozni Ukrajna EU-taggá válását. „Vagy most állítjuk meg a folyamatot, vagy később már nem tudjuk” – fogalmazott.
Hozzátette azt is, hogy Ukrajna felvételének szinte csak hátrányai lennének, köztük az is, hogy rengeteg vendégmunkás érkezne Magyarországra, akik „lenyomnák” a magyar béreket, valamint beszélt a mezőgazdasági EU-támogatások visszaeséséről, az olcsó gabonaáruk beáramlásáról is. A mezőgazdaság egy „zsugorodáson” menne keresztül, miközben Magyarország is nettó befizetővé válna az EU-ban, és „mi is finanszíroznánk Ukrajna európai uniós tagságát, szerintem ez nem érdekünk” – fűzte hozzá.
„Magyarország mint független állam hosszú időre megszűnik létezni”
Ezt követően szóba került Kollár Kingának, a Tisza Párt EP-képviselőjének a hetekkel ezelőtti kijelentése is. A kérdésre, hogy kinek a hibája miatt nem érkeznek meg az uniós források, Orbán Viktor azt mondta: az EP-képviselő büszkén beszélt arról, hogy megakadályozták kórházak felújítását, és szerinte ők nem a kormány, hanem a magyar emberek ellen beszélt.
„Szerintem ez elfogadhatatlan […], a mikrofont el nem bíró, erőteljes szavakat kellene használom ennek minősítésére”
– fogalmazott a kormányfő az interjúban. Megjegyezte azt is, hogy ezek a pénzek járnak Magyarországnak, és 13 milliárd eurót már sikerült megszerezni a forrásokból, ezek érkeznek a magyar gazdaságba. Ebben az évben is 1000 milliárd forint érkezik így a magyar gazdaságba – tette hozzá.
„Mindenképpen meg fogjuk kapni ezt a pénzt ”– ígérte, utalva arra, hogy „Magyarországnak vannak olyan döntési jogosítványai”, amelyek nélkül az Európai Unió nem fog boldogulni a jövőben – vagyis lesznek olyan kérdések a jövőben, amelyeknél a kormány jóváhagyására is szüksége lesz Brüsszelnek.
Megfogalmazása szerint, ha 2026-ban kormányváltás történne az országban, akkor Brüsszel elvárásai teljesülnének, és nem lenne többé békepárti Magyarország, mi is beállnánk azok mögé, akik katonai fellépést támogatnak Ukrajnában. De szerinte a migráció, a gyermekvédelem kérdésében is változás állna be akkor, ha Brüsszelből hatalomba segítik Magyar Péter pártját, továbbá Ukrajna gyors európai uniós tagságát is támogatni fogják.
„Kész, ezzel befejeztük. Magyarország mint független állam hosszú időre megszűnik létezni”
– állította ezzel kapcsolatban Orbán Viktor, majd arról beszélt, hogy a függetlenség nélkül az ország nem lehetne sikeres.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a brüsszeli Közmédia Központban 2025. március 21-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)