Mint előzőleg írtuk, Orbán Viktor csütörtökön Benjámin Netanjahu izraeli elnököt fogadta, akivel később Donald Trump amerikai elnökkel is közösen beszéltek telefonon. Ezzel párhuzamosan jelentette be a kormány azt is, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból, az ICC-ből.

A péntek reggeli interjúban Orbán Viktort először szintén a látogatásról kérdezték, felidézve, hogy november végén szintén a Kossuth Rádióban jelentette be a miniszterelnök az izraeli kormányfő meghívását. Valamint azt is megkérdezték tőle, hogy mi változott meg, miért vált szükségessé a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés.

„Huszonöt év nagy idő, és az egész nemzetközi politikai térben komoly nemzetközi változások történtek”

– válaszolta Orbán Viktor, aki szerint a nemzetközi szervezetek egy globális hatalmi rendszer részévé váltak, túlterjeszkednek a hatáskörükön. „Ez egy politikai bíróság” – mondta az ICC-ről. Megemlítette azt is, hogy egyes országok (például az amerikaiak, kínaiak, oroszok, törökök) sose voltak tagjai az ICC-nek.

A kormányfő azt is hozzátette, hogy Magyarország „mindig is fél szívvel állt” az ICC-hez, és sosem tette a magyar jog részévé a szervezet alapításával kapcsolatos nemzetközi szerződést. Mint mondta, aláírták ugyan a szerződést, de sosem hirdették ki azt.

A kérdésre, hogy miért nem tartóztatták le Benjámin Netanjahut, Orbán Viktor azt mondta, hogy három válasza van. Egyrészt nem szokás ilyet tenni egy vendéggel, másrészt nem is akartuk, mert „Izrael a barátunk”, és harmadrészt a magyar jognak nem része az ICC alapszerződése – ezért, még ha akarták volna, akkor sem utasíthatták volna a rendőröket erre.

„Se nem szokás, se akarat nem volt, se jogi lehetőség”

– összegezte, miközben azt is hozzáfűzte, hogy az izraeli kormányfő így teljes, százszázalékos biztonságban érkezett Magyarországra.

Orbán Viktor ezt követően arról is beszélt, hogy a migráció az antiszemitizmus terjedését okozza Európában, és leszögezte, hogy ha bizonyos közel-keleti országokban válság van, az jelentősen felerősítheti a migrációt. Szíriát hozta fel példaként, majd megjegyezte azt is, hogy a közel-keleti térség országainak stabilitása ezért fontos Magyarországnak. „Izrael stabilitása nemzeti érdekünk” – hangsúlyozta a kormányfő, megjegyezve, hogy ugyanez igaz Egyiptomra is, amely szintén kulcsfontosságú szereplő abban a térégben.

Az izraeli kormányfő látogatásáról azt mondta, hogy a vizit perspektivikus lehetőségeket nyithat Magyarország számára, komoly együttműködés jöhet létre sok téren.

E ponton beszélt arról is, hogy Izraelben jelentős számban élnek olyan emberek, akiknek magyar felmenője vagy akár magyar állampolgársága is van – közlése szerint összesen több mint százezren lehetnek –, ezért a magyar államnak felelőssége van az ott élőkért is.  Mindeközben pedig Magyarországon van egy jelentős zsidó közösség, amelynek Izrael a második hazája.  Orbán Viktor szerint e két közösség szempontjából, a magyar nemzetbiztonság és a hadsereg szempontjából, valamint gazdasági szempontból – többek közt a turizmusból adódóan – is fontosak a kapcsolatok Izraellel. Több ezer munkahelyet biztosítanak a Magyarországon működő izraeli cégek – tette még hozzá Orbán Viktor.

„Nyugodtan mondhatom, hogy Magyarországon van a legnagyobb biztonságban a zsidó közösség (…) szívesen jönnek ide, szívesen költik a pénzüket Magyarországon”

– mondta a kormányfő, megismételve: számos olyan ok van, ami miatt szükség van a szoros magyar–izraeli kapcsolatokra.

5+5 cél 2025-re, gazdasági növekedés, ötmillió dolgozó Magyarországon

Orbán Viktort ezt követően a gazdaságról kérdezték az interjúban, megemlítve a reálkeresetek nemrég publikált növekedését is.

Válaszában a kormányfő felsorolta a korábban bejelentett gazdaságpolitikai programokat. Hozzáfűzte azt is, hogy ezek mellett más programokat is terveznek erre az évre.

Mint mondta, öt gazdasági és öt politikai céljuk van 2025-re, amelyeknek a teljesítését vállalták.

Az első öt cél közt sorolta fel az árak letörését, az adócsökkentési programokat, a száz új gyárról szóló programot, a Demján Sándor-programot, valamint a nyugdíjasok áfa-visszatérítését. Az utóbbi öt közt pedig az Ukrajna ügyében tervezett véleménynyilvánító szavazást, a gyermekvédelem erősítését, a kistelepülések fejlesztését, a külföldről érkező politikai források ellehetetlenítését és a kábítószer elleni erősebb fellépést említette.

Ezt követően, a gazdaságra visszakanyarodva elmondta: a magyar gazdaság meglátása szerint a 2025-ös első negyedévben 0,7–0,8 százalékkal fog növekedni, amelyet követően a következő negyedévekben gyorsul majd a növekedés, és az év utolsó negyedévében 3,5 százalék lehet már a bővülés szerinte.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy meglátása szerint soha annyi roma munkavállalót és vállalkozót nem sikerült beintegrálni a munkaerőpiacra, mint most, és erre nagyon büszkék – főképp, mert ha bármilyen válság beüt, általában a kisebbségiek szokták először elveszteni a munkahelyüket. Hozzátette, hogy ezzel együtt még tovább szeretnék növelni a foglalkoztatottságot,

egészen addig, hogy elérjék az ötmillió dolgozót Magyarországon – ez utóbbit a saját „álmának”, céljának nevezte az interjúban.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban kitért arra is, hogy Európa továbbra is Donald Trump békepolitikájával szemben lép fel. Kifejtette, hogy szükség van az európai védelmi politika megerősítésére, de ehhez erős gazdaságra lenne szükség először.

„Csóró országoknak sosincs erős hadseregük. Ezért Magyarországon nem egy háborús terv van, hanem béketerv” – tette hozzá Orbán Viktor, majd megjegyezte: Donald Trump annyit márt elért, hogy sikerült elszigetelnie az ukrajnai konfliktust, így az nem fog továbbterjedni a mi irányunkba.

Újabb árrésstopok jöhetnek, lesz-e szükség rájuk?

Arra a kérdésre, hogy az élelmiszerek mellett máshol is bevezethetik-e az árréstopot, azt mondta a kormányfő: három területen nőttek nagyot az árak. Leggyorsabban az élelmiszereknél kellett beavatkozni, de a szolgáltatások is jelentősen drágultak Magyarországon, különösen a telekommunikációs területen – fejtette ki.

Hozzátette, hogy e téren már egyeztettek az illetékes cégekkel, és bízik benne, hogy sikerül rábírni őket az árcsökkentésre, mivel csak három vállalattal kell egyeztetni ebben az esetben.

„Értik a dolgot, szerintem meg fogunk tudni állapodni”

– tette hozzá, majd azzal folytatta, hogy a harmadik terület a bankszektor, ahol szerinte szintén reális esély van egy hasonló megállapodásra, miután a bankok sikeres éveket zártak mostanság, volt profitjuk, és szerinte jogos az az igény az állam részéről, hogy ne növekedjen tovább a banki szolgálatatások ára (a kormányfő utóbb a Facebook-oldalán is megosztotta az elhangzottakat).

„Beszéltem olyan családokkal, amelyek tönkrementek ebben” – a kábítószerek elleni szigorúbb fellépésről

Az interjúban a tarnazsadányi látogatásáról – amely a kábítószer elleni fellépéssel összefüggésben történt – is kérdezték Orbán Viktort. A kormányfő válaszában arról beszélt, hogy a drogkérdés nagyon súlyos, személyes problémát jelent sok családnak az elmaradott térségekben. „A drog az nem egy elvont probléma, a drog az azt jelenti, hogy a te családodba is beeszi magát. Vagy egyszer csak azt látod, hogy baj van a gyerekkel. Ezek nem elvont dolgok, hanem nagyon is konkrét, személyes problémák.

Ott beszéltem olyan családokkal, amelyek tönkrementek ebben. Meghalt gyerek, ilyen patkányméreg-szerű kábítószertől. Ezek súlyos dolgok, és ők segítséget várnak”

– fogalmazott.

Mint mondta a kábítószer ellen társadalmi összefogásra van szükség a pedagógusoktól kezdve a szülőkig bezárólag, de közben a hatóságoknak is erőteljesen kell fellépnie. „Nekünk nagyon világosan demonstrálni kell (…), hogy a munkájuknak van értelme” – mondta azokról, akiket be kell vonni ebbe az összefogásba. Hozzátette: ha ezt nem teszik meg, akkor a kábítószerek folytatni fogják a pusztítást az országban.

Emlékeztetett arra is, hogy az Alaptörvény módosítása értelmében tilos lesz a kábítószer előállítása, terjesztése, használata és a népszerűsítése is. Ugyanakkor megjegyezte, hogy most a gyakorlati lépésekkel elsősorban a kereskedőket célozzák meg, mert ha őket sikerül felszámolni, akkor azzal drasztikusan visszaeshet majd a fogyasztók száma is.

„Ha nincs narkó, akkor nincs narkós sem. A végén eljutunk majd a kábítószermentes Magyarországig, amit szerintem minden jóérzésű magyar szeretne már látni”

– összegezte, miközben beszélt a drog visszaszorításával kapcsolatos alaptörvény-módosításról is.

Gyülekezési jog és Budapest Pride: újabb törvénymódosításra készülnek

Orbán Viktor végül arról is beszélt, hogy a gyülekezés jogát biztosítani kell, de az nem normális, ha tízezrek ragadnak be dugókban egy-egy demonstráció miatt – utalt ezzel többek közt a keddi tüntetésre.

„Tegnap és tegnapelőtt is foglalkoztam ezzel a kérdéssel, beszéltem jogászokkal is meg képviselőtársaimmal is. Beadunk egy olyan törvénymódosítást is, amely megpróbálja a nem tüntető, tehát az adott demonstrációtól távol maradó emberek jogait is figyelembe venni”

– mondta a kormányfő, hozzátéve: fontos a gyülekezés szabadsága, de az már nem normális, ha a demonstrációk miatt az emberek nem tudják élni az életüket.

Megjegyezte azt is, hogy született egy bírói ítélet, amely megengedte a híd lezárását, holott szerinte a jogszabályok eddig is világosak voltak azzal kapcsolatban, hogy „a közlekedés aránytalan sérelmére nem lehet gyülekezési jogot gyakorolni”.  Mint mondta, „ha a bírók így döntenek, és mi ezt nem akarjuk, hogy ilyen döntések szülessenek, akkor mi nem tudjuk utasítani a bíróságot (…), mi egy dolgot tehetünk, megváltoztatjuk a jogszabályokat, és ezzel lehetetlenné tesszük, hogy bírói döntésekkel akár több hidat is egyszerre le lehessen zárni Budapesten”.

Tehát lesz egy törvénymódosítás, a normális, békés, demonstrációkon részt venni nem akaró polgárok védelmében

– összegezte.

A teljes interjú itt hallgatható vissza:

Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth Rádió óbudai stúdiójában 2025. február 28-án (Fotó: MTI/Benko Vivien Cher)