A felmérés alapján a politikai szempontból aktív – választási részvételüket biztosra vagy valószínűre ígérő – magyar lakosság körében 40 százalékon áll a Fidesz-KDNP pártszövetség, amelyet a Tisztelet és Szabadság Párt (Tisza) követ 31 százalékkal.
A pártok rangsorában harmadik helyen a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) áll 7 százalékkal, a Mi Hazánk Mozgalom támogatottsága 6 százalék. Ebben a közegben a Demokratikus Koalíció, a Momentum és az MSZP nem éri el az 5 százalékos bejutási küszöböt, míg a bizonytalanok hányada 7 százalék.
A biztos pártválasztók preferenciái szerint egy most vasárnap esedékes országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP a szavazatok 42, a Tisza 34 százalékára számíthatna. Az MKKP-ra és a Mi Hazánkra a politikailag aktív, pártot választó népesség 7-7 százaléka, a Demokratikus Koalícióra 5 százalék voksolna.
A Momentum és az MSZP támogatottsága ezen a bázison 3, illetve 1 százalék.
A felmérés – a Tisza Párt elnökéhez kapcsolódó, az elmúlt hetekben történt több vitatható és jelentős sajtóvisszhangot kiváltó politikai akció és botrány miatt – kitért Magyar Péter személyének megítélésére is.
A közlemény ezen események között említette, hogy a politikus agresszíven lépett fel egy gyermekotthon dolgozóival szemben, egy vita hevében arrébb lökte a kormánypárti Menczer Tamást, továbbá – a közelmúltban nyilvánosságra került hangfelvételek tanúsága szerint – többek között saját támogatóit, európai parlamenti képviselőit, illetve a sajtó munkatársait becsmérelte.
A kutatási adatok szerint e botrányok érezhetően ártottak Magyar Péter megítélésének.
A Tisza Párt elnökének – a kedvező és kedvezőtlen vélemények különbségeként meghatározott – kedveltségi indexe a teljes vizsgált időszakban, szeptembertől decemberig – a negatív tartományban mozgott, vagyis a politikusról kedvezőtlenül vélekedők hányada meghaladta a pozitív véleményt formálók arányát. Ezen felül novemberben a megkérdezettek 42 százaléka pozitívan, 54 százaléka negatívan nyilatkozott Magyar Péter személyéről – kedveltségi index: mínusz 12 százalék -, míg decemberben a politikusról kedvező véleményt alkotók tábora 39 százalékra csökkent, a kedvezőtlenül vélekedőké pedig 57 százalékra nőtt – kedveltségi index: mínusz 18 százalék.
„A közelmúlt eseményei számottevő, 6 százalékpontos csökkenéshez vezettek a Tisza Párt vezetőjének kedveltségi indexében” – áll a közleményben.