LMP: idén sem sikerült megoldani a szociális dolgozók bérhelyzetét

Ungár Péter (LMP) azt mondta, év elején úgy tűnt, a legfontosabb ügy a gyermekvédelem lesz, de most már alig van szó erről. Minden rendszer akkor tud működni, ha vannak olyanok, akik működtetik, a szociális szektorban dolgozók, így a gyermekvédelmi dolgozók is nagyon rosszul keresnek – közölte.

Hozzátette: az elmúlt harminc évben nagyon alacsony volt a szektorban a bérszínvonal, de az, hogy ebben érdemben nem történt előrelépés, ennek a kormánynak a felelőssége. Szerinte a béremeléssel lehet egyre több és jobb szolgáltatást elvárni ezektől az intézményektől. Az államtitkár ismerje el – kérte -, hogy idén sem sikerült megoldani a szociális dolgozók bérhelyzetét.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a képviselő úgy beszélt a gyermekvédelemről, hogy a legaktuálisabb gyermekvédelmi kérdésre nem tért ki. Fél évvel ezelőtti ügyeket gyakrabban emlegetnek, mint egy héttel ezelőttieket – jegyezte meg, hozzátéve, sokféle hír röppent fel az elmúlt napokban a gyermekvédelem kapcsán elég ismert szereplőkről, akik a baloldali közéletnek is részesei.

Hangsúlyozta, az elmúlt 10-15 évben sok lépés történt annak érdekében, hogy biztonságosabb legyen a gyermekvédelem intézményrendszere, de az LMP ezeket a törvényeket nem támogatta, sőt a magyar ellenzékkel együtt feljelentette Brüsszelben a kormányt a gyermekvédelmi törvény miatt. Szólt arról is, hogy 2010-es 325 milliárd forintról mostanra 1463 milliárd forintra emelték a gyermekvédelmi célokra fordítható forrásokat. Akkor átlagosan egy szociális dolgozó bruttó bére 137 ezer forint volt, most 473 ezer forint – részletezte, közölve azt is, hiába volt a sok emelés, továbbiakra van szükség, a kormány ezen dolgozik.

Mi Hazánk népesedéspolitikai vitanapot szorgalmaz az Országgyűlésben

Novák Előd (Mi Hazánk) népesedéspolitikai vitanapot szorgalmazott az Országgyűlésben, mivel szerinte soha olyan kevés gyermek nem született Magyarországon, mint tavaly és a tragikus helyzet tovább romlik idén. A miniszterelnök által 2030-ig elérendő célnak jelölt 2,1 termékenységi ráta elérhetetlennek tűnik, hacsak nem lesz változás – rögzítette.

Közölte, az egész északi civilizáció élettere visszaszorulóban van, amelynek elsődleges oka az önzés, a túlzott jólét. Álságos az a kifogás, hogy az anyagi okok miatt nem vállal valaki gyereket. A jobbágyok korában nagyobb anyagi biztonság volt? – kérdezte. Kitért arra, pártja 15 pontos programot dolgozott ki, ebben egyebek között szerepel a családtámogatások inflációkövetővé tétele, továbbá az, hogy, a GDP százalékában fel kell emelni a családtámogatásokat az uniós átlag szintjére.

Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, nem érdemes összekeverni a demográfiai politikát és a családpolitikát. A demográfiai politika a nemzet fennmaradásáról, a családpolitika a családok támogatásáról szól; a kormány minden eszközzel azon van, hogy a gyermekvállalást és -nevelést támogassa – mondta.

Elmondta, a családtámogatási rendszer jellemzője, hogy szinte minden élethelyzetben ad támogatást, több mint 30 intézkedést tett a kormány az elmúlt években ennek érdekében. 2011 óta 178 ezerrel több gyermek született meg, mint a családbarát fordulat nélkül – jelezte. Szólt arról is, hogy jövőre várhatóan a duplájára emelkedik a gyermekek után járó adókedvezményt.

Jobbik: legyen ingyenes a bankolás az átlagbérig

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) úgy fogalmazott: a bankok, amelyek az elmúlt időszakban 1400 milliárdos extraprofitot értek el, „szőnyegbombázásra készülnek magyar lakosság ellen”, hiszen a tranzakciós díjat teljes mértékben átháríthatják jövőre az ügyfelekre, de emelik majd a készpénzfelvétel díját és megadóztatják saját számláink közötti átutalást is.

Arra szólította fel a kormányt, hogy 150 ezer forintról emelje 250 ezerre az ingyenes készpénzfelvételi limitet, hosszabbítsa meg a bankszámlákra és a kártyákra vonatkozó árstopot és az biztosítsa az ingyenes bankolás lehetőségét az átlagbérig minden magyar polgárnak. Szerinte ezzel az ügyfelek jelentős megtakarítást érnének el, a bankrendszer profitja pedig még mindig ezer milliárd forint lehetne évente.

Fónagy János a nemzetgazdasági tárca államtitkára úgy reagált: a képviselő látszólag népszerű, de „szakmailag erősen ingoványos talajon álló” felszólalást tett. Hangsúlyozta: a hitelintézetek üzletszerűen nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat, tevékenységüket korrekt piaci környezetben, ellenérték fejében, nyereség elérése érdekében folytatják.

Jelezte: a banki díjak emelésére évente egy alkalommal az inflációnak megfelelően van lehetősége a bankoknak, és 2016-tól minden pénzintézetnek be kellett vezetnie egy alapszintű, havi 1300 forintba kerülő bankszámlacsomagot, amelyben nemcsak a számlavezetési díj, hanem a bankkártya éves díjának egy havi összege is benne van.

Jelezte azt is, hogy a tranzakciós illeték nem a banki működés díjtétele, hanem forgalmi jellegű közteher, amit eddig nem háríthattak át a bankok az ügyfelekre, ez a gát azonban év végével lejár.

Az ügyfeleknek azt javasolta: bátran vállalják számlacsomag-váltást a költségek csökkentése érdekében. Az ingyenes készpénzfelvételi limit emeléséről azt mondta: erről nincs döntés, a javaslatot a gazdasági bizottság fogja tárgyalni.

A kistelepülések helyzetéről, a Horn Gyula sétány elnevezéséről és az uniós forrásokról is szó volt hétfőn napirend előtt az Országgyűlés ülésén.

Momentum: hanyatlik a vidéki Magyarország

Lőcsei Lajos (Momentum) a dél-hevesi falvak helyzetét példaként hozva arról beszélt: hanyatlik a vidéki Magyarország, miközben Orbán Viktor miniszterelnök és a kormányoldal ezzel nem foglalkozik, hanem az „olimpia lázálmában” ég.

Jelezte: sok dél-hevesi faluban nincs szennyvízcsatorna-hálózat és gázellátás sem. A zenélő utakra utalva egy kátyús útszakaszról szóló képet mutatott fel, és ironikusan megjegyezte: egyes vidéki utakat a keményebb rock és a metálzene szerelmesei imádni fogják.

Azzal fordult a kormánypárti képviselőkhöz: ha kijózanító pofonra van szükségük, akkor tartsanak vele a dél-hevesi térségbe egy látogatásra.

Czepek Gábor, az energiaügyi tárca államtitkára válaszában hangsúlyozta: Magyarországon az uniós átlag feletti, 83,5 százalékos a szennyvízcsatorna-bekötés aránya, ami nem azt jelenti, hogy nincs feladat, de ezt az eredményt rögzíteni érdemes. Arra is kitért: a rezsicsökkentés révén a magyar emberek fizetik a legalacsonyabb árat az EU-ban a villanyért, a gázért és a vízért is.

Közölte: a kormány fenntartja a rezsicsökkentést, és elvégzi a szükséges infrastruktúra-fejlesztéseket.

MSZP: az egész életműve alapján kell megítélni Horn Gyulát

Molnár Zsolt (MSZP) a Magyar Állandó Értekezlet közelgő ülése kapcsán arra kérte a kormányt, hogy fejezze be azt a szelektálást, amellyel eldönti, kik a jó és kik a rossz magyarok. Hozzátette: a Horn Gyula sétány elnevezése elleni támadás Horn Gyula emlékének megcsúfolása és az önkormányzatiság semmibe vétele.

Nem kérdés, hogy 1956-ban nem a jó oldalon állt Horn Gyula, ám az egész életműve arról is szólt, hogy az itt állomásozó szovjet csapatok jelenléte mellett átvágta a határkerítést, és előkészítette Magyarország NATO-, valamint európai uniós tagságát – hangsúlyozta. Arra kérte a kormányt, hogy Horn Gyuláról lehessen sétányt elnevezni. Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára válaszában felidézte, hogy éppen a baloldal politikusai tettek különbséget számos alkalommal magyarok és magyarok között. Emlékeztetett arra is, hogy az önkormányzati törvény szerint közterület nem viselheti olyan személy nevét, aki a 20. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett.

A Fővárosi Közgyűlés, amikor két éve a Horn Gyula sétány elnevezéséről döntött, nem kérte ki a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását, ezzel jogsértően járt el. Ezért a kormányhivatal felhívta a fővárost ennek a mulasztásnak a teljesítésére, amit az elmulasztott. A bíróság néhány hónapja úgy döntött, hogy a főváros jogsértően járt el, így most a Fővárosi Közgyűlés előtt van a kérdés – közölte.

DK: a kormány miatt veszít uniós forrásokat Magyarország

Arató Gergely (DK) emlékeztetett arra, hogy alig 50 nap múlva 400 milliárd forintot fog elveszteni Magyarország, családonként 100 ezer forintot veszítenek el a magyarok, ennek a pénznek a kifizetését az EU a magyar kormány korruptsága miatt függesztette fel.

Mivel a kormány képtelen volt megfelelni az uniós jogállami feltételeknek, a DK antikorrupciós törvényjavaslatot nyújtott be, amely tartalmazza mindazokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez. Ezt a javaslatot azonban a kormánypárti többség leszavazta. „Önök tehettek volna azért, hogy ezek a források jöjjenek, nem az ellenzéken múlik, önökön múlik, önök nem tesznek semmit, mert az önök hazafisága csak addig tart, amíg pénzt tudnak kivenni a rendszerből” – bírálta a kormányt. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter válaszában felidézte, hogy 2018 óta államtitkári minőségben is foglalkozott a kérdéssel, így van arra rálátása, hogy a magyar ellenzék európai parlamenti képviselői milyen kemény munkát végeztek azért, hogy Magyarország ne juthasson hozzá az őt megillető uniós forrásokhoz.

Kiemelte: Magyarország az elsők között van az uniós források felhasználási arányát tekintve, és jelenleg is több mint 12 milliárd euró uniós forráshoz fér hozzá. Az EU számos intézkedéssel nehezíti a hozzáférést ezekhez a forrásokhoz, noha a magyar kormány mindig konstruktívan tárgyalt az Európai Bizottsággal, több konkrét intézkedést is végrehajtva.

A magyar kormány továbbra is konstruktívan együtt fog működni az uniós intézményekkel, de a konstruktivitáshoz két szereplőre van szükség – hangsúlyozta.

A gazdasági semlegességéről és az elmúlt hét világpolitikai történéseiről, Magyarországra gyakorolt hatásairól is szó volt hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

KDNP: Magyarországnak meg kell őriznie a gazdasági semlegességét

Nacsa Lőrinc (KDNP) felidézte, október 16-én jelentette be a kormány, hogy a Fidesz-KDNP kezdeményezésére nemzeti konzultációt indítanak a miniszterelnök által meghirdetett új gazdaságpolitikai intézkedésekről. Emlékeztetett: Orbán Viktor szeptemberben a béke-költségvetés koncepciójával egyidejűleg jelentette be, hogy Magyarország gazdaságpolitikáját a semlegesség útján kell folytatni, mert a gazdasági hidegháború a legrosszabb, ami történhet Európával és benne Magyarországgal. Rámutatott: az Európai Unió az elmúlt időszakban számos olyan döntést hozott, ami azt mutatja, a saját versenyképességének javítása helyett inkább gazdasági hidegháborút vív és a gazdasági blokkosodás útjára lép. Magyarország nem léphet erre a káros útra, mert az ellentétes a magyar érdekekkel. Meg kell őrizni a gazdasági semlegességünket, sem a Nyugattal, sem a Kelettel nem szabad megszakítani a kapcsolatainkat, senkinek nem szabad alárendelni magunkat – húzta alá, hozzátéve: ennek jegyében dolgozta ki a kormány a 21 pontból álló gazdasági akciótervet.

Kitért arra, hogy a konzultációs ívek a háztartások többségébe már megérkeztek. Részletezte az abban szereplő kérdéseket és kiemelte: bár sokan támadják a konzultációt, de a brüsszeli támadásokkal szemben mindig hatékony eszköznek bizonyult, mindig legalább egymillió ember támogatásával a háta mögött tudott a kormány helyt állni. Azt kérte, minél többen töltsék ki az íveket.

Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára hangsúlyozta, a konzultáción keresztül közvetlenül fordulhatnak az emberekhez. Ez nagyon fontos eszköz – húzta alá, hozzátéve: ebben megerősíti őket az, hogy a baloldal évek óta támadja, próbálja ellehetetleníteni a konzultációt. Értékelése szerint a demokráciába vetett hitet is jelenti, hogy az emberekkel közösen döntenek fontos ügyekben.

Kifejtette: az utóbbi időben a gazdasági bezárkózás, gazdasági hidegháború körvonalai látszódnak, ugyanakkor Magyarország számára a kereskedelem, a befektetések idevonzása alapvető érdek. Mindegy, hogy a befektetés az Egyesült Államokból, Nyugatról vagy a keleti szereplőktől érkezik, hozzájárul, hogy a magyar gazdaság erősödjön, az életünk jobbá váljon. Szólt arról is, hogy a magyar baloldal és az ellenzék évek óta az elhibázott brüsszeli politikát támogatja, külső elvárásoknak akarnak megfelelni és folyamatosan támadják a kormányt.

Fidesz: bizakodásra adnak okot a világpolitikai történések

Kocsis Máté (Fidesz) kiemelte: az elmúlt héten olyan világpolitikai események történtek, amelyek bizakodásra adnak okot, a világ békeszerető embereinek reményt jelent, hogy Donald Trump fölényesen megnyerte az amerikai elnökválasztást. Ez nemcsak a háború lezárásának az esélyét, hanem az európai és a magyar gazdaságban beálló változás reményét is jelenti, egy pozitív előjelű változást eredményezhet – mutatott rá a fideszes politikus. Ha 2025-ben egy relatív békésebb évvel lehet számolni, az más típusú költségvetést is jelent – közölte.

Megjegyezte, ha a demokraták győztek volna, az európai kiadások is magasabbak lettek volna és a GDP nem kettő, hanem három, négy százalékát kellett volna katonai kiadásokra fordítani. Az is világosan látszik, hogy soha olyan erős szövetségese nem volt Magyarországnak, mint most, és reményének adott hangot, hogy a diplomáciai kapcsolatok jelentősen javulnak majd az Egyesült Államokkal. Kiemelte, ha a gazdasági környezet, a világpolitikai helyzet és az uniós álláspont változik, az új amerikai elnök érvényesíteni tudja békepárti álláspontját, azzal a magyar családok lehetőségei is jelentősen bővülnek. Ugyanakkor Brüsszelben nem történt pozitív változás, és bár Magyarország legnagyobb diplomáciai eseményének adtak otthont a múlt héten, nem gondolják, hogy a brüsszeli elit gondolkodásmódja változott volna. Továbbra is izomból akarják Magyarországra erőltetni a hibás döntéseket és ehhez új szövetséges után néztek. A Tisza Pártban meg is találtak, cserébe csak egy kevés szuverenitásról kellene lemondani. Mi éppen azért küzdünk, hogy a magyar szuverenitás egyetlen szegletéről se kelljen lemondani – mondta, és arra is felszólított, hogy a Tisza Párt ne a jobboldali szavazók kihalásától várja a választási sikerét.

Bóka János, európai ügyekért felelős miniszter azt mondta, arra számítanak, hogy a demokrata adminisztráció magyar szuverenitást semmibe vevő, a belügyekbe rendszeresen és durván beavatkozó politikáját egy pragmatikus és a kölcsönös előnyökön alapuló politika váltja majd fel.

Reményét fejezte ki, hogy a gazdasági kapcsolatokban is új perspektívák nyílhatnak majd. Ez lehetővé teszi, hogy a béke költségvetését terjesszék a parlament elé – mutatott rá.

Kiemelte: 2025 az az év, amire az orosz-ukrán háború kitörése óta vártak.

Ugyanakkor az Európai Unióban a fordulat még várat magára, Brüsszel továbbra is a háború bűvöletében él.

Kiemelte: a magyar kormány továbbra is azon dolgozik, hogy Európában békepárti fordulat következzen be.

Hasonló fordulatot szorgalmazott a migrációt területén. Meg kell védeni az ország határait és szuverenitását – rögzítette.

Fordulatra van szükség a versenyképességben is – jelezte a miniszter.

A kastélyprivatizációról kérdezett egy DK-s képviselő

A köztulajdonban lévő kastélyok magánkézbe adásáról kérdezte az építési és közlekedési minisztert Sebián-Petrovszki László (DK), felvetve: noha lezárult az első nyolc kastély átadására kiírt pályázat, nem tudni, kik, milyen vállalásokkal nyerték el a korábban mintegy 60 milliárd forintból – felerészben uniós pénzből – felújított épületeket.

Ágh Péter, a tárca államtitkára válaszában közölte: a kormányzat teljes állami garanciát adott arra, hogy a nemzeti örökség egyetlen eleme se vesszen el. Hangsúlyozta: jelentős terhet és költséget vesz magára az „örökbefogadó”, akinek gondoskodnia kell a folyamatos üzemeltetésről, megóvásról és felújításról.

MSZP: miként emelik a hazai béreket?

Gurmai Zita (MSZP) arra kért választ a nemzetgazdasági minisztertől, hogyan képzeli el a kormány a hazai bérek növelését, amelyek szerinte Bulgária után a második legalacsonyabbak az Európai Unióban, amivel szerinte „Európa Bangladesévé teszik Magyarországot”.

Fónagy János, a tárca parlamenti államtitkára válaszában vitatta a képviselő által idézett adatokat, mondván, az Eurostat kimutatása szerint tavaly az euróban számított átlagkereset és a nettó bér terén öt uniós tagállamot előz meg Magyarország, vásárlóerő-paritáson a bruttó kereset tekintetében az egykeresős háztartásoknál nyolc országnál voltak jobb mutatóink. Hozzátette: 2010 óta a segélyalapú társadalmat felváltotta egy munkaalapú társadalom, eközben az átlagkereset 2010 óta 191 százalékkal emelkedett.

Jobbik: mikor lesz ingyenes a földbe temetkezés?

Földbe temetkezés esetén legyen ingyenes a sírhely! – szorgalmazta szavait a közigazgatási és területfejlesztési miniszterhez címezve Dudás Róbert (Jobbik), aki állami támogatást szorgalmazott ahhoz, hogy méltó módon lehessen fenntartani a sírkerteket.

Latorcai Csaba, a minisztérium parlamenti államtitkára arra emlékeztetett: a magyarországi szabályozás alapján az önkormányzatok és az egyházak gondoskodnak a temetők fenntartásáról, ennek emberemlékezet óta egyik forrása a hozzátartozók befizetése; akik ezt nem tudják állni, kérhetik az önkormányzatot a költségek átvállalására. Az államtitkár arra kérte a Jobbikot, hogy tekintsen el a „tragikus helyzettel való kampányolástól”.

Párbeszéd: mikor lesz új levegőminőségi szabályozás?

Az új levegőminőségi szabályozások bevezetéséről kérdezte az energiaügyi minisztert Tordai Bence (Párbeszéd). Arról beszélt: a napjainkban mért szállóporkoncentráció-értékek a hatályos uniós küszöböt is meghaladják, holott ezt 60 százalékkal csökkenteni kívánja az unió.

Czepek Gábor, a tárca parlamenti államtitkára kijelentette, Magyarország minden uniós szabálynak és hazai szabályozásnak megfelel, ugyanakkor „az elköteleződésünk nem függ uniós irányelvektől”, az „egy patrióta kormány patrióta környezetügye”.

Az államtitkár arra emlékeztetett: a szálló por 70 százaléka külföldről érkezik, a kibocsátás 60 százalékáról a fosszilis energiahordozók tehetnek, majd sorolta az utóbbiak kibocsátásának csökkentése érdekében tett kormányzati lépéseket.

Mi Hazánk: Tarlós István Grundtner Andrásra szavazott

Novák Előd (Mi Hazánk) a főpolgármester-választás kapcsán arról beszélt, „az LMBTQP-lobbi azon dolgozott, hogy Karácsony és Vitézy közül válasszanak az emberek”. Vitézy Dávidot „deviánsnak” nevezte, és felhívta a figyelmet arra, hogy Tarlós István volt főpolgármester elárulta, nem Vitézy Dávidra szavazott, hanem Grundtner Andrásra, a Mi Hazánk főpolgármester-jelöltjére.

Azon véleményét hangoztatta, hogy „vissza kellene szorítani a biológiai zsákutcába vezető LMBTQP-lobbit és a tudatos gyermektelenség ideológiáját is”. A propaganda-felvonulásoknak is véget kellene vetni a Mi Hazánk ellentüntetéseinek évről évre történő betiltása helyett, hiszen „a homoszexuálisok szaporodásának sajátos módja a propaganda” – fogalmazott, kijelentve: a szivárványos zászló középületekre tűzésének tilalmára is szükség volna.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, Tarlós Istvánnak nincs szüksége szinkrontolmácsra, ő egy nagyon határozott politikus és egyenes ember, ha megkérdezik a véleményét, ő őszintén meg fogja mondani.

Kitért arra, hogy a demonstrációk bejelentésekor verseny zajlik a Mi Hazánk és a Pride szervezői között, ki tudja azokat hamarabb jelezni. A rendőrségnek az a feladata, hogy a békés gyülekezés jogát mindenki számára biztosítsa, a Mi Hazánk oltásellenes tüntetéseit is engedélyezte – mutatott rá, cáfolva, hogy betiltották volna az ellenzéki párt tüntetéseit.

Elmondta, a gyermekvédelmi törvény nem engedélyezi, hogy külső szervezetek kontroll nélkül bemenjenek az óvodákba, iskolákba és ott LMBT-propagandát folytassanak.

LMP: mikor és mekkora fizetésemelést kapnak a szociális dolgozók?

Kanász-Nagy Máté (LMP) november 12., a szociális munka napja alkalmából azt kérdezte, mikor és mekkora fizetésemelést kapnak a szociális dolgozók.

Elmondta, a Központi Statisztikai Hivatal friss kimutatása szerint a nemzetgazdasági ágakat együtt nézve az átlagos havi kereset Magyarországon 628 ezer forint volt augusztusban, miközben a szociális ellátásban dolgozók havi bére csupán bruttó 347 ezer forint, ami a nemzetgazdasági átlagbér 55 százaléka.

Rétvári Bence elmondta, hamarosan megismerhetők lesznek a jövő évi költségvetés számai, látni lehet majd ki és miből tud gazdálkodni 2025-ben. Hozzátette: az elmúlt években folyamatosan, 350 százalékkal nőtt a szociális szféra költségvetési kerete, most 1463 milliárd forint. Az átlagbér, ami 137 ezer forint volt a kormányzás kezdetén, mostanra elérte 473 ezer forintot – közölte.

Fidesz: milyen eszközökkel támogatja a kormány Kelet-Nógrád további fejlesztését?

Becsó Zsolt (Fidesz) azt mondta, a kormány növekvő mértékben biztosítja a fejlesztési forrásokat Kelet-Nógrádnak és számítani lehet a Nógrádba érkező európai uniós források nagyságrendjének további emelkedésére. Milyen eszközökkel támogatja a kormány Kelet-Nógrád további fejlesztését? – kérdezte.

Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, az élhető térség biztosítása a kormány területfejlesztési politikájának fő célja. A kormány minden korábbinál több pénzzel támogatja a települések fejlődését, a vidék megerősödését, annak érdekében, hogy Magyarországot az EU legélhetőbb országai közé emelhesse – hangoztatta.

Elmondta, még idén folytatódnak Nógrádban a fejlesztések, egyebek mellett energetikai korszerűsítési, akadálymentesítési beruházások lesznek, valamint egy közösségi ház is korszerűsödik.

KDNP: hogyan segíti a munkáshitel a magyar fiatalok boldogulását?

Hollik István (KDNP) azt mondta, a munkáshitel fontos eleme a kormány új gazdaságpolitikájának. Közölte, a KDNP üdvözli a programot, mert az a fiatalok munkavállalását, illetve vállalkozásának beindítását, a lakhatást és a gyermekvállalást egyidejűleg segíti.

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára ismertette, a munkáshitelt a 17 és 26 év közötti fiatalok vehetik igénybe, a felvett hitel szabadon felhasználható, kamatmentes és maximum négymillió forint lehet. Az igénylés feltétele, hogy valaki Magyarországon legalább 20 órában foglalkoztatott vagy vállalkozó legyen, vállalkozó esetében a vállalkozói jövedelemnek a heti 20 órában foglalkoztatottak átlagos jövedelmét kell elérnie – részletezte.

Hozzátette, a diákhitelre jogosultak munkáshitelt nem vehetnek fel; a munkáshitelt felvevőknek ötéves magyarországi munkavégzést vagy vállalkozói tevékenységet kell vállalniuk. A hitel futamideje 10 év, a program támogatja a gyermekvállalást is. A szabályozás január 1-jén lép hatályba – közölte.

DK: mikorra fejeződik be Kőbánya alsó vasútállomás felújítása?

Arató Gergely (DK) elmondta, 2019-ben kezdődött a Kőbánya alsó vasútállomás felújítása és az volt az ígéret, hogy 2021 végére elkészül. Bizonyos munkák elkészültek, de a teljes felújítás nem fejeződött be – tette hozzá. Azt is kifogásolta, hogy a felújítás a legnagyobb hiányosságát nem orvosolja az állomásnak, azaz nem lesz akadálymentes. Mikorra fejeződik be a felújítás? A miniszter mikor látogat el személyesen Kőbányára és Kispestre megnézni az állomásépületeket? – kérdezte.

Lázár János építési és közlekedési miniszter november 25-ét vagy 27-ét ajánlotta a képviselőnek arra, hogy közösen járják be a területet.

Elmondta, a MÁV megtervezett, megkezdett, majd félbeszakítottan otthagyott egy beruházást, amely 2021-ben nem kapta meg a Nemzeti Közlekedésfejlesztési Központ támogatását. A MÁV ekkor karbantartást és állagmegőrzést hajtott végre, ekkor derült ki, hogy az állomásépület vizesedik, ezért lezárták – ismertette, hozzátéve, ez aránytalan késedelmet, kényelmetlenséget okoz.

A miniszter közölte, vizsgálatot rendelt el, valamint megrendelte a terveket és 2025-ben elkezdik a munkát olyan formában, hogy az állomás akadálymentesített legyen.

Jobbik: befagyasztja-e a kormány a bankok díjemelési lehetőségét?

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt: több pénzintézet már bejelentette, hogy jövő január 1-től akár másfélszeresére emelné az áthárított tranzakciós költségeket, és növelné a készpénz felvételére kirótt díjat is.

Indokoltnak nevezte ezért, hogy a banki díjemelési stopot 2025 végéig hosszabbítsa meg a kormány, valamint az átlagbérig biztosítson ingyenes bankolási lehetőséget.

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára úgy reagált: a jogszabályok szerint a bankoknak a bankszámlaszerződés módosításáról legalább két hónappal hamarabb kell értesíteni az ügyfeleket, hogy nekik adott esetben lehetőségük legyen bankot váltani. Hozzátette: Magyarországon számtalan bankszámlacsomag létezik, év elején valamennyi banknak egységes formátumú díjkimutatást kell készíteni, és több internetes program is segít a számlacsomagok összehasonlításában.

Mi Hazánk: nagyobb anyagi megbecsülést érdemelnek a családgondozók

Szabadi István (Mi Hazánk) a család- és gyermekjóléti szolgálatok települési családgondozóinak szorgalmazott nagyobb anyagi megbecsülést. Hangsúlyozta: a szakma társadalmi elismertsége alacsony, nem nyújt piacképes jövedelmet, ugyanakkor rendkívül veszélyes, hiszen a családgondozóknak sokszor egyedül kell kimenniük bántalmazó környezetbe, rengeteg fenyegetést kapnak, rendőrségi meghallgatásokra kell járniuk. Miért nem gondoskodik a kormány az óriási fizikai és pszichés leterheltséggel járó családgondozói szakma presztízsének növeléséről, és miért nem hozza összhangba a finanszírozást a szakmai elvárásokkal? – kérdezte.

Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára azt mondta: a kormánynak nagyon fontos a gyermekvédelem, ezért 2010 óta folyamatosan növeli az erre fordítható költségvetési támogatást. Az ágazati bérpótlékoknak és bérkiegészítésnek köszönhetően a szociális szférában az átlagbér a 2010-es 137 ezer forintról mára 473 ezer forintra nőtt – tette hozzá.

LMP: maradhat-e a Közlekedési Múzeum Budapesten?

Kanász-Nagy Máté (LMP) a Közlekedési Múzeum Debrecenbe költöztetésével kapcsolatban azzal vádolta Lázár János építési és közlekedési minisztert, hogy „bosszúhadjáratot” folytat Budapesttel szemben, ami „rengeteg pénzbe fog kerülni a magyar adófizetőknek”. Szerinte valójában a BMW látogatóközpontját építik meg a tervek szerint 150 milliárd forintból, és az új helyszín még Debrecen városából sem lesz elérhető egykönnyen.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén Vitézy Dávid és a Podmaniczky Mozgalom kezdeményezésére ellenszavazat nélkül mondta ki, hogy nem kér sem a közlekedési, sem a természettudományi múzeum elköltöztetéséből.

Lázár János, építési és közlekedési miniszter úgy reagált: Budapest általános fejlettsége az EU-s átlag 157 százalékán áll, vagyis Budapest képes arra, hogy ha szeretne, akkor új közlekedési múzeumot és új természettudományi múzeumot építsen.

Szerinte a magyar adófizetőknek ezzel szemben az az érdeke, hogy ezek a múzeumok és a különböző kulturális szolgáltatások az ország különböző pontjain legyenek elérhetőek.

„A kormány nem tervezi, hogy új közlekedési múzeumot épít Budapesten” – jelentette ki.

A miniszter szerint Vitézy Dávid, az LMP főpolgármester-jelöltje már 12 milliárd forintot „égetett el” egy budapesti közlekedési múzeum koncepciójára. Ebből mások vidéken már egy kisebb múzeumot megépítenének – jegyezte meg.

A kormány a vidék fejlesztését tűzte ki célul – hangsúlyozta.

Fidesz: milyen fejlesztések valósulnak meg Nyírbátor térségében?

Simon Miklós (Fidesz) a nyírbátori fejlesztésekről kérdezte a kormányt, kiemelve, hogy az Unilever legutóbbi beruházása száz új munkahelyet hozott létre a településen.

Illés Boglárka, a külügyi tárca államtitkára azt mondta: a kelet-magyarországi régióban a 2010-es kormányváltás óta harmadára csökkent a munkanélküliség, Nyírbátorban a kormány 20 milliárd forint értékben támogatta beruházások megvalósulását.

DK: húzóágazat helyett lehúzóágazattá válik az akkumulátorgyártás

Gréczy Zsolt (DK) azt mondta, bajban van „az Orbán-kormány gazdasági zászlóshajója”, az akkumulátorgyártás: 24 százalékos a termelési visszaesés, miközben az akkumulátorok gyártása miatt egyes helyeken kérdéses, lesz-e elég ivóvíz. Az elektromos autók iránt jelentősen csökkent az érdeklődés világszerte, így „húzóágazat helyett lehúzóágazattá válik az akkumulátorgyártás” – figyelmeztetett.

További problémaként jelölte meg, hogy az akkugyárakban nagyrészt külföldi vendégmunkások dolgoznak. Nem akarják-e átgondolni az akkugyárak jövőjét, és a „bérrabszolgaság” helyett az ország fejlődését, a bérszínvonal emelkedését és a környezetvédelmét is szolgáló gazdaságfejlesztést indítani? – tette fel a kérdést.

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára válaszában hangsúlyozta: globálisan és Magyarországon is nagy jelentősége lett mára az akkumulátorágazat és az elektromobilitás térnyerésének. Az energiarendszer dekarbonizációja elengedhetetlen ahhoz, hogy az uniós és magyarországi éghajlatvédelmi célkitűzések teljesüljenek – jelezte.

Hozzátette: a nemzetközi piacok vetélkednek egymással, de az autóipar átalakuló korszakában van, így természetes, hogy a kereslet és a kínálat ingadozást mutat.

A kormányzat a gazdasági semlegesség stratégiáját követi, a magyar gazdaság már most találkozási pontja a keleti és nyugati gazdaságoknak. Európa jövőjét az elektromos autók jelentik, Magyarország pedig már ma is élen jár a high-tech akkumulátorgyártásában, hazánk GDP-arányos exportja az akkumulátorok terén meghaladja az 5 százalékot, amivel listavezető az EU-ban – közölte.

Jobbik: a kormány törvényekkel fékezze meg a „gettódrogok” terjedését

Ander Balázs (Jobbik) felidézte: nemrég a miniszterelnök is elismerte, hogy hazánk perifériáin komoly gondot okoz a droghelyzet.

A Jobbik az ellenzéki összefogás részeként sem adta a beleegyezését semmilyen drogliberalizációs programhoz – hangsúlyozta. Most a párt egy olyan határozati javaslatot nyújtanak be, amelynek célja, hogy a kormány törvényekkel fékezze meg a „gettódrogok” terjedését. A javaslat szerint a dílerek ne úszhassák meg a büntetést „a csekély mennyiség mögé bújva”, büntetésük letöltés után pedig ne engedjék őket vissza a droggal fertőzött közösségekbe.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára felidézte: Márki-Zay Péter közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltként a kábítószerek dekriminalizálását tervezte.

Ezzel szemben a Fidesz-KDNP-kormány idején fogadták el a legszigorúbb büntető törvénykönyvet, nagyon szigorú büntetésekkel a drogkereskedőkre nézve, 2015-ben újfajta szabályozásra tértek át az úgynevezett dizájnerdrogok visszaszorítása érdekében, nemzetközi kábítószerellenes együttműködésekhez csatlakoztak, növelték továbbá a rendőrök és a rendőrőrsök számát is – közölte.

LMP: mikor írnak ki HÉV-járműbeszerzési tendert?

Kanász-Nagy Máté (LMP) felidézte, a kormány azzal az ígérettel vette el a HÉV-et Budapesttől, hogy fejleszteni fogja, de azóta sem történt semmi, a pálya állapota sok helyen „siralmas”, a szerelvények életkora 50-60 év. A kormány mégis visszavonta a járműbeszerzésre kiírt tendert, noha a régi járművek közül egyre többnek jár le a fővizsgája. Erre hivatkozva a MÁV HÉV járatritkítást tervezett, de az óriási felháborodás miatt gyorsan visszakoztak – jegyezte meg.

Az igazi megoldást az új járművek beszerzése jelentené, mikor írnak ki ismét járműtendert? Mikor újítják fel a HÉV-vonalakat, a felújításhoz hogyan biztosítják a forrásokat? – érdeklődött. Lázár János építési és közlekedési miniszter válaszában emlékeztetett: a fővárosi önkormányzat, a magyar kormány és az Európai Bizottság között „nagyon előnyös” alku köttetett, a kormányzat ugyanis minden közlekedőt támogatni akar.

A kormány vállalta, hogy az összes közlekedésfejlesztési forrás nagyon nagy részét, a kötött pályára szánt források legalább 30 százalékát a HÉV-hálózat felújítására fordítja. 2030-ig megújítják a szentendrei, a ráckevei és a csepeli HÉV-et, és 2028-29-ig belekezdenek a felújításba a gödöllői és a csömöri HÉV-nél is. A járművek tendereztetését is újra elkezdik 2025-ben – jelezte.

A Medcenter Kft. ügyében érdeklődött a DK

Komáromi Zoltán (DK) elmondta, a Miskolci Megyei Kórház fenntartója 2005-ben szerződést kötött a Medcenter Kft.-vel egy sugárterápiás bunker megépítésére, felszerelésére és működtetésére. 2017-ben a kórház főigazgatója beszüntette a díjfizetést, a cég ezért felmondta a szerződést, elmaradt bevételeiért pert indított, és azt mintegy 1,5 milliárdos összeggel idén nyáron jogerősen meg is nyerte.

A kórház annak idején lefoglalta az eszközöket és jogtalanul folytatta vele a kezeléseket. Az eredeti szerződés intézkedik annak felmondásáról is, erre hivatkozva a cég újabb pert indított, ami jó eséllyel újabb 6 milliárdos kiadást fog jelenteni. Tettek-e intézkedéseket a kórház két korábbi főigazgatójával szemben hűtlen kezelés, költségvetési csalás, közérdekű üzem működésbiztonságának kockáztatása miatt, valamint vizsgálták-e, hogyan és miért kaphatott működési engedélyt így a kórház? – tette fel a kérdést.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: a kormány hozzáállása a betegbiztonságot, a folyamatos ellátást tartja fontosnak, míg Komáromi Zoltán amellett érvelt, hogy Medcenter Kft.-nek van igaza.

Az állami kórház teljesen zökkenőmentesen tudta folytatni az ellátást, ebből látszik, hogy jó döntés született akkor, amikor a kórház vezetése nem kérte a Medcenter Kft. közbeiktatását. Két per van ennek kapcsán folyamatban, az egyik a Kúria előtt, a másik pedig az elsőfokú tárgyalás előkészítő szakaszában áll, így még további bírósági döntések várhatók – közölte.

De azt mondhatjuk, hogy a kórház, annak működése a szakmai, finanszírozási elszámolási szabályoknak maradéktalanul megfelelt. Az kétségtelen, hogy egy magánszereplőt kiiktattak ebből a folyamatból, de anélkül is jól működik – összegzett.

Jobbik: eltörlik-e a győzteskompenzációt?

Brenner Koloman (Jobbik) arról kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztert – arányosabb mandátumkiosztást, így szerinte igazságosabb választást szorgalmazó reformjavaslatukra hívva fel a figyelmet -, hogy hajlandó-e a kormányoldal eltörölni a győzteskompenzáció intézményét.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára válaszában arról beszélt: a rendszerváltás óta változatlan szabály, hogy a hazai választási rendszer vegyes, így egyszerre garantálja az ország kormányozhatóságát és azt, hogy minden párt, amely elérte az ötszázalékos támogatottságot, parlamenti képviselettel rendelkezzen.

Felvetette: a Jobbiknak az lehet a problémája, hogy még nem kerültek abba a helyzetbe, hogy éljenek a győzteskompenzáció előnyeivel.

Jobbik: mikor tarthatnak alanyi jogon fegyvert a rendőrök, katonák?

Lukács László György (Jobbik) arról kérdezte a belügyminisztert, támogatja-e a kormány, hogy a katonák és a rendőrök alanyi jogon lőfegyvert tarthassanak maguknál szolgálati időn kívül a szerinte jelenleg fennálló közbiztonsági krízis közepette.

Rétvári Bence államtitkár a Jobbik újabb identitáskeresése erősen kétségbe vonható hitelességű elemeként említette a kérdést, jelezve, parancsnoki engedélyeztetés mellett ma is nyílik mód a szolgálati időn kívüli fegyvertartásra.

Hozzátette, „nem a közbiztonság van válságban Magyarországon, hanem a Jobbik”, majd megemlítette: a 2010-es 447 ezerről tavaly 178 ezerre csökkent a bűncselekmények száma. Ez érezhető, hatvanszázalékos visszaesés, ezért van az, hogy Magyarországon jóval alacsonyabb azok aránya, akik aggódnak a bűnözés és az erőszak miatt, mint egyes nyugat-európai államokban – mondta.

Azonnali kérdések

DK: már a román nyugdíjak is lehagyták a magyart

Gy. Németh Erzsébet (DK) arról beszélt, hogy a román nyugdíjak is lehagyták a magyart; míg az átlag román nyugdíjemelés 40 százalék volt, addig a magyar mindössze 6 százalék. Míg a román átlagnyugdíj nettó 239 300, addig a magyar valamivel kevesebb, mint 233 500 forint.

Azt is mondta, nem igaz, amit a kormány hirdet, hogy megőrzik a nyugdíjak reálértékét, hiszen míg 2010-ben az átlagbér 65 százaléka volt az átlagnyugdíj, addig 2024-ben csak az 53 százaléka.

A képviselő szerint a nyugdíjasok elszegényedésének oka, hogy a kormány eltörölte a vegyes, úgynevezett svájci indexálást.

Gy. Németh Erzsébet azt kérdezte, tesz-e a kormány valamit legalább a legszegényebb nyugdíjasokért?

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában hiteltelennek nevezte a DK képviselőjének aggodalmát a nyugdíjasokért, mondván, hogy amikor Gyurcsány Ferenc vezette az országot, és azt mondták Brüsszelből Magyarországnak, hogy csökkenteni kell a kiadásokat, akkor elsőként a 13. havi nyugdíjat vették el.

A jelenlegi kormány velük szemben visszavezette a 13. havi nyugdíjat, és volt, hogy nyugdíjprémiumot is fizettek a nyugdíjasoknak.

Azt is mondta, Magyarországon a 65 év fölöttiek körében az Eurostat kimutatása szerint érezhetően csökkent az anyagi vagy szociális nehézségekkel küzdők aránya.

Gy. Németh Erzsébet viszonválaszában a KSH adataira hivatkozva jelezte: míg 2010-ben 77 ezer nyugdíjas élt a szegénységi küszöb alatt, addig 2024-ben 482 ezer.

Rétvári Bence viszonválaszában három szintet különböztetett meg a nyugdíjasokkal kapcsolatban. Az első a jelenlegi kormányé, amelyik igyekszik biztonságot teremteni az idős emberek számra, a második a Gyurcsány-kormányé volt, amelyik, ha csökkenteni kellett a kiadásokat, elsők között a nyugdíjasoktól vett el. A harmadik szint pedig az, amit a Tisza Párt képvisel, amelyik idős emberek halálából akar politikai nyereséget elérni, és azért drukkol, hogy minél több Fidesz-KDNP szavazó haljon meg. „Na ez még az önök szintje alatt is van egy szinttel” – fogalmazott Rétvári Bence.

MSZP: mikor szüntetik meg a Pallas Athéné Alapítványt?

Gurmai Zita (MSZP) felidézte: a magyar hatóságok eredetileg 2020-ra, majd a koronavírus-járvány miatt 2023 nyarára szándékozták megszüntetni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pallas Athéné Alapítványát. Az ügy azonban azóta sem zárult le.

Azt kérdezte: fennáll-e még a Pallas Athéné Alapítványának megszüntetésére vonatkozó kötelezettségvállalás, illetve mikorra várható az alapítványi vagyon állami körbe történő visszasorolása.

Virág Barnabás, a jegybank alelnöke válaszában jelezte, az MNB alapítványa a 2014 és 2024 közötti időszakban közel 2000 oktatási, tudományos pályázatot támogatott határon innen és határon túl, közel egy tucat magyar egyetemet a Kárpát-medencében, több ezer egyetemistát, kutatót és hátrányos helyzetű diákot, több segély- és nonprofit szervezetet. Az alapítvány közreműködött több mint száz nemzetközi könyv magyar nyelvű kiadásában és számos kulturális és oktatási rendezvény lebonyolításában.

Az alapítványi vagyon az érintett időszakban növekedett, jelentős előrelépést sikerült elérni a hosszú távú össztársadalmi céljaik elérésében, így megítélése szerint „nem szükséges megmenteni azt, aki egyébként jól van”.

Viszonválaszában Gurmai Zita impozánsnak nevezte a felsorolást, és azt kérdezte, mi lesz az alapítvány vagyonának a sorsa a későbbiekben, mikor és hogyan kerülhet vissza a közös kasszába.

Virág Barnabás azt mondta: az MNB mint alapító, amint a jogszabályi környezet lehetővé teszi, kész eleget tenni vállalásainak. Ugyanakkor hangsúlyozta: az MNB csak annyiban rendelkeznek az alapítványi tevékenység feletti jogosultsággal, amennyire azt a jogszabályok, így különösen a polgári törvénykönyv lehetővé teszi.

Jobbik: közbiztonsági válság van Magyarországon

Lukács László György (Jobbik) frakcióvezetője szerint a 100 ezer lakosra jutó bűncselekmények száma alapján több vidéki megyében bűnözési hullám van kibontakozóban. A legfertőzöttebb Nógrád megye, majd Budapest, Szolnok, Heves és Borsod megye következik.

Tehát az ország keleti felében „nyilvánvalóan látszik, hogy árad a bűn”.

Azt kérdezte: mikor veszi komolyan a kormány, hogy Magyarországon közbiztonsági válság van, mikor lépnek fel erélyesen és hajlandóak elfogadni a Jobbik javaslatát, hogy a rendőrök szolgálati idejükön túl is tarthassanak fegyvert maguknál.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt felelte: ahogy a képviselő korábbi kérdésére válaszolva is elmondta, 2010-ben 447 ezer bűncselekmény volt Magyarországon, most 178 ezer. Azt is mondta: az elmúlt öt évben a rendőrök minden gyilkost elfogtak.

Lukács László György viszonválaszában felrótta, hogy a kormány 2290 embercsempészt engedett el a börtönből, valamint azt is, hogy 129 rendőrségi épületet zárattak be.

Rétvári Bence Gyöngyösi Mártont, a Jobbik korábbi pártelnökét idézte, aki szerint menedékjogot kellett volna adni a Szíriából érkező bevándorlóknak. A kormány a Jobbikkal szemben az embercsempészeket kirakta az országból, mint ahogy a migránsokat sem engedték be – mondta.

Párbeszéd: miért nem állítják le a balatonföldvári vitorláskikötő beruházását?

Szabó Rebeka (Párbeszéd) arról beszélt: szeptemberben a Kúria megsemmisítette a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal határozatát, amelyben hozzájárult a balatonföldvári vitorláskikötő építéséhez. Kimondta, hogy egy partszakaszt nem lehet egyszerre strandolásra és kikötésre kijelölni, és új eljárásra kötelezte a kormányhivatalt.

Azonban, mint mondta, még mindig gőzerővel folytatódik az építkezés. Ezért azt kérdezte, hogyan lehetséges ez.

Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában leszögezte: semmilyen jogszerűtlen építkezés nem történt Balatonföldváron. A Kúria egy környezetvédelmi engedélyt semmisített meg, de senki nem módosította a kikötő vízjogi létesítési engedélyét, és a kikötőlétesítési engedélyt sem, mert azokat senki sem támadta meg.

Úgy fogalmazott: az egész ügy azért indult el, mert a balatonföldvári Fesztivál társasház lakói a bírósághoz fordultak, mivel „a Balatonnak a társasház előtti partszakaszát a sajátjuknak gondolták” – fogalmazott.

Mi Hazánk: újabb elhallgatott szexuális abúzusokra derült fény

Dúró Dóra (Mi Hazánk) szerint újabb elhallgatott szexuális abúzusokra derült fény. „Varnus Xavér három fiatal fiú áldozata beszélt arról, hogy az ismert orgonaművész hogyan használta fel őket szexuális célokra” – mondta.

Ezért az ellenzéki politikus azt kérdezte: mit tesz a kormány a szexuális bűncselekmények megfékezése érdekében, valamint az állami fenntartású Zeneakadémián megtarthatja-e a művész a karácsonyi koncertjét.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában megdöbbentőnek nevezte a sajtóban olvasható ügyet, és arról tájékoztatott, hogy ahol feljelentés történt, ott a rendőrség elkezdte a munkát. A rendőrség minden gyermekvédelmi bejelentést büntetőeljárásban vizsgál, a Budapesti Rendőr-főkapitányság több tucat tanút meghallgatott már.

Az államtitkár szólt a gyermekvédelmi törvényben bevezetett szigorításokról, mint mondta: ezeknek is köszönhető, hogy a börtönben ülő pedofilok száma 2010-es 81-gyel szemben már 698.

LMP: tervez-e járatritkításokat a kormány?

Bakos Bernadett (LMP) arról beszélt, hogy a személyszállítási törvény módosítása szerinte járatritkítások lehetőségét, könnyebb vonalbezárásokat és a sztrájkjog korlátozását vetíti előre. Emlékeztetett: 2023-ban is bezártak tíz vasútvonalat.

Közölte: a kormány eltörölné a vasúti vonalbezárások előtti kötelező konzultációkat,a párhuzamosságok felszámolásával pedig újabb járatokat lehetne megszüntetni. Azt kérdezte, miért kellenek ezek a módosítások? További járatritkításokat, vonalbezárásokat terveznek?

Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára válaszában hangsúlyozta: a személyszállítási törvényben minden magyar számára alapjoggá teszik a hozzáférést közösségi közlekedéshez.

A törvény ad, és nem elvesz, minimumot garantál, nem pedig szolgáltatást csökkent, célja, hogy keretet adjon a személyszállítási szolgáltatások biztonságos, hatékony és fenntartható működéséhez, figyelembe véve a technológiai fejlődést és környezetvédelmi szempontokat – tette hozzá.

Fidesz: hogyan segít a kormány a budapesti lakáshelyzet megoldásában?

Földesi Gyula (Fidesz) arról beszélt, hogy Budapest súlyos lakhatási problémával néz szembe, amelynek megoldása elsősorban a főváros dolga lenne. A főpolgármester csak beszél a fiatalok lakhatási problémáiról, ám az elmúlt öt évben semmit nem tett annak megoldásáért – jelentette ki. A Budapesten elköltött ezermilliárd forintos nagyságrendű összegből „nulla bérlakásra és nulla kollégiumra futotta” a lakásügynökség pedig csak három lakást tudott kiadni – fogalmazott.

A politikus azt mondta, hogy Karácsony Gergely főpolgármesteri időszakában elszabadultak az ingatlan- és az albérletárak Budapesten, egy 20-30 éves fiatal a fővárosban lakbérre költi nettó jövedelme 40-60 százalékát.

A képviselő azt kérdezte, hogy hogyan segít a kormány a „Karácsonyék által elhibázott” budapesti lakáshelyzet megoldásában?

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy a kormány eddig is kiemelt kérdésként kezelte a lakhatást, a családtámogatási rendszeren belül jelentős összegeket fordított a költségvetésből erre a célra.

A megváltozott gazdasági helyzetben és világban szükség volt egy 21 intézkedésből álló gazdasági-politikai akcióterv elfogadására – emelte ki. Ennek három legfontosabb pillére a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakás biztosítása, valamint a mikro-, kis- és közepes vállalkozások méretének megduplázása a Demján Sándor program keretében – tette hozzá.

A kormány további lépéseket tervez a megfizethető lakhatás érdekében – mutatott rá. Kiemelte, hogy ezek között szerepel a fiataloknak szóló további lakásprogram kialakítása, a vidéki otthonfelújítási program elindítása, a SZÉP-kártyára érkező juttatások egy részének felhasználhatósága lakásfelújítási célokra, valamint az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások átmeneti, de lakáscélú felhasználásának biztosítása. Említette még a munkáltató által adható lakhatási támogatás adókedvezményének kidolgozását, valamint az új lakóingatlanok értékesítésekor fizetendő öt százalékos áfa fenntartását 2026 végéig.

KDNP: továbbra is számíthatnak a családok a kormányra a víziközmű ágazat fejlesztésében?

Seszták Miklós (KDNP) arról beszélt, hogy idén közel rekordnagyságú volt a dunai árvíz, de Magyarországon katasztrófa nélkül, koordináltan sikerült megvédeni az emberek életét, biztonságát és vagyontárgyait. A védelem ötösre vizsgázott – tette hozzá a felszólaló.

Az ellenzéket bírálva leszögezte, hogy a családok biztonságos vízellátása legalább olyan fontos, mint az energiaellátás biztosítása, ezért a víziközműszolgáltatás működése, az ivóvízszolgáltatás „nem lehet tárgya öncélú politikai uszításnak”.

A képviselő a következő évtized egyik legfontosabb feladatának nevezte az ivóvízellátást biztosító hálózat felújítását, valamint a szennyvízelvezetés és tisztítás fejlesztését.

Azt kérdezte, hogy továbbra is számíthatnak-e a magyar családok a kormányra a víziközmű ágazat fejlesztésében?

Czepek Gábor, az energiaügyi tárca államtitkára válaszában leszögezte, hogy a vízgazdálkodás stratégiai kérdés. Rámutatott, hogy a vízügy három szegmense az árvízvédelem, a vízvisszatartás és a víziközmű szektor augusztus óta az Energiaügyi Minisztériumhoz tartozik. Hozzátette, hogy az árvízvédelem még a Belügyminisztérium munkáját dicséri.

Ez az évtized a továbbiakban a víziközmű szektorról és a vízvisszatartásról kell, hogy szóljon – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy sok eredményt értek el, de még van előttük munka.

Czepek Gábor arról is beszélt, hogy a vízügyi kormányzat az elmúlt tíz évben ezermilliárd forintos fejlesztést hajtott végre, és ezt a jövőben megduplázzák, tehát évi kétszázmilliárd forintos fejlesztésre lehet számítani. A korábbi háromszázról kilencre szorították le a vízproblémákkal küzdő települések számát, a rezsicsökkentést pedig meg kívánják őrizni – emelte ki.

Napirend után

A napirend utáni felszólalások sorát Rétvári Bence (KDNP) nyitotta, felsorolta, hogy milyen váci és szobi fejlesztések készültek el és még milyenek vannak folyamatban.

Balassa Péter (Jobbik) egy felmérésből idézve azt mondta, hogy jelenleg a magyarok 12 százaléka elégedett és 58 százaléka elégedetlen az egészségügyi ellátással.

Ander Balázs a Jobbik soraiból a magyar vidék nehézségeit sorolta, megemlékezve a száz éve elhunyt Nagyatádi Szabó István mezőgazdasági miniszterről, a 20. század eleji földreform-program kidolgozójáról.

Kállai Mária (Fidesz) a vidéken működő, a Nemzeti Művelődési Intézet által szervezett programokról beszélt, kiemelve a szakköröket a mézeskalács-készítéstől a bútorfestésen és a nemezelésen át a tojásfestésig.

Frakciótársa, Kara Ákos a pannonhalmi főapátságról beszélt, jelezve, a bencés közösség 2024-ben ünnepli a Szent Márton-bazilika középkori felújításának és felszentelésének 800. évfordulóját.

Varga Zoltán (DK) szerint a debreceniek körében „hangos morgás” van a kormányzati intézkedések és az akkugyár-építés miatt.

Gréczy Zsolt (DK) Újbuda tömegközlekedéséről szólva a fonódó villamos Műegyetem rakpart és Kopaszi-gát felé tervezett meghosszabbítását sürgette.

Bodó Sándor (Fidesz) a hazai nagyvállalati beruházási támogatási program Hajdú-Bihar vármegyei eredményeiről számolt be.

A napirend utáni felszólalásokat követően Lezsák Sándor levezető elnök az ülésnapot bezárta, majd jelezte: az Országgyűlés várhatóan november 25-én hétfőn folytatja munkáját.

Kiemelt kép forrása: MTI/Illyés Tibor