Nagy István: a magyar agrárium vitalitását szolgálja a javaslat

Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról Nagy István agrárminiszter azt mondta, a törvényjavaslat a magyar agrárium vitalitását hivatott szolgálni és versenyképességének növekedéséhez fog hozzájárulni. A javaslat célja, hogy az elmúlt időszak jogalkalmazásának tapasztalatait és a felmerült igények alapján szükségessé vált változásokat átvezesse az érintett törvényekben – mondta.

A módosítások közül kiemelte, a különleges vízgazdálkodási területeken bevezetnek egy olyan rendszert, amely alapján a vízhasználati kvóták kiosztása – a negatív környezeti hatásokat kiküszöbölve – a jelenlegi éves alapon történő meghatározás helyett az engedélyesek vízhasználatához és a szezonális sajátosságokhoz igazodva történhet.

Hozzátette: fontos cél, a meg nem valósult beruházások számára lekötött területek mezőgazdasági hasznosításba történő visszaforgatása, ezért előírják ezeknek a területeknek az eredeti állapotába, azaz a termőfölddé történő helyreállítását.

Elmondta, a hungarikumtörvény módosításával NEKTÁR néven lefektetik egy, a nemzeti értékeket naprakészen, elektronikus formában nyilvántartó rendszer törvényi alapjait.

Az agrárkamarát érintő változások között említette, hogy a kamarai jogkör kiegészül az elektronikus gazdálkodási napló vezetésével, ezzel is segítve a kamarai tagokat az adatszolgáltatási kötelezettségeik teljesítésében, továbbá a szőlőszaporítóanyag-előállítók tevékenységüket ezentúl a kamara helyett a hegyközségek keretében folytatják.

A miniszter kitért arra is, hogy a törvényjavaslat tartalmaz rendelkezéseket az új elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszerrel kapcsolatban is.

Nagy István a törvényjavaslat kiemelten fontos részének nevezte az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény módosítását, amelynek alapján létrejön az öntözési jog. Kifejtette, az öntözési célú beruházások megtérülési ideje 10-15 év is lehet, ezért biztosítani kell a beruházó számára azoknak az öntözési beruházásoknak a megtérülését, amelyek „a földdel alkotórész kapcsolatba” kerülnek, például a földfelszín alá kerülnek beépítésre.

Hozzátette: a földtulajdonos az öntözési beruházást végrehajtó személy javára alapíthat öntözési jogot legfeljebb 20 évre; ezt a jogot az ingatlan-nyilvántartásba is be kell jegyezni. Az öntözési jog fontos földforgalmi jogkövetkezménnyel is bír: annak jogosultja az öntözési jog fennállásának időtartama alatt jogosult öntözéses gazdálkodás folytatására – részletezte.

A tárcavezető szólt arról is, a nem művelt ültetvények által jelentett növényegészségügyi kockázatok mérséklése érdekében bővülnek a művelési kötelezettségét nem teljesítő gazdákkal szembeni mulasztási bírság kiszabásainak esetei.

Kitért arra, hogy a javaslat lehetőséget teremt az érintett tulajdonosoknak az úgynevezett részház jogi helyzetének rendezésére, ha ezt nem teszik meg, akkor az ingatlanügyi hatóság fogja a részházat osztatlan közös tulajdonná alakítani és az egyes tulajdontársak tulajdoni hányadait megállapítani.

Nagy István vitathatatlannak nevezte a földrajzi árujelzők alkalmazásának hozzáadott értéknövelő hatását. Az agrártermékek eredetvédelméről szóló törvény módosítása rögzíti, az oltalom alatt álló földrajzi árujelző elnevezés csak akkor tüntethető fel a kereskedő sajátmárkás termékének csomagolásán, ha a végső fogyasztói csomagoláson a terméket előállító gazdasági szereplő neve és címe szerepel – magyarázta.

Fidesz: szakmai törvényjavaslatról van szó

Font Sándor (Fidesz) szakmainak nevezte a törvényjavaslatot, amely 29 jogszabály változtat. A vízgazdálkodással kapcsolatban úgy látta, a módosítás életszerűvé teszi az állattartó telepek vízhasználatát, dinamikus kvótát vezetnek.

Beszélt a pályakezdő gazdálkodók segítéséről. A mostani törvényjavaslat különféle helyzetekben segíti ezeket a gazdálkodókat, például az elővásárlási jog, előhaszonbérleti jog gyakorlása közben hogyan kerülhetnek kedvezményezettebb pozícióba.

Elmondta, az öntözési joggal a föld bérlője merhet több éves megtérüléssel rendelkező beruházást végrehajtani, nem fogja közben felmondani a földtulajdonos a szerződést és nem megy veszendőbe az öntözési technológia.

Hozzátette: a módosítás alapján az eredetvédett borok nem lehetnek a multi áruházláncok sajátmárkás termékei.

DK: miért nem sikerül olyan jogszabályokat kidolgozni, amelyek kiállják az idő próbáját?

Földi Judit (DK) azt mondta, az előterjesztés olyan törvényeket is módosít, amelyeket az elmúlt évben is módosítottak. Miért van szükség arra, hogy évente módosítsanak több tíz törvényt? Miért nem sikerül olyan jogszabályokat kidolgozni, amelyek kiállják az idő próbáját? – kérdezte.

Rögzítette, a DK szerint a legfontosabb teendő az elegendő mennyiségű, megfizethető árú és jó minőségű élelmiszer előállítása érdekében az ország agrártermelési potenciáljának értékteremtő kihasználása, a vidéki települések és életforma megtartása, fejlesztése megállítva az elvándorlást, az elöregedést.

Az agráriumot úgy kell fejleszteni, hogy az uniós szakpolitikákat nemzeti szintű szakpolitikával kombinálják; hatékony vízgazdálkodásra van szükség – hangoztatta, hozzátéve, kérdés, hogy ez a javaslat mennyiben járul hozzá ezekhez a célokhoz.

Szerinte az agrárminiszternek azon kellene most fáradozni, hogy a magyarok ne Európa legdrágább élelmiszeráraival találkozzanak. Jelezte, a DK nem javasolja az előterjesztés támogatását.

KDNP: az agráriumot segíti a javaslat

Hollik István (KDNP) értékelése szerint sokrétű a törvényjavaslat, amely a gazdálkodók érdekét szolgálja.

Kiemelte: a magyar állam, alkalmazkodva a kor elvárásaihoz, öles léptekkel halad előre a digitalizáció területén. Ez a folyamat az agrárium világát is elérte, a javaslat is elősegíti az elektronikus ingatlan-nyilvántartás létrehozását.

A módosító a hungarikumokat is érinti, amelyek a magyar alkotószellem hírnevét öregbítik, ezért megvédésük különösen fontos – jegyezte meg.

Hozzátette, a javaslat megteremti a kiemelkedő nemzeti érték védjegyének lehetőségét, egyúttal lefekteti ezen szellemi tulajdonok elektronikus nyilvántartását.

Az agráriumot segíti ez a javaslat, ezért a KDNP támogatja – közölte.

Jobbik: nem világos, mit takar a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzet

Bencze János (Jobbik) elmondása szerint a javaslat nagyrészt technikai pontosításokat tartalmaz.

Nem világos azonban, mit takar a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzet és hogy kit fog előnyben részesíteni ez a definíció – jegyezte meg, hangsúlyozva: egy 100-150 éve elrontott vízgazdálkodási helyzetet kellene helyrehozni Magyarországon.

Jelezte azt is, hogy kaotikus állapot van az ingatlan-nyilvántartásban, nemcsak a részházak, hanem a földtulajdon kapcsán is komoly problémák mutatkoznak, ezért egy olyan javaslatot tartana kívánatosnak, amely aktualizálja a nyilvántartást.

A Jobbik támogatja a pontosításokat, az egész törvénycsomagot azonban csak akkor, ha tisztázódik, mit jelent a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzet.

Párbeszéd: az ökológiai szempontok nem kerülnek elő a javaslatban

Szabó Rebeka (Párbeszéd) nehezményezte, hogy a javaslat számos témát felölel, de az ökológiai szempontok nem kerülnek elő benne.

Kiemelte: akkor lesz igazán biztonságos az élelmiszer-termelés, ha a lehetőségekhez képest a tájjal összhangban történik. Aggasztónak nevezte a vízgazdálkodási törvény módosítását is, a javaslat ugyanis csak a vízhasználók minél jobb kiszolgálására koncentrál, a természetet figyelmen kívül hagyja – figyelmeztetett.

Hozzátette: amióta a kormány úgy döntött, Magyarországot az ázsiai akkugyártók telephelyévé teszi, sokan aggódnak, hogyan biztosítható ezek vízigénye.

A vízkincs ipari célokra történő felhasználása bűn a következő generációk ellen, ezért a javaslatot a Párbeszéd nem támogatja – közölte.

A Mi Hazánk jó szándékot lát a javaslat mögött

Dócs Dávid (Mi Hazánk) elmondta, a víz nagyon fontos erőforrás, foglalkozni kell azzal, hogy a Homokhátság ne váljon sivataggá.

Az elmúlt évek aszályai rávilágítottak arra, milyen súlyos a helyzet, ezért fontos lenne a vízmegtartó beruházások mielőbbi megkezdése – figyelmeztetett, többek között a Duna-Tisza csatorna megépítését szorgalmazva.

Üdvözölte, hogy a javaslat szerint a művelés alól kivont, ám ipari célra fel nem használt területeken vissza kell állítani a művelést, úgy vélte azonban, újra kellene gondolni a naperőművek telepítését a termőföldeken.

Értékelése szerint jó szándék látszik a javaslat mögött, de a Mi Hazánk módosító javaslatainak támogatására kérte az Országgyűlést.

Miniszteri reagálás

Nagy István agrárminiszter reagálásában az öntözést és vízgazdálkodást illetően a hozzászóló képviselőket a szövetségeseiknek nevezte. Nagyon fontos eredményeket értek el – mutatott rá, hozzátéve: az öntözés közérdek.

A törvénnyel elérték a szemléletváltást a magyar vízgazdálkodásban, nem csak arról szól, hogyan tudják szabályozni a vizet, hanem arról is, hogyan tudnak vele gazdálkodni. Nem szabad elkövetni azt a hibát, hogy egyetlen üdvözítő módszer van – jegyezte meg.

Azt nem gondolhatja senki komolyan, amit egyes szélsőséges aktivisták hirdetnek, hogy bontsák el a gátakat és engedjék a vizet a tájra. Az adottságoknak megfelelően kell a vízgazdálkodási eszközökkel élni – hangsúlyozta.

A termőföld védelméről kiemelte: mindent elkövetnek, többek között adókedvezményekkel, hogy a beruházásokat a barna mezős területekre csábítsák és ott valósuljon meg kivitelezés. A sérült területeket nagy arányban állítják vissza, most is százezer hektáron végeznek feladatokat, amelyek a természetes állapotok visszaállítását célozzák. A ciklus végére ez eléri majd a négyszázezer hektárt – jelezte.

Fontosnak nevezte, hogy felhívják a vásárlók figyelmét a tudatos vásárlásra és arra, hogy hazai termékeket vegyenek. Meg kell változtatni azt a szemléletet, hogy az import a jobb, mert külföldről jön – húzta alá.

Legyen menő magyar terméket választani, mert az mindig friss, ellenőrzött folyamatból származik, GMO-mentes és a magyar családok megélhetését támogatják ezáltal – mondta.

Kitért arra is: tíz hektárig dupla területalapú támogatás jár, a fiatalok pedig 65 százalékos támogatási szinten kaphatnak pályázati támogatásokat.

Egyetértett azzal, hogy a hungarikumok öregbítik Magyarország hírnevét, „erre legyünk büszkék”.

Területfejlesztési koncepció

Latorcai Csaba, a közigazgatási és területfejlesztési tárca parlamenti államtitkára expozéjában kiemelte: a kormány határozott célja, hogy 2030-ra Európa öt legélhetőbb országa közé emelje Magyarországot. Ennek egyik legfontosabb területi vetülete, hogy a vidéki térségek népességmegtartó erejét megerősítsék, aminek érdekében már számos lépést történt – közölte.

Felidézte, hogy a 2014-ben elfogadott Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció kiemelten kezeli a területi fejlesztési célokat, kijelöli a nemzeti fejlesztéspolitika jövőképét. A hatályos koncepció négy térséget nevesít: a balatoni üdülőkörzet, a tokaji borvidéket, a budapesti agglomerációt és a Közép-Duna-menti térséget. Ezek közé javasolják beemelni a Tisza-tó térségét is – ismertette. Aláhúzta: kiemelt fejlesztési térséggé nyilvánításával a területpolitikai státusza emelkedne a tónak.

Rámutatott: a jelenleg négy vármegyét érintő közigazgatási szétszabdaltság jelentős kihívások elé állítja a térséget a közös fejlesztési célok meghatározása és a vízparti szabályozás terén. Ezért a Tisza-tavat a középpontba állító fejlesztési megközelítésre van szükség – hangsúlyozta.

Kiemelte: a koordinált fejlesztés révén tovább bővülhet a turisztikai célpontok száma. Ezzel párhuzamosan a Tisza-tó jelenlegi állapotának megőrzése és védelme érdekében meg kell akadályozni a túlzott fejlesztéseket, meg kell védeni a tó értékét adó vadvízi arculatot – tette hozzá.

Fidesz: igen a javaslatra

Szeberényi Gyula Tamás, a Fidesz vezérszónoka közölte: idén januárban helyi kezdeményezés indult a kiemelt térséggé nyilvánítás érdekében. Turisztikai, természeti és vízgazdálkodási szempontból egyaránt fontos a Tisza-tó – hangsúlyozta, hozzátéve: a tó koordinált fejlesztése révén tovább bővíthetők a turisztikai attrakciók.

A Fidesz támogatja a javaslatot.

Mi Hazánk:

a turizmust az ország húzóágazatává kell tenni Dócs Dávid (Mi Hazánk) örvendetesnek nevezte, hogy újabb kiemelt térsége lesz az országnak. Ugyanakkor reményét fejezte, ki, hogy a Tiszta-tó nem fog a Balaton sorsára jutni, amely mellett luxusszállók nőnek ki a földből, jachtkikötők létesülnek és elveszik a hétköznapi magyar emberektől a tavat olyan üzleti csoportok, oligarchák, akik rátelepedtek erre a közkedvelt üdülőövezetre.

Elmondta, frakciója szerint az országban több térséget is kiemeltté lehetne nyilvánítani. Úgy látta, a turizmust az ország húzóágazatává kell tenni.

KDNP:

a térségi elv sikerre vezet Hollik István (KDNP) felszólalását azzal kezdte, hogy elmondta, az amerikai választópolgárok egyértelmű, világos felhatalmazást adtak, így az Egyesült Államok 47. elnökét nem Kamala Harrisnak, hanem Donald Trumpnak fogják hívni. Ez nagyon jó hír a világnak, de Magyarországnak is, mert Donald Trump nagy barátja Magyarországnak és Orbán Viktornak is – közölte.

Szerinte a választás eredménye jó hír a békepártiaknak, mert Donald Trump az egyedüli vezető, akinek megvan az ereje, elszántsága és az eltökéltsége, hogy békét teremtsen a világban és lezárja a Magyarország szomszédságában és a Közel-Keleten zajló háborút is.

David Pressman nagykövetnek jó hazatérést kíván Korda György Reptér című számával – mondta, azt kérve a nagykövettől, ne retúrjegyet vegyen.

A törvényjavaslatról azt mondta, fontos beépíteni az egységes térségi elvet a fejlesztéspolitikába. Ausztria példáját említette, ahol turisztikai desztinációkban gondolkodnak. Szerinte ez a térségi elv működőképes, sikerre vezet, a fejlesztéspolitikának így kell működnie. A KDNP támogatja a javaslatot – tette hozzá.

Latorcai Csaba államtitkár megköszönte a képviselők támogatását.

A Balatonnal kapcsolatban a leghatározottabban cáfolta, hogy „a tó elveszne az egyszerű emberek előtt”; a turisztikai adatok azt mutatják, évről évre egyre több embernek nyílik meg a Balaton.

A Tisza-tóról azt mondta, az országgyűlési határozati javaslat elfogadásával komplex célok mentén valósulhatnak meg a fejlesztések, amelyek hozzájárulnak a térség gazdasági, társadalmi helyzetének javulásához. Egyezmény a nemzetközi polgári repülésről A nemzetközi polgári repülésről, Chicagóban, az 1944-ben aláírt egyezmény Annex 1. és Annex 2. módosításainak kihirdetéséről Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára azt mondta, az egyezmény célja a nemzetközi polgári repülés biztonságos és rendezett fejlődésének előmozdítása, valamint a nemzetek közötti együttműködés megerősítése a légi közlekedés szabályozása terén. A légi közlekedésre vonatkozó szabályokat és ajánlott gyakorlatokat az egyezmény függelékei tartalmazzák – jegyezte meg.

Az első függelék célja a nemzetközi polgári repülésben résztvevő légi közlekedési szakemberek, különösen a pilóták, légi forgalmi irányítók, karbantartók képzettségi és alkalmassági követelményeinek a meghatározása. A második függelék célja a nemzetközi polgári légi közlekedésre vonatkozó egységesen alkalmazott repülési szabályok megállapítása – ismertette.

Hozzátette: a függelékek egyebek mellett a repülésorvoslára vezetnek be új koncepciót, valamint tartalmazzák a légimentők és a tűzoltók, valamint a hajózó személyzet közötti vészhelyzetben használatos kézjelek szabályozását, továbbá a pilóta nélküli légijárművek engedélyezésére vonatkozó globális szabályozási kereteket biztosítják.

Egyezmény a nemzetközi polgári repülésről

Fidesz: a törvényjavaslat a nemzetközi polgári repülés biztonságát szolgálja

Bartos Mónika (Fidesz) értékelése szerint a törvényjavaslat a nemzetközi polgári repülés biztonságát és hatékonyságát szolgálja, és azokat a nemzetközi polgári légügyi szervezet által elfogadott legújabb szabványokat tartalmazza, amellyel Magyarország is köteles összhangba hozni a jogrendjét.

Szólt arról, hogy a Liszt Ferenc-repülőtéren idén az első kilenc hónapban nyolc százalékkal több utas fordult meg, mint a 2019-es rekordévben, ez több mint 13 millió utast jelent.

Szerinte a javaslat elfogadásával Magyarország is a nemzetközi irányvonalakhoz igazodna és megerősítené elkötelezettségét a nemzetközi együttműködés iránt. Magyarország az új szabályozás bevezetésével még vonzóbbá válhat a nemzetközi légi közlekedési vállalatoknak, ez pedig új munkahelyekhez és gazdasági növekedéshez vezethet – vélekedett.

KDNP: az egyezmény célja a polgári repülés biztonsága

Hollik István (KDNP) arról beszélt, hogy 30-40 éve a repülés egy szűk társadalmi csoport kiváltsága volt csupán, ma már sokkal többen engedhetik ezt maguknak. Ezért természetes feladat, hogy a megnövekedett forgalom is biztonságossá tétele. Az egyezménynek is az a célja, hogy a nemzetközi polgári repülés biztonságos legyen, ezért a törvényjavaslat támogatandó – jelezte.

Az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.

Ágh Péter, a közlekedési tárca államtitkára mindannyiunk közös érdekének nevezte, hogy a légi forgalom biztonságos legyen.

Gratulált és sok sikert kívánt Donald Trumpnak, és bizakodását fejezte ki, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok visszatérnek oda, ahol voltak.

Pénzügyi törvények

Államtitkár: a rövidtávú lakáskiadást is szabályozza a javaslat

Az egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, az előterjesztés tárcája feladatkörét érintő vagy ahhoz kapcsolódó jogszabályok kisebb terjedelmű módosítását tartalmazza.

Elmondta, kényszertörlési eljárásban 400 ezer forintról egymillió forintra emelkedik a felszámolási eljárás kezdeményezéséhez szükséges mértékű, a céggel szemben bejelentett követelés, illetve a cégvagyon nagysága.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány a fenntartható vagyongazdálkodás jegyében 2021-ben az állami vagyongazdálkodás reformját hajtotta végre, elválasztva egymástól a stratégiai és nem stratégiai vagyon kezelésének szabályait. Hozzátette: a nem szándékolt tulajdonszerzés útján állami tulajdonba került vagyonelemek a közfeladatok ellátásában jellemzően nem vonhatók be, ezért olyan szabályozást alkottak, amely biztosítja ezen vagyonelemek állami vagyonkörből történő kikerülését.

Ezek a szabályok beváltak – folytatta – , így a javaslat a szervezeti racionalizálás, a költséghatékonyság érdekében fogalmaz meg rendelkezéseket, a kivezetésre szánt vagyonkezelő egység Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szervezetébe történő kialakítással.

Bővül az ingyenes vagyonjuttatásban részesíthetők köre a nemzetiségi önkormányzatokkal, magánfenntartású oktatási és egészségügyi intézményekkel. Ingyenes vagyonátruházás is történik az Egri Főegyházmegyének, hogy elősegítsék köznevelési, oktatási közfeladatokban való közreműködését – közölte.

Az államtitkár azt mondta, felkészülnek az ország pénzmosás elleni rendszerének 2025-ben megkezdődő nemzetközi átvilágítására, megjelenik a szabályozásban az anonim számlák és más pénzügyi eszközök kifejezett tiltása.

Szólt arról is, hogy az ügyfélátvilágításnál lehetőség lesz a természetes szermélyeknek az online kapcsolattartásra, de kiemelten kockázatos esetekben a szolgáltatók továbbra is elvárhatják az ügyfelek személyes megjelenését.

Fónagy János elmondta, a rövidtávú szálláshelykiadás alapvető hatással van a társadalmi lakáscélok érvényesülésére, és erős hatást gyakorol az adott település albérletpiacára és a lakhatási körülményekre. Mindez hatványozottan érvényesül Budapesten, ahol az elmúlt tíz évben rekordszámú szolgáltató jelent meg a piacon – mondta.

Ismertette, a törvényjavaslat értelmében 2025. január 1. és 2026. december 31. között nem vehető nyilvántartásba új magán- és egyéb szálláshely Budapesten.

A moratórium nem vonatkozik azokra a budapesti magán- és egyéb szálláshelyekre, amelyek megindították a szálláshely-minősítési eljárást és az önértékelést a szálláshely-minősítő szervezet elektronikus felületén 2024. december 31-ig befejezték – részletezte.

Közölte, a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény módosításával a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnál történő regisztráció egy olyan működési alapkritériummá válik, amely feltétele annak, hogy az illetékes hatóság az adott szolgáltatót nyilvántartásba vegye.

Lehetővé válik, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai saját vagy családtagjaik számára felhasználhassák megtakarításukat lakhatásuk, illetve különböző lakáscéljaik elérésére – rögzítette. Hozzátette, felhasználási cél lehet az ingatlan- és telekvásárlás, a házépítés, az ingatlanbővítés, -korszerűsítés, -felújítás, segítheti a lakások önerőből történő megvalósítását, valamint az ingatlant terhelő jelzáloghitelek kiváltását is.

Az egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosítását célzó javaslat vitájával folytatta munkáját szerdán az Országgyűlés.

Fidesz: a javaslat egyik célja, hogy mindenki számára biztosított legyen a megfizethető lakhatás

Szeberényi Gyula (Fidesz) elmondta, a javaslat több olyan jogalkotási elemet tartalmaz, amellyel Magyarország felkészül pénzmosás elleni rendszerének 2025-ben kezdődő nemzetközi átvilágítására. Ennek érdekében szükséges például a bank- és fizetési számlák anonim igénybevételének megtiltása, az ügyfél-azonosítási kötelezettségek megerősítése.

Emlékeztetett, az elmúlt években elsősorban Budapesten felívelt, rövid távú lakáskiadási tevékenység erős hatást gyakorol a társadalmi lakáscélok érvényesülésére, megnehezítve a lakáshoz jutást és kiszorítva a lakosságot a belvárosból.

A kereskedelemről szóló törvény módosításának célja ezért a lakhatási helyzet kezelése, annak érdekében, hogy gazdasági, társadalmi helyzettől függetlenül mindenki számára biztosított legyen a megfizethető lakhatás – emelte ki.

A javaslat a kulturális örökségvédelmi törvényt is kiegészíti: az állami vagy önkormányzati tulajdonban álló műemlékek esetén csak akkor lehet a hatósági kötelezés közvetlen címzettje a tulajdonosi joggyakorló, ha az érintett vagyonelem a tulajdonosi joggyakorló közvetlen kezelésében és használatában áll – közölte, hozzáfűzve: a Fidesz támogatja a javaslatot.

Momentum: nincs összhang a gazdasági vezetők között

Sebők Éva (Momentum) a gazdasági vezetők közötti összhang hiányára hívta fel a figyelmet: a pénzügyminiszter támogatja az öngondoskodást, a jegybankelnök állampapír-vásárlásra ösztönöz, eközben a nemzetgazdasági miniszter az öngondoskodásra félretett, nagyrészt állampapírban tartott pénz elköltését szeretné – jegyezte meg.

„A nemzetgazdasági miniszter miért akar engem arra ösztönözni, hogy éljem fel az idős koromra félretett pénzt és adassam el a nyugdíjpénztárammal az állampapírt?” – tette fel a kérdést, figyelmeztetve arra is: ha tömegesen költik el nyugdíjcélú megtakarításaikat az emberek, az a pénztárakban maradókat is károsítja.

A módosítás okát abban látta, hogy „kell a pénz az építőiparba”. A kormány arra számít, hogy az emberek 300 milliárd forintot fognak elkölteni lakáscélokra az intézkedés eredményeként, ezért cserébe tovább rombolja a bizalmat – közölte.

A KDNP támogatja a javaslatot

Hollik István (KDNP) a javaslatból elsősorban a rövidtávú, turisztikai célú lakáskiadásra vonatkozó módosításokat emelte ki.

Emlékeztetett, Magyarország sokat halad annak érdekében, hogy fontos európai célország legyen, tavaly több mint 41 millió vendégéjszakát regisztráltak hazánkban.

A rövidtávú lakáskiadásból sok vállalkozás jelentős bevételre tehetett szert, ez ugyanakkor kimutathatóan erős hatást gyakorol az adott település albérlet- és lakásáraira, elsősorban Budapesten – idézte fel.

Szavai szerint az Airbnb mind a lakás-, mind a bérletárakat felnyomta, így a magyar családok és fiatalok kiszorulnak a belső kerületekből. Ezért helyes a kormány felismerése, hogy ezzel a jelenséggel valamit kezdeni kell, a rövidtávú turisztikai célú lakáskiadás ideiglenes korlátozását a KDNP is támogatja – közölte.

A javaslat tartalmazza a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény módosítását is, így az ellenőrzést végző szervezetek is hozzáférést kaphatnak a turisztikai attrakciók üzemeltetői által az NTAK-ba szolgáltatott adatokhoz – jelezte.

Jobbik: az Airbnb szabályozásával még nem oldódik meg a lakhatási helyzet

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) felidézte, hogy már tíz éve figyelmeztetett az Airbnb okozta negatív hatásokra, a kormány mégsem tett semmit mostanáig, az önkormányzatok kezébe adta a döntést.

Leszögezte, az Airbnb korlátozását célzó terézvárosi népszavazással is egyetért, csakúgy, mint a módosítóban javasolt korlátozással. Az Airbnb-lakások tulajdonosainak jelentős része ugyanis nem magánszemély, hanem – gyakran külföldi – befektető, akik kevesebb adót fizetnek, miközben korlátozzák az elérhető lakások számát.

Figyelmeztetett azonban: a korábbi, „brutális” árrobbanás már megmarad, az Airbnb szabályozásával a lakhatási helyzet nem fog megoldódni, olyan kínálati szűkösség van a lakáspiacon.

Ennek megoldására évi 5-10 ezer állami bérlakás felépítését, a 600 ezer üresen álló ingatlan áttekintését és albérlettámogatás bevezetését javasolta. Felvetése szerint adókedvezményben kell részesíteni azt, aki hazai bérlőnek adja ki az ingatlanát, de kiürült laktanyákból is lehetne bérlakásokat kialakítani – indítványozta.

Mi Hazánk: az Airbnb tiltását vidéki nagyvárosokra is érdemes kiterjeszteni

Apáti István (Mi Hazánk) értékelése szerint a javaslat legfontosabb része az Airbnb korlátozása Budapesten, felvetette azonban, hogy a tiltást vidéki nagyvárosokra is érdemes kiterjeszteni. Összességében azonban az intézkedés elkésett, csak arra lesz elég, hogy a további áremelkedést visszafogják – jelezte.

Kiemelte, az életkezdés előtt álló fiatalok szülői segítség nélkül nem tudnak lakástulajdonhoz jutni, legfeljebb úgy, hogy évtizedekre eladósodnak; ez az oka annak, hogy sokan elhagyják Magyarországot.

Nehezményezte, hogy a javaslat értelmében a nyugdíj-megtakarítások lakáscélra is felhasználhatók lennének: ha ezeket felélik az emberek, nyugdíjra nem marad semmi – fogalmazott.

Az egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításának megtárgyalása után az Országgyűlés szerdán áttért a munkaügyet érintő rendelkezésekről szóló törvényjavaslatra, amely egyebek mellett rögzíti a munkáshitel alapszabályait és növeli az apasági szabadság igénybevételére nyitva álló időtartamot.

Nemzetiségi szószóló

Alexov Lyubomir, szerb nemzetiségi szószóló többek között arról beszélt, hogy az állami vagyonról szóló módosítással a civil szervezetek szélesebb körének és a nemzetiségi önkormányzatok számára is megnyílik az ingatlanok átadásának lehetősége.

A nemzetiségek vonatkozásában megoldásra váró problémaként merül fel, hogy az átadott elemek állagmegóvása folyamatos forrásokat igényel.

Az önkormányzatok nem rendelkeznek saját bevétellel, amiből ezt biztosítaná tudnák – közölte és kérte, hogy a költségvetés során ezzel foglalkozzanak.

Az elektronikus adatkezelésről szólva megjegyezte: a törvénymódosítás indoklása alapján nem egyértelmű például, hogy az anonim helymeghatározási adatok milyen kereskedelmi célú hőtérképek létrehozását segítik elő.

A nemzetiségi bizottság mindezek mellett a javaslat elfogadását javasolja – közölte.

Zárszó

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára reagálásában közölte: nincs véleménykülönbség a kormány tagjai között, az öngondoskodást továbbra is nagyon fontosnak tartják, és abban, hogy ennek az eszköztárát és a felhasználás körét bővítik, lehetőségét lát és nem korlátozást.

A Momentum politikai családjának az övétől messze eltérő nézőpontját vélte felfedezni, és azt kérte ne generációs, hanem szakmai problémaként kezelje a képviselő ezt a kérdést. Önök mindenben az akadályt látják, a kormány pedig a lehetőséget – tette hozzá.

Az államtitkár azt mondta, nem célszerű származás, állampolgárság vagy születési hely szerint embereket szelektálni, rossz történelmi emlékeket ébreszt és szembe megy az uniós szabályokkal is.

Úgy látta, nem sportszerű annak felvetése sem, hogy a lakáskiadásra vonatkozó intézkedéseket hat éve kellett volna meghozni. Hat évvel később én is okosabb vagyok – fogalmazott.

Számos családnak megélhetést biztosít, voltak és vannak olyanok, akik a kiskorú gyerekeiknek vásárolnak befektetési céllal lakást, és amíg felnőnek, bérbeadással hasznosítják.

Nem a jövőt élik fel, hanem a családi vagyon gyarapításának lehetősége jelenik meg – mutatott rá.

Az, hogy a fiataloknak szükségük van életük indításánál segítségre, 10, 30 és száz éve is így volt – jegyezte meg.

Ahol a postai létszámból kikerültek emberek, a posta partneri viszony keretében folytatják tevékenységüket, és vannak területek, ahol kifejezetten létszámhiány van – közölte egy másik felvetésre.

Az általános vitát az elnöklő Dúró Dóra lezárta.

Munkaügyet érintő rendelkezésekről szóló törvényjavaslat

Államtitkár: rögzítjük a munkáshitelre vonatkozó alapszabályokat

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: a törvényjavaslat tartalmazza a munkáshitelre vonatkozó alapszabályokat, és felhatalmazást ad a kormánynak, hogy a részletes feltételeket rendeletben határozza meg.

A 2025. január 1-től igényelhető munkáshitel készfizető kezességgel biztosított, kamattámogatott hiteltermék lesz, amely az államtitkár szerint kedvező forrást jelent majd a fiatal pályakezdő munkavállalók és vállalkozók részére. Az új, szabadon felhasználható hitel a tervek szerint elérhető lesz minden olyan 17 és 26 év közötti fiatal számára, aki már dolgozik, és nem jogosult diákhitel felvételére.

Úgy vélte: a munkáshitel a kamattámogatásnak köszönhetően kezdő jövedelmek mellett is vállalható hiteltermék lesz, és az új gazdaságpolitikai akcióterv részeként hozzá fog járulni mind a gazdaság fellendüléséhez, mind a családok védelméhez, és segíti a fiatalok magyarországi munkavállalását, a vállalkozások beindítását, lakhatást, gyermekvállalást.

Elmondta: a javaslat az apasági szabadság igénybevételére nyitva álló időtartamot a gyakorlati tapasztalatok alapján 2 hónapról 4 hónapra emeli, így az édesapák több időt tudnak tölteni újszülött gyermekükkel. Hozzáette: az apasági szabadság jogintézménye azért is különösen kedvező, mert azt az apa kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni, a munkáltató pedig a költségvetésből visszaigényelheti az apasági szabadság első öt napjára járó díjazást és annak közterheit.

Közölte: a munka törvénykönyvét módosítják a választásokon való részvétel érdekében is. Ennek alapján legfeljebb 2 óra időtartamra, távolléti díj megfizetése mellett mentesítik a munkavégzés alól azokat a munkavállalókat, akik a választás napján munkaidő-beosztásuk miatt a szavazásban akadályoztatva lennének.

Kitért arra: javaslatcsomaggal a munkavédelemről szóló törvény is módosul, pontosítják a munkáltató fogalmát és a munkabaleseti terminológiát is, ami egyszerűbbé teszi a munkabalesetek kivizsgálását.

A javaslat szerint a jövőben a munkavédelmi bírságokat részletfizetéssel is ki lehet egyenlíteni, ami az államtitkár szerint a kisebb vagy nehéz anyagi helyzetben lévő cégeknek segít, mert így ezek a vállalatok anélkül tudják a fizetési kötelezettségüket teljesíteni, hogy ez súlyosan veszélyeztetné működésüket vagy likviditásukat.

Fidesz: a fiatalok életkezdéséhez nyújt segítséget a munkáshitel

Tasó László, a Fidesz vezérszónoka felszólalása elején az amerikai elnökválasztás eredményére, Donald Trump győzelmére reagálva gratulált „az amerikai nép bölcsességéhez”, reményét fejezte ki, hogy ezek után „közelebb kerülünk a békéhez”. „Számunkra, magyaroknak ettől fontosabb hír talán nincs is” – fogalmazott.

Elmondta: a törvényjavaslat új jogintézményként vezeti be a munkáshitelt, rögzítve annak törvényi garanciáit. Szerinte a közösségi médiában „kampányszerűen bántották” a munkáshitelről szóló javaslatot, amivel kapcsolatban a kormányoldal azoktól is kapott kritikákat, akik korábban többet tehettek volna a fiatalokért, de akkoriban nem tartották fontosnak.

Szerinte általában azok kritizálják a munkáshitelt, akiknek 4 millió forint „nem egy tétel”. Hangsúlyozta: nem lehet szó nélkül elmenni a nagyképű és arrogáns beszólások mellett, mert azokon a vidékeken, ahol a tőkevonzó képesség 49 százaléka csak az uniós átlagnak a budapesti 156 százalékhoz képest, még élnek „terveket és álmokat szövögető fiatalok”, akiknek igenis jelentős összeg a 4 millió forint.

Nem mindenki fordulhat a szüleihez segítségért, olyanok is élnek többek között Észak-Kelet-Magyarországon, akik azért nem tudtak továbbtanulni, mert a családjuknak szükségük van a keresetükre – emelte ki, hozzátéve, lehet, hogy éppen 4 millió forint kell egy induló vállalkozáshoz vagy egy fiatal pár életkezdéséhez, a gyermekvállaláshoz.

DK: a munkáshitel a kormányfő csodafegyvere a dolgozó fiatalok szavazatainak megnyerésére

Földi Judit, a DK vezérszónoka úgy értékelt: a munkáshitel a kormányfő csodafegyvere a 17 és 25 éves dolgozó fiatalok szavazatainak megnyerésére. Szerinte a felvázolt konstrukció akár a babaváró hitel „kistestvére” is lehetne.

Bírálta, hogy a hitel feltételeiről a törvényjavaslat alapján nem sok minden derül ki, hiszen ezeket kormányrendelet fogja szabályozni. Hiányolta a hatástanulmányt és a háttérszámításokat, valamint jelentős kérdésnek nevezte, hogy milyen csatornán lesz igényelhető az új hitel: kereskedelmi bankokon keresztül, a Diákhitel Központ közreműködésével vagy más módon.- Szerinte kérdéses az is, hogy rendelkeznie kell-e majd az igénylőnek a kölcsön felvételekor már munkaviszonnyal és igazolt jövedelemmel és szükséges lesz-e ingatlanfedezet.

A esetleges visszaélések veszélyére is figyelmeztetett, felidézve, hogy 2021-ben már megpróbálkozott a kormány egy szakmunkástanulók számára elérhető, szabad felhasználású hitel bevezetésével, amit azonban a visszaélések miatt alig fél év után módosítani kellett. Bűnözői körök ugyanis képzetlen, szegényebb embereket használtak ki a hitel felvételére, a névleges kezdeményezettek pedig mindössze 50-100 ezer forintot tarthattak meg a felvett összegből – tette hozzá.

Nem vitatta, hogy az érintett fiataloknak egy valóban nehéz helyzetben érdemben tud segíteni 4 millió forint, szerinte azonban ez az összeg csak egyes településeken lehet elegendő egy saját tulajdonú ingatlan vásárlásánál az önrészhez. Arra is felhívta a figyelmet: aki vállalkozóként szeretné ezt a hitelt felvenni, az azzal szembesül majd, hogy öt év alatt a felvett hitel közel dupláját fogja az államkasszába adó és járulék címén befizetni.

Azt is kritizálta, hogy a törvényjavaslat továbbra sem rendezi az apasági szabadság díjazásának problémáját. Jelenleg ugyanis a munkavállaló az apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a 6. munkanaptól a távolléti díj 40 százalékára jogosult csak – tette hozzá.

KDNP: a munkáshitel fontos politikai innováció

Hollik István (KDNP) úgy fogalmazott nem csodálkozik azon, hogy a DK nem támogatja a munkáshitelt, mert „soha nem álltak a kétkezi dolgozó emberek mellett”, amikor kormányoztak, megszüntettek 200 ezer állást, és megvonták a családtámogatásokat is.

Hangsúlyozta: Magyarország nehéz éveket tudhat maga mögött, és a kormánynak felelőssége, hogy ezen túljutva, az inflációt leverve mindent megtegyenek azért, hogy az emberek életminőségét javítsák. Ezt szolgálja a 21 pontos gazdaságvédelmi akcióterv, amelynek része a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatás biztosítása, a kis- és középvállalkozások segítése, valamint a munkáshitel is.

Utóbbit Hollik István fontos politikai innovációnak nevezte, mivel ezt a társadalmi réteget – akik nem egyetemen tanulnak, hanem szakmát szereznek – a rendszerváltás óta egy kormány sem támogatta hasonló konstrukcióval. Hozzátette: ők a munkáshitel mellett a családtámogatásokat is igénybe tudják venni.

Üdvözölte azt is, hogy az apasági szabadságot nem a gyermek születése utáni két, hanem négy hónapban lehet kivenni, ami rugalmasabbá teszi a rendszert.

A kisebbik kormánypárt vezérszónoka jelezte: a KDNP támogatja a javaslatot.

Jobbik: támogatható a munkáshitel, de jó munkásbérek is kellenének

Ander Balázs (Jobbik) jelezte, hogy pártja támogatni fogja a javaslatot.

Helyesnek ítélte, hogy a választás napján beosztottak két órára felmentést kapnak a munkavégzés alól, valamint távolléti díjat. Szükségesnek tartotta ugyanakkor a külföldön élő magyarok voksolásának megkönnyítését.

Elmondta: emellett műveltségi cenzust vezetne be, végzettséghez kötné a voksolást, illetve annak sem engedné meg a szavazást, akitől elvették a gyermekfelügyeleti jogot.

Arra is kitért: a munkahelyi balesetek és a munkaegészségügyi megbetegedések 400 milliárd forint többletköltséget jelentenek évente, és az összeg a társadalom elöregedésével egyre csak nő majd. Ennek elkerülése érdekében a Jobbik vezérszónoka erősítené a szakszervezeteket.

Ander Balázs a munkáshitelt is támogathatónak nevezte, azonban fékeket hiányolt a rendszerből, és azt mondta: annak örülne, ha jó munkásbérekről is lehetne beszélni.

Mi Hazánk: problémás, hogy csak a vázlatos kereteit adják meg a munkáshitelnek

Apáti István (Mi Hazánk) úgy fogalmazott: „minden hiba és hiányosság ellenére” támogatják a javaslatot.

A legfőbb problémának azt nevezte, hogy a vázlatos kereteit adják csak meg a munkáshitelnek a törvényben, mert számos kérdés lenne a jogosultsági feltételek, a kötelezettségek vagy a kizáró okok terén.

Az ellenzéki párt vezérszónoka szólt arról is, hogy a munkaügyi bírságok drasztikusan megemelkednek tízről százmillió forintra, a mikor- és kisvállalkozások esetén valamint a természetes személy munkáltató esetén 25 millió forintra. Utóbbiak esetében mindezt aránytalannak minősítette, amely nem preventív, hanem megtorló erejű – mondta.

Emellett arra is kitért, hogy mára lehetetlenné vált a kalákában való építkezés.

Nemzetiségi szószóló: a nemzetiségek bizottsága támogatja a javaslatot

Szolga József horvát nemzetiségi szószóló a magyarországi nemzetiségek bizottságának álláspontját ismertetve azt mondta, hogy a javaslat nóvumként fogalmazza meg a munkáshitelt, mint pályakezdő támogatási formát. A nemzetiségi közösségek számára is fontos a fiatalok lakóhelyen tartása és az országhatáron belüli boldogulásának elősegítése – tette hozzá.

A bizottság kiemelkedőnek tartja a választásokhoz kapcsolódó új, illetve módosuló szabályokat – jelentette ki.

A magyarországi nemzetiségek bizottsága támogatja a javaslatot – közölte zárásként.

Jobbik: fel kell emelni az ingyenes készpénzfelvétel értékhatárát

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) hangsúlyozta, hogy nyitott a munkáshitellel szemben és azt várja, hogy az egy erős konstrukció legyen.

Nincs olyan parlamenti képviselő, aki azt mondhatná egy fizikai dolgozó béréről, hogy az elég vagy elegendő – fogalmazott.

A „rettenetesen gyenge” forintárfolyam különadóként funkcionál, mindenkinek az életét drágítja – közölte.

Azt javasolta: a munkavállalók rendelkezhessek arról, hogy készpénzben vagy átutalással szeretnék felvenni a fizetésüket. Hozzátette, hogy az ingyenes készpénzfelvétel értékhatárát legalább 250 ezer forintra kell emelni.

A képviselő felvázolt egy úgynevezett magyar munkahelyvédelmi alapot, amibe minden, a mesterséges intelligenciával foglalkozó multinacionális cég befizetné a bevétele egy százalékát.

Jobbik: szűkmarkú az apaszabadság finanszírozása

Ander Balázs (Jobbik) jelezte: támogatni tudják a csomagot, benne az apaszabadság szabályozását, de rendkívül szűkmarkúnak tartják a tervezett megoldást, az eddig erre a célra adott öt napot. Szerinte ez igencsak visszatetsző abban a korban, amikor „a demográfiai tél népesedési jégkorszakba fordul”.

Hangsúlyozta: a családok legtöbbje számára az apaszabadság igénybevétele anyagi érvágás, hiszen a második öt napra már csak a távolléti díj negyven százaléka járna. Ander Balázs jelezte, ezért is javasolta pártja, hogy a 10 helyett 30 napot biztosítsanak e célra.

Zárszó

Az általános vita lezárása után az elhangzottakra reagálva Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta: a munkajogi szabályozás lehetővé teszi, hogy a törvényben előírtnál magasabb díjazást adjon az apaszabadság idejére a munkáltató; ezt akár az adott cégnél érvényben lévő kollektív szerződésben is kiköthetik.

A figyelem fókusza a munkáshitelen volt -jegyezte meg a törvényjavaslatról szólva, majd utalt arra, hogy új intézményről van szó, amellyel kapcsolatban törvényi szinten kell rögzíteni az állami kezességvállalással kapcsolatos kérdéseket.

Az államtitkár hangsúlyozta: az „erkölcsi jogosultság” kérdését úgy kívánják rendezni, hogy az idehaza legalább 20 órában foglalkozatott, vagy ezek átlagos bérét elérő vállalkozó vehesse fel a munkáshitelt.

Hozzátette: a visszaélések elkerülése érdekében ezt nem vehetik igénybe a diákhitelesek, és aki él e lehetőséggel, annak legalább öt évig Magyarországon kell dolgoznia.

Fónagy János kiemelte: a kormányzati szándék az, hogy ezzel a gyermekvállalást is támogassák, ezért kapcsolódik hozzá törlesztésfelfüggesztés, illetve a tartozáselengedés intézménye,

Megemlítette: a Fidesz-KDNP kormányok mindig kiemelt figyelmet fordítottak a társadalmi érdekegyeztetésre és a munkavállalói érdeket képviselő szervezetek és szövetségeik érdekvédő képességeire.

Postaegyezmény

Az Egyetemes Postaegyesület Egyetemes Postaegyezményének a 2023. évi rijádi kongresszuson aláírt Első Pótjegyzőkönyve és Zárójegyzőkönyve kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját a parlament.

Ennek előterjesztőjeként Fónagy János azt hangsúlyozta: az egyesület az ENSZ egyik legnagyobb és legrégebbi szakosított szerve, amely 1874 óta működik, Magyarország aktív szerepvállalásával.

Hozzátette: a kongresszusok döntéseit pótjegyzőkönyvekbe foglalják, amelyeket aztán az egyes tagállamok jogrendjükbe emelnek; a most tárgyalt dokumentum célja a nemzetközi és a magyar jog összehangjának biztosítása révén garantálja a nemzetközi postai szolgálatok harmonizált és kornak megfelelő színvonalú ellátását.

Bartos Mónika, a Fidesz vezérszónoka azt emelte ki: 150 éve, 21 másik állammal együtt Magyarország is a szervezet alapítója volt, az évforduló alkalmából a Magyar Posta emlékbélyeget adott ki. Kitért arra is: a szervezet rangsorában a Magyar Posta a világ húsz legjobbja között szerepel, visszaigazolva ezzel a kormányzat postai szolgáltatások minősége iránti elkötelezettségét.

A képviselő hangsúlyozta: az egyesület tagjaként Magyarország aktívan részt vehet a nemzetközi szabályozási környezet alakításában.

Hollik István (KDNP) képviselőcsoportjának támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot. Hangsúlyozta: világos, hogy jogharmonizációs okból nemzeti érdek a szerződés kihirdetése és átültetése.

Az online csalások elleni további hatékony fellépés érdekében szükséges és egyéb törvények módosításáról szóló javaslat

Államtitkár: továbbra is fel kell lépni az online banki csalások ellen

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára elmondta: az online csalások ellen augusztus 1-jén hatályba lépett törvény már eddig is figyelemre méltó előrelépést eredményezett a digitális bűnözéssel szembeni küzdelemben, hiszen a pénzintézetek – élve a jogszabály adta lehetőségekkel – november 4-ig már 312 millió forintot zároltak, amely így visszakerülhet a sértettekhez. Az igazságügyi tárca és a Nemzetgazdasági Minisztérium folytatta a munkát, és kidolgozta a következő javaslatcsomagot is, amely az online csalások elleni további jogfejlesztést célozza – tette hozzá.

Közölte: a törvényjavaslat lehetőséget ad arra, hogy a jövőben az internetes tárhelyszolgáltatóknál, kereskedelmi platformoknál a bűncselekmények elkövetésére használt felhasználói profilokat töröljék, illetve ki is zárják, hogy az érintett személy a büntetőeljárás alatt újabb profilt létesíthessen az adott szolgáltatónál.

A hamis profilok ugyanis gyakran az ismétlődő bűncselekmények kiindulópontjaként szolgálnak, a jelenlegi szabályozás szerint viszont csak konkrét adatokat lehet eltávolítani – tette hozzá.

Ismertetése szerint a vagyonvisszaszerzésnél nyújt majd érdemi segítséget az az új jogintézmény, amelynek alapján egy adott számlára a jövőben befolyó számlapénz és elektronikus pénz feletti rendelkezési jogot fel lehet majd függeszteni. Az így befagyasztott összegekkel a hatóságok lépéselőnybe kerülhetnek és a későbbiekben lefoglalhatják azokat, vagy feloldhatják a befagyasztást – magyarázta.

A javaslat azt is lehetővé teszi, hogy a rendelkezésre álló összeget a lefoglalás megszüntetésekor arányosan kiosszák a sértettek között.

Kiemelte: a vagyonvisszaszerzés terén az idő kulcskérdés, hiszen a bűnözők törekvése az, hogy a megszerzett összegeket minél hamarabb felvegyék készpénzben, vagy külföldre utalják, ezért a javaslat lehetőséget ad arra, hogy a nyomozás során az adatkéréseket az ügyészség keretjelleggel engedélyezze. Az adatvédelemre garancia, hogy a beszerzett adatokat az ügyészségnek felül kell vizsgálnia, hogy megfeleltek-e az engedélynek, ennek hiányában az adatok nem használhatók fel bizonyítékként.

Kiemelte: a javaslat az online csalásoktól függetlenül is tartalmaz sértetteket támogató módosításokat, ilyen hogy a személy elleni erőszakos bűncselekmények sértettjei a törvényjavaslat alapján fokozottabb büntetőeljárási védelemre számíthatnak. A jövőben a sértett nyilatkozhat, hogy elzárkózik attól, hogy vele a terhelt egyoldalúan és önkényesen felvegye a kapcsolatot, a terhelt pedig ettől kezdve, ha önkényesen háborgatja a sértettet, akkor egy újabb bűncselekményt valósít meg. Az új jogintézmény kizárólag az egyoldalú, aktív és önkényes kapcsolatfelvételt tiltja, azt például nem teszi kötelezővé a terhelt számára, hogy elhagyja a közös lakást, vagy munkahelyet váltson – tette hozzá.

Az előterjesztés emellett a vonatkozó uniós kerethatározat követelményeihez igazodva módosítja a btk-t: az új tényállás alapján minden olyan történelmi tény tagadása, amely népirtásnak vagy emberiesség elleni, illetve háborús bűncselekménynek minősülne, tényállásszerű lehet akkor, ha a közlés szövegkörnyezetéből, megjelenéséből és egyéb körülményeiből megállapítható, hogy a közlő szándéka kimondottan az érintett csoporttal szembeni gyűlöletkeltésre irányul.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának egy ítélete alapján a javaslat a fogvatartottak egyéni körülményeit figyelembe vevő látogatófogadási szabályozást tartalmaz, előírva, hogy a kötetlen látogatófogadást motivációs eszközként is lehet alkalmazni – ismertette.

Az államtitkár szerint az előterjesztés a közbeszerzési törvényt is módosítja európai uniós és nemzetközi elvárások, illetve a magyar kormány célkitűzései alapján. A közbeszerzési eljárás tisztasága érdekében pontosítják az offshore kizáró okot, és az aránytalanul alacsony árakra vonatkozó szabályozást is.

Fidesz: a javaslat az online csalások elleni fellépés megerősítését célozza

Demeter Zoltán, a Fidesz vezérszónoka a javaslatot időszerűnek és szükségesnek nevezte arra hivatkozva, hogy a digitalizáció robbanásszerű fejlődésével párhuzamosan a bűnözők is egyre kifinomultabban élnek vissza a lehetőségekkel. Különösen fontosnak nevezte az elektronikus számlapénz befagyasztásának lehetőségét, hangsúlyozva, hogy a bűnözők sokszor gyorsan továbbítják a csalással szerzett összegeket.

Fontosnak nevezte a lefoglalt összegek arányos kiosztását is, mert így már a nyomozás során visszakaphatják a sértettek a pénzük egy részét.

Szintén jelentős lépésként értékelte az új típusú eltiltó határozatok bevezetését, amivel megakadályozható, hogy a terhelt felvegye a kapcsolatot a sértettel.

Az intézkedéssorozat erősíti a hatóságok és a jogalkalmazók lehetőségeit, javítja a sértettek helyzetét és megelőzi a jövőbeli bűncselekményeket – összegzett.

A Jobbik támogatja az online csalások elleni fellépést

Z. Kárpát Dániel üdvözölte a javaslatot és jelezte, ha „komolyabb aknát nem találnak benne”, akkor támogatják az online csalások elleni fellépést.

Arra figyelmeztetett: az online csalások száma meghúszszorozódott az utóbbi időszakban, ugyanakkor a pénzintézetek egyre inkább arra kényszerítik az ügyfeleket, hogy a digitális térben bankoljanak. Szerinte fogyasztóvédelmi szempontból sem elfogadható az „erőszakos digitalizációs kényszerpálya”.

Arra figyelmeztetett: a profilok letiltása bonyolultabb ügy, ugyanis ezek folyamatosan újratermelődnek más formában.

Felvetette, lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy bizonyos feltételek fennállása mellett 24 órán belül visszavonhatóvá váljanak azok a banki tranzakciók, amelyek mögött csalás áll. Azt is javasolta, hogy a pénzügyi szektornak kötelező legyen fenntartani egy online csalások elleni felelősségbiztosítást, így a károsultak az elvesztett összeg 95 százalékát visszakaphatnák.

KDNP: szemléletformálás és tájékoztatás kell az idősek körében

Hollik István (KDNP) kiemelte: a fogyasztói szokások abba az irányba mutatnak, hogy a vásárlások egyre inkább átköltöznek a digitális térre, és világtendencia, hogy velük együtt a csalások is az online térbe tolódnak. Ismertette: míg 2022-ben a családok fele, 2023-ban már 72 százaléka történt az online térben.

A kormánynak mindent meg kell tennie azért, hogy a magyar fogyasztókat megvédje, és szerinte a javaslat a jogállami kereteken belül „elmegy a falig”.

A kisebbik kormánypárt vezérszónoka arról is szólt: az online csalások döntő többsége a 64 éven felülieket célozza meg. Ezért szemléletformálásra és tájékoztatásra van szükség az idősek körében – jelezte a frakció támogatásáról biztosítva a javaslatot.

Mi Hazánk: a megelőzésre és a védelemre kell hangsúlyt helyezni

Apáti István (Mi Hazánk) a koronavírus-járvány idejéből megjegyezte, hogy míg 2020-22 közt azzal kampányolt az egyik gyártó, hogy „az oltás egy golyóálló mellény, lepattan róla a vírus”, 2022 őszén már arról beszéltek: nem tesztelték arra a vakcinát, hogy az megakadályozza-e a vírus átadását.

Ezután jelezte, hogy év elején „ukrán, vagy magukat ukránnak feltüntető terrorosta csoportok” a Mi Hazánk teljes parlamenti frakciójának kiirtását, irodák felgyújtását, autók felrobbantását és a nyílt utcán való „levadászásokat” helyeztek kilátásba.

Bár a kiberbűnözés elleni rendőri erők viszonylag hamar reagáltak, azóta sem történt semmi. Az ellenzéki politikus elmondta: nem feltételezi, hogy nem akarják kideríteni a fenyegető emailek küldőjének kilétét, hanem egyszerűen elháríthatatlan internetes műszaki-technikai akadályokba ütköznek.

Felszólalt még mobilos, utalásokat kérő csalások ügyében is, és azt szorgalmazta, hogy a bankok már alacsonyabb összegű utalásoknál is lépjenek kapcsolatba az ügyfelekkel.

A megelőzésre és a védelemre kell hangsúlyt helyezni – jelentette ki.

Az ülést vezető Latorcai János a vitát lezárta.

Zárszó

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára rámutatott: a javaslat 25 törvényt módosít, és a felszólalások is visszaigazolták azt, hogy az online csalások súlyos problémát jelentenek. Ezért nemcsak jogalkotói hanem bűnüldözési lépésekre is szükség van – mondta.

A törvények lehetővé teszik azt, hogy a sértettek megkapják a lefoglalt, visszaszerzett pénzösszegeket – tette hozzá.

Költségvetési bizottság: a zárszámadások valós és megbízható képet nyújtanak

A költségvetési bizottság nevében előterjesztőként felszólaló Szűcs Lajos (Fidesz) hangsúlyozta, hogy az NMHH a törvényi előírásoknak megfelelően május 31-ig benyújtotta az előző évre vonatkozó zárszámadását, amit a költségvetési bizottság megtárgyalt, majd benyújtott a parlamentnek.

Kiemelte, hogy a zárszámadás négy külön költségvetést tartalmaz: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a médiatanács, a Médiatanács kezelésében lévő előirányzatok valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) zárszámadását. Az Országgyűlés által meghozott jogszabály alapján az NMHH a kiadásait továbbra is a saját bevételeiből és a költségvetési hozzájárulásból fedezi – emelte ki. Ilyen saját bevételek például a frekvenciadíjak, az azonosítók lekötéséért és használatáért, továbbá a hatósági eljárásért fizetett díjak és a felügyeleti díj – fogalmazott.

A legfontosabb sarokszámokat ismertetve Szűcs Lajos elmondta, hogy az NMHH kiadási előirányzata 58,6 milliárd forint, a kiadási főösszeg 55,9 milliárd forint volt, „a bevételek pedig szinte forintra teljesültek”. A médiatanács kiadási előirányzata 243,8 millió volt, a bevételek pedig 276 millió összegben teljesültek – tette hozzá.

A médiatanács kezelésében lévő bevételi és kiadási előirányzatokat 1,3 milliárd forintra tervezték, ehhez képet mindössze 10,1 millió forinttal teljesültek a kiadások és a bevételek, ami a médiaszolgáltatási díjfizetési kötelezettség alóli mentesülésnek köszönhető – ismertette a részleteket.

Az MTVA költségvetésében a bevételek tervezett összege 126,6 milliárd forint volt, ez felülteljesült 128,6 milliárd forintra – hívta fel a figyelmet Szűcs Lajos. Hozzátette, hogy eközben a kiadás 127,6 milliárd forint volt, tehát egymilliárd forintnyi tartalék keletkezett.

A törvényjavaslat és az ahhoz fűzött indoklás kellő részletességgel tárja az Országgyűlés elé az egyes költségvetési sorokat és azok teljesülését – adott hangot meggyőződésének. A felszólaló hangsúlyozta, hogy mind a négy zárszámadást független könyvvizsgáló auditálta, aki jelentésében megállapította, hogy ezek a zárszámadások valós és megbízható képet nyújtanak a 2023. évi gazdálkodásról és vagyoni helyzetről.

A Fidesz támogatja a javaslat elfogadását

Szabó Tünde, a Fidesz vezérszónoka elöljáróban elmondta, hogy képviselőcsoportjuk támogatja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2023. évi zárszámadásának törvényjavaslatát. Hozzátette, hogy elfogadják mind a négy költségvetést, költségvetési beszámolót és zárszámadást, amelyeket az egységes javaslat tartalmaz.

A képviselő is felhívta a figyelmet, hogy a benyújtott négy zárszámadást független könyvvizsgáló auditálta, aki arra a következtetésre jutott, hogy azok valós és megbízható képet mutatnak a gazdálkodásról és a vagyoni helyzetről.

Mi Hazánk: digitális cenzúra az óriásplatformokon

Szabadi István (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy a médiahatóság 2023-ban a korábbi évek tartalékával együtt összesen 106,9 milliárd forint bevételből gazdálkodott, amiből csaknem 56 milliárd forint kiadása merült fel, miközben 50,9 milliárd tartaléka és kötelezettségvállalással terhelt maradványa keletkezett. Bevételeinek legnagyobb hányada, 31 milliárd forint a frekvenciadíjakból származott – tette hozzá az ellenzéki vezérszónok.

Szabadi István kiemelten fontosnak nevezte, hogy az NMHH és a médiatanács megfelelően lássa el feladatait, egyebek között a kiegyensúlyozottság követelményének médiafelügyeletét. „Ez azonban sajnálatos módon csak a lineáris médiaszolgáltatásokra terjed ki, de a tapasztalat az, hogy a gyakorlatban ez még ott sem érvényesül” – fogalmazott.

A politikus arról is beszélt, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló úgynevezett DSA-rendelet hatálybalépésével az EU idén februártól az online óriásplatformokon és keresőprogramokon „digitális cenzúrát vezetett be”. A szabályozás joga az Európai Bizottságot illeti, az unió mondhatja meg, hogy mi a jogszerű és mi a nem a nagy online platformokon – érvelt. A rendelet végrehajtásával megbízott médiahatóságnak „csak annyi a feladata, hogy a panaszokat továbbítsa az ír és luxemburgi kollégáknak” – jelentette ki.

A demokratikus nyilvánosságot az a veszély fenyegeti, hogy az online óriásplatformok „gyakorlatilag azt csinálnak az egyes országok politikai nyilvánosságaival, amit csak akarnak” – jelentette ki.

KDNP: a vita tárgya a jogszerű forrásfelhasználás

Hollik István (KDNP) Apáti István felszólalására reagálva jelezte, nagyrészt osztja az ellenzéki képviselő közösségi médiával szembeni aggodalmait, de a képviselő szerint a Mi Hazánkat sújtó összeesküvés-elméletének semmi köze az NMHH zárszámadásához. A vita tárgya csak az, hogy az NMHH jogszerűen használja-e fel a forrásait.

A vitát az elnöklő Dúró Dóra (Mi Hazánk) lezárta.

Zárszó

Szűcs Lajos (Fidesz) zárszavában jelezte: a zárszámadást benyújtó költségvetési bizottság az NMHH működését nem ellenőrzi, csupán az olyan költségvetési folyamatokat, mint hogy az NMHH törvényesen, időben nyújtotta-e be a zárszámadását, és a forrásokat jogszerűen használta-e fel. Ezek alapján a bizottság javasolja a zárszámadás elfogadását.

Az NMHH 2025. évi egységes költségvetése

Előterjesztő: 59,5 milliárd forint lesz az NMHH mint hatóság jövő évi költségvetése

Szűcs Lajos (Fidesz) az NMHH 2025. évi egységes költségvetéséről szóló törvényjavaslat expozéjában ismertette: az NMHH a működését saját bevételeiből és költségvetési hozzájárulásból fedezi. Törvényi előírás szerint a hatóság egységes költségvetése egyaránt tartalmazza az NMHH, az NMHH Médiatanácsa és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) költségvetését.

Az NMHH költségvetési törvényjavaslata idén is négy részre oszlik: az NMHH mint hatóság jövő évi költségvetése várhatóan 59,5 milliárd forint lesz, ez a frekvenciahasználati díjakból, az azonosító díjakból, a felügyeleti és eljárási díjakból, valamint a beszedett bírságokból áll össze.

A médiatanács költségvetése 356,4 millió forint, ami a médiatanács tagjainak személyi juttatásait, a járulékokat, illetve a szakértői díjakat tartalmazza. A médiatanács kezelésében lévő előirányzatok tervezett költségvetése 1 milliárd 440 millió forint. Ezek az NMHH által kiszámlázott, de nem az NMHH-nál maradó tételek. Az MTVA költségvetési bevétele 160,8 milliárd forintra tervezett, ehhez járul a remélt 4,8 milliárd forint kereskedelmi, vagyongazdálkodási és egyéb bevétel.

A Fidesz támogatja a költségvetés elfogadását

Szabó Tünde, a Fidesz vezérszónoka jelezte, a frakció támogatja az NMHH 2025. évi költségvetés-tervezetét.

Mint mondta, az NMHH tevékenységi bevételeit a frekvencia használatáért, az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetett díjak, a felügyeleti díj, eljárási díjak, valamint a beszedett bírságok képezik, a hatóság költségvetésének kiadási főösszegében jelennek meg a létszámkerethez kapcsolódó tételek is. Szintén ebben az összegben szerepelnek a dologi kiadások, a hivatali működés, műszaki, infrastrukturális és ügyviteli jellegű kiadások is.

A médiatanács költségvetését tekintve a közvetlen működési költségek fedezésére 356,4 millió forint használható fel. Ez magába foglalja a személyi juttatásokat, szakértői kereteket, az eszközbeszerzéseket, valamint a társhatósági működésre tervezett támogatási összegeket – sorolta.

A médiatanács kezelésében lévő előirányzatok bevételi és kiadási főösszege 1 milliárd 440 millió forint – mondta.

Mi Hazánk: a Mi Hazánk a legelhallgatottabb párt

Apáti István, a Mi Hazánk vezérszónoka fontosnak nevezte, hogy az adófizetők pénzéből működtetett médiafelügyelet megfelelően, transzparensen működjön.

Megítélése szerint a magyarországi médiumok egyik fele a kormánypárthoz kötődik, a másik fele pedig a balliberális globalista oldalhoz, így Magyarországon nincs kiegyensúlyozott tájékoztatás – mondta.

Hozzátette: meggyőződése, hogy a nemzeti médiahatóságnak komoly ellenőrző szerepet kellene vállalnia.

Apáti István szerint a Mi Hazánk a legnagyobb médiabeli kirekesztettséget elszenvedő párt, a pártot és témáikat „durva mértékben” hallgatják el.

A KDNP támogatja a törvényjavaslatot

Hollik István (KDNP) képviselőcsoportja támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot.

A képviselő értetlenségét fejezte ki az előtte szóló közlései és gondolatmenete kapcsán, a szerinte azokban rejlő logikai ellentmondásokra hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy az elhangzottak nem tartoznak a tárgyalt napirendi ponthoz.

Hangsúlyozta: az NMHH kiválóan végzi munkáját és ellátja a törvénnyel rá rótt feladatokat, ami különösen nagy kihívás e nagyon gyorsan változó iparág esetében.

Zárszó

Az általános vita lezárása után Szűcs Lajos reagálásában az elhangzott kifogásokkal foglalkozott, megemlítve: minden közpénzköltés kontrollja a parlamentnél van, ebben az esetben a törvényhozás kulturális bizottsága nyújtja be a médiahatóság költségvetését és a zárszámadását.

Hangsúlyozta: a bírálatot megfogalmazó képviselő a testület ülésein elmondhatja javaslatait. Az NMHH jövő évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat elfogadására kérte képviselőtársait.

Kritikus szervezetek

A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvényjavaslat általános vitája során Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára előterjesztőként felidézte: az Európai Unió Tanácsa 2008-ban fogadta el e tárgyban érvényes irányelvét. Ennek lényege, hogy azonosítani kell azon eszközöket, rendszereket, amelyek elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához, az egészségügyhöz, a biztonsághoz, az emberek gazdasági és szociális jólétéhez, valamint amelyek megzavarása vagy megsemmisítése jelentős következményekkel járna.

A megváltozott biztonsági kihívások, különösen a koronavírus-világjárvány és az orosz-ukrán háború következményei szükségessé tették a kritikus infrastruktúrák ellenálló képeségét fokozó intézkedések bevezetését – jegyezte meg, hozzátéve, a korábbi irányelvet ennek megfelelően új direktíva váltotta fel.

Rétvári Bence jelezte: a tárgyalt törvényjavaslat az új irányelvnek való megfelelést is szolgálja, az élet és az anyagi javak védelmét célozva.

Az államtitkár megemlítette: a javaslat módosításokat tartalmaz az új – az ellopott vagy elvesztett iratokat pótló – ideiglenes uniós útiokmány beszerzésével kapcsolatban, kisebb változtatásokról rendelkezik a szabálysértések terén.

Rétvári Bence arról is szólt: a törvényjavaslat elfogadásával megteremtik annak lehetőségét, hogy a megelőző távoltartás végrehajtását technikai eszközzel ellenőrizzék. Mindezek alapján a képviselők támogatását kérte a tárgyalt javaslathoz.

Fidesz: elengedhetetlen szolgáltatásokkal foglalkozik a javaslat

Bartos Mónika, a Fidesz vezérszónoka azt hangsúlyozta: a viszonylag nagy terjedelmű, jórészt jogharmonizációs törvényjavaslattal szabályozott intézmények olyan alapvető szolgáltatást nyújtanak, amelyek elengedhetetlen az ország gazdasági-társadalmi stabilitásához, a biztonság, a környezet, a védelmi és a nemzeti ellenálló képeségek fenntartásához.

A törvényjavaslat céljaként említette a folyamatok gyorsítását, új területek bevonását, köztük említve a kiberbiztonság elleni támadások kivédését. Hangsúlyozta: az elmúlt évek kihívásai alapján az új irányelv inkább a szolgáltatási láncolatok ellenállóképességének erősítésére, mint az egyes elemek fizikai védelmére koncentrál.

A képviselő megemlítette: ebben a megoldásban a hatósági eljárásokat főszabály szerint egycsatornássá alakítják a katasztrófavédelem alá rendelve azokat, míg az egyéb ágazati szerveket szakhatósággá teszi. Ugyanakkor felépít egy olyan rendszert, amely biztosítja, hogy teljesüljenek a kritikus szervezetekkel kapcsolatos igények.

Jobbik: fel kell készülni a jövő veszélyeire

Lukács László, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt: könnyen lehet, hogy a világban a közeljövőben gyors és radikális változások következnek be, ezért fontos, hogy az így előálló veszélyekre – például élelmiszer- vagy vízhiányra, járványokra – felkészítsék az állami szerveket, a gazdaság szereplőit és az embereket is.

Fel kell készülni az állandó migrációs nyomásra, a szomszédos országokkal romló viszonyra és nagyhatalmak között esetleg kitörő háborúkra is – tette hozzá. Hangsúlyozta az élelmiszerbiztonság fontosságát és az önellátó kisgazdaságok megteremtését. Az akkugyárak és az elektromos autók helyett szerinte a robbanómotoros belső égésű járművekre kell hangsúlyt helyezni és korlátok közé kell szorítani a szükségtelen, túlterjeszkedő digitalizációt. Erős hadseregre és a rendőrségre, önálló határőrségre lenne szükség – hangsúlyozta, felvetve a fegyverviselési szabályok felülvizsgálatát is.

Jelezte: a Jobbik támogatja a javaslatot.

A KDNP támogatja a javaslatot

Hollik István, a KDNP vezérszónoka hiteltelennek nevezte az erős hadseregre vonatkozó jobbikos javaslatot arra hivatkozva, hogy a Jobbik azzal a Gyurcsány Ferenccel fogott össze, aki kormányon leépítette a hadsereget.

Azt mondta: Magyarország hiába áll a béke pártján, már több mint két éve zajlik szomszédjában az orosz-ukrán háború. Jelezte: ennek a háborúnak a tapasztalatait a kritikus infrastruktúrák megtámadását illetően számba kell venni.

Elmondta: a javaslat célja, hogy a kritikus infrastruktúrákat helyezze a fizikai védelem fókuszába és fokozza az ellátási láncok védelmét. A KDNP nevében támogatta a javaslatot.

Az elnöklő Dúró Dóra a vitát lezárta.

Államtitkári zárszó

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára zárszavában megköszönte a támogató felszólalásokat, ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy a DK, az MSZP és a Párbeszéd nem szólalt fel a javaslat vitájában. A Momentum képviselőjének kétperces, a rendőrség rossz anyagi helyzetére vonatozó hozzászólására úgy reagált: nem veszélyezteti pénzügyi probléma a rendőrség működését.

Napirend után

Berki Sándor (Párbeszéd) napirend utáni felszólalásában üdvözölte a családi adókedvezmény megduplázását, azonban azt sürgette, hogy a családi pótlékot is emeljék meg.

Bencze János (Jobbik) úgy fogalmazott: Magyarországon útdíjakat szednek „útnak nem nevezhető tereptárgyakért”. A fuvarozók pedig a megnövekedett költségeiket beépítik az árakba, amelyeket végül a fogyasztók fizetnek meg – mondta.

A napirend utáni felszólalásokat követően Dúró Dóra (Mi Hazánk) levezető elnök az ülésnapot bezárta, és jelezte: az Országgyűlés várhatóan hétfőn 11 órakor folytatja ülését.

Kiemelt kép forrása: MTI/Illyés Tibor