Az ülés elején megemlékeztek Alföldi Albert (MSZP) elhunyt volt országgyűlési képviselőről.
LMP: Miért nincs bérlakásprogram?
Csárdi Antal (LMP) arról beszélt, hogy fontos a probléma a lakhatási helyzet, a lakhatási válság. Egy pályakezdő fiatalnak nehéz lakáshoz jutnia, ha a szülők nem tudnak milliókat adni neki ehhez, hiszen egy pályakezdő fizetés rendkívül alacsony.
A kormány válasza erre a csok, amelynek azonban a legnagyobb hibája, hogy a társadalom gazdasági értelemben vett alsó fele kiesik belőle – vélekedett. Hozzátette: ma nincs megfizethető albérlet sem a piacon.
Miért nincs bérlakásprogram? – vetette fel, a képviselő, aki szerint a lakások kiadását is szabályozni kellene. Mit hajlandók tenni a fiatalokért a csokon kívül? – kérdezte a kormánytól Csárdi Antal.
Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: a képviselő pártja összeállt azzal a baloldallal, amely a lakhatás területén csak negatív intézkedést hozott, megszüntette a támogatásokat.
Ezzel szemben a mostani kormány számos családokat segítő intézkedést vezetett be – tette hozzá.
Közölte: Magyarországon a lakosság jelentős része saját ingatlanban él, ezért a kormány nem a bérlakásfejlesztésre, hanem saját ingatlan megszerzésének segítésére fordítja az erőforrásait, ennek a törekvésnek a része a csok plusz is. A kormány intézkedéseivel jelentősen hozzájárult a családok életszínvonalának emelkedéséhez – emelte ki.
Mi Hazánk: Kirekesztik a pártot a nemzetbiztonsági bizottság zárt üléseiről
Novák Előd (Mi Hazánk) megköszönte, hogy felszólalhat annak ellenére, hogy fizetés nélküli szabadságra küldték, majd szóvá tette: az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának irataiba nem engedik betekinteni, és hiába jelezte ezt többször, nem kapott választ.
A bizottság zárt ülésein sem vehet részt, szakértőjük jelenlétét sem engedélyezik, a zárt ülések egyes adatait ugyanakkor kiszivárogtatják a sajtónak – tette hozzá. Miért rekeszti ki a Fidesz a Mi Hazánkat a nemzetbiztonsági bizottság zárt üléseiről? – kérdezte.
Kövér László házelnök azt mondta: azért engedte a képviselő felszólalását, hogy Novák Előd ne mondhassa, hogy belé fojtotta a szót,
a képviselő azonban a napirend előtti felszólalását ürügyként használta, hogy bírálja az ülésvezetést.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: ő csak a kormány nevében válaszolhat, márpedig a képviselő által felvetett kérdések nem tartoznak a kormány hatáskörébe. Ha az országgyűlési törvény megváltoztatását szeretné elérni, törvényt kezdeményezhet ez ügyben – ajánlotta a képviselőnek.
Párbeszéd: A kormány ne csak saját hatalmát védje!
Jámbor András (Párbeszéd) azt javasolta a kormánypártoknak, hogy ha meg akarják védeni a szuverenitást, akkor ne csak saját hatalmukat védjék, hanem forduljanak a népszuverenitás felé. Közölte, támogatja azt a javaslatot, hogy a külföldi támogatásokat kitiltsák a magyar politikából, de akkor mindenféle tőkeérdek-beavatkozást tiltsanak meg.
Szerinte egy dolgozó magyar embernek a nap végén mindegy, hogy Mészáros Lőrinc vagy egy amerikai cég zsákmányolja ki.
Szerinte sérti például a népszuverenitást ha egy nagyvállalkozó jachtján pihen Szijjártó Péter külügyminiszter, vagy Orbán Viktor miniszterelnök ugyanennek a nagyvállalkozónak a repülőgépén utazik, majd utána ez a vállalkozó állami szerződéseket kap. Ide sorolta a végrehajtói törvényt vagy az alacsony bérekre épülő a fideszes gazdasági modellt.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint a képviselő összekeverte a nemzeti szuverenitás és a népszuverenitás kérdését.
Elmondta, az elmúlt időszakban milliárdos nagyságrendben érkeztek pénzek külföldről, hogy befolyásolják a választások kimenetelét, továbbá a magyar döntéshozatalt.
Az államtitkár szerint ezek a dollárok beépültek az ellenzéki pártok politikájába. Dömötör Csaba a külföldi pénzekkel magyarázta azt, hogy az ellenzéki pártok fegyvereket akartak küldeni a háborúba, támogatják a brüsszeli migrációs politikát, akadályozzák a Magyarországnak járó uniós források lehívását és támogatják Ukrajna uniós csatlakozását.
Jobbik: Mikor igazítják ki a családi adókedvezményeket?
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a kormány több mint 24 milliárd forintot költött hatvan munkásszálló létesítésére, felújítására. Ezeket egyre nagyobb arányban veszik igénybe ázsiai migránsmunkások. Hozzátette: míg egy migránsmunkásnak a munkáltató fizeti a lakhatását és az élelmezését, addig egy ugyanabban a munkakörben dolgozó magyar munkavállalónak saját, mérsékelt fizetéséből kell ezt megoldania.
Közölte, a magyar munkavállalókat a családi adókedvezménnyel lehetne kompenzálni, hogy előnyben legyenek a saját szülőföldjükön a harmadik világbeliekkel szemben. A családi adókedvezmények a bevezetés óta az infláció miatt elveszítették értéküket – tette szóvá.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint
Gyöngyösi Márton Jobbik-elnök az előző európai parlamenti választáson migrációt támogató álláspontot képviselt, a kerítés ellen hergelt és minden migrációt támogató javaslatot megszavazott Brüsszelben.
Azt mondta, ha a képviselő körbenéz Nyugat-Európában, akkor láthatja, hogy a migránsok nem munkavállalás miatt mennek oda, hanem hogy szociális segélyeket kapjanak.
Elmondta, a Jobbiknak a következő hetekben módja lesz arra, hogy támogassa a magyar idegenrendészeti szabályok szigorítását.
Momentum: El a kezekkel a kastélyoktól!
Bedő Dávid (Momentum) arról beszélt: fél évvel ezelőtt „hiba csúszott az állampárt működésébe”, kiderült, hogy a frissen felújított magyar kastélyokat a kormány ingyen akarja „átjátszani haveri kezekbe”. Hozzátette: a Momentum „kastélymentő hálózatot” szervezett és aláírásgyűjtést indított több vidéki településen is, ahol helyi polgárok tiltakoztak a „szabadrablás” ellen.
Hozzátette: úgy tűnt, hogy a kormány meghátrált az ügyben, azonban most mégis újra a parlament elé került javaslat.
Az ellenzéki képviselő „leépítésügyi” miniszternek nevezte Lázár Jánost, az építési tárca vezetőjét, emlékeztetve, hogy ő korábban azt ígérte: nem hoz olyan döntést az ügyben, amely szembemegy a helyiek akaratával. El a kezekkel a magyar kastélyoktól! – szólított fel Bedő Dávid, aki azt ígérte, hogy a Momentum továbbra is kiáll az érintettek védelme mellett.
Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára úgy reagált:
ellentétben azzal „a valótlan riogatással”, amit a Momentum tesz, a törvényjavaslat célja, hogy nemzetközi jó gyakorlatokat meghonosítva a magyarországi kastélyok állagmegóvása, felújítása a jövőben is megtörténhessen a köz javára,
és az épületek továbbra is látogathatók maradhassanak. Azt is jelezte: nincs szó meghátrálásról, a javaslat június óta a Ház előtt van.
MSZP: A kormány úgy táncol, ahogy az ázsiai nagytőke fütyül
Komjáthi Imre (MSZP) a kötelező munkaorvosi vizsgálattal kapcsolatban tervezett módosítás miatt bírálta a kormányt. Szerinte ugyanis a vállalkozások sikeressége érdekében a jövőben megszűnne a kötelező munkaorvosi vizsgálat. Ezt gazemberségnek nevezte, hangsúlyozva, hogy innentől minden megelőzhető munkahelyi egészségkárosodás Semjén Zsolt és a kormánypárti képviselők „lelkén fog száradni”.
Szerinte lépésről lépésre építi le a kormány az állam felelősségét és ellátásait, ami a csak a nagyvállalatoknak és a multiknak jó. Önök „kilóra adják el a magyarokat az akkugyáraknak”, „úgy táncolnak, ahogy az ázsiai nagytőke fütyül” – fogalmazott.
A benyújtás körülményeit is szóvá tette, mert szerinte „minden olyan hír, ami úgy kezdődik, hogy péntek éjszaka újabb törvénymódosítót nyújtott be Semjén Zsolt, az gyalázattal végződik”.
Fónagy János, a gazdaságfejlesztési tárca államtitkára válaszában leszögezte:
nem igaz, hogy a kormány mindenfajta egészségügyi alkalmassági vizsgálatot el kíván törölni.
Hozzátette: a tervezett intézkedés lényege, hogy az egészségügyért felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozzák meg azokat az álláshelyeket és feladatköröket, amelyek esetében a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.
Jelezte: jelenleg a munkavállalás előtti orvosi vizsgálat sok esetben formális, ezen a kormány változtatni akart, ugyanakkor továbbra is megmaradnak az egészségügyi vizsgálatok például a magasban dolgozók, az autóbusz- és mozdonyvezetők esetében vagy a vegyipari hatásoknak kitett dolgozóknál.
DK: Orbán miatt nincs biztonság
Vadai Ágnes (DK) azt mondta: ma nincsen fontosabb nemzeti valuta a biztonságnál, de Magyarországon “Orbán miatt nincs biztonság”.
Az ellenzéki politikus szerint a kormány megtizedelte a honvédséget, az alacsonyan tartott fizetésekkel létszámhiányt okoztak a rendőrségnél – tette hozzá.
Emellett „kicsinálták a titkosszolgálatokat”, kiengedtek a magyar börtönökből csaknem 1700 embercsempészt, továbbá a letelepedési kötvényekkel sokakat engedtek be az országba – sorolta Vadai Ágnes. Azt is sérelmezte, hogy sem Ausztriába, sem Szlovákiába sem Szlovéniába nem lehet határellenőrzés nélkül bejutni.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában kiemelte:
a baloldal kormányzása alatt lenullázták a honvédséget. Ezzel szemben az elmúlt években megindult a honvédség legnagyobb fejlesztési programja, és a regisztrált bűncselekmények száma is a felére csökkent.
Hangsúlyozta: nincs a migrációs politikának egyetlen vonatkozás sem, ahol a baloldal ne gyengítené az ország védelmi képességét.
KDNP: A nemzeti konzultáció erőt ad és egységet teremt
Nacsa Lőrinc (KDNP) arról beszélt: Brüsszelből folyamatosan támadják a kormányt, mert a kabinet védi a magyar embereket a sorozatos rossz brüsszeli döntésektől. Zavarja őket, hogy nem adjuk fel a szuverenitásunkat – tette hozzá.
A kormány a most induló nemzeti konzultációval egyetértési pontokat szeretne kialakítani, hogy erős, határozott üzeneteket fogalmazzanak meg az abban részt vevők. A nemzeti konzultáció olyan fontos kérdésekről szól, amelyekben ha nem döntünk, veszélybe kerül az önrendelkezésünk – jelentette ki a kérdéseket ismertetve.
A nemzeti konzultáció erőt ad és egységet teremt
– buzdított a részvételre a kereszténydemokrata képviselő. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában azt mondta: a tizenegy kérdést tartalmazó nemzeti konzultáció olyan témaköröket érint, amelyek alapvetően meghatározzák az ország mozgásterét és biztonságát.
Jelezte: a kérdőíveket a posta minden háztartásba eljuttatja karácsonyig, a visszaküldési határidő január 10-e lesz. Emellett rövidesen az online kitöltésre is lesz lehetőség – tájékoztatott, köszönetet mondva mindenkinek, aki elmondja véleményét, és kiáll Magyarország szuverenitása mellett.
Fidesz: Brüsszelben változást kell elérni
Zsigó Róbert (Fidesz) kiemelte, az EU képtelen az olyan problémák megoldására, mint a világjárvány, migráció, terror, háború, szankciók és az ezekből fakadó gazdasági nehézségek. Emellett belerángatnák Magyarországot a háborúba, migránskvótát és -gettókat erőltetnének az országra, miközben a nemzeti gazdaságpolitikába is beleszólnának – közölte.
Hozzátette: Brüsszel beengedné a génmódosított ukrán gabonát, amely elárasztotta a kelet-európai piacot, a háborúban álló Ukrajnát pedig gyorsított eljárásban akarja a tagállamok közé emelni, miközben a Magyarországnak járó, jogos forrásokat visszatartják – jegyezte meg.
Mint hangsúlyozta, egész Európa szempontjából meghatározó a migránskérdés; a terrorfenyegetettség összefüggésben áll a migrációval. Brüsszel ezt a tényt a szőnyeg alá söpörve migrációs paktumot fogadott el, amiben a teljes magyar ellenzék támogatta – emlékeztetett.
„Számunkra viszont a magyar emberek biztonsága, így a gazdasági biztonsága kiemelten fontos” – mondta. Hozzáfűzte: a magyar kormány bevezette a rezsitámogatást, a kamatstopot és az extraprofitadót. Brüsszelben ezeknek az intézkedéseknek az eltörlését akarják elérni, miközben a jogosan járó forrásokat visszatartják – hangoztatta.
Kiemelte: Brüsszelben változást kell elérni, ezért arra buzdított mindenkit, hogy vegyen részt a nemzeti konzultációban.
Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára válaszában rámutatott: “nem az unióban kell elérni változást, hiszen az unió mi vagyunk, hanem a brüsszeli bürokraták világában”. Ennek elérésére a kormány immár 13. alkalommal indít nemzeti konzultációt, hogy az így kapott támogatással magabiztosan tárgyalhasson Brüsszelben.
A Ház hétfőn elfogadta napirendjét, majd áttért az interpellációk tárgyalására.
DK: Miért engedték, hogy Románia lehagyja Magyarországot?
Dávid Ferenc (DK) arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia már a vásárlóerő-paritáson mért, egy főre eső GDP-ben is megelőzte hazánkat. Ezt szégyenteljesnek nevezte, mert szerinte Románia sokkal rosszabb helyzetből indult. Jelenleg a román gazdaság két és félszer gyorsabban zárkózik fel az uniós fejlettségi átlaghoz – folytatta és feltette a kérdést: mit csinált jól Románia és mit rontott el Magyarország?
A román gazdasági csoda titka szerinte az, hogy ott nem Orbán Viktor kormányzott tizenhárom éve. Ott az Európai Unióra partnerként, nem pedig ellenségként tekintenek, és a kormány az embereket szolgálja, nem a milliárdosokat és a nagyvállalatokat. Miért engedték, hogy Románia lehagyja Magyarországot? – kérdezte.
Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkár elmondta, hogy
Magyarországon decembertől a minimálbér több mint 266 ezer forint lesz,
míg a garantált bérminimum 326 ezer forint feletti. Kijelentette azt is, hogy 2023 az infláció elleni harc, míg 2024 a gazdasági növekedés éve lesz. Jövőre várhatóan a magyar gazdaság növekszik a legjobban a régióban – hangsúlyozta.
Azt is mondta: a fejlettségi szintet meghatározó mérőszámok számos fontos tényezőt nem vesznek figyelembe, például a családpolitikát vagy az ország pénzügyi szuverenitásának növelését. A képviselő a választ nem fogadta el.
MSZP: Mikor lesz akadálymentes a tatabányai vasútállomás?
Gurmai Zita (MSZP) szerint „legfőbb ideje, hogy régi adósságát törlessze a MÁV a tatabányai vasútállomás akadálymentesítésével kapcsolatban”. A pályaudvar peronjait régóta csak egy felüljárón keresztül lehet megközelíteni, ami rengeteg nehézséget okoz – mondta.
Már számos ígéret érkezett a beruházásra – emlékeztetett, felidézte, hogy ígértek ideiglenes lifteket is. Szólt azonban egy másik ígéretről is, amely szerint 2025-ben teljes korszerűsítésen esik át a pályaudvar. Valóban felújítják a vasútállomást az eredeti ígéretek szerint? Ha igen, akkor azt mikorra tervezik? – kérdezte.
Lázár János építési és közlekedési miniszter a kérdésre úgy válaszolt:
megkapta a hatósági engedélyt az a három ideiglenes felvonó, amelyet már régóta megígértek, és amelyek elsősorban a MÁV hibájából nem épültek meg eddig.
A liftek várhatóan a jövő év első felében készülnek el.
Beszámolt arról is, hogy a pályaudvar teljes átalakításának tervezése jövő júniusában fejeződhet be. A 30 milliárd forintos beruházásra azonban a jövő évi költségvetésben nincs forrás, így az azt még nem valósítják meg – tette hozzá. A képviselő a választ nem fogadta el.
Momentum: Mit tesz a kormány a herbálterror ellen?
Lőcsei Lajos (Momentum) arról beszélt, hogy sok vidéki településen egyre nehezebb az élet a bűncselekmények, különösen a dizájner drogokkal kapcsolatos bűncselekmények miatt. Sürgős beavatkozásra van szükség, herbálellenes akciócsoportot kell létrehozni – jelentette ki. Hozzátette: emellett a rendőri jelenlétet is meg kell erősíteni az érintett településeken.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy
a kábítószerek romboló hatása iszonyatos, a fiatalokra pedig különösen rossz hatással vannak.
A kábítószer növeli a bűnözést is, ezért fontos a nulla tolerancia hirdetése a kábítószerekkel szemben, ugyanakkor veszélyes, hogy egyes momentumos politikusok kábítószerek legalizálásáról beszélnek – mondta. Hangsúlyozta: ezzel szemben a kormány keményen fellép a kábítószerekkel szemben. A képviselő nem fogadta el a választ.
Jobbik: Mit tesz a kormány az iskolai zaklatások megfékezéséért?
Ander Balázs (Jobbik) emlékeztetett: egy sümegi fiú a mindennapos zaklatások miatt öngyilkos lett, az eset országos felháborodást váltott ki. Minden szülő azt szeretné, hogy semmilyen bántódás ne érje a gyermekét az iskolában, mégis sokakat ér rendszeresen fizikai, lelki, verbális erőszak, amely az online platformokon is folytatódik – mondta.
Kiemelte: fontos a család felelőssége, de emellett az államnak is felelőssége van. Mit tesz a kormány, hogy minél kevesebb ilyen tragédia legyen? – kérdezte.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: valóban minden szülő aggódik, hogy elfogadó közösségben legyen a gyermeke.
A kormánynak a gyermekvédelem ügye az egyik legfontosabb – fűzte hozzá.
Közölte: plakátkampányt indítottak, amely azt az információt juttatja el iskolákba, hogy hova lehet fordulni zaklatás esetén. Ingyenes segítségnyújtó telefonszámot is működtetnek, iskolaőr-programot indítottak, emelték az iskolapszichológusok számát, programokat indítottak az iskolai erőszak megelőzésére – sorolta.
Hozzátette: ezek abban segítenek, hogy minél biztonságosabb közeg legyen az iskola. A képviselő nem fogadta el az államtitkár válaszát.
Párbeszéd: Mikor láthatjuk a szigorú szabályok következményeit?
Szabó Rebeka (Párbeszéd) szerint a kormány állításával szemben Magyarországon nem szigorúbbak az európaiaknál az akkumulátorgyárakra vonatkozó szabályok.
Hozzátette: hetente derülnek ki ügyek, amelyek nem érik el sem a hatóságok, sem a kormány ingerküszöbét. Példaként említette, hogy a Heves vármegyei Abasáron hiába büntették 103 millió forintra egy vállalkozót, a selejtes akkucellákat nagy részét augusztus eleje óta nem szállította el.
Közölte, a magyar akkuhulladék-feldolgozás „messziről bűzlik”: az egyik cégnek, amelyik a gödi és a komáromi gyáraktól a hulladékot átveszi, nincs is engedélye. Hozzátette: a másik főszereplő, az Éltex nevű cégnek Tiborcz István magántőkealapja a tulajdonosa.
Ez a cég szintén részt vesz a gödi és a komáromi gyárak hulladékának eltüntetésében, és a létező összes szabálytalanságot elkövette – közölte, azt kérdezve, mikor lehet látni már a szigorú szabályok következményeit.
Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kijelentette, hogy
Magyarországon szigorú szabályok vonatkoznak az akkumulátorgyárakra és a hatóságok kiemelten kezelik ezeket az ügyeket.
Szerinte a képviselő sok valótlanságot fogalmazott meg, minden egyes állítása álhír, a hangulatkeltést szolgálja.
Az államtitkár értetlenségének adott hangot, mert szerinte a Párbeszéd az ellen, az elektromobilitás ellen harcol, amit korábban támogatott.
Kitért arra, hogy Abasárról a kormányhivatal intézkedése nyomán már elszállítottak 136 tonna illegális hulladékot. Szabó Rebeka a választ nem fogadta el.
Mi Hazánk: Módosítani kell a nyugdíjak letiltására vonatkozó szabályokon
Szabadi István (Mi Hazánk) sürgette, hogy a kormány emelje meg a jövedelem azon részét – legalább az adós nyugdíjasok és a devizahitelesek esetében –, amely mentes a végrehajtás alól. Követelte azt is, hogy a 13. havi nyugdíj összege legyen mentes a végrehajtás alól.
Szerinte a jelenlegi rendszer igazságtalan, mert a végrehajtási eljárásban a nyugdíjból ugyanannyi levonás teljesíthető, mint a munkabérből, amelynek mértéke legfeljebb a nyugdíj 33 százaléka, több letiltás esetén az 50 százaléka.
Kevesellte, hogy idén januártól a havi jövedelem nem végrehajtható része 28 500 forintról 60 ezer forintra emelkedett. Miért szolgáltatják ki a nyugdíjasokat „a hiéna követeléskezelőknek és a népnyúzó végrehajtóknak”? – kérdezte.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte,
a végrehajtás alapja minden esetben bírósági határozat vagy közjegyzői okirat, azt nem a végrehajtó rendeli el.
A végrehajtó felelőssége, hogy a jogszabályok betartásával történjen a végrehajtás – magyarázta.
Ismertetése szerint a letiltásra vonatkozó szabályokról az Országgyűlés döntött a végrehajtási törvényben, majd felsorolta, milyen támogatások mentesek a végrehajtás alól. Az ellenzéki politikus a választ nem fogadta el.
LMP: A kormány kikéri józsefvárosiak véleményét a Pázmány új kampuszával kapcsolatban?
Csárdi Antal (LMP) a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek, a Magyar Rádió egykori épületeibe, illetve azok környékére tervezett új kampusza ügyében kérte számon a kormányt.
Szerinte a Józsefvárosban élők körében nagy vihart kavart a terv, mert teljesen átformálná a Bródy Sándor utca környékét. Egyetértett azzal, hogy az új kampuszra szükség van, de kifogásolta, hogy a tervekkel kapcsolatban nem volt lakossági véleményezés és, hogy túl nagy területet akarnak beépíteni. Azt kérdezte: a kormány hajlandó-e az emberek véleményét is kikérni a projekttel kapcsolatban.
Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter válaszában azzal vádolta „Budapest liberális vezetését”: „üldözi” azt, hogy a belvárosban katolikus egyetem épüljön, a kerületben pedig „uszítanak” a beruházás ellen.
Ez kifejezetten egy világnézeti vita, semmi köze tervekhez, a civilekhez vagy az ott lakókhoz – jelentette ki.
Hangsúlyozta: a végleges kiviteli terv jövő április 30-ra készül el, ugyanakkor a beruházásról már eddig is 9 alkalommal egyeztettek civilekkel, és bevonták a kerületi és a fővárosi főépítészt is. Megjegyezte: a kerületben „odáig süllyedtek”, hogy a Magyar Rádió azon épületére adtak ki helyi védettséget, ahonnan 1956-ban emberekre lőttek az ávósok. A képviselő nem fogadta el a választ.
Fidesz: Brüsszel vissza akar élni a hatalmával
Bánki Erik (Fidesz) arról beszélt: „Brüsszel újfent vissza akar élni a hatalmával”, a brüsszeli bürokraták azt javasolják, hogy Magyarország szüntesse meg az extraprofitadót, a rezsitámogatást és a kamatstopot. Ezt felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte, arra hivatkozva: ezzel veszélybe sodornák a magyar családokat.
Hangsúlyozta: a kormány ezért az új nemzeti konzultációban erről a három gazdasági kérdésről is kikéri az emberek véleményét. Azt kérdezte: milyen gazdasági következményei lehetnek a brüsszeli követeléseknek.
Fónagy János, a gazdaságfejlesztési tárca államtitkára azt mondta:
Brüsszel valóban számos területen visszaél a hatalmával,
különösen akkor, amikor teljesített gazdasági elvárásokat önkényes politikai szempontok szerint mérlegel. Hangsúlyozta: a kormány vállalta, hogy megvédi a családokat, a munkahelyeket, a gazdaságot és egy számjegyűre csökkenti az inflációt. Hozzátette: a kabinet beavatkozása nélkül százezrek mentek volna tönkre.
Kiemelte: az Európai Unióban Magyarországon a legkedvezőbb a gáz és az áram ára a lakossági fogyasztók számára, és ezt a rezsicsökkentést az extraprofit-adó finanszírozza, a lakossági kamatstop pedig eddig 380 ezer családot védett meg a magas kamatokkal szemben. Mindezeket veszélyeztetik a brüsszeli intézkedések – hangsúlyozta. Bánki Erik elfogadta a választ.
KDNP: Mit jelent a polgári kormánynak az idősek megbecsülése?
Harrach Péter (KDNP) arról beszélt: novemberben 2,5 millió nyugdíjashoz megérkeztek az emelt összegű nyugdíjak, amelyekkel egyidejűleg kapták meg azt a kiegészítő nyugdíjemelést is, amelyről a nyugdíjas fogyasztói kosár figyelembevételével döntött a kormány.
Úgy fogalmazott: a kormány mindezzel teljesítette azt a vállalását, hogy a nyugdíjak értékét az inflációs környezet ellenére sem hagyja veszni. Sőt januárban ismételt emelés lesz, februárban pedig érkezik a 13. havi nyugdíj, szintén emelt összegben.
Emlékeztetett: 2010 előtt a baloldali kormányok elvették a 13. havi nyugdíjat, befagyasztották a nyugdíjakat, továbbá háromszorosára emelték a gáz és az áram árát, gyakorlatilag elszegényítve az időseket.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta: amióta a polgári kormányok vezetik az országot mindig gondoskodtak a nyugdíjasokról.
A kormány folytatja a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését megőrizve a nyugdíjasok megbecsülését – tette hozzá.
Jelezte: az inflációkövető nyugdíjemelés végrehajtásához a fedezet a világgazdasági körülmények ellenére a jövő évben is biztosított.
Tájékoztatása szerint 2010 óta több mint kétszeresére emelkedett a nyugdíjak összege, a vásárlóértéke pedig húsz százalékkal javult.
Az interpelláló elfogadta az államtitkári választ. Az Országgyűlés ezt követően áttért az azonnali kérdések tárgyalására
DK: Mikor lesz Magyarország olyan ország, ahová hazatérnek a fiatalok?
Sebián-Petrovszki László (DK) szerint nem lett olyan ország Magyarország, ahová mindenki haza akarna jönni. A KSH-adatokra hivatkozva azt mondta: 2010 után több mint 300 ezren mentek el az országból.
Ezzel szemben a Gyere haza, fiatal programmal csak 105-en jöttek haza, és a Hazaváró irodák kudarca is borítékolható – vélte. Ezért azt kérdezte: mikor lesz Magyarország olyan ország, ahonnan nem elmennek, hanem ahová hazatérnek a fiatalok?
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában hangsúlyozta:
a mindenkori kormány célja az kell legyen, hogy Magyarország minden magyarnak otthon lehessen.
A miniszter szerint tömegesen akkor jönnek haza, ha a bérek emelkednek, a munkahelyek száma elegendő, van magas hozzáadott értékű technológia.
Az elmúlt években a kormány ennek érdekében tett lépéseket, és ennek köszönhető, hogy 2017 óta évről évre több magyar jön vissza, mint amennyien az országot elhagyják – mondta.
MSZP: Tarthat-e rendezvényt közintézményben egy terrorista cselekményért elítélt bűnöző?
Harangozó Tamás (MSZP) felidézte, Szekszárdon nemrég sokakban megbotránkozást és félelmet keltett, amikor kiderült, hogy a terrorista cselekményért jogerősen elítélt és közügyektől eltiltott bűnöző, Budaházy György a helyi Garay János Gimnázium dísztermében fog előadást tartani.
Néhány nappal később a tankerület vezetője közölte, hogy erre nem kerülhet sor, a rendezvényt azonban az önkormányzat egyik helyiségébe tették át. Lehet-e ma Magyarországon egy terrorista cselekményért elítélt bűnözőnek közintézményben nyilvános rendezvényt tartania?
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában megerősítette, hogy a tankerület vezetője – véleménye szerint helyesen – úgy döntött, az említett rendezvénynek nem ad helyet.
Hozzátette: Budaházy György büntetőeljárása a jogállami alapelveknek nem tett eleget, hiszen nem tarthatott volna 14-16 évig.
Ennek ellenére a meghozott ítéletet mindenkinek tiszteletben kell tartania, ahogy a köztársasági elnök által gyakorolt és a kormány által ellenjegyzett kegyelmet is. Ez nem teszi meg nem történtté a cselekményeket, ezért a tankerület döntése a kormány álláspontját világosan tükrözi – közölte.
Momentum: Mire számíthatnak a világ üldözött keresztényei a magyar kormánytól?
Tóth Endre (Momentum) emlékeztetett: 2016-ban államtitkárság állt fel az üldözött keresztények megsegítésére. Valóban meghatározza-e azonban ez az ügy a magyar külpolitikát, számíthat-e egy távoli keresztény közösség a magyar kormány segítségére, ha fegyveresek támadják meg? – kérdezte.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában
büszkeségként említette, hogy a magyar diplomáciába beillesztett, hatékony eszközként tudják alkalmazni a keresztény közösségek megsegítését.
A helyettes államtitkárság és az általa felügyelt Hungary Helps ügynökség évi több milliárd forintból gazdálkodva olyan, főleg közel-keleti és afrikai közösségeket segít, amelyek különösen nehéz helyzetben vannak keresztényként, miközben esetileg nagyobb szabású programokat is finanszíroz.
Tóth Endre viszontválaszában a karabahi örménység hatékony megsegítését hiányolta, kifogásolva, hogy a magyar kormány gratulált a terület azeri elfoglalásához és hogy az elűzött 100 ezer keresztény örmény megsegítésére mindössze 40 millió forintot szánt. Magyar Levente hangsúlyozta, hogy a helyettes államtitkárság és az ügynökség több ezer projektet támogatott, 100 ezrekhez eljuttatva a segítséget.
Az azeri-örmény konfliktusról két nép tragikus, sajnálatos háborújaként szólt, kiemelve: Magyarország nem tud a világ összes bajba került keresztényén segíteni, de erejéhez mérten megteszi, amit tud.
Jobbik: Miért mindig az autós a hibás a vadgázoláskor?
Bencze János (Jobbik) a vadászati törvénnyel kapcsolatban feltette a kérdést, miért minden eseteben az autós a hibás a vadgázoláskor? Közölte: a balesetek nagy része nem elkerülhető, tehát nem az autós a hibás. Igazságtalannak ítélte, hogy ilyenkor az autósnak kell vállalni a felelősséget.
A jogszabály módosítását kérte annak érdekében, legyen olyan eset, ahol a vad tulajdonosa, vagyis az állam felelősséget vállal a kárért. A költségvetés számára a kárrendezés szerinte „aprópénz” lenne.
Farkas Sándor, az agrártárca államtitkára azt felelte: szerinte a kérdés egyszerűsítést mutat, így téves, hiszen nem állítható, hogy minden esetben az autós lenne a felelős.
Azt mondta: a nyáron elfogadott törvénymódosításba értizedes bírói gyakorlatot építettek be.
Azt mondta: amit a képviselő által javasolt, azért nem lehetséges, mert a vad mozgása nincs összefüggésben a vadászatra jogosultak tevékenységével. A vadászatra jogosult felelőssége így csak korlátozottan érvényes.
Párbeszéd: A konzultáció célja a gyűlöletkeltés az unió ellen
Mellár Tamás (Párbeszéd) szerint „tömény Brüsszelezést” tartalmaz a nemzeti konzultáció, az abban tett állítások szerinte csúsztatást tartalmaznak. Kijelentette: annak célja, hogy a kormányhoz hasonlóan az emberek is gyűlöljék az uniót. „Ez elég furcsa módja annak, hogy miként is kérünk támogatásokat az Európai Uniótól” – fogalmazott.
Közölte: Magyarországnak nem járnak alanyi jogon az uniós támogatások, azért kapjuk azokat, mert betartjuk az unió normáit, és el vagyunk maradva a közösség átlagától. De ha nem tartjuk tiszteletben az értékeket, akkor nem jár a pénz, „ez nyilvánvaló” – fogalmazott.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte: ezek a pénzek Magyarországnak járnak, amiket az unió „jogellenes módon, lábbal tiporva a jogot nem ad ide nekünk”. Az írott jog a legcsekélyebb mértékben sem számít Brüsszelben – jelentette ki.
Nyílt, nyers hatalmi küzdelem zajlik Brüsszelben, ahol azok számítanak a forrásokra, akik a fontos politikai kérdésekben egyetértenek az unióval. Leszögezte:
vannak kérdések, amelyekben minket „pénzzel sem lehet zsarolni”.
Ide sorolta a migránsok befogadása vagy a családpolitika kérdését, de azt is, hogy ki lehet az unió tagja. A Magyarországnak járó pénzeket előbb vagy utóbb ide kell, hogy adják – szögezte le.
Mi Hazánk: Rendeletet kellene hozni a napelemekhez szükséges engedélyekről
Apáti István (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy a kormánynak rendeletet kellene hoznia arról, hogy pontosan mikor járjanak le a napelemtelepítéssel kapcsolatban kérelmet benyújtók engedélyei, különben előfordulhat, hogy sokan megvalósítják a rendszert, majd amikor csatlakoznának a hálózathoz, közli velük a szolgáltató, hogy más, kedvezőtlenebb elszámoláshoz tartoznak.
A kormány könnyen segíthetne, de valamiért nem akar – jegyezte meg. Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy Magyarország nagyon jól áll a napenergia kihasználását tekintve. A kormány rendkívül elkötelezett amellett, hogy a napelemkapacitásokat bővítsék – mondta.
Kiemelte: a kormány mindent megtesz a családok védelmében, de Brüsszel nem szeretné, hogy fenntartsák a korábbi elszámolási rendszert, ezért kell azt megváltoztatniuk.
LMP: A természeti kincsek védelme is a szuverenitás része
Keresztes László Lóránt (LMP) szerint valóban sok helyről éri fenyegetés a szuverenitást, de sok helyen éppen a kormány politikája veszélyezteti azt, ilyen az, ha a kormány feladja a természeti kincsek védelmét. A kormány több lépésével is azt bizonyítja, hogy nem fontos neki a környezetvédelem – vélekedett.
A környezetvédelemért felelős minisztert alig lehet elérni, fontos ügyekben pedig nem emeli fel a szavát – jegyezte meg.
Koncz Zsófia azt mondta: a környezet védelme valóban kiemelten fontos. A hatóságok mindent megtesznek azért, hogy a szigorú szabályokat betartassák
– jelentette ki. Hozzátette: a kormány elkötelezett a klímapolitikai célok megvalósítása mellett is.
Azonnali kérdések
Fidesz: Baloldali pártok külföldről érkező pénzekkel kampányoltak
Illés Boglárka (Fidesz) azt mondta, a baloldali pártok külföldről érkező pénzekkel kampányoltak. Emlékeztetett arra, korábban az volt a „mese”, hogy 506 millió forint mikroadományokból érkezett a Karácsony Gergely főpolgármesterhez köthető 99 Mozgalomhoz.
Hozzátette: a titkosszolgálati jelentés nyilvánossá tétele után világossá vált, hogy a főpolgármester mellébeszélt. Gyurcsányi magaslatok ezek, nemhiába, mester és tanítványa – hangoztatta.
Reményét fejezte ki, hogy az eset utoljára fordult elő. A szuverenitásvédelmi törvénycsomag azt a célt szolgálja, hogy többet ne fordulhasson elő, hogy a baloldali pártok külföldről fogadnak el pénzeket – mondta.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta,
a kormány kiemelten fontosnak tartja a pártfinanszírozás nyomonkövethetőségét, így is biztosítva a választások tisztaságát és azt is, hogy abba a dollárbaloldal és Brüsszel ne avatkozzon be.
Elmondta, az adóhatóság nyomoz az adományládákba gyűjtött mikroadományokkal összefüggésben, továbbá költségvetési csalás és pénzmosás gyanúja miatt is eljárást folytat – ismertette.
Kifejtette, a költségvetési csalás büntette az adomány célhoz kötöttsége miatt merülhet fel, a pénzmosással kapcsolatban azért kell vizsgálódni, mert nem tisztázott, az adományok milyen forrásból származnak.
KDNP: Hogyan állíthatjuk meg Brüsszel Európa-ellenes ámokfutását?
Hollik István (KDNP) azt kérdezte: „hogyan állíthatjuk meg Brüsszel Európa-ellenes ámokfutását?” Értékelése szerint Brüsszel a migráció kezelésében is csúfos kudarcot vallott: terrorpárti gigatüntetések Európa-szerte, mindennapos terrorfenyegetettség az utcán, növekvő antiszemitizmus.
Kijelentette, a brüsszeli bevándorláspolitika árt Európának, nem hajlandó változtatni azon. Közölte, Brüsszel nem akarja meghallani az európai emberek hangját, sőt nem is akarja megkérdezni őket.
Elmondta azt is, a dollárbaloldal azért támadja a nemzeti konzultációt, hogy ezzel is védjék Gyurcsány Ferencék Brüsszelt. Azt javasolta, zárják le a migrációról szóló politikai vitát a nemzeti konzultációval és így küldjenek egyértelmű üzenetet Brüsszelbe.
Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta,
Brüsszel ámokfutása tetten érhető a migráció kapcsán,
ahogy a háborúpártiság és Ukrajna uniós csatlakozása kapcsán is. Szerinte „a migráció egyre inkább halálos fenyegetettséggel bír itt Európában”, és egyre több ország zárja le belső határait, „új vasfüggöny” alakul ki.
Közölte, Magyarország szerint meg kell védeni az EU külső határait és a menekültügyi kérelmeket Európán kívül kell elbírálni. Brüsszel azonban nem korrigál, erőlteti a migránsgettókat – mondta, hozzátéve: itt az ideje, hogy „a valóságtól elszakadt brüsszeli elit végre felébredjen Csipkerózsika-álmából és az emberek érdekeit képviselje”.
Elmondta, a magyar kormány nemzeti konzultáción kérdezi a brüsszeli migrációs politikáról az embereket.
Kérdések
DK: Megépül valaha a nemzeti oltóanyaggyár?
Varga Zoltán (DK) a Debrecenbe tervezett nemzeti oltóanyaggyárról kérdezett, arra hivatkozva: a gyárnak már egy éve termelnie kellene, azonban leálltak az építéssel, a költségek viszont egyre nőnek. Megépül-e valaha a nemzeti oltóanyaggyár, mit terveznek ott gyártani és milyen munkát végzett tavaly a 22 alkalmazott 321 milliónyi munkabérért? – kérdezte.
Azt is felvette: Debrecenben „közszájon forog”, hogy a beruházás pusztán a Fidesz egy újabb kifizetőhelye, és a milliós fizetéseket jórészt „fideszes feleségek, szeretők, barátnők és hozzátartozók” veszik föl.
Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára „ízléstelen, minden alapot nélkülöző baloldali vádaskodásnak” nevezte a képviselő szavait.
Kijelentette: a beruházást a Debreceni Egyetem valósítja meg, az épületcsarnok héjszerkezete 2022 decemberére elkészült, jelenleg a gyártóberendezések beszerzése zajlik. A munkálatok az ütemezésnek megfelelően zajlanak, a gyár fel fog épülni – mondta.
MSZP: Társadalomellenes a kormány társadalompolitikája
Gurmai Zita (MSZP) azt mondta: történelmi mélyponton van a szociális védelemre fordított kiadások mértéke Magyarországon. Szerinte a kormány „társadalomellenes társadalompolitikája” miatt növekszik gyerekszegénység, emelkednek a társadalmi egyenlőtlenségek.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a úgy reagált: míg a baloldali kormány 2010-ben 325 milliárdot fordított a szociális területre, addig a 2024-es költségvetésben 1256 milliárd forintot fordítanak erre a célra.
Hangsúlyozta: az Európai Unió kimutatása szerint Magyarországon 2015-ben 20 százalék volt a nélkülözők aránya, ami most 10,4 százalék, a gyermekszegénység pedig egy évtized alatt 29-ről 15 százalékra csökkent.
Momentum: Mikor lesz újra teljes szülészeti ellátás Szentesen?
Hajnal Miklós (Momentum) azt kérdezte: mikor lesz újra teljes szülészeti ellátás Szentesen, miután 2023 januárja óta „ideiglenesen” zárva tart a szülészeti osztály.
Hozzátette: október 18-án ugyan újraindult az egynapos nőgyógyászati ellátás, ám szülni még most sem lehet a kórházban, holott a körzet országgyűlési képviselője, Farkas Sándor ígéretet tett erre.
Rétvári Bence azt válaszolta: a Momentum programja korábban éppen az volt, hogy megszüntetné a vidéki szülészeteket.
Hangsúlyozta: senki nem maradt Szentesen ellátatlanul.
Jobbik: Mikor lesz december 24-e munkaszüneti nap?
Balassa Péter (Jobbik) azt mondta: a Jobbik már tíz éve szorgalmazza, hogy legyen munkaszüneti nap a szenteste. Ismertetése szerint több európai országban munkaszüneti nap szenteste, és a közvélemény-kutatások szerint a magyarok 64-83 százaléka támogatná, hogy az legyen.
Szerinte értékválasztásról van szó, egy magát kereszténynek és konzervatívnak valló kormánynak támogatni kellene ezt.
Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta:
mindenszentek napját 2000-ben a Fidesz, nagypénteket 2017-ben a Fidesz-KDNP kezdeményezésére nyilvánították munkaszüneti nappá.
Magyarországon tizenegy munkaszüneti nap van – mondta, hozzátéve, hogy számuk további növelését a gazdaság teherbíróképessége szempontjából is alaposan vizsgálni kell.
Mi Hazánk: Hová tűntek a kórházi adósságállomány adatai az államkincstár honlapjáról?
Szabadi István (Mi Hazánk) a kórházak eladósodottságáról szólva azt mondta: bár a kormány a rezsivédelmi alapból több mint 60 milliárd forintot adott adósságrendezésre, de mivel annak nagy részét bérekre költötték, szeptember végén több mint 100 milliárd forinttal tartoztak a beszállítók felé.
Az ellenzéki politikus arról érdeklődött: tervezik-e az önkormányzati választások után a szakrendelők államosítását, és miért tüntették el Magyar Államkincstár honlapjáról a kórházak adósságállományára vonatkozó adatokat.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett:
amikor elkezdték a kormányzást, 1198 milliárd forint állt rendelkezésre a magyarok gyógyítására, ez most már 3225 milliárd forint a jövő évi költségvetésben.
Tájékoztatása szerint szakrendelők átvétele csak akkor lehetséges ha önkormányzat át akarja adni és az állam át akarja venni, és a két fél egyetért, a kórházak gazdálkodására vonatkozó adatok pedig július óta a közpénzügyi portálon elérhetők.
LMP: Mi lesz a Gellért-hegy sorsa a sikló megépítése után?
Csárdi Antal (LMP) a Gellért-hegyet a főváros zöld ékkövének nevezve azt mondta: idegenforgalmi szezonban napi 350-400 busz fordul meg a területen. A Gellért-hegyi sikló megvalósítása nem megoldaná a problémákat, hanem tovább tetézné azokat, ráadásul a magáncég által tervezett sikló pályája természetvédelmi területet vágna ketté, építéséhez mintegy száz fa kivágására lenne szükség – vélekedett.
Emellett szerinte a buszos forgalomterhelés áttervezése a Döbrentei téren káoszt teremtene, ezért kérdezte, hogy meg akarják-e valósítani a beruházást.
Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára hangsúlyozta: a kormány kiemelten foglalkozik azzal, hogy miképpen lehetne csökkenteni a Gellért-hegyre nehezedő közlekedési tervet, ezért elkötelezettek a Gellért-hegyi sikló ügyében.
A kormány 2010 óta felújította a Várkert Bazárt, a Kossuth-teret, felkarolta a vár ügyét és kiemelten foglalkoznak a főváros épített értékeinek visszaállításával.
Fidesz: Hogyan segíti a kormányzati támogatás Tab és térsége fejlődését?
Witzmann Mihály (Fidesz) elmondta, a Somogy vármegyei Tabon 5 projektből álló, komplex városfejlesztési program indult 2,9 milliárd forint állami támogatásból.
Emlékeztetett: országgyűlési képviselőségének kezdete óta több mint 7 milliárd forint kormányzati támogatás érkezett Tabra. A 2024-es költségvetés a települések számára is többletforrásokat biztosít: az önkormányzatok támogatására 1050 milliárd forint szerepel, az önkormányzatok 2024-ben mintegy 4200 milliárd forintból gazdálkodhatnak – közölte.
Hozzátette: folytatódnak a településeket támogató programok is, a megnövekedett energiaköltségekhez, a rendkívüli kiadásokhoz és szociális tüzelőanyag vásárlásához is van elkülönített összeg. A megyei jogú városok számára idén összesen 400 milliárd forintnyi TOP Plusz forrás nyílik meg és a Modern Városok Program 272 fejlesztése is megvalósul a következő években.
Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: a kormány minden korábbinál több forrásból támogatja a települések fejlődését, a vidék megerősödését. A Balaton kiemelt üdülőkörzet esetében 38 milliárd forint összegben várhatók további pályázati felhívások, ebből Somogyra több mint 20 milliárd jut, így Tab számára is elérhető közelségbe kerültek ezek a fejlődési lehetőségek – jegyezte meg.
A kormány célja, hogy városban vagy vidéken élni ne jelentsen választást életminőségben és hogy 2030-ra Magyarország az EU 5 legélhetőbb tagországának egyikévé váljék – mondta
KDNP: Hogyan számolta fel a rendőrség az illegális gyorsulási versenyeket?
Földi László (KDNP) emlékeztetett: korábban Budapest környékén többször is éjszakai illegális gyorsulási versenyeket tartottak; ezek a rendezvények nemcsak a főváros környékén élők életét keserítették meg, előfordultak több vármegyében is. Mindebben Cegléd is érintett volt, 2019-ben egy ilyen esemény során halálos baleset is történt – idézte fel.
Pest vármegyében és az ország teljes területén joggal várható el a kormánytól, hogy lépjen fel az ilyen illegális versenyek és az extrém gyorshajtókkal szemben – jelezte.
Rétvári Bence államtitkár elismerte, hogy valóban sokakat veszélyeztettek vagy zavartak az illegális gyorsulási versenyek, ezért egyértelmű volt, hogy hatékonyan fel kell lépni velük szemben.
A rendőrség felmérte a versenyek helyszíneit, majd folyamatosan ellenőrizte ezeket, felvette a kapcsolatot az utak, parkolók üzemeltetőivel és közösen forgalomlassító küszöböket építettek, bevetették továbbá az álló és mozgó sebességmérő készülékeket, így sikerült visszaszorítani az illegális gyorsulási versenyeket.
DK: Mikorra lesz eredmény a Nemzeti Színházban történt baleset vizsgálatában?
Gréczy Zsolt (DK) pártja nevében jobbulást kívánt a Nemzeti Színház nemrég súlyosan megsérült művészeinek, Szász Júliának és Horváth Lajos Ottónak, emlékeztetve: az ellenzéki pártok és a nem a Fidesz holdudvarához tartozó művészek nem kezdtek el fejeket követelni, nem volt tüntetés, petíció, személyes megalázás, rágalomhadjárat, pedig sokan felvetették a teátrum vezérigazgatója, Vidnyánszky Attila személyes felelősségét.
Hozzátette azonban, a teljes műszaki és büntetőjogi vizsgálat elkerülhetetlen, hiszen bűncselekmény történt, a megsérült művészek meg is halhattak volna. „Bízunk benne, hogy a vizsgálat alapos és korrekt lesz. Biztos nem a csavarkulcs volt a hibás. A vizsgálat azért is fontos, hogy máshol, máskor ilyen soha ne fordulhasson elő” – fogalmazott.
Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára szintén együttérzéséről biztosította a megsérült művészeket, akik számára a KIM gyorssegélyt is biztosít.
Felidézte: a két színész november 10-én szenvedett balesetet előadás közben, Vidnyánszky Attila főigazgató pedig november 13-án elismerte vezetői felelősségét és benyújtotta lemondását.
A színházban belső vizsgálóbizottság állt fel, de a rendőrség hivatalból is eljárást indított. A vizsgálatok tehát folyamatban vannak, azokat nem a KIM végzi, de folyamatosan figyelemmel kíséri azokat – közölte, arra kérve Gréczy Zsoltot, hogy az eredmények megszületése előtt ne prejudikáljon és ne nevezze bűncselekménynek az esetet.
Mi Hazánk: Miért nem kísérhetik be az alsós gyerekeket a szülők az iskolába?
Novák Előd (Mi Hazánk) arra várt választ a belügyminisztertől, miért nem kísérhetik be az alsó tagozatos gyerekeket a szülők az iskolába. Szerinte a „covid-őrület” ezen következménye tovább rontja az oktatás színvonalát, hiszen nehezíti a szülők és a pedagógusok kapcsolattartását, és csak azt szolgálja, hogy „hogy ne lássák a valós helyzetet” az intézményekben.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában megemlítette: egy 2012-es rendelet szerint a helyi szervezeti és működési szabályzat szabja meg, hogy ki és miként léphet be az iskolákba.
Hangsúlyozta, vannak alkalmak, amikor a szülők bemehetnek, de általában a kapuig kísérhetik, illetve onnan hozhatják el gyermekeiket, mert „az iskola vezetése úgy döntött”. Hozzátette: a Kréta rendszer felületén és a fogadóórákon, szülői értekezleteken van lehetőség a kommunikációra.
Bizottsági jelentések
NMHH-zárszámadás
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2022. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény bizottsági jelentéseinek vitájában sem az előterjesztő Szűcs Lajos (Fidesz), sem a kormány képviselője nem kívánt felszólalni.
Az egyetlen hozzászóló képviselő, Szabadi István (Mi Hazánk) aggályaik közül azt emelte ki, hogy pártját és az általuk felkarolt témákat „milyen durva mértékben hallgatják el a különböző médiumok”, majd arról beszélt, milyen erősen van jelen ez a jelenség és a cenzúra a fősodratú és az online médiában. Hangsúlyozta: ez sérti az információs szabadságot.
Az elhangzottakra előterjesztőként reagáló Szűcs Lajos azt emelte ki: „ez nem egy politikai jellegű vita, hiszen csak egy költségvetésről van szó”, a kulturális bizottság a beszámolót minden évben megvitatva beszélhet a szakmai kérdésekről, majd a javaslat elfogadását kérte képviselőtársaitól.
NMHH-költségvetés
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2024. évi egységes költségvetéséről szóló törvény bizottsági jelentéseinek vitáját hozzászóló hiányában zárt le az elnöklő Latorcai János.
Pénzügyi közvetítő rendszer
A pénzügyi közvetítő rendszert érintő törvények jogharmonizációs és egyéb célú módosításáról szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és összegző módosító javaslatának vitájában a törvényalkotási bizottság álláspontját ismertető Földesi Gyula (Fidesz) azt hangsúlyozta: a kezdeményezés elsődleges indoka, hogy a kormány az MFB-t jelöli ki egyes uniós programok finanszírozására, ezért a felmerülő kérdéseket törvényben kell rendezni.
Megemlítette: a módosítás elfogadása esetén az Állami Számvevőszék a befektetővédelmi alap pénzügyi-számviteli ellenőrzésére is jogosultságot kap, a vezető állású és a befolyásoló részesedéssel bíró személyekre vonatkozó előírások pedig azzal egészülnek ki, hogy esetükben a büntetett előítélet mellett kizáró ok lesz az is, ha közgazdasági vagy pénzügyi munkakörök betöltése alóli eltiltás alatt állnak.
Hozzátette: a javaslat elfogadása esetén egyszerűsödik a gyermekgondozást segítő ellátás megszűnésének ügyintézése a Magyar Államkincstárnál. Mindezek tekintetében a javaslat támogatandó – fogalmazott.
Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a vita lezárása után megköszönte a javaslat tárgyalása során megmutatkozott támogatást, egyetértést, azt hangsúlyozva, a javaslat vezérfonala az átláthatóságra törekvés.
Kiemelte: a törvényjavaslat tárgyalása során sem képviselői, sem bizottsági kifogás nem merült fel, a költségvetési bizottság azonban számos technikai és egy jogharmonizációs javaslatot nyújtott be.
Magyar Vállalkozók Napja
A Magyar Vállalkozók Napjáról szóló törvényjavaslatról Illés Boglárka (Fidesz) a törvényalkotási bizottság nevében elmondta: a magyar vállalkozók nélkül nem érhették volna el az egymillió új munkahelyet, az öt százalék alatti munkanélküliséget és nem érhették volna el a magyar gazdaság ilyen mértékű növekedését.
E nappal szimbolikusan is szeretnék elismerni a bátorságot, a tettrekészséget, az innovációt, a kitartást és másokért viselt felelősségvállalást – mondta.
Lóga Máté, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkára jelezte: a törvényalkotási bizottság módosító javaslatait a kormány támogatja.
Fónagy János (Fidesz) előterjesztőként azt mondta, bízik benne a javaslatot az ellenzéki frakciók is támogatják majd. Hangsúlyozta: a magyar gazdaság alapkövei és legfontosabb mozgatórugói a vállalkozások.
A javaslathoz nem volt hozzászóló, annak tárgyalását az elnöklő Latorcai János lezárta.
Zárszámadási törvény
Szűcs Lajos (Fidesz) rámutatott: a Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló javaslat megfelel az alaptörvényből fakadó formai és tartalmi követelményeknek, a nemzetközi jogból és európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek. Ezt valamennyi a javaslatot tárgyaló bizottság megállapította.
A költségvetési bizottság többségi véleményét ismertetve felidézte, hogy 2022-ben 4,6 százalékkal bővült a magyar gazdaság, ami az uniós átlagnál 1,2 százalékkal jobb, és a rendkívül nehéz körülmények ellenére is folytatódott a felzárkózás az uniós államokhoz.
A gazdasági eredményeket annak ellenére érte el, hogy Brüsszel igen komoly versenyhátrányba hozott minket a többi uniós tagállammal szemben és Magyarország nem részesült az unió helyreállítási forrásaiból.
A külügyi bizottság véleményét ismertetve elmondta: a Külgazdasági és Külügyminisztérium tavaly jelentős szerepet játszott az orosz-ukrán háború, a gazdasági nehézségek, az energiaválság és a szankciós infláció következményeinek enyhítésében. A magyar termékexport 12, a szolgáltatási export 28 százalékkal nőtt.
A határon túli gazdaság fejlesztési programokra 27,7 milliárd forintot fordítottak, a Hungary Helps projektjeit 1,9 milliárddal támogatták.
A fenntartható fejlődés bizottság véleményét ismertetve kiemelte: a környezetvédelmi források – a 2021-es évvel azonosan – 1,6 százalékkal teljesültek.
A gazdasági bizottság véleményét tolmácsolva rámutatott: olyan területek kerültek előtérbe, amelyek hosszú távon is támogatják a gazdaság fejlődését. A 2022-es év nagy részében a növekedés fő mozgatórugója a fogyasztás és beruházások bővülése volt. A teljes foglalkoztatottságúak átlagkeresete 17,4 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.
A mezőgazdasági bizottság véleményét összegezve közölte: az élelmiszeripar teljesítménye tovább nőtt, ahogy emelkedett a belföldi értékesítés volumene, az agrárexport is.
A nemzeti összetartozás bizottsága véleményét ismertetve kiemelte: a legfontosabb stratégiai célokról, a nemzetegyesítésről a nehéz körülmények között sem mondtak le. 2022-ben mintegy 100 milliárd forint volt a külhoni magyar közösségek támogatására fordított forrás, ami tízszerese a baloldali kormányok idején biztosított összegnek.
A vállalkozásfejlesztési bizottság véleményét ismertetve többi között elmondta, az újraindítás költségvetése volt a 2022-es, és a fő cél az volt, hogy az elmúlt évek kormányzati politikáját folytatni lehessen.
Ander Balázs (Jobbik) a költségvetési bizottság kisebbségi véleményét ismertetve kiemelte: sok dicséret nem illeti a kormányt, összességében ezermilliárdos tervezési hiba csúszott a költségvetésbe, mert hibásan mérték fel a makrogazdasági folyamatokat. Amit 2021-ben elfogadtak, nagyon nem hasonlít a most tárgyalt javaslatra – állapította meg, megjegyezve: hat nap és 18 óránként kellett hozzányúlni a költségvetéshez.
A megugró árak megugró áfabevételeket jelentettek a kormánynak, ami ezermilliárdos, családokra kivetett adóként is felfogható – mondta, hozzátéve: arra azonban nincs válasz, hogy például Romániában miért jóval alacsonyabb a pénzromlás, mint nálunk.
Kitért az államadósság alakulásának negatív tendenciáira is, megjegyezve: 13 év alatt nem sikerült ezt a problémát megoldani. Hibrid, osztogató-fosztogató választási költségvetés lett a 2022-es – összegzett, hozzátéve: megmutatta, miért nem érdemes tavasszal költségvetést csinálni.
Banai Péter Benő államtitkár zárszavában kiemelte: a zárszámadás valós képet fest a 2022-es folyamatokról. A zárszámadásnak van szerepe, be kell mutatnia az Országgyűlés által eredetileg elfogadott költségvetéshez képest milyen változások történtek és az egyes folyamatok hogyan valósultak meg – hangsúlyozta.
Nem tervezési hiba történt, a háború és a szankciók Magyarországon is éreztették hatásukat – rögzítette a számok eltérésére adott magyarázataként.
Kitért arra, hogy ennek ellenére folytatták a felzárkózást az unió átlagához, a munkahelyek számát megőrizték, a reálbérek a magas infláció mellett is nőttek, visszaépítették a 13. havi nyugdíjat, nyugdíjprémiumot folyósítottak. Tavaly az államháztartási hiány és az államadósság rátája is csökkent – sorolta.
Egyetértett Ander Balázzsal abban, hogy demográfiai fordulatra van szükség. Ugyanakkor értékelése szerint a kormánynak van üzenete azok számára, akik gyermekvállalásban gondolkodnak. Sikeresnek nevezhető a 2022-es év, azzal, hogy számos területen még sok feladat áll előttük – összegzett.
További hozzászóló nem volt, az elnöklő Dúró Dóra a vitát lezárta.
Adótörvények
Az egyes adótörvények módosításáról szóló javaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitájában Illés Boglárka (Fidesz) ismertette a törvényalkotási bizottság álláspontját.
A képviselő azt mondta, hogy az adóeljárási szabályok tovább egyszerűsítik és könnyítik az adózást. A jövőre debütáló e-áfa-rendszer újítást hoz az ellenőrzésben és önellenőrzésben – emelte ki a felszólaló.
Arra is kitért, hogy törvényi szintre emelkednek a Hop-on, Hop-off buszos szolgáltatásokra vonatkozó veszélyhelyzeti intézkedések, miközben a javaslat elfogadása után a túró rudi áfája 18 százalékra csökken – hívta fel a figyelmet.
Aki a javaslatot támogatja, az további adócsökkentésekre és adókedvezményekre mond igent – foglalta össze a véleményét. Ezt követően Dúró Dóra levezető elnök lezárta a vitát.
Globális minimumadó
A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról szóló bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitájában Földesi Gyula (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója a szabályozás bevezetését alapvető nemzeti érdeknek nevezte.
A globális minimumadó lényege, hogy kiegészítő adót kell beszedni minden olyan esetben, amikor egy adott államban valamely multinacionális vállalat tényleges jövedelemadó-mértéke 15 százalék alatti – közölte. A kiegészítő adó három típusú lehet – hívta fel a figyelmet a politikus.
Miután senki nem szólalt fel, az elnöklő Dúró Dóra a vitát lezárta.
World Aquatics, konzuli védelem
Az Egyesült Nemzetek kiváltságairól és mentességeiről szóló nemzetközi egyezményben biztosított kiváltságoknak, mentességeknek és könnyítéseknek a World Aquatics Magyarországon működő intézményeire való kiterjesztéséről, valamint a konzuli védelemről szóló törvény módosításáról szóló javaslatok bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslat vitáiban senki nem szólalt fel.
Kastélyok, kúriák
A kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslat vitájában Illés Boglárka (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója ismertette: a javaslat az egyes kastélyokra, kúriákra, udvarházakra is vonatkozik, biztosítja a műemlékekkel való hatékony állami gazdálkodás lehetőségét és új rendszert hoz létre egyes ingatlanok fenntartására és működtetésére.
A javaslat 10 várkastély, 444 kastély, 343 kúria és 7 azonosítatlan rom sorsáról rendelkezik.
Hangsúlyozta, hogy az 1945-ben kezdődött és 1952-ig tartó államosítás, majd a rendszerváltás idején a teljes restitúció elmaradásának következménye a kulturális örökség e részének leromlott állapota. A törvényjavaslat célja megteremteni az innovatív, egyúttal felelős gazdálkodás jogi kereteit.
Jelezte: a törvényalkotási bizottság által megtárgyalt és elfogadott összegző módosító javaslat tartalmazza a vagyonkezelő által megvalósított beruházások értékének megtérítésének biztosítását, amennyiben a vagyonkezelési időtartam lejártát megelőzően az állami vagyonkörből kikerülne az érintett ingatlan tulajdonjoga. Tartalmazza továbbá, hogy a támogatás kedvezményezettje a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat 20 évig köteles őrizni.
A javaslatról vita nem bontakozott ki.
Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára zárszavában reményét fejezte ki, hogy a javaslat elfogadásával új korszak kezdődik a kastélyok történetében.
Víziközmű
A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosításáról szóló bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitájában Földesi Gyula (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója kiemelte, a víziközmű-szolgáltatás integrációs folyamata során probléma, hogy a tulajdonos önkormányzatok egyhangú döntése szükséges az államnak való átadáshoz. A módosítás értelmében az átruházáshoz a jövőben elegendő az ellátásért felelős önkormányzatok egyszerű többségi döntése. Ugyanakkor az integrációs programban rész venni nem akaró önkormányzatok megtarthatják tulajdonrészüket.
A javaslatról vita nem bontakozott ki.
V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium víziközmű-ágazatért felelős államtitkára zárszavában jelezte, Karácsony Gergely főpolgármester megpróbálta zsarolni a kormányt, ezért a javaslat biztosítja, hogy a víziközmű-szolgáltató ne mondhassa fel egyoldalúan az átadási szerződést, ha az az adott terület műszaki körülményei miatt elengedhetetlen egy másik víziközmű-szolgáltató kötelezettségének teljesítéséhez.
Napirend után
Varju László (DK) napirend utáni felszólalásában az újpesti bölcsődékben működő gyermekétkeztetést méltatta. Frakciótársa, Földi Judit az idősek, elesettek és gondozásra szorulók ellátásának felelősségéről beszélt.
Varga Zoltán (DK) a kiszolgáltatott helyzetbe érkező ázsiai vendégmunkások helyzetéről beszélt napirend utáni felszólalásában. Jakab Péter (független) azt kérdezte, hol van az ellenzék, amikor „a Fidesz-kétharmad szó szerint átgázol ezen az országon”, majd a parlament feloszlatását és előrehozott választás kiírását sürgette.
Bencze János (Jobbik) az agrárium problémáit vette sorra, a versenyhátrányok okaként azt jelölve meg, hogy nem azok birtokolják a földet, akik azt megművelik, hanem olyanok, akik spekulatív jelleggel vásároltak hatalmas területeket. Az elnöklő Dúró Dóra a hétfői ülést bezárta, jelezve, hogy a törvényhozás kedden reggel kilenc órakor folytatja munkáját.