Előterjesztő
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára hangsúlyozta: az elmúlt években megújult a magyar felsőoktatás, az új struktúrának köszönhetően versenyképességi fordulat következett be. A sikerek három pilléren nyugszanak; az egyetemek oktatói, kutatói és az egyetemisták tudnak élni a megújult felsőoktatás lehetőségeivel.
Az államtitkár beszámolt arról is, hogy míg korábban csak hét, most már 12 magyar felsőoktatási intézmény szerepel a nemzetközi ranglisták legjobb öt százalékában, sőt a múlt héten megjelent szakrangsorokban már 13 szerepel a legjobbak közt. A Semmelweis Egyetem a világ 30 ezer intézménye közül a legjobb egy százalékban van, és régiós első helyen áll.
Előrelépésnek nevezte, hogy 2018 és 2022 közt 78 százalékkal nőtt a minőségi publikációk száma, a nemzetközi publikációk száma – amelyeket a tárgyalt egyezmény is előtérbe helyez – pedig 26 százalékkal emelkedett. Hozzátette: a szabadalmi bejelentések számát négyszerezték, a kormány pedig megduplázta a magyar felsőoktatás finanszírozását, amelyből minden második forintot teljesítmény alapon biztosítanak.
Kiemelte: a felvételi számok 33 százalékkal emelkedtek, ami az elmúlt tíz év legmagasabb eredménye, így 107 ezren kezdték meg tanulmányaikat a felsőoktatásban idén. Nyolcvan százalékuk állami ösztöndíjjal kezdte meg tanulmányait, és minden második diák vidéken tanul a felsőoktatásban.
Hankó Balázs tájékoztatása szerint a magyar felsőoktatás nemzetköziesítése kiváló irányban halad, az elmúlt tíz évben megduplázták a külföldi diákok számát. Már 42 ezer külföldi diák van a magyar felsőoktatásban csaknem 180 országból.
A kormány célja, hogy 2030-ra legyen egy magyar egyetem a világ legjobb száz egyeteme közt, és három a legjobb száz európaiban, valamint tovább erősítsék az oktatási-kutatási kiválóságot, a nemzetközi együttműködéseket.
A tárgyalt egyezményt az UNESCO konferenciája 2019-ben fogadta el, és az ENSZ első felsőoktatási tárgyú szerződése – ismertette Hankó Balázs. A dokumentum egyetemes elveket állapít meg a felsőoktatási és az ahhoz való hozzáférést biztosító képesítéseknek, továbbá megkönnyíti a képesítések és a résztanulmányok elismerését.
A márciusban hatályba lépett egyezmény ratifikálásával az államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy erősítik a felsőoktatási egyezményeket, javítják a felsőoktatás minőségét, valamint hozzájárulnak a tudományos, oktatói, kutatói és diák mobilitáshoz – tette hozzá.
Hankó Balázs közölte: már 22 állam csatlakozott az egyezményhez.
Fidesz: a képzés a minőség irányába tolódik
Vinnai Győző (Fidesz) kiemelte: ma mintegy 1500 milliárd forint kerül az egyetemekhez, így a finanszírozás terén kiszámíthatóság jellemzi a magyar felsőoktatási intézményeket. Bár a hallgatói létszám is nőtt, a képzés a minőség irányába tolódik – jegyezte meg.
Tájékoztatása szerint a Nyíregyházi Egyetemen az országosnál nagyobb arányú a felvettek számának növekedése, és az intézményben is megjelentek a külföldi hallgatók.
Fontosnak nevezte az egyezményben megfogalmazott célokat, hogy erősödjenek az oktatási, földrajzi, humanitárius, kulturális, tudományos és társadalmi-gazdasági kapcsolatok, valamint hozzájáruljon a béke és biztonság fenntartásához.
Kiemelte még a minőségi oktatás támogatását, az egész életen át tartó tanulás elérhetővé tételét mindenkinek, valamint a nemzetközi felsőoktatási együttműködések erősítését.
Az egyezmény előrelépést jelent abban, hogy az elismerésekre vonatkozó valamennyi rendelkezést egy dokumentum tartalmazza – hangsúlyozta, a frakció támogatásáról biztosítva a javaslatot.
DK: beszélni kell a felsőoktatás problémáiról
Frakciója támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot Barkóczi Balázs (DK), hozzátéve, ez a vita alkalmat ad a magyar felsőoktatás viszonyainak áttekintésére is.
A képviselő szerint színvonalzuhanás, az egyetemi vagyon elherdálása, a hátrányos helyzetűek felsőoktatásból kiszorulása jellemzi a 2010 óta eltelt időszakot, miközben a kormányzat pillanatnyi érdekei határozzák meg, hogy ki, mit és mennyiért tanul.
Arról beszélt: miközben nő a munkaerőpiaci kereslet a diplomások iránt, a kibocsátottak száma stagnál, vagy épp csökken, visszaszorítják az egyetemi autonómiát, azzal pedig, hogy a struktúraváltással megszűnt a dolgozók közalkalmazotti státusza, romlik az egyetemeken dolgozók helyzete.
Barkóczi Balázs szerint a felső két tizedhez tartozóknak könnyebb, a többieknek nehezebb lett bejutni az egyetemekre, „a magyar társadalomban az egyenlőtlenségi leejtő meredekebb lett”, jelentős forrásokat vontak ki a felsőoktatásból 2012 óta.
Hozzátette: olyan oktatáspolitikára van szükség, amely mindenki számára hozzáférhetővé teszi a magas színvonalú európai felsőoktatást. A képviselő a nemzetközi együttműködés elősegítésének fontosságát hangsúlyozva megjegyezte, Magyarország számos intézményét zárhatják ki európai programokból az alapítványi formába szervezés miatt.
A felsőoktatást érintő képesítések elismeréséről szóló globális egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájával kezdte munkáját az Országgyűlés szerdán.
KDNP: az összeköttetések politikáját folytatja a kormány
A magyar kormány az összeköttetések politikáját folytatja, keleten és nyugaton is jó viszonyt ápolva, így a KDNP képviselőcsoportja is támogatni fogja a törvényjavaslat elfogadását, hangsúlyozta Hollik István, a párt vezérszónoka.
Kijelentette: „a DK-s buboréknak semmi köze nincs a valósághoz”, minden nemzetközi rangsor bizonyítja ezt. Arról beszélt, a modellváltás nem garancia a sikerre, de lehetőséget biztosított, hogy az egyetemek változtassanak, miután „az elmúlt harminc év nem hozott sikert, nem hozott előrelépést a felsőoktatási intézmények számára”.
A modellváltás nemzetköziesítést eredményez, minőségjavulást hoz a felsőoktatásban – jelentette ki Hollik István. Hangsúlyozta, nagy kárt okoz, amit Brüsszel csinál a nemzetközi együttműködési programokkal, hiszen a jelenlegi „teljesen nyilvánvaló jogi nonszensz helyzet, ami semmi másról nem szól, mint politikai zsarolásról”.
Van egy vitánk Brüsszellel, és ebben eszközként használják a magyar felsőoktatást – jelentette ki, majd arról beszélt, ebben a történetben játszott szerepével az ellenzék Brüsszel bűntársává vált.
MSZP: helyes dolog a csatlakozás
Helyes dolognak nevezte az ENSZ első felsőoktatással kapcsolatos egyezményéhez való csatlakozást Hiller István, az MSZP vezérszónoka, frakciója támogatásáról biztosítva a javaslatot. Hangsúlyozta: minden körülmények között támogatandó, hogy a magyar felsőoktatás intézményei a legkülönbözőbb nemzetközi együttműködésekben vehessenek részt..
Minden olyan lépés, ami a magyar felsőoktatási intézményeket a nemzetközi együttműködésből kizárja, az árt – jegyezte meg, azt hangsúlyozva, hogy „a világ egyik legfontosabb, hatásaiban legradikálisabb versenye” zajlik az egyetemi világban és a kutatásban, ahol a résztvevőket nem érdekli, miért marad ki valaki, azonnal betöltik a keletkezett űrt.
Annak veszélyéről szólt, hogy külföldre csábítják a magyar kutatókat, hiszen számos állam döntően nem saját polgárait, hanem a globális piacról „kivásárolt” és remekül megfizetett kutatócsoportokkal végeztet kutatási feladatokat. Ennek lehetséges következményeként említette, hogy éveken belül „a jelenleginél lényegesen problematikusabb kép” alakulhat ki, nehéz lesz visszahozni külföldről a globális piac révén ott zavartalanabb körülmények között dolgozó kutatókat.
Teremtsük meg azokat a feltételeket, amikor nem elmenni érdemes, hanem itthon maradni, távlatokban is – mondta Hiller István.
Jobbik: közös felelősség a felsőoktatás
Politikai vonalakon átnyúló közös felelősség a felsőoktatás, ezért konszenzust kell kialakítani a témában – hangsúlyozta felszólalásában Brenner Koloman (Jobbik), hozzátéve, egységes oktatási minisztériumnak kellene holisztikus szemléletben gondolkodva végrehajtania a rendszer szükséges átalakítását.
Azt hangsúlyozta: meg kell védeni az egyetemek autonómiáját, majd jelezte, támogatják azt a minősítési rendszert, amely elősegíti a tanulás és a tudás közös fejlődését, a nemzetközi együttműködés erősödését.
A képviselő szerint a nemzetközi rangsorokban mutatott előrelépés üdvözlendő, de nincs összefüggésben a „fideszes kuratóriumi rendszerbe átforgatott” intézmények teljesítményével, hiszen 15-20 éves munka eredménye, hogy a magyar egyetemek elfoglalták az őket megillető helyüket ezeken a tabellákon.
Nem az alapítványi formával van baj – jegyezte meg Brenner Koloman, hangsúlyozva, a kormányoldal által hivatkozott, évszázadok óta magánvagyonokat kezelő egyetemek kuratóriumi tagjai hozzák, nem pedig viszik az egyetemi pénzeket.
Mint mondta, ezeknek az embereknek „esze ágában nincs beleszólni, hogy ki a rektor”, ahogy távol tartják magukat az autonómia más kérdéseitől is.
LMP: a kiszervezés miatt sérült az egyetemi autonómia
Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, hogy a nemzet jövőjét alapvetően határozza meg a felsőoktatás helyzete. A vita valóban egy nemzetközi egyezményhez való csatlakozásról szól és az LMP támogatja a javaslat elfogadását – jelentette be a képviselő.
A kormány sok éven keresztül nem tett semmit a felsőoktatás reformjáért, illetve forráskivonásokkal károkat okozott – fogalmazott. Ezt követően jutott el a felsőoktatás a modellváltásig, de az egyetemek előrelépése nem annak tudható be, hogy kormánypárthoz kötődő kurátorok irányítása alá helyezték az intézményeket – érvelt az ellenzéki politikus.
Hazugság, hogy a források növeléséhez szükség volt az egyetemek kiszervezésére – jelentette ki, hozzátéve, a legjobb európai egyetemek döntő többsége állami fenntartású.
Hangsúlyozta, elutasítják azt az uniós döntést, ami kizárja a magyar felsőoktatást a nemzetközi részvételből. Az, hogy a regnáló minisztereket kivették a kuratóriumokból, nem változtatott azon, hogy a kurátorok továbbra is a Fideszhez kötődnek – tette hozzá bírálatként.
A képviselő megállapította, hogy a kiszervezés miatt sérült az egyetemi autonómia.
A felsőoktatást érintő képesítések elismeréséről szóló globális egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája után az Országgyűlés szerdán megkezdte az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról szóló indítvány tárgyalását.
Kormány: a felsőoktatás az elmúlt években előrelépett
Hankó Balázs Zoltán, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára a felsőoktatást érintő képesítések elismeréséről szóló globális egyezmény kihirdetésének vitájában elhangzottakra reagálva kijelentette, a magyar felsőoktatás az elmúlt években előrelépett a nemzetközi rangsorokban és a munkaerőpiaci összekapcsolódásban.
Úgy fogalmazott: jól állnak a nemzetköziesítéssel, és az a cél, hogy a felsőoktatás még több nemzetközi hallgatót tudjon vonzani.
Négy éve hét, két éve kilenc, tavaly tizenegy, idén pedig tizenkét magyar egyetem volt a világ legjobb öt százalékában – hívta fel a figyelmet. Rámutatott, hogy harminc százalék fölött nőtt a hátrányos helyzetből felvettek száma. Arra is emlékeztetett, hogy 2010-ben tízből hét diák kezdte az oktatást állami ösztöndíjjal, most pedig tízből nyolc.
Az autonómiának pénzügyi, szervezeti, munkavállalói, valamint oktatási-kutatási dimenziója van – sorolta az államtitkár.
Hangsúlyozta, az oktatási-kutatási autonómia a legmagasabb szinten védett. A Munka törvénykönyve szabadabb munkavállalói lehetőségeket biztosít, az egyetemek pedig rendelkeznek a saját vagyonukkal – szögezte le az államtitkár.
Brüsszel tavaly azt kérte, hogy a közbeszerzés is vonatkozzon a modellváltó intézményekre, tavaly ezeken az egyetemeken 520 közbeszerzését folytattak le – emlékeztetett. Emellett törvényben szerepel az úgynevezett dinamikus összeférhetetlenségi szabály, amit minden alapítvány kötelezővé tett önmagára nézve – tette hozzá Hankó Balázs Zoltán.
Brüsszel most az javasolja, hogy legyen összeférhetetlen a kuratóriumi tagsággal, ha valaki a fenntartott egyetemen rektor, vagy oktató, de a kormány erre nemet mond – szögezte le.
Az új struktúrának köszönhetően a magyar társadalom, a magyar gazdaság, az egyetemek és a kutatók versenyképesebbé váltak – mondta.
A karbonintenzitás ellensúlyozása
Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról szóló javaslat általános vitájában Steiner Attila, az Energiaügy Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy Magyarország úgy tudta fokozni a gazdasági növekedését, hogy eközben jelentős mértékben visszaszorította az üvegházhatású-gázok kibocsátását. Az ország idő előtt teljesítette a nemzetközi vállalásait és 2030-ig akár az ötven százalékos kibocsátáscsökkentés is elérhető – közölte.
A parlament 2020-ban elfogadta a klímavédelemről szóló törvényt, ami jogszabályi szinten is rögzíti a közép- és hosszútávú klímacélokat – hívta fel a figyelmet.
A Ház előtt fekvő javaslatról azt mondta, hogy a széndioxid-kibocsátás fedezésére úgynevezett kvótákat kell vásárolni, ami komoly költségeket jelent az érintett ipari létesítményeknek. Ezeket a költségeket eddig úgynevezett ingyenes kvótákkal lehetett mérsékelni, a fennmaradó költségeket pedig a vállalatok részben beépítették a termékek árába. Ez viszont versenyképességi hátrányt okozott a harmadik országban gyártott árukhoz képest – tette hozzá.
A jogszabályt azért hozzák, hogy az EU belső piaca továbbra is versenyképes tudjon maradni bizonyos területeken, mint például a cement, a műtrágya, a vas, az acél vagy az alumínium gyártása során – jelentette be a politikus. Rámutatott, hogy ezért az unióba importált érintett termékekre extra díjat vetnek ki, attól függően, hogy mennyi üvegházhatású-gázkibocsátással járt a legyártásuk.
A rendszer 2026. január 1-jén élesedik, de bizonyos rendelkezéseit idén októbertől alkalmazni kell – emelte ki.
Fidesz: minimalizálni kell a szénszivárgás veszélyét
Becsó Zsolt (Fidesz) arról beszélt, hogy az éghajlatváltozás hatása az egész világon érezhető, és Magyarország sem marad ki a nehézségekből, amire példa a tavalyi év történelmi aszálya.
Az eddig elért eredményeket felsoroló politikus hangsúlyozta, hogy Magyarország 2050-re anélkül éri el a teljes klímasemlegességet, hogy veszélyeztetné a gazdasági növekedést, vagy a jólétet.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 37 százalékáért az építőipar felel, jelenleg ez a legnagyobb széndioxid-kibocsátó ágazat – mutatott rá felszólalásában.
A mechanizmus célja az, hogy minimalizálja az úgynevezett szénszivárgás veszélyét, így a javaslat erősíti az EU éghajlatpolitikai törekvéseit és támogatja az unió belső piacon létrehozott termékek versenyképességének megőrzését – érvelt a képviselő.
A vezérszónok hangsúlyozta, a klímaváltozás mérséklésének költségeit leginkább az okozóknak, vagyis a legnagyobb szennyezőknek, a leggazdagabb államoknak és a legnagyobb multinacionális cégeknek kell állniuk.
Jobbik: fontos a karbonsemlegesség
Dudás Róbert (Jobbik) elmondta, frakciója támogatja és nagyon fontosnak tartja a törvényjavaslatot.
Beszélt arról is, üdvözlendőnek ítélik, hogy Magyarország igyekszik mindent megtenni a klímavédelemért, de azt hiányolta, hogy nemzetközi tárgyalásokon a kormány nem szorgalmazza a karbonsemlegességet. Kényes téma lehet Kínával, Oroszországgal, vagy az Egyesült Államokkal szemben kritikákat megfogalmazni – vélekedett, hangsúlyozva, a nagy kibocsátóknak is végre kell hajtaniuk az egyezményeket.
Szóvá tette, hogy a napelemekkel kapcsolatos jelenlegi szabályozás nem csökkenti a lakosság terheit, ugyanis jelentős önerő mellett tárolókapacitást is ki kell alakítaniuk.
Mindent meg kell tenni a karbonsemlegesség elérése érdekében, de az plusz terhet ne rójon a lakosságra – kérte.
A frakciók támogatásukról biztosították az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról rendelkező törvényjavaslatot szerdán az Országgyűlésben, ahol elkezdődött az atomenergiáról szóló, valamint több energetikai tárgyú törvény módosításának általános vitája is.
A karbonintenzitás ellensúlyozása
KDNP: a klímacélok megvalósításához a rezsicsökkentés fenntartása mellett kell közelebb kerülni
Hollik István (KDNP) a 2050-ig tervezett magyarországi klímasemlegesség eléréséhez négy szempontot említett: a klímasemleges gazdaságra történő átállás költségeit a jelentős szennyező országokkal, vállalatokkal kell megfizettetni. A rezsicsökkentést fent kell tartani. Elfogadhatatlan, hogy az EU a kohéziós forrásokból akar forrásokat átcsoportosítani klímavédelemre. Atomenergia nélkül nincs klímasemlegesség – rögzítette.
A törvényjavaslat alapján bevezetett, importárukra vonatkozó díjról azt mondta: végre egy olyan intézkedés, amely védi az európai gazdaság érdekeit, nem úgy, mint az ukrán gabona behozatalának engedélyezése, vagy a szankciós rendszer.
Mi Hazánk: adó fizetése helyett telepítsenek erdőt a nagy kibocsátók
Dócs Dávid (Mi Hazánk) is frakciója támogatását jelezte, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat nyomán drágulni fog az import.
A Mi Hazánkat Európa egyetlen nemzeti radikális zöldpártjának nevezve annak megfontolását is javasolta, hogy a szén-dioxid-kibocsátás miatt adóval sújtott vállalatoknak inkább írják elő, hogy telepítsenek erdőket, hiszen a semlegesítés lenne a cél.
LMP: nemzeti sorskérdés a klímaváltozás hatásainak mérséklése
Keresztes László Lóránt (LMP) közölte, támogatni fogják az előterjesztést, ugyanakkor kritizálta, hogy a nemzeti klímavédelmi hatóság működését nem törvényben, hanem rendeletben fogják szabályozni.
Hangsúlyozta, nemzeti sorskérdés, hogy Magyarország mindent megtegyen a klímaváltozás hatásainak mérsékléséért.
Rámutatott, amikor a kormány hibás brüsszeli szankciókról beszél, gyakoroljon önkritikát, hiszen minden szankciót megszavazott. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon jelentős támogatást kapnak a szennyező multinacionális cégek, és olyan rendelet van hatályban, amely a szennyezés következményei alól is mentesíti őket.
Az LMP-s politikus közölte, nem tudják elfogadni, hogy a kormány olyan iparpolitikát akar megvalósítani, amely jellemzően idegen tulajdonú, külföldi ipari nagyvállalatok érdekében 2030-ig 50 százalékkal megnöveli Magyarországon a villamos energia felhasználását. Ezt a magyar adófizetőknek kell fizetnie – mondta.
Azt tudakolta, nem vállal-e túlzott kockázatot a kormány, amikor ilyen iparpolitika mellett döntött, az atomenergiára alapoz, holott a paksi beruházás engedélyei hiányoznak.
Az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.
Zárszó
Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára beszámolt arról, hogy szerda reggel 9 órakor Magyarország villamosenergia-ellátása 76 százalékban karbonmentes volt. Hozzátette: Magyarországnak van egy 2000 megawattos atomerőműve és majdnem három paksnyi napelem termel energiát a magyar hálózatba.
Kitért arra is, hogy a szélenergiával kapcsolatban tárgyalnak az Európai Bizottsággal, van előrehaladás, de még nincs vége a tárgyalásoknak.
Elmondta, a klímavédelmi célok elérésekor nem terveznek adókat kivetni, hanem ösztönző programokban gondolkodnak.
Az iparpolitikával kapcsolatban azt hangsúlyozta, Európának érdeke, hogy komoly pozíciókat foglaljon el azokban az iparágakban, amelyek hozzájárulnak a klímavédelmi elvárások teljesítéséhez. Ehhez ipari tevékenységre is szükség van, például az elektromobilitásra – magyarázta. Szerinte a növekvő villamosenergia-fogyasztás csak részben tudható be az iparvállalatoknak, emellett van egy elektrifikációs trend is.
Atomenergia, energiahatékonyság
Előterjesztő: az energiaszuverenitást erősítik a javaslatok
Az atomenergiáról, az egyes energetikai tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról, továbbá a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról és az energiahatékonyságról szóló törvények módosításának együttes általános vitájában Steiner Attila államtitkár azt mondta, az ukrajnai háború és Brüsszel elhibázott szankciói miatt kialakult helyzetben egész Európában felértékelődött az energiabiztonság. Ráadásul Brüsszel azt is akarja, hogy Magyarország törölje el a rezsivédelmet – tette hozzá.
Közölte, a kormány továbbra is mindent megtesz, hogy szavatolja az ország energiabiztonságát, folytassa a diverzifikációt, az importfüggőség csökkentését és egyre jelentősebb szerepet szán az országban megtermelhető megújuló energiáknak. A kormány elkötelezett a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása, valamint a Paks II. beruházás megvalósítása mellett – jelentette ki.
A törvénymódosításokat nagyon átfogónak nevezte, amelyeknek az a célja, hogy Magyarország energiaszuverenitását még hatékonyabban tudják támogatni.
Az államtitkár szerint a törvénymódosítás változatlanul magas szinten garantálja a nukleáris biztonságot és elősegíti a hatósági felügyelet hatékonyságának növelését. Az energiahatékonyságról azt mondta, az országnak előírt célok teljesítését érintik, a kormány által indított szakpolitikák energiamegtakarítási eredményeinek eléréséhez kellenek.
Hozzátette: a villamos energia esetében segítenék a termelői egységek csatlakozását, de lesznek változások a megújuló energiaforrásokból előállított energiával kapcsolatban is.
Fidesz: Az energiabiztonság szavatolását támogatja a módosítás
Szeberényi Gyula Tamás, a Fidesz vezérszónoka azt hangsúlyozta: az energiabiztonság szavatolását támogatja a módosítás, amely új, a jelenleginél hatékonyabb felügyeleti koncepciót vezet be a létesítési időszakban, a folyamatos felügyeletet nem csorbítva, változatlanul hagyva a hatályos biztonsági követelményeket, továbbra is magas szinten garantálja a nukleáris biztonságot.
Hozzátette: elfogadása esetén a módosítás optimalizálja az engedélyezési folyamatot.
A képviselő kiemelte: a két jogszabály módosítása a Magyarország számára előírt energiahatékonysági feladatok teljesítése érdekében szükséges, mivel az adatok követésére eddig nem jött létre megfelelő monitoring-rendszer, ezért már korábban is csak a ténylegesen megvalósultnál kevesebb megtakarítást jelenthetett az uniós szakszerveknek az ország.
A vezérszónok hangsúlyozta: a módosítás célja az, hogy a villamosenergia-piac működése során szerzett tapasztalatok alapján korrigálják a rendszert, és garantálják az energiabiztonság fenntartását.
Emlékeztetett arra: a kormány legfontosabb feladata hosszú távon érvényesíteni az ellátásbiztonság és a versenyképeség szempontját. A képviselő az ellátásvédelem magasszintű megvalósítása érdekében kérte képviselőtársai támogató szavazatét.
DK: Ezt a törvénytervezetet vissza kell vonni
Ezt a törvényjavaslatot azonnali hatállyal vissza kell vonni – jelentette ki Varju László (DK), aki döbbenetesnek nevezte, amit a kormányzat tesz ebben az ügyben, mondván, expozéjában az államtitkár az indítvány érdemi részéről nem beszélt.
A képviselő szerint hajmeresztő, hogy törvényben akarják rögzíteni: ha az Országos Atomenergia Hivatal nem reagál 15 napon belül a hozzá benyújtott, akár százezer oldalas anyagokra, akkor a dokumentumok a törvény erejénél fogva elfogadottnak minősülnek.
Szerinte így bejelentési folyamatokat lényegében tudomásulvétellé alakítanak, ezzel a „lényegében meg nem indult Paks II. beruházást” megpróbálják átlendíteni a holtponton, hogy a kiválasztott kivitelezővel, a benyújtott dokumentációk alapján meg lehessen valósítani a bővítést.
Önök elköteleződtek az orosz kiszolgáltatottság mellett, és mindenáron a Paks II. szerződést akarják megvalósítani – mondta Varju László, aki szerint a módosítás okkal vetheti fel az európai nukleáris biztonság felett őrködő szervezetek kifogásait.
Pártja álláspontját tolmácsolva a vezérszónok azt hangsúlyozta: a megújuló energiákra átállással, a jelenlegitől teljesen eltérő stratégiával kell a biztonságos megoldást találni. A törvénymódosítással kapcsolatban úgy nyilatkozott, rájuk az elfogadás során „tettestársként biztosan nem számíthatnak” kormányoldalon.
KDNP: Az energiabiztonság fenntartása a cél
Az energiabiztonság fenntartásának fontosságát hangsúlyozta felszólalásában Mihálffy Béla (KDNP), megemlítve: a törvényjavaslat célja, hogy a kormány hatékonyabban, az uniós szabályoknak megfelelően járhasson el a területen.
Megemlítette: elfogadása esetén a javaslat hatékonyabb felügyeleti koncepciót vezet be, nem csorbítva a létesítmények feletti kontrollt, nem érintve a biztonsági követelményeket, valamint hozzáférési jogot biztosít a szakminiszternek a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal energiahatékonysági adataihoz.
A képviselő kiemelte: az Európai Bizottság felé teljesítendő jelentéstételt csak abban az esetben tudja teljesíteni a kormány, ha ismeri a vonatkozó adatokat. Hangsúlyozta azt is: a kormány erőfeszítései segítettek, segítenek az energiabiztonság fenntartásában, de azt is megemlítette, kormányzásuk idején baloldali politikusok lelkes elkötelezettjei voltak a paksi bővítésnek.
MSZP: A tervezet lényege Paks II. engedélyezésének gyorsítása
Kunhalmi Ágnes (MSZP) elmondása szerint a javaslat lényegében annak a Paks II.-nek az engedélyezéséről szól, amelynek már működnie kellene az eredeti tervek szerint, ehhez képest sehol nem tart a projekt. Ezért a kormány megpróbálja gyorsítani, azt állítva, hogy ez nem veszélyezteti a nukleáris biztonságot.
Az energiahatékonysági törvény módosítása beismerése annak, hogy a Fidesz-kormány korábban sem adott prioritást az energiahatékonyság növelésének, az energetikai törvények módosítását célzó salátatörvény pedig mindenről szól, csak arról nem, ami az embereket érdekli: mikor fejezi be a Fidesz az emberek sarcolását a 767 forintos gázárral, mikor fejezi be az MVM tisztességtelen, megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot és hogyan fog működni normálisan az állami cég ügyfélszolgálata – vetette fel.
Elmondta: az atomenergia-törvény módosítása elsősorban a Paks II. beruházás engedélyezési eljárásait rövidíti és teszi könnyebben alakíthatóvá.
Az MSZP szerint széles körű társadalmi vita után népszavazást kellene tartani az új atomerőmű építéséről – közölte.
Értékelése szerint az energiahatékonysági törvény módosítása inkább tűnik az uniós jogharmonizációs törekvések kipipálásának, mint valódi intézkedésnek. A kormány 2010 óta százmilliárdokat költött cégvásárlásokra, miközben a rossz állapotú lakásállomány energetikai felújításának támogatására nem indult program – nehezményezte.
Megfontolandónak nevezte, hogy a kötelező folyékonytüzelőanyag-készletezési kötelezettség a hazai erőművek versenyképességét csökkenti, ellenezte továbbá azt a módosítást, amely hatályon kívül helyezi a megújuló forrásból származó energia számára eddig a hálózati hozzáférés során elsőbbséget biztosító rendelkezéseket.
Párbeszéd: A módosításnak egyetlen közcélú eleme sincs
Berki Sándor (Párbeszéd) szavai szerint a módosító javaslat egy olyan saláta, amelynek egyetlen közcélú, a közösség javát szolgáló eleme sincs.
Nehezményezte, hogy a kitermelt kő, kavics és homok mennyiségéről ezentúl a bányavállalkozó nyilatkozhat majd, de ez üzleti titok lesz egy olyan országban, ahol az érintett szektor legnagyobb vállalkozóját Orbán Győzőnek, a második legnagyobbat pedig Mészáros Lőrincnek hívják.
Szintén ellenezte, hogy a villanyvezetékekbe belenövő növényzet nyírásának költségét az áramszolgáltató ezentúl ráverheti a tulajdonosra, valamint azt is, hogy az energiaközösségekből a módosító kizárja a civil szervezeteket.
Igazi merényletként értékelte az atomtörvény módosítását, elmondása szerint ugyanis a Fidesz-kormány tovább faragná az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) ellenőrzési jogköreit.
A Paks II.-t építő Roszatom nem képes az EU-s normának megfelelő terveket benyújtani, Finnországból emiatt már el is küldték, az OAH ehelyett nekiállt húzni az időt – idézte fel, hozzátéve: ennek a gyakorlatnak akar most a kormány véget vetni. Ezért létrehoznának két új bejelentési formát, így amit eddig érdemben vizsgált a hatóság, azt most csak tudomásul venni lesz joga, sokkal rövidebb határidővel – jegyezte meg.
Jelentősen gyengül tehát a hatósági kontroll a Roszatom oroszországi gyártási tevékenysége felett – értékelt, hangsúlyozva: a magyar kormány a nukleáris biztonság fellazítását is vállalja annak érdekében, hogy a Roszatom útját egyengesse.
Mi Hazánk: Ne lehessen salátatörvényeket benyújtani
Toroczkai László (Mi Hazánk) azt javasolta, hogy ne lehessen a mostanihoz hasonló salátatörvényeket beterjeszteni, mert a kormányoldal mindig elrejt bennünk aknákat. A mostani tervezetet azonban a Mi Hazánk elvi okokból sem tudja elfogadni – jegyezte meg.
Feltette a kérdést: hogyan lehetséges, hogy a kormány a mai napig nem tudja garantálni azt, hogy ha a földgáz beszerzési ára csökken, ez a hazai energiaárakban is jelentkezzen? Az árakkal való trükközést problémásnak tartjuk, ugyanez érvényes az atomenergiára is – emelte ki.
Elismerte, hogy az energiafüggetlenség érdekében szükség van a paksi bővítésre, de emellett hangsúlyozta a zöld energia és a hibrid energiafüggetlenség fontosságát. A paksi atomerőmű bővítését a Mi Hazánk akkor támogatja, ha a beruházás a magyar embereknek alacsonyabb számlákat fog jelenteni.
Ijesztőnek nevezte a radioaktív hulladék elhelyezéséről szóló szabályozás módosítását, amely értékelése szerint az alaptörvénnyel is ütközik, a napelemekkel kapcsolatos szabályok nagy részének megalkotására pedig még a napelembumm előtt lett volna szükség – közölte.
Ez a salátatörvény nemcsak azért elfogadhatatlan, mert 11 módosító javaslatot tartalmaz, hanem azért is, mert nem védi a magyar fogyasztókat – összegzett.
LMP: Hivatalban van-e még Lantos Csaba?
Keresztes László Lóránt (LMP) azt kérdezte: hivatalban van-e még Lantos Csaba, vezeti-e még az Energiaügyi Minisztériumot?
Kifogásolta, hogy néhány hete egy olyan veszélyhelyzeti intézkedést hozott a kormányzat, amellyel leépítette a környezetvédelmet. A miniszter akkor a szabályozás pontosítását ígérte, az mégis még mindig hatályban van.
Bírálta a minisztert, amiért még az energiáról szóló jogszabálymódosítások vitájánál sincs jelen az Országgyűlésben. Elfogadhatatlannak ítélte azt is, hogy fontos törvényeket összevontan tárgyal a Ház, mert így szerint azokról nem folytatható érdemi vita.
Az atomtörvényről szólva kijelentette: annak indoklásából nem derül ki, mi szükség van a változtatásra.
Fontosnak nevezte az energiaszuverenitás növelését, azt, hogy az ország egyre önellátóbb legyen.
Feltette a kérdést: az oroszok képesek lesznek-e valaha a magyar és az uniós előírásoknak megfelelő tervdokumentációt összeállítani a Paks II. projekthez? Arra is választ várt: mi a kormány álláspontja a nukleáris hulladékok végleges elhelyezéséről?
Arra is rákérdezett: mi a szándéka a kormánynak a magyarországi uránnal? Emlékeztetett: egykor a pécsi uránbányának hatalmas környezetpusztító hatása volt, a rekultiváció pedig soha nem ér véget.
Az Országos Atomenergia Hivatalról szólva közölte: a hivatal láthatóan védi a nukleáris biztonsági szempontokat, és jó okkal nem adta még ki az engedélyt a paksi építkezés megkezdéséhez.
Választ várt arra: a hivatalnak mi az álláspontja a módosításról?
A vízgazdálkodásról szólva azt mondta: pártja régóta sürgeti a vízmegtartás javítását és az áttérést az annak megfelelő tájgazdálkodásra.
DK: A javaslat elfogadhatatlan
Varju László (DK) elfogadhatatlannak nevezte a beterjesztett javaslatot. Szerinte kockázatokba kergeti a kormány a javaslattal az országot.
Azt mondta: a kabinet minden lehetőséget elmulasztott, hogy az atomenergia helyett a megújuló energiaforrásokat helyezze előtérbe.
A Paks II. szerződés aláírásával kapcsolatban kijelentette: elfogadhatatlan, hogy suttyomban írták alá a szerződést, anélkül, hogy arról vitát folytattak volna le Magyarországon. A Paks II.-vel szerinte a kabinet kormányközeli cégeknek akar kedvezni.
Azt mondta: az üzemidőhosszabbítást is csak úgy szabad megvalósítani, ha előtte a szakma számára is garantálják, hogy nem merülnek fel kockázatok.
Jelenleg már több energia termelődik napelemek által, mint a paksi erőműben – mondta. Szerinte közösségi, települési megoldásokat lehetne a napenergiára építeni.
A képviselő is hiányolta a szakminiszter jelenlétét a vitában.
Zárszó
Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára zárszavában hangsúlyozta: Magyarországon és azokban az országokban, ahol az erőforrások szűkösen állnak rendelkezésre, az atomenergia nem megkerülhető opció.
A paksi blokk üzemidő-hosszabbítását az előzetes adatok szerint lehetségesnek nevezte, azonban előtte alaposan meg kell vizsgálni azt. Hozzátette: a hosszabbítás nem egy Paks II.-t felváltó kezdeményezés, hanem mindkettőre szükség van az elektrifikáció növekedése miatt.
Közölte: Paks II. rendelkezik minden uniós jóváhagyással a technológiára, a beszállítóra, és a fűtőelemekre is, és Magyarországnak az a célja, hogy ha Paks II-. elkészül, az – ellentétben a finn példával – száz százalékban magyar tulajdonban legyen és száz százalékban magyarok üzemeltessék azt.
A napelemek terjedése terén Magyarország Európában a top ötben van, jelenleg több mint ötezer megawattnyi napelemes kapacitás van a magyar villamosenergia-hálózaton – mondta.
Steiner Attila kiemelte: a javaslat nem csorbítja a nukleáris biztonságot, nem sérti az Euratom szerződés semmilyen rendelkezését, és nem eredményezi a hatósági felügyelet mértékének, színvonalának csökkentését sem. Minden engedélyköteles berendezés továbbra is az marad, csak ésszerűsítenek, és a duplikációkat veszik ki a rendszerből.
Arra is kitért: a nukleáris hulladék tárolása kapcsán semmi új innovációról nincs szó, és uránbányászatra sincs bányatelek létesítve Pécs környékén, ezért a kérdés nem aktuális.
Az államtitkár jelezte: a kormány jó úton halad a fenntarthatóságban, már 37 százalékkal csökkentették az üvegházhatású gáz kibocsátást Magyarországon, de az energiaátmenethez új technológiákra, beruházásokra, zöld iparra van szükség.
A környezetvédelmi termékdíjról és a hulladékról szóló törvények módosítása
Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára közös feladatnak nevezte a jövő építését. Ezért a kormány olyan gazdaságpolitikai intézkedéseken dolgozik, amelyek elősegítik a körforgásos gazdaság kialakítását, a gazdálkodási tevékenységek és a környezet védelmének összekapcsolódását – jelentette ki
Közölte: a július elsejétől felállt új koncessziós modell a hulladékgazdálkodásban a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása és az uniós célértékek határidőre történő teljesítése mellett egységesen magas színvonalon biztosítja a szolgáltatást Magyarországon. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásban az átállásban fennakadás nem volt – jelezte.
Az államtitkár szerint a törvényjavaslat a hulladékgazdálkodás koncessziós rendszerének kezdeti tapasztalatai alapján pontosít több részletszabályozást.
Első részben a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényt módosítja a NAV által jelzett ellenőrzési jogkörrel kapcsolatos probléma megoldására.
A javaslat második része a hulladékról szóló törvényt módosítja több ponton – ismertette az államtitkár. Ebben pontosítják az építési-bontási hulladék fogalmát az EU vonatkozó irányelvével összhangban annak érdekében, hogy az átalakítások, felújítások hulladéka is alá tartozzon. Továbbá egyértelműsítik az önkormányzatok közfeladatellátásban való részvételét, módosítják a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és intézményi részlettevékenység fogalmait, illetve kis mértékben változtatják az eljárási szabályokat.
Rendezik emellett a pénzügyi garanciák rendszerét, az illegális hulladéklerakók felszámolásához a javaslat az átadáshoz kapcsolódó belső koherenciát teremti meg. Biztosítják azt is, hogy a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal a hulladékhasznosítóktól adatokat kérjen be a megalapozott kompenzációszámítás érdekében, valamint az iskolai papírgyűjtés ösztönzésére vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz a törvényjavaslat – sorolta.
Raisz Anikó szerint a módosítások célja, hogy elősegítsék a körforgásos gazdaság kialakítását.
Fidesz: Átláthatóbbak, gyakorlatba illeszthetőbbek lesznek a törvények
Ferencz Orsolya (Fidesz) azt mondta, a változtatások által átláthatóbb, gyakorlatba illeszkedőbb törvények születnek.
Beszámolt arról is, hogy a települési hulladék újrahasznosításának arányában a visegrádi országok között a legjobb eredményt érte el Magyarország, de még így is elmaradunk az uniós átlagtól – ismertette.
Közölte azt is: egy felmérés szerint az európai állampolgárok szerint a három legégetőbb környezetvédelmi kérdés között van a hulladék mennyisége. A helyzet leghatékonyabb kezelése pedig az emberek szerint is az, ha változtatunk a fogyasztási és termelési módokon. Változtatást sürgetett például a csomagolástechnikában.
Beszámolt arról, hogy uniós elvárás a begyűjtött települési szilárd hulladék csökkentése. Minél gyorsabb átállást sürgetett a körforgásos gazdaságra.
Az új jogszabály a hulladékot nyersanyagkét kezeli, ezzel a gyártókat is arra ösztönzi, hogy már a gyártásnál visszaszorítsák a felesleges anyaghasználatot.
A magyarok szeretnek vigyázni a környezetükre, fontos számukra a környezetvédelem, így az emberek hozzáállására is lehet alapozni – hangsúlyozta.
Mindkét módosítandó törvény esetében a cél azok tökéletesítése. A termékdíjról szóló jogszabály módosítása az ellenőrzési jog körüli problémákat orvosolja az adóhatóság jelzése alapján. A hulladéktörvény a negyedik hónapja működő koncessziós rendszer tapasztalatai alapján változik – mondta el. Pontosítani kellett például az építési és bontási hulladék fogalmát.
Párbeszéd: Nagyobb lesz a baj, mint eddig
Berki Sándor (Párbeszéd) szerint a jogszabály elfogadásával nagyobb lesz a baj, mint eddig.
Kijelentette: 2010-ig a hulladék újrahasznosításának mutatói folyamatosan javultak, 2010 óta viszont romlanak. A gondok egy része pedig most keletkezett, miután a MOHU nevű monopolcéget rászabadították az eleve kivégzett ágazatra – fogalmazott.
Ezzel szerinte Európa legdrágábban működő és legkevésbé hatékony rendszere jött létre. Eközben a hatékonyan működő kis- és közepes vállalkozások sorát lehetetlenítették el a szektorban.
Bírálta, hogy a kormány alapjaiban alakította át a hulladékgazdálkodási rendszert, anélkül, hogy az érintettekkel konzultált volna. Ezt követően a települési hulladékgazdálkodás sok helyen nem működött, többször a katasztrófavédelmet kellett bevonni a munkába, miközben az uniós előírások sem teljesültek – jelentette ki. Magyarország egyre távolodik a célszámok teljesítéséről – mondta.
Problematikusnak nevezte a hulladékgazdálkodásra kialakított koncessziós rendszert, amelyben az állam hatalmas áremeléseket tesz lehetővé és bebetonozta a Molt a piaci szereplőkkel szemben.
Kifogásolta, hogy a társaság úgy nyerte el a koncessziót 35 évre, hogy engedélyt és a legtöbb területen szakmai referenciát sem írtak elő számára.
A koncesszió működése óta a hulladékgazdálkodás szinte minden mutatója romlott, tovább csökkent a visszagyűjtött és újrahasznosított hulladék mennyisége és aránya is, miközben a rendszer sokkal drágábban működik – jelentette ki.
Működésképtelennek nevezte a rendszert, amelyből szerinte mindenki menekülne. Ezért kötelezi a javaslat az önkormányzatokat az együttműködésre a MOHU-val – mondta. Szerinte azonban az okozott katasztrófát nem lehet jogalkotási fércművekkel helyrehozni.
KDNP: A tervezet a szemléletváltás megszilárdulásának bizonyítéka
Földi László (KDNP) közölte: a módosítás egy olyan szemléletváltás tartóssá szilárdulásának bizonyítéka, amely elengedhetetlenül szükséges a megváltozott piaci és környezeti viszonyok között működő gazdaság fenntartásához és minél nagyobb mértékben körforgásossá tételéhez.
Az 1995-ben bevezetett környezetvédelmi termékdíj legfontosabb célja, hogy pénzügyi forrásokat teremtsen a termékek előállítása, forgalmazása és felhasználása során okozott környezeti károk megelőzéséhez és csökkentéséhez. A kormány az elmúlt években ennek a díjtételnek a szabályait a változó valósághoz igazította, most is ez történik – emlékeztetett.
A módosítások részben a NAV által jelzett problémák feloldását, a működőképesség elősegítését szolgálják – mondta.
A hulladékkezelést érintő változtatások közül kiemelte, hogy ezentúl a tulajdonos sem tagadhatja meg a kezelésre átadott hulladék átvételét, a jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében nyilvánossá tehetők a kiemelt hulladékjogi szabályszegést elkövetők adatai, a tervezet pontosítja továbbá az építési bontási hulladék fogalmát, míg a pénzügyi garancia képzésére kötelezettek aránytalan terhei mérséklődnek. LMP: a javaslatnak vannak pozitív elemei, de hiányosságai is
Keresztes László Lóránt (LMP) vitatta a kormány azon állítását, hogy az illegális hulladéklerakókkal szemben eredményeket tudtak volna elérni.
Rendszerszintű problémák teszik lehetetlenné a küzdelmet, tömegesen hozzák be például Magyarországra a műanyag hulladékot, azokat illegális lerakókban elhelyezve – közölte.
A legdurvább esetként a Tamási határában felfedezett illegális hulladéklerakót említette, tovább példákat is sorolva. Akkor lehet küzdeni az ilyen illegális lerakók ellen, ha a hatóságok megfelelő eszközöket kapnak hozzá – figyelmeztetett.
Összegzése szerint a jelenlegi javaslatban vannak elemek, amelyeken látszik a jobbító szándék, kritikákat is megfogalmazott azonban.
A hulladéklerakót működtető állami cégeknek ezentúl nem kell környezetvédelmi céltartalékot képezniük, az államnak pedig nem kell célelőirányzatot biztosítania a költségvetésben az elhagyott hulladék felszámolására – nehezményezte, potenciális veszélyforrásként megjelölve az akkumulátorgyárak tömeges behívását is.
DK: Szükséges a helyzet újragondolása
Varju László (DK) hozzászólásában az illegális hulladéklerakókra utalva szükségesnek nevezte a helyzet újragondolását.
A javaslat szerint az állami cégek mentesülnek a környezetvédelmi céltartalék képzésének kötelezettsége alól, így az esetleges kármentesítés állami kiadást jelent majd, eltüntetve a közvetlen felelősséget – hívta fel a figyelmet.
Érintőlegesen módosulnak az iskolai papírhulladék gyűjtésének szabályai, ám továbbra is jogbizonytalanság áll fel a papírhulladék átvétele kapcsán, ráadásul a tervezet több pontja arra irányul, hogy feloldjon bizonyos környezetvédelmi szempontokat, így Magyarországra hulladékbehozatal irányulhat külföldről – nehezményezte.
Aggályosnak nevezte azt is, hogy az állam mentesítené a vállalatait bizonyos környezetvédelmi előírások alól.
Felidézte a hulladékgazdálkodási rendszer közelmúltbeli átalakítását, emlékeztetve arra, hogy végül a Mol Nyrt. nyerte el a 35 évre szóló koncessziós pályázatot, a vállalat így maga döntheti el, milyen alvállalkozókat von be – közölte.
Képviselői hozzászólások
Ferencz Orsolya (Fidesz) köszönetet mondott Keresztes László Lórántnak (LMP) hozzászólása szakmaiságáért, majd megjegyezte, hogy több más ellenzéki felszólalásban ennek nyoma sem volt. A durva, politikai, személyeskedésig, sértegetésig menő méltatlan hozzászólásban az mutatkozik meg, hogy a felszólalónak fogalma sincs a témáról – tette hozzá.
Pedig az emberiség egy folyamatosan növekedő, nagy problémával néz szembe, amelyet a nemzeti és nemzetközi szabályozásoknak folyamatosan után kell követni. Így a problémakör nem fog egy módosítással véget érni – mutatott rá.
Fazekas Sándor (Fidesz) szerint abban, hogy az állam államosítja az önkormányzati területhez tartozó különböző feladatokat, fogalmilag kizárt az államosítás. Ugyanis az önkormányzat is az állam része, az önkormányzatok az állami feladatellátás részeként az állam területi szervezeti, és ennek megfelelően kapják a feladatokat valamint a szükséges pénzeszközöket – fejtette ki.
Zárszó
A vita lezárását követően Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára emlékeztetett arra, hogy a hulladékbehozatalra szigorú alaptörvényi rendelkezések vonatkoznak, majd kiemelte: évente 20 millió tonna hulladékot termel Magyarország, ennek csupán egynegyedét érinti a koncesszió.
Jelezte, hogy a hulladékgazdálkodás szereplői továbbra is sokrétűek maradnak, hiszen a koncesszión belül alvállalkozóként, azon kívül pedig piaci alapon is részt vesznek a munkában, mert szükség van rájuk.
Azt is megjegyezte: az NHKV Zrt-t nem vásárolja meg a MOHU Zrt, a céltartaléknál pedig a mögöttes felelősség megvan, nem vontak el forrást a hulladékgazdálkodástól.
Az államtitkár helyes iránynak tartja, hogy az európai előírásokkal összhangban Magyarország a fenntartható jövőt a gyermekeinknek úgy biztosítsa, hogy eközben gazdaságilag is fejlődik, megtartja a munkahelyeket és a környezetet.
Az illegális hulladéklerakók problémájáról szólva elmondta: a Tiszta Magyarországért program és a hulladékradar segítségével több mint félmillió tonna illegális hulladékot összeszedtek.
Raisz Anikó kiemelte: a kormány a szemléletformálást is fontosnak tartja, ezért büszke arra, hogy ma már Magyarországon minden negyedik gyermek zöld óvodába jár.
Víziközmű-szolgáltatás
Energiaügyi Minisztérium: A tapasztalatok indokolják a változtatást
A hatósági tapasztalatokkal indokolta az Energiaügyi Minisztérium víziközmű-ágazatért felelős államtitkára a májusban elfogadott víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosítását. V. Németh
Zsolt elmondta: a változtatás célja a szolgáltatás színvonalának javítása és a hosszú távú hatékony működés biztosítása.
Jelenleg 37 engedélyes szolgáltató végzi a vízszolgálatást az országban, a lakások 83,5 százaléka rendelkezik szennyvízelvezetéssel és 85,6 százaléka ivóvízellátással – ismertette.
A módosítás értelmében korlátozható lesz azon műszaki adatok ismertetése, amelyek kiadása nemzetbiztonsági kockázatot hordoz – számolt be.
A különdíj ellenében végezhető szolgáltatások tekintetében szűkül a szabályozandó terület, így a szolgáltatók rugalmasabban végezhetik azokat.
Több esetben problémát okoz az integrációs folyamatban, hogy a tulajdonos önkormányzatok egyhangú döntése szükséges ahhoz, hogy a közművet átruházzák az államra – mondta. A változtatás ezért azt írja elő, hogy ahhoz az önkormányzatok egyszerű többségi döntése is elegendő lesz.
Az állami tulajdonú bérlakások és szállók után a jövőben nem kell víziközmű fejlesztési hozzájárulást fizetni.
A kormány folyamatosan vizsgálja a finanszírozási lehetőségeket – folytatta. Beszámolt arról, hogy a tárca 150 milliárd forintot fordít a szolgáltatásban részt vevőknek idén, felújításra.
Fidesz: Indokolt a módosítá
Szeberényi Gyula Tamás (Fidesz) azt mondta: több mint egy évtizedes tapasztalatok indokolják a módosítást.
A kormány a felhatalmazó rendelkezések közül törli a víziközmű szolgáltatás díja szerkezetére vonatkozó felhatalmazást, mivel azt a törvény tartalmazza – ismertette. A piaci szolgáltatók rugalmasabban nyújthatnak külön díj ellenében szolgáltatást, az erről szóló szabályok köre ugyanis szűkül.
A 2012. július 15. előtt keletkezett üzemeltetési szerződések szövegezése eltérhet a törvényben foglaltaktól, így indokolt annak egységesítése a jövő év végéig – jelentette ki.
Azzal is egyetértett, hogy az állami tulajdonú bérlakások és szállók üzemeltetőjének ne kelljen közműdíjat fizetni.
Hangsúlyozta: közös cél, hogy minden magyar ember tiszta és egészséges ivóvízhez jusson. Ezt szolgálja az integráció és az, hogy a szolgáltatói árképzés is szabályozottá vált.
DK: Szelíd erőszak a módosítás
Varga Zoltán (DK) szerint amire rámutat a keresztapa, azt a verőlegények megpróbálják elvenni. Ismertetése szerint verőlegények helyett minisztériumi alkalmazottak jelentek meg az önkormányzatoknál, kérve, hogy adják át a vízkiközmű-vagyont, ingyen.
Jó pár önkormányzat azonban megmakacsolta magát, olyanok is, amelyek kormánypárti vezetéssel rendelkeznek. Ilyen Debrecen is – mutatott rá.
Úgy fogalmazott: hosszú évek türelmes munkájával sikerült tönkretenni az ágazatot, az önkormányzati cégek a pénztelenség miatt a csőd közelben billegnek.
Az önkormányzati közműhálózat hatalmas vagyon, sok ezermilliárd forintot ér – hangsúlyozta.
Szerinte azért erőltetik a drága közművagyon átvételét, mert az egy hatalomtechnikai eszköz. Amikor pedig megvan a vagyon, majd elkezdődik annak magánosítása – jelentette ki.
Az átalakítás szerinte kaotikus helyzetet okozott az önkormányzatok közműcégeinél.
Szelíd erőszaknak nevezte azt a módosítást, hogy a társult települési önkormányzatok egyszerű többséggel dönthetnek az átadásról.
Bírálta, hogy bizonyos adatokat nem kell megosztani majd a közvéleménnyel. Szerinte ez összefügg az akkumulátorgyárak építésével.
KDNP: A víziközművek működése nemzetbiztonsági érdek
Földi László (KDNP) rámutatott: a lakosság, a mezőgazdaság és az ipar vízszükségletének biztosítása a magyar kormány kiemelt fontosságú feladata, nemzetstratégiai kérdés, a módosítás is ennek szellemében született.
Egyszerűsíteni kell azt a rendszert, amely garantálja, hogy a vízszolgáltatás minden településen folyamatos, megbízható és fenntartható legyen, a kormány ezért olyan módosításokat javasol, amelyek könnyebbé teszik az állami szerepvállalást a nehéz helyzetbe került víziközművek működtetésében, újabb nagy tehertől szabadítva meg az érintett önkormányzatokat – jegyezte meg.
Emlékeztetett: a kormány a helyhatóságok segítségére sietett már a Magyar Falu Programmal, a Modern Városok Programmal vagy az önkormányzati adósságok átvállalásával is.
A javaslat korlátozná azon műszaki és gazdasági adatok megismerhetőségét, amelyek kiadása nemzetbiztonsági kockázatot jelent, egyértelművé teszi továbbá, hogy az állami tulajdonú költségvetési szerv kezelésében lévő bérlakások és szállók üzemeltetőinek ne kelljen víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie – közölte.
Hangsúlyozta: a tárgyalt módosítások szakmai jellegűek, a víziközművek működése pedig nemzetbiztonsági érdek.
MSZP: Azért államosítanak, hogy aztán újra privatizáljanak
Kunhalmi Ágnes (MSZP) emlékeztetett: a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszterek több mint egy évtizede nem hajtják végre a törvény rendelkezéseit, hiszen nem teremtették meg azt a szabályozási keretet, amely hosszú távon, fenntartható módon biztosítaná az ívóvízellátást és a szennyvíztisztítást. Ennek egyik legfontosabb eleme az az árrendszer, amely minden magyar polgár számára biztosítja a tiszta, egészséges ívóvízhez való hozzáférést, miközben a fenntartható gazdálkodásra ösztönöz.
Az ágazatért felelős miniszterek törvénysértő módon nem dolgozták ki a közműdíjakról szóló rendeletet, emiatt a szolgáltatók 2013 óta változatlan áron adják a vizet minden fogyasztónak, a befagyasztott árak pedig nem biztosítják a szolgáltatás fenntartásához szükséges beruházások fedezetét – emelte ki.
Elmondta: az árképzésben jobban meg lehetne különböztetni a lakossági és egyéb fogyasztókat, ma ugyanis Mészáros Lőrinc és Tiborcz István luxusszállodái vagy a vízzabáló akkumulátorgyárak ugyanúgy befagyasztott áron kapják a vizet, mint a minimálbéren élők. Mindezért a szolgáltatók évtizedes lemaradásban vannak a felújítási feladatokkal, ennek következményeivel pedig napi szinten szembesülnek az emberek a csőtörések vagy a csapból folyó, ihatatlan víz formájában – közölte.
Szavai szerint a kormány tudatosan hagyja lepusztulni az ágazatot, ez a javaslat pedig – csakúgy, mint az elmúlt évek módosítói – arról szólnak, hogy kizsarolja az anyagilag lehetetlen helyzetbe hozott önkormányzatoktól a szolgáltatók átadását.
Érdemes végiggondolni, mi történt a szintén államosított hulladékgazdálkodással – figyelmeztetett, hozzátéve: mindez a lakossági vízellátást veszélyezteti.
Jobbik: Az állam ingyen venné el az önkormányzati víziközművagyont
Dudás Róbert (Jobbik) arról beszélt, hogy az állam einstandolná, azaz ingyen venné el az önkormányzatoktól a víziközművagyont.
Kényszerűségből már sok, jellemzően kisebb önkormányzat átadta vízszolgáltatóit az állam számára, de a mostani javaslatból az látszik, hogy a kormány többre számított – jegyezte meg, emlékeztetve: ezért lettek eladósítva az elmúlt 10 évben az önkormányzatok.
Ennek következtében elmaradtak a szükséges felújítások, melyek pótlásához immár 3 ezer milliárd forintra lenne szükség – fűzte hozzá.
Felidézte: amikor megjelentek Magyarországon az akkumulátorgyárak, az emberek első gondolata a vízvagyon védelme volt, ez az aggodalom pedig a tavalyi súlyos aszályok idején csak súlyosbodott.
Ezért lenne szükséges, hogy a vízvagyon alkotmányos védelmet kapjon, és ne legyen privatizálható – hangsúlyozta.
Párbeszéd: Most omlik rá az adófizetőkre a kormány elhibázott rezsipolitikája
Berki Sándor (Párbeszéd) szerint most omlik rá az adófizetőkre a kormány elhibázott rezsipolitikája, becslések szerint legalább 3000 milliárd forintba kerül majd, amikor ki kell fizetni a vízhálózat tíz éven át elmaradt felújításának árát.
A rezsicsökkentés miatt a szolgáltatók veszteségesek, a vezetékes infrastruktúra rossz állapotban van, ezt a helyzetet pedig a kormány megpróbálja kihasználni az önkormányzati közművagyon lenyúlására – vélekedett.
Azt, hogy könnyebb lett visszavonni a szolgáltatási engedélyt, új zsarolási eszköznek, az ellátott lakossággal arányosan fizetendő ellátási díjat pedig sarcnak nevezte.
A Párbeszéd vezérszónoka szerint szükség van normatív politikai diszkriminációt kizáró támogatásra az önkormányzatoknak a kormány által szándékosan lerohasztott vezetékhálózat felújítására.
Az ellenzéki párt az is követeli, hogy az állam mindenhová juttassa el kötelező alapszolgáltatásként a vezetékes vizet, ahol életvitel szerűen élnek emberek, a külterületekre, zártkerti övezetekbe és a szegregátumokba is – mondta Berki Sándor.
Mi Hazánk: A javaslat az államosítás felgyorsítása
Szabadi István (Mi Hazánk) szerint a törvénymódosító javaslat lényege valójában a víziközmű társaságok államosításának felgyorsítása. Sérelmezte, hogy miért titkosítanának egyes nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva 30 évre a vízhálózatra, létesítményre és berendezésre vonatkozó adatokat.
A víz stratégiai fontosságú, korlátozottan rendelkezésre álló, sérülékeny, de jelentős gazdasági és társadalmi érdekekkel bíró erőforrás – hangsúlyozta.
A Mi Hazánk szerint a törvényjavaslat olyan utat nyit meg, amely csökkenti az önkormányzati vagyont. Az ellenzéki párt vezérszónoka azt mondta: az elvétel helyett inkább forrásokat kellett volna biztosítani az államnak a folyamatos karbantartásra és a felhasználói szám bővítésére, hiszen Magyarországon még mindig mintegy 200 ezer ember ellátása ismeretlen, elsősorban külterületeken.
Szabadi István szerint nemzetstratégiai kérdés, hogy Magyarországon mindenkinek zavartalanul rendelkezésre álljon a tiszta ivóvíz. Megoldásként javasolják helyi tározók létesítését, csapadékvíz adott területen tartását és a vízelvezető rendszerek újragondolását.
A javaslatot a Mi Hazánk rendkívül aggályosnak tartja – jelezte.
LMP: Veszélyben van az ivóvízellátás biztonság
Keresztes László Lóránt (LMP) a lefontosabb feladatnak és a legsúlyosabb kihívásnak nevezte a vízellátást, a vízbázisok védelmét és a vízkincs megóvását. Úgy fogalmazott: veszélyben van ma Magyarországon az ivóvízellátás biztonsága, válságban van a víziközművek rendszere, valamint vízbázisaink jelentős része veszélyeztetett.
Az LMP vezérszónoka azt mondta: nincs kellő szakmaisággal alátámasztva a kormány politikája, de a rendszerváltást követő egyik kormány sem vette komolyan a kihívást és nem fordított kellő forrást a rendszerre. A 2010 utáni időszakban duplájára nőtt a meghibásodások száma, húsz százalék alatti a megfelelő minősítésű vízrendszerek aránya, és huszonöt százalék a hálózati veszteség.
Keresztes László Lóránt szerint van pénz a költségvetésben, de a kormány nem erre költi el a forrásokat. A felelős döntés az lenne, ha jövőre legalább 400 milliárd forintot tervezne be a kormány karbantartási és pótlási munkákra függetlenül attól, hogy állami vagy önkormányzati tulajdonú a szolgáltató cég – javasolta.
DK: Miért veszik el a víziközművagyont az önkormányzatoktól?
Varga Zoltán (DK) arról beszélt, hogy Debrecenben szerinte nincs elegendő víz ahhoz, hogy ott akkumulátorgyár létesüljön.
Feltette a kérdést: miért jó az, hogy elveszik a víziközművagyont az önkormányzatoktól? Szerinte azért, mert oda akarják adni kormányközeli köröknek.
Kijelentette: nem ért egyet azzal, hogy a közműveknek nemzeti kézben kell lenniük. Azt is mondta: aki lop, az nem lehet nemzeti. Aki Magyarország közösségét meglopja, az nem nemzeti, hanem hazaáruló.
Később Latorcai János levezető elnök az elhangzottak miatt megvonta tőle a szót.
LMP: Meg kell óvni a természeti kincseket
Keresztes László Lóránt (LMP) azt mondta: a korábbi balliberális kormányzat is rengeteg olyan hibát követett el, amelyeknek káros hatásai voltak a víziközműhálózatra is.
A nemzet jövője múlik azon, hogy meg tudjuk-e óvni természeti kincseinket – jelentette ki. Hozzátette: súlyos veszélyben vannak a vizek, a közös természeti kincseink.
Kiemelte: a kormánynak meg kell kezdenie a konkrét cselekvést.
Ezt követően az általános vitát lezárták.
Zárszó
V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium víziközmű-ágazatért felelős államtitkára zárszavában kifejtette: a vitából úgy tűnik, apokaliptikus viszonyok vannak ebben az ágazatban, pedig erről szó sincs. Az elmúlt időszakban az ország vízellátása, a csatornázottság nagyon jól alakult, az ivóvízhálózat és a vezetékes szennyvízhálózat bővült, megduplázták a szennyvíztelepek számát – sorolta. Hozzátette: ebből is látszik, hogy nincs itt a vég.
Közölte: a vízbázisok okos használatával valamennyi helyen kielégíthetők az igények.
Az államtitkár üdvözölte a felszólaló képviselők elkötelezettségét az ágazat iránt.
Az NMHH 2022-es zárszámadása
Törő Gábor (Fidesz), a költségvetési bizottság előadója elmondta: a törvényjavaslat az NMHH, a Médiatanács, a Médiatanács kezelésében lévő előirányzatok és az MTVA zárszámadását tartalmazza. A hatóság 47,8 milliárd forintos kiadási és bevételi előirányzatához képest a zárszámadás szerint jelentős túlteljesítés jelentkezett: a bevétel 58,5 milliárd forint, a kiadás pedig 54 milliárd forint lett – ismertette. Ennek a legfőbb okaként az eredeti tervezéskor még nem ismert, adattörlő alkalmazással kapcsolatos költségeket nevezte meg.
Tájékoztatása szerint a Médiatanács költségvetésénél is jelentősen eltértek az eredeti tervtől, aminek oka, hogy a veszélyhelyzetre tekintettel a médiaszolgáltatási díjak befizetését felfüggesztették. Közölte: az MTVA költségvetése 131 milliárd forint volt az eredeti terv szerint, amihez hozzájárult egy hitelfelvétel, így az összes bevétel 134,6 milliárd forint volt, és a kiadások is ennek megfelelően emelkedtek.
Hangsúlyozta: a négy zárszámadást független könyvvizsgáló auditálta.
Simon Róbert (Fidesz) azt mondta: a Fidesz támogatja az NMHH 2022-es zárszámadási törvényjavaslatát. Kiemelte: a zárszámadást független könyvvizsgáló auditálta, megállapítva, hogy az a gazdálkodásról, a vagyoni helyzetről valós és megbízható képet mutat.
Nacsa Lőrinc (KDNP) úgy értékelt: mind az NMHH, mind a Médiatanács hatékonyan és felelősségteljesen gazdálkodott tavaly, nem halmozott fel hiányt, a bevételek összege mindkét esetben magasabb volt, mint a kiadásoké. Hangsúlyozta: az NMHH tavaly tovább folytatott számos fontos projektet, amely a fiatalok internetes tudatosságra nevelésével, az internetes gyermekvédelem kérdéseivel és a médiatudatossággal foglalkozik.
Szabadi István (Mi Hazánk) a médiabeli kiegyensúlyozottságot kérte számon az NMHH-n és a Médiatanácson. Szerinte ugyanis Magyarországon a legnagyobb médiabeli kirekesztettséget a Mi Hazánk szenvedi el, ezzel kapcsolatos panaszaikat azonban a Médiatanács elutasította. Szerinte Magyarországon nincs kiegyensúlyozottság a lineáris médiaszolgáltatásokra nézve, a közösségi médiában pedig példátlan cenzúra folyik, amely szintén leginkább a Mi Hazánkat érinti, de a médiahatóság a füle botját nem mozdítja ezekben a jogsértő ügyekben sem.
Azt is kifogásolta, hogy választások előtt a Mi Hazánk kiadványainak terjesztését megtagadták, és még pénzért sem lehetett hirdetésekhez hozzájutni. A regnáló kormány előfölényét kihasználva durván beleavatkozott a tájékoztatás kiegyensúlyozottságába – jelentette ki. Az NMHH jövő évi költségvetése
Törő Gábor (Fidesz) a költségvetési bizottság előadója elmondta, hogy az NMHH egységes költségvetésének kiadási főösszege jövőre 57,75 milliárd forint lenne. A javaslatban 775 fős létszámkeretet határoztak meg, ami 25 tagú bővítést jelent. A Médiatanács működési költségeire 554 millió forintot különítenének el, ez az öttagú tanács személyi juttatásai mellett a szakmai működést segítő szakértői keretet is tartalmazza.
A Médiatanács kezelésében lévő előirányzatok bevételi és kiadási főösszege egyaránt 820 millió forint lenne.
Az MTVA 2024-ben bevételi oldalon 142 milliárd forinttal számolhat a tervek szerint, amiből a kereskedelmi bevétel 7 milliárd forint, a közszolgálati hozzájárulás 135 milliárd forint – ismertette.
Fidesz: Támogatandó a javaslat
Simon Róbert Balázs (Fidesz) elmondta: támogatják az NMHH egységes költségvetési tervezetét. Azt kérte, ha konkrét kérdés merülne fel, azt a kulturális bizottság jövő heti ülésén tegyék fel, amelyen a médiahatóság elnöke is jelen lesz.
Mi Hazánk: Nem kevés közpénzért megfelelően kellene működnie a médiafelügyeletnek
Szabadi István (Mi Hazánk) azt mondta, ha valakinek központi támogatást nyújtanak, amellé szakmaiságnak is kell társulnia. Nem kevés közpénzért a médiafelügyeletnek megfelelően kellene működnie, különösen igaz ez a közelgő választások előtt. Ez azért sem biztosított véleményük szerint jelenleg, mert a Médiatanácsnak csak fideszes tagjai vannak.
Súlyos kockázatnak nevezte, hogy a Fidesz a sajtó ötven százalékát kontrollálja. A nyomtatott és elektronikus médiában egyaránt a NER-hatalomgyár tájékoztatási monopóliuma érvényesül – fogalmazott.
Az ellenzéki politikus bírálta a CÖF-CÖKA és a Megafon részére juttatott nagy összegű állami támogatásokat, és úgy összegzett: az NMHH támogatására elköltött milliárdok és a Médiatanács támogatása arra megy el, hogy tűrjék az anomáliákat.
KDNP: Igen a javaslatra
Nacsa Lőrinc (KDNP) szóvá tette, hogy miközben ellenzéki oldalról számtalan bírálat éri a közmédia működését, az erről szóló vitán a DK, az MSZP, az LMP, a Párbeszéd, a Momentum, és a Jobbik meg sem jelenik. Innentől ebben a keretben érdemes nézni a közmédiáról megfogalmazott kritikájukat – mondta.
Az NMHH létszámának bővítését azzal indokolta, hogy megnőttek a feladatai az országos reklámkataszter vezetésével. Kitért az NMHH-nál futó programokra, amelyeket szintén tartalmaz a költségvetés.
Az NMHH költségvetése megalapozott és indokolt, a KDNP támogatja a javaslatot – közölte.
Előterjesztői reagálás
Törő Gábor (Fidesz) zárszavában Szabadi István felszólalására reagálva jelezte: az ellenzék nem tudott megállapodni, hogy kit jelöljenek a Médiatanácsba, ezért alakult ki a jelenlegi helyzet.
A politikus kérte a javaslat támogatását.
Az elnöklő Lezsák Sándor az ülésnapot lezárta, az Országgyűlés csütörtök reggel folytatja a munkáját.