Újra elfogadták az állami építési beruházásról szóló törvényt

Az Országgyűlés – 133 igen, 38 nem szavazattal és 13 tartózkodás mellett – szerdán ismét elfogadta az állami építési beruházásról szóló törvényt. A jogszabályt júliusban már megszavazta a parlament, ám annak egyes részeit az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek minősítette, miután az államfő megküldte a szöveget a testületnek.

A jogszabály azokra az állami építési beruházásokra vonatkozik, amelyeket legalább 50 százalékban magyar költségvetési, illetve európai uniós forrásból finanszíroznak.

A júliusban megszavazott törvény részletes és átfogó szabályokat tartalmazott, amelyek egy része sarkalatos rendelkezés, miközben egyes részleteiben saját szabályaitól eltérést engedett, akár miniszteri rendelettel is.

Novák Katalin köztársasági elnök azért fordult az Ab-hoz, mert álláspontja szerint alacsonyabb szintű jogszabálynak minősülő miniszteri rendeletben való, érdemi keretek nélküli eltérés lehetősége kiüresíti a törvényi, illetve részben sarkalatos törvényi szabályozást, sérti a normahierarchiát, a jogbiztonság sérelméhez vezet.

Az Ab megállapította, hogy a jogalkotó általános felhatalmazást adott a törvénytől való eltérésre, ám nem beazonosítható, hogy pontosan mely szabályok alól, milyen feltételek mentén, így a miniszteri hatáskör terjedelme, korlátai nem tisztázottak, a polgárok számára nem megismerhetők, nem kiszámíthatók. Az Ab szerint az ilyen felhatalmazó rendelkezések alaptörvény-ellenesek, ezért a törvény nem hirdethető ki, nem léphet életbe.

Az Országgyűlés most egy olyan módosító javaslattal együtt fogadta el a jogszabályt, amely szigorít az általánosabb felhatalmazó rendelkezésen: a rendeletet nem a beruházásért felelős miniszter adhatja ki, hanem a kormány. Az a projektszervezet tagjai számára állapíthat meg mentesítést vagy kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt, amelyeket a jogszabály tizenhat pontban részletez. A kedvezmény feltétele, hogy a beruházás kedvezőbb pénzügyi feltételekkel valósítható meg.

A jogszabály a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. Elítélte az Országgyűlés a Hamász Izrael ellen intézett terrortámadását

Politikai nyilatkozatban ítélte el az Országgyűlés a Hamász Izrael ellen intézett terrortámadását, és együttérzését fejezte ki azok felé, akik elszenvedték a támadásokat, elveszítették hozzátartozójukat, szeretteiket. A kormánypárti frakcióvezetők által benyújtott javaslatot 168 igen, két nem szavazattal és négy tartózkodás mellett fogadta el a parlament.

A dokumentum leszögezi, hogy

Magyarország elítéli a terroristákat és az áldozatok oldalán áll, valamint elismeri Izrael jogát az önvédelemre.

A nyilatkozat felhívja a figyelmet arra, hogy közvetlen és súlyos kockázatot jelentenek Európa biztonságára az ellenőrzés nélkül, nagy számban beengedett tömegek, akik között ott vannak a Hamász és más terrorszervezetek megbízottjai is. Ez a „felelőtlen és elhibázott” migrációs politika egyenes következménye.

Az Országgyűlés azt is deklarálta: Magyarország fizikai és jogi határzárral védi határait az illegális bevándorlással szemben, távol tartva a migrációval együtt járó terrorista veszélyt és garantálva a magyar állampolgárok biztonságát, és elvárja, hogy az Európai Unió minden eszközzel támogassa ezt álláspontot.

A határozathozatalnál jelen volt Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael magyarországi nagykövete.

Interpellációk

A képviselők elfogadták a kormánytagok keddi interpellációkra adott válaszait.

A munkaalapú társadalomról, a nyugdíjrendszerről és az önkormányzati választásról is szó volt szerdán napirend előtt az Országgyűlésben.

LMP: munka van, de semmi más nincs

Kanász-Nagy Máté (LMP) szerint a Fidesz létrehozta Magyarországon a munkaalapú társadalmat, aki tud és akar, dolgozik, de lehet, hogy külföldön. Munka ugyan van, de más nincs, nem jár mellé tisztes megélhetés, nincsenek rendes munkakörülmények, nincsnek minőségi állami szolgáltatások, oktatás, egészségügy, lakáspolitika – indokolta álláspontját.

Közölte, a kormány a munkahelyek teremtését és megőrzését a külföldi nagytőkétől várja, az autó- és az akkumulátorgyárak már jellemzően nem is a magyar munkaerőnek hoznak létre munkahelyeket, hanem a közép-ázsiai, távol-keleti vendégmunkásoknak. Elmondta, mindennek van alternatívája, a zöldpolitika, amely biztosítja az emberek jólétét, megélhetését.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára óriási eredménynek nevezte a munkaalapú társadalom létrehozását, amelyről szerinte a képviselő sajnálkozva beszélt. Elmondta, 2010 előtt kilátástalan volt a családok helyzete, most azonban a munkahelyek védelme mindig prioritás a kormánynak.

Kitért arra is, hogy az LMP korábban többször is az elektromobilitás elterjedésének elősegítése mellett érvelt. Hozzátette: a kormány novemberben 60 milliárd forintos programot indít az elektromos autózás segítése érdekében.

Fontos a legszigorúbb környezetvédelmi szabályok betartása; ha vét egy üzem a szabályok ellen, felfüggesztik a működését, erre volt már példa – hangsúlyozta az államtitkár.

Mi Hazánk: egységessé kell tenni a 13. havi nyugdíj összegét

Dúró Dóra (Mi Hazánk) közölte, pártja a 13. havi nyugdíj összegének egységessé tételét javasolja. Ezzel nagyságrendileg 220 ezer forintot kapna minden érintett, ez pedig magasabb, mint az átlagnyugdíj. Ezt az összeget minden év december 12-ig fizessék ki, legyenek tekintettel a karácsonyi kiadásokra – szorgalmazta.

Elmondta, szélsőséges a magyar nyugdíjrendszer, Magyarországon a legalacsonyabb és legmagasabb nyugdíj közötti különbség százszoros, miközben ez az arány Lengyelországban 7-8-szoros. Indokolt ezeknek a különbségeknek a mérséklése, ráadásul egymillió nyugdíjas él a létminimum alatt – mondta.

Kezdeményezte a járulékplafon újbóli bevezetését is, amit az átlagkereset ötszörösében javasolt megállapítani. A járulékplafon korábbi eltörlése kizárólag a felső tízezer érdekeit szolgálta, nem indokolt ezeknek az egyébként is gazdag embereknek a további jutalmazása – érvelt.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint egy nyugdíjrendszerben mindig vannak olyan elemek, amelyeket valaki igazságtalannak tart. Közölte, a kormánynak az a felelőssége, hogy stabil és kiszámítható nyugdíjrendszert hozzon létre, és ezt az elvárást a mostani kormány az elmúlt 13 évben teljesítette is. Hozzátette: az idősek mindig számíthatnak a kormányra, arra, hogy a nyugdíjuk időben megérkezik és azt az áremelés mértékével emelkedik adott évben.

Szerinte a baloldali kormányok alatt kiszámíthatatlan volt a nyugdíjak mértéke és finanszírozása, emellett a 13. havi nyugdíjat is elvették.

Az államtitkár stabilnak és kiszámíthatónak nevezte a magyar nyugdíjrendszert.

Párbeszéd: fontos a környezeti biztonság megteremtése a településeken

Tordai Bence (Párbeszéd) arról beszélt, hogy pártja a 2024-es önkormányzati választásra készülve két alapelvet tart szem előtt: ismét „egy az egy ellen” induljanak, továbbá fontos elveket kövessenek az önkormányzatok. Ezért hozták létre a zöld minimum elnevezésű kezdeményezést, amely szerint el kell köteleződni a környezeti biztonság és a fenntartható életminőség mellett a településeken – mondta.

Közölte: ez a vállaláscsomag garantálja, hogy zöld önkormányzás valósulhat meg a településeken. Szeretnék, ha a következő hetekben minél többen támogatnák ezt a kezdeményezést 2024-re készülve – tette hozzá.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy reagált, hogy a képviselő egy választási programot olvasott fel, de majd a választók eldöntik, melyik párt programját támogatják. Amikor „itt vagyunk gazdasági nehézségekben, két háború van Európa szomszédságában, megugrottak az energiaárak”, az ellenzék azzal foglalkozik, hogyan kampányol majd egy olyan választásra, amely jövő júniusban lesz – közölte.

Közölte: a kormánypártok tiszteletben tartják a 2019-es önkormányzati választás eredményét, de az ellenzéknek is tiszteletben kellene tartania, hogy az országgyűlési választáson a magyarok a mostani kormánypártokat tüntették ki bizalmukkal. Azt is kérte, hogy a választási rendszert „ne jelentgessék fel mindenféle nemzetközi fórumon”, mert „önök is ugyanebben a választási rendszerben nyerték el a bizalmat Budapesten”.

Dömötör Csaba azt is mondta, hogy az összes támogatás 44 százaléka kerül a fővároshoz, miközben az ellenzék politikai csatatérré próbálja változtatni Budapestet. Ráadásul a fővárosban állandósult az alkalmatlanság, a káosz, ez különösen jól látszik a köztisztaság és a közlekedés helyzetén – értékelt.

A munkavállalók támogatásáról, az oktatás és az egészségügy állapotáról és az építészetről szóló törvény Balatont érintő rendelkezéseiről is beszéltek képviselők az Országgyűlés szerdai ülésén, napirend előtt.

Jobbik: a magyar munkavállalók lakhatását kellene támogatni

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) irritálónak nevezte, hogy ha valaki elkezd dolgozni, a keresete egy nagy hányadát kell lakhatásra költenie, a magyarok fizetésének jelentős részét emészti fel ez a kiadás.

Ugyanakkor az elmúlt időben a kormány sokat költött munkásszállók létesítésére, fejlesztésére, és ezekbe egyre nagyobb arányban ázsiai munkások költöznek be – közölte. Hozzátette: az ázsiai munkásnak a cége támogatja a lakhatását, az ellátását, azonban a magyar munkásnak ugyanabban a munkakörben nem.

Kijelentette: a magyar adófizetők finanszírozzák ezt a párhuzamosságot, de inkább a magyar munkavállalók lakhatási kiadásaihoz kellene hozzájárulni.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta: Magyarországon 4,7 millió munkavállaló van, de közöttük nincs annyi külföldi munkás, hogy párhuzamos társadalomról lehetne beszélni. Gyakorlatilag teljes foglalkoztatottság van, így munkaerőhiány van az országban – mutatott rá. Úgy vélte, ahhoz, hogy a gazdaság megfelelő fejlődési ütemet érhessen el, munkaerőre van szükség, feltehetően néhány százezer külföldi munkavállaló befogadására szükség lesz, de ez még mindig nem közelíti meg a 4,7 milliót.

Momentum: a kormánynak nem célja a minőségi oktatás

Tóth Endre (Momentum) emlékeztetett arra, hogy október elején két magyar tudós is Nobel-díjat kapott, elmondása szerint azonban a magyar oktatási rendszer a mai diákoknak már nem tud megfelelő feltételeket biztosítani, Krausz Ferenc korábbi móri iskolájában nincs már fizikatanár sem. A tárgyukat szenvedéllyel oktató pedagógusok jelentős része elhagyta a pályát, miközben tavaly mindössze 28-an jelentkeztek első helyen fizikatanárnak a felsőoktatásban – figyelmeztetett.

A kormány célja láthatóan nem az, hogy újabb Nobel-díjasok legyenek, képtelen rendezni a tanárok fizetését, a „bosszútörvénnyel” pedagógusok újabb ezreit üldözi el a pályáról, az egyetemek élére ültetett „káderek” kedvéért pedig kész feláldozni a hallgatók és az oktatók nemzetközi lehetőségeit – rótta fel.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára sajnálatát fejezte ki, amiért a magyar Nobel-díjak sem teremtenek konszenzust az Országgyűlésben, majd felhívta a figyelmet a legutóbbi tudományos diákolimpiákon megszerzett több tucatnyi magyar éremre.

Karikó Katalin és kortársai a vasfüggöny mögött is hittek abban, hogy komoly eredményeket tudnak elérni, noha a szocializmusban sokkal nehezebb helyzetben volt az oktatás – idézte fel.
Ezzel szemben két évtizede nem jelentkeztek annyian pedagógusnak, mint tavaly: közel 13 ezer hallgató kezdte meg a tanulmányait, és egy év alatt csaknem megduplázódott a természettudományos szakra jelentkezők száma – hangsúlyozta.

MSZP: a kormány ellentámadást indított a Balatonnal szemben

Molnár Zsolt (MSZP) elmondta, a magyar építészetről szóló törvény átfogón módosítja a Balatonnal kapcsolatos rendelkezéseket, és támogatható elemei ellenére a Balatont „egy lakópark úszómedencéjévé változtatja”.

Üdvözlendő például, hogy a törvénytervezet megtiltja a vízparti állami területek értékesítését, vagy az, hogy a közstrandok kizárólagos állami és önkormányzati tulajdonba kerülnek, ezek azonban csak árnyalják a tervezet negatív elemeit – hangoztatta.

A védett övezetekben ugyanis már nemcsak felújítani, de bővíteni is lehet majd az ingatlanokat, a part menti 30 méteres védőövezet 20 méteresre csökken, ráadásul a beépíthetőség lehetősége is nagyobb lesz – nehezményezte.

Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára emlékeztetett arra, hogy a törvénytervezet a rendszerváltás óta az egyik legjobban véleményezett szakmai anyag, több mint 2500 észrevétel érkezett rá.

A kormány elkötelezett a Balaton-part természeti értékeinek megőrzése, vízhez kötődő rekreációs lehetőségeinek megőrzése iránt – hangsúlyozta.

Kiemelte, a korábbi rendelkezések kizárólag a tómeder nádasait védték, az új javaslat azonban jelentősen korlátozza az építmények létesítését és műtárgyak elhelyezését, így elmondható: a javaslat a Balaton védelme érdekében született.

DK: nem azért fizetünk adót, hogy a betegek koszos, hideg kórtermekben fagyoskodjanak

Komáromi Zoltán (DK) az egészségügy „kritikus” helyzete miatt bírálta a kormányt, szerinte a súlyos kormányzati megszorítások miatt sok kórházban nincs pénz tisztítószerekre, takarításra, karbantartásra és rovarirtásra sem. Leszakad a mennyezet, nincs gyógyszer és fűtés, pedig az emberek nem azért fizetik egész életükben a járulékokat és az adókat, hogyha megbetegszenek, egy koszos, hideg, poloskákkal teli kórteremben kelljen fagyoskodniuk – fogalmazott. Példaként a Szent János kórházat hozta, ahol a hírek szerint a belgyógyászaton és a pszichiátrián sincs fűtés és melegvíz.

Kijelentette: a Dobrev Klára vezette árnyékkormány szociáldemokrata fordulatra készül, és a kormányváltás után és erős állami egészségügyet teremt.

Rétvári Bence úgy reagált: a leghidegebb azon intézmények kórtermeiben van – így a Svábhegyi Gyermekkórház, az OPNI, a Szabolcs utcai kórház vagy a Schöpf-Merei kórház üres épületében – amelyeket a baloldal kormányzása alatt zártak be. Ez volt a szociáldemokrata fordulat – jegyezte meg.

Hangsúlyozta: a baloldal elvett egyhavi bért a szakdolgozóktól, valamint vizitdíjat és kórházi napidíjat vezetett be, míg a kormány jövőre 3225 milliárd forintot biztosít az egészségügyre, ami több mint 2000 milliárd forinttal nagyobb összeg, mint 2010-ben volt.

A KDNP a brüsszeli politika kudarcáról beszélt napirend előtt szerdán az Országgyűlés ülésén, és a Fidesz felszólalója is az uniós bevándorláspolitikát bírálta.

KDNP: Brüsszel politikája kudarc

Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője arról beszélt: a 21. század a veszélyek, kihívások, valamint újabb és újabb háborúk évszázadává kezd alakulni, és ebben a helyzetben azt látják, hogy a „józan ész eltűnik a brüsszeli döntéshozók szótárából”, és helytelen válaszokat adnak a kihívásokra. Úgy vélte: a migrációval kapcsolatban az Európai Unió észszerűtlen döntéseket hoz, így például a „migránskvótára” és a „migránsgettók” létrehozására vonatkozóan. Arra kérte a kormányt, ezt soha ne fogadja el, továbbra is védje meg a magyar határokat.

Az orosz-ukrán háború brüsszeli kezelését is „sajátosnak” nevezte, mondván, az EU a háborút szítja, fegyvereket és pénzt szállít, hogy a háború minél tovább tartson, minél több ember pusztulását okozva. Megdöbbentőnek nevezte, hogy a Hamász terrortámadását követően mindössze négy ország – Németország, Ausztria, Csehország és Magyarország – maradt az unióban, amely kiáll Izrael mellett, és támogatja önvédelemhez való jogát. A migráció káros következményének nevezte, hogy Nyugat-Európa számos országában tömegek tüntetnek a Hamász mellett.

Úgy összegzett:

Brüsszel politikája kudarc, ezért arra kérik a kormányt, hogy továbbra is álljon ki a magyar érdekek mellett.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy reagált: nem kétséges, hogy a veszélyek korát éljük, az elmúlt másfél évtizedben a világ válságról válságra bukdácsolt. A krízisekből fakadóan új világrend kialakulását láthatjuk, aminek még nem tudni mi lesz a végeredménye, de nagyobb tétben lehet fogadni arra, hogy Európa nem fog ebben erősebb szerepet betölteni – vetítette előre.

Kapcsolódó tartalom

Felhívta a figyelmet arra: az EU elveszítette a második pozícióját a világgazdasági teljesítmény tekintetében, az európai versenyképesség folyamatosan csökken és az EU biztonsági környezete is romlik, amelyet a szomszédban zajló háború, és annak teljes mértékben elhibázott európai kezelése okoz.

Eközben délről a migrációs nyomással is küzdeni kell, a magyar határvadászokra bűnözői csoportok éles fegyverekkel lőnek, Brüsszel szerint viszont ezeket az embereket kellene beengedni Európába – jegyezte meg Szijjártó Péter.

Úgy értékelt, Európa ma komoly dilemma előtt áll: el kell döntenie, hogy a blokkosodás irányába tolja-e a jövőt, vagy az együttműködés és az összeköttetések korszakát kívánja látni az elkövetkezendő években. Hangsúlyozta: Magyarország érdeke, hogy a következő évek az összeköttetésekről, az együttműködésről szóljanak, mert a világot sújtó válságokat csak így lehet eredményesen kezelni. Magyarország a keleti és a nyugati vállalatok, a keleti és a nyugati gazdaság találkozási pontjává vált, és ha ez Magyarországon sikerülhet, akkor sikerülhet globálisan is – hangsúlyozta.

Fidesz: Brüsszel megszervezni akarja a bevándorlást, nem megakadályozni

Zsigó Róbert (Fidesz) arról beszélt, hogy a veszélyek korában élünk, amikor felértékelődik a béke és a stabilitás. Az izraeli helyzettel kapcsolatban közölte: megdöbbenéssel figyeli az európai szimpátiatüntetéseket a terroristák mellett. Hangsúlyozta: Magyarországon ezt a hatóságok megtiltották, hiszen az akciók is terrorveszélyt jelentenek.

Nyugat-Európában szerinte azért engednek ennek teret, mert ott nagy számban élnek bevándorlók. A migránsok között pedig a Hamász tagjai is ott vannak, ami komoly kockázatot jelent. Hozzátette: a tüntetések mellett az antiszemita megnyilvánulások száma is nőtt.

Mindez szerinte Brüsszel elrontott migrációkezelése miatt alakult ki, annak eredményeként, hogy ellenőrizetlenül érkezhettek a bevándorlók. Kijelentette: Brüsszel nem megakadályozni, hanem megszervezni akarja a bevándorlást.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter leszögezte: nincs arra bocsánat, sem magyarázat, ha több ezer rakétát lőnek ki egy szuverén országra, sem ezrek megölésére, százak túszul ejtésére.

Elfogadhatatlannak ítélt minden olyan kísérletet is, amelyek ezek relativizálására, magyarázására vagy a bocsánat keresésére irányulnak.
Izraelnek joga van megvédeni magát, és az egész világ érdeke, hogy a terrorellenes küzdelem sikeres legyen – hangsúlyozta. Ugyanakkor – tette hozzá – a nemzetközi közösségnek annak érdekében is meg kell tennie mindent, hogy a küzdelem ne váljon országok közötti háborúvá.

Szólt arról is, hogy számos kísérlet történt a tartós béke létrehozására a Közel-Keleten, ám ezek rendre kudarcba fulladtak egészen 2020 őszéig, az Ábrahám-megállapodások aláírásáig. Ezek jelentették az első reális reményt a békére, ám most az eredmények veszélybe kerültek.

Megdöbbentőnek nevezte, hogy Nyugat-Európában éltetik a terrorcselekményeket, és felütötte fejét a modern antiszemitizmus. Magyarországon mindez elképzelhetetlen, amíg a jelenlegi kormány irányítja az országot – hangsúlyozta a külügyminiszter.

Nemzetközi egyezményeket hirdetett ki szerdán az Országgyűlés és a magyar építeszet napjává nyilvánította december 16-át. A parlament azt is megállapította, hogy sérti a szubszidiaritás elvét egy készülő új uniós rendelettervezet.

Magyar-szerb egyezményeket hirdettek ki

Az Országgyűlés 176 igen szavazattal és nyolc tartózkodással kihirdette a Magyarország és Szerbia közötti, a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezményt. A képviselők 183 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett döntöttek a két ország közötti, a közúti, a vasúti és a vízi határforgalom ellenőrzéséről szóló megállapodás módosításának kihirdetéséről is.

Kihirdették a Magyarország és Ecuador közötti megállapodást az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról Az Országgyűlés 141 igen, 18 nem és 24 tartózkodással kihirdette a Magyarország és Ecuador közötti megállapodást az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról.

A megállapodás szerint a 18 és 31 év közötti magyar és ecuadori állampolgárok legfeljebb egy évig érvényes turistavízummal, bizonyos feltételek teljesítése esetén ideiglenesen munkát is vállalhatnak a másik ország területén. December 16-át a magyar építészet napjává nyilvánították

Az Országgyűlés a magyar építészeti hagyomány előtt tisztelegve december 16-át, Kós Károly születésének napját a magyar építészet napjává nyilvánította. Az erről szóló határozati javaslatot Lázár János fideszes országgyűlési képviselő – építési és beruházási miniszter – nyújtotta be, és a képviselők 184 igen szavazattal, egyhangúlag fogadták el.

Sérti a szubszidiaritás elvét egy uniós rendelettervezet Az Országgyűlés 171 igen, 12 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett megállapította, hogy sérti a szubszidiaritás elvét az egyes új génkezelési technikák útján nyert növényekről és a belőlük származó élelmiszerekről és takarmányokról, valamint az élelmiszerek, takarmányok hatósági ellenőrzéséről szóló rendelet módosítását is tartalmazó európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet.

Az Országgyűlés által most elfogadott úgynevezett indokolt véleményt a házelnök továbbítja az Európai Parlament, a Tanács, illetve az Európai Bizottság elnökének, és egyidejűleg arról a kormányt is tájékoztatja.

A magyar parlament azt kifogásolja, hogy a tervezett új szabályozás lehetővé tenné egyes új génkezelési technikák (NGT) útján nyert növények unión belüli termesztését úgy, hogy „a növények környezetbe juttatását semmiféle kockázatértékelés nem előzné meg, és jelölés, címkézés, illetve nyomon követés nélkül kerülhetnének forgalomba”.

Az országgyűlési határozat indoklása szerint a rendelettervezet, eltérve a GMO-irányelvtől, egyáltalán nem tartalmaz a tagállami szuverenitásra vonatkozó rendelkezést, amely lehetőséget adna a tagállamoknak, hogy eldönthessék, hogy akarják-e saját területükön termeszteni a géntechnológiával módosított növényeket vagy sem. Tovább egyszerűsítették az állam működését

A parlament 133 igen, 49 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett elfogadta az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló törvényt.

A szabályozás célja – az indoklás szerint – jelentősen csökkenteni az állampolgárok, vállalkozások adminisztratív terheit, utóbbiak esetében úgy, hogy egyebek mellett szűkítik a különböző szabályzatok – például a tűzvédelmi vagy számviteli szabályzat – készítésére kötelezettek körét. Az állampolgárok ügyintézésének, a házasságkötés megkönnyítése érdekében a házassági szándékot a házasulók elektronikus úton is bejelenthetik.

Az állam a 2024/2025-ös tanévtől a középiskolában tanulóknak ingyenesen biztosítja a B kategóriás jogosítvány megszerzéséhez szükséges ismeretek elsajátítását.

A jövőben a közszférában a munkáltató nem vonhatja le a szakszervezeti tagdíjat. A kötelező munkavédelmi oktatás egyes esetekben egy általános tematika átadásával teljesíthetővé válik, a korábbi hat helyébe pedig egy egységes foglalkoztatási igazolás lép, amelyet akár elektronikus formában is kiadhatnak.

A zárószavazás előtt átírták az online közmeghallgatás szabályait. Ez alapján a közmeghallgatás az érintettek személyes megjelenése nélkül is megtartható lehetőség szerint a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz, illetve honlapon való közzététel útján.

Emellett a közmeghallgatás időpontját megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket és kérdéseket tehessenek fel. Az elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

Rendelkeztek arról is, hogy a külföldön élő magyar állampolgárnak vagy a diaszpóra magyarságának a Magyarországra történő hazatérését segítendő támogatást nyújtanak, ehhez a hazatérést támogató szolgáltatáshoz egy elektronikus felület is kifejlesztenek, ahol az érintett személyre szabott ügyintézési támogatást kaphat.

A honosított állampolgároknak a jövőben lehetőségük lesz arra, hogy állampolgári esküjüket ne csak a polgármester, vagy nagykövet előtt, hanem igazgatási szerv előtt is megtehessék.

Módosult a közúti közlekedésről szóló törvényben a pótdíjfizetési szabály: jelenleg ez a kötelezettség 2 év alatt évül el, az új rendelkezéssel ez az idő 3 évre emelkedett.

A Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról szóló határozati javaslat vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés szerdán.

Kormány: 200 magyar katona szolgálhat Csádban

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter expozéjában hangsúlyozta: a csádi elnök meghívására katonai misszió indulna az afrikai országba, ennek keretében 2024 tavaszától maximum 200 katona teljesítene szolgálatot.

A tárcavezető kiemelte: azzal a hármas céllal indítanák a missziót, hogy hozzájáruljanak a migráció megfékezéséhez, támogassák a terrorizmus elleni küzdelmet, valamint biztonságos hátteret adjanak annak a komplex gazdasági és humanitárius segítségnyújtási csomagnak, amelyet Magyarország a Hungary Helps keretében visz az országba.

Kapcsolódó tartalom

Közölte: a fokozódó migrációs nyomás egyik legfontosabb kiindulópontja az afrikai térség, azon belül pedig a Száhel-régió. Ebben a régióban Magyarország már korábban is jelen volt, tehát a térségben a „gazdasági, diplomáciai és katonai jelenlétünk sem példátlan” – tette hozzá.

A miniszter elmondta: a Száhel-régió még egyetlen stabil állama Csád, amely nem mentes a gazdasági nehézségektől, a rossz megélhetési körülményektől, a vízbiztonság, az élelmiszerbiztonság, a járványok problémakörétől, miközben azt látni, hogy „a körülötte lévő szomszédos országok egyre-másra omlanak össze”.

Hangsúlyozta: nemcsak a Száhel-övezetben van baj, hanem Csádban is, és Magyarországnak az az érdeke, hogy a problémákat ott kezeljék, ahol keletkeznek. Ezért a magyar kormány úgy döntött, hogy egy komplex segítségnyújtási csomagot ajánl fel Csádnak, ennek gazdasági, humanitárius és társadalmi elemei is vannak – mutatott rá.

Közölte: az az országgyűlési határozat, amelynek a vitáját most folytatják, arra irányul, hogy emellett katonai missziót is indítsanak az országba.

Fidesz: a csádi magyar katonai misszió hozzájárul a terrorizmus és az illegális migráció elleni küzdelemhez

Németh Szilárd, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: évek óta milliószámra jönnek a migránsok, köztük a szélsőségesek és a terroristák is a Közel-Kelet és a Balkán térségéből, valamint Afrikából Európába. Szerinte a brüsszeli bürokraták és az EP baloldali politikusai nem megállítani, hanem megszervezni akarják a migrációt, az embercsempész bűnözői bandák a Soros-szervezetek segítségével ellenőrizetlenül utaztatják a migránsokat. Ennek következménye az is, hogy a második világháború óta nem látott mértékben nőtt az agresszív, cselekvő antiszemitizmus Európában – tette hozzá.

Kiemelte: a kormány szubszaharai térséggel kapcsolatos külpolitikájának alapvetése, hogy az onnan érkező illegális migrációt az egyes országok gazdaságának fejlesztésével, munkahelyteremtéssel lehet hatékonyan kezelni. Hangsúlyozta: a csádi magyar katonai misszió a terrorizmus elleni harc mellett hozzájárul az illegális migrációt kiváltó okok megszüntetéséhez is.

Elmondta: egy legfeljebb 200, váltási időszakban 400 fős kontingensről lenne szó, amely tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatok ellátásában, a helyben lévő magyar érdekeltségek oltalmazásában, továbbá a terrorizmus elleni küzdelem támogatásában venne részt, szükség esetén a szövetséges nemzetközi erőkkel való együttműködésben.

DK: kockázatos, gazdasági érdekektől motivált misszióra kér felhatalmazást a kormány

Arató Gergely, DK vezérszónoka úgy értékelt: nem átgondolt, kockázatos misszióról van szó, amit gazdasági érdekek motiválnak, ezért a DK nem fogja támogatni a javaslatot.

Hangsúlyozta: a magyar katonák nem a NATO-val, az ENSZ-szel vagy az EU-val közös misszióban vennének részt, hanem a csádi elnök felkérése alapján mennének a világ egyik legveszélyesebb helyének számító országba, ahol valójában bizonyos gazdasági csoportok érdekeit kellene megvédeniük.

Emlékeztetett: hasonló misszió lett volna Maliban, amiben francia kezdeményezésre vett volna részt Magyarország, de ez végül nem valósult meg. Mi a garancia arra, hogy ezt a missziót jobban átgondolták? – tette fel a kérdést.

A kormánypártok migrációval kapcsolatos álláspontját úgy kommentálta: úgy harcolnak az illegális migráció ellen, hogy 1400 embercsempészt bocsátottak szabadon.

KDNP: mindent meg kell tenni a zsidó-keresztény kultúra védelmében

Simicskó István (KDNP) azt mondta: pártja támogatja az előterjesztést, ahogy minden olyan szándékot, amely a migráció és a terrorizmus elleni harcot erősíti. Kijelentette: minden külföldi misszió hasznos tapasztalatszerzés a magyar honvédségnek, emellett az ország hozzájárul a térség stabilitásához.

Arató Gergelynek (DK) válaszul azt javasolta: tanulmányozza az eddigi külföldi katonai missziókat, hiszen mindenhol védtek gazdasági érdekeket is. Közölte: ez a helyieknek is érdeke.

A KDNP-s képviselő beszélt a Nyugat-Európában zajló változásokról is, rámutatva, hogy néhány éve elképzelhetetlenek lettek volna a Hamász melletti szimpátiatüntetések vagy az úgynevezett no-go zónák.

Közölte: amikor a Kárpát-medencében az őseink veszélyt éreztek, mindenhol meghúzták a „vészharangot”. Esztergomban már hat harang van, kettő Németországból érkezett, ahol lebontották a templomot – mondta Simicskó István, aki szerint ez is mutatja, hogyan adja fel magát Nyugat-Európa. Magyarország ebben is igyekszik példát mutatni, ezért szerinte a zsidó-keresztény kultúra védelmében mindent meg kell tenni a szerepvállalás érdekében.

Bírálta a baloldalt, mondván: sokat tett azért, hogy a magyar honvédség 2010-re szinte leépült. Ellenben most soha nem látott fejlesztés zajlik – hangsúlyozta.

Az MSZP a tisztázandó kérdéseket sorolta, a Jobbik támogatásáról biztosította, a Mi Hazánk pedig ellenezte a Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról szóló határozati javaslatot annak szerdai parlamenti vitájában, míg az LMP a migráció és a klímaváltozás kapcsolatára mutatott rá.

MSZP: számos tisztázandó kérdés van

Harangozó Tamás (MSZP) rámutatott: a javaslat egy teljesen új katonai művelet megindítására adna lehetőséget 2025 végéig. Szerinte a kért felhatalmazás teljesen eltér az elmúlt harminc év kezdeményezéseitől: Magyarország nem egy nemzetközi koalíció részeként, hanem önállóan vágna bele katonai műveletbe.

Közölte: ugyan a részvétel szolgálja az ország érdekeit, nincs magyarázat arra, hogy kiterjedt nemzetközi katonai művelet hiányában az önálló művelet milyen célt szolgálna.

Kifogásolta azt is, hogy a szerepvállalás nem a térségben aktív francia erőkkel együtt valósul meg. Nem ismert Csád elnökének meghívólevele, ami azért is szokatlan, mert a gazdasági szerepvállalás hangsúlyosan jelenik meg – sorolta észrevételeit. Milyen magyar érdekek vannak Csádban, amit katonák életének kockáztatásával kell védeni? – kérdezte a szocialista képviselő, és részvételi terv bemutatását szorgalmazta.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a kontingens létszáma Koszovó után a második legjelentősebb magyar jelenlét lenne. Szerinte kétséget vet fel, hogy egy ekkora kontingens bármit befolyásolni tudna Csádban vagy meg tudna állítani egy esetleges migrációt.

A képviselő túlságosan általánosnak ítélte a felhatalmazást, amely a szomszédos országokban is lehetőséget ad katonai szerepvállalásra.

Jobbik: tenni kell az ellen, hogy a terrorizmus Európába jusson

Sas Zoltán (Jobbik) arra mutatott rá, hogy a nemzetközi biztonsági helyzet folyamatosan romlik. A Száhel-övezetben bekövetkezett eseményekről szólva közölte: Magyarország szempontjából fontos, mi zajlik ott, hiszen a térség kibocsátó területe mind a migrációnak, mint a terrorizmusnak.

Csád az egyik, még stabil ország a környezetében, a környező országokban azonban jelentős számú terrorszervezet van jelen. A vallási fanatikusok gyakran a saját népükkel szemben is kegyetlenek, de a kereszténység kiirtását is célul tűzték – mondta.

Kijelentette: ezen szervezetek tagjai kihasználják a migrációt is, ezért Magyarországnak a déli határszakasznál is feladatai vannak.

Közölte: Csád földrajzilag lehetőséget biztosíthat arra, hogy el lehessen jutni Líbiába. Ezért fontos kérdés a csádi útvonal elvágása a migráció fékezése érdekében – érvelt. Szerinte tenni kell az ellen, hogy a terrorizmus bejusson Európába.

Fontosnak nevezte, hogy a misszióban önkéntes alapon lehessen részt venni, és jelezte, hogy a régióban jelentős számú francia erő állomásozik.

Mi Hazánk: inkább a honvédség hazai képességeit és a határvédelmet kellene fejleszteni

Novák Előd (Mi Hazánk) tiltakozott az ellen, hogy az „Izrael által támogatott, választásokat betiltó, tüntetőkre lövető csádi diktátor” karhatalma legyen a magyar honvédség. Nehezményezte továbbá, hogy a csádi szerepvállalás költségét titkosítja a kormány, amivel szemben módosító javaslatot is benyújtott.

A migrációt elsődlegesen a magyar határon kellene megállítani, több millió forintos helyszíni bírsággal és a mobiltelefonok bűnjelként való lefoglalásával sújtva az illegális határátlépőket, a csádi misszió helyett pedig inkább a határon végzett itthoni szolgálatért kellene nagyobb jutalmat adni a magyar katonáknak – vetette fel.

Hozzátette: a Mi Hazánk más külföldi missziókból is hazahívná a magyar katonákat, mert ezek a szerepvállalások növelik Magyarország terrorfenyegetettségét. Az így felszabaduló százmilliárdokból vonzóbb javadalmazást, komolyabb felszerelést lehetne biztosítani a magyar honvédeknek – mutatott rá Novák Előd.

Azt mondta, Magyarország számára a legnagyobb biztonsági kihívást a „soviniszta Ukrajna” jelenti, amely elnyomja és megfélemlíti a kárpátaljai magyarságot. Fennáll a veszély, hogy a Nyugat által felfegyverzett ukrán haderő a magyar kisebbségen és Magyarországon vesz elégtételt háborús kudarca miatt – vélekedett.

LMP: álságos, hogy a magyar kormány blokkolja a klímavédelmi lépéseket

Keresztes László Lóránt (LMP) kiemelte, hogy lényegesen nagyobb anyagi és szakmai megbecsülést érdemelnének azok, akik Magyarország biztonságának megóvásáért dolgoznak.

Elmondása szerint a migráció sorskérdés, ezért mindent meg kell tenni a magyarok biztonságának megvédéséért, az illegális migrációt pedig meg kell állítani.

Az európai politikai elit sokszor álszent módon kezeli a kérdést, a munkaerőpótlás lehetőségét látva ebben – jegyezte meg, hozzáfűzve: az európai és magyar döntéshozók is sokat beszélnek a tünetekről, de keveset a kiváltó okokról.

Ezek közül a konfliktushelyzetek mellett a klímaváltozást emelte ki, amely miatt 2050-ig akár százmillióan indulhatnak el a kibocsátó térségekből; ilyen nagyságrendű migráció ellen pedig Európa aligha lesz képes megvédeni magát.

Ezért álságos a retorikája a magyar kormánynak, amely folyamatosan blokkolja a klímavédelmi lépéseket, miközben közel 1400 embercsempészt engedett ki a börtönökből – hangsúlyozta.

Csád a térségben viszonylag stabil országnak tekinthető, de régióban tevékenykedő Wagner-csoport és terrorista szervezetek miatt nehéz alábecsülni a magyar kontingensre leselkedő veszélyeket – figyelmeztetett.

A Hungary Helps program érdemben segíthetne a térségen az élelmiszer-biztonság és az ívóvízellátás fejlesztésével, de milyen költségvetésből, milyen célokkal működik jelenleg ez a program? – tette fel a kérdést.

Csádi misszió 

Miután az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter zárszavában megköszönte a támogató hozzászólásokat. A miniszter azt az ellenzéki felszólalást kifejezetten nevetségesnek tartotta, miszerint a honvédség oligarchavédelem miatt menne Csádba. A világ egyik legszegényebb országáról van szó és a magyar katonák az oda segíteni siető magyar szakemberek védelmében fognak eljárni – magyarázta.

Felhívta arra is a figyelmet, hogy abban a régióban bíznak Magyarországban, mert nem terheli gyarmati múlt és nincsenek nagyhatalmi érdekei. Magyarországnak olyan geostratégiai lehetőségei vannak, amelyek kihasználása rendkívül fontos – érvelt.

A honvédelmi miniszter a honvédség nevében kikérte magának azokat a véleményeket, miszerint legyengült a magyar haderő. Elmondta, az ország idén már a GDP két százalékának megfelelő összeget fordít honvédelemre, és ez a következő években is így lesz; a honvédség megfiatalodott, komoly szervezetikultúra-váltáson ment át a tiszti és az altiszti állomány, a toborzási akciók pedig sikeresek.

Kitért arra is, hogy a Magyar Honvédség önálló missziót küld Csádba, de együtt fog működni a térségben jelen lévő francia és amerikai erőkkel.

A veszélyhelyzet meghosszabbítása

Előterjesztő: a kormány a parlament felhatalmazását kéri a veszélyhelyzet meghosszabbításához

A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvény módosításáról Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a kormány a parlament felhatalmazását kéri, hogy az ukrajnai háború miatt kihirdetett veszélyhelyzetet további 180 nappal meghosszabbíthassa.

Hangsúlyozta, veszélyek korát éljük, Magyarország közvetlen szomszédjában, Ukrajnában több mint másfél éve háború dúl. A háború humanitárius és gazdasági hatásai Magyarországot továbbra is egyértelműen érintik – közölte.

Hozzátette: a veszélyhelyzet ideje alatt a kormány több olyan rendkívüli intézkedést hozott, amelyek szükségesek voltak a világgazdaságot és ennek eredményeként a magyar gazdaságot is sújtó válság kezelése érdekében. Példaként említette a lakossági hiteleket érintő kamatstopot, a rezsivédelmi alap létrehozását, az infláció elleni harcot.

Az államtitkár közlése szerint a háború elhúzódása miatt az Európát fenyegető gazdasági válság kezelése megkívánja, hogy a kormány a következő hónapokban is megtehesse a szükséges intézkedéseket a magyar emberek megélhetésének és biztonságának védelme érdekében, továbbá biztosítsa a háború elől Magyarországra menekülő emberek segítését és támogatását.

Répássy Róbert azt mondta, a törvénymódosítással biztosítható a hatékony és gyors kormányzati döntéshozatal ahhoz, hogy a háború okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni. Kitért arra is, hogy a kormány felhatalmazásának van időkorlátja, emellett a kabinetnek tájékoztatási kötelezettsége van a parlament felé.

Fidesz: Ne a magyar emberek fizessék meg a háború árát!

Nagy Csaba (Fidesz) ismertetése szerint a törvényjavaslat elfogadása esetén a veszélyhelyzet 2024. május 24-ig lenne hatályban.

Elmondta, hogy nyár végére a sebesült katonák száma elérte az ötszázezret és mintegy kétszázezer katona esett el. Az Európai Unió területén 4,2 millió ukrán állampolgár kapott ideiglenes védelmet, 47 százalékuk nő, 35 százalékuk gyermek, 19 százalék idős férfi – ismertette, hozzátéve, mintegy ötezer gyermek jár Magyarországon iskolába.

Szólt arról is, hogy a magyar kormány célja továbbra is az, hogy ne a magyar emberek fizessék meg a háború árát, a brüsszeli megközelítés azonban továbbra is háborúpárti. Csak békével lehet megmenteni az emberek életét –mondta.

DK: Miért van szükség veszélyhelyzetre?

Arató Gergely (DK) szerint azt kell tisztázni, hogy hol van itt háború, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, katonai művelet zajlik Ukrajnában, ezért kérdés, miért van szükség egyáltalán veszélyhelyzetre. Ennek a javaslatnak az alapja ismét az, hogy korlátozni akarják a magyar állampolgárok jogait – jelentette ki.

Közölte: a kormány folyamatosan meghosszabbítja a veszélyhelyzetet, minden eszközt megragadnak, hogy korlátozzák a demokráciát, erről szól ez a javaslat. A kormány az intézkedéseiről nem tájékoztat, vitázni sem lehet róluk az Országgyűlésben, ezt sem átláthatóságnak, sem parlamenti kontrollnak nem lehet nevezni – mondta.

Szerinte a háborúra hivatkozva hirdetnek veszélyhelyzetet, ami arra jó, hogy rossz gazdasági döntéseket hozzanak kontroll nélkül.

Hangsúlyozta: Magyarországon korrupciós veszélyhelyzet van, az emberek egyre szegényebbek lesznek, ez ellen pedig független igazságszolgáltatással és a jogállam helyreállításával lehetne fellépni.

KDNP: A gyors reagálás miatt szükséges a veszélyhelyzet

Nacsa Lőrinc (KDNP) arról beszélt, hogy korábban tényleg felfüggesztették a jogállamot, méghozzá 2006. október 23-án és az azt követő napokban.

Közölte: valóban háború van a szomszédban, ezzel a veszélyek korának egy újabb fejezete indult el a keleti szomszédságunkban. A kormánypártok elítélik az orosz agressziót és kiállnak Ukrajna területi integritása mellett – tette hozzá.

Azt mondta: a veszélyhelyzetre azért van szükség, hogy a kormány gyorsan tudjon reagálni a fejleményekre. A mai napig sokan érkeznek Ukrajnából, továbbra is terhet ró a menekültek ellátása az országra –jegyezte meg.

Kifejtette: elképesztő nagyságrendben érkeztek illegális migránsok az elmúlt időben a déli határhoz. A baloldal minden olyan javaslatot megszavaz az Európai Parlamentben, amely arról szól, hogy minél több migráns érkezzen ide – vélekedett.

Nacsa Lőrinc kiemelte: jó lenne, ha nem lenne indokolt fenntartani a veszélyhelyzetet, de a háború pusztítóbb és véresebb, mint az elmúlt hónapokban volt. Ráadásul más konfliktusok is vannak Európa szomszédságában – fűzte hozzá.

MSZP: Elutasítjuk a kormány indok nélküli teljhatalmának fenntartását

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka azt mondta: már 2021 májusában véget kellett volna érnie a veszélyhelyzetnek, azonban ezt meghosszabbították, majd az ukrajnai háborús helyzetre tekintettel új veszélyhelyzeti altípust kreáltak, és a kormány még csak utalás szintjén sem ad magyarázatot arra, meddig kíván élni a rendeleti kormányzás lehetőségével. Jelen javaslat mindössze annyit rögzít, hogy 2024. május 24-ig biztosan fennmarad a különleges jogrend, vagyis a jövő évi választási kampány idején is rendkívüli rendeleteket hozhatnak – hívta fel a figyelmet.

Kijelentette: az MSZP most is és korábban is elutasította a kormány indok nélkül fenntartott teljhatalmát, korlátlan rendeletalkotási jogkörét, mert álláspontja szerint az nem szól másról, mint az

Országgyűlés jogalkotási jogkörének kiüresítéséről.

Hangsúlyozta: a Fidesz korántsem csak az orosz agresszió okozta humanitárius katasztrófa kezelésére fordítja a veszélyhelyzeti jogköröket, hanem gyakorlatilag az élet minden területén beleavatkozik a jogszabályokba, így rendeletben tette büntethetetlenné a környezetszennyező üzemeket, a háborúra hivatkozva könnyítette meg a bányanyitást természetvédelmi területen, és megvalósította a lakosságot kizáró közmeghallgatásokat is, hogy az akkugyárak ellen tiltakozó lakosok ne tudják kifejezni aggodalmukat.

Kijelentette: nem lehet bízni abban, hogy a kormány a következő 180 napra ezt a felhatalmazást nem visszaélésszerűen, nem a napi politikai érdekei szerint fogja használni, hanem valóban a szomszéd országban dúló háború következményeinek csökkentése érdekében, ezért az MSZP nem támogatja a veszélyhelyzet meghosszabbítását.

Jobbik: Vissza kell térni a rendes jogrendhez!

Lukács László, a Jobbik vezérszónoka emlékeztetett: 3,5 éve tart a különleges jogrend Magyarországon, Orbán Viktor veszélyhelyzetből veszélyhelyzetbe kormányozza az országot.

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány a különleges jogrendet kihasználva, a veszélyhelyzetre hivatkozva módosított a reintegrációs őrizet szabályain, ennek következtében pedig már 1300 embercsempészt engedtek szabadon, akik tovább szervezik bűnös kapcsolataikat, és biztatják egyre erőszakosabb fellépésre a migránsokat.

Felhívta a figyelmet arra: a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka egy személyben döntött arról, kit engedhetnek szabadon, és ezekben az ügyekben fellebbezésnek és vádkorrekciónak sincs helye. Felvetette: ki fogja viselni a felelősséget, ha emiatt egy rendvédelmi dolgozó meghal vagy súlyos egészségkárosodása lesz?

Szerinte ugyanakkor a kormány nem csak ebben az ügyben, hanem például a környezetszennyező üzemek vagy a közérdekű adatigénylések esetében is olyan rendeleteket alkotott, amelyeknek semmi köze a veszélyhelyzethez.

Úgy értékelt: a rétestésztaként meghosszabbított rendkívüli jogrend lerontja a jogrendszer hierarchiáját, követhetetlenné teszi a jogszabályokat, helyrehozhatatlan károkat okoz.
Vissza kell térni a rendes jogrendhez! – szólított fel a jobbikos képviselő, jelezve, hogy frakciója a veszélyhelyzet ismételt meghosszabbítását nem tudja elfogadni.

Mi Hazánk: A veszélyhelyzet meghosszabbítása a hatalommal visszaélés újabb eszköze

Novák Előd, a Mi Hazánk vezérszónokának értékelése szerint a háborús veszélyhelyzet „politikai trükk”, a hatalommal visszaélés újabb eszköze, amely nem a magyar emberek, hanem az oligarchák érdekeit szolgálja.

Azt is mondta, három és fél éve valamilyen különleges jogrend van érvényben egyre komolytalanabb indokokra hivatkozva. Csak 2022-ben 267 kormányrendelet született a veszélyhelyzetre hivatkozva, ami az összes jogszabály mintegy 20 százaléka.

Hozzátette: ez visszaélés a joggal, hiszen lett volna lehetőség törvényalkotásra vagy törvénymódosításra, de a rendeletalkotás gyorsabb és kisebb a nyilvánossága, mint a szigorúbb jogalkotási eljárási szabályokhoz kötött jogalkotásnak.

Novák Előd feltette a kérdést, hogy ha valóban háborús veszély van Magyarországon, akkor mit keresnek a magyar katonák Irakban és a jövőben Csádban is?

Kitért arra is: Magyarország számára a legfőbb biztonsági kihívást Ukrajna jelenti, hiszen az elmúlt évek során egyre jobban korlátozta a kárpátaljai magyar nemzetrész jogait, és az elmúlt időszakban számos verbális fenyegetés is érte a Magyarországot ukrán oldalról.

Meglátása szerint fennál a veszélye, hogy Ukrajna a Nyugat által felfegyverzett haderejével a kárpátaljai magyarságon vagy akár Magyarországon vesz elégtételt a háborús kudarc miatt. Mindeközben a magyar fegyveres erők gyengesége könnyű célponttá teszi Magyarországot.

Novák Előd egy kétperces felszólalásban megindokolta azt is, miért nem szavazták meg szerdán a Hamász Izrael ellen intézett terrortámadását elítélő politikai nyilatkozatot. Közölte, a parlament leszavazta a Mi Hazánk módosító indítványát, amely a terrorizmus minden formájának elítéléséről szólt. Frakciója javasolta azt is, egészítsék ki a dokumentumot azzal, hogy az Országgyűlés elítéli „Izrael Gázai övezet ellen intézet terrortámadását is” – mondta.

Dúró Dóra a vitát lezárta. Zárszó  Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára zárszavában úgy értékelt: a vita során az derült ki, hogy a helyzetértékelésben nincs különbség a parlamenti pártok között. Mindenki úgy látja, hogy a veszélyek korát éljük, és ebben a helyzetben a biztonsági kockázaton túl a humanitárius, a menekültügyi és a gazdasági kérdésekre is választ kell találni a kormánynak. A jog nyelvén ezt veszélyhelyzetnek hívják – mondta.

Hangsúlyozta, hogy a veszélyhelyzeti jogalkotás rendkívüli megoldás, amellyel folyamatos kontroll mellett élhet az Országgyűlés, valamint átmeneti időszak, amely addig tart, amíg az Országgyűlés vissza nem vonja vagy le nem jár.

Hozzátette azt is, a veszélyhelyzet idején is folyamatosan ülésezik az országgyűlés, tehát a képviselők számtalan eszközzel ellenőrizhetik a kormányt.

A közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem

A közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló javaslat vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés.

Az indítványt ismertető Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy egy több területet érintő gyűjtőjogszabályról van szó.

A törvényjavaslat alapján 2024. március 1-re az egészségügyi szakdolgozók átlagos alapbére eléri az orvosi átlagalapbér 37 százalékát – hívta fel a figyelmet. Az indítvány az egészségügyi szakdolgozók számára sávos fizetési rendszert vezet be és meghatározza a minimálisan és maximálisan fizethető bért – tette hozzá.

Bizonyos, miniszteri rendeletben meghatározott gyógyászati segédeszközöket a forgalmazó a közfinanszírozás alapjául elfogadott árnál magasabb, az egészségügyért felelős miniszter által rendeletben meghatározottnál áron értékesíthet – emelte ki.

Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény módosítása pontosítja a miniszter jogkörét és egyértelműsíti, hogy az etikai eljárások átalakítása miatt a Magyar Orvosi Kamarára milyen eltérő szabályok vonatkoznak – mondta Rétvári Bence.

Arra is kitért, hogy az indítvány módosítja a nikotinmentes utántöltő flakonok, a nikotinmentes patronok és a dohányzást helyettesítő nikotinos termékek szabályozását.

A törvény a kommunikációs fogyatékossággal élőkkel bővíti a fogyatékossággal élő személyek körét. Egyúttal a fogyatékos támogatásra jogosító súlyos fogyatékos állapotok között nevesíti a beszédfogyatékosságot, amennyiben az tartósan vagy véglegesen fennáll és kizárja az önálló életvitelt – mutatott rá Rétvári Bence.

A jövőben a polgárőregyesületek kép- és hangfelvételt is készíthetnek, illetve megfigyelést is folytathatnak, de csak az államhatár védelmében, az illegális migráció megakadályozása és eltűnt személyek és tárgyak felkutatásának érdekében. Ezentúl egy polgárőr részére csak egy igazolványt lehet kiállítani, a tagfelvétel kérelem benyújtásához pedig erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni a büntetlen előéletet – hangsúlyozta.

A gépjárművezető távollétében kiszabott helyszíni bírság esetében tájékoztatást kell adni a helyszíni bírság végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről – emlékeztetett. A javasolt módosítás alapján az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy azt választó ügyfél esetében nincs szükség papíralapú tájékoztatásra – tette hozzá.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a jogszabály rendelkezik a rendvédelmi igazgatási jogviszony fizetési fokozataihoz tartozó illetménysáv felső határainak differenciált emeléséről.

Fidesz: Magyarországon betonbiztos a műszaki és a jogi határvédelem

Németh Szilárd (Fidesz) arról beszélt, hogy a bűnözői csoportok számára anyagi érdekké vált a migrációs nyomás fenntartása és növelése, mert minél többen kénytelenek elhagyni az otthonukat, annál többen kerülnek az embercsempészek hálójába. A magyar álláspont szerint csak a külső határvédelem működik és a kérelmeket az unió területén kívül kell elbírálni – szögezte le.
A migrációt kiváltó valós okokat azok keletkezési helyén kell megoldani, azonban uniós támogatással, a Soros-féle álcivil szervezetek és az embercsempész bűnbandák segítségével ennek az ellenkezője történik – emelte ki a képviselő. Hangsúlyozta, hogy közel-keleti és afrikai konfliktusok Európa nagyvárosaiban is megjelentek, most is a Hamász terroristáival szimpatizáló erőszakos tüntetések zajlanak több városban –  mondta a képviselő, hozzátéve, hogy a migráció és a terrorizmus kéz a kézben jár. Azt is kiemelte, hogy már több schengeni határon van ellenőrzés, mint ahol nincs.

Brüsszel és a baloldal egyre csak tovább és tovább szervezi a migrációt, erőlteti a már beengedett milliók tagállamok közötti szétosztását, az úgynevezett kötelező kvótát. Brüsszel szerint az európai migrációs kérelmek 28,3 százalékát Magyarországon kellene elbírálni, ez a migrációs paktum szabályai szerint egyet jelentene a migránsok Magyarországra költöztetésével – fogalmazott a politikus.

Németh Szilárd leszögezte, hogy Magyarországon betonbiztos a műszaki és a jogi határvédelem, illetve hangsúlyozta, hogy Magyarország biztosan nem lesz bevándorlóország.

A képviselő hangsúlyozta, hogy a tárgyalt törvényjavaslat 14 eleme tartozik a rendészeti témakörbe. Az indítvány módosítja a hivatásos állomány szolgálati jogviszonyairól szóló törvényt, javasolja a rendvédelmi igazgatási jogviszony fokozataihoz tartozó illetménysáv felső határának emeléséét, valamint a kiemelt határvadász pótlék bevezetését – közölte Németh Szilárd.

Pesti Imre (Fidesz) azt mondta, hogy a szakmai kutatások alapján a tuberkolózis, a hepatitis és a HIV-fertőzés jelentős mértékben van jelen a bevándorlók között. Ez komoly kockázatot jelent az uniós álampolgárok és az EU egészségügyi rendszerének számára – hangsúlyozta.

A képviselő arra is kitért, hogy módosul a gyógyszertárakra vonatkozó törvény és a gyógyszerésznek joga van három évre visszamenőleg megfigyelni a beteg gyógyszerszedését.

A politikus arról is beszélt, hogy keresőképtelenségi ok, ha valaki nem beteg, de közegészségügyi okból, hatósági döntés alapján már nem dolgozhat.

Rámutatott, hogy a kutatások alapján az alternatív dohányzási módok nem kevésbé veszélyesek, néhány esetben pedig az a gyanú, hogy veszélyesebbek, mint a valódi dohányzás.

Külön beszélt arról, hogy a következő évi költségvetés mintegy 420 milliárddal biztosít többet az ideinél az egészségügy számára és ebből kétszáz milliárdot csak béremelésre lehet fordítani.

A DK a támogatható elemek dacára nem szavazza meg a javaslatot

A DK a támogatható elemek dacára nem szavazza meg a javaslatot, közölte Arató Gergely, a párt vezérszónoka, az anyag „elfogadhatatlan, értelmetlen és káros részeivel” magyarázva ezt. A támogatható elemek között említette az egészségügyi szakdolgozók béremelését.

Felvetette: hogyan kapcsolódik a közbiztonság és a migráció témájához például a diákok erőnléti adatainak egészségügyi szolgáltató térbe való feltöltése.

Arató Gergely szerint ha betonbiztos volna a határvédelem, mint ahogy azt a kormányoldalon állítják, akkor nem akarnák ebben a törvényben rögzíteni, hogy polgárőröket lehet a határra vezényelni.

Hozzátette: lehetne közös prioritás a határvédelem, de a kormányoldalon következetesen elvetik az ellenzék határőrség létrehozására vonatkozó javaslatait. Ha komolyan vennék a határok védelmét, ez lenne az első lépés, amit meg kellene tenni – mondta.

A határőrség visszaállítása mellett a DK politikusa olyan menekültügyi rendszer kialakítását sürgette, amely kiszűri, nem átengedi a terroristákat. Hangsúlyozta: fel kell lépni az illegális migráció ellen, szabadon bocsátás helyett pedig rácsok mögé kell juttatni az embercsempészeket.

KDNP: A baloldal kétszínűsége nem ismer határokat

Az önök kétszínűsége nem ismer határokat – címezte szavait baloldali képviselőtársaihoz Nacsa Lőrinc (KDNP), hangsúlyozva, hogy az Európai Parlamentben a migrációt nem megállító, hanem menedzselő, a folyamatot erősítő döntéseket a DK és az MSZP képviselői mind megszavazták.

Szerinte az, hogy az előtte felszólaló illegális helyett irreguláris migrációról beszélt, liberális érzékenyítés, amire nemet kell mondani. A határvédelem területén kialakítandó konszenzusról úgy nyilatkozott, nem tudunk önökkel közös álláspontra helyezkedni, mert önök beengednék a bevándorlólat és lebontanák a kerítést.

Szerinte a párt képviselőinek nyilatkozatai azt mutatják, hogy a DK bevándorláspárti, migrációpárti.

Teljesen világos az elmúlt felszólalásokból is, hogy a magyar emberek csak a Fidesz-KDNP-re számíthatnak Magyarország biztonságának megvédésében – mondta.

A kereszténydemokrata politikus hiányolta az ellenzéki megszólalásokból annak taglalását, hogy az egészségügyi tárgyú módosítások körében újabb lépést tesznek a nemdohányzók védelme érdekében, majd hangsúlyozta a fiatalok dohányzástól való védelmének fontosságát.

Megemlítette azt is, hogy a törvényjavaslat tartalmazza az egészségügyi szakdolgozók béremelésének második ütemét, sávos rendszer alapjait alakítva ki.

MSZP: Tovább nőhetnek az orvosi és ápolói bérkülönbségek

Harangozó Tamás (MSZP) szerint az orvosi bérrendezés miatt megnőtt a bérfeszültség az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók között. A javaslatban szereplő bérrendezés azonban mivel az egészségügyi dolgozók átlagbérét viszonyítja az orvosi átlagbérhez, nem fogja minden szakdolgozó bérét az orvosi bérek 37 százalékára emelni, másrészt megengedi az orvosbérek további növelését is – mondta. Így a bérkülönbségek tovább nőhetnek.

Úgy fogalmazott: az, hogy a polgárőrökre az állam, mint a rend fenntartásának egyik intézményes pillérére számítson, azt jelenti, hogy az állam kudarcot vallott a déli határ őrizetének biztosításában.

Annak a kormánynak, amelyik közel annyi vagy több embercsempészt enged ki egy tollvonással a börtönökből, mint ahány határvadászt fel tud venni és szerelni egy év alatt, önvizsgálatra van szüksége – emelte ki, hozzátéve, hogy bár néhány pontját tudják támogatni, nem szavazzák meg a törvénymódosítást.

Jobbik: Önálló magyar professzionális határőrségre van szükség

Lukács László György (Jobbik) az egészségügyi szakdolgozók béremelésének második hullámában tervezett differenciált sávos béremelést előremutatónak nevezte, és azzal, hogy a gyógyszerészek betekinthetnek a betegéletútba, hatékonyabbá válhat a munkájuk. Kitért arra is: a nemdohányzók védelme helyett a dohányzókat kellene meggyőzni a leszokásról.

A belbiztonsági törvénymódosításokról elmondta: a Jobbik a törvényes rend pártján áll, de a polgárőrök bevonása a határvédelembe szerinte nem vezet sikerre. Önálló magyar professzionális határőrségre van szükség, amelyet még mindig nem késő felállítani – jelentette ki.

Azt mondta: a javaslatnak vannak támogatható részei, azonban számukra kifogásolhatók is, amelyekhez módosító javaslatokkal élnek majd.

Párbeszéd: Nem javult a közbiztonság

Jámbor András (Párbeszéd) kiemelte: egyéni választókerületi képviselőként is sok panaszt kap a közbiztonságra, de nem találhatók a javaslatban olyan cikkelyek, amelyek annak megerősítését szolgálnák.

Azt kérdezte: miért van szükség a polgárőrség kivezénylésére a határra, hiszen a polgárőrök nemcsak a határról, hanem Józsefvárosból Ferencvárosról, az V. vagy XII. kerületből is hiányoznak.

Úgy fogalmazott, nem látni azt, hogy 2010 óta a kormány sikereket ért volna el a közbiztonság javítása terén.

Az ellenzéki párt vezérszónoka a rendőrségi létszámhiányról szólva béremelést szorgalmazott a rendvédelmi szektorban, és az illetményalap rendezését is szükségesnek látta annak érdekében, hogy legyen elég rendőr az utcákon.

Fontosnak nevezte, hogy az önkormányzatok segítséget kapjanak a közterület-felügyelet megerősítésére, és a dohányboltok felett is kapják vissza a kontroll lehetőségét az önkormányzatok.

Jelezte: a Párbeszéd benyújtja majd javaslatait a törvénymódosításhoz.

Mi Hazánk: Oda nem illő témák szerepelnek a javaslatban

Apáti István, a Mi Hazánk vezérszónoka azt mondta: a javaslattal a kormány kedvenc időtöltésének, az ellenzéki pártok szívatásának hódol és ismét arra törekszik, hogy ne jöhessen létre nemzeti konszenzus. Ha összevetik a javaslat címét és a teljes tartalmát, akkor az igencsak megtévesztő – mondta.

Szóvá tette, hogy a javaslatban szerepeltetik a fogyatékkal élők életminőségének javítását célzó pontokat, a nemdohányzók védelmét célzó javaslatokat, számos egészségügyi témát és a Covid-igazolványt is. Újabb irányított világprojekt érkezik Magyarországra és ezért kell Covid-igazolványról beszélni a javaslatban? – kérdezte.

Kitért arra is, hogy 2007 januárjában az MSZP-SZDSZ kormány az ellenzékben lévő Fidesz-KDNP-vel teljes egyetértésben döntött a határőrség megszüntetéséről. Közösen viselik ezek a pártok ennek szégyenét – fogalmazott.

Döbbenetesnek nevezte 2200 embercsempész szabadon bocsátását, és kritikát fogalmazott meg azzal kapcsolatban is, hogy a tervezett kilenc új büntetés-végrehajtási intézetből csupán egy épül meg. Nem tartotta elfogadhatónak azt az érvelést, hogy a börtönökben nincs hely és a rabok tartása drága. Mi fog következni? – kérdezte. A vagyon elleni bűncselekmények elkövetői közül is el kell majd engedi néhányat? Hol lesz ennek vége? – sorolta.

Furcsállotta azt is, hogy sem szerb, sem magyar oldalon nem tudnak rendet tenni. Mintha egyes felső politikai körök – különösen szerb oldalon – érdekeltek lennének a káosz fenntartásában – jegyezte meg.

Azt is szóvá tette, hogy magyar katonák állomásoznak az izraeli határon, és most 200 katonát küldenének Csádba. A magyar rendőröket nem polgárőröknek, hanem hivatásos katonáknak kellene kisegíteni, vagy ilyen rossz a helyzet, akkor a TEK-nek kellene levonulnia, legalább amíg enyhül a helyzet – mondta.

Eljött az ideje, hogy éles lőparancsot kell kiadni az állig felfegyverzett migránsbűnözőkre, néhányuk likvidálása után a többiek el fognak gondolkodni – vélte, és ismét felvetette a végleges hatályú kiutasítást, és a migránsoknál lévő készpénz elkobzását is.

Jobbik: Csak szóban harcol a kormány a migráció ellen

Dudás Róbert (Jobbik) szintén azt tette szóvá, hogy a javaslatba nem illő témák vannak. Értékelése szerint a kormány szóban maximálisan harcol a migráció ellen, de a tetteknél komoly problémák vannak. Felidézte, hogy évekkel ezelőtt és több alkalommal is javasolták a határőrség visszaállítását. Ezt vissza kell hozni – hangoztatta.

Amennyiben fontos a határvédelem, akkor nem elengedni kellene az embercsempészeket, mert nekik köszönhetően nőtt meg a migrációs nyomás, ami a határra nehezedik.

Kormány: A határvadászok növelték a magyar rendvédelmi kapacitásokat

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta, hogy a határvédelemben jelenleg a rendőrök és a határvadászok működnek együtt, ezért is fontos a határvadászok minél jobb anyagi elismerése. A határvadászok növelték a magyar rendvédelmi kapacitásokat – tette hozzá.

Az elmúlt időszakban a közbiztonságra, a rendvédelemre fordított források érezhetően nőttek. Amikor a kabinet elkezdte a kormányzását, akkor még 449 milliárdot költöttek a területre, ez az összeg idén 1141, jövőre pedig 1309 milliárd lesz – hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy a rendőrség állománya is közel háromezer fővel nőtt.

Az államtitkár kiemelte, hogy kormányzásuk kezdetén még 447 ezer bűncselekményt követtek el egy év alatt Magyarországon, míg tavaly 167 ezret.

Az embercsempészek reintegrációs őrizetéről azt mondta, hogy Magyarország betartja az európai és a magyar jogszabályokat, a határon megállítja az illegális migránsokat, elfogja az embercsempészeket és lefolytatja velük szemben a szükséges eljárásokat. Hangsúlyozta, hogy az embercsempészek elleni fellépés következtében a magyar börtönökben minden nyolcadik rab embercsempész volt. Ez egyrészről milliárdos léptékű többletköltséget okozott, másrészről a börtönök is egyre zsúfoltabbá váltak. A túltelítettség megszüntetésének érdekében mindenkinek felajánlották, hogy a saját országában töltsék le a büntetésüket, de saját országaik senkit nem vettek át – emelte ki.

Ezt követően döntött úgy a kormány, hogy a magyar állampolgárságú csempészek bent maradnak a börtönben, a börtönt elhagyó külföldieknek pedig 72 órán belül el kell hagyniuk Magyarország területét. Az ő büntetésük nincs elengedve, ha újra Magyarországra lépnek, akkor mennek vissza a börtönbe – fogalmazott.

A svéd modell enyhébb szabályozást tartalmaz a dohányzás kapcsán, mint a magyar – jelentette ki Rétvári Bence.

Magyarország semmilyen döntési kompetenciát nem enged át a WHO-nak, ezeket továbbra is az ország gyakorolja.

A határon szolgálók a saját védelmükben használhatnak fegyvert, de nem az a jó irány, ha arra ösztönzik őket, hogy tűzpárbajokat vívjanak – szögezte le a politikus.

Rétvári Bence határozottan elutasította azt a javaslatot, hogy a magyar állami tb-kasszából fizessék ki a magánellátásban folytatott kezeléseket.

Napirend után

Dudás Róbert (Jobbik) a lakóhelyén, Mátraballán áthaladó összekötő út felújítását sürgette, a rossz állapot okozta további lehetséges károkat sorolva.

Németh Szilárd (Fidesz) a megalkuvás nélküli magyar, Urmánczy Nándor, hazafi és lokálpatrióta emlékét idézte meg napirend utáni felszólalásában.

Berki Sándor (Párbeszéd) a magyarországi roma közösség rendszerváltás óta kiállt nehézségeit vette számba felszólalásában, majd Karancsság felzárkózását emelte ki pozitív példaként.

Sas Zoltán (Jobbik) az Európára leselkedő terrorveszélyt állította felszólalásában középpontjába, a hazai nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett munka iránti elismerését fejezve ki.

Az ülésnapot bezárva az elnöklő Latorcai János jelezte: a parlament csütörtökön reggel nyolc órakor folytatja munkáját.