LMP: mindenkinek biztosítani kell a tiszta ivóvízhez jutást

Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, hogy az egyik legsúlyosabb kihívás jelenleg az egészséges, tiszta ivóvízhez való hozzáférés biztosítása az embereknek, a víziközmű-hálózat az összeomlás felé tart. Több városban régóta problémák állnak fenn, az emberek nehezen jutnak tiszta ivóvízhez, ilyen Szigetvár is, ahol másfél éve nem tudják megoldani sokak ellátását – tette hozzá.

Közölte: válságos a víziközmű-hálózat helyzete, mégsem történik semmi, a kormány nem tesz semmit. Megfelelő forrásokat kell biztosítani a helyzet rendezésére – jelentette ki.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy

a vizek tisztaságát valóban mindenáron meg kell védeni, a tiszta víz nemzeti kincsünk. Az elmúlt években jelentős előrelépést értek el, a magyarok számára biztosított az ivóvíz

– mondta.

Kitért rá: 2010-ben a víziközműveknél is nehéz helyzetet örököltek, de a cél a korszerű, hatékony víziközmű-hálózat létrehozása, amely fenntartható üzemeltetést tesz lehetővé. Azt is mondta: Szigetvár nyugati részén egy projekt végrehajtása már folyamatban van.

Mi Hazánk: Fel kell tárni az állambiztonsági múltat!

Novák Előd (Mi Hazánk) az elmúlt három évtized kormányai közös szégyenének nevezte, hogy még mindig nem történt meg az állambiztonsági múlt feltárása, a pártállami vezetők elszámoltatása és a kommunista „luxusnyugdíjak” megvonása. Még mindig nincs ’56-os múzeum sem Budapesten – tette hozzá.

Közölte: a mai napig csak csepegtetik az állambiztonsági múlt részleteit, de sok részlet még mindig nem ismert. A kilencvenes évek elején kellett volna sort keríteni az elszámoltatásra, de sokan még most is nyugdíjpótlékokat kapnak kommunista kitüntetések után – mondta.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában az alaptörvényt idézte,

amely szerint az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek.

A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért, az elkövetett jogsértésekért és a nemzet elárulásáért.

Azt is idézte az alaptörvényből, hogy a kommunista diktatúra törvényben meghatározott vezetői részére az állam által jogszabály alapján biztosított nyugdíj vagy más juttatás törvényben meghatározott mértékben csökkenthető. Az államtitkár megjegyezte: Novák Előd nem szavazta meg az alaptörvénynek a kommunizmus bűneit elítélő rendelkezéseit.

Párbeszéd: Orbán Viktor életveszélyes külpolitikát folytat

Szabó Tímea (Párbeszéd) október 23., a nemzeti ünnep alkalmából azt mondta, hogy a fideszes vezetőknek nincs hiteles mondásuk a magyar szabadságról. Szóvá tette, hogy Novák Katalin köztársasági elnök Ausztráliában ünnepelt, Orbán Viktor miniszterelnök pedig a Kínai Kommunista Párt meghívására Kínában a háborús bűnös Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és az iszlamista tálibokkal „parolázott”.

Úgy összegzett: Orbán Viktor életveszélyes külpolitikát folytat, ami nem szolgálja Magyarország érdekét; az országot diktatúráknak szolgáltatja ki, amelyek csak cselédnek tekintik a magyarokat.

Máshol ezt az ország kiárusításának, hazaárulásnak hívják – hangoztatta, majd amikor felszólította a kormányt, hogy Kína és Oroszország kiszolgálása helyett tegyen valami mást, Kövér László házelnök megvonta tőle a szót.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára elmondta,

a Medián közvélemény-kutatása szerint a Párbeszédnek egy ezerfős mintában egyetlen támogatója sem akadt.

Egy olyan pártot képvisel, amely még a baloldali felmérések szerint sem rendelkezik egyetlen támogatóval sem – mondta a képviselőnek.

Az államtitkár hozzátette: a Párbeszédet a magyarok nem támogatják, honnan tudná, mi a magyar érdek; vagy pontosan tudja, de teljesen mást csinál. Azt kérdezte, vajon ki támogatja a Párbeszédet, honnan jön a politikai instrukció, a pénz.

Azt is kérdezte, azzal nem volt-e probléma, hogy a német kancellár és a francia elnök is többször tárgyalt a háború kezdete óta az orosz elnökkel. Menczer Tamás közölte, Magyarország a békéért mindig hajlandó tárgyalni és a békéről az orosz elnökkel kell tárgyalni.

Jobbik: Egyensúlyt vesztett a magyar külpolitika

Brenner Koloman (Jobbik) Pongrátz Gergely 1956-os forradalmár szavait idézve beszélt arról, hogy nem fasiszta csőcselék vett részt a forradalomban, hanem hazafiak, akik szabadon szerettek volna élni. Hozzátette: Szijjártó Péter külügyminiszternek azonnal be kellett volna hívatnia az orosz nagykövetet, amikor kiderült, hogy egy orosz tankönyvben 1956 szabadságharcosait fasiszta csőcseléknek írták le.

Szerinte ez a történet nagyon jól illeszkedik abba a külpolitikai egyensúlyvesztésbe, amely az elmúlt 13 évben elérte az országot, és ami miatt az összes uniós tagállam szemében oroszpártinak tűnik Magyarország. Helytelen volt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök „gazsulált” Vlagyimir Putyin orosz elnöknek – jelentette ki.

Az elmúlt 33 év szégyenének nevezte, hogy nem hozták nyilvánosságra az ügynökaktákat. Kitért arra is, hogy nemrégiben kezdeményezte a Szabadság téri szovjet emlékmű áthelyezését, de a kormánypártiak leszavazták javaslatát.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, hogy

a képviselő annak ellenére vette a szájára Pongrátz Gergely nevét, hogy a családja azt kérte, ezt ne tegye.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Jobbik alapító nyilatkozatában feladatként rögzítette a kommunista utódpárt és a vele összeforrt szélsőséges liberálisok eltávolítását a hatalomból. A Jobbik ennek ellenére az előző választáson mégis ezekkel a pártokkal indult közösen – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára, a DK politikusai minden nap annak az Apró Antalnak a villájából indulnak el, aki a Kossuth téri tűzparancsot 1956-ban kiadta.

Kijelentette: Magyarországnak nem az a szabadság, ha megválaszthatja, melyik birodalomnak lesz a szolgája. Az a szabadság, hogy „eldöntjük, mi a magyarok érdeke”, és ez néha az egyik, néha a másik világhatalom érdekével egyezik – mondta.

Momentum: Orbán Viktoré az év megszorítója díj

Bedő Dávid, a Momentum képviselője a megszorítás kormányának nevezte az Orbán-kormányt arra hivatkozva: a kabinet 2022 óta hússzor emelt adót és ötven megszorító intézkedést vezetett be, miközben a miniszterelnök a saját fizetését 5 millió forintra növelte.

Eltörölték a katát, megszüntették a városi csok-ot, csökkentették a babatápszerek támogatását, szigorították a babaváró támogatás feltételeit, megemelték a jövedéki adót, leállították az iskolafelújításokat és a vasútfejlesztéseket – sorolta a példákat Bedő Dávid, aki elmondta azt is, hogy egy serleget, az „év megszorítója díjat” helyezett el Orbán Viktor miniszterelnök asztalán a parlamenti patkóban.

Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: a Momentum „elviszi az igazságot az ország minden szegletébe”, mert minden magyarnak joga van tudni, milyen megszorításokat vezetett be a kormány, és hogy Nyugat-Európában olcsóbb a bevásárlás, mint Magyarországon.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy reagált: a kormány legfontosabb célja, hogy mások hibás döntéseinek következményeit ne Magyarország lakossága szenvedje meg.

Nem miattunk van most már két háború is, nem mi hoztuk a kártékony energiapolitikai döntéseket, amelyek szerte Európában megemelték az energiaárakat, és nem miattunk ürült ki az uniós kassza – jegyezte meg.

Hozzátette: a kormány ilyen körülmények között is a lehető legnagyobb védelmet adja családoknak,

ezért van érvényben kamatstop, ezért döntöttek a kötelező akciókról, állították vissza 13. havi nyugdíjat, biztosítanak adómentességet a 25 év alatti fiataloknak, és ezért bővítik tovább a családtámogatási programot.

Ezzel szemben a Momentum és a baloldal is többkulcsos jövedelemadót és adóemeléseket vezetne be, és továbbra is azért kampányol, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós pénzeket – vetette ellen.

MSZP: Romlik a helyközi tömegközlekedés színvonala

Komjáthi Imre (MSZP) arról beszélt: folyamatosan romlik a helyközi tömegközlekedés színvonala, akár a vasúti, akár buszos szolgáltatásokról van szó.

Szerinte a színvonal rohamos csökkenését nem képes ellensúlyozni az olcsó ország- és vármegyebérlet, mert azt, aki dolgozni menne, a gyerekéért vagy orvoshoz siet, nem nyugtatja meg, hogy „olcsóbb jeggyel fog lerohadni a vonat a puszta közepén”, akkor inkább autóval megy. Amellett érvelt: a kormánynak hosszabb távon is el kellene köteleződnie a vasúti közlekedés fejlesztése mellett.

Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára szerint nem lehet vita tárgya, hogy a vasút fontos és van jövője.

Úgy értékelt: a képviselő lesajnálóan beszélt a kedvezményes bérlettípusokról, holott ezekből több mint kétmilliót adtak el, ez pedig azt mutatja, hogy az emberek is hisznek ebben a szolgáltatásban, és használják is.

Felhívta a figyelmet arra: az elmúlt 20 évben ugyan 1500 kilométernyi vasúti pálya újult meg, de több mint 5000 kilométer felújítása még hátravan.

A kormány be akarja pótolni az elmaradásokat, évről évre forrásokat von be a fejlesztésbe és folytatja a járműbeszerzéseket is. Szerinte eközben a baloldal megakadályozná, hogy az uniós források Magyarországra érkezzenek, holott ezekből a forrásokból is lehetne vasúti fejlesztéseket finanszírozni.

DK: Megbocsáthatatlan, amit az oktatással tettek

Barkóczi Balázs (DK) azt mondta: megbocsáthatatlan és ép ésszel felfoghatatlan az, amit a kormány az elmúlt bő tíz évben a magyar oktatással tett.

Kijelentette, hogy a pedagógusok munkáját szabályozó „bosszútörvény” bevezetése előtt is mintegy húszezer tanár hiányzott az oktatásból, a törvény hatálybalépésével pedig további ezren mondtak fel.

A diákok harmada már hátrányos helyzetű vagy speciális nevelési igényű, de nekik csak töredéke tanulhat a kormány által preferált egyházi iskolákban, azok ugyanis válogatnak a jelentkezők között – sorolta a problémákat. Annak ellenére teszik ezt, hogy magasabb állami támogatásban részesülnek, mint az állami intézmények.

A politikus szociáldemokrata fordulatot sürgetett az oktatásban. Azt mondta: esélyteremtő, gyermekközpontú oktatásra van szükség.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kijelentette:

az ellenzék megpróbált rátelepedni a pedagógusokra.

Miközben Brüsszelben akadályozták a források megérkezését a pedagógus-béremeléshez, közben itthon bujtogatták a pedagógusokat, hogy menjenek utcára a magasabb fizetésért – mondta.

Emlékeztetett: a legutóbbi szociáldemokrata kormányzásra Gyurcsány Ferenc jelenlegi DK-elnök vezetésével került sor. Akkor tandíjat vezettek be a felsőoktatásban, soha olyan kevesen nem tanultak tanárnak, a tanári béreket is csökkentették és csaknem négyszáz helyen szüntették meg a helyben tanulás lehetőségét – idézte fel.

A pedagógus-életpályatörvényről szólva közölte: az végre saját jogállást biztosít a tanároknak. Díjazza teljesítményt, ha többet foglalkoznak a diákokkal, például a lemaradókkal vagy a tehetségesekkel.

KDNP: A terror ismét megjelent Európában

Hollik István (KDNP) az Izraelt ért terrortámadásról beszélt, amely után Európa számos pontján éltették a Hamászt a szélsőséges bevándorlók. Azt mondta: ezzel párhuzamosan a terror ismét megjelent Európában. Sorolta az elmúlt időszak terrorcselekményeit, hozzátéve: azok rámutatnak a brüsszeli bevándorláspolitika teljes csődjére.

Kijelentette: az Izraelt ért terrortámadás felbátorította a már Európában lévő szélsőséges bevándorlókat. Rámutatott arra is, hogy a közel-keleti terror olyan bevándorlási hullámot indíthat, amelynek keretében további szélsőségesek érkezhetnek a kontinensre.

Növeli a biztonsági kockázatot az is, hogy az embercsempészek gyakran tálib terroristák, akiknek politikai céljuk van a folyamattal: bejuttatni a szélsőségeseket és destabilizálni Európát – fűzte hozzá.

Brüsszel mindennek ellenére gyorsítaná a bevándorlást. Úgy fogalmazott: már nem migránselosztási kvótáról, hanem terrorelosztásról van szó, előbbivel ugyanis a terrorveszélyt terítenék szét.

Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára

tarthatatlannak nevezte az illegális migráció okozta helyzetet.

Azt mondta: a tömeges áradat halálos fenyegetés, Brüsszel javaslata pedig merénylet az uniós közbiztonság ellen. A migrációs politika és paktum megbukott, a tárgyalásokat új alapokra kell helyezni – sürgette.

A tagországok egyenként döntenek határuk bezárásáról, ezzel a legfontosabb uniós vívmányok egyike, a személyek és az áruk szabad mozgása „repedezik”.

Bírálta a hazai „dollárbaloldalt”, mondván, rendre megszavazzák a brüsszeli javaslatokat a migráció támogatására, ezzel külföldi érdekeket szolgálnak ki. Azt kérte tőlük: fejezzék be a magyarok megalapozatlan támadását és Magyarország zsarolását az uniós pénzekért.

Fidesz: A migrációt meg kell állítani

Kósa Lajos (Fidesz) emlékeztetett arra, hogy az ukrajnai háborúban már több 100 ezren vesztették életüket, miközben borzalmas terror dúl a Közel-Keleten is, kiemelte azonban: ma Európa legnagyobb problémája a migráció.

Magyarország déli határain valóságos háború dúl: a migránsok már lőfegyvert használnak és minden létező eszközzel megpróbálnak átjutni a magyar határon – figyelmeztetett.

Értékelése szerint mindezért az az európai politika a felelős, amely idecsábítja a migránsokat hamis állításokkal, és úgy csinál, mintha a migrációs áramlás normális dolog lenne, amelyet csak kezelni kell. A migráció az Európai Unió összes általunk kedvelt értékét le fogja rombolni, mert nincs példa a sikeres integrációra – fogalmazott.

Rétvári Bence válaszában az EU alapvető értékeire hívta fel a figyelmet.

Ezek egyike a béke, most azonban az Európai Békealapból fegyverszállításokat finanszíroznak. A másik alapvető érték a konszenzus, ám mára ezt az elvét is felrúgta az EU, a kisebb országok véleményét erőszakkal „lenyomják” – jegyezte meg.

Hozzátette: a harmadik érték a belső határok átjárhatósága volt, az utóbbi hónapokban azonban több mint 20 belső határszakaszt zártak le az EU-ban. Mint emlékeztetett, illegális migránsok árasztották el Európa nagyvárosait, velük együtt a terroristák is megérkeztek, Európa egyre több országában a rendőrség nem tudja fenntartani a közbiztonságot. Ezzel szemben Magyarország a világ 13. legbiztonságosabb országa, itt nem tudtak kialakulni no-go zónák – hangsúlyozta.

A kormány elfogadhatatlannak tartja, hogy Magyarországból „újabb Lampedusát akarnak csinálni”, ahogy a kvótákat is, amelyek „migránsmágnesként” működnek – hangoztatta, hozzátéve: meg fogják védeni a déli határt és soha engedik meg, hogy kvóták szerint telepítsenek idegen népességet Magyarországra.

A parlament döntött a napirend módosításával kapcsolatos javaslatokról

A parlament döntött a napirend módosításával kapcsolatos javaslatokról. Ezek között a képviselők többsége támogatta, hogy a napirend – a Fidesz-képviselőcsoport kezdeményezésére – egészüljön ki a terrorizmus elítéléséről és az áldozatok melletti kiállásról szóló politikai nyilatkozatról szóló javaslat tárgyalásával. Az elnöklő Kövér László jelezte: az összevont vitára kedden, a szavazásra szerdán kerül sor.

A képviselők megszavazták azt is, hogy az ENSZ kiváltságairól és mentességeiről szóló nemzetközi egyezmény World Aquatics Magyarországon működő intézményeire való kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat vitájára kedden kerüljön sor, a parlament pedig szerdán, a határozathozatalokat követően tárgyalja a csádi magyar katonai szerepvállalásról szóló határozati javaslatot. Mindkét változtatást a Fidesz-frakció kezdeményezte.

Az Országgyűlés ezt követően áttért az interpellációk tárgyalására.

Interpellációk

DK: Miért nem védték meg az embereket az átveréstől?

Varju László (DK) arról tudakozódott a gazdaságfejlesztési minisztertől, „miért nem védték meg az átveréstől” az embereket, miért a vételárhoz képest ötszörös áron adják a gázt a magyaroknak.

Az interpelláló szerint a kormányoldal nyerészkedik, „mintha képtelenek lennének kifogyni az aljas ötletekből”: cserbenhagyták a magyarokat, hazudnak, a hatalmasok oldalára állnak, hogy még több pénzt keressenek. A politikus energiafogyasztóvédelmi szolgálat létrehozását sürgette.

Válaszát Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azzal kezdte, „nem túl megnyugtató, és talán nem is túl hiteles”, ha a DK rezsiárakról és -csökkentésről beszél, mert az utóbbit elnökük „hülyeségnek” nevezte, és azt magyarázta, hogy „egy jól működő gazdaságban kell a haszon”, a gazdaság fenntarthatósághoz pedig érezni kell az energiaköltségeket.

Hozzátette: kormányon a baloldaliak 15-ször emelték az energiaárakat,

külföldi kézbe adták az energiacégeket. Kiemelte, az akkori 35-40 százalék helyett ma egy számjegyű az a hányad, amit a magyar embereknek energiára kell költeniük fizetésükből.

Megemlítette azt is: az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban Magyarországon a legolcsóbb az áram, és míg a földgáz több közeli fővárosban kétszer, Stockholmban például tízszer annyiba kerül, mint nálunk.

A kérdező nem fogadta el az államtitkári választ.

MSZP: Miért adóztatják túl az üzemanyagokat jövőre?

Vajda Zoltán (MSZP) a pénzügyminiszterhez címzett interpellációjában arról beszélt: a kormány január elsejével a szükséges maximum duplájával emeli az üzemanyagokra kivetett jövedéki adót, azzal indokolva ezt, hogy erre az uniós adóminimumhoz hangolás miatt van szükség.

Ez nem igaz – mondta a képviselő, hozzátéve, az adóminimum mértéke 2010 óta nem változott, így emelésre sem volna szükség, ha a kormány és a jegybank „nem tette volna tönkre a forintot”, jelentősen gyengítve 13 év alatt a nemzeti valutát. Megemlítette: frakciótársával, Tóth Bertalannal javaslatot nyújtott be, aminek elfogadása esetén áremelés nélkül is meg lehetne felelni az uniós elvárásoknak.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt hangsúlyozta,

a jövedéki adó uniós szinten harmonizált adónem, így annak el kell érnie az unió által meghatározott adóminimumokat.

Megjegyezte: 20 tagállamban meg is haladja az adómérték ezt a szintet, de a magyar érték évek óta a minimumszint alatt van, az energiaválság legkritikusabb időszakában a kormányzat nem volt hajlandó emelni azt, „kockáztatva a kötelezettségszegési eljárás megindítását”.

Az államtitkár hozzátette: a szankciók elkerülése érdekében lépni kellett, ám 2023 helyett csak jövő január elsejével vezetik be az intézkedést, ehhez viszont szükség volt jogszabályban vállalást tenni.

Tállai András hangsúlyozta: uniós összehasonlításban így is az egyik legkevesebb jövedéki adót kivető ország vagyunk. Kérem, fogadja el a kormány adópolitikáját, mert az teljes mértékben a magyar emberek érdekét szolgálja – fogalmazott.

A képviselő nem fogadta el a választ.

Momentum: A kormány drogstratégiája megbukott

Lőcsei Lajos (Momentum) arról beszélt, hogy a kormány drogstratégiája megbukott, a tudatlanság és az álszentség jellemzi a hozzáállását ehhez a kérdéshez, nincs elég forrás erre a célra. Teljes közösségek mennek a kilátástalanság irányába – tette hozzá.

Közölte: azonnali intézkedésekre és eredményekre van szükség. Mit kíván tenni a kormány, hogy a települések élhetők legyenek, biztonság legyen? – firtatta.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy

a baloldalnak végre változtatni kellene az álláspontján, ugyanis több politikusuk, formációjuk a drogliberalizáció mellett kampányolt az utóbbi időben.

Ezzel szemben a kormány újabb és újabb eszközökkel lép fel a kábítószer-kereskedelem ellen, és más lett az ezzel kapcsolatos büntetőjogi szabályozás is – mondta. A képviselő nem fogadta el a választ.

Jobbik: Miért támogatja a kormány a harmadik világ munkásainak lakhatását?

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) kifejtette: ha egy ázsiai munkás megjelenik Magyarországon, a lakhatását és ellátását támogatja a munkáltató, egy magyar munkavállaló esetében viszont nincs ilyen. Azt kérdezte: legalább arányaiban támogatják-e annyira a magyar munkavállalók lakhatását, mint az ázsiaiakét?

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta:

a kormány célja változatlanul az, hogy a dolgozni kívánó magyaroknak munkahelyet biztosítsanak. Jelenleg rendkívül magas a foglalkoztatottság Magyarországon

– tette hozzá.

Közölte: a kormány elsősorban a hazai munkaerő-tartalékot szeretné aktivizálni. A külföldi munkaerő lakhatásának biztosítása ugyanakkor nem az állam kötelezettsége – fűzte hozzá. A képviselő nem fogadta el az államtitkár válaszát.

Párbeszéd: Kinek az érdeke a nukleáris biztonság lazítása?

Szabó Rebeka (Párbeszéd) közölte: alapvetően fontos az ország biztonsága, és ennek központi eleme a környezeti biztonság, a nukleáris biztonság is. Az atomenergia nagyon veszélyes energiaforrás, alkalmazásakor a biztonsági szempontoknak elsődlegesnek kellene lenniük, ezért megdöbbentő, hogy ezek lazítására készül a kormány – mondta. Azt firtatta: valóban az ország érdeke-e ez a lazítás.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára minderre azt mondta: egész Európában az energiaválság felértékelte az atomerőművek jelentőségét.

Valódi ellátásbiztonságot csak az atomerőművek tudnak garantálni, ráadásul olcsón

– jelentette ki. Hozzátette: az áramigény ellátásához szükség van a paksi beruházásra.

A képviselő nem fogadta el a választ.

Mi Hazánk: A Budapest-Belgrád vasútvonal nem térül meg, drága és lassú is lesz

Szabadi István (Mi Hazánk) szakértőkre hivatkozva azt mondta: a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszát célzó beruházás megtérüléséhez közel ezer év kell majd. Ráadásul a kínai fél képtelen olyan biztosítóberendezéseket építeni a vonalra, amelyek lehetővé tennék a 160 km/órás sebességet – fűzte hozzá.

Mint kiemelte, a Budapest-Kelebia vasútvonalat közel 800 milliárd forintért építi a kínai vasúttársaság és a Mészáros Lőrinchez köthető RM International Zrt. konzorciuma, miközben a szerbiai szakasz kilométerenként 1,5 milliárd forinttal olcsóbban készül.

A Szeged-Röszke vasútvonal felújítását 45 milliárd forintból végzi a szintén Mészáros Lőrinchez köthető V-Híd Zrt. – jegyezte meg.
Októberben megindulhat-e a személyforgalom a Szeged-Szabadka vonalon? – kérdezte.

Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára elmondta,

a Szabadka-Szeged vonalon a pályaépítési munkálatok gyakorlatilag lezárultak, és heteken belül megindulhat a forgalom.

A Budapest-Belgrád vasútvonalat történelmi beruházásnak nevezte, amely a következő években egyre inkább fel fog értékelődni. Itt a szerződések szerint a kivitelezőnek olyan létesítményt kell előállítania, amely megfelel az EU-s szabványoknak.

A kérdésére adott választ a képviselő nem fogadta el.

LMP: Vasútfejlesztésre miért nincs forrás?

Bakos Bernadett (LMP) szerint a magyarországi vasúti közlekedés válságba került. Rossz állapotú, lassújelekkel tűzdelt a pályahálózat, 40-50 éves szerelvények közlekednek, mindennaposak a késések és rossz az utastájékoztatás – sorolta a problémákat. Jelezte, az LMP rendkívül fontosnak tartja a vasút fejlesztését, mert nincs klímavédelem vasút nélkül.

Azt kérdezte, elfogadta-e a kormány a tízéves, 6000 milliárd forintos vasútfejlesztési programot? Ha a Vodafone és Ferihegyi repülőtér megvásárlására vagy az akkumulátorgyárak támogatására százmilliárdokat fordít a kormány, vasútfejlesztésre miért nincs költségvetési forrás? – tudakolta.

Nagy Bálint államtitkár közölte, a vasútnak van jövője, ráadásul ígéretes.

A kormány arra kérte fel az Építési és Közlekedési Minisztériumot, hogy készítsen előterjesztést a magyar vasút jövőjéről, a dokumentumot a héten tárgyalja a kabinet – közölte.

Kitért arra is, hogy 2010 óta a polgári kormány 2000 milliárd forintot költött a vasút fejlesztésére, ebből vágányokat, állomásokat, peronokat újítottak fel, járműveket szereztek be, és még P+R parkolókat is létesítettek. Szerinte a vasút az elmúlt 50-60 évben mostohagyereknek számított.

Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el.

Interpellációk

Fidesz: Milyen intézkedéseket tesz a kormány a magyarországi nemzetiségekért?

Sztojka Attila (Fidesz) azt kérdezte, milyen intézkedéseket tesz a kormány annak érdekében, hogy a magyarországi nemzetiségekhez tartozók erősíthessék és megőrizhessék identitásukat ebben a háborúkkal terhelt világban. Hozzátette: a magyar egy sokszínű nemzet, a 13 nemzetiség államalkotó szereplő.

Kitért arra, hogy Magyarország szomszédjában háború zajlik, amelyben Magyarország érintettsége különösen jelentős. Ukrajna szabadságáért az Ukrajnában élő kárpátaljai magyarok is életüket adják, miközben számos olyan döntés születik, amely sérti az anyanyelvhasználathoz kapcsolódó jogukat – mondta.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szerint

a nemzetiségi támogatások összege a Gyurcsány-kor alatt a töredéke volt a mostaninak, és azon idő alatt követték el a romagyilkosságokat, amivel „nem kezdtek semmit”.

Ez a felfogásuk most sem változott a baloldaliaknak – mondta, ennek igazolására azt hozta fel, hogy a VII. kerület DK-s polgármestere szerinte elvette a próbahelyet a 100 Tagú Cigányzenekartól. Az államtitkár közölte, az elmúlt 10 évben hatszorosára emelkedett a nemzetiségek támogatása. A választ a kormánypárti politikus elfogadta.

KDNP: Fenntartható hosszú távon az energiabiztonság?

Harrach Péter (KDNP) az október 15-én kezdődött fűtési szezon kapcsán azt mondta, az ország megfelelően felkészült a hidegebb hónapokban megnövekvő energiaigények biztonságos kiszolgálására; a háztartások Európa legalacsonyabb áram-, és gázárát fizetik a rezsivédelemnek köszönhetően.

Szerinte az ellátás biztonságát a téli hónapokban a betárolt, jelentős mennyiségű, 6,3 milliárd köbméteres gázkészlet garantálja, emellett a hosszú távú szerződés szerinti szállítások is folyamatosak. Fenntartható hosszú távon az energiabiztonság? – kérdezte.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a magyar kormány nem az ukrajnai háború kitörésekor ébredt arra rá, hogy foglalkoznia kell az energiabiztonság, a diverzifikáció kérdésével.

Elmondta, folyamatosan keresnek alternatív energiaforrásokat.

Az ország áramhálózata gyakorlatilag minden szomszédos országgal össze van kötve. Nyáron megállapodtak Törökországgal, Azerbajdzsánnal, Katarral, megindult Magyarországra az azeri gáz – sorolta. Szerinte Magyarország energiabiztonságát a brüsszeli javaslatok veszélyeztetik.

Közölte, 97 százalékos töltöttségen vannak a földgáztározók. Ha az idei tél keményebb is lesz, mint a tavalyi, akkor is lesz elegendő gáz – tette hozzá. A képviselő a választ elfogadta.

Azonnali kérdések

DK: A kormány adósa a nyugdíjasoknak

Gy. Németh Erzsébet (DK) a kormány ígéretét, miszerint megőrzik a nyugdíjak vásárlóértékét, „kommunikációs trükknek” minősítette. Szerinte ugyanis az utóbbi két évben a nyugdíjemelés elmaradt a nyugdíjas inflációtól, tavalyelőtt 0,3 százalékkal, tavaly pedig 1,2 százalékkal.

A kormány így minden nyugdíjasnak tartozik több, mint 1,5 százalékos emeléssel és az elmaradt emelés miatt felhalmozódott különbözet megtérítésével is – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ha a kormány ezt nem „csalja el”, akkor ma az átlagnyugdíj 208 ezer helyett, havi 264 ezer forint lenne.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára úgy reagált: a kormánynak nincs adóssága a nyugdíjasok felé. Közölte:

a kifizetett nyugdíjak összege 2010 óta közel duplájára emelkedett,

a vásárlóértéke pedig mintegy 20 százalékkal javult. Az átlagnyugdíj összege 97 ezer forintról 211 ezer forintra nőtt, a novemberi nyugdíjkorrekcióval együtt több mint 217 ezer forint lesz – tette hozzá.

Jelezte: idén január elsejétől mintegy 15 százalékos nyugdíjemelést kaptak a nyugdíjasok, megkapták a 13. havi nyugdíjat, és novemberben meg fogják kapni a 3,5 százalékos nyugdíjpótlékot, illetve a kiegészítő nyugdíjat is.

MSZP: Miért írattak a dolgozatot az iskolaigazgatókkal a státusztörvényről?

Hiller István (MSZP) arról beszélt: az elmúlt hetekben a tankerületek igazgatói, a minisztérium jóváhagyásával dolgozatot írattak iskolaigazgatókkal a státusztörvényről. Azt kérdezte, milyenek lettek az eredmények és hány iskolaigazgatónak kellett dolgozatot írnia?

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára úgy reagált: a tárcánál alapelvárás minden vezetőtől, hogy tisztában legyen azokkal a jogszabályokkal, amelyeket alkalmaz, ezért amikor az Országgyűlés elfogadta a pedagógusok új életpályatörvényét, akkor a Belügyminisztériumban volt egy találkozó, ahol minden tankerületi vezető kapott egy feladatsort erről.

Elismerte: valóban, a minisztérium is biztatta arra a tankerületi vezetőket, hogy a saját tankerületükben is mérjék föl, mindenki ismeri-e a jogszabályt, akinek alkalmaznia kell. Szerinte azért is volt erre szükség, mert a médiában „mindent és mindennek az ellenkezőjét” is lehetett hallani a törvényről. Hozzátette: örült annak, hogy az igazgatók és a tankerületi vezetők is „képben voltak”.

Hiller István reakciójában azt javasolta: miniszteri értekezleten vitassák meg a dolgozatok kérdését és azt is, hogy mit jelent a bizalom és a kreativitás.

Felvetette: mi lenne, ha a többség a parlamentben elrendelné, hogy a képviselők vizsgázzanak a törvényekből, és csak ezután szólalhatnának fel. Rétvári Bence fontosnak nevezte, hogy mindenki ismerje azt a szabályozást, amit a pedagógusok többsége javasolt a kormánynak a törvényalkotást megelőző digitális konzultációban.

Momentum: Mi lesz déli körvasút környezetvédelmi engedélyével?

Orosz Anna (Momentum) az Újbudát nagyban érintő déli körvasút beruházás kapcsán azt kérdezte: ha valóban annyira fontos ez a beruházás, akkor nem a kormány felelőssége lenne az, hogy érvényes környezetvédelmi dokumentációt tegyen a projekt mellé?

Emlékeztetett: idén májusban a bíróság „elkaszálta” a beruházás környezetvédelmi engedélyét, miután civilek és Újbuda önkormányzata megtámadta azt. Felvetette: a kormánynak kellene meggyőznie a jogosan aggódó újbudai polgárokat arról, hogy meg fogják kapni a megfelelő kárpótlást azokért a hátrányokért, amelyeket a következő években el fognak szenvedni a beruházás kivitelezése miatt.

Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára azt válaszolta: a bíróság döntését követően idén júliusban a beruházó új, javított környezetvédelmi engedélyt adott be, amit jelen pillanatban a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei kormányhivatal vizsgál.

Hangsúlyozta: értik és elfogadják a környéken élők észrevételeit, ezért a projekt része egy integrált zajvédő rendszer, a vasút közelében lévő ingatlanok esetében pedig nyílászáró csere történik.

Arra hívta fel a figyelmet: a déli körvasút megépítése össznemzeti érdek, az ellenzék viszont köpönyegforgató politikát folytat, hiszen egyszer a zöld szempontokat kéri számon a kormányon, máskor meg azon dolgozik, hogy a legfontosabb vasúti csomópont Budapesten lehetetlenüljön el.

Jobbik: Példátlan az autósok egyoldalú hibáztatása a vadgázolásért

Brenner Koloman (Jobbik) a vadgázolásokkal kapcsolatban azt kérdezte: miért mindig az autós a hibás? Arra várt választ: kívánják-e úgy módosítani a hatályos szabályozást, hogy az megfeleljen a társadalmi igazságosság követelményének?

Közölte: Magyarországon sok vadgázolás történik, az állat pedig az állam tulajdona. De ha a vad ugrik ki az autó elé, „az állam mossa kezeit”, a vadásztársaság sem akar hallani az esetről. Az autósnak pedig nemcsak az autójában keletkezett kárt kell fizetnie, hanem akár 5 millió forintot is a vadért.

Európai szinten is példátlannak nevezte a nyáron módosított törvényt. Az szerinte emelkedő biztosítási díjakat és javítási költségeket ró a magyar emberekre és egyoldalúan káros az autósokra. Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára azt felelte:

a témában a kormányzati felelős az Agrárminisztérium, így részletekről ez a tárca szolgálhat.

A vitatott jogszabályról kifejtette: a változtatással egyértelművé tették a felelősségi helyzetet. A korábbi szabályozás ugyanis nem volt egyértelmű, lehetőséget adott a felelősség áthárítására, megkerülésére. Minderre a jövőben kevesebb lehetőség lesz, mivel a jogszabály rögzíti az egyes lehetséges eseményeket és azt, hogy azokban kinek róható fel a kár – hangsúlyozta.

Párbeszéd: Mi épül két kerületnyi beruházási területre?

Szabó Tímea (Párbeszéd) arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány szeptemberben több mint 500 hektárra növelt egy Budapest határában lévő beruházási területet. Rámutatott: ekkora területen még nem létesült beruházás Magyarországon. Emlékeztetett: korábban felvetődött, hogy logisztikai központ létesül ott.

Rámutatott, hogy természeti területen valósulhat meg a beruházás, a főváros pedig természetvédelmi területté kívánta nyilvánítani azt.
Mi épül ide? – kérdezte. Hogyan kívánják megőrizni a természeti értékeket itt?

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója azt felelte:

a kormány álláspontja általában a beruházásokkal kapcsolatban az, hogy minden beruházót támogat, amely hozzájárul a gazdasági teljesítmény növeléséhez, a munkahelyek számának bővítéséhez.

Velük szemben egyetlen elvárás a jogszabályok betartása – hangsúlyozta. Kiemelte a területvédelmi, környezetvédelmi szabályokat, amelyek a legszigorúbbak Európában – mondta. Ezek érvényesítése a kormányhivatalok feladata – közölte. A tulajdoni jogviszonyok kérdésében az ingatlannyilvántartást ajánlotta a képviselő figyelmébe.

LMP: Megépítik a Dél-budai Centrumkórházat?

Csárdi Antal (LMP) azt kérdezte: a kormány meg akarja-e építeni a dél-budai szuperkórházat, és ha igen, mikorra? Kétségbeejtőnek nevezte a budapesti egészségügyi ellátás színvonalát, szerinte a kórházak itt vannak a legrosszabb állapotban. Mint mondta, ezért született meg a Dél-budai Centrumkórház ötlete is.

Kifogásolta, hogy azon még egy „kapavágás” sem történt, a kormány szerinte nem gondolta komolyan, hogy javítani kellene a budapestiek ellátási színvonalán.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett:

míg egyes ellenzéki politikusok inkább a kórházak számának csökkentésével kampányolnak, a kormány eddig 91 vidéki kórházat újított fel. Rendelőintézeteket épített, mentőállomásokat korszerűsített. Az egészségügy pluszforrásokban részesült

– hangsúlyozta.

Közölte: a kormány elképzelése szerint Budapest négy egységében egy-egy centrumkórház biztosítja a lehető legmagasabb szintű ellátást. Úgy fogalmazott: előrébb tartanának ebben, ha nem lett volna a koronavírus, ha nem lenne háború és szankciók. Azt hangsúlyozta: Budapesten csak a baloldal zárt be kórházakat.

Fidesz: Karácsony Gergely háza táján ismét áll a bál

Zsigó Róbert (Fidesz) elmondta, a főpolgármester pénzhiányra hivatkozva csaknem harmadával emelte a vonaljegyek árát, arra mégis talált pénzt, hogy a Gyurcsány Ferenchez ezer szálon kötődő cégvezetőit megjutalmazza: hirtelen mintegy 300 millió forintot talált, amelyet szétosztott.

„Karácsony Gergely sokadjára nézi madárnak a budapestieket, elég csak az adománygyűjtő ládikákról szóló meséjére gondolni” – fogalmazott. Nyolc-tízmillió forintos extra pénzt vihetett haza a BKK és a BKV felsővezetése és a közműcéget vezető Mártha Imre is – emlékeztetett, azt kérdezve: meddig tartható ez a gazdálkodás?

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára közölte:

Karácsony Gergely kampányában nyitottságot ígért a médiának, amely elől most menekül,

átláthatóságot ígért, de közel félmilliárd forintnyi „guruló dollárt” kapott, valamint szakszerű gazdálkodásról is beszélt, ám amikor Tarlós Istvántól átvette a kormányzást, még 214 milliárd forint volt a kasszában, mára pedig minden eltűnt.

Nyáron bejelentették, hogy a főváros csődbe megy, majd néhány nap múlva, hogy közel ötven embernek jutalmat adnak. Ők mind Gyurcsány Ferenc emberei – jegyezte meg, hangsúlyozva: Gyurcsány Ferenc irányít a fővárosban.

Zsigó Róbert reakciójában kiemelte: Karácsony Gergelyék arra készülnek, hogy az idei kötelezettségeiket áttolják a jövő évre: a BKK-nak járó költségvetési támogatás banki faktorálásával 50 milliárd forint értékben adósítják el a fővárost.

KDNP: Mekkora minimálbér- és bérminimum-emelés várható?

Nacsa Lőrinc (KDNP) arról érdeklődött a gazdaságfejlesztési minisztertől, mekkora minimálbér és garantált bérminimumfejlesztés várható jövőre?

A képviselő hangsúlyozta: a kormány elkötelezett a bérek, különösen a legalacsonyabb fizetések növelése mellett, ennek eredményeként 2010 óta 216 százalékos emelést hajtottak végre, míg a baloldali kormányok szerény teljesítményt mutattak fel e téren. Ez idő alatt a magyar minimálbér-emelés a negyedik legnagyobb volt az Európai Unióban.

Válaszában Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: e téren uniós sorendben 19. vagyunk, a 2010 óta kimutatott növekedés több mint háromszoros.

Hangsúlyozta: miközben a szocialista kormányok nyolc éve alatt a minimálbér alig emelkedett, 2010 óta a nemzeti kormány széles munkavállalói rétegek számára ad adókedvezményt vagy -mentességet, majd a 2010 óta bevezetett kedvezményeket sorolta, jelezve, ez idő alatt a reálbérek 71, kedvezményekkel 77 százalékos volt, a három- vagy több gyermekesek reálkeresete 132 százalékkal emelkedett.

Gyurcsány Ferencék nem emelnék a minimálbért, ahogy kormányzásuk alatt is csak minimálisan tették

– jegyezte meg viszonválaszában a képviselő, míg az államtitkár elmondta: jövőre mintegy 10 százalékkal emelkedhet a garantált bérminimum, 15-tel a minimálbér.

DK: Miért gerjesztettek inflációt?

Sebián-Petrovszki László (DK) azt kérdezte a pénzügyminisztertől: „miért határoztak úgy, hogy legyen infláció, miért jó önöknek a vágtató infláció”.

Arról beszélt: a miniszterelnök Brüsszel intézkedéseinek tulajdonítja az infláció megugrását, holott ha az okok a szankcióban volnának keresendők, más államokban is magas lett volna a pénzromlás mértéke; ehhez képest szeptemberben is Magyarországon volt a legmagasabb, „immáron egyedül nálunk két számjegyű” az infláció. Nincs szankciós infláció; orbáni infláció van – fogalmazott.

Válaszában Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára annak a véleményének adott hangot:

a kérdező sem gondolja komolyan, hogy „a kormány saját magának gerjesztett egy inflációt”,

hiszen külső tényezők jelentősen hatottak a folyamatra, mint a háború és az elhibázott szankciók, vagy a „Soros-birodalom forint elleni támadásai”.

Hangsúlyozta: a cél, hogy az éves infláció idén már 10 százaléka alatt legyen, és jövőre tovább mérsékeljék. A kérdező képviselő viszonválaszában hibáztatta a kabinetet, amiért minden más szereplőt nevez hibásnak, miközben „felesleges, eszeveszett költekezésbe kezdtek a választások előtt”, ahogy a Vodafone és a ferihegyi repülőtér megvásárlása is „borította a költségvetést”.

Az államtitkár úgy reagált: a költségvetés működőképes, egyensúlyban van, az államadósság már az év végére csökkenni fog és a munkanélküliek száma sem nő jelentősen, a kormány 6 százalékos inflációval, 3-4 százalékos gazdasági növekedéssel számol 2024-re, „a gazdaság, az ország visszaáll a régi növekedési pályára”.

Kérdések

DK: miért nem támogatják hatékonyabban a mesterséges megtermékenyítést?

Földi Judit (DK) arra várt választ a miniszterelnöktől, miért nem segíti a kormányzat hatékonyabban a mintegy 150 ezer meddőségi problémával és az ebből eredő lelki sérülésekkel küzdő pár „utolsó mentsvárát”, a mesterséges megtermékenyítést, amiből öt beavatkozást támogat az állam, holott átlagosan hat-hét kezelés után várható siker.

Válaszában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta:

egyre nagyobb probléma a meddőség Magyarországon, és várhatóan a jövőben sem változik ez a trend.

Mi egy családbarát országot építünk, ezért fontosnak tartjuk, hogy a meddő pároknak is minél inkább segítséget tudjunk nyújtani – mondta, hangsúlyozva, többszörösére emelték a közfinanszírozott beavatkozások számát, amelyekhez 100 százalékos a gyógyszertámogatás, ingyenes a diagnosztikai ellátás és a kezelés, az intézményekben eltörölték a teljesítménykorlátot és milliárdos eszközfejlesztési programot hajtottak végre.

MSZP: Mikor fizetik ki a tavalyelőtti napelemes pályázatok nyerteseit? 

Szabó Sándor (MSZP) arra várt választ az energiaügyi minisztertől, mikor kerülnek kifizetésre a 2021-ben meghirdetett háztartársi napelemek telepítését támogató pályázatok nyerteseinek járó összegek, miután sokan már be is fejezték a beruházást, de pénzt még nem kaptak erre az államtól.

Válaszában Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős parlamenti államtitkára megemlítette:

a baloldal kezdetektől fogva támadta a rezsicsökkentést,

eközben a kormány az energiaválságban mindent megtett az ellátásbiztonság megőrzéséért és a lakossági energiaárak alacsonyan tartása érdekében.

Hozzátette: sikeres pályázatok esetén milliós vissza nem térítendő támogatást nyújtottak a nyertes családoknak. Jelenleg az előlegek kifizetése zajlik; több mint 19 ezer pályázó esetében történt ez, több mint 33 milliárd forint összegben – tette hozzá az államtitkár, hangsúlyozva, hogy ahogy a múltban, úgy a jövőben is mindent megtesz a kormányzat a napelemes pályázatok sikeres megvalósítása érdekjében.

Jobbik: Az óraállítás ideje lejárt

Balassa Péter (Jobbik) szerint az óraállítás ideje lejárt, mégsem történt előrelépés, így október 29-én hajnalban megkezdődik a téli időszámítás.

Felidézte: az EU-ban mintegy ötmillió ember véleményét kérték ki, és csaknem 90 százalékuk támogatta az óraállítás eltörlését, és egy magyar felmérésen is hasonló arányban ellenezték azt a válaszadók. A Jobbik már 2015 óta szeretné megszüntetni az óraállítást, és a nyári időszámítást támogatják – tette hozzá.

Zsigmond Barna Pál, az Európai Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában elmondta:

2020 óta a soros elnökséget betöltő tagállamok egyike sem tárgyalt az óraállításról, és a korábbi tárgyalások során is megosztottságot mutattak a tagállamok, ezért a kérdés nem haladt előre.

Hozzátette: a kérdés széleskörű, számos gazdasági és társadalmi területet érintő jellege miatt az óraállítás megszüntetéséhez az egész unióra kiterjedő hatásvizsgálat szükséges, és a megszüntetés gondos előkészítést igényel.

Párbeszéd: Miért nem használja jobban a kormány a globális minimumadó lehetőségeit?

Tordai Bence (Párbeszéd) jelezte: a kormány nemrég társadalmi vitára bocsátotta a globális minimumadóról szóló törvény tervezetét, amely szerint 15 százalékos minimumadó vonatkozna minden évi 750 millió euró bevételt meghaladó vállalatra, ha ezt a határt két egymást követő évben elérik.

A Párbeszéd már többször szorgalmazta az adónem bevezetését, de a Fidesz-kormány tavaly még megvétózta ezt a javaslatot – mondta, hozzátéve, hogy a mostani megvalósítás hagy kívánnivalót maga után. Mindössze három év alatt 96 milliárd forintot akarnak csak beszedni, de annyi kivételt fogalmaz meg a kormány, hogy nem lesz érdemi adóbevétel többlet – emelte ki.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában jelezte:

a globális minimumadó hivatkozott tervezetét még a kormány és a parlament sem tárgyalta, így van idő arra, hogy véleményüket kifejtsék és javaslataikat ismertessék.

Azt azonban megjegyezte, hogy ha a kormány nem vezeti be ezt az adónemet, akkor a 9 és 15 százalék közti különbséget máshol adózzák le. A versenyképesség kérdése viszont felveti, hogy a 9 és 15 százalék közti különbségből az adózó tudjon levonni – mondta.

Mi Hazánk: LMBTQ-propaganda folyik a múzeumban?

Dúró Dóra (Mi Hazánk) megdöbbentőnek nevezte, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumban megtekinthető nemzetközi sajtófotó kiállításon „LMBTQ-propaganda folyik”, miközben a gyermekvédelmi törvény elvileg tiltja az ilyesmit. A múzeumba látogatók „szembesülhetnek azzal, hogy a 2022-es év legfontosabb történése az LMBTQ+ kisebbség elleni erőszak” – fogalmazott.

A múzeum honlapján annyi szerepel, hogy 14 éven aluliaknak felnőtt felügyelete mellett ajánlott – tette hozzá azt kérdezve, ez-e az az értékrend, amelyet az intézménynek közvetítenie kell?

Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában visszautasítva az LMBTQ-propaganda vádját azt mondta:

a dokumentarista célú World Press Photo kiállítás egy befogadott kiállítás, tartalmába a Magyar Nemzeti Múzeum nem szólhat bele, a képeket nemzetközi zsűri válogatja és külföldi kurátor véglegesíti.

Abban azonban egyetért, hogy a kiállítás néhány fotója felvetheti a gyermekvédelemmel kapcsolatos szabályok sérelmét, ezért a tárca vizsgálatot rendelt el – jelezte.

LMP: Egyre súlyosabb probléma a lakhatási válság

Kanász-Nagy Máté (LMP) arról beszélt, hogy egyre több embert érint a lakhatási válság, nemcsak a mélyszegénységben élőket, a hajléktalanokat vagy a munkanélkülieket. Az ingatlanárak a duplájára nőttek, az albérleti díjak egy átlagos fizetés felét viszik el. Eközben közel 600 ezer ingatlan üresen áll – hívta fel a figyelmet.

A helyzet állami támogatás nélkül javulni nem fog, csak súlyosbodni – vélte és azt kérdezte, miért nem törekszik a kormány az üresen álló ingatlanok lakhatási célú hasznosítására. Mikor hoz a kormány átfogó intézkedéseket? – tette fel a kérdést.

Fónagy János államtitkár kiemelte: a kormány családpolitikai intézkedései egyértelműek és világosak.

A kormány elkötelezett a családok lakhatási támogatása mellett – rögzítette, majd kitért a megnövelt összegű falusi csok-ra és a várhatóan 2024 január 1-től megújuló városi csok-ra.

Jelezte: a lakosság 91,7 százaléka saját otthonnal rendelkezik, ami európai szinten is kimagasló. A családok otthonteremtési kedvezményének bevezetése óta minden ötödik család új otthonhoz jutott – tette hozzá.

Fidesz: Elkészül az M1-es autópálya pátyi lehajtója idén?

Menczer Tamás (Fidesz) azt kérte, az építésügyi tárca államtitkára erősítse meg, valóban elkészül idén az M1-es autópálya pátyi lehajtója, jövő tavasszal pedig a nyugati elkerülő út.

Az 5,8 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően nagyban javulna a Buda környékén élők közlekedési helyzete – mutatott rá. Megjegyezte: Buda környékén robbanásszerű a lakosságszám növekedése, és ezzel az infrastruktúra nem tudott lépést tartani.

Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára arról tájékoztatta a politikust, a térség kormánypárti képviselőjét, hogy a kivitelezés első üteme keretében még idén befejeződik a munka a bekötő úton, míg a második ütem – a nyugati elkerülő út – befejezése 2024 tavaszára várhat.

Páty bekötése az M1-es autópályába tehát még idén megtörténik

– erősítette meg az államtitkár.

KDNP: Milyen eredményeket hozott a szakképzés átalakítása?

Földi László (KDNP) a szakképzésben elért eredményekre volt kíváncsi. Felidézte: a magyar kormány siralmas állapotban vette át a szakképzést.

Elavult volt a képzési szerkezet, ami növelte a lemorzsolódást, a képzési jegyzék nehezen volt átlátható, sok volt az átfedés az egyes szakmáknál. Nehezen lehetett lebonyolítani a szakmai vizsgákat is – sorolta, hozzátéve: ebben a helyzetben kellett rendet teremteni és ütőképessé tenni az ágazatot.

Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára beszámolt arról, hogy 2020-ban átfogó átalakítást hajtottak végre. A struktúra és a jogi környezet mellett megvalósult a képzések átalakítása, középpontba állítva a gyakorlati képzést. Ez értékelése szerint elengedhetetlen az eredményességhez.

Közölte: az elmúlt négy évben 156 milliárd forintot fordítottak az átalakításokra.

Kitért arra is, hogy 2020-ban közel 32 ezer oktató átlagosan 30 százalékos bérfejlesztésben részesült, amelyet idén újabb átlagosan 15 százalékos bérfejlesztés követett. Szólt továbbá arról, hogy 145 ezer tanuló részesül ösztöndíjban, amire 34 milliárd forintot fordít az állam.

Független: Miért épít a kormány vendégmunka-alapú társadalmat?

Varga Ferenc (független) képviselő szerint rossz színházi előadás volt, hogy a kormány visszavonta az Európai Unión kívülről érkező vendégmunkások tömeges behozatalát megkönnyítő törvényjavaslatát.

Meglátása szerint a kormány arra készül, hogy „rengeteg rosszul fizetett, végletekig kizsákmányolt vendégmunkást hoz” Magyarországra a kínai akkumulátorgyárakba, ahelyett, hogy a magyar munkavállalók bérét emelné.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: a kormány foglalkoztatáspolitikájának köszönhetően ma egymillióval többen dolgoznak, mint a Gyurcsány-Bajnai-korszak idején.

A 2011-ben 11 százalék feletti munkanélküliség jelenleg tartósan 4 százalék alatt van.

Kijelentette: a kormány célja a magyar munkaerő-tartalék aktivizálása és foglalkoztathatóságának javítása. Harmadik országbeli munkavállalót csak és kizárólag azokban a hiányszakmákban foglalkoztatnak, ahol hazai és európai uniós munkaerő nem áll rendelkezésre.

Kitért arra is: a bevándorlással és munkavállalással kapcsolatos szabályokat szigorító új törvényjavaslat készül a magyar munkaerő és a lakosság védelme érdekében, amely teljeskörűen felülvizsgálja a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi tartózkodását és foglalkoztatását érintő hatályos idegenrendészeti szabályozást is.

Állami építési beruházások

A köztársasági elnök által alaptörvény-ellenesség miatt visszaküldött, az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényről Salacz László (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója elmondta: a kormány által benyújtott javaslat új alapokra helyezi és egységesíti az állami építési beruházások rendszerét.

Célja, hogy növelje az állami építési beruházások megvalósításának hatékonyságát, megfelelő jogi, szakmai és költségvetési garanciákat nyújtson a beruházások szereplőinek, továbbá megerősítse és egységesítse az állami építési beruházások megvalósításában közreműködő állami szervezetrendszert.

A törvényjavaslat újraszabályozza az állami építési beruházások teljes életciklusát, az előkészítéstől a tervezésen és kivitelezésen át az üzemeltetésig és a fenntartásig – mondta.

Ismertette: a törvényalkotási bizottság eljárása során meghatározták azokat a részletszabályokat, amelyek alapján az állami építési beruházás előkészítésében és megvalósításában közreműködők mentesülhetnek konkrét kötelezettségek alól vagy ezekkel kapcsolatos kedvezményt kaphatnak.

A javaslat fő szabállyá teszi a miniszter hatáskörét az állami beruházás építtetőjének kijelölésére és járulékos szabállyá, hogy ha a miniszter építtetőt nem jelölt ki, akkor az építtető a minisztérium. A javaslatról vita nem alakult ki.

A magyar építészet napja

A magyar építészet napjáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentés vitájában felszólaló Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta, a kormány támogatja, hogy Kós Károly születésnapja legyen a magyar építészet napja.

Az államtitkár a javaslat támogatására kérte az Országgyűlést. Miután felszólaló nem volt a vitához, Lezsák Sándor levezető elnök lezárta a vitát. Az előterjesztőként felszólaló Ágh Péter azt mondta, mindenki számára fontos, hogy megőrizzék a magyar építészet hagyományát.

Az állam működése

Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek vitájában Salacz László (Fidesz) ismertette a törvényalkotási bizottság álláspontját.

Elmondta, hogy az indítványt a testület 27 igen szavazattal, nyolc nem ellenében és hat tartózkodás mellett fogadta el. A politikus kiemelte, hogy a kormány több intézkedést is tett a bürokráciacsökkentés érdekében.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy a javaslatot szeptember 18-án nyújtották be, miután a kormány lefolytatta a társadalmi egyeztetést. Rámutatott, hogy emellett a jogszabályban meghatározott további egyeztetési lehetőségeknek is eleget tettek.

Az államtitkár az indítványhoz benyújtott javaslatok közül kiemelte a közmeghallgatás szabályainak további módosításáról szóló kezdeményezést. A közmeghallgatás módjainak kiszélesítése a részvételiség és a tájékoztatás kiterjesztését is szolgálja – közölte.

Répássy Róbert arról beszélt, hogy az elmúlt évtized sikeres gazdasági és családtámogatási programjainak is köszönhetően az utóbbi években többen tértek haza külföldről, mint ahányan Nyugatra vándoroltak. Nemzetstratégiai célnak nevezte ennek a folyamatnak a támogatását és a Nyugaton élők hazatérésének megkönnyítését.

A kormány kiemelt figyelmet fordít a külföldön élő magyarokra és a diaszpóra magyarságra, ezért fontos feladat a hazatérésük támogatása – hangsúlyozta. A Hazaváró portál segítségével minden felhasználó pontos iránymutatást kap a hazatéréshez szükséges teendőkről – emelte ki.

Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a kormány 2010 óta újjászervezte a közigazgatást, amelynek fő célja, hogy az állampolgárok és a vállalkozások adminisztrációs terhei csökkenjenek. Ezzel párhuzamosan a kabinet folyamatosan fejleszti az elektronikus ügyintézési lehetőségeket és az a cél, hogy bevezessék a digitális állampolgárságot – tette hozzá.

Arra is emlékeztetett, hogy a törvényjavaslat alapján a jövő ősszel induló tanévtől ingyenes lesz a jogosítvány megszerzése a középiskolákban és a szakképző intézményekben tanulók számára. Ritter Imre német nemzetiségi képviselő a magyarországi nemzetiségek bizottságának támogatásáról biztosította a javaslatot. Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a vitát.

Répássy Róbert felszólalásában arról beszélt, hogy néhány civil szervezet és országgyűlési képviselő levelet intézett az Igazságügyi Minisztériumhoz a javaslat egyik része miatt. Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosításával ugyanis az indítvány lehetőséget teremt arra, hogy a házasodni készülők ezt a szándékukat elektronikus úton is bejelenthessék – emlékeztetett.

Elmondta, hogy az igazságügyi tárcához eljuttatott észrevétel szerint a jogalkotó különbséget tesz a házasságkötés és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése között.

Az államtitkár hangsúlyozta, az alaptörvényből következően az állam védi a házasság intézményét, ezért az állam intézményvédelmi kötelezettségéből fakadóan a jogalkotónak lehetősége joga van olyan szabályokat kialakítani, amelyek ösztönzőleg hatnak és egyúttal megkönnyítik a házassági szándék bejelentését.

A bejegyzett élettársi viszony kapcsán azt mondta, hogy az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága következetes gyakorlata szerint a jogalkotónak lehetősége van eltérő szabályokat megállapítani a házasságra és a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozóan.

Előterjesztő: Magyarország elítéli a terroristákat és az áldozatok oldalán áll

Az előterjesztők képviseletében Nacsa Lőrinc (KDNP) hangsúlyozta: a magyar parlamentnek feladata elítélni a Hamász Izrael elleni terrortámadását, és együttérzésüket fejezni ki azokkal, akik azt elszenvedték.

Magyarország elítéli a terroristákat és az áldozatok oldalán áll, a terrorizmus áldozatainak joguk van megvédeni magukat, és megtenni az ahhoz szükséges lépéseket, hogy a támadás ne ismétlődhessen meg – fogalmazott. Hangsúlyozta: a helyzet hosszútávú rendezése csak a béke lehet, ezért kiállnak a minél hamarabbi tűzszünet és a béke mellett, ahogyan az orosz-ukrán háborúban is.

Nacsa Lőrinc az mondta: a veszélyek korában élünk, és látni kell azt is, hogy az elmúlt években Európa számos bevándorlót beengedett ellenőrzés nélkül, és köztük sokan a Hamász támogatói. Szerte Nyugat-Európában – Berlinben, Bécsben, Stockholmban, Londonban vagy Párizsban – a terrort éltették tüntetéseken.

A bevándorlók közt ott vannak a terror hívei, akik közvetlen és súlyos kockázatot jelentenek Európára és benne a magyarokra – tette hozzá mindezt az elhibázott, felelőtlen és következetlen migrációs politika egyenes következményeként értékelve. Közölte: Magyarországon nem volt terrort éltető tüntetés.

Nacsa Lőrinc fontosnak nevezte a humanitárius katasztrófa elkerülését, és szorgalmazta, hogy a hírek szerint a Hamász kezén levő 222 izraeli túsz mihamarabb érhessen haza a családjához.

A magyar álláspont egyértelmű: a bevándorlással együtt érkező terrorizmustól megvédik Magyarországot, és elvárják azt, hogy az Európai Unió is támogassa ezt az álláspontot, ne migránsgettókat hozzon létre és ne migrációs paktumokról tárgyaljon – emelte ki a kereszténydemokrata politikus.

Kormány: Magyarország Izrael mellett áll

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára a kormány álláspontját ismertetve jelezte: támogatják a javaslatot és teljes mértékben egyetértenek azzal, elítélik a borzasztó felháborító és tragikus terrortámadást.

Magyarország Izrael mellett áll, elismeri az ország jogát az önvédelemhez, és felhívják a nemzetközi közösség figyelmét arra, hogy mindenki tegyen meg mindent az eszkaláció elkerülése érdekében. Jelenleg nincs államközi háború, Izrael harcol a terrorral szemben, és mindent meg kell tenni azért, hogy ne alakuljon államközi háborúvá, mert az destabilizálná a térséget.

Egyre több a háború a világban, és ha a Közel-Keleten is kialakulna egy államközi konfliktus, azzal a harmadik világháború felé tennénk egy lépést – mondta reményeit fejezve ki, hogy az Ábrahám-megállapodások eredményeit a lehető legteljesebb mértékben őrizzék meg.
Megjegyezte: a humanitárius válság a migrációt is súlyosbítaná.

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy 547 magyart evakuáltak Izraelből, a magyar légierő ötször repült be a konfliktuszónába.

Törvényalkotási bizottság

Vejkey Imre (KDNP) arról beszélt, mindannyian elborzadva értesültek a középkort idéző brutalitásról, ahogy a Hamasz civileket mészárolt le és hurcolt el otthonaikból. Fontos, hogy egyértelműen kinyilvánítsák, az áldozatok pártján állnak – közölte.

Elismerik Izrael jogát az önvédelemre és arra, hogy minden szükséges lépést megtegyen azért, hogy ilyen még egyszer ne történhessen – tette hozzá. Jelezte azt is, a törvényalkotási bizottság keddi ülésén jóváhagyta a javaslat összegző jelentését.

Fidesz: Megdöbbentő, ami történt

Illés Boglárka, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: az egész világ megdöbbent a Hamász iszlamista terrorszervezet Izrael és civilek ellen intézett támadásán.

Megdöbbentő volt, ami történt és ahogy történt. Megdöbbentő az a középkori brutalitás, amivel a terroristák a határral szomszédos falvakban házról házra járva sem gyermekeket, sem időseket nem kímélve az elképzelhető legkegyetlenebb módszerekkel mészároltak le több száz civilt – fogalmazott.

A kormánypártok frakcióvezetői által benyújtott politikai nyilatkozattal egyértelmű céljuk, hogy kinyilvánítsák: elítélik a Hamász Izrael ellen intézett terrortámadását és együttérzésüket fejezik ki azok felé, akik elszenvedték a támadásokat, elveszítették hozzátartozóikat, szeretteiket.

Ilyenkor nincs helye a Nyugat részéről már oly sok esetben tapasztalt „kettős könyvelésnek”, ki kell mondani, a terroristák oldalán nem állhatnak – rögzítette a fideszes politikus.

Miért van az, hogy más hangok is megjelentek? Mi változott meg? – tette fel a kérdést, hozzátéve: a progresszív baloldal nemzetközi szószólói ismét tudathasadásos állapotba kerültek?

Illés Boglárka kijelentette: egyértelműsíteni kívánják, Magyarország elítéli a terroristákat, és az áldozatok oldalán áll. A terrorizmus áldozatainak joguk van megvédeni magukat, és megtenni az ahhoz szükséges lépéseket, hogy a támadás ne ismétlődhessen meg.

Egyúttal hangsúlyozzák – folytatta – , el kell kerülni, hogy a terroristák elleni háború államok közti háborúvá váljon. Kitért arra is, hogy nyugat-európai nagyvárosok utcáin és az Egyesült Államok „woke-egyetemein” egymást érik a terroristák iránti megértést sürgető, burkoltan vagy kevésbé burkoltan a terrort dicsőítő megmozdulások.

Magyarországon ilyesmi elképzelhetetlen – rögzítette, aláhúzva: amíg rajtuk múlik, nem fordulhat elő, hogy valakinek a származása vagy a vallása miatt veszélyben kellene éreznie magát. Az antiszemitizmussal szemben zérótoleranciát hirdettek és ez van érvényben – jelentette ki.

DK: Izrael alapvető joga az önvédelem

Arató Gergely, a DK vezérszónoka szintén elfogadhatatlannak nevezte a terrortámadást, azokat a szörnyűségeket, amik történtek. Együttérzését fejezte ki a terrortámadás áldozatainak, részvétet nyilvánított a hozzátartozóknak.

Izrael alapvető joga és kötelessége az önvédelem, hogy megvédje saját állampolgárait – jelentette ki az ellenzéki politikus. Arató Gergely reményének adott hangot, hogy minél előbb béke lesz és nyugvópontra jut ez a régóta tartó és minden érintett népnek veszteséget okozó konfliktus. A gonosszal szembeszállni erkölcsi kötelesség, ez igaz Izraelben és Ukrajnában egyaránt – fogalmazott.

Megjegyezte: a Fidesz-KDNP ebben az ügyben sem az együttműködés lehetőségét kereste. Szóvá tette az előtte felszólaló kormánypárti képviselő – többek között a baloldalra vonatkozó – kijelentéseit és azt kérdezte, miért kell ez, mit segít ez a terrortámadást áldozatain, hogyan segíti a Hamász elleni fellépést? Szavai szerint ez nem más, mint az olcsó politikai haszonszerzés forgatókönyve.

Kitért arra is, hogy két módosító indítványt nyújtottak be a politikai nyilatkozathoz, de mindkettőt leszavazták a kormánypártok. Kifejtette: azt szerették volna rögzíteni a nyilatkozatban, hogy a Hamász terrorszervezet. Feltette a kérdést a kormánypártoknak, hogy mitől félnek, miért nem merik ezt kimondani? Szóvá tette továbbá azt is, hogy a kormányoldal most is megtalálta a lehetőséget arra, hogy „brüsszelezzen”.

KDNP: Izraelnek joga van az önvédelemhez, de el kell kerülni a konfliktus kiszélesedését

Hollik István, a KDNP vezérszónoka Arató Gergely kritikájára reagálva jelezte, a kormány ebben az ügyben valóban pártokon átívelő együttműködésre törekedett.

Jelezte: ha az hiányzik az ellenzéki képviselőnek, hogy nem került bele a nyilatkozatba a Hamász terrorszervezetként való megnevezése, ő kimondja, hogy a Hamász terrorszervezet.

Lényegtelennek nevezte, hogy a nyilatkozat az Európai Unió Tanácsának korábbi közös álláspontjára hivatkozik a terrorszervezettekkel kapcsolatban vagy konkrétan beleírja a nyilatkozatba, hogy terrorszervezetnek tartja a Hamászt. Szerinte ha az ellenzéknek valóban fontos ez az ügy, akkor emiatt nem vonják meg támogatásukat a javaslattól.

Ugyanakkor meglátása szerint a pártok között abban nincs vita, hogy ami október 7-én történt, az a világtörténelem egyik fekete napja, és a Magyar Országgyűlés kötelessége ezt a bestiális terrorcselekményt egyértelműen elutasítani és kiállni Izrael önvédelemhez való joga mellett. Ez a politikai nyilatkozat erről szól – szögezte le.

Kitért arra is: a kiállás azért is fontos, mert bár Nyugat-Európában számos kormány kiáll a terrorral szemben, ugyanakkor a brutális terrortámadás után több nyugat-európai városban a terrort éltető tüntetéseket szerveztek.

Hollik István hangsúlyozta azt is, Izraelnek joga van az önvédelemhez, azt viszont el kell kerülni, hogy ez a konfliktus államközi háborúvá szélesedjen. Ha ez megtörténik, annak tragikus következményei lehetnek Európában is, tekintve, hogy nagyon sok terrorveszélyt jelentő bevándorló érkezett az elmúlt években Európába ellenőrzés nélkül.

A Jobbik egyetért a nyilatkozat főbb pontjaival

Brenner Koloman, a Jobbik vezérszónoka jelezte, pártja támogatja a politikai nyilatkozat három legfontosabb pontját. Először, hogy a Hamász „középkoriasan barbár” támadást intézett a Gázai övezetben élő nagyrészt civil lakosság ellen. Másodszor, hogy elismeri Izrael jogát a jogos önvédelemre. Harmadszor egyetért a nyilatkozat migrációra vonatkozó részével.

Emlékeztetett: a déli határkerítés a Jobbik politikai közösségének javaslata volt, és továbbra is fenntartják, hogy a déli határvidék alapvető védelméhez állandó, megfelelően kiképzett és felszerelt határőrségre van szükség. Azzal is egyetértenek – tette hozzá, hogy elfogadhatatlanok a Hamászt éltető tüntetések Nyugat-Európa egyes városaiban.

Brenner Koloman kiemelte: a bevándorlás kérdésében eltér a véleményük a jelenlegi fideszes kormány konkrét cselekvéseitől, hiszen a jelenlegi kormány félmillió ázsiai „migránsmunkást” akar Magyarországra telepíteni, és ez meglátása szerint veszélyes folyamatot indíthat el.

A politikus megjegyezte azt is, ha az előterjesztőknek valóban a pártokon átívelő konszenzus lett volna a célja, akkor a parlamenti frakciók között egyeztetett és egységes szövegű politikai nyilatkozatot kellett volna benyújtaniuk.

MSZP: Az emberi életnél, a szabadságnál nincsen drágább

Hiller István (MSZP) helyesnek nevezte, hogy az Országgyűlés politikai határozatban fejezi ki az álláspontját. Számos olyan alkalom van, amikor a képviselők vitatkoznak, de van, amiben egyet kell érteni, az emberi életnél, a szabadságnál nincsen drágább, egy ország szuverenitását pedig minden nemzetnek védenie kell – mondta.

A képviselő kiemelte, hogy a szöveg elismeri Izrael állam önvédelemhez való jogát, valamint kimondja, hogy terrortámadás történt és megnevezi a támadót, a Hamászt. Az ellenzéki képviselő leszögezte, hogy ilyen helyzetben egy másik országért, egy megtámadottért ki kell állni, „nekünk most az a dolgunk, hogy kiálljunk Izrael mellett”.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Izraelnek több százezer, a magyar kultúrát ismerő, a magyar nyelvet beszélő, származását Magyarországról levezető állampolgára van. A kiállás Izrael és az ott élő, Magyarországról származó vagy magyar zsidók mellett a magyar politika kötelessége – foglalta össze véleményét. Ezt követően Oláh Lajos levezető elnök lezárta a vitát.

Előterjesztő: Ne eszkalálódjon a konfliktus!

Az előterjesztők nevében felszólaló Nacsa Lőrinc (KDNP) megköszönte mindenkinek, aki elítélte a terrortámadást és kiállt Izrael mellett.
A politikus fontosnak nevezte, hogy a nyilatkozatot a kormánypártokon túli többséggel fogadják el.

A képviselő hozzátette, hogy a nyilatkozat elfogadásával egyértelmű, határozott és szilárd véleményt tudnak küldeni a világnak arról, hogy a magyar parlament mit gondol erről az ügyről.

Nacsa Lőrinc sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Mi Hazánk, a Momentum, a Párbeszéd és az LMP nem szólalt fel a vitában. A politikus nagyon fontosnak nevezte, hogy a konfliktus ne eszkalálódjon, ne váljon államközivé, a megtámadottak, az áldozatok pedig érezzék az Országgyűlés szolidaritását.

Budapesten lesz a World Aquatics székhelye

Az Egyesült Nemzetek kiváltságairól és mentességeiről szóló nemzetközi egyezményben biztosított kiváltságoknak, mentességeknek és könnyítéseknek a World Aquatics Magyarországon működő intézményeire való kiterjesztéséről szóló javaslat vitájával zárta munkáját a parlament.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára az indítványról elmondta, hogy a cselgáncs és a teqball után a World Aquatics lesz a harmadik nemzetközi sportszövetség, amelyiknek Budapesten lesz a székhelye. A nemzetközi úszóesemények a világ legnézettebb sporteseményei közé tartoznak – mutatott rá az államtitkár.

Büszkék lehetünk rá, hogy egy ilyen nagy presztízsű szervezet Magyarországot választotta székhelyének – fogalmazott. Minden bizonnyal növekedni fog a hazánkban rendezett nagy nemzetközi sportesemények száma, Magyarország jelentős nemzetközi edzőközponttá fog válni és nőni fog a sportigazgatásban betöltött szerepünk is – sorolta meglátásait.

Menczer Tamás hangsúlyozta, a javaslat megteremti a lehetőséget, hogy a World Aquatics korlátozott mértékben, de hasonló elbírálásban részesüljön, mint a nemzetközi szervezetek. Az indítvány alapján a kormány ugyanabban a támogatásban részesítheti a World Aquatics-ot, mint a Magyarországon székhellyel rendelkező nemzetközi szervezeteket, azaz térítésmentesen biztosíthatja az elhelyezését – tette hozzá.

Illés Boglárka (Fidesz) szerint Magyarország a világ úszó- és vízilabdasportjában meghatározó szerepet tölt be. Kiemelte: Magyarország jelenleg is két nemzetközi sportszervezet székhelyének ad otthont, sikeresen rendezett vizes világbajnokságot és idén atlétikai világbajnokságot is.

A professzionális szervezés, az események eredményes lebonyolítása és a kiváló földrajzi adottságok jó alappal szolgálnak a World Aquatics számára, hogy székhelyüket Magyarországra helyezzék – mondta a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka.

Balassa Péter (Jobbik) egyetértett abban, hogy sportdiplomáciai siker a sportszövetség központjának Budapestre helyezése, de szerinte beszélni kell arról is, hogy a megállapodás mivel jár, és milyen feltételekkel épülnek meg a kapcsolódó létesítmények.

A Láng gépgyár egykori területén 2026 végére kialakítandó új komplexum használatát Magyarország 15 éven keresztül térítésmentesen biztosítja – mondta. A javaslatot támogatandónak nevezte, de az építési és fenntartási költségekről kérdezett.

Hollik István (KDNP) pártja támogatásáról biztosította a javaslatot, amelyet azért is fontosnak tart, mert egy üzenet a magyaroknak arról, hogy sportszerető nemzet vagyunk.

A magyar nemzeti identitás részét képezi a sportszeretet, a tehetség és a kitartás, amelyek kellenek a vizes sportokhoz – tette hozzá a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára zárszavában jelezte: nagy verseny zajlik minden ilyen nemzetközi sportközpontért.

Napirend után

Varga Szimeon, bolgár nemzetiségi szószóló október 19-ről a Magyar-Bolgár Barátság napjáról emlékezett meg, amelyet idén már nyolcadik alkalommal ünnepeltek meg.

Varju László (DK) választókerületében, Újpesten az önkormányzat által nyugdíjasoknak nyújtott támogatásokról szólt, amely a mindennapi megélhetéshez ad segítséget.

Varga Zoltán (DK) a kormánynak az MTA tudósaival szemben tanúsított ellenséges magatartását kritizálta az akkumulátor-gyárak ügyében.
Földi Judit (DK) arra hívta fel a figyelmet, hogy Székesfehérváron egyre hosszabbak a várólisták, egyre több a be nem töltött praxis az orvosi ellátásban és az üres helyekre nincsenek jelentkezők. Hiányolta a meddőségi centrum felállítását is, azt mondta, ezen a téren nem történt egyáltalán előre lépés.

Jakab Péter (független) arról beszélt, hogy a független képviselők kezdeményezéseit lesöpri a kormányoldal és ebben a parlamentben az ellenzék semmilyen érdemi eredményt nem fog elérni, ezért fel kellene oszlatni az Országgyűlést és előre hozott választásokat kellene tartani.
Az elnöklő Oláh Lajos a napirendet és az ülésnapot lezárta, a parlament szerdán reggel folytatja munkáját.

A kiemelt kép illusztráció. (Forrás: Shutterstock)