Megemlékezés

Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének emléknapján Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke elmondta, a magyarságnak kettős szimbólum június 16-a, amely magába sűríti a 20. század második felének meghatározó politikai változásait. Közölte, az 1956-os forradalmat követő megtorlások betetőzésének, az ország ismételt rabigába hajtásának ugyanúgy szimbóluma június 16., mint a kommunizmus magyarországi összeomlásának és a rendszerváltásnak, a demokratikus Magyarország újjászületésének.

Úgy fogalmazott, az újratemetésen az ötvenhatosok képviseletében beszédet mondó Rácz Sándor, valamint a magyar ifjúság nevében felszólaló Orbán Viktor, akárcsak a rendezvény többi szónoka és a megemlékezők tömege, akkor még csak remélhették, hogy bátorságuk és elszántságuk a nemzeti függetlenség és a szabadság visszanyeréséért folytatott küzdelem egyik első, szimbolikus lépésévé válik.

LMP: a kormány nem segít a kistelepüléseknek

Kanász-Nagy Máté (LMP) emlékeztetett arra, hogy a múlt héten a Heves megyei Recsken komoly természeti katasztrófa történt, heves esőzések után a település egyik utcáját iszapos sár mosta el, amely az utca feletti hegyről zúdult le. A koronavírus-járvány alatt lehetővé tették, hogy a polgármester egyszemélyi döntésével andezitbánya nyíljon Recsken – közölte, azt firtatva, mennyire erős az a demokrácia, ahol a helyiek megkérdezése nélkül lehet az életüket jelentősen befolyásoló döntéseket hozni.

Elmondta, a bánya megnyitásakor a hegy tetejéről „letarolták” a fákat, bokrokat és oda olyan sáncot építettek, amelytől féltek a helyiek. Azt kérdezte, ezt a sáncot mosta-e le a víz. Értékelése szerint a 13 év hatalmon lévő kormány nem segít a kistelepüléseknek, magára hagyja őket.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára visszautasította azt a kijelentést, hogy a kormány nem foglalkozik a kistelepülésekkel. Elmondta, a kormány a településeknek egyedülálló programot indított Magyar falu program néven, ebből utakat, intézményeket újíthatnak fel.

A recski katasztrófával kapcsolatban elmondta, a hatóságok vizsgálják a történteket, érdemes megvárni annak végét és nem hangulatot kelteni.

Beszélt arról is, hogy az Eurostat adatai szerint 2015-2021 között az uniós átlagnál nagyobb mértékben, közel hatvan százalékkal csökkent Magyarországon a súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élők aránya. Kitért arra is, hogy Brüsszel újabb támadást indított a rezsicsökkentés ellen, annak eltörlését kéri. Vajon az LMP mit gondol erről, hiszen ez minden magyar családot érint – mondta.

Latorcai János alelnök a két felszólalás között beszélt arról, hogy a Momentum képviselői engedély nélkül szivacsokat és krétákat helyeztek a parlamenti padokra. Azt mondta, a képviselők jobban tették volna, ha részt vesznek a parlament ünnepi megemlékezésén.

Párbeszéd: a szégyen és a bosszú napja ez a nap

Szabó Tímea (Párbeszéd) a szégyen és a bosszú napjának nevezte ezt a napot, mondván, a kormány minden tiltakozás ellenére benyújtotta azt a „bosszútörvényt”, amely „baltával veri szét” a gyermekek jövőjét. Szerinte a kormány bosszút áll azokon a pedagógusokon, akik 2013 óta töretlenül kérik, hogy minimálisan emeljék meg a bérüket.

Annyit költenek Tiborcz István Bosnyák téri irodaházának megvásárlására, mint amennyiből 45 százalékkal meg lehetne emelni a pedagógusok bérét – hangoztatta, úgy fogalmazva: ez az igazi „keresztapakormányzás”.

Közölte, európai összehasonlításban az utolsók között – Szerbia és Észak-Macedónia között – van a magyar pedagógusok átlagbére. Hozzátette: van olyan pedagógus, aki pótlékkal együtt nettó 178 ezer forint bért visz haza, ehhez képest Orbán Viktor fizetése 5,7 millió forint.

Szerinte ennek a gyáva kormányzásnak vége lesz, a fiatalok fel fognak lázadni.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a pedagógusok új életpályájáról elmondta, hogy hónapok óta egyeztettek a javaslatról, amelynek célja, hogy a tanárok megbecsülést, a diákok pedig versenyképes tudást kapjanak.

Ismertette: az előterjesztés létrehozza a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, és megteremti az elmúlt évek legnagyobb béremelésének kereteit. Ha az uniós pénzek megérkeznek, akkor a tanárok átlagos bére 2025-re megközelítheti a 800 ezer forintot – mondta.

Azt kérte a baloldali képviselőktől, ha valóban érdekli őket a tanárok helyzete, ne maradjanak távol az egyeztetésektől, és ha „rátelepednek” a tüntetésekre, akkor ne lépjék át a törvényesség határait.

Azt is kérte, hogy „ne gáncsolják az uniós pénzek megérkezését” és ne követeljenek újabb feltételeket a pénzek kifizetéséhez. Hogyan fordulhat elő, hogy 5-6 milliót kereső baloldali politikusok Brüsszelben azon ügyködnek, hogy a tanárok ne kereshessenek 800 ezer forintot? – vetette fel az államtitkár.

---

Az áremelkedésekről, a foglalkoztatáspolitikáról, a banki megtakarításokra kivetett adóról és az oktatásról is szó volt napirend előtt az Országgyűlésben pénteken.

Mi Hazánk: segítsenek a termelőknek és a fogyasztóknak

Apáti István (Mi Hazánk) azt mondta: a legtöbb magyar családnak a gáz- és villanyszámlák kifizetése nagyobb nehézségekbe ütközik, jó minőségű, egészséges élelmiszerrel jóllakni pedig „szinte már luxusnak minősül” Magyarországon.

Kiemelte: miközben a világpiacon csökkent a földgáz ára, nem emelték meg a kedvezményes kvótát vagy nem csökkentették a kvóta fölötti fogyasztás árát. Az áramárnál a képviselő a rendszerhasználati díj mértékét kifogásolta.

A legnagyobb problémának az élelmiszerár-inflációt nevezte. A legtöbb fogyasztó nem érzi, hogy megállna az árak emelkedése – közölte a kormány segítségét kérve a termelőknek és a fogyasztóknak.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában sikernek nevezte, hogy egy olyan nehéz helyzetben, amikor az ország tavalyi energiaszámlája négyezer milliárd forinttal nőtt az elhibázott szankciók miatt, megtartották a rezsivédelmet.

Rámutatott: az Eurostat legfrissebb jelentése szerint is az EU-ban a magyar családok fizetik a legalacsonyabb áram- és gázárat. A magyar lakosság háromnegyede pedig az átlagfogyasztás alatt van.

Ismertette, hogy több állami, önkormányzati, egyházi és alapítványi fenntartású intézmény fix áron kaphatja a földgázt és már az áramot is, továbbá 180 ezer mikrovállalkozás is jelentős kedvezményt kap az átlagfogyasztás felett.

Jobbik: alacsony a magyarok bére

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta: annyira alacsony a magyarok bére, hogy több mint tizenhat évnyi átlagbért kellene egy magyarnak félretennie ahhoz, hogy egy átlagos méretű budapesti lakást megvásárolhasson úgy, hogy közben nem költ másra.

Az ellenzéki politikus szerint a kormány a magasabb bérek reményében kényszerből külföldre vándorolt magyarok hazacsábítása érdekében nem tett semmit, viszont a szervezett vendégmunkásimport„ áramvonalasítására” komoly energiákat szán. Hozzátette: a Magyarországon dolgozó magyarokat pedig nem engedik közelebb jutni a normális bérekhez.

Kitért a tanárbérekre is és azt mondta, hogy meglennének a hazai források is arra, hogy a pedagógusok bérét rendezzék.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta: Magyarországon még soha nem foglalkoztattak annyi – 4 millió 710 ezer – embert, mint most, 2010 óta pedig mintegy egymillióval többen dolgoznak az országban. Hozzátette: az inaktívak száma örvendetesen visszaszorult, már csupán 6-700 ezerre tehető a számuk.

A bérekről szólva megjegyezte: 2010-22-ig az átlag- és reálkeresetek folyamatosan emelkedtek, a bruttó átlagkereset emelkedése ebben az időszakban 154,7 százalék volt, a nettó átlagkeresetek még a családi kedvezmények beszámítása nélkül is 158,7 százalékkal nőttek. A reálkeresetek emelkedése kedvezmények nélkül 71 százalékos volt – ismertette.

MSZP: fejezze be a kormány a statáriális törvényhozást!

Komjáthi Imre (MSZP) a banki megtakarításokat terhelő eddigi 15 százalékos személyi jövedelemadó mellé kivetett 13 százalékos szociális hozzájárulást kifogásolta.

Úgy vélekedett: minél kiszolgáltatottabb helyzetű valaki, minél kevesebb pénzt tud félretenni, annál biztonságosabb megoldásnak tartja a bankbetéteket.

A szocialista politikus kamunak nevezte a 2024-es költségvetést, és javasolta, hogy a kormány fejezze be a „statáriális” törvényhozást, valamint a legkiszolgáltatottabb emberek „sanyargatása” helyett az elmúlt 13 év nyerteseitől kérjen nagyobb áldozatot; vegyék le az élelmiszerek rekordméretű áfáját, emeljék meg öt százalékkal a nyugdíjakat, és a leginkább rászoruló 300 ezer családnak adjanak havi húszezer forintos élelmiszerkártyát.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: a 13 százalékos szociális hozzájárulás kivetése az önfinanszírozás erősítését célozza, némi versenyelőnyt biztosítva az állampapíroknak más befektetésekkel szemben.

A kormány adópolitikájáról szólva rámutatott: a cél azok támogatása, akik dolgoznak, ezért vezették be a 15 százalékos személyi jövedelemadót, intézkedéseikkel pedig a reálbérek növelését érték el. A családi adózás rendszerében előnyöket biztosítanak a gyermeket vállaló és nevelő családoknak, továbbá biztosítják a nyugdíjak reálértékének megőrzését – sorolta.

Momentum: kizsigerelik a tanárokat

Orosz Anna (Momentum) kifogásolta, hogy az Országgyűlést lezárták a civilek, a tanárok és az újságírók elől.

Azt mondta, már tizenhatezer pedagógus hiányzik az iskolákból. A pályán maradó tanárokat akarják még inkább kizsigerelni, nem új embereket csábítani a tanári pályára; a vitatott új életpályatörvény elfogadása esetén ötezer újabb pedagógus mond majd fel – mondta.

Az ülés levezető elnöke, Latorcai János (KDNP) elmondta, hogy a sajtó jelen van az Országházban, aki kért belépési lehetőséget az ülésnapra, meg is kapta.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára válaszában felidézte a Momentum egyik szövetségese, az LMP társelnökének szavait. Ungár Péter azt mondta, a pedagógusok megmozdulására nem fognak „rászervezni”, mert az nem képviselet, hanem önzés – közölte.

Feltette a kérdést a képviselőnek: a demonstrációjuknak mi köze van a pedagógusokhoz? Emlékeztetett, hogy a Momentum szakértője szerint is a pedagógus-életpályamodell teljes újragondolására van szükség, abba több rugalmasságot kell vinni.

Szólt az oktatásra fordított többlettámogatásokról, ami jövőre már 2600 milliárd forint lesz.

---

Az oktatásról, a kötelező migránskvótáról és a háborúról is beszéltek képviselők az Országgyűlés pénteki ülésén, napirend előtt.

DK: a kormány szembemegy a diákokkal és a tanárokkal

Barkóczi Balázs (DK) azt mondta: a kormányoldal vállaltan szembement a magyar diákokkal és tanárokkal.

Szerinte a kabinet az unió ellen uszít, megsérti a sajtószabadságot, és puszta hatalmi érdekből szétveri a magyar közoktatás még működő bástyáit. A kormányoldal arra készül, hogy bevigye az utolsó kegyelemdöfést a tanároknak a „bosszútörvénnyel”, akkor, amikor rekord alacsony számban jelentkeztek pedagógusképzésre, a szakma pedig elöregszik.

Azt mondta: pártja azonnali, 45 százalékos béremelést követel a pedagógusszektorban, valamint a tanszabadság és az iskolai autonómia visszaállítását, a jogtalanul elbocsátottak visszavételét, a sztrájkjog visszaállítását, a tanárok és a diákok terheinek csökkentését. Az ellenzéki képviselő a „bosszútörvény” azonnali visszavonását és valódi párbeszédet is követelt felszólalásában.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára válaszában kitért arra, hogy az ellenzék akadályozza a brüsszeli források megérkezését, holott a kormány megállapodott az unióval, hogy a forrásból jelentős összeg jut a pedagógusbérekre.

Az uniós forrás a magyar költségvetés egyik fejezete, ebből fizetnének 75 százalékos, minden eddiginél nagyobb béremelést a tanároknak – hangsúlyozta. „Önök azonban mást sem tesznek, mint ezt akadályozzák”, újabb feltételeket követelnek, hogy ne érkezzen meg a magyar pedagógus-béremelés fedezete – tette hozzá.

Azt is mondta: a rendszerváltás óta az egyetlen kormány, amely csökkentette a pedagógusbéreket vagy tömegesen zárt be iskolákat és tandíjassá tette a pedagógusképzést, a baloldali kormányok voltak, amelyek tizenötezer pedagógust bocsátottak el.

KDNP: Brüsszel önsorsrontó politikát folytat

Hollik István (KDNP) arról beszélt, hogy Európa 2008 óta válságról válságra bukdácsol, ezeket az EU mindig rosszul kezelte, és csak a nemzetállamok tudtak javítani a helyzeten. Az EU olyan döntéseket hoz, amelyek mindig csak tetézik a bajt, Brüsszel önsorsrontó politikát folytat – jelentette. Hozzátette: ennek része a kötelező migránskvótáról szóló döntés, amely azt mutatja, Brüsszel észre sem veszi, hogy rossz irányba halad.

Közölte: a döntés szerint egy kötelező mechanizmus alapján szétosztanák a migránsokat a tagállamok között, és Brüsszel mondaná meg, pontosan mennyi bevándorlót osztanak szét. A puccsszerűen elfogadott javaslat szerint Magyarországnak létre kellene hoznia egy óriási menekülttábort, és ha egy tagállam nem teljesíti a döntést, bírságot szabnak ki rá – magyarázta.

Hangsúlyozta: nem engedik, hogy Európa magával rántsa Magyarországot és mások ráerőltessék a véleményüket.

Rétvári Bence úgy válaszolt, hogy 2015 óta olyan korszakát éljük Európa történetének, amely óriási bevándorlási hullámmal jár. A magyarok szerint minden ország maga döntheti el, hogy beenged-e migránsokat vagy sem, de az EU nem így gondolja – mutatott rá.

Kiemelte: Brüsszel – visszaélve a hatalmával – áterőltette a javaslatot, amellyel kivennék annak lehetőségét a tagállamok kezéből, hogy az emberek döntsék el, kikkel akarnak együtt élni.

Felháborító, hogy Brüsszelben nem akarják megvédeni Európát, hanem kiszolgáltatják az egész EU-t az embercsempészeknek – mondta.

Fidesz: a kormánypártok nem hagyják, hogy Magyarországot belesodorják a háborúba

Zsigó Róbert (Fidesz) kifejtette: az Ukrajnában zajló háború egyre több áldozattal, veszteséggel jár, azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség. Életet menteni csak békével lehet, és

Magyarország továbbra is a béke pártján áll, ez a népakarat is – jelentette ki.

Úgy vélte, ezért érthetetlen a baloldal álláspontja a kérdésben, hiszen belesodorná az országot a háborúba. Ha a baloldal lenne kormányon, az súlyosan veszélyeztetné az ország békéjét, a magyarok biztonságát – mondta.

Kiemelte: a baloldali háborúpárti nyomásgyakorlás folyamatos, de a kormánypártok nem hagyják, hogy Magyarországot belesodorják a háborúba.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta: a háború végét sajnos még nem nagyon látni, de a miatta bekövetkező gazdasági bajokat annál inkább. Még mindig nem a béke hangja erősödik, és ennek a gazdasági életben is súlyos következményei vannak – mutatott rá.

Közölte: a mozgástérszűkülés másik oka a félremért szankciósorozat, hiszen az orosz gazdaság már bővülésre számít, miközben az európai gazdaság lelassult. „Nem mi tehetünk a háborúról”, azonban „mi viseljük a legfőbb terheit” – fogalmazott.

---

Megtiltaná a termőföld megadóztatását a helyi adókról szóló törvény fideszes képviselők kezdeményezte módosítása, amelyet pénteken kezdett tárgyalni az Országgyűlés.

Előterjesztő: tilos lesz a termőföld megadóztatása

A helyi adókról szóló törvény módosításáról az egyik előterjesztő, Jakab István (Fidesz) azt mondta, a törvényjavaslat arra irányul, hogy helyi adókról szóló törvényben tilalom vonatkozzon a termőföld, a termőföld-tulajdon vagy a termőföldön fennálló vagyoni értékű jog megadóztatására.

Közölte, Magyarországon kiemelt jelentőséggel bír az agrárgazdaság versenyképessége, az elmúlt időszak azonban sorozatos kihívások elé állította a magyar gazdákat.

Hozzátette: a nehézségeket tetézte Márki-Zay Péternek, „a bukott baloldali miniszterelnök-jelöltnek a magyar gazdák ellen indított támadás”; a hódmezővásárhelyi polgármester a gazdák és a képviselők egy részének tiltakozása ellenére bevezette a földadót, és ezt a példát egyre több baloldali önkormányzat követte.

Elmondta, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) petíciót indított a földadó ellen. 120 ezer gazda támogatta azt a kezdeményezést, hogy az eddig kivetett földadókat töröljék el és szülessen olyan szabályozás, amely soha többé nem teszi lehetővé ennek a sarcnak a kivetését – ismertette.

Jakab István azt mondta, a magyar gazdák képesek arra, hogy a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával a szélsőségesen zöld EU-bizottság elvárásai ellenére megőrizzék, sőt javítsák versenyképessüket úgy, hogy közben óvják környezetük állapotát és alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz. Ehhez hatalmas erőforrásokra van szükség – tette hozzá. A kormány egyetért a javaslattal

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a kormány egyetért a törvényjavaslattal, azt célszerűnek tartja. Elmondta, Magyarországon a települési önkormányzatokat nagyfokú adóztatási autonómia illeti meg.

Közölte, törvényi korlátot mindössze az jelent, hogy más adótörvényben szabályozott közteher tárgya nem lehet a települési adó tárgya, alanya pedig nem lehet vállalkozó.

Szerinte ez a nagyfokú adóztatási szabadság azt a veszélyt rejti magában, hogy a települési adó nem feltétlenül lesz racionális.

Tállai András azt mondta, 2023-tól egyre több település vezetett be adót a termőföldre, arra is figyelemmel, hogy koronavírus-járvány alatt nem lehetett új adót bevezetni.

A törvényjavaslat nem érinti az önkormányzatok széleskörű helyi adóztatási autonómiáját és a települési adó bevezetését más vagyontárgyakra – rögzítette.

Fidesz: a baloldal csak adóemelésekben és megszorításokban tud gondolkodni

Pócs János (Fidesz) azt mondta, Márki-Zay Péter, „a dollárbaloldal bukott miniszterelnök-jelöltje” az óriási felháborodás ellenére megsarcolta a gazdákat, hogy kiszipolyozza őket, ezzel bizonyította, hogy egyáltalán nem foglalkozik az emberek sorsával.

Elmondta, a hódmezővásárhelyi polgármester már 2020 őszén meg akarta sarcolni a gazdákat, a kormány bevezette veszélyhelyzeti rendelet azonban megakadályozta az adó bevezetését. Szerinte ebből is látszik, a baloldal csak adóemelésekben és megszorításokban tud gondolkodni.

Közölte, Márki-Zay Péter most a 4 hektárnál nagyobb szántók, kertek, gyümölcsösök tulajdonosaira javasolt hektáronként 10 ezer forintos éves adót kivetni, a baloldali közgyűlési többség ezt meg is szavazta. A DK-s és MSZP-s önkormányzati képviselőket nem érdekli, hogy a földaadó azokat a nyugdíjasokat is sújtani fogja, akiknek az alacsony nyugdíjuk mellett a földjük az egyetlen bevételi forrásuk – hangoztatta.

Pócs János arról is beszélt, hogy a földadónak inflációt növelő hatása is lehet, mert azt a földtulajdonos továbbhárítja a bérlőre, az pedig a vevőre.

DK: a földadó nem Márki-Zay Péter-probléma

Gréczy Zsolt (DK) azt mondta: a földadó kérdése nem Márki-Zay Péter-probléma, több tucat olyan fideszes polgármester van, akik szintén bevezették a földadót. Ezért ne csináljanak úgy, mintha a  Fidesz kiállna a gazdák mellett – tette hozzá.

Kiemelte: a Világgazdaság szerint termőföldek után 2017-ben 56 önkormányzat jutott bevételhez. A földadót főleg a kisebb településeken nevezte fontosnak, számos helyen az ipaűzési adó és a kommunális adó után a legnagyobb bevételt jelentette az önkormányzat számára, amelyet működésre, szociális célokra is használhattak.

A DK vezérszónoka szerint a Fidesz-kormány kivéreztette az önkormányzatokat, ezért kénytelenek voltak más lehetőségekhez folyamodni az égető pénzhiány enyhítésére.

KDNP: a kormány a veszélyek korában is kiáll a magyar gazdák mellett

Nacsa Lőrinc (KDNP) tipikus, „tőrőlmetszett baloldali magatartásnak” minősítette, hogy az adóemelések politikájában gondolkodnak. Emlékeztetett: 2010 előtt, a Gyurcsány-Bajnai-kormányok idején folyamatosan, több mint 50-szer emelték az adókat, és a mezőgazdaság harminc ágazatából mind válságban volt, ezzel szemben a Fidesz-KDNP kormányok 2010 óta több mint 80 alkalommal csökkentettek adót.

Az évszázad aszálya, valamint a szankciók miatt drasztikusan megemelkedett energia- és takarmányárak után nem büntetni kell a magyar gazdákat, hanem segíteni nekik – jelentette ki a kisebbik kormánypárt vezérszónoka.

Jelezte: a nemzeti kereszténydemokrata kormány a veszélyek korában is kiáll a magyar gazdák mellett és segíti őket. Sorolta az öntözés idei ingyenessé tételét, a 25 termékkörre elrendelt behozatali tilalmat, valamint azt, hogy a közös agrárpolitikai támogatás mellett Magyarországon az EU-ban egyedülálló módon a nemzeti társfinanszírozás összege a maximálisan adható 80 százalék.

---

Vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott, majd le is zárult a helyi adókról szóló törvény módosításának általános vitája pénteken az Országgyűlésben.

Mi Hazánk: helyénvaló, hogy ne vezethessenek be földadót

Apáti István (Mi Hazánk) jelezte: pártjuk támogatja a javaslatot, alapvetően helyénvalónak tartják, hogy földadót semmilyen módon, semmilyen megfogalmazással ne vezethessenek be. Ne viseljék ezt a terhet is a magyar gazdák – jelentette ki.

Elítélte a földadó bevezetését akkor is ha balliberális, akkor is, ha kormánypárti politikusok vezetnék be.

A Mi Hazánk vezérszónoka szerint nem szabad elfelejteni, hogy a kormány „valóban kivéreztette az önkormányzatokat”, és kevés lehetőségük van arra, hogy helyi adóbevételekhez jussanak.

Megjegyezte: a földadónál egyébként jóval nagyobb terhet rónak a magyar gazdákra a műtrágyák, a vegyszerek és az üzemanyagárak.

Apáti István azt kérte: a kormány álljon az őstermelők, a mezőgazdasági őstermelők, az őstermelői családi gazdaságok vagy a mezőgazdasági társaságok oldalára.

Párbeszéd: az előterjesztő vonja vissza a javaslatot

Mellár Tamás (Párbeszéd) az előterjesztés visszavonását szorgalmazta. Szerinte a javaslat célja, hogy megtiltsa az önkormányzatoknak az adókivetést a földekre. Megjegyezte: ezt az adókivetést a kényszer szülte, a helyhatóságoknak ugyanis nem volt bevétele. Épp ezért kompenzálni kell az önkormányzatokat a kieső bevételért – mondta.

Önleleplezőnek nevezte a javaslatot, az ugyanis szerinte arra világít rá, hogy egy „feudális hűbéri rendszert” tart fenn a kormányzat. Egy ilyen rendszerben pedig más nem vethet ki adót, csupán a „hűbérúr” – jelentette ki.

Szerinte általános érvénnyel kellene bevezetni a földadót, és azt az önkormányzatok kezébe kellene adni. Ezzel utóbbiak finanszírozását is segíteni lehetne.

Nem tartotta helytállónak a kormányoldali ellenérveket, például, hogy drágulnának a termékek, csökkenne a mezőgazdaság versenyképessége. Azzal érvelt: a földadó arra késztetné a gazdákat, hogy magasabb hozzáadott értékű árukat termeljenek, így nőne a versenyképességük.

A földadónak szigorúan progresszívnek kellene lennie – jelentette ki, hangsúlyozva: ha 50 hektár alatt nem kellene megfizetni, az a kis- és közepes termelőket támogatná. A kis- és közepes birtokok nemzetközileg is versenyképesek lehetnek – hangsúlyozta.

Szerinte elsősorban azokat kellene az adóval sújtani, akik az elmúlt években földtulajdont szereztek, de nem maguk termelnek azon. Ők ugyanis munka nélkül szereznek jövedelmet, ezt pedig még csak meg sem akarja adóztatni a kormányzat – jelentette ki.

Fidesz: „soha többé földadót”

„Soha többé földadót!” – jelentette ki Nyitrai Zsolt (Fidesz), felidézve, hogy 2010 előtt a baloldal nem állt ki a gazdák mellett, akkoriban állandósultak is a gazdatüntetések.

Felelevenítette azt is, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje az általa vezetett településen, Hódmezővásárhelyen bevezette a földadót. Az ez ellen indított petíciót 120 ezren írták alá.

Szerinte a baloldal, ha kormányt alakítana, országosan is bevezetné a földadót. Az pedig mindenkit érintene, hiszen beépülne az árakba. Ezért is tartotta fontosnak a javaslat elfogadását, nagy többséggel.

DK: az Orbán-kormány vezette be a földadót

Gréczy Zsolt (DK) hazugságnak nevezte, hogy a baloldal vezette volna be a földadót, hiszen azt a jelenlegi kormányzat vezette be 2015-ben – mondta.

Közölte: aggódva nézi, hogy a Dél-Amerikából érkező gyümölcs olcsóbb, mint a magyar, miközben a magyar gazdáknak rengeteg munkájuk van a termékeikben.

Fidesz: brüsszeli asszisztenciával zajlik a piac szétverése Jakab István (Fidesz) a vitára úgy válaszolt: az előterjesztés tudatosan rövid, mert tisztán szakmai módon kívánta bemutatni, milyen az, amikor a gazdát egy rendkívül nehéz helyzetben sújtja az adó.

Jelezte: az ukrajnai háború kitörésének pillanatától brüsszeli asszisztenciával zajlik a piac szétverése, az árak bezuhanása. Úgy adják meg ismételten a vámmentességet az ukrán gabonának, hogy az ellen számos, Ukrajnához közel eső ország gazdái tiltakoznak. Hangsúlyozta: a kettős mércét meg kell szüntetni!

A helyzet súlyos, és egyre súlyosabb lesz – mondta. Nem a humanitárius folyosók működnek, hanem Európa elárasztása folyik ukrán gabonával. A kormány ugyan ki tudta harcolni, hogy szeptember 15-ig négy növényféleségre fenntartsa a behozatali tilalmat, utána azonban további lépésekre, egységes, nemzeti kiállásra lenne szükség a piacaink megvédése érdekében.

Kijelentette: azon dolgoznak, hogy egy átfogó, erős, az unió gazdáit átfogó szervezetet hozzanak létre érdekképviseleti céllal, Brüsszel ugyanis visszavenné a termelést, hogy aztán Ukrajnában termelje meg a szükséges gabonát.

Jakab István közölte azt is: 127 önkormányzat vezette be a földadót. De szerinte Márki-Zay Péter volt az, amelyik hatalmas hangerővel indított támadást a gazdák ellen. Hajdúnánáson azonban az adót gazdaegyüttműködéssel fektették be, a mezőgazdaságot segítendő. Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor a vitát lezárta.

---

A nemzetiségek jogairól szóló, valamint a választási eljárásról szóló törvény módosítását tartalmazó törvényjavaslat vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés pénteken délután.

Előterjesztő: a nemzetiségi választás könnyebb lebonyolítása a cél

Ritter Imre német nemzetiségi szószóló expozéjában kifejtette: a magyarországi nemzetiségi bizottság részéről az Országgyűlésnek benyújtott előterjesztés a Magyarországon őshonos nemzeti közösségek jogaival kapcsolatos jogokat érinti.

Kiemelte: a nemzetiségi önkormányzatok mindig bátran szembe néztek a kihívásokkal és ma is mindent megtesznek a rájuk bízott feladatok teljesítéséért.

Elmondta: a legutóbbi népszámlálás elhalasztása miatt az adatközlés csak őszre várható, mivel azonban a nemzetiségi választás lebonyolítása a legutolsó népszámlálási adatokhoz kötött, szűkös lesz az idő a választásig, ezért érdemes újragondolni a szabályozást. Az előterjesztés továbbá a nemzetiségi színházakkal kapcsolatos rendelkezést is pontosítja, valamint több más kérdésben is egyértelműsíti a szabályozást – tette hozzá.

Közölte: széleskörű egyeztetés előzte meg a javaslat benyújtását. Az előterjesztés célja a nemzetiségi választás könnyebb lebonyolítása és a nemzetiségekre vonatkozó szabályozás egyértelműbbé, átláthatóbbá tétele – hangsúlyozta.

Kormány: példaértékű az együttműködés a nemzetiségekkel

Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár azt mondta: a kormány célja, hogy a nemzetiségek egyéni és közösségi jogainak gyakorlását széles körűen biztosítsa és a visszaéléseket csökkentse. Az elmúlt években többször módosították a nemzetiségekre vonatkozó törvényt, ezek eredményeként például nemzetiség szószólók képviselik a közösségeket az

Országgyűlésben – emlékeztetett. Hozzátette: példaértékű az együttműködés a nemzetiségekkel.

Úgy vélte, az előterjesztés időszerű a nemzetiségek tapasztalatai alapján. A javaslat technikai pontosítások mellett a vonatkozó törvények közötti összhang megteremtését szolgálja, ezzel is segítve a nemzetiségek jogainak legteljesebb körű gyakorlását – fogalmazott.

Közölte: az előterjesztésben szereplő módosítások szükségesek, közülük is kiemelten fontosak a nemzetiségi önkormányzati választást érintő változtatások, a nemzetiségi oktatást és kultúrát érintő javaslatok, valamint a nemzetiségi önkormányzatok működését érintő módosítások.

Hangsúlyozta: a nemzetiségekre vonatkozó törvényi szabályozásnak tekintettel kell lennie a nemzetiségek igényeire, ezért is került sor számos egyeztetésre a javaslatról, amelyet a kormány támogat.

Fidesz: fontos a partneri viszony kialakítása a nemzetiségekkel

Nagy Csaba (Fidesz) közölte: a kormány egyik fő törekvése, hogy az itt élő nemzetiségek helyzete kiegyensúlyozott legyen és a megfelelő érdekképviseletük biztosított legyen. Minden segítséget igyekeznek megadni nekik identitásuk megőrzéséhez – jelentette ki.

Azt mondta: fontos a folyamatos párbeszéd fenntartása a nemzetiségekkel, a kölcsönös együttműködés és a közös munka előremutató és eredményes. A partneri viszony kialakítása a nemzetiségekkel nemzetstratégiai szempontból kiemelten fontos – hangsúlyozta.

Közölte: a nemzetiségek a gyakorlatban is részt vesznek a törvényhozói munkában, a magyarországi nemzetiségek bizottsága több kezdeményezéssel is élt az elmúlt időben.

Úgy vélte, ez az előterjesztés is közös munka eredménye. A javaslat a jogalkalmazói tapasztalatok és a nemzetiségek visszajelzései miatt vált időszerűvé, továbbá a jogharmonizációt is szolgálja – hangsúlyozta.

Momentum: be kell szántani a roma nemzetiségi önkormányzatokat Lőcsei Lajos (Momentum) a roma nemzetiségi önkormányzatokról szólva azt mondta, a jelenlegi „nyomor vámszedői rendszert” be kell szántani és sóval behinteni, mert nincs szükség egy olyan rendszerre, amely asszisztál a nyomorban tartáshoz.

Ha valóban a jogalkalmazói tapasztalatokat vennék figyelembe, akkor alapjaiban változtatnák meg ezt a többszörösen megbukott rendszert – hangoztatta.

Radikális, teljes körű reformot sürgetett, szerinte ugyanakkor ez a mai kormánytöbbség miatt nem elképzelhető.

Szerinte a roma önkormányzati vezetők elfelejtették, mi a feladatuk, némi aprópénzért cserébe becsapják, megvezetik, elárulják az általuk képviselteket.

Lőcsei Lajos szerint a cigány nemzetiségi önkormányzati rendszer 2023-ra politikai mocsárrá vált, a jelenlegi kormány pedig csúcsra járatja a nyomorban, szellemi analfabetizmusban tartást.

KNDP: a javaslat támogatja a nemzetiségi közösségek megmaradását Nacsa Lőrinc (KDNP) megdöbbenését fejezte ki amiatt, milyen lenézően beszélt a momentumos képviselő a honfitársairól. Szégyen, amit csinál – mondta a politikusnak.

Rámutatott, hogy a törvényjavaslatot az elmúlt évek tapasztalatai miatt nyújtották be és be lehet adni hozzá módosító indítványt.

Hangsúlyozta, a Fidesz-KDNP-kormány célja, hogy a nemzetiségek kultúráját megőrizzék, anyanyelvüket fejlesszék és támogatja egyéni és közösségi jogaik széles körű biztosítását.

A törvénymódosításról azt mondta, annak célja a visszaélések számának csökkentése, a nemzetiségi önkormányzatok működésének átláthatóbbá tétele ezzel is támogatva a magyarországi nemzetiségi közösségek megmaradását és értékteremtő munkáját.

---

Folytatódott a nemzetiségek jogairól szóló törvény, valamint a választási eljárásról szóló törvény módosításának általános vitája pénteken az Országgyűlésben.

Mi Hazánk: a Fidesz-kormány is olcsón megvásárolható szavazógépeknek gondolja a cigányokat

Dócs Dávid (Mi Hazánk) szerint a nemzetiségek Magyarországnak és a magyar nemzetnek az erősségei, de ez csak akkor igaz, ha az elsődleges identitásuk magyar.

Elmondta, Orbán Viktor miniszterelnök rejtett erőforrásként tekint a nemzetiségekre, elsősorban a cigányra. Szerinte az elmúlt évtizedek folyamatai nem a cigány etnikum felemelkedését, hanem a szinten tartását szolgálták. Ahogy a baloldal is, úgy a Fidesz-kormány is olcsón megvásárolható szavazógépeknek gondolja a cigányokat, pedig nem azok – hangoztatta. Hozzátette: úgy kellene pénzt fordítani rájuk, hogy az valóban elérjen hozzájuk.

Az ellenzéki politikus a cigány nemzetiségi önkormányzatokat „törvényesen működő politikai uzsorarendszernek” nevezte. Felidézte, hogy hány korábbi vezető ellen indult büntetőeljárás. Egyetértett azzal, hogy be kell szántani a cigány nemzetiségi önkormányzatokat, mert szerinte azok számtalan visszaélésre adnak lehetőséget.

Közölte, a cigányságban nem az ügyeskedő mentalitást, hanem a magyar identitást kellene megerősíteni.

Párbeszéd: a kormány kiüresítette a roma önkormányzati rendszert

Berki Sándor (Párbeszéd) úgy látta, hogy a kormány szétverte, kiüresítette a roma önkormányzati rendszert, és ennek köszönhetően nincs nemzetiségi szószólója a legnagyobb magyarországi kisebbségnek. Szerinte a kormánypártok ezt azért csinálták, mert úgy gondolták, ha nem az övék ez a rendszer, akkor megbuktatják.

Az ellenzéki képviselő azt mondta, elismeri a kormánypártok határon túli politikáját, és azt javasolta, hogy ezt a politikát határon belül is valósítsák meg, mert határon túl a cigány is magyar, egyenlő mindenki.

Azzal nem értett egyet, hogy meg kellene szüntetni a roma önkormányzatokat, mert szerzett jogot meg kell tartani, de figyelembe kell venni, mi egy nemzetiség érdeke.

Szólt arról is, hogy a nemzetiségi önkormányzatok a két választás között nem működnek, mert nem kapnak a képviselők javadalmazást, ezen lehetne változtatni.

Kezdeményezte, hogy az Országgyűlés négy roma származású képviselője álljon ki közösen a romaügy érdekében.

Független: semmitmondó a törvénymódosítás

Varga Ferenc (független) értékelése szerint a törvényjavaslatban lévő változások rendkívül kis mértékben segítik elő a nemzetiségek ügyeit. Közölte, a valós problémák megoldása helyett ismét egy semmitmondó törvénymódosítást fogadhatnak el, nincs politikai akarat a kormánypártokban a nemzetiségek helyzetének javítására.

Több észrevételt is megfogalmazott az előterjesztéssel kapcsolatban, egyebek mellett azt, hogy a 13 nemzetiség közül nagyon kevésnek van arra lehetősége, hogy színházat üzemeltessen. Elmondta, a nemzetiségi önkormányzati képviselők többsége csak álmodik a tiszteletdíjról, ennek megoldása sem szerepel a törvényjavaslatban.

Hozzátette: rengeteg településen rossz a viszony a helyi és a nemzetiségi önkormányzat között, és kedvezményes mandátummal sem kerülhetnek be a nemzetiségek a képviselő-testületbe. Hiányolta annak megoldását is, hogy az országgyűlési választáson a kisebbségi listára szavazóknak le kell mondania a pártlistás szavazásról.

Varga Ferenc elmondta, a 13 magyarországi nemzetiségre ráhúztak egy törvényt, amely nem felel meg a roma nemzetiségnek, mert sokkal több problémával kell szembenéznie, mint a többinek. Lehet, hogy a többi nemzetiségnek elég, hogy a kultúrájukat tudják ápolni, de ez a roma nemzetiségnek nem elég – közölte, reformot sürgetve.

Nemzetiségi szószóló: a nemzetiségek konszenzuson alapul a javaslat

Szolga József horvát nemzetiségi szószóló kijelentette: az elmúlt három év társadalmi változásai, a pandémiás veszélyhelyzet következményei és a törvényi szabályozás módosulása miatt elkerülhetetlenné vált a nemzetiségi önkormányzatok választását megalapozó rendelkezések újragondolása.

A népszámlálási adatok csak ősszel lesznek elérhetők, jövő júniusban pedig nemzetiségi választásokat tartanak – mondta, hozzátéve, hogy a magyarországi nemzetiségek önkormányzatisághoz való jogát mindenképp biztosítani kell, ezt a törvény újraszabályozása garantálja.

Megjegyezte: a napirendre vett javaslat tárgyalásával párhuzamosan tovább kell folytatni a jogi környezet felülvizsgálatát.

A törvényjavaslat egyértelműen a 13 őshonos nemzetiség konszenzuson alapuló javaslatát testesíti meg – emelte ki támogatást kérve.

Párbeszéd: miért nem foglalkoztak az EJEB döntésével?

Szabó Rebeka (Párbeszéd) azt kérdezte: miért nem foglalkoztak a törvénymódosító javaslatban az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) tavaly novemberi döntésével, miszerint a nemzetiségek jogai sérülnek a nemzetiségi választások során, hiszen ők nem szavazhatnak pártlistára.

Fidesz: Magyarország értékként tekint a nemzetiségeire

Sztojka Attila (Fidesz) azt mondta: Magyarország értékként tekint a nemzetiségeire, ezt bizonyítja a törvény is. Sajnálatosnak nevezte azonban, hogy az ellenzéki politikusok a nemzetiségek értékeinek hangsúlyozása helyett olyan politikai utat választ, amely egyértelműen káros.

A kormánypártok a nemzetiségekben az erőforrást, az értékeket, és az Európában is egyedülálló sokszínűséget látják, és azért dolgoznak hogy a nemzetiségi önkormányzati rendszer minél erősebb legyen – jelentette ki.

---

Kormányzati és előterjesztői reakciókkal folytatódott a nemzetiségek jogairól szóló törvény, valamint a választási eljárásról szóló törvény módosításának általános vitája pénteken délután az Országgyűlésben. Ezután áttértek a földgázellátásról szóló törvény módosításának tárgyalására.

Kormány

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára úgy fogalmazott: a vitában mintha fel sem fogták volna páran, hogy miről szól a törvény, összekeverték a szociális és a nemzetiségi törvényt, a helyi, területi és országos önkormányzatokat, a választójogot és bekeverték az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntését.
Az ellenzéki hozzászólók demokráciafelfogását jellemzik a vitában tett hozzászólásaik, lenézik a cigányokat, azokat, akik kevesebbet tanultak vagy „kevesebb jutott nekik az élettől”, de tisztességgel élnek – mondta.

Azt kérte: felejtsék el az ellenzéki politikusok a szociális és a nemzetiségi törvények összekeverését, és közölte, hogy a kormány nem fogja a 2010 előtti, segélyezésen alapuló megalázó politikát folytatni. A kormány munkához való jogot és lehetőséget biztosítja, segítve a felemelkedést – tette hozzá.

Előterjesztő

Ritter Imre német nemzetiségi képviselő jelezte: a vitában elhangzott felvetések közül megvizsgálják az iskolaszék mellett az intézményi tanács bevételét a törvényi szabályozásba.
Felszólalásában jó döntésnek nevezte, hogy a magyarországi nemzetiségek bizottságának indulása óta stratégiai kérdés volt, hogy megpróbálnak maximálisan kimaradni a politikai csatározásokból, és kifejezetten a nemzetiségi kérdésekre koncentrálnak.

A bányászatról és a földgázellátásról

Fidesz: nemzeti érdek a megfizethető energia

Németh Szilárd (Fidesz) előterjesztőként az elsőszámú nemzeti, nemzetbiztonsági érdeknek nevezte a családok ellátását megfizethető energiával.

Szerinte a brüsszeli bürokraták és a hazai „dollárbaloldal” nem véletlenül háború- és szankciópárti. Bizonyos energiapiaci szereplőknek az orosz energia teljes kiszorítása a célja, még ha ez elszálló árakat is jelent.

A Fidesz-KDNP többség azonban megvédi Magyarországot, ezért is került napirendre a propán-bután-gázpalackok forgalmazásának kérdése is. Sok helyen nem érhető el elegendő palack vagy azokat kisebb űrtartalommal árulják – mondta.

A forgalmazók azt mondták: a brüsszeli szankciók miatt megnőttek a beszerzési árak, a szállítási költségek de a bérköltségeik is, ezért veszteséget szenvednek. Ellátási kötelezettségük nincs, ezért a piaci kivonulásukat is „belengették” – mondta.

Mindez nem megengedett, mert évente 500 ezer ember használ mintegy 4,5 millió palackot – ismertette.

A módosítás értelmében vissza kell térni a 11,5 kilogrammos töltőtömegű palackok forgalmazására, amelyeknek nem lehet magasabb az ára, mint a 10,9 kilogrammosoké. Mindenhová, ahol arra szükség van, el kell jutnia a lakosági felhasználású palacknak – sorolta. Emellett egyszerre kell fenntartani az ellátásbiztonságot és a megfizethetőséget, ennek ellenőrzésére a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal kap felhatalmazást.

Az energiaügyi tárca üdvözölte a javaslatot

Steiner Attila, az energiaügyi tárca államtitkára prioritásnak nevezte az energiaellátás biztonságának biztosítását, ezért üdvözölte az indítványt.

Azt mondta: olyan piaci anomáliák léptek fel, amelyek veszélybe sodorhatják az ellátás biztonságát.

A kabinet erőfeszítésének köszönhetően ugyanakkor lesz elegendő gáz és áram az országban – hangsúlyozta.

A PB-gáz esetében is alapvetés, hogy nem léphet fel zavar az ellátásbiztonságban – mondta.

Közölte: a közműszabályozási hivatal vizsgálatot kezdeményezhet vagy jelentést tehet a versenyhivatalnak, ha visszásságokat észlel a palackos gáz árazásában.

Fidesz: fogyasztóvédelmi szempontokat érvényesít a javaslat

Dunai Mónika (Fidesz) elmondta: pártja támogatja a javaslatot, mert az a fogyasztóvédelmi szempontokat is érvényesít az ellátásbiztonság megőrzése mellett.

A PB-gáz hatósági árait a kereskedők nem minden esetben érvényesítik – mutatott rá. A hatóságnak azonban ezután figyelnie kell az árszintet és arról rendszeresen jelentést kell közzé tennie.
Ha indokolatlan piaci árazást észlel, saját jogon kezdeményezhet vizsgálatot.

Kijelentette azt is: alultöltött palack nem hozható forgalomba a jövőben.

DK: a javaslat a nagy cégeknek kedvez

Gy. Németh Erzsébet (DK) kijelentette: a javaslat által kivezetik a hatósági árat a PB-gázpalackokra, azt ugyanis a kereskedők a szabályok megkerülésével nem érvényesítik. A közműszabályozási hivatal feladata lesz, hogy szigorúban küzdjön az indokolatlan árazás ellen.

„Ha önök valamiért szigorúan küzdenek, annak vége, hogy az emberek járnak rosszul” – jelentette ki.

Ismertette, hogy a 11,5 kilós palack nem lehet drágább, mint a 10,9 kilós. De van-e felső árkorlát a 10,9 kilós palackra? – tette fel a kérdést.

Szerinte az előterjesztésre azért van szükség, mert a Molhoz köthető iparág meggyőzte a kormányoldalt arról, hogy az eddigi árakon nem tudják megtölteni a palackokat. A hatósági árak azonban szerinte a legszegényebbek kárára szűnnek meg.

Szerinte a Mol a rekordnyereségéből bőven finanszírozhatta volna az 500 ezer érintettnek a palackos gázt.

KDNP: fontos, hogy elérhető legyen a PB-gáz

Hollik István (KDNP) arra emlékeztetett, hogy a DK tíz éve támadja a rezsicsökkentést. A megfizethető ár és a rezsicsökkentés fenntartása kérdésében csak a Fidesz-KDNP-ben bízhatnak az emberek – szögezte le.

Fontosnak ítélte, hogy a PB-gáz elérhető legyen, ára megfizethető legyen ott, ahol nincs vezetékes gáz.

---

Folytatta a bányászatról szóló, valamint a földgázellátásról szóló törvény módosítását tartalmazó törvényjavaslat vitáját az Országgyűlés péntek délután.

Jobbik: elengedik a rezsicsökkentést

Dudás Róbert (Jobbik) arról beszélt, hogy a kormánypártok részéről éppen azok hivatkoznak a szankciókra, akik megszavazták azokat.

Úgy vélte, ezzel a javaslattal nem megvédik, hanem elengedik a rezsicsökkentést, mert ahol még nincs bevezetve a vezetékes gáz, PB-gázt használnak, és ebben az esetben az érintetteknek nem lesz rezsicsökkentett ár, hanem „elengedik a kezüket”.

Ráadásul csaknem teljes mértékben kistelepüléseket, alacsony keresetű idős embereket érint ez a lépés – tette hozzá.

Azt is kifogásolta, hogy nincsenek szabályozva az árak. Az elmúlt években folyamatosan ellenőrizni kellett volna a gázpalackokat – jegyezte meg.

Párbeszéd: lemondanak az érintett családokról

Berki Sándor (Párbeszéd) azt vetette fel, hogy miként támogatják azokat a családokat, akiknél nincs vezetékes víz, gáz, áram és most már PB-gázpalack sem lehet. Mi lesz ezekkel a háztartásokkal, hol van számukra a rezsivédelem? – kérdezte.

Úgy vélte, ezzel az intézkedésekkel elveszítik az érintett emberek bizalmát. A kormány nem tudja megoldani, hogy a családoknak legyen gázpalack? – firtatta. Hozzátette: nem jó üzenet, hogy ennyit sem tudnak megoldani.

Közölte: ezzel lemondanak az érintett családokról, ez a javaslat üzenete. Érthetetlen, hogy egy ilyen egyszerű feladatot nem tudnak megoldani, nem tudnak biztosítani az embereknek megfizethető gázpalackot – jelentette ki.

Képviselői felszólalás

Gy. Németh Erzsébet (DK) azt kérdezte, miért nem lehet megoldani azt, hogy ha nagyon elszállnak a gázpalackok árai, akkor beavatkoznak. Oda kellene figyelni arra, hogy az emberek mindennapi életébe hogyan avatkoznak be, és lennie kell megoldásnak az érintett családok számára, ők sem maradhatnak ki a rezsicsökkentésből – mondta.

Ezt követően az általános vitát lezárták.

Zárszó

Németh Szilárd (Fidesz) zárszavában közölte: ez a javaslat éppen azt a helyzetet kezeli, amelyet a kormány és a képviselők is érzékeltek, vagyis hogy nincs megfelelő ellátottság. Valóban sok ember napi használatáról szól, ezért kell őket úgy megvédeni, hogy az ellátásuk ne kerüljön veszélybe – mondta.

Kiemelte: az energiaellátás biztonsága fontos a pb-gázpalackok területén is. Ezt a piacot csak úgy lehet fenntartani, ha a megfizethetőséget is garantálják az embereknek – magyarázta. Hozzátette: a magyar piaci ár a harmadik legolcsóbb Európában.

Hangsúlyozta: a cél egyszerre fenntartani az ellátottságot és a megfizethetőséget.

---

A gyermekeket nevelők, oktatók társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülésének javítása a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslat célja, amelynek tárgyalását pénteken délután kezdte el az Országgyűlés.

Előterjesztő: cél, hogy javuljon a gyermekeket oktatók társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülése

Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára expozéjában elmondta: az új életpályamodell célja, hogy a gyermekeket nevelők, oktatók társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülése is javuljon. Ismertette: a törvényjavaslat létrehozza a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt. Az új szabályok minden, a köznevelésben foglalkoztatottra ki fognak terjedni.

Az államtitkár a javaslat legfontosabb elemeként beszélt az új, teljesítményalapú bérrendszerről. Közölte, az új bérrendszer megtartja a korábbi, ötfokozatú előmeneteli rendszert, azokhoz azonban széles bérsávot rendel. Az életkor nem lesz meghatározó elem ebben – mondta.

Maruzsa Zoltán azt mondta, a sávos bérstruktúra azért is fontos, mert – az Európai Bizottsággal kötött megállapodás szerint is – a következő időszakban több lépcsőben jelentős béremelés lesz, ennek végrehajtásában a kormány indikátorokat vállalt, a teljesítéshez szükség van a rugalmasságra.

Közölte, a béremelést elindították, januártól 10 százalékos emelést előlegeztek meg a költségvetésből, a javaslat elfogadása után, július 1-től ismét biztosítják a többletet a költségvetésből addig, amíg Magyarország hozzáfér a neki jogosan járó uniós forrásokhoz.

Az előterjesztés kiemelkedő elemeként beszélt arról, hogy a kedvezményezett, felzárkózó településen lévő köznevelési intézményben dolgozó pedagógusok az alapbérük 20 százalékának megfelelő többletjuttatásra lesznek jogosultak.

Az államtitkár közölte: a jövőben a jubileumi jutalom minden pedagógusnak jár. Mint mondta, fontos eleme a javaslatnak a teljesítményértékelési rendszer is, amelynek bevezetésével jelentősen csökken a pedagógusok adminisztratív terhe. A pedagógusok szabadsága egységesen ötven napra emelkedik, ebből 15 felett rendelkezhet az igazgató.

A munkaköröknél alapszabály marad a pályáztatás, ez alól tankerületi intézményben kizárólag beosztott pedagógusnál lehet kivételt tenni. Hozzátette: a próba- és lemondási idő egységesen három hónap lesz, a felmondási idő a munkatapasztalat hosszától függ, annak ideje 2-8 hónap, a rendkívüli felmentésre 15 nap lesz.

Az államtitkár elmondta, hogy a heti óraszám 22-26 óra, de ezen a téren további lehetőségeket is mérlegelnek. Veszélyhelyzeti szabálynak nevezte a tanév meghosszabbításának lehetőségét egy hónappal.

A pedagógusok átirányítását lehetségesnek tartotta az államtitkár, aki szerint a változás az lesz, hogy egy tanévre is ki lehet rendelni a pedagógust más iskolába, de csak a járáson belül, és meghatározott élethelyzetekben a pedagógus hozzájárulására is szükség van.

Az államtitkár cáfolt szerinte téves állításokat. A pedagógusok számáról azt mondta, Magyarországon is idősödik a pedagógustársadalom, ezért fokozott erőfeszítéseket kell tenni a fiatalok bevonzására, de Magyarországon kevesebb gyermek jut egy pedagógusra, mint Európa számos más régiójában. Szólt a pedagógusképzésben tanulók számáról és úgy értékelt, a pedagógusképzés továbbra is népszerű, lesz utánpótlás.

Maruzsa Zoltán elmondta, a tankerületi rendszer létrehozásával megszűnt az a világ, hogy gazdag településnek jó iskolája, szegénynek pedig csak gyenge iskolája lehet.

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a magyar diákok jó teljesítményt nyújtanak a világ legrangosabb megmérettetésein, a TIMSS- és PISA-méréseken, és az adatok azt mutatják, a családi háttér iskolai teljesítményre gyakorolt hatása is csökkent.

Beszámolt arról is, hogy a javaslat benyújtását „minden idők talán legátfogóbb egyeztetése” előzte meg. Érdemi és tartalmi egyeztetés volt, az 58 témakörből 34 területen változott jelentős mértékben az előterjesztés szövege – közölte.

Fidesz: a baloldali politikusok itthon a pedagógusok béremeléséért tüntetnek, Brüsszelben pedig mindent megtesznek azért, hogy a Magyarországnak járó pénzek ne érkezzenek meg

Dunai Mónika (Fidesz) alapkérdésnek nevezte, hogy a parlamenti frakcióknak sikerül-e egyetértési pontokat találniuk. Hangsúlyozta, minden politikai frakciónak színt kell vallania arról, hogy mit tart fontosabbnak: a megoldások keresését vagy a kaméleonpolitikát, amikor a baloldali politikusok itthon a pedagógusok béremeléséért tüntetnek, Brüsszelben pedig mindent megtesznek azért, hogy a Magyarországnak járó pénzek ne érkezzenek meg.

A Fidesz frakciónak a köznevelésben is a gyermek érdeke az első, az iskolában minden és mindenki a gyermekekért van – hangsúlyozta.

A törvényjavaslat célja, hogy a pedagógusok szakmai és anyagi megbecsülése javuljon, aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a gyermekekkel, többet is kereshet – mondta. Hozzátette: a nagyobbik kormánypárt képviselőcsoportja elkötelezett a pedagógusok béremelése mellett.

A kormány több hónapos, átfogó szakmai egyeztetés után nyújtotta be a javaslatot, mindenki elmondhatta a véleményét, a pedagógusok, a szakszervezetek, a civil szervezetek is és ezek mentén számos ponton módosításokat is végrehajtottak. A törvénytervezetet azonban a baloldal és egyes pedagógus szakszervezetek álhírei, hangulatkeltése és erőszakba forduló megmozdulásai kísérték, amelyek már nem a gyermekekről, a pedagógusokról és az iskoláról szóltak – jegyezte meg.

A javaslat pozitívumai közül kiemelte, hogy az életkor helyett nagyobb hangsúlyt kap a minőségi oktatás, az alapszabadság 46-ról 50 napra emelkedik.

A törvénytervezetet a frakció támogatásáról biztosítva jelezte: képviselőcsoportjuk is több módosító indítvánnyal él, köztük a heti óraszámot 24 órában rögzítenék.

---

A pedagógusok új életpályamodelljéről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját pénteken délután az Országgyűlés. A DK vezérszónoka „bosszútörvénynek” nevezte a javaslatot, míg a KDNP képviselője hangsúlyozta: a baloldal akadályozza a pedagógusok béremelését.

DK: méltatlan körülmények között a hazai oktatás

Az oktatás „21. századhoz méltatlan hazai körülményeit” bírálta felszólalásában Barkóczi Balázs, a DK vezérszónoka, aki „bosszútörvénynek” és „tervszerű jogfosztásnak” nevezte a tárgyalt dokumentumot.

Kifogásolta, hogy Pintér Sándor, a közoktatás ügyeiben illetékes belügyi tárca vezetője „sem vette magának a bátorságot”, hogy vitatkozzon a javaslatról az Országgyűlésben; a képviselő szerint mindez megmutatja, mit gondolnak a közoktatás szereplőiről, mennyire érdekli a kormányoldalt a pedagógusok helyzete.

Barkóczi Balázs szerint az elmúlt 13 évben semmit nem tett a kormányzat a közoktatás mind súlyosabb problémáinak orvoslása érdekében, eközben pedig „a siralmastól a tragikuson keresztül tarthatatlanná vált” a helyzet.

Arról beszélt: előbb tavaly januárban elvették a tanárok sztrájkjogát, fenyegették és elbocsátották az ez ellen tiltakozókat, majd rendőri erővel, fizikai erőszakkal próbálták megállítani a diákok jogos tiltakozását „a győztesek, akik maguk is tudják, hogy a történelem vesztesei lesznek”.

A DK politikusa kiemelte: napjainkban 16 ezer tanár és 14 ezer segítő hiányzik a rendszerből, az pedig, hogy a nyugdíjas pedagógusok külön kormányzati engedély nélkül visszamehetnek tanítani, rövid távon sem orvosolja a problémákat.

Hozzátette: 50 év feletti a hazai pedagógustársadalom 45 százaléka, mind kevesebb a fiatal, aminek a képviselő szerint a fő oka az alacsonyan tartott fizetés. Soha ilyen mértékben nem menekültek el a magyar fiatalok a pedagóguspályáról, mint napjainkban – fogalmazott.

Kifogásolta, hogy 2015 óta nem változott a pedagógusbér kiszámításához használt vetítési alap, egy magyar tanár a pályán töltött 42 év után érheti el a legmagasabb fizetési kategóriát, miközben az uniós átlag 25 esztendő.

Barkóczi Balázs annak a véleményének adott hangot: az ágazati béremelést lehetne állni az extra áfa-bevételekből vagy a szükségtelen állami beruházások leállításából.

A képviselő szerint ebben a formában a valódi béremelés esélye nélkül növelik a terheket, veszik el a közalkalmazotti státuszt, miközben a pedagógusoknak saját iskolájuk ügyeibe sem lesz beleszólásuk.

Barkóczi Balázs hangsúlyozta: pártja és annak árnyékkormánya az oktatási esélyegyenlőségért dolgozik, a céljuk az, hogy visszaadják az intézményi autonómiát, a tanszabadságot és önálló oktatási minisztériumot hoznak létre.

KDNP: képviselőtársaik nettó 6 millió forintért azért dolgoznak Brüsszelben, hogy a pedagógusok ne kaphassák meg a bruttó 800 ezer forintos fizetést

Hollik István, a KDNP vezérszónoka kiemelte: a baloldal a pedagógusok védelmezőjeként akarja magát bemutatni, miközben képviselőtársaik nettó 6 millió forintért azért dolgoznak Brüsszelben, hogy a pedagógusok ne kaphassák meg a bruttó 800 ezer forintos fizetést. Világosan elmondta Gyurcsány Ferenc, azért dolgoznak, hogy ne érkezzenek meg az uniós források és Donáth Anna EP-képviselő egy újabb jogi köntöst is megfogalmazott az Európai Bizottság számára, hogy a feltételek közé vegyék fel az oktatás reformját is – mondta.

A KDNP-s politikus rámutatott: az ellenzék képviselői nem olvasták a törvényjavaslatot és nem is érdekli őket, mi van benne. Politikai prédának tekintenek társadalmi csoportokat – most éppen a pedagógusokat – és eszközként használják a kormánnyal szembeni hangulatkeltésre.

Ez régi baloldali recept – mondta, és felidézte a munka törvénykönyve és a szociális törvény elleni ellenzéki tiltakozásokat. Akkor is hergeltek, hazugságokat terjesztettek, majd hazamentek – összegzett, hozzátéve: most is pontosan ezt csinálják kint is és bent is, csak szintet léptek a gátlástalanságban. A kormány támadása érdekében beáldozzák a pedagógusokat és a pedagógusbéreket – mutatott rá.

Hollik István légből kapottnak és a tényeket figyelmen kívül hagyónak nevezte az előtte szóló DK-s képviselő által elmondottakat. Hozzáfűzte: Gyurcsány Ferenc pártjának a képviselője mondja ezt, akiknek a kormányzása idején elvettek egyhavi pedagógusbért, 381 iskolát zártak be a vidéki településeken, ellehetetlenítették a pedagógusképzést, amelyet Horn Gyula után ők is fizetőssé tettek, és oktatáspolitikájuk következményeként 15 ezer pedagógus hagyta el a pályát.

Megjegyezte: ha a baloldal árnyékkormánya kerülne hatalomra, olyan politikus képviselné a pedagógusokat, akit garázdaságért elítéltek.

Szólt arról is, hogy a baloldal azzal kelti a hangulatot, hogy nem vagy csak látszólagos egyeztetések voltak. Ezzel szemben 20 alkalommal egyeztettek a javaslatról és 1500 oldalnyi írásos véleményt dolgoztak fel, a szaktárca által kezdeményezett kilencpárti egyeztetésen pedig a baloldal nem volt hajlandó rész venni – közölte.

Megjegyezte: az 58 témakört felölelő törvényjavaslat 34 területen változott az egyeztetések és kérések nyomán.

Kiemelte: a törvényjavaslat hozzájárul ahhoz, hogy a pedagógusok szakmai és anyagi megbecsültsége javuljon. A baloldal aknamunkája ellenére mindent megtesznek azért, hogy a pedagógusok végre 800 ezer forintot kereshessenek.

Hollik István szólt arról is, hogy a jövőben a pedagógusok 10 hét szabadságra számíthatnának.

A javaslat a munkaidővel összefüggésben azt rögzíti, hogy 22-26 órát kellene kötelezően tanítani. Ugyanakkor az ezzel kapcsolatban érkezett kérést, azaz a kötelező óraszám 24 órában való rögzítését lehet tárgyalási alapnak tekinteni, és ezt a KDNP a maga részéről tudná támogatni.

---

Az ellenzéki vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott a pedagógusok új életpályamodelljéről szóló törvényjavaslat általános vitája pénteken délután az Országgyűlésben. A Momentum képviselője arról beszélt, hogy a javaslat sérti a pedagógusok jogait, autonómiáját, az MSZP vezérszónoka pedig fekete napnak nevezte a mait.

Momentum: a pedagógusok nem lesznek hálásak ezért a törvényért

Tóth Endre (Momentum) azt mondta, hogy a kormánypártok bosszút akarnak állni a pedagógusokon az elmúlt másfél év tiltakozásai miatt. Hogyan lehetne másként érteni, hogy ahelyett, hogy teljesítenék a tiltakozó pedagógusok követeléseit, csak tovább rontják a helyzetüket, hogyan lehetne másként érteni a törvénybe foglalt fegyelmi eljárás és hathavi pénzbüntetés lehetőségét? – tette fel a kérdést.

Az ellenzéki képviselő a kormánypártokra utalva kijelentette, a „kicsinyes bosszújuk” az egész ország jövőjét fenyegeti, mert 4976 pedagógus tervezi beadni a felmondását, amennyiben elfogadják a törvényjavaslatot. Hozzátette, egy mozdulattal sikerül húszezer fölé növelni a pedagógushiányt.

Tóth Endre arról beszélt, hogy az indítvány rengeteg pedagógust „tölt el végtelen szorongással”, mert érzik, hogy „könyörtelenül elveszik” a munkavállalói jogaikat, minden tanár kiszolgáltatottá válik a tankerületi és iskolai vezetőknek. A pedagógusok jogait, autonómiáját rengeteg ponton sérti a javaslat – mondta.

Ha valóban fontos önöknek a nemzet jövője, akkor itt az ideje, hogy máshogy viszonyuljanak az oktatáshoz és a pedagógusokhoz – fogalmazott. A kormánypárti padsorokban 37 olyan képviselő található, aki maga is pedagógus volt – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, ha ők nem szavazzák meg az indítványt, akkor az nem fog átmenni.

A javaslat nem tartalmaz garanciát arra, hogy valóban minden pedagógus jövedelme emelkedik majd – érvelt. A törvényben rögzíteni kívánt minimumok egy kezdő számára mindössze bruttó kilencezer forintos emelést jelentenek, egy húsz éve a pályán lévő számára azonban akár bércsökkenést – tette hozzá.

A teljesítménybért úgy akarják bevezetni, hogy senki nem ismeri a pontos kritériumokat – jelentette ki a képviselő.

A pedagógusok nem lesznek hálásak ezért a törvényért – foglalta össze véleményét Tóth Endre.

Végül külföldi példákat említve arról beszélt, hogy Romániában mindössze három hét sztrájk után sikerült megegyeznie a kormánynak a szakszervezetekkel a béremelésről, Csehországban pedig nemrég szavazta meg a parlament, hogy a tanárok fizetése emelkedjen az átlagbér legalább 130 százalékára.

MSZP: fekete nap a mai

A magyar közoktatás és az egész társadalom fekete napjának nevezte a mait Kunhalmi Ágnes (MSZP), aki szerint „a Fidesznek biztos, hogy az oktatás nem szakmai kérdés”, a miniszterelnök „csak hatalompolitikai kérdésként tekint rá”, nem érdekli, mennyi a funkcionális analfabéta vagy hányan kerülnek ki érdemi tudás nélkül a rendszerből.

A képviselő hazugsággal vádolta a kormányzatot, mint mondta: „az egész kormányzásuk és ez a státusztörvény is hazugságra épül”, majd arról beszélt, maga a miniszterelnök vonta vissza azt az ígéretet, hogy a minimálbérhez kötik a pedagógusok javadalmazását. A politikus hangsúlyozta: ha megtették volna ezt a lépést, a fizetésük közel kétszer annyi lehetne, mint napjainkban.

Kunhalmi Ágnes szerint ez törvényjavaslat „az elmúlt évek megkoronázása” az iskolák „államosítása”, az egyentankönyv-rendszer bevezetése, a „megtaníthatatlan” nemzeti alaptanterv bevezetése és a sztrájkjog elvonása után.

Hangsúlyozta: szemben a kormányzati ígéretekkel, nem ilyen törvényekkel teszik vonzóvá a pedagóguspályát, növelik annak presztízsét. A törvény nem ad megoldást az ágazat problémáira, például a létszámhiányra – mondta.

Mindenre van pénz ebben a kormányban, de a pedagógusok jutalmazására, béremelésére, a gyerekek jutalmazására nincs? – tette fel a kérdést az MSZP politikusa, aki szerint nem brüsszeli forrásra kellene várni a pedagógusok béremeléséhez, hanem költségvetési forrást kellene átcsoportosítani erre a célra.

Kunhalmi Ágnes annak a véleményének adott hangot: ez a jogszabály lesz a következő, amit Brüsszel kifogásolni fog, majd azt hangoztatta, „képmutatás és álságos dolog” az unióra mutogatni egy olyan kérdésben, mint a pedagógusok bérének emelése, miközben az oktatásügy nemzeti hatáskörbe tartozik.

Hozzátette: „régi trükk” összekeverni az egyeztetések mennyiségét azok minőségével, majd azt emelte ki: az ellenzék országképe és oktatásképe is demokratikus, de itt „egy autoriter, hatalmi állam” működik, mert a kormányzatnak nem a jó tanulmányi eredmény, a társadalmi különbségek csökkentése a célja, az oktatást pusztán hatalmi kérdésként kezeli.

Az MSZP ezt az egész törvényt elutasítja, részleteiben és egészében is – közölte.

---

Az ellenzéki vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott a pedagógusok új életpályamodelljéről szóló törvényjavaslat általános vitája pénteken délután az Országgyűlésben. A Jobbik vezérszónoka azt hangsúlyozta, tanár nélkül nincs jövő, míg a Mi Hazánk vezérszónoka szerint a javaslat nem garantálja a tanárok anyagi biztonságát, nem adja vissza szakmai szabadságukat.

Jobbik: tanár nélkül nincs jövő

Elmondtuk már sokszor: tanár nélkül nincs jövő – fogalmazott Ander Balázs, a Jobbik vezérszónoka, aki bosszú- vagy cselédtörvényként említette a tárgyalt javaslatot. Hangsúlyozta: a tárgyalt anyag elfogadása esetén növeli a pedagógusok terheit, csökkenti szabadságukat, ugyanakkor nem teszi vonzóvá a pályát.

Arról beszélt: az alapkérdés az, milyen társadalomképben gondolkodik a hatalom, „szociopata neoliberális felfogással gyarmati modellt” akar megvalósítani vagy polgári hitvallást követ.

Szerinte az első út lényege, hogy „modern bérrabszolgákat” nevelnek, akiket aztán „az egzisztenciális vágóhídra” küldenek, ha már nem dolgoznak megfelelően, a helyükre pedig hozhatnak a harmadik világból szervezett vendégmunkás-importtal olyan munkavállalókat, akik végképp lenyomják az amúgy is alacsony béreket.

Arról beszélt: a németeknél évente 25-30 százalékkal több időt ledolgozó magyar férfiak 38 százaléka meg sem éri a nyugdíjkorhatárt, „egy percet sem tud pihenni”, majd kijelentette, Magyarországon napjainkban írott malaszt marad XIII. Leó pápa enciklikája, amely szerint „„rút és embertelen dolog embertársainkat a puszta haszonszerzés eszközeként használni”.

A kormány által kínált versenyképességi modell új feudális társadalmat szül, annak minden igazságtalanságával, annak minden nyomorúságával és annak megfelelő oktatásüggyel – fogalmazott Ander Balázs.

A kabinet politikájával azt állította szembe: a Jobbik-Konzervatívok polgári utat, a normális Magyarország gondolatát vallja, ahol a tudás, a szorgalom érték és ahol megbecsülik azokat, akik ezt a tudást előállítják.

A kormánypárti padsorok felé fordulva – a romló oktatási mutatókra utalva – azt kérdezte: milyen jövőt alapoz meg ezekkel az eredményekkel a kormány, „hogyan lesz ebből versenyképes polgári Magyarország?”. Megemlítette: a pedagógusok jelentős hányada hamarosan eléri a nyugdíjkorhatárt és alig van belépő új fiatal a rendszerben.

Ander Balázs azt hangsúlyozta: a megoldás csakis az lehet, ha megvalósul egy új klebelsbergi fordulat. Az egy évszázada a vallás- és közoktatásügyi tárcát vezető Klebelsberg Kunó ugyanis felismerte, hogy a lehető legjobb befektetés az iskolákba invesztálni, hivatali ideje alatt volt, hogy a nemzeti jövedelem 16 százalékát is elérte a területre fordított összeg. Hozzátette: napjainkban ennek a rátának fele is „elérhetetlen álomnak tűnik”.

Mi Hazánk: a javaslat nem garantálja a tanárok anyagi biztonságát

Dúró Dóra, a Mi Hazánk vezérszónoka úgy fogalmazott, nem támogatják a „pedagógusok státusztörvényét”. A javaslat nem garantálja a tanárok anyagi biztonságát, nem adja vissza szakmai szabadságukat, nem csökkenti a jelenleg is jelentős túlterheltségüket, nem garantálja fizikai védelmüket és nem látják biztosítottnak a pedagógus utánpótlást sem – sorolta elutasító érveiket.

Jelenleg a pedagógusok mintegy fele ötven év feletti, ezen kellene javítani, vonzóbbá tenni a pedagóguspályát a fiatalok számára. Ezt a mostani javaslat nem tudja elérni – rögzítette.

Kitért arra is, hogy a pedagógusok nemzetközi összehasonlításban nagyon sok olyan munkát végeznek, amihez nem is kellene pedagógusvégzettség. Ezzel kevesebb idő marad arra, hogy a gyerekekkel foglalkozzanak – mutatott rá.

Szóvá tette, hogy egy főiskolai végzettségű pedagógus két minősítési eljárás után 17 év munkaviszonnyal a garantált bérminimumot keresi. A két minősítési eljárás bruttó 6800 forintos bérnövekményt jelent csupán – jegyezte meg. Kijelentette: nincs az a Brüsszel, nincs az a szocialista kormány, amire ezt rá lehetne fogni.

2001 olyan év volt az Orbán-kormányok idejéből, amikor a GDP 5,4 százalékát fordították oktatásra. Ha ezt most is megtennék, vígan tudnák finanszírozni a pedagógus béremelést, nem kellene „Brüsszelnél kuncsorogni a pénzért”. Ez elvi alapon is elfogadhatatlan – mondta, majd nemzetstratégiai kérdésnek nevezte, hogy a gyermekeinkkel foglalkozók milyen állapotban vannak.

Feltette a kérdést, miért leszünk elégedettek azzal, hogy a pedagógusbérek majd elérik a diplomásbér nyolcvan százalékát. Ők is diplomás emberek – jelezte.

Kritizálta, hogy munkajogi tekintetben is rosszabb helyzetbe kerülnek a pedagógusok. A végkielégítés egész döbbenetes, gyakorlatilag zsarolás, amit terveznek, beismerése annak, tartanak attól, hogy tanárok elhagyják a pályát.

Összegzése szerint ismét egy olyan mérföldkőhöz érkezett a magyar oktatási rendszer a törvényjavaslattal, amelynél, ha nem is politikai, de szakmai konszenzus kialakulhatott volna, ez azonban nem történt meg.

Kitért arra is, hogy nem az egyeztetések száma, hanem a tartalma, minősége számít, ebben a tekintetben nem sok jót tudnak elmondani – közölte.

---

Az ellenzéki pártok vezérszónokainak felszólalásával folytatódott a pedagógusok új életpályamodelljéről szóló törvényjavaslat általános vitája a parlamentben. A Párbeszéd vezérszónoka siralmasnak nevezte az indítványt, az LMP-é pedig arról beszélt, hogy a javaslatnak hatalompolitikai céljai vannak.

Párbeszéd: hatalompolitikai termék a javaslat

Mellár Tamás a Párbeszéd nevében azt mondta, siralmas állapotban van az oktatásügy. A diákok, szülők autonómiája egyaránt sérült, az oktatás minősége romlott, jelentős a pedagógushiány – sorolta.

Ezekre a problémákra a javaslat nem jelent megoldást, azt a rendteremtés szándékával adták be véleménye szerint.

Az ellenzéki politikus a javaslatról folytatott egyeztetéseket látszólagosnak nevezte és az időtartamát túl rövidnek tartotta. Megjegyezte: a skandináv országokban másfél-két évig tartanak az egyeztetések és akkor zárulnak, ha valamennyi érintett szakmai szervezettel és az ellenzéki pártokkal egyetértésre jutnak.

Arról, hogy Hollik István (KDNP) szerint mindent megtesznek azért, hogy a pedagógusok keresete 800 ezer forint legyen, azt mondta: ha ez így van, akkor csak annyit kell tenni, hogy elmegy Varga Mihály pénzügyminiszterhez, hogy ne 3,6 százalék legyen az oktatási GDP-arányos ráfordítása, és máris megoldódik ez a kérdés.

Tordai Bence, a Párbeszéd vezérszónoka azt mondta, nem egy szakmai javaslatról, hanem hatalompolitikai termékről van szó. Bosszútörvénynek nevezte a javaslatot, ami értékelése szerint tökéletesen tönkre veri a közoktatás rendszerét.

Szóvá tette a javaslat tárgyalási időpontját, azt, hogy az iskolai ballagások napján, utolsó napirendi pontként tárgyalják.

Sporthasonlattal élve ez olyan, mintha felrúgják becsúszó szereléssel, bokára menve az ellenfél játékosát, majd úgy tesznek, mintha véletlen lenne és még jól bele is rúgnak – fogalmazott.

LMP: a javaslatnak hatalompolitikai céljai vannak

Kanász-Nagy Máté (LMP) arról beszélt, hogy a magyar közoktatás válságban, de legalábbis nagyon-nagyon nehéz helyzetben van, mert nem tudja beteljesíteni azokat a célokat, amelyekre hivatott.

Az első cél az lenne, hogy a közoktatás mindenkinek, egyenlő színvonalon adja át a nemzeti tudáskánont, de a különböző iskolatípusba járó diákoknak nincs lehetőségük arra, hogy ugyanahhoz a tudáshoz jussanak hozzá – jelentette ki.

Az oktatásnak a gazdaság érdekeit is szolgálnia kell, de ha a magyar munkaerőpiac leszűkül, ha „összeszerelőüzemmé” válunk, akkor ez gyakorlatilag húzza magával a magyar oktatást, „butítja azt le” – fogalmazott. A politikus hozzátette, hogy az oktatás a meglévő társadalmi egyenlőségeket sem tudja csökkenteni.

Az elmúlt 13 évben az oktatási rendszert gyökeresen megváltoztatták, teljesen megváltozott a fenntartás, mert az önkormányzatoktól elvették az iskolákat – emelte ki. Megváltozott a finanszírozás is, a GDP-arányos finanszírozási adatok romlottak – tette hozzá.

A felelősség a kormányé, „ahová jutott a magyar oktatás, azt önök érték el”, nem lehet mutogatni Brüsszelre, nem lehet mutogatni a magyar ellenzékre – érvelt a képviselő.

Kanász-Nagy Máté bírálta, hogy az oktatásnak nincs külön minisztere, mert a terület a Belügyminisztériumhoz tartozik.

Ezt a „bosszútörvényt” azért alkották meg, mert a diákok, szülők és pedagógusok vállalták a retorziókat és kiálltak a jogaikért, a szabadságukért és az autonómiájukért – jelentette ki. Ez a törvényjavaslat nem kezeli az oktatás válságtüneteit, hatalompolitikai célja van, azt akarják mondani, hogy aki felemeli a szavát, tiltakozni mer, az ilyen büntetésre számíthat – foglalta össze véleményét.

Szószóló: a pedagógusok tevékenysége az egyik legszebb hivatás

Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló a magyar társadalom egyik legjelentősebb csoportjának nevezte a pedagógusokat. A pedagógusok tevékenysége az egyik legszebb hivatás, ezért is kiemelten fontos a szakmai megbecsültségük, anyagi és erkölcsi elismertségük – szögezte le.

Jelenleg mintegy 1500 intézményben folyik nemzetiségi nevelés és oktatás – hívta fel a figyelmet.

Az intézményvezetők, akiket a nemzetiségi szervezetek önkormányzatok egyetértésével neveztek ki, alkalmasak arra, hogy értékeljék a munkavállalókat – közölte.

Azt kérte, hogy a nemzetiségi intézményekben foglalkoztatottak számára a jövőben is álljon rendelkezésre a nemzetiségi pótlékrendszer.

Fidesz: csúsztat az ellenzék

Kállai Mária (Fidesz) szerint „jól hangzik, de nagyon komoly csúsztatás” az az ellenzéki felvetés, hogy kapjanak végkielégítést a pályáról távozók; hangsúlyozta, a versenyszférában sincsen példa ilyesmire.

A képviselő arról beszélt, a tervezet elfogadása mindenki érdekét szolgálja, annak kidolgozását minőségi és mennyiségi szempontból is jelentős mérvű egyeztetés kísérte.

Kiemelte: a tervezet, felhasználja az eddigi tapasztalatokat, tiszta, világos életpályát jelöl ki, többlépcsős béremelést, teljesítményalapú, rugalmas megoldásokat vezet be, csökkenti, egyszerűsíti az adminisztrációt, fokozza a digitalizáció használatát, pontosan meghatározza a munka- és pihenőidőt, megszünteti a most fennálló vegyes jogviszonyi rendszert.

Hozzátette: a kormányoldal elkötelezett a pedagógusok bérének emelése ügyében.

---

Képviselői felszólalásokkal folytatódott a pedagógusok új életpályamodelljéről szóló törvényjavaslat általános vitája a parlamentben.

DK: az oktatás központosítása hatalmas bukás

Hegedüs Andrea (DK) pedagógusként arról beszélt, mindig erre a pályára készült, soha nem akarta elhagyni azt a mindig rosszabb és rosszabb helyzetben, de ha tanítana, megfontolná, hogy letétbe helyezi a felmondását. A pedagógusok óriási terheiről beszélt, mondván, „két embert pótolva helyettesítenek és túlóráznak; mindezt ingyen és társadalmi munkában”, van, aki többet helyettesít más tantárgyakból, mint ahány órája sajátjaiban van, mindeközben az életpálya-modellel feleslegesen dolgoztatják és megosztják őket.

A pedagógusok egyszerűen csak dolgozni szeretnének, dinamikus és gondolkodó ifjúságot nevelni – mondta, és arról beszélt, „szembe kell menni az olyan hatalommal, amely elveszítette a valósággal a kapcsolatot”. A sikerként kezelt oktatási központosítás egy hatalmas bukás – mondta, és arra kérte kormánypárti képviselőtársait, hogy merjenek nemet mondani erre a törvényjavaslatra, mert ha elfogadják, lakat kerülhet sok iskolára.

KDNP: Gyurcsány okozta a legnagyobb kárt a közoktatásban

Nacsa Lőrinc (KDNP) – megköszönve minden pedagógus munkáját – azt kérdezte az előtte szólótól, mit tett, amikor a Gyurcsány-kormány 381 kistelepülésen zárt be iskolákat és elvett a pedagógusoktól egyhavi fizetést vagy 15 ezrüket elbocsátották. Felvetette, a képviselő abban a pártban politizál, amelynek elnöke kormányfőként „a legnagyobb kárt okozta a magyar közoktatásban”, akinek kormányzása alatt fizetőssé tették volna a tanárképzést, jelentős mértékben emelkedtek a tankönyvárak, „megfizethetetlen tankönyvcsomagok voltak”, kiadójukat Gyurcsány Ferenc „haverjának” adták el, százmilliárdokat vontak ki az oktatásból. Szerinte ellenzéki oldalon „politikai haszonszerzés céljából úgy tesznek, mint akik aggódnak a magyar oktatás, a magyar pedagógusok érdekében”, eközben brüsszeli képviselőik havi 5-6 millió forintos fizetéssel vetik latba minden politikai befolyásukat, hogy a magyar tanárok ne kaphassák meg a béremelésüket. Mindez méltatlan a magyar oktatás ügyéhez, méltatlan ehhez a törvényhez – mondta.

Momentum: vonják vissza a javaslatot!

Szabó Szabolcs (Momentum) szerint jogos bosszútörvénynek nevezni a tárgyalt tervezetet, hiszen tanárok, diákok és szülők hónapokig tiltakoztak az ágazat tarthatatlan helyzete miatt, „a problémák megoldása helyett azonban csak a bosszút kapták”. Ez az egész egy színjáték, ez az egész csak arról szól, hogy egy nagyot rúgjanak a pedagógusokba – jelentette ki. Hangsúlyozta, az ágazat egyik leglátványosabb problémája a pedagógusok alacsony bére. Szerinte béremelés sem oldaná meg a helyzetet, csak időt adna a rendezésre, hiszen túlterheltek a pedagógusok és a diákok, nincsen szakmai autonómia, „az alaptanterv ezer sebből vérzik”, a fenntartói rendszer rossz és ezekből ez a javaslat szinte semmit nem old meg. A képviselő szerint nem a jogszabályok miatt nem emelték meg a szektorban a béreket, hanem mert azt a kormányzat nem akarta, és más területre fordított forrásokat. Arról beszélt: „egészen döbbenetes pedagógushiány” uralkodik, egyre több a pályaelhagyó, mind kevesebb a tanári szakokra felvételiző, és ezek zöme sem tanárnak áll diplomázás után. Döbbenetes azt látni, hogy pár év alatt miként veszítjük el az egész 21. századot az „önök tesze-toszasága” miatt – jelentette ki, a törvényjavaslat visszavonását sürgetve.

Fidesz: a kormány sok mindenben engedett

Pósán László (Fidesz) az elhangzottakra reagálva azt mondta: húsz alkalommal, számos szervezettel volt egyeztetés, és a törvény 58 területből 34 helyen változott, nehéz másként értelmezni, mint nagyfokú kompromisszum-készség. Kiemelte: a kormány nagyon sok mindenben engedett. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a jogszabályok rögzítik, kikkel és mikor kell egyeztetni egy-egy javaslatról. Ebbe önkényesen beemelni civil szervezeteket, nem fér bele, mert a folyamat végeláthatatlan lesz – közölte. Megjegyezte: a PDSZ-el nem is kellett volna egyeztetni, mert kétséges a reprezentativitás esetükben. A teljesítményelvű értékelést hasznos előrelépésnek nevezte, és egyúttal felhívta a figyelmet arra is, hogy lesz egy próbaév, amikor megnézik, mi hogyan működik. A katasztrofális, apokaliptikus képről, amit az ellenzék felvázolt az oktatásban, azt mondta, a tények és a valóság nem ezt mutatják. 26 milliárd forintból 4 ezer köznevelési intézményben zajlottak informatikai fejlesztések, 46 ezer pedagógus kapott saját használatú laptopot, a köznevelésben tanulók 90 százaléka rendelkezik informatikai eszközzel és internettel kapcsolattal – közölte. MSZP: vonják vissza a javaslatot, dolgozzák át!

Hiller István (MSZP) helyesnek tartotta, hogy a gyermek mindenekelőtt álló érdeke kifejezés ismét szerepel a javaslatban. Nem kellett volna 2011-ben kivenni – jegyezte meg.

Kitért arra is, hogy az első elemzéseken vannak túl, mit jelentett a Covid. Az akkor alsós, hat-nyolc éves gyerekek nem iskolában tanultak, és ebből kifolyólag nem tanultak meg rendesen írni, olvasni, számolni. Szerepelnie kellene annak is, hogy erre a problémára milyen szakmai és finanszírozási figyelmet fordítanak. A gyerekek és pedagógusok terhelése egyaránt rosszul szabályozott – jelezte. Az, hogy egységesen 24 órában szabályozzák a kötelező óraszámot, azt jelenti, hogy az alsó tagozatos pedagógusoknak felemelik kettővel a kötelező óraszámot. A pedagógusok bérrendezése szükséges, de nem elégséges feltétele a közoktatás színvonala javításának. A magyar pedagógusok bérét azonban a magyar központi költségvetésből kell állni, mindig – jelentette ki. A javaslatot így nem támogatják, vonják vissza a felvetett elemekkel kiegészítve nyújtsák be újra – mondta.

---

Képviselői felszólalásokkal folytatódott a pedagógusok új életpályamodelljéről szóló törvényjavaslat általános vitája a parlamentben pénteken este.

Képviselői hozzászólások

Szabó Rebeka (Párbeszéd) szintén bosszútörvénynek nevezte a javaslatot.

Közölte: nem érti, mi szükség van a törvényre. A tanárok tanítani akarnak, a diákok tanulni szeretnének és véleménye szerint nemhogy nem segít a javaslat, hanem kifejezetten árt. Az országnak ártanak ezzel, és ezért egy óriási, „a Holdról is látható elégtelent kapnak majd” – fogalmazott. A javaslat így tárgyalási alapnak sem tekinthető – mondta, és annak visszavonására szólított fel.

Kálmán Olga (DK) azt mondta, hogy a törvényjavaslatról semmiféle átfogó társadalmi vagy szakmai egyeztetés nem zajlott. Az indítvány semmiféle szakmai megbecsülést vagy béremelést nem tartalmaz – tette hozzá.

Sebők Éva (Momentum) nemzeti érdeknek nevezte, hogy folyamatosan növelni lehessen a hozzáadott értéket. Ahhoz, hogy utol tudjuk érni Európát, a kulcs a magyar oktatás – szögezte le. A tanár, a tanító az egyik legfontosabb hivatás minden országban – érvelt a képviselő, aki a törvényjavaslatot úgy minősítette, hogy az „Magyarország jövője elleni támadás”.

Szabó Sándor (MSZP) arról beszélt, hogy a kormánypártok az elmúlt 12 évben nem javítottak az oktatás helyzetén, inkább rontottak. A tanárok fizetése megalázóan alacsony, miközben soha nem látott nagyságú az infláció és az áremelkedés – fogalmazott. Hol van az igazságosság és a szabadság, amikor a tisztességes munkakörülményekért tüntető tanárokat tömegesen fenyegetik meg vagy megalázzák – tette fel a kérdést. Már most több ezer tanár hiányzik a rendszerből és ha a parlament elfogadja az indítványt, akkor újabb ötezer hagyja el a pályát – emelte ki a képviselő. A fiatal pedagógusok aránya megdöbbentően alacsonnyá vált és soha olyan kevesen nem akartak tanárnak jelentkezni, mint most – tette hozzá Szabó Sándor.

Gréczy Zsolt (DK) szerint a kormány oktatási szakemberek helyett egy rendőrminiszterre bízta az oktatást, mert tévesen azt hiszi, hogy parancsra működni fog az oktatás. Meglátása szerint nincs mit szégyellni azon, ami 2010 előtt történt az oktatásban: több volt a tanár, többen jártak egyetemre, kisebb volt a tanárok leterheltsége, volt szabad tankönyvválasztás, épültek egyetemi komplexumok, felújítottak iskolákat, és a pedagógusok átlagbére is jelentősen nőtt abban a nyolc évben, amikor ők kormányoztak – sorolta. Hozzátette: az egyetemi tandíjat az Orbán-kormány vezette be, az ELTE-n például 3 millió forintba kerül egy ötéves képzés. A magyar fiatalok reménytelen helyzetben vannak, egyre több fiatal megy el az országból, akik nem is szándékoznak hazatérni, mert nem látnak esélyt arra, hogy itthon lakáshoz jussanak – mondta.

Fekete-Győr András (Momentum) szerint a kormány nem fogja föl, hogy a nemzet jövőjének záloga a kiművelt emberfők lennének. Felhívta a figyelmet arra, hogy bár sokkal kevesebb szó esik róla, de az óvodák és az óvodapedagógusok is nagyon rossz helyzetben vannak. Felszólalása további részében pedagógusok leveleit olvasta fel.

Gurmai Zita (MSZP) szerint a törvénnyel a Fidesz bűncselekményt akar végrehajtani. A törvényjavaslat szándékosan kártékony, és ezt a Fidesz tudja, ezért „záratták le a Parlamentet a mai napra”. A törvény lehetővé teszi, hogy tanáraikat a tankerületek egyik iskolából a másikba vezényeljék, mert a kormány egyetlen célja a pedagógushiány megoldása. Az ellenzéki képviselő szerint azonban az átvezényelhetőség nem fog megoldani semmit, csak arra jó, hogy a Pintér Sándor „packázhasson” a tanárokkal. A törvényjavaslat következményeként Gurmai Zita széteső tankerületekre, még több pályaelhagyó tanárra és az oktatás összeomlására számít. A javaslattal kapcsolatos egyetlen megoldásnak a képviselő azt tartja, hogy „tüntessék el”, hogy még „az emléke se maradjon”.

Tordai Bence (Párbeszéd) azt kérte számon a kormány tagjain, hogy miért nem mennek ki a Kossuth térre a tüntetők közé és hallgatják meg őket. A javaslatnak nincsen olyan iránya, amely jó lenne, abban – a kormánypárti képviselők által hangoztatott 800 ezer forintos fizetéssel szemben – 400 ezer forintos bér szerepel, és ezt „van arcuk” soha nem látott mértékű béremelésnek nevezni a fideszes képviselőknek. De mit mondanak arra, hogy az unokáikat már nem lesz, aki tanítsa? – kérdezte.

---

Egész éjszaka és szombaton hajnalban is folytatódott az Országgyűlésben a pedagógusok új életpályamodelljéről szóló törvényjavaslat általános vitája, amely még pénteken délután kezdődött meg; a vitában az ellenzéki képviselők „bosszútörvényként” jellemezték a Belügyminisztérium indítványát, a kormányoldal viszont az ellenzéket azzal vádolta, hogy a 2010 előtti időket hozná vissza az oktatásba.

A vitában főként ellenzéki képviselők kértek szót, többen tanárok leveleit, közösségi oldalakon tett bejegyzéseit olvasták fel, felszólalásaikra Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, majd szombat hajnaltól Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára reagált.

Komáromi Zoltán (DK) azt hangsúlyozta: a szolgálati jogviszony bevezetése „már az egészségügyben sem jött be”, az iskolák „államosítása” pedig úgy hozott egységes színvonalat, hogy esett a jobban teljesítő intézmények nívója.

Orosz Anna (Momentum) úgy értékelt: a státusztörvény „a maradék jó tanárt is el fogja üldözni”, így az iskola képtelen lesz betölteni alapfunkcióját.

Harangozó Tamás (MSZP) szerint a törvényjavaslat tudatosan szembe megy az Európai Unió és a magyar kormány közötti megállapodással és a rendszer tervezett átalakításának a gyerekek lesznek kárvallottjai.

Szabó Rebeka (Párbeszéd) szomorúnak nevezte, hogy ezen a napon nem léphetnek be a képviselők által meghívott vendégek a Parlamentbe, hogy a karzaton ülve követhessék a vitát.

A KDNP-s Hollik István azt mondta: az ellenzéki képviselők „azért jöttek, hogy hangulatot keltsenek”, nem a törvényről beszélnek. Szerinte az MSZP-s Hiller Istvánén kívül minden eddigi ellenzéki felszólalás tele volt gyűlölettel, ahelyett, hogy tartalmi kritikákat fogalmaztak volna meg, így azokra nem lehet érdemben reagálni.

Maruzsa Zoltán államtitkár elmondta: a pedagógusok ellenőrzése nem változik, a továbbiakban is a munka törvénykönyve vonatkozik rájuk. A bérsávok közötti mozgás lehetősége a korábbinál nagyobb szabadságot ad az iskolaigazgatóknak – tette hozzá. A szólásszabadságra vonatkozó kritikára reagálva jelezte, a korábbi törvénytervezetben szereplő, erre vonatkozó rész a benyújtott javaslatból kimaradt. Ugyancsak nem szerepel a javaslatban a sok képviselő által kifogásolt, az iskolapszichológusokra vonatkozó számbeli változtatás.

Varga Zoltán (DK) azt mondta, a kormánypárti politikusoknak igazuk van, valóban nem a törvényről szól a mai vita. Régen nem a törvényekről vitázunk ugyanis a parlamentben, hanem egy „pici, törvénytelen kleptokráciáról” – mondta.

Gy. Németh Erzsébet (DK) kifogásolta, hogy a javaslatról ugyanúgy nem folytatott érdemi egyeztetést a kormány, ahogy korábban az iskolák államosításáról sem. Szerinte nem hallgatta meg a kormány a pedagógusok véleményét az általuk leginkább kifogásolt közalkalmazotti jogviszonyuk elvételével kapcsolatban.

Lukács László (Jobbik) úgy értékelt: a kormányoldal az elmúlt 13 évben nem élt a kapott történelmi felhatalmazással és nem tudta sem az egészségügyet, sem az oktatást rendbe tenni.

Varga Zoltán (DK) bírálta, hogy a pedagógusok nem lesznek többé közalkalmazottak, ezzel elvesztve sok jogosultságot. Azt is felvetette: az, hogy a tanítás július 15-ig meghosszabbodhat, lehet az érzékelhető sztrájk megakadályozásának eszköze is.

Rétvári Bence államtitkár a kritikákra reagálva azt kérte az ellenzéki képviselőktől, hogy néha vegyék le az „osztályharcos szemüveget” és a gyerekek szemszögéből nézzék a javaslatot. A bevezetni kívánt teljesítmény alapú bérezés mellett érvelt a jelenlegi életkor alapú helyett, hangsúlyozva, hogy így a pályakezdők lehetnek a javaslat fő nyertesei. Azzal vádolta az ellenzéket, hogy semmilyen újítást nem akar támogatni, a 2010 előtti időszakot akarja visszahozni. Felszólította az ellenzéket, ne akadályozza, hogy a pedagógusok béremelésére fordítható uniós források megérkezzenek Brüsszelből.

Ellenzék által kitalált rémhírnek nevezte, hogy a tanárokat a jövőben az ország egyik végéből a másikba lehetne vezényelni, hiszen erre csak járáson belül kerülhet sor. Hangsúlyozta: ebben a kérdésben is a gyerekek érdekét nézik, sokkal egyszerűbb, ha a tanár utazik a diákokhoz, mint fordítva.

Szabó Rebeka (Párbeszéd) úgy értékelt: a kormány okozta azokat a problémákat, amelyeket most a javaslattal meg akar oldani. A tanárokat éppen azért kell átvezényelni, mert üresek az álláshelyek, ugyanis a kormány intézkedései miatt nincsenek tanárok – mutatott rá.

Varju László (DK) a törvényjavaslat visszavonására, és a tanárok véleményének figyelembe vételére szólította fel a kormányt. Arra is kitért: a tanárok fizetését alapvetően a magyar költségvetésnek kellene biztosítania.

Rétvári Bence visszautasította, hogy ne kérték volna ki a tanárok véleményét, mondván, a kormány több körben kiküldött kérdőívét több tízezer pedagógus és szülő töltötte ki a javaslat benyújtása előtt. Értetlenségének adott hangot, miért ellenzi a baloldal az uniós források bevonását a tanári béremelésbe.

Kunhalmi Ágnes (MSZP) ezt visszautasította, hangsúlyozva, hogy pont a státusztörvény és a kormány EU-val szembeni „zsaroló politikája” akadályozza a források megérkezését. Szerinte az sem igaz, hogy az ellenzék a 2010 előtti időkbe térne vissza az oktatás terén, hanem inkább a kormányoldal akar az 1945 előtti időkbe visszamenni.

Rétvári Bence erre reagálva az oktatás modernizálására tett eddigi intézkedéseket sorolta. Hangsúlyozta: bár most arról beszélnek mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek, elfelejtik azt a világot, amikor az önkormányzati fenntartású iskolákban bizonytalan volt a bérek kifizetése.

---

Szombat délelőtt, fél tíz után nem sokkal ért véget az Országgyűlés pénteken kezdődött ülésnapja. A képviselők megszakítás nélkül csaknem tizennyolc órán át folytatták le a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslat általános vitáját, amely még pénteken délután kezdődött a parlamentben.

Harangozó Tamás (MSZP) az egyeztetések fontosságáról beszélt, kiemelve, hogy Finnországban a megbeszélések addig tartottak, amíg valamennyi érintett féllel egyetértésre nem jutottak az oktatás reformjáról.

Rétvári Bence a belügyi tárca parlamenti államtitkára úgy reagált, a baloldal és hozzájuk kötődő szervezetek szerint minden rossz, ami az oktatás területén zajlik. Rámutatott: sok jó eleme van a finn oktatási rendszernek, ugyanakkor a skandináv országban a PISA-eredmények minden területen csökkenést mutattak az elmúlt években, és a pedagógusképzésre jelentkezők száma például radikálisan csökkent öt esztendő alatt. Ne nézzék le ennyire a magyar oktatási rendszert, mert a finnek is ugyanolyan problémákkal küzdenek, mint mi – mondta.

Szabó Tímea (Párbeszéd) azt kritizálta, hogy 13 éve kormányoznak, a negyedik alkalommal kétharmaddal és azt tartják eredménynek, hogy 16 ezer tanár hiányzik és emiatt majd pedagógusokat kell átcsoportosítani. Felrótta a kormánynak, hogy nem növelték, hanem még csökkentették is GDP-arányosan az oktatásra fordított forrásokat. „Ez nemcsak bűn, ez hazaárulás, elárulták a gyermekeinket” – hangoztatta és a javaslat visszavonására szólított fel.

Varga Zoltán (DK) szerint az a pedagógusok legnagyobb félelme a teljesítményértékeléssel összefüggésben, hogy ostorként használják majd. Arra szólított fel, kezdjék meg a pedagógusbérek emelését a „kormányzati lábbal”, adják oda azt a pénzt, amit a pedagógusoknak szántak.

Brenner Koloman (Jobbik) egy alternatív oktatáspolitikai modellt vázolt fel, amelynek részeként nemzeti konszenzust sürgetett. Szükségesnek nevezte az oktatás minőségének rendszeres monitorizálását, ugyanakkor az, ami a törvényben szerepel, erre nem alkalmas. A pedagógusokat támogató szakfelügyeleti rendszerre lenne szükség – mutatott rá. Az ellenzéki politikus „klebelsbergi fordulatot” szorgalmazott, és azt mondta, el kellene érni, hogy a GDP 8 százalékát fordítsák oktatásra.

Hivatásrendi törvényt határozna meg a pedagógustársadalom számára, amely a jelenlegi közalkalmazotti jogviszonyhoz képest többletet jelentene. A Jobbik 50 százalékkal növelné a béreket, szerinte ennek fedezete megvan a költségvetésben – közölte.

Vajda Zoltán (MSZP) előbb a mesterséges intelligenciát hívta segítségül, hogy az oktatási rendszer problémáit és a terület előtt álló kihívásokat felvázolja, majd Arany János: A walesi bárdok című költeményét olvasta fel, amelyet a teremben jól hallhatóan tapssal jutalmaztak. Szerinte a kormány az, amely mindent megtesz azért, hogy ne érkezzenek meg az uniós források. Az ellenzéki politikus szintén azt tette szóvá, hogy a kormány „nem képes a nemzeti költségvetésből a pedagógusbéremelést biztosítani”.

Arató Gergely (DK) szerint 1985-2010 között volt egyfajta konszenzus az oktatás funkciójáról, ami arról szólt, hogyan lehet bizonyos célokat elérni, és egyetértettek az oktatás esélyteremtő szerepéről, modernizációjának szükségességéről is. A viták mindig a „hogyanról” szóltak, ugyanakkor 2010 után az Orbán-kormány felrúgta ezt a konszenzust, és egyetlen cél maradt: a totális politikai kontroll az oktatási rendszer és a jövő generációjának gondolkodása felett. Erről szól a mostani törvény is – mondta, megjegyezve: ez a törekvés bukásra van ítélve.

Tóth Endre (Momentum) azt mondta, Magyarországon az oktatás harmadik világbeli problémákkal küzd, sok iskola például hónapokig nem kap tisztítószert. A tankerületek képtelenek biztosítani, hogy az alapvető felszerelések rendelkezésre álljanak – mutatott rá, kiemelve: ez mind a magyar állam feladat lenne.

Barkóczi Balázs (DK) rámutatott: vannak olyan digitális kompetenciák, amelyeket ma a magyar oktatási rendszer nem fejleszt. Nem hiba, hanem bűn, hogy ezeket nem akarják az oktatás szolgálatába állítani. Kitért arra is: az oktatási intézményeket a rájuk szánt forrásokkal együtt vissza kell adni azoknak az önkormányzatoknak, amelyek ezt vállalják.

A vitában – amely reggel fél 7-től már kizárólag ellenzéki politikusok hozzászólásaival folytatódott – Hiszékeny Dezső (MSZP) úgy értékelt: „a süketek párbeszéde” zajlik, és nemcsak az elmúlt húsz órában volt ez így, hanem az elmúlt években is. Rengeteg szervezet mondta el a véleményét, de ezt a kormány nem hallja meg – közölte.

Tóth Bertalan (MSZP) azt mondta: a magyar költségvetés GDP-arányosan „gyalázatosan keveset költ az oktatásra”.

Takács Péter, a Belügyminisztérium államtitkára szerint az ellenzéki felszólalók „ugyanazokat a csúsztatásokat ismételgetik”. Az egészségügyi dolgozókat is átvezényléssel riogatták, most pedig a pedagógusokkal teszik ezt, holott arra csupán a világjárványhoz hasonló helyzetben lenne szükség, és az egészségügyben sem történt meg – mondta.

Tóth Endre (Momentum) azt mondta: egyre többen távoznak a pedagóguspályáról. Míg 2021-ben csaknem háromezernyolcszázan tették ezt, tavaly már több mint ötezerháromszázan.

Takács Péter államtitkár a vitára úgy reagált, hogy a szükséges egyeztetéseket a Belügyminisztérium lefolytatta. Hangot adott meggyőződésének, hogy a javaslat az oktatás ügyét előre viszi. Az ülésen elnöklő Latorcai János (KDNP) a vitát lezárta.