Az ülés elején megemlékeztek Zatykó János (MSZP) és Suchman Tamás (MSZP) elhunyt volt országgyűlési képviselőkről.
Kapcsolódó tartalom
LMP: a kormánynak meg kellene kérdeznie az embereket az akkumulátorgyárakról
Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, hogy a kormány egy olyan politikai döntést hozott, amely szerint mindenben kiszolgálják a távol-keleti akkumulátorgyárakat. Az elmúlt hónapokban rengeteg megdöbbentő döntést hoztak ennek érdekében, miközben a kritikákat figyelmen kívül hagyják, pedig az akkumulátorgyártás nem környezetbarát – jelentette ki.
Úgy vélte, a kormánynak nincsenek érvei, és mindenkit ellenségnek tekint, aki fel akarja emelni a szavát a természeti kincsek védelmében. Ha a kormánynak lenne igaza, nem vonakodna megkérdezni az embereket egy-egy újabb ilyen beruházás előtt – hangsúlyozta.
Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy nagyon fontos a párbeszéd és az egyeztetés a helyieket érintő kérdésekben. A kormány komolyan gondolja, hogy az összes beruházás esetében be kell tartani az előírásokat – jelentette ki.
Kiemelte: lényeges, hogy Magyarország részt vegyen a technológiai versenyben a járműiparban. Sok más uniós tagállamban is sorra létesülnek akkumulátorgyárak – mutatott rá. Hozzátette: úgy tűnik, az egész világ részt vesz ebben a technológiai versenyben.
Párbeszéd: a kormány nem védi meg a gyermekeket
Szabó Timea (Párbeszéd) kifejtette: nemrég jogerősen elítéltek egy nevelőt, aki Böjte Csaba egy otthonában rendszeresen bántalmazott gyermekeket. Nem életszerű, hogy a fenntartó nem tudott ezekről az esetekről – vélekedett.
Közölte: nem elszigetelt esetekről van szó. Böjte atya áldozatnak állítja be magát, de nem ő az áldozat, hanem a gyermekek – mondta.
Kiemelte: ez nem Böjte atyáról szól, hanem a kormány kétszínű politikájáról a gyermekvédelem ügyében, hiszen a történeteket sem ítélte el. A kormány nem védi meg a valódi áldozatokat – mondta.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára minderre közölte: a kormány mindenkit elítél, aki gyermekekkel szemben bármilyen erőszakot elkövet, ez ugyanis elfogadhatatlan. A kormány kezdeményezésére szigorították a szabályokat az ilyen elkövetők esetében, és népszavazást is indítottak a gyermekvédelem ügyében – mondta. Hozzátette: az ellenzék ezzel szemben érvénytelen szavazásra buzdította az embereket a referendumon, mert ennyire volt fontos a gyermekvédelem az ellenzéknek.
Kifogásolta, hogy a képviselő éppen Böjte Csabát támadja, aki – mondta – rengeteget tett a gyermekek megsegítéséért, erre tette fel az életét.
Mi Hazánk: változtatni kell a határvédelem szabályain
Toroczkai László (Mi Hazánk) úgy látja, a kormány az illegális migrációt nem a határvédelemmel, hanem az alacsony bérekkel és a magas árakkal állította meg. Ugyanakkor a határtérségben lassan anarchikus állapotok alakulnak ki, mert önmagában a kerítés nem működik – vélekedett.
Közölte: kiterjedt „embercsempész-maffia” működik a határtérségben, és a külföldi bűnszervezetek már Magyarországon is felbukkantak. Amikor a rendőrök elfogják az embercsempészeket, illegális betolakodókat, nem tehetnek mást, mint hogy visszaviszik őket a határ szerb oldalára – mondta.
Kiemelte: változtatni kell a hatályos jogszabályokon, hogy akiket elfognak a térségben, ne szabadon engedjék, továbbá a határt védő rendőrök kapjanak felhatalmazást, hogy adott esetben használhassák a fegyverüket.
Rétvári Bence úgy válaszolt, hogy a magyar baloldal a kormánnyal ellentétes álláspontot foglal el a bevándorlás és a kerítés kérdésében.
Közölte: sem az embercsempészek, sem az illegális bevándorlók agresszivitása nem csökkent az elmúlt időben. A határvédelemnek igen jelentős költségei vannak, ennek alig egy százalékát fizette ki az EU, pedig az unió határát is védik – mutatott rá.
Jobbik: fel kell lépni az embercsempészek ellen
Sas Zoltán (Jobbik) elmondta: az elmúlt időben megháromszorozódott a jogszerűen intézkedő rendőrök elleni támadások száma. Ezek a támadások elsősorban a déli határon történnek és jelentős részben embercsempészek követik el – mondta.
Úgy vélte, mindéképpen fel kell lépni az embercsempészek ellen, és a kormány feladata, hogy megfelelő védőfelszerelésekkel lássa el a rendőröket. Ezen túl hatékony jogszabályokkal is védeni kell a rendőröket – mondta.
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett: 2015 óta védik fokozottan az ország határait, példás együttműködésben a Belügyminisztérium és a honvédelmi tárca.
Azt mondta: azért érkeznek kevesebben a magyar határszakaszra, mert tudják, hogy itt nehezebb átjutni. Kitért rá: folyamatos a haderőfejlesztés, hiszen mindenre fel kell készülni, és a magyar katonák valóban felkészülten védik az ország biztonságát.
A magyar kormány teljesítményéről, a magyarországi inflációról és a Budaházy Györgynek adott államfői kegyelemről is szó volt hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.
MSZP: a Fidesznek sikerült megvalósítania azt, ami ellen 33 éve tüntetett
Tóth Bertalan (MSZP) az Orbán-kormány „bravúrjairól”, a 25 százalékos pénzromlásról, a 40-50 százalékos élelmiszerdrágulásról, a 14 százalékos reálbércsökkenésről, a nyugdíjak elértéktelenedéséről beszélt, egyedülálló teljesítménynek nevezve ezeket. Szólt arról is, hogy a kormánynak az uniós források megszerzése ügyében nem sikerült előrelépni, miközben az ország kilenc hónapja recesszióban van. Orbán Viktor fizetése 135 százalékkal emelkedett – jegyezte meg.
Szerinte a kormánypártokat nem zavarja, hogy egyre kevesebb a tanár, egyre nagyobb a válság a szociális ágazatban. A minőségi oktatásért kiálló fiatalok hangját könnygázzal, gumibottal próbálják meg elnyomni – mondta, úgy értékelve, a Fidesznek sikerült megvalósítania azt, ami ellen 33-34 éve tüntetett. Szerinte a kormánynak az az érdeke, hogy az iskola engedelmes alattvalókat neveljen, akik majd mehetnek a kínai akkumulátorgyárba dolgozni.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az MSZP teljesítményét értékelte. Elmondta, az a nem mindennapi, amit a szocialista párt tett az elmúlt években, eljutott a 40 százalékos támogatottságtól a törpepárti létig.
Szóvá tette, hogy a szocialista párt hogyan kezelte az inflációt, a nyugdíjak és a jövedelmek emelését válság idején.
Az inflációval kapcsolatban azt mondta, háború van, amit a baloldal támogat és ha rajtuk múlna, akkor az ország fegyvert szállítana Ukrajnába és nem érkezne olaj a Barátság-kőolajvezetéken.
Szerinte joggal lehet azt gondolni, hogy az MSZP egyetért a DK-val, amely mindent megtesz azért, hogy ne érkezzenek uniós források az országba. Kijelentette, a kormány lehetőségeihez képest mindent megtesz, hogy megvédje a családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést.
Momentum: veszélyes bűnözőket engedett szabadon Orbán Viktor
Lőcsei Lajos (Momentum) felsorolva a terrorizmus miatt elítélt Budaházy György és társai által elkövetett bűncselekményeket azt mondta, az olasz maffia világát idézik ezek a cselekmények, és veszélyes bűnözőket engedett szabadon Orbán Viktor miniszterelnök. Szerinte a büntetőeljárás elhúzódása nem a valós indok a szabadon bocsátásra.
Mi lehet az ok, hogy “Orbán Viktor nyíltan terroristasimogatóvá vált”? Esetleg van valami terve a terroristacsapattal? – tudakolta. Úgy értékelt, morálisan vállalhatatlan Orbán Viktor döntése.
Bírálta azt is, hogy Ferenc pápa magyarországi látogatására hivatkoztak a kegyelem megadásakor. Közölte, nem olyan országot akarnak, ahol elítélt terroristák szabadon járhatnak, a magyar embereknek joguk van a biztonsághoz; olyan embernek adtak kegyelmet, aki meg sem bánta tetteit.
Szerinte visszaélés történt a kegyelmi joggal, arcul csapták a magyarok igazságérzetét. Sajnálatos, hogy a rendszer fenntartásához „mindenre is képes fasiszták kellenek” – fogalmazott.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy az egyéni kegyelmezés joga a köztársasági elnöké, aki nem köteles indokolni döntését, de most megtette.
Rámutatott arra is, hogy először még a Jobbik követelte Budaházy Györgyék szabadon engedését, a párt a momentumos képviselő megválasztását is támogatta.
Elmondta, nem igaz, hogy mindenkire kiterjedt volna a kegyelem, még négy kérelmezőnek folyamatban van az ügye. Hozzátette: az államfő a jogerős szabadvesztéseket végrehajtásában függesztette fel, ez azt jelenti, hogy az elítéltek még hosszú ideig a büntetés hatálya alatt állnak. Elmondta, a köztársasági elnök döntését azzal indokolta, hogy az elítéltek hosszú időt töltöttek a büntetőeljárás hatálya alatt.
DK: Orbán Viktor akcióterveket hazudott, de csak árakat emelt
Varju László (DK) azt mondta, Orbán Viktor elbukott, akcióterveket hazudott, de csak árakat emelt. Hozzátette: több mint 24 százalékos az orbáni infláció, miközben 15 százalékos volt a nyugdíjemelés; a statisztikai hivatal szerint átlagosan 64 ezer forinttal nőttek a havi megélhetési költségek Magyarországon, miközben 154 ezer forint a havi nettó minimálbér. Elszálltak az albérletárak, a rezsi hétszeresére nőtt, a lakáshitelkamatok megfizethetetlenek, magasak az üzemanyagárak – sorolta a problémákat.
Az ellenzéki politikus Dobrev Klára (DK) árnyékkormányának antiinflációs programját javasolta megvalósítására: az alapvető élelmiszerek áfáját nulla százalékra kell csökkenteni. Eltörölnék a hétszeres rezsiemelést, ötszáz forint alá vinnék a benzin és a gázolaj árát, valamint bevezetnék az uniós minimálbért – mondta, jelezve az intézkedések csak Orbán Viktornak és fideszeseknek fájnának.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára elmondta, az egész európai gazdaság nehézségekkel küzd, a magyar gazdaság exportorientált, így a rossz brüsszeli döntések hatásai alól nem tudja kivonni magát. Szerinte a gazdasági szankciók káros hatása ebben a negyedévben csúcsosodik ki, az év egészére nézve a gazdaság növekedésére lehet számítani.
Kitért a baloldal korábbi válságkezelésére, amikor a több százezer magyar elvesztette a munkáját, eltékozolták a maradék állami vagyont, nem voltak érdemi nyugdíjemelés.
A mostani kormány fenntartja az árstopokat, a kamatstopot, a rezsicsökkentést, idén is volt nyugdíjemelés, volt nyugdíjprémium, visszaadták a 13. havi nyugdíjat, a minimálbér a háromszorosára emelkedett – sorolta, azt kérve, a baloldal ne folytasson kampányt azért, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós forrásokat.
A KDNP képviselője politikai nyomásgyakorlással vádolta az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságát, a Fidesz politikusa Magyarország béke melletti elkötelezettségéről beszélt, a szerb nemzetiségi szószóló pedig a magyar-szerb megbékélésről emlékezett meg napirend előtt.
KDNP: az EP költségvetési ellenőrző bizottságának politikai nyomásgyakorlása ellenére a kormány folytatja a konstruktív párbeszédet az Európai Bizottsággal
Juhász Hajnalka (KDNP) politikai nyomásgyakorlással vádolta az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságát, amelynek delegációja múlt héten járt Magyarországon. Szerinte a bizottság tagjai még a látszatára sem törekedtek annak, hogy megadják a tiszteletet a magyar képviselőknek.
Hozzátette: a magyar kormány konstruktív párbeszédet folytat az Európai Bizottsággal a Magyarországnak járó uniós források ügyében, az EP delegációja viszont mindent megtett annak érdekében, hogy ezt befolyásolja. Elutasította a Magyarország ellen folytatott „politikai boszorkányüldözést”.
Megjegyezte: a delegációban kísérőként vett részt Cseh Katalin Momentumos EP-képviselő, aki ellen uniós forrásokkal kapcsolatos csalás miatt nyomoznak, ez pedig a bizottság hitelességét is megkérdőjelezi.
Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szintén nyomásgyakorlással vádolta az EP költségvetési ellenőrző bizottságát, amelynek szerinte az a célja, hogy ne utalják Magyarországnak a neki járó uniós forrásokat. Hozzátette: a bizottság ezzel a magyar emberekre is nyomást gyakorol, mondván, ha nem változtatnak az álláspontjukon a gender, a háború és a migráció ügyében, akkor nem kapnak uniós forrásokat.
Kijelentette: a kormány továbbra is a kitart a magyar emberek véleménye mellett, Magyarországon nem lesz nem háború, migráció és a „genderőrület”.
Bírálta a baloldalt, szerinte Gyurcsány Ferenc és a „Soros dollárokkal kitömött” baloldali koalíció a neki járó forrásoktól akarja megfosztani a magyarokat és ezt még hazafias kötelességnek is nevezi.
Fidesz: a nyomásgyakorlás ellenére kitartunk a béke mellett
Zsigó Róbert (Fidesz) arról beszélt: mindegy, hogy milyen nyomást helyeznek a Magyarországra a következő időszakban, a kormányoldal akkor is a békét fogja képviselni az ukrajnai háború ügyében. Szerinte ezzel a békepárti állásponttal sokan nem értenek egyet, és azon munkálkodnak, hogy belesodorják Magyarországot a háborúba.
Ide sorolta azt a sajtóhírt is, miszerint az ukrán elnök egy beszélgetésben a Barátság kőolajvezeték felrobbantásáról beszélt. Brüsszelt arra szólította fel: haladéktalanul tisztázza, igaz-e, hogy az Európai Bizottság munkatársai javasolták Ukrajnának, hogy a kőolajszállításokkal zsarolja Magyarországot.
A nyomásgyakorlási kísérletnek nevezte azt is, hogy Ukrajna „botrányos, elfogadhatatlan módon” a háború nemzetközi szponzorainak listájára helyezte a semmilyen jogszabályt meg nem sértő OTP-t. Jelezte: egyetértenek a kormánnyal abban, hogy mindaddig, amíg ez így van, Magyarország nem tud beleegyezni olyan döntésekbe, amelyek újabb gazdasági, pénzügyi áldozatvállalást várnának el az Európai Uniótól és annak tagországaitól Ukrajnának.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára kijelentette: a magyar kormány tartja magát az eddigi politikájához és a jelenlegi eldurvult helyzetben is szeretne a „béke hangja lenni Európában” akkor is, hogyha már nagyon sok a háborús héja körülötte.
Az uniós források visszatartását is olyan nyomáskorlátozási eszközként értékelte, amellyel Magyarország háborúval kapcsolatos álláspontját akarják megváltoztatni. Ha nincs háborús részvétel, ha nincs fegyverküldés, akkor nincs uniós forrás – fogalmazott, hozzátéve, hogy akárhány törvénymódosítást elfogadhatnak a parlamentben, valójában nem ezért nem oldják fel a pénzügyi blokádot.
Szerinte ebben a történetben a magyar baloldali ellenzéknek „elképesztően dicstelen szerep jut”: a baloldal a saját országa ellen dolgozik.
Szerb nemzetiségi szószóló: 10 éves a magyar-szerb megbékélés eseménye
Alexov Lyubomir szerb nemzetiségi szószóló arról emlékezett meg, hogy 10 éve, 2013 júniusában, a szerb és a magyar államfő közös főhajtással adózott Csúrogon a II. világháborúban elhunyt ártatlan magyar és szerb áldozatok emléke előtt.
Hangsúlyozta: elmúlt 10 évben Magyarország és Szerbia sokat tett kétoldalú kapcsolatokért, a szerb-magyar kapcsolatokban végbement fordulat nem csak szimbolikus gesztusokból áll, a gazdaság szintjén is tapasztalható dinamikus fejlődés.
Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet: magyarok és szerbek a történelem során békében éltek együtt több évszázadon keresztül, ezt szakította meg a 19. század vége, a 20. század eleje. Ezt a szörnyű időszakot zárta le 2013-ben a két államfő többnapos találkozója – tette hozzá.
Napirend
Az Országgyűlés elfogadta napirendjét, és határozott arról, hogy a jövő héten a magyar munkavállalók bérrendezéséről szóló politikai vitát négy órás időkeretben tárgyalja. Kövér László közölte azt is: Hadházy Ákos (független) mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló indítvány érkezett rágalmazás miatt indított magánvádas ügyben, erről kedden szavaz majd az Országgyűlés a mentelmi bizottság javaslata alapján.
Az interpellációkkal folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése.
DK: mikor lép közbe a kormány az infláció megfékezésére?
Varga Zoltán (DK) kifejtette: az elmúlt időben sokat beszéltek az „orbáni inflációról”, mert ez az, ami lassan tönkreteszi az országot, egyre nehezebb a megélhetés, egyre többeknek kell nélkülözni.
A kormány azonban legfeljebb csak látszatintézkedéseket tesz, ilyen például a bolti akciók meghirdetése – mondta.
Közölte: az elemzőket is meglepte az infláció mértéke, a legtöbb terméknek több mint kétszeresére nőtt az ára az elmúlt időben. A 21. századi Magyarországon már luxus a vajaskenyér is – jelentette ki. Azt kérdezte, mikor lép végre közbe a kormány.
Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára úgy válaszolt, az ellenzéknek az „Orbán-fóbiája” közepette tudnia kellene, hogy a háború és az arra válaszként adott brüsszeli szankciók egész Európában inflációt okoznak. 2010-ben az Orbán-kormány húzta ki a szakadékból az országot a baloldali kormányzás után – mondta.
Kitért rá: az infláció csökkentésében jó úton haladnak, januárban már tetőzött az infláció. A képviselő nem fogadta el az államtitkár válaszát.
MSZP: támogatja-e a kormány a párt javaslatait?
Komjáthi Imre (MSZP) közölte: a kormány idén is nyáron akarja elfogadtatni a jövő évi költségvetést, de mivel sok fontos adat még nem ismert, ez csak fiktív büdzsé lehet. Az idei költségvetést is átírták később – tette hozzá.
Azt mondta: ugyanakkor sok kérdést az idei költségvetés sem rendez, nehéz a megélhetés, a kormány elhibázott gazdaságpolitikája miatt az országot brutális drágulás, magas infláció sújtja. Az MSZP ezért mentőcsomagot állított össze a háztartásoknak – emelte ki.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte: az, hogy tavasszal fogadják el a költségvetést, 2015 óta így van, ezáltal a gazdaság szereplőinek kiszámíthatóságot biztosítanak.
Úgy vélte, az MSZP mentőcsomagjának egy részét a kormányzati intézkedésekből vette át, ilyen az árstopok támogatása. Ugyanakkor a kormánynak a párt javaslataihoz hasonló kezdeményezéseit az MSZP nem támogatja – mondta.
A képviselő nem fogadta el a választ.
Jobbik: meg kell védeni a magyarok béreit
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy ugrásszerűen megnőtt az országba érkező vendégmunkások száma, ugyanakkor nem csökken az innen kivándorlók száma. Elvárható lenne, hogy megfelelő körülményekkel hazacsábítsák azokat, akik elhagyták az országot, és ezzel kiválthatnák a vendégmunkások egy részét – vélekedett. Hozzátette: ezzel szemben nagy tömegben érkeznek olyanok, akik nagy veszélyt jelentenek a magyarok bérére.
Úgy látja, megfelelő szabályozással biztosítani kell, hogy se a magyarok munkakörülményei, se a bérük ne csökkenhessen az érkező vendégmunkások miatt.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára azt mondta: 2010-ben jelentős volt a munkanélküliség Magyarországon, ezért az Orbán-kormány stratégiai célja volt a munkahelyek teremtése, és ezt a célt meg is valósította. A kormánynak most is a munkahelyek megőrzése, újak létrehozása a célja – jelentette ki.
Közölte: a reálbérek folyamatosan emelkednek a nehéz gazdasági helyzet ellenére is.
A vendégmunkások szabályozottan, meghatározott körülmények érkezhetnek csak ide – mondta. A képviselő nem fogadta el az államtitkár válaszát.
Mi Hazánk: miért nem lép fel a kormány a Facebookkal szemben?
Novák Előd (Mi Hazánk) arról beszélt, a Facebook önkényesen, indokolás és jogorvoslati lehetőség, sokszor a konkrét bejegyzés megjelölése nélkül hoz szankciókat. Példaként említette egyebek mellett Toroczkai László (Mi Hazánk) frakcióvezető oldalának letiltását, vagy azt, hogy a Facebook „a beteges polkorrektség” jegyében a Mi Hazánk számos programpontját nem engedi említeni, a szegregációtól kezdve, a cigánybűnözésen át az LMBTQP-felvonulások betiltásáig.
Kifogásolta, hogy a magyar kormány nem tesz semmit, paktumot kötött a Facebookkal és más multinacionális techcégekkel, újabb egy évvel meghosszabbították mentességüket a reklámadó alól.
Azt firtatta, miért nem lép fel a kormány a Facebook önkényével szemben.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, nem tartozik a kormány hatáskörébe, hogy a Mi Hazánkat a Facebook visszaengedi-e a felületére.
Felhívta a figyelmet az Európai Unió elfogadta a digitiális szolgáltatásokról szóló rendeletet, amely 2024. február 17-től alkalmazható teljes mértékben. A rendelet kialakítja a jogellenes tartalom elleni fellépés jogi kereteit, részletes indokolási kötelezettséget vezet be minden tartalomeltávolítás esetén, a jövőben a szolgáltatók észszerű időre és előzetes figyelmeztetés után függeszthetik fel a felhasználói fiókokat – részletezte.
A képviselő nem fogadta el a választ. Az elnöklő Lezsák Sándor azt kérte a Mi Hazánk képviselőjétől, hogy a jövőben kerülje a cigánybűnözés kifejezést.
A paksi bővítéséről, az akkumulátorgyárakról, a rezsivédelemről és a vármegyebérletekről is szó volt hétfőn az interpellációk között az Országgyűlésben.
Párbeszéd: miért módosították a paksi szerződést? Tordai Bence (Párbeszéd) elmondta, a kormány nemrégiben módosította az Oroszországgal kötött paksi bővítési szerződést. Hozzátette: az eredeti szerződést 2014-ben kötötték, azóta azonban egyetlen kapavágás sem történt, a késés fő oka, hogy a Roszatom nem képes olyan tervdokumentációt benyújtani, amely Európában elfogadható lenne.
A képviselő „nyilvánvalóan halálraítélt konstrukciónak” nevezte a bővítést és azt kérte a kormánytól, ismertesse, milyen tartalmi változások történtek a szerződésben. Ha nincs titkolnivalójuk, akkor járjanak el jogszerűen, ha a kormány is szégyelli, amit az oroszokkal leboltolt, akkor kövesse a finn példát és mondja fel a putyini Roszatommal kötött nukleáris paktumot – javasolta.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára magyar érdeknek nevezte a paksi atomerőmű bővítését az energiabiztonság és a környezetvédelem miatt. Szerinte a jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy az az ország van nagyobb biztonságban, amely képes saját energiaellátását a lehető legnagyobb mértékben saját maga biztosítani.
Közölte, Paks II. hozzájárul a környezetvédelemhez is, mert azzal 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátása kerülhető el, valamint 3-3,5 millió tonna gáz spórolható meg.
Elmondta, a szerződésmódosítást nyilvánosságra fogják hozni, amint Brüsszelben jóváhagyják. Hozzátette: a módosítást indokolja a háború, a szankciós környezet és az elmúlt 9 év. A Párbeszédet „piócapártnak” nevezte, mert önállóan még nem jutott be a parlamentbe és azzal vádolta őket, hogy mindig a magyar érdek ellen cselekszenek.
Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el.
LMP: ide Lázár János kell!
Kanász-Nagy Máté (LMP) elmondta, hiába a lakossági tiltakozások, hiába az elképesztő mértékű környezetszennyezés, a kormány folytatja azt “az eszement tervét”, hogy Magyarországból akkumulátorgyarmatot csináljon. Felidézte Szijjártó Péter külügyminiszter a napokban Debrecenben jelentette be, hogy a már engedélyezett akkumulátorgyár mellé egy másikat is kap a város, a BMW kérésére.
Vitatta azt, hogy az akkumulátorgyárakban jobban keresnek az emberek, szerinte ezek a cégek kizsákmányolják a munkavállalókat és gyakori, hogy vendégmunkásokat alkalmaznak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a becslések szerint 30 százalékkal növekszik az épülő akkumulátorgyárak miatt Magyarország energiaszükséglete 2030-ra, miközben a gáz 90 százalékát, a villamosenergia 30 százalékát importálja az ország.
Azt kérdezte, miért nem bízzák Lázár János beruházási miniszterre a tárgyalásokat, akinek az a feladata, hogy nagyberuházásokat leállítson? Erre lenne szükség, ide Lázár János kell – hangoztatta.
Menczer Tamás államtitkár válaszában elmondta, hogy korábban több LMP-s képviselő is arról beszélt, hogy az elektromos autózás megállíthatatlanul terjed és az államnak több pénzt kellene költeni az elektromobilitásra.
Elmondta, a károsanyag-kibocsátást nem lehet csökkenteni az elektromos autók nélkül, ehhez pedig akkumulátorok szükségesek. Felhívta a figyelmet az autóipar jelentőségére a magyar gazdaságban, mondván több százezer család él az autóiparból.
Szerinte nem az a kérdés, hogy akkumulátorgyárak épülnek, csak az, hogy hol. A magyar érdek az, hogy az országban épüljenek – tette hozzá.
A képviselő a választ nem fogadta el.
Fidesz: hogyan segíti a rezsivédelem a magyar családokat és vállalkozásokat?
Barcza Attila (Fidesz) kiemelte: a kormány egész Európában egyedülálló módon, az átlagfogyasztásig fenntartott rezsicsökkentéssel védi a családokat.
Az átlagfogyasztásig érvényben tartották a rezsicsökkentett árakat, így egy család havi 181 ezer forintot spórol, valamint a mikrovállalkozásoknak az átlagfogyasztás felett 165 forintról 70 forintra csökkent az áram kilowattóránkénti ára – emelte ki.
Hozzátette: a háztartási gáz és a villanyáram átlagos ára 2022 második felében Magyarországon volt a legalacsonyabb Európában.
Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta: a 2013 óta fenntartott rezsivédelem óriási segítséget nyújt a családoknak.
Hangsúlyozta: Európában a magyar lakosság fizeti a legolcsóbb áram- és földgáz díjat. Azért, hogy ez így legyen, a rezsivédelmi alapot négyszeresére, 2600 milliárd forintra emelte a kormány.
Hozzátette: az, hogy havi 181 ezer forinttal tudják segíteni a családokat, éves szinten mintegy kétmillió forint spórolást jelent számukra.
Az interpelláló elfogadta az államtitkári választ.
KDNP: mennyire sikeresek az ország- és vármegyebérletek?
Mihálffy Béla (KDNP) a május 1-jétől bevezetett havi ország- és vármegyebérletekről beszélt, amelyek helyközi buszon és nem feláras vonaton, a MÁV-START, a Volánbusz, a MÁV-HÉV és a GYSEV járatain használhatók.
Az új bérletek bevezetése jelentős költségtámogatást jelent a diákoknak, a munkavállalóknak és a családoknak egyaránt – fogalmazott, ezért azt kérdezte: mennyire sikeresek ezek a bérlettípusok?
Lázár János építési és közlekedési miniszter tájékoztatása szerint már csaknem 350 ezer megye- és országbérletet sikerült értékesíteni, köztük 70 ezer diák vásárolt országbérletet, amely nyáron jelentős mobilitást biztosít számukra. A MÁV és a Volán felkészült arra, hogy nyáron sokkal nagyobb mértékben veszik igényben a közösségi közlekedést – tette hozzá.
A tárcavezető bejelentette: tovább bővül az együttműködés, és július 1-től Zalaegerszegen a helyi tömegközlekedésre is érvényes lesz a megye- és országbérlet.
A választ az interpelláló képviselő elfogadta.
Az inflációról és a nemzeti turisztikai adatszolgáltatásról is szó volt hétfőn az interpellációk között az Országgyűlésben. Ezt követően a képviselők áttértek az azonnali kérdésekre.
DK: mikor fejezi be a kormány a „lakosság kivéreztetését”?
Gréczy Zsolt (DK) azt mondta: a friss KSH-adatok szerint a magyar gazdaság továbbra is technikai recesszióban van. Ennek oka az „orbáni infláció”, amely emeli az energia, az üzemanyagok, az élelmiszerek és minden más árát is.
Magyarok milliói élnek egyre rosszabbul, a magyar emberek, családok, kis- és középvállalkozások lassú, de biztos kivéreztetése zajlik, ezt mutatják a gazdasági adatok. Az áremelésekkel ma csak egyvalaki jár jól, az Orbán-kormány, hiszen soha nem látott áfa-bevételre tesznek szert – vélekedett.
Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában szembe állította a 2010 előtti baloldali kormányzás és az azt követő jobboldali kormányok válságkezelését.
Azt mondta: a gazdasági mérőszámok azt mutatják, hogy a brüsszeli szankciók negatív hatásai 2023 első negyedévében csúcsosodtak ki, és a kormány intézkedéseinek köszönhetően az év második felében várhatóan növekedési fázis veszi a kezdetét.
Az inflációról közölte: az januárban tetőzött, a februári trendfordulót követően megindult a mérséklődés.
Az interpelláló nem fogadta el a választ.
Jobbik: halasszák el vagy töröljék el a nemzeti turisztikai adatszolgáltatási kötelezettséget
Lukács László György (Jobbik) a nemzeti turisztikai adatszolgáltatási központba történő kötelező regisztrációt és adatszolgáltatását tette szóvá. Mint mondta, a vállalkozások számára kedvezőtlen kötelezettségről van szó, ami jelentős műszaki terhet jelent és nem megoldás az ingyenes szoftver sem, amit ajánlanak.
Az elmúlt hónapokban sorra zártak be azok a vendéglátó helyek, amelyek nem voltak képesek kigazdálkodni a fenntartás költségeit. Az új rendszer bevezetése szerinte lassítani fogja a kiszolgálást, bosszúságot okoz majd a vállalkozásoknak és a vendégeknek egyaránt.
Nem normális – foglalta össze véleményét és azt kérdezte támogatja-e a kormány törvényjavaslatukat, amely a július 1-i határidő elhalasztására illetve eltörlésére irányul.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára rámutatott: a kormány kiemelt stratégiai ágazatként tekint a turizmusra. Az új rendszer bevezetéséhez minden segítséget megadnak, így a műszaki feltételeknek való megfelelést ingyenes szoftver biztosításával segítik. Az adatszolgáltatásra március 1-től már mód van, hogy legyen elegendő idő a betanulásra július 1-ig.
Naponta 45 ezer szálláshely forgalmi adatai érkeznek be már most, segítve a kormányt a döntéshozatalban.
Az adatszolgáltatás az energetikai támogatások megítéléséhez is jó alapot szolgáltathat, illetve azt is megmutathatja, hová érdemes a támogatási programokat irányozni – jelezte.
A képviselő a választ nem fogadta el.
Azonnali kérdések:
DK: két Magyaország van
Arató Gergely (DK) arról beszélt, hogy sose volt egyértelműbb, hogy két Magyarország van, az egyik a NER-es elit, az oligarchák és fideszes politikusok Magyarországa, a másik az átlagpolgároké.
Utóbbi, ha bemegy a boltba azt látja, hogy minden napról napra egyre drágább, egyre kevesebbet érnek a bérek és nyugdíjak. Önök magánkórházakban gyógyulnak, a gyerekeik magániskolákban tanulnak, miközben az állami iskolákban lassan nincs elég pedagógus, aki megtartja az órákat, és nem tudhatják az emberek, kiér-e a mentő egy súlyos esethez – fogalmazott.
Meddig tart ez még, és mikor ismerik el a felelősségüket? – kérdezte.
Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: a politikai humor műfaja azért szűnt meg, mert önök valóssággá tesznek mindent, ami ebbe tartozik. Ide sorolta, azt is, hogy
Dobrev Klára alakítana a jövőben kormányt Magyarországon.
A miniszter hazugságnak nevezte az elhangzottakat és azt kérdezte, milyen alapon állítja ezeket a képviselő, ezeknek semmilyen valóságalapja nincs. Megjegyezte: a faji- és osztályalapú gondolkodás nem áll távol a DK-tól, de ha ez nem tűnt volna fel a képviselőnek, elég lett volna, ha a közösen választott miniszterelnök-jelöltjüket, Márki-Zay Pétert meghallgatta volna, aki egyszerre kívánta képviselni a fasisztákat és kommunistákat.
A Momentum a terézvárosi zöld felületnövelésről
Tompos Márton (Momentum) arról beszélt, hogy sokféle javaslat merült fel a Nyugati pályaudvar melletti rozsdaövezet hasznosítására. Kitért arra, hogy az újraépítés lekerült a napirendről, és egyelőre csak az artistaképzőnek van építési engedélye. Felidézte a Podmaniczky park tervét, ami mint rámutatott: megduplázná a zöld felületek arányát a kerületben.
Azt kérdezte, támogatni tudja-e a kormány ennek megvalósítását?
Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára rámutatott: egy 2017-ben bemutatott projektről van szó, ami egy új közpark létesítését jelentette volna.
Az elmúlt négy évben Vitézy Dávid más koncepciót vázolt fel, ami alagutat létesített volna a nyugati és déli pályaudvarok közé.
A tárca vezetője ugyanakkor fenntartja korábbi álláspontját, hogy az említett részen zöld felület jöjjön létre.
Jelezte: személyesen tárgyalt Soproni Tamás kerületi polgármesterrel, az önkormányzat ősz elején teszi le javaslatait.
Megnézik, hogyan tudnak együttműködni, nyitottan várják a polgármester javaslatait – fűzte hozzá.
A győri népszavazási kezdeményezésről, az uniós forrásokról, a WHO új szerződéstervezetéről, és az oktatáspolitikáról is volt szó az azonnali kérdések között hétfőn a parlamentben.
MSZP: miért akarják megakadályozni, hogy a győriek dönthessenek?
Harangozó Tamás (MSZP) azt kifogásolta, hogy egy győri önkormányzati cég az Alkotmánybírósághoz fordult azon népszavazási kezdeményezés megakadályozása érdekében, amely akkumulátorgyár építéséről kérdezte volna meg az embereket.
Szerinte Győr „pártkáder” polgármestere kívánt így fellépni a népszavazás ellen azt követően, hogy azt a Győri Törvényszék jóváhagyta. Kijelentette: mindezt törvényellenesen tette, hiszen a beadványhoz a győri közgyűlés döntése is kellett volna.
Azt kérdezte: „miért utasították a győri pártkádert arra, hogy az Alkotmánybíróság előtt támadja meg a népszavazást?” Miért akarják megakadályozni, hogy a győriek maguk dönthessenek a kérdésről?
Panyi Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára azt felelte: a kormányhivatal az engedélyezési eljárása során mindig a legnagyobb körültekintéssel jár el és a legszigorúbb környezetvédelmi feltételeket szabja.
Hozzátette: az akkumulátorgyárak létesítésével kapcsolatban is a lehető legnagyobb átláthatóságot követik, például a debreceni üzem estében is több ezer oldalnyi dokumentumot tettek közzé.
Emellett a kormányhivatalok a törvénysértéseket is kivizsgálják.
Azt mondta: az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban kialakult politikai vita szembe megy az ország érdekével, a beruházásokért ugyanis óriási a verseny.
Jobbik: mikor vállalják a felelősséget az uniós pénzek elmaradásáért?
Brenner Koloman (Jobbik) arra várt választ, mikor vállalja Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és a fideszes kormány annak felelősségét, hogy a magyarok nem jutnak hozzá a nekik járó uniós pénzekhez?
Emlékeztetett: Navracsics Tibor először a tavalyi év második felére, majd végére, később idén márciusra, illetve idén nyárra ígérte a források megérkezését. Hangsúlyozta: a magyar polgároknak szükségük van a forrásra az „orbáni infláció” mellett, de szerinte a fideszes egypárti túlhatalom rendszerszintű korrupciója miatt nem utal az unió.
Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt felelte: a források távolmaradásáért a felelősség a baloldalé és benne a Jobbiké. Mert miközben sürgetik a pénzek megérkezését a parlamentben, az Európai Parlamentben mégis a Jobbik elnöke arra szavazott, hogy azokat visszatartsák.
„Ha az önök pártelnöke nem a magyar érdekek ellen végezne aknamunkát, a források már rég a rendelkezésünkre állnának” – fogalmazott.
Úgy folytatta: a technikai tárgyalások lezárultak az unióval, „mi teljesítettük, amit vállaltunk”, immáron Brüsszelen a sor. Ne keressenek kifogásokat, hanem küldjék a forrásokat! – hangsúlyozta.
Mi Hazánk: megvédik-e a magyarokat a globális tőke lobbijával szemben?
Dúró Dóra (Mi Hazánk) arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) úgynevezett pandémiaszerződést készít, amivel szerinte az emberi szabadság és a nemzeti szuverenitás ellen indít újabb támadást.
Kijelentette: pártja elvárja a kormánytól, hogy megakadályozza annak kötelezővé tételét. Feltette a kérdést, hajlandó-e végre a kormány megvédeni a magyarokat a globális nagytőke lobbijával szemben?
Azt mondta: a szerződésnek lennének kötelező elemei, azok végrehajtását pedig a WHO egy testülete ellenőrizné. A járványszerződés szerint jelentést kellene adni a kormányoknak minden olyan személyről, akik kétségbe vonják a világszervezet által javasolt megoldásokat.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára azt felelte: a magyar kormány senkinek nem hagyja, hogy megmondja, hogyan éljenek a magyarok, egészségügyi kérdésekben pedig a magyar orvosok és szakemberek véleménye alapján hoz döntést a kabinet.
Az oltásokról azt mondta: világos, hogy a Mi Hazánk egy oltásellenes párt, ezzel szemben a kormány oltáspárti.
A megállapodásról kijelentette: ahogy minden hasonló dokumentumról, úgy a kérdéseses szerződés támogatásáról is gondos mérlegelés után dönt majd a kormány.
Párbeszéd: a teljes oktatási rendszer válságával kellett szembenézni
Tordai Bence (Párbeszéd) úgy fogalmazott: az elmúlt napokban a teljes oktatási rendszer válságával kellett szembenézni, de a kormány továbbra sem a megoldáson dolgozik, és teljesen kétségbeesettek a diákok, a pedagógusok, illetve a szülők.
Arra volt kíváncsi, hogy a kormány bevezeti-e egyoldalúan a pedagógusok munkaterheit növelő, a meglevő szakmai autonómiát korlátozó vagy a szakma vonzerejét csökkentő szabályokat? Mert ilyen témákat érintő intézkedéseket kizárólag a legnagyobb pedagógus-szakszervezetekkel folytatott érdemi párbeszéd alapján, konszenzusra törekedve hozhatnak – vélekedett.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta: mindenkinek van lehetősége bármilyen véleményét elmondani akár a parlamentben, akár az utcán, békés körülmények között. A törvények mindenkinek a békés gyülekezés lehetőségét kínálják fel, de a baloldal direkt az agresszív, provokatív demonstrációk mellett áll – emelte ki.
Közölte: a kormány az oktatás szereplőivel konszenzusra törekedett, több mint tíz egyeztetést tartott a szakszervezetekkel, három konzultációt pedig a pedagógusokkal és a szülőkkel. A felvetett 63 javaslatból 45-ben részben vagy egészében el is fogadták a szakszervezetek vagy más szervezetek javaslatait – tette hozzá.
A Lánchídról, az uniós forrásokról, valamint a háború- és szankciópárti nyilatkozatokról is volt szó az azonnali kérdések között hétfőn a parlamentben.
LMP: elfogadja-e a kormány a budapestiek döntését a Lánchídról?
Bakos Bernadett (LMP) ismertetése szerint Budapest főpolgármestere kikérte a lakosok véleményét a Lánchíd forgalmi rendjéről, így a fővárosban élők dönthetnek arról, hogy a gyalogosok, a tömegközlekedők és a kerékpárosok akadálytalanul használhassák a Lánchidat, vagy újra autóforgalom lepje azt el.
Az LMP reméli, hogy az előbbiről döntenek, mert Budapesten nem több, hanem kevesebb autóra, jobb tömegközlekedésre, jobb levegőre és élhetőbb környezetre van szükség. Arra, hogy a gyalogosok tömegközlekedők és kerékpárosok is tudják érvényesíteni érdekeiket, mert többen vannak.
Azt kérdezte: a kormány elfogadja-e a budapestiek döntését a Lánchídról?
Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára jelezte: fontos mindenkinek a véleménye, azoké is, akik elutasítják az autós közlekedést, és azoké is, akik arra vannak kényszerítve. Hozzátette: várják a fővárosi konzultáció végét, és a közeljövőben a tárca vezetője és a főpolgármester is egy asztalhoz ül.
Fidesz: baj van a demokráciával az EU-ban?
Dunai Mónika (Fidesz) úgy fogalmazott: „a dollárbaloldal kézen fogva a brüsszeli bürokratákkal” minden erejükkel a Magyarországnak járó európai uniós források felfüggesztéséért harcol. Idézte
Daniel Freund európai parlamenti képviselőt, aki azt mondta: az a hozzáállás, hogy nincs migráció elég egyértelműen az EU-s források megvonásához vezet.
Hozzátette: az európai parlament költségvetési ellenőrző bizottságának budapesti látogatása is Brüsszel politikai nyomásgyakorlásának része, ám a testület nem felettes szerve Magyarországnak.
Baj van a demokráciával a baloldalon és az Európai Unióban? – kérdezte.
Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős parlamenti államtitkára azt mondta: sajnos úgy tűnik, hogy az uniós források folyósításáról szóló vita egyre inkább a nyomásgyakorlásról és a politikai zsarolásról szól.
Ország-világ számára egyértelműnek nevezte, hogy a baloldal „Soros-dollárokért” cserébe elárulta a magyar érdeket. Baloldali képviselők folyamatos aknamunkát végeznek, pedig jó lenne, ha felismernék azt, hogy „az ideológiai gyarmatosítás kiszolgálása éppen hogy nem hazafiság, hanem politikai értelemben vett hazaárulás” – mondta Latorcai Csaba.
KDNP: meddig folytathatók a háború- és szankciópárti nyilatkozatok?
Móring József Attila (KDNP) szerint „nem lankad a harci kedv a dollárbaloldalon”. Bár a magyar választópolgárok elsöprő többsége tavaly áprilisban az országgyűlési választásokon egyértelműen nemet mondott a háborúra és a szankciókra, „a Gyurcsány-párt és tagozatai” továbbra is fegyvereket küldenének Ukrajnába, hallani sem akarnak a tűzszünetről és Brüsszel mintájára változatlanul a szankciókat éltetik.
Több ellenzéki nyilatkozatot sorolt a háborúval és a szankciókkal kapcsolatban, majd azt kérdezte: meddig folytathatók a háború- és szankciópárti nyilatkozatok?
Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára válaszában leszögezte: Magyarország és minden Kárpát-medencei magyar érdeke, hogy a háború minél előbb véget érjen. A konfliktusban minden nap több százan vesztik életüket, Európa gazdasága pedig súlyos árat fizet a magas infláció, a magas energiaárak, a családokat és a vállalatokat sújtó nehézségek miatt.
Hangsúlyozta: nem a konfliktus elhúzására, hanem annak azonnali lezárására van szükség. Ehhez elsősorban tűzszünetre, majd béketárgyalásokra van szükség, és ezt a békepárti álláspontot a magyar Országgyűlés határozatban erősítette meg – jelezte.
Az Országgyűlés bizottsági jelentések és összegző módosító javaslatok vitájával folytatta munkáját hétfőn este.
A szakképzésben lezajlott átalakítás utólagos hatásvizsgálatából adódó törvénymódosítások
Szabadi István (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy a szakképzés átalakítása három éve zajlott le, és 2016/17-től az intézmények átnevezése is megtörtént, de érdemi változás nem következett be. A szakképzés mindkét programjában a létszám csökkent, és a rendszerszintű hatásvizsgálat eredményét sem tartalmazza a törvény. A pártjához érkezett jelzések alapján gondok vannak a duális képzés megvalósításával is – jegyezte meg.
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára kiemelte: a törvényjavaslat segíti a szakképzés és gazdaság közötti szoros kapcsolat fenntartását, támogatja a munkaerőpiachoz igazodó képzési struktúra kialakítását, és a duális képzéshez igazodó szakmai oktatás kiszélesítését. Blokkosított oktatást tesz lehetővé, bővülhet a duális képző intézmények száma, a felnőttek szakképzésbe való bekapcsolódását is támogatja a javaslat.
Beszámolt egyebek között arról, hogy 156 milliárd forintot fordítottak az elmúlt években a szakképző iskolák fejlesztésére, 2020-tól 45 százalékkal nőtt az itt oktatók bére és a gazdaság, versenyszféra szakemberei nagyobb arányban vehetnek részt az oktatásban. Kitért a Dobbantó programra, a Műhely iskola-programra, a speciális felzárkóztatási programokra, és arra, hogy az oktatásból lemorzsolódók száma csökkent. 2020 óta azt tapasztalják, hogy az oktatók, tanulók és a szüleik megbarátkoztak az új rendszerrel, pozitívan értékelik az átalakításokat – összegzett.
Jelezte: nem csökkent a köznevelési tartalmak óraszáma és az oktatók száma sem, utóbbiaké nőtt is.
Az elnöklő Latorcai János a vitát lezárta.
Gazdasági tárgyú és postaügyi törvények
Fazekas Sándor (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadójaként a többi között arról beszélt, hogy a lakossági digitális tájékozottságának növekedése vagy a járvány megváltoztatta a fogyasztói szokásokat, ezért felül kellett vizsgálni a postai szolgáltatásokról szóló törvényt.
Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: a csődtörvény módosítás aktualizálja a csődeljárás és a felszámolási eljárás lefolytatását.
Beszélt a dohányellátásról szóló szabályok módosításáról is.
A vitát a levezető elnök lezárta.
Közműszolgáltatások egyszerűsítése
Héjj Dávid (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója elmondta: cél, hogy az online ügyintézés biztosítható legyen a fogyasztók számára, az ügyintézés gördülékennyé váljon. Egyszerűsödnek számos szabályok, például a túlfizetésé is.
Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a javaslat támogatását kérte.
Latorcai János a vitát lezárta.
A családok ügyintézésének egyszerűsítése Héjj Dávid (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója közölte: a javaslat egyszerűsíti több családtámogatási ellátás igénybevételét.
Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára zárszavában közölte: a javaslat olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek adminisztratív módon segítik a családok ügyintézését.
Az ülésen elnöklő Latorcai János a vitát lezárta.
Az igazgatási szünetről
Héjj Dávid (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója elmondta, hogy az idei szabadságolás tervezésénél már figyelembe lehet venni az igazgatási szünetet. Közölte: az igazgatási szünet megtakarítást eredményez, mivel nyáron a klímát, télen a fűtést nem kell működtetni.
Panyi Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára azt felelte: a változtatás a közigazgatás zavartalan működését is biztosítja, valamint az állampolgárok jogait.
A levezető elnök a vitát lezárta.
A köztársasági elnök jogállásával összefüggő törvények
Héjj Dávid (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadója hangsúlyozta: a törvényjavaslat célja annak lehetővé tétele, hogy a köztársasági elnök a Sándor-palota vezetői struktúrájának, szervezeti és működési rendjének kialakítása során ténylegesen gyakorolhassa azt a szervezetalakítási szabadságot, amely őt az alaptörvény szerint megilleti.
Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: a köztársasági elnöki intézmény iránti tiszteletnek politikai vitákon felül kell állnia.
Az elnöklő Latorcai János a vitát lezárta.
Szövetkezetek
Nagy Csaba (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadója elmondta: a törvényjavaslat célja, hogy elősegítse Magyarországon a szövetkezeti formában való vállalkozást. az intézkedések támogatják a szövetkezeti szektor továbbfejlesztését és eredményesebb működését.
Kósa Lajos (Fidesz) az előterjesztő képviseletében támogatta, hogy a kormány rendeletben állapíthassa meg az iskolaszövetkezeteknél, a képzési, rekreációs célokat szolgáló közösségi alapok felhasználási módját.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára támogatásáról biztosította a módosított javaslatot. A levezető elnök a vitát lezárta.
Büntető törvénykönyv
Nagy Csaba (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadója a sajtószabadságot támogató rendelkezésnek nevezte a javaslatot. Az újságírók elleni büntetőeljárások indítása visszaélésekre és bosszúhadjáratokra adhat lehetőséget, ennek kivétele mind az állam, mind a sértett számára tehermentesítést jelent – mondta.
Kósa Lajos (Fidesz) azt mondta: a politikai viták dekriminálása érdekében fontos lépés történt. Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: a kormány támogatja a módosított törvényjavaslatot.
Az elnöklő Latorcai János a vitát lezárta.
Az Országgyűlés bizottsági jelentések és összegző módosító javaslatok vitájával folytatta munkáját hétfőn.
A minősített adat védelméről szóló törvény, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítása
Nagy Csaba (Fidesz), a törvényalkotási bizottság nevében elmondta: a javaslat célja, hogy a titokfelügyeleti eljárás a lehető legszélesebb körben legyen lefolytatható a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által.
Vejkey Imre (KDNP) az igazságügyi bizottsági elnöke kiemelte: a cél, hogy a hatóság átvett minősítés esetén is lefolytathassa a titokfelügyeleti eljárást. A módosítást maga a hatóság kezdeményezte a bizottságnál. Érveit a testület elfogadta és benyújtotta a javaslatot – közölte.
Megjegyezte: a javaslat kiküszöböli a jogalkalmazás során felmerült joghézagokat.
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára közölte: támogatják az összegző módosító javaslattal kiegészített szöveget. A javaslatról vita nem alakult ki, azt az elnöklő Dúra Dóra lezárta.
A választási eljárási szabályoknak az elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosítása
Fazekas Sándor, a törvényalkotási bizottság képviseletében közölte: a javaslat biztosítja a közelgő önkormányzati és európai parlamenti választás zökkentőmentes lebonyolítását, elősegíti a választójog és a jogorvoslat hatékony gyakorlását, és egységes lesz az önkormányzati és országgyűlési választáson a kompenzációs lista állítása is.
Répássy Róbert államtitkár jelezte egyebek között, hogy egységesítik a javaslattal az időközi választás kitűzésére vonatkozó moratóriumot. Ez a közel egyéves szabály a moratóriumra, bevett gyakorlat számos európai országban – mondta. Kiemelte, az e-ügyintézés eszköztárának megújítását is, majd úgy összegzett: a változtatások célja a választási eljárás modernizálása, az ügyintézés megkönnyítése.
Ritter Imre német nemzetiségi képviselő arról beszél, hogy a nemzetiségek bizottsága is tárgyalta a javaslatot, módosításokat nem nyújtottak be, elfogadását javasolják.
Vejkey Imre jelezte: a KDNP támogatja a törvényjavaslatot, amely nagyon fontos változtatásokat, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) által megfogalmazott módosításokat tartalmazza.
A javaslathoz további hozzászóló nem volt, azt az elnöklő Dúró Dóra lezárta.
Igazságügyi törvénycsomag
Az igazságügyi törvények módosításáról szóló javaslat bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító indítványának vitájában a törvényalkotási bizottság álláspontját tolmácsoló Fazekas István (Fidesz) azt emelte ki: az előterjesztés számos jogterületet érint, ennek megfelelően nagy terjedelmű.
Egyebek mellett kiemelte a közjegyzőkre vonatkozó szabályok pontosítását, köztük, hogy új formájában a jogszabály meghatározza azt, a közjegyzői eljárásban mi minősül indokolt esetnek, mivel ennek hiánya érvénytelenítési eljárásra, így a közbizalom megingására adhat lehetőséget. Mindezek alapján a törvényjavaslat támogatását kérte képviselőtársaitól, jelezve, hogy frakciójának tagjai megszavazzák azt.
Előterjesztőként Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára elmondta: a törvényjavaslaton a részletes vita során több módosítást eszközölt a törvényalkotási bizottság.
Kiemelve néhány érdemi változást, arról beszélt: a javaslat az ügyészségről szóló törvényben kiegészíti az ügyész eszközeit és a fogvatartotti panaszok körét is átszabja, arányosítva az ügyterhek elosztását, míg a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tiltásáról szóló szabályokat olyan módon szabják át, hogy az eljáró versenytanács rendkívüli helyzetekben is lefolytathassa az eljárást.
Megemlítette: a törvény a cégbírósági munkát is segíti, a nyilvántartás rendszerét is átalakítja, a fizetési meghagyásos eljárások szabályait pedig úgy módosítja, hogy ebben az eljárásban is kötelezővé teszi az elektronikus kézbesítést. Emellett a tisztességtelen általános szerződési feltételekről szóló szabályok átalakításával a fogyasztói jogosultságok hatékonyabb érvényesítését szolgálja.
Az államtitkár jelezte, a választottbíráskodásról szóló törvénybe beemelik a kivitelezési szerződésekkel kapcsolatban a teljesítésigazolási szerv létrehozását, ami az esetek túlnyomó többségében hatékony megoldást kínál.
Kiemelte: a gyakorlatban felmerült igényeket igyekszik beépíteni a joganyagba, egyben hozzájárul a változó viszonyokhoz alakulás és a törvények közötti összhang megteremtéséhez.
Vejkey Imre (KDNP) bejelentette, hogy a KDNP frakciója támogatja a javaslatot.
Ezt követően Dúró Dóra levezető elnök a vitát lezárta.
Panaszok, közérdekű bejelentések
A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, „A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról” szóló törvény vitájában
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár elmondta, az államfő azt javasolta, hogy a parlament hagyja el a jogszabály 3. fejezetét és anélkül fogadja el újra a törvényt. A kormány a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás minél előbbi lezárásának érdekében kész támogatni olyan szövegváltozatot, amelyik kizárólag az uniós irányelv technikai átültetését valósítja meg – tette hozzá.
Vejkey Imre (KDNP) azt kérte, hogy a visszaküldött törvényt a Ház a 3. fejezetben foglalt rendelkezések nélkül fogadja el újra.
Tordai Bence (Párbeszéd) hangsúlyozta, a Párbeszéd korábban már módosító javaslatot nyújtott be, hogy az „inkriminált, botrányos” 3. fejezetet vegyék ki a törvényből.
Miután Dúró Dóra a vitát lezárta, Répássy Róbert az elhangzottakra reagálva azt mondta, attól, hogy a 3. fejezetet kiveszik, még ugyanúgy bejelenthetőek maradnak az alaptörvény értékeivel ellentétes magatartások.
Napirend utáni felszólalásokkal zárta hétfői ülését az Országgyűlés.
Napirend után
Varju László (DK) az újpesti óvodák és bölcsődék 600 millió forint önkormányzati forrásból megvalósuló energetikai felújításáról beszélt. Hozzátette, az önkormányzat kormányzati segítséget nem kap a felújításokhoz.
Frakciótársa, Hegedüs Andrea arról beszélt: nyolc miskolci kulturális intézmény – köztük a Miskolci Nemzeti Színház, a város zsinagógája és az avasi kilátó – jubilál 2023-ban. Jelezte: az elvonások miatt lehetetlen helyzetben ünnepelnek, és feltette a kérdést, mit tesz a kormány ezekért az intézményekért.
Varga Zoltán ugyancsak a DK padsoraiból azt mondta, a debreceni akkumulátorgyár élhetetlenné teszi majd a várost, a gyár tervezett szennyvízfelhasználása pedig évtizedes előkészítést és kisajátításokat kívánna.
Varga Ferenc független képviselő szerint a kormány politikájának része a szélsőjobboldali nézetek mellett a társadalmi csoportok egymás ellen uszítása, a hatalom megtartása érdekében pedig bármire képesek.
Ráczné Földi Judit DK-s képviselő a székesfehérvári stadion építésével, a székesfehérvári Videoton FC és Mol Fehérvár FC teljesítményével kapcsolatos kritikáit fogalmazta meg felszólalásában.
Sas Zoltán a Jobbik soraiból a Magyar Honvédelem Napja alkalmából beszélt a hazaszeretetről és a magyar katonáknak kijáró tiszteletről. Szólt továbbá az európai katonákkal azonos bérezés szükségességéről, amely szerinte orvosolná a létszámhiányt és növelné a honvédség állománymegtartó képességét is.
Frakciótársa, Ander Balázs a dél-amerikai banánköztársaságokhoz hasonlította Magyarországot, amelyet szerinte hatalmas társadalmi szakadékokkal, óriási területi különbségekkel és függő, kiszolgáltatott emberekkel lehet jellemezni.
Az elnöklő Dúró Dóra az ülésnapot bezárta, a Ház kedd reggel 9 órakor folytatja munkáját.