Megemlékezések
Az elnöklő Jakab István megemlékezett a közelmúltban elhunyt Schmidt Csabáról, a Fidesz volt országgyűlési képviselőjéről, Tatabánya volt polgármesteréről.
Megemlékeztek a képviselők II. Rákóczi Ferenc fejedelemről, a Rákóczi-szabadságharc vezetőjéről is, akinek születésnapját, március 27-ét 2015-ben nyilvánította emléknappá a parlament. Jakab István azt mondta, II. Rákóczi Ferenc megalkuvás nélkül haláláig képviselte a nemzet érdekeit. Hozzátette: a fejedelem emléke a magyar függetlenségi és szabadságharcos törekvések és mozgalmak örök forrása.
LMP: a magyar emberek nem szeretnék, hogy az ország akkumulátorgyarmat legyen
Bakos Bernadett (LMP) szerint a magyar emberek nem szeretnék, hogy Magyarország akkumulátorgyarmattá váljon, ennek szeretnének is hangot adni, de a kormány nem hajlandó ezt a vitát lefolytatni, inkább elfojtja azt.
Elmondta, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elutasította az LMP népszavazási kezdeményezését az akkumulátorgyárakkal összefüggésben. Szerinte a népszavazási törvény egy mondattal leírható: ha a Fidesz kezdeményez népszavazást, akkor azt engedélyezik, ha az ellenzék, akkor nem. Jelezte, fellebbeznek a döntés ellen, és új kérdést is beadnak hitelesítésre.
Úgy vélte, az akkumulátorgyárak építését most kell megakadályozni, mert a következő országgyűlési választásokkor már késő lesz, visszafordíthatatlan károkat okoznak ezek a gyárak. Kifogásolta, hogy a kormány a gázválság idején gázerőműveket építene, hogy orosz gázzal energiát termeljenek azokba a kínai gyárakba, amelyek a német autókba gyártanak akkumulátorokat.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára szerint a mostani parlamenti ülés is a képviselő által elmondottak cáfolata, a kormány vállalja a vitát. Hozzátette: az LMP egy gazdaságpolitikai kérdésben kritizálja a kormányt, holott az a politikai közösség, ahova a párt tartozik, egyszer már tönkretette az országot.
Érthetőnek nevezte, hogy az embereknek kérdései vannak az elektromobilitással, az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban, mert új jelenségekről van szó. Ezekre a kérdésekre igaz válaszokat kell adni – mondta.
Közölte, több százezer család megélhetése függ az autóipartól, ők akkor tudják megtartani a munkahelyüket, ha az ittlévő autóipari cégek mellé települnek az akkumulátorgyárak. Jelezte azt is, hogy ezekért a gyárakért óriási verseny folyik az országok között. Németországban például 14 ilyen gyárat terveznek – mutatott rá.
Párbeszéd: az emberek Magyarországon is egyre többen felfedezik a zöld értékeket
Szabó Rebeka (Párbeszéd) az ENSZ egyik friss jelentésére utalva közölte, a klímakatasztrófa a jelenben zajlik. Hozzátette: a magyar kormány szándékosan a homokba dugja fejét, akkumulátorgyárakkal lebetonozza a termőföldeket, súlyos veszélybe sodorja az ország vízkészleteit, és miközben a fenntarthatósági célok nem érvényesülnek, súlyos szociális krízis is van az országban.
Szerinte ezeket a problémákat látva az emberek Magyarországon is egyre többen felfedezik a zöld értékeket. Csak úgy lehet szembeszállni a válsággal, ha zöld Európát és benne egy zöld Magyarországot építenek – mondta, jelezve, igazságos zöld átmenet segítségével egyszerre kell kezelni a szociális és az ökológiai válságot.
Beszámolt arról is, hogy a Párbeszéd – Zöldek elkezdte a felkészülést a 2024-es önkormányzati és az európai parlamenti (EP-) választásokra, az EP-listavezető Jávor Benedek lesz.
Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elsők között rögzítette törvényben, hogy 2050-re klímasemleges lesz.
Kitért arra, hogy Jávor Benedek „nagyon sokszor a háború mellett kardoskodott”, újabb energetikai szankciókat sürgetett, ez pedig nem a magyar emberek érdekét szolgálja, nem érdekük olyan helyzet, amikor nincs megfizethető energia.
Beszámolt azokról a kormányzati lépésekről, amelyek szerinte az energiadiverzifikációt segítették. Hangsúlyozta, Magyarországnak azon kell dolgoznia, hogy minél több energiát itthon állítson elő, ehhez pedig több konvencionális erőműre van szükség.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy Németországban egyre nagyobb mértékben hagyatkoznak az importált földgázra és több szénerőművet is újraindítottak.
A fúrt kutakról, az inflációról, valamint a finn-svéd NATO-csatlakozásról is szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés hétfői ülésnapján.
Mi Hazánk: mi lesz a fúrt kutak tulajdonosaival?
Toroczkai László (Mi Hazánk) arról beszélt: 2023 év végéig tart az a moratórium, ami után engedélyeztetni kell a fúrt, illetve ásott kutakat. Pontos számot nem tudott mondani, de jelezte: sokakat érint a moratórium, akik nem kapnak tájékoztatást a kormánytól. Jelentős részük gazda, illetve több százezren háztartási vízként használják a fúrt kutakból származó vizet olyan helyeken, ahol nem biztosított a vezetékes vízellátás.
Közölte: az állam vagy oldja meg a vízpótlást mind a mezőgazdaság, mind az egyéni felhasználók számára, ha pedig erre nem képes, hosszabbítsa meg a moratóriumot.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára válaszában megjegyezte: a korábbi jogszabályi rendelkezések szerint a kutak létesítése, fennmaradása, üzemeltetése és megszüntetése minden esetben vízjogi engedélyköteles tevékenység volt, ennek ellenére jelentős számban engedély nélkül fúrtak kutat. A becslések szerint tíz- és százezer közt van a nem bejelentett kutak száma.
A mezőgazdasági célú öntöző kutak és a házi szükségleteket kielégítő kutak fogalma közt határozott különbség van. Mentesül a vízgazdálkodási bírság alól az, aki a háztartási vízigény kielégítését szolgáló kútra a vízjogi fennmaradási engedélyezés iránti kérelmét a jegyzőnél benyújtja.
Hangsúlyozta: a kormány rövidesen tesz olyan lépést, amely ezen a területen csökkenti a családok terheit.
Jobbik: el kell törölni az ársapkákat
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) kiemelte: a februári infláció 25,4 százalékos volt, ami egy minimális csökkenés után platón tetőzésnek tűnik, az élelmiszerdrágulás pedig még mindig kiemelkedő, 40 százalék feletti. A nyugdíjjellegű kifizetések és a keresetek emelkedése azonban nem hasonló mértékű és a családtámogatások is inflálódnak.
Szerinte a kormány képtelen megfékezni a brutális inflációt, sőt a Fidesz által bevezetett hatósági ársapkák tovább rontanak a helyzeten, ezért azokat azonnal el kell törölni, a nélkülözőket pedig célzottan kell segíteni. Hozzátette: a magyar államkasszának mintegy 1500 milliárdos többlet adóbevétele van, és az „inflációs extraprofitot” elteszi a kormány. Ezt a Jobbik egy Nemzeti Élelmiszertámogatási Programban igazságos módon visszaadná a nélkülöző családoknak.
Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára jelezte: a kormány úgy gondolja, ha munka van akkor minden van, az élelmiszerárak növekedése pedig egész
Európában megfigyelhető, amelyért egyrészt a történelmi mértékű aszály, másrészt az orosz-ukrán háború hatásai, de még inkább az arra válaszul érkező elhibázott szankciók tehetők felelőssé.
Hangsúlyozta: a kormány most is megőrzi, sőt lehetőségek szerint bővíti a családoknak járó juttatások körét. A kormányzati intézkedéseket ismertetve kiemelte: szociális gyermekétkeztetésre minden korábbinál több, százmilliárd forintot fordít a kormány, a kormány családtámogatásokra több mint 3300 milliárd forintot, a GDP 4,3 százalékát költi.
MSZP: elképesztő, amit a kormány a svéd NATO-csatlakozás ügyében tesz
Tóth Bertalan (MSZP) üdvözölte, hogy nyolc hónap után szavaz az Országgyűlés a finn NATO-csatlakozásról, és jelezte: a szocialisták támogatják azt. Azonban „elképesztőnek, aljas és cinikus színjátéknak” nevezte, amit a kormány és a Fidesz a svéd NATO-csatlakozás ügyében tesz.
Szerinte ez a kormánynak a szövetségi rendszereinkben egyre nagyobb elszigetelődést, a magyarok számára szégyent, a gazdaság számára pedig leszakadást eredményez.
Az „ellenzéki frakciók teljes mellszélességgel támogatják” Svédország NATO-csatlakozását, úgyhogy ha van a 135-ből 46 kormánypárti képviselő, aki támogatja a katonai szövetség további erősítését, az gond nélkül átvihető az Országgyűlésen.
Hozzászólásában az infláció kapcsán arról is beszélt: ha fontos a kormánynak az emberek megélhetése és az infláció letörése, akkor fenn kell tartani az ársapkákat, ki kell vezetni a különadókat, nulla százalékra kell csökkenteni az alapvető élelmiszerek áfakulcsait, és támogatást kell adni a kisboltoknak, kistermelőknek.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára a svédek és a finnek NATO-integrációja kapcsán emlékeztetett, hogy a két ország politikusai folyamatosan, „enciklopédikus odafigyeléssel” alaptalan vádakat, hazugságokat és rágalmakat fogalmaztak meg Magyarországról.
Jelezte: a kormány egy integrációt támogató javaslatot tett, de a kormánypárti frakciók úgy gondolták, hogy érdemes konzultációt tartani a két országban. Ezekből leszűrhető volt, hogy a finnekkel a kölcsönös tisztelet talaján állva folytatható a kommunikáció, ennek eredménye a szavazás. Hozzátette: amint a svéd politikusok megnyugtatják a magyar felet arról, hogy a kölcsönös tisztelet talaján állva tudnak együttműködni, a kormánypártok nyitottak a támogatásra.
A finn és svéd NATO csatlakozás jóváhagyásáról, és a kormány uniós politikájáról is beszéltek a képviselők hétfőn napirend előtt az Országgyűlés ülésén.
Momentum: a kormánypártok „hülyének nézik” a magyarokat a finn és svéd NATO-csatlakozással kapcsolatban előadott „bábjátékkal”
Gelencsér Ferenc, a Momentum frakcióvezetője a finn és svéd NATO-csatlakozás jóváhagyásának halogatása miatt bírálta a kormányoldalt, és úgy vélte: az, hogy az ügy ennyi ideig húzódott, Vlagyimir Putyin orosz elnök érdekét szolgálja.
Szerinte mára az EU és a NATO tagállamai számára is egyértelmű lett, hogy a magyar kormány teljesen megbízhatatlan, cserben hagyja szövetségeseit.
Azzal vádolta a kormánypárti frakciókat, hogy „hülyének nézik a teljes magyar nemzetet” „azzal a bábjátékkal”, amelyet az ügyben előadnak, azt állítva, hogy éppen a finn és a svéd NATO-csatlakozás miatt alakult ki vita a Fidesz- és KDNP-frakciókban. Európapárti és atlantista fordulatot sürgetett, szerinte ugyanis a kormányoldal politikája veszélyezteti Magyarország biztonságát.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy reagált: hozzáállásbeli különbség van a kormányoldal és az ellenzék között a magyar külpolitikát illetően, mert míg a baloldal mások elvárásaihoz alakítaná a külpolitikát, addig a Fidesz és a KDNP minden esetben Magyarország érdekeit nézni, akkor is, ha ez másoknak nem tetszik.
Megerősítette: a kormány az orosz katonai beavatkozást elítéli.
Hangsúlyozta: a baloldal háborúpárti álláspontot képvisel, ha rajta múlna már „nyakig benne lennénk” a konfliktusban. Arra hívta fel a figyelmet: a kárpátaljai magyar lakosság miatt az ukrajnai háború már így is sokkal közelebb van Magyarországhoz, mint kellene, ezért is fontos az a békepárti határozat, amelyet a parlament fogadhat el. Ha ezt nem támogatja a baloldal, akkor a magyarok akaratával megy szembe, és ennek viselnie kell minden következményét – figyelmeztetett.
DK: a kormányoldaltól kell félteni az EU-s és NATO tagságot
Kálmán Olga (DK) arról beszélt: 2023-ra oda jutott Magyarország, hogy az EU-s és NATO tagságunkat kell félteni a kormányoldaltól. Azzal vádolta a kormányt, hogy az elmúlt években szisztematikusan leépítette az EU-s kapcsolatokat, „pár rubelért” kiárusította az európai értékeket. A kormány ingyenpénzt szeretne továbbra is az uniótól, de az európai értékekből, a demokráciából, a szabad sajtóból nem kér – tette hozzá.
Magyarország Európa sereghajtója lett, rekord inflációval, és egy magányos, EU-ellenes kormánnyal, amelyre Putyin csatlósaként tekintenek – fogalmazott. Szerinte a szabad világ országai a magyar miniszterelnököt már akkor hívják meg, ha „magyarul is meg akarják hallgatni az orosz álláspontot”, Orbán Viktort már csak „Türkmenisztán alsón látják szívesen”.
Ugyanakkor – folytatta – van másik alternatíva: a Dobrev Klára vezette árnyékkormány az egyetlen remény arra, hogy Magyarország Európához tartozhasson.
Dömötör Csaba államtitkár leszögezte: Magyarország uniós tagsága nemzeti érdek, de – folytatta – nem ilyen EU-ról álmodtak, ahol a kelet-európai államokat csak másodosztályú tagnak tekintik. Hangsúlyozta: a korábbi baloldali kabinet „dobta oda” a MOL-t Putyinnak, és adta el a gáztározókat, míg a jelenlegi kabinet tette lehetővé, hogy a Magyarországra máshonnan is érkezhessen gáz.
Úgy vélte: az árnyékkormány fegyvereket küldene a háborúba, támogatná a migrációt, adót emelne és megszorításokat vezetne be. Ez a politika csak maradjon az árnyékban – jegyezte meg.
KDNP: a Vatikán és Magyarország a béke pártáján áll
Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában úgy értékelt: a Vatikán és Magyarország a béke pártáján áll, míg más országok a háborús uszításnak engedve még komolyabb fegyvereket, még több emberélet kioltására alkalmas eszközt küldenének a frontra.
Sokan – köztük Henry Kissinger amerikai diplomata, politikus – már a harmadik világháborúról írnak.
Mi – ahogy minden jóérzésű és józan gondolkodású ember – ezt el akarjuk kerülni. Ezért van szükség kellő nyugalomra, kellő bölcsességre, hogy lássuk, hová fajulhatnak a háborús folyamatok, ha nem teszünk semmit.
A kereszténydemokrata politikus feltette a kérdést: Kínában és a Vatikánban megfogalmaztak már béketervet az orosz-ukrán háborúhoz, de hol van az Egyesült Államok és Brüsszel béketerve? Mi az oka annak, hogy ők a háborút szítják, miközben a béke minden civilizációban érték?
Jelezte, a KDNP támogatja a kormányt a béke melletti kiállásában.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára válaszában úgy értékelt: ez az ülésnap is világosan megmutatja, hogy a kormány és a kormánypártok azonnali tűzszünetet és békét akarnak, a baloldal ezzel szemben háborúpárti.
Hangsúlyozta, hogy a harmadik világháborúhoz soha nem voltunk olyan közel, mint amennyire közel jelenleg vagyunk.
Rendkívül veszélyesnek nevezte, hogy a baloldal „elkezdte címkézni” a békét, azt állítva, hogy ha jelenleg békét kötnének, az nem lenne igazságos, nem lenne tisztességes, nem lenne fair. Ezzel szemben a képlet egészen egyszerű: a béke jó, a háború meg rossz, és aki nem akar azonnali békét és azonnali tűzszünetet, aki azt mondja, hogy a béke tisztességtelen, az valójában a háború folytatását akarja, tehát háborúpárti.
A baloldali pártok külföldi kampányfinanszírozásáról is szó volt hétfőn napirend előtt, majd a képviselők bizottsági jelentések és összegző módosító javaslatok vitáit folytatták le, elsőként az idei költségvetés módosításával kezdve.
Napirend előtt
Fidesz: erős a gyanú, hogy a baloldali pártok valóban tiltott pártfinanszírozásban részesültek
Bánki Erik (Fidesz) arról beszélt, bebizonyosodni látszik, hogy a tavalyi országgyűlési választást megelőző kampány idején több milliárd forintnyi dollár érkezett az Egyesült Államokból a hazai baloldali pártokhoz, ami tiltott pártfinanszírozásnak minősülhet. A titkosszolgálat már jó ideje nyomoz, az Állami Számvevőszék pedig nemrég a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt is bevonta a vizsgálódásba.
Elmondta, meghívására Windisch László, az ÁSZ elnöke a gazdasági bizottság hétfői ülésén személyesen tájékoztatta a bizottság tagjait a vizsgálat eddigi eredményeiről. Beszámolója szerint az ellenőrzés végrehajtása során olyan különleges körülmények merültek fel, amelyek túlmutatnak a korábban végzett kampányellenőrzések tapasztalatain.
A 2022. évi országgyűlési választásokon fontos körülmény volt, hogy hat párt (a DK, a Jobbik, a Momentum, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd) közös listát állított a párton kívüli Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökének részvételével. Az egyesült baloldal kampányát közös kampánystáb irányította. Az ÁSZ számára nyilvánvalóvá vált, hogy a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz érkezett külföldi támogatás a hat baloldali párt választási eredményeit is döntően befolyásolhatta. A külföldi pénz, ami papíron a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz érkezett, valójában a baloldali ellenzéki pártok kampányát finanszírozta.
Az ÁSZ a beérkezett dokumentumok alapján adatkéréssel fordult 23 további gazdasági társasághoz, amelyek részt vettek a Mindenki Magyarországa Mozgalom kampányidőszakban folytatott tevékenységében.
Az eddigi vizsgálatok alapján rendkívül erős a gyanú, hogy valóban tiltott pártfinanszírozás történt, ha ez így van, akkor a baloldali pártok törvényt sértettek, és annak kell, hogy legyen következménye. Arra kérte az ÁSZ vezetőjét és minden, a vizsgálatban részt vevő alkalmazottját, hogy „függetlenül, de határozottan folytassák le a vizsgálatot”.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: több évtizedes konszenzus volt eddig, hogy a pártok sem jogi személyektől nem fogadtak el támogatást, sem külföldi támogatásokat nem használhattak a választási kampányok során, hiszen ez esetben felmerülhet a kampányba való külföldi beavatkozás.
A baloldali pártok külföldi finanszírozása – ha beigazolódik a gyanú – tehát példa nélküli, az elmúlt 30 év választási hagyományait teljesen semmibe vevő magatartás lenne.
Ha a vádak bebizonyosodnak, a külföldről támogatott pártoknak vissza kell fizetniük a kapott állami kampánytámogatás kétszeresét – mondta.
Költségvetés
A költségvetési bizottság véleménye
A 2023-as költségvetés módosítása bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslatának vitájában a költségvetési bizottság előadója, Szűcs Lajos ismertette a gazdasági bizottság véleményét. Azt mondta, az elhúzódó háború, az elhibázott szankciók és az energiaválság miatt Európát recesszió fenyegeti. Hozzátette: az új gazdasági körülményekhez hozzá kell igazítani a büdzsét.
Elmondta, a mostani költségvetési módosítás 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel tervez és az elért eredmények megőrzését szolgálja.
A kormány elkötelezte magát a rezsivédelem, a korábban létrehozott egymillió új munkahely megőrzése, valamint a nyugellátások és a családtámogatások megőrzése mellett – mondta.
Közölte, a háború miatt Magyarország biztonságát is erősíteni kell, ezért honvédelemre idén több mint 50 százalékkal több forrás lesz.
Ismertetése szerint a kormányzati szektor eredményszemléletű hiánya 2023-ban a nemzeti össztermék arányában 3,9 százalékra módosul és a kedvezőtlen világgazdasági környezet miatt a kormány megemelte a központi tartalékot is.
Az állam működése továbbra is nullszaldós, a gazdasági növekedés érdekében kizárólag a hazai felhalmozási és az uniós fejlesztési költségvetés deficites – magyarázta.
Rögzítette, a kormány továbbra is elkötelezett az egyensúlyi mutatók javításában, a hiány és az adósság csökkentésében, cél az is, hogy év végére egyszámjegyű legyen az infláció.
A költségvetési bizottság kisebbségi véleménye
A költségvetési bizottság kisebbségi véleményét ismertető egyik képviselő, Vajda Zoltán (MSZP), a testület elnöke elszalasztott lehetőségnek nevezte a büdzsé módosítását. A parlament elfogadhatott volna egy megalapozott, a piacok számára is hihető büdzsét, ami helyénvaló módon tudta volna kezelni a recesszióba kerülő magyar gazdaságot és a családok jövedelmét felemésztő inflációt – mondta.
Szerinte a kormány a költségvetési hiányt sem tudta kordában tartani, ami azért meglepő, mert egyetlen kormány sem szedett be annyi adót, mint a mostani.
Emlékeztetett arra, hogy a kormány először csak kormányrendeletben módosította a költségvetést. Szerinte az Országgyűlés elé került verzió sem megalapozottabb és átláthatóbb, és az év során biztos, hogy kormányhatározatok tucatjai rendezik majd át a sorokat.
Ander Balázs (Jobbik) az oktatás, a szociális szféra és az egészségügyi helyzetéről beszélt. Szerinte az oktatás a költségvetés vesztese, az arra fordított kiadások még az inflációt sem ellensúlyozzák.
Elmondta, a szociális szférában dolgozóknak már ígérgetés sem jutott, nekik csak a máról holnapra való nyomorúságos vegetálást is alig biztosító bérezés maradt. Sürgette az egészségügyi szakdolgozók bérrendezését is.
A 2023-as központi költségvetéséről szóló törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés hétfőn délután.
A magyarországi nemzetiségek bizottsága támogatja a javaslatot
Ritter Imre német nemzetiségi képviselő jelezte: elfogadták, hogy 2023-ban nem emelkednek a nemzetiségi támogatások. Emellett örömét fejezte ki, hogy a minimálbér, a garantált bérminimum, valamint a pedagógusok ágazati pótlékjának emelésére a kormány biztosítja a fedezetet a nemzetiségi fenntartóknak. Hozzátette: nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények 405 millió forint energiatöbbletköltség kompenzációt kaptak, amelyeket a tényleges igényekhez igazítottak.
Arról is beszélt, hogy a több mint száz nemzetiségi köznevelési intézmény 15 ezer tanulójának közétkeztetési többletköltségének finanszírozása akár az egymilliárd forintot is meghaladja. Itt Ritter Imre szükségesnek látja az alapnormatíva emelését és az eseti kompenzációt is.
A képviselő bejelentette: a magyarországi nemzetiségek bizottsága támogatja a javaslatot.
Mi Hazánk: a büdzsé nem a rezsivédelem, hanem az infláció költségvetése
Toroczkai László (Mi Hazánk) úgy fogalmazott: előre jelezték, hogy tarthatatlan lesz a büdzsé, amit nem a rezsivédelem, hanem az infláció költségvetéseként jellemzett.
„Álomvilágnak” nevezte, hogy a javaslat 15 százalékos inflációval számol, mert a KSH adatai szerint januárban és februárban is 25 százalék feletti volt az infláció, és ez szerinte nem a kormány miatt fog csökkenni.
A rezsiért 55,5 százalékkal, az élelmiszerkért 44,8 százalékkal kellett többet fizetni az elmúlt hónapokban, ez az ami a magyarokat leginkább érinti – hangsúlyozta a politikus, aki Magyarországot a világ tíz legrosszabbul teljesítő országa közé sorolta.
KDNP: meghatározó eleme a büdzsének a rezsivédelmi alap
Nacsa Lőrinc (KDNP) elmondta: a veszélyek korában is a költségvetés meghatározó eleme a kibővített rezsivédelmi alap, amelyre az eredetileg tervezett 670 milliárd helyett 2610 milliárd forintot különített el a kormány.
Jelezte: 2022-ben négyezer milliárd forintjába került a magyaroknak az elhibázott szankciók és a háború rossz hatásai, ennyivel nőttek az energiaköltségek. Ezért helyesnek ítélte, ha az átlagfogyasztás szintjéig megőrzi a rezsicsökkentést.
A honvédelemre 2023-ban minél korábbinál több pénzt fordítanak, egy év alatt 50 százalékkal, 482 milliárd forinttal több forrás jut a területre – ismertette.
A kormány célja a nyugdíjak értékének megőrzése, a gyermekes családok támogatására 3357 milliárd forint áll rendelkezésre a büdzsében. Hangsúlyozta, hogy a nehéz háborús és szankciós helyzetben is stabilan kiállnak az otthonteremtési program támogatása mellett. Részletesen ismertette a kormányzati intézkedéseket, amelyeket fenntart a kormány, majd arról is beszélt: a kormány nem hitelből kívánja fejleszteni az országot, mint ahogy a baloldal tette.
Jobbik: a kormány nézzen szembe a valósággal!
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt: a kormány Európa egyik legnagyobb GDP-arányos családtámogatási programját tartja fenn, azonban ez az élveszületések számának növekedésében nem mutatkozik meg. Bírálta a kabinetet a devizahitelesek helyzete miatt, szerinte a kormány lepaktált a bankokkal.
Arra szólította fel a kormányt, hogy őszintébben nézzen szembe a valós gazdasági-társadalmi helyzettel.
LMP: Magyarországnak nincs felelős kormánya
Csárdi Antal (LMP) azt mondta: a javaslat a bizonyíték arra, hogy Magyarországnak nincs felelős kormánya. Szerinte a költségvetés módosítása nem kezeli a inflációt és a szociális válságot.
Közölte: a kormány állításával szemben az infláció növekedésének legfontosabb oka nem a háború, hanem elsősorban a Fidesz gazdaságpolitikája. Általános közszolgálati béremelést sürgetett, mert szerinte a költségvetés módosítása még az inflációkövető béremelésre sem ad fedezetet, sőt a pedagógusok 2016 óta reálbércsökkenést kénytelenek elszenvedni.
MSZP: a jegybank elnöke hónapok óta „nyomja a vészcsengőt”
Vajda Zoltán (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetés hiánya február végén elérte az egész évre tervezett összeg 44 százalékát. Úgy fogalmazott: Matolcsy György, a jegybank elnöke „hónapok óta nyomja a vészcsengőt” a gazdasági folyamatokkal kapcsolatban.
Hozzátette: ha a jegybankelnök – aki a Költségvetési Tanács tagja is – ilyen éles tartalmi kritikával él, akkor valóban komoly gondok lehetnek, hiszen ő olyan szakelemzésekhez férhet hozzá, amelyekhez más nem.
Államtitkár: a körülmények változtak, a célok megmaradtak
Banai Péter Benő, a Pénzügyiminisztérium államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta: a 2023-as költségvetés elfogadása óta alapvetően megváltoztak a gazdasági körülmények, minden külső szereplő jelentősen módosította a prognózisait. Ugyanakkor – hangsúlyozta – a költségvetésben meghatározott főbb gazdaságpolitikai célok – a foglalkoztatás szinten tartása, a rezsivédelem megtartása, a nyugdíjak reálértékének megőrzése és a családtámogatási rendszer fenntartása – megmaradtak.
Bízik abban, hogy a gazdaság növekedési pályán marad és a kiemelt területek finanszírozását úgy biztosíthatják, hogy közben csökken az államháztartás hiánya és az adósság.
Ellenzéki kritikákra reagálva hangsúlyozta: az infláció alakulása döntően a háborúhoz és a szankciókhoz köthető. Hozzátette: mivel Magyarország energiakitettsége jelentős, ezért az importált termékek áremelkedése nagyobb súllyal érvényesül.
Ismertette azt is: a módosított költségvetés az egészségügyre 232 milliárd forinttal, az oktatásra pedig 619 milliárd forinttal szán többet.
A Finn Köztársaság Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozási jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések vitájával folytatta munkáját a Ház hétfő délután.
Finn NATO-csatlakozás
Előterjesztő: Finnország minden tekintetben megfelel a NATO-csatlakozás követelményeinek
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára a Finn Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések vitájában a csatlakozási folyamatot ismertetve felidézte: a NATO 2022 júniusi madridi csúcstalálkozóján hozott döntést arról, hogy meghívja Finnországot és Svédországot a csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdésére.
A csatlakozási tárgyalások sikeres lezárása után 2022. július 5-én írták alá a tagok a Finnország csatlakozásáról szóló jegyzőkönyveket, majd kezdetét vehette a jegyzőkönyvek megerősítésének folyamata a NATO-tagállamokban. Elmondta, a kormány támogatja a javaslatot és a NATO északi bővítését.
Menczer Tamás kitért arra: Finnország partnersége a NATO-val közel 30 éve nyúlik vissza, Finnország 1995 óta szoros partneri viszonyt tart fenn a NATO-val, számos két- és többoldali együttműködésben vesz részt.
Finnország az 1990-es évek óta fokozatosan növelte a katonai szövetséggel való katonai együttműködést, a szövetség által vezetett műveletekben és missziókban való részvétel által a finn fegyveres erők átvették a NATO szabványait, ennek eredményeként a finn hadsereg teljes mértékben képes együttműködni a NATO-val.
Továbbá 2013 óta Finnország partnerországként részt vesz a szövetség kollektív védelmi gyakorlatain.
A szövetség olyan országgal bővül, amely minden tekintetben megfelel a NATO-csatlakozás követelményeinek és ütőképes, együttműködésre képes fegyveres erővel rendelkezik.
Képviselői felszólalások
Mi Hazánk: a csatlakozás vétója lehetőség, hogy Magyarország fellépjen a háború kiszélesítése ellen
Novák Előd (Mi Hazánk) a világháború felé tett újabb lépésként értékelte a NATO-bővítést. A Mi Hazánk Finnország csatlakozásának magyar vétóját szorgalmazza immár egyedüli pártként, mert meglátásuk szerint Oroszországgal szembeni provokáció a katonai szövetség bővítése – közölte.
Javasolták a csatlakozás kihirdetéséről szóló szavazás elhalasztását is és egy nemzeti konzultációt is. Civil népszavazási kezdeményezés is van a Nemzeti Választási Bizottság előtt az ügyben, ezért is érdemes lett volna elhalasztani a szavazást.
Európa békéje szempontjából fontos, hogy legyen Oroszország és a NATO között egy pufferzóna. Eddig Északon Svédország és Finnország töltötte be ezt a szerepet – mondta.
Novák Előd szerint a „szemfényvesztő kormánypropagandával szemben” az amerikai érdekek kiszolgálásához asszisztál Magyarország is.
Feltette a kérdést, az ukrán katonák kiképzésén kívül milyen eddig eltitkolt segítséget nyújtottunk Ukrajnának, adtunk-e üzemanyagot és ha igen, mennyiért Ukrajnának? Novák Előd kijelentette: a vétó lehetőség, hogy Magyarország fellépjen a háború kiszélesítése ellen.
DK: Finnország NATO-csatalakozása erősíteni fogja Magyarország biztonságát
Vadai Ágnes (DK) arról beszélt, Menczer Tamás beszéde „korrekt volt”, de megkésett, hiszen tavaly júniusban döntöttek Madridban Svédország és Finnország meghívásáról a NATO-ba.
Kifogásolta, hogy a kormány soha nem magyarázta meg késlekedése okát, melynek hátterében megítélése szerint a kormány személyes sértettsége áll. Azt is mondta, Magyarország nyerni fog Finnország – és remélhetőleg Svédország mielőbbi – NATO-csatlakozásával.
Vadai Ágnes azt kérte a kormánytól, tegyenek meg mindent, hogy az országgyűlés a lehető leghamarabb ratifikálja Svédország csatlakozását is.
MSZP: szégyenteljes volt az előző nyolc hónap
Tóth Bertalan (MSZP) pártja nevében üdvözölte, hogy nyolc hónap után Magyarország eljutott odáig, hogy ratifikálja legalább a finn csatlakozási szándékot, és szégyenteljesnek nevezte ezt a nyolc hónapot.
Svédország és Finnország a csatlakozással vállalja, hogy a tagállamok segítségére siet, ha megtámadják azokat. Magyarországnak örülnie kellene, hogy e két ország a segítségére siet, annak ellenére, hogy Magyarországon folyamatosan leépül a jogállam.
Jobbik: Európa a biztonságunk
Brenner Koloman (Jobbik) úgy fogalmazott: Európa a biztonságunk, Európa és a NATO biztosítja a magyar polgárok biztonságát és a békét. Pártjuk szerint azért kell mindkét ország NATO-csatlakozását sürgősen ratifikálni a magyar Országgyűlésnek, mert ez a nemzeti érdek.
Azzal, hogy nem szavaztak még a ratifikációról, Magyarország nemzeti érdekérvényesítési képessége csökkent, és komoly károk estek az ország nemzetközi megítélésén – vélekedett. Megkövette a finneket és a svédeket, méltatlannak nevezve a procedúrát.
Szerinte az Országgyűlés Svédország NATO-csatlakozásáról azért nem szavaz, mert a kormánypártok „a magyar nemzeti szuverenitást Törökországban keresik”.
Momentum: káosz van a kormánypártoknál
Tompos Márton (Momentum) azt mondta: káosz van a kormánypártoknál, majd azt kérdezte képviselőiktől, milyen érzés amikor „a főnök bemond valamit, és aztán, hogy ne legyen neki arcvesztése, elviteti önökkel a balhét”.
Úgy fogalmazott: ugyanilyen érzés a tanároknak, a kirúgott honvédeknek, postásoknak, az ügyeleti rendszerbe kényszerített háziorvosoknak, majd sajnálatát fejezte ki, hogy egy diplomáciai botrányt kellett kavarni ahhoz, hogy a kormánypárti képviselők átérezzék, „mit művelnek ezzel az országgal”.
A Finn Köztársaság Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozási jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések hétfői parlamenti vitájában a KDNP és a Fidesz képviselői hangsúlyozták: támogatják a finn csatlakozást.
KDNP: Magyarország egy jó NATO szövetséges
Nacsa Lőrinc (KDNP) hangsúlyozta: Magyarország egy jó NATO szövetséges, érdekelt abban, hogy a NATO fennmaradjon, megerősödjön és bővüljön. Ezért támogatják a finn csatlakozást, ezért szavaznak róla.
A kormánypártok általában is a bővítés mellett vannak, mind az EU-ban mind a NATO-ban, mert egy közösség nem gyengül attól, ha új tagállamokat fogad be, hanem erősödik. Ezért állnak értetlenük a Nyugat-Balkán euroatlanti integrációjának lassúságán – mondta.
Arról is beszélt: a magyar katonák NATO-szerepvállalásaikat a legmagasabb profizmussal teljesítik.
Azt szeretnék, hogy a NATO védelmi szövetség maradna, és nem támadóvá lépne elő, de ez nincs napirenden, csak „egy-egy sziréna hang szólal meg egy-két országból”, de a NATO vezetése higgadt és a józan ész talaján áll. Fidesz: támogatjuk Finnország NATO-csatlakozását Zsigmond Barna Pál (Fidesz) úgy vélte: új erőre kelt a NATO az orosz agresszió után, az euroatlanti szövetségesek kiálltak az orosz agresszió ellen és Ukrajna támogatása mellett.
Hangsúlyozta: Finnország csatlakozása komoly hozzájárulás a NATO védelmi képességeihez.
A Mi Hazánk követelését, hogy Magyarország lépjen ki a NATO-ból, „geopolitikai nihilizmusnak” nevezte a fideszes politikus, szerinte ez a lépés a magyar érdekkel szembeni cselekvés lenne.
Turi-Kovács Béla (Fidesz) azt mondta: a kormánypártok alapos megfontolás után támogatják svéd és a finn NATO-csatlakozást.
Államtitkári zárszó
Menczer Tamás, a külügyi tárca államtitkára kijelentette: amíg az Orbán-kormány vezeti országot, addig Magyarország nem sodródik bele a háborúba, és mindent megtesz, hogy a béketárgyalásokkal és a tűzszünettel lezáruljon a konfliktus.
Arra figyelmeztetett: a harmadik világháború és a nukleáris eszkaláció soha nem volt olyan közel, mint most. Hozzátette: globálisan a békepártiak vannak többségben, míg Európában és az óceánon túl a háborúpártiak.
Arra az ellenzéki felvetésre, hogy a kormánypárti képviselőket személyes sértettségük befolyásolta az ügyben, úgy reagált: „mi Vadai Ágnesen edződünk”, egy finn vagy egy svéd nem tud minket megsérteni.
Hangsúlyozta: egyes svéd és finn képviselők megjegyzései a magyar migrációs- és genderpolitikával, illetve a háborúval kapcsolatban a magyar embereket sértette meg, akik ezekben a kérdésekben világos döntés hoztak.
Az Országgyűlés hozzájárult Finnország NATO-csatlakozásához. Emellett az idei költségvetés főszámairól és a jegybank Monetáris Tanácsának két új tagjáról is döntöttek a képviselők a hétfői ülésen, a határozathozatalok során.
A Ház elfogadta az idei költségvetés főösszegeinek módosítását
A Ház elfogadta az idei költségvetés módosításához benyújtott összegző módosító javaslatot, ami a büdzsé főösszegeit tartalmazza. Erről 125 igen szavazattal és 63 nem ellenében szavazott az Országgyűlés. A 2023-as költségvetést első alkalommal 2022 júliusában fogadták el a képviselők, ám idén módosítják azt.
Eszerint az államháztartás központi alrendszerének kiadása idén 39 ezer 776 milliárd forint, míg bevétele 36 ezer 375 milliárd forint. A hiány 3400 milliárd forint lesz, szemben a tavaly az idei évre elfogadott büdzsével, amelyben 2352 milliárd forintos hiány szerepelt, 22 ezer 425 milliárd forintos kiadás és 31 ezer 252 forintos bevétel mellett.
A hazai működési költségvetésnek mind a bevételi, mint a kiadási előirányzata 32 ezer 479 milliárd forintra módosul a tavaly elfogadott 27 ezer 17 milliárdról, míg a hazai felhalmozási költségvetés 1851 milliárd forintos hiány mellett 3502 milliárd forintra nő, a tavaly elfogadott 3000 milliárdról.
Az európai uniós fejlesztési költségvetés kiadása 3793 milliárd forintra módosul 3407-ről, míg bevétele 2244 milliárdra, 2057 milliárdról.
A rezsivédelmi alap várhatóan 2579 milliárd forintot tesz ki idén szemben a tavaly elfogadott 670 milliárd forinttal, míg a honvédelmi alap marad 842 milliárd forintos.
Az első alap a rezsicsökkentés fenntartásához biztosít forrásokat, míg a honvédelmi alap azt teszi lehetővé, hogy hamarabb, már 2023 végére elérje a kormány a NATO felé tett vállalását a honvédelmi kiadások növelésére.
A zárószavazásra várhatóan pénteken kerül sor. Hozzájárult a parlament Finnország NATO-csatlakozásához Hozzájárult az Országgyűlés Finnországnak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) történő csatlakozásához.
A képviselők 182 igen és 6 nem szavazat mellett hagyták jóvá a csatlakozási jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényt. Az eddig semleges észak-európai állam az orosz-ukrán-háború kitörését követően kérte felvételét a katonai szövetséghez.
Finnország akkor válik taggá, amikor a csatlakozási okiratát letétbe helyezi az Amerikai Egyesült Államok Kormányánál.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2022. július 14-én nyújtotta be a csatlakozás ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek általános vitáját idén márciusban kezdte el az Országgyűlés.
Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára az általános vitában azt mondta, a magyar kormány szerint a NATO bővítése jelentős lépés az euroatlanti térség biztonságának növelése felé. Olyan országok kívánnak csatlakozni, amelyek minden tekintetben megfelelnek a követelményeknek, ütőképes, a NATO-tagállamok hadseregeivel együttműködésre képes fegyveres erőkkel rendelkeznek, és osztják a NATO-tagállamok demokratikus értékeit – értékelt az államtitkár.
Kitért arra is, hogy a két ország részéről gyakran éri Magyarországot olyan kritika, amely megalapozatlan és igazságtalan. Két új tagot választottak a jegybank Monetáris Tanácsába
A parlament két új tagot választott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsába. Kovács Zoltánt 126 igen és 60 nem szavazattal, Búza Évát szintén 126 igen és 60 nem szavazattal választották meg a tanács tagjának hat évre.
A választásra azért volt szükség, mert Parragh Biankának, a tanács egyik tagjának március 23-én lejárt a hatéves mandátuma, az ő helyére választották meg Kovács Zoltánt, aki korábban a Magyar Posta vezérigazgató-helyettese volt. Búza Éva, aki eddig Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója volt, április 6-tól váltja Kocziszky Györgyöt.
A Monetáris Tanács az MNB legfőbb döntéshozó szerve. Legalább öt-, legfeljebb kilenctagú, tagja a jegybank elnöke mint a Monetáris Tanács elnöke, továbbá az MNB alelnökei és a további tagok, akiket hat évre az Országgyűlés választ.
Kovács Zoltán és Búza Éva az Országgyűlés előtt tett esküt.
Az inflációról, az élelmiszerek drágulásáról és Hajdúdorog vízellátásáról is szó volt az interpellációk során hétfőn este az Országgyűlésben.
DK: miért nem tesz a kormány az élelmiszerinfláció ellen?
Varju László (DK) azt firtatta, miért nem tesznek az élelmiszerinfláció ellen?
A politikus véleménye szerint kormányzás címén 2021 ősze óta a kormány semmit nem tesz, feltett lábbal nézi, hogy a minden európai rekordot megdöntő infláció megnyomorítja az embereket és a vállalkozásokat. Az élelmiszerárstop nem csökkenti, hanem inkább tovább növeli az inflációt – jegyezte meg.
Úgy tűnik, elfogyott az Orbán-kormány tudománya – vélekedett, hozzátéve: a történelmi mértékű élelmiszerdrágulás oka a kormány hétszeres rezsiemelése.
Azt kérdezte, miért hagyja cserben a kormány a magyar családokat, miért nem nyújt azonnali támogatást az élelmiszeripari és mezőgazdasági vállalkozásoknak.
Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: az inflációt döntő mértékben a háború és a szankciók okozzák. A leggyorsabb eszköz az infláció csökkentésére a szankciók eltörlése és az azonnali tűzszünet.
Kitért arra is, hogy eddig mintegy húsz intézkedést hozott a kormány, amelyek a családokat és a gazdaságot egyaránt védik, illetve segítik. Megjegyezte: 2023 januárjában tetőzött az infláció és februárban már csökkenő mértéket mutatott. Az élelmiszerinflációt pedig már 2022 decemberében elérte a csúcspontját.
A kormány elkötelezett, hogy a szankciós inflációt letörje, és a csökkenő infláció megnyitja a lehetőséget a jegybanki és piaci kamatok mérséklésének is. Hozzátette: az árstopok addig maradnak, amíg az inflációt nem tudják csökkenő pályára állítani.
A képviselő a választ nem fogadta el.
MSZP: mikor ihatnak tiszta vizet a hajdúdorogiak?
Gurmai Zita (MSZP) arra volt kíváncsi, mikor ihatnak ismét tiszta vizet a hajdúdorogiak?
Rámutatott: az állam régóta tervezett és egyre kevésbé titkolt módon kívánja megkaparintani a vízközműveket. Ennek eredményeként egyre több településen jelentősen romlott a víz minősége, így Hajdúdorogon és térségében is – fejtette ki a politikus.
Szolgáltatók jönnek mennek-mennek, de a víz minősége kritikán aluli, sárga, büdös, zavaros, az emberek sem fogyasztani nem mernek belőle, sem főzni nem mernek vele.
Arra is kíváncsi volt a konkrét probléma megoldása mellett, hogy a 60-70 éves vízvezetékek cseréje mikorra várható.
Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kitért arra, hogy Hajdúdorogon 2014-ben hálózati felújítás történt, felújították a vízközmű épületét és a hidroglóbuszt is.
Megjegyezte: Tiba István, a térség országgyűlési képviselője arról tájékoztatta, hogy az önkormányzatot a szolgáltató folyamatosan informálja, és az embereknek hétfőn is tettek közzé információt a kérdéssel összefüggésben.
Hangsúlyozta: 2010-ben a kormány nem örökölt jó helyzetet, a rendszerváltás óta a vezeték- és egyéb műszaki felújítások egyaránt elmaradtak. A hálózatok korszerűsítése jelenti továbbra is a legfontosabb feladatot, illetve a célok között jelölte meg a minőségi vízszolgáltatás biztosítását.
A képviselő a választ nem fogadta el.
Jobbik: a kormány gazdaságpolitikája okozza az elszabaduló inflációt
Dudás Róbert (Jobbik) arról beszélt, hogy az elszabaduló infláció okát a kormány gazdaságpolitikájában kell keresni. A háború még nem tört ki és a magyar infláció már kilőtt, a legmagasabb volt Európa-szerte – összegzett, kiemelve: nem volt olyan terület, ahol ne történt volna drágulás.
Az élelmiszerek esetében valódi megoldás helyett néhány termékre ársapkát vezettek be, de ez nem segített, hanem komoly károkat okozott a kereskedőknek, a vásárlóknak és a gazdaságnak egyaránt.
Régen, ha nem volt pénz, összedobtak egy lecsót, vagy egy paprikáskrumplit, ha ma ezeket összedobják, nem marad pénz – fogalmazott a képviselő, aki kitért arra is, hogy volt olyan termék, aminek az ára 110-130 százalékkal drágult.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált, szó sincs arról, hogy az inflációt az Orbán-kormány okozta volna. Azt alapvetően a háború és az arra adott rossz válasz, a szankciók okozták.
Megjegyezte: az unióban az infláció átlagos szintje a háromszorosára nőtt. Példaként említette, hogy Lettországban 20 százalék feletti az infláció, de Csehország, Észtország, Litvánia és Lengyelország esetében is 17-18 százalékos a pénzromlás az Eurostat adatai szerint.
Lengyelországban is hónapról hónapra nőtt az infláció, ahogy Magyarországon – jelezte.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a kormány fenntartotta a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás erejéig, ami 181 ezer forintos megtakarítást jelent háztartásonként. Az üzemanyagársapka egy évig segítette az embereket. Szólt a 13. havi nyugdíj bevezetéséről és a nyugdíjak 15 százalékos emeléséről, valamint arról, hogy a jövedelmek esetében a reáljövedelem fenntartása a cél.
A képviselő a választ nem fogadta el.
A svéd és finn NATO-csatlakozásról, az energiahelyzetről, a foglalkoztatásról és az akkumulátorgyárakról beszéltek képviselők az interpellációk alkalmával hétfőn az Országgyűlésben.
Mi Hazánk: miért nem kérdezték meg az embereket a finn és svéd NATO-csatlakozásról?
Dócs Dávid (Mi Hazánk) azt firtatta, miért nem kérdezték meg az emberek véleményét Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról.
Közölte: Svédország és Finnország „belekényszerítésével” a NATO-ba célkeresztet rajzolnak rájuk, megszűnik a semleges zóna. A frontvonalak csökkentése helyett kiszélesítik azokat, de ha eszkalálódik a jelenlegi konfliktus, az minden európainak rossz lesz – jelentette ki. Hozzátette: pártja a béke oldalán áll.
Azt kérdezte: mi az oka annak, hogy a kormány nem konzultált az emberekkel a kérdésről?
Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára úgy válaszolt, hogy a magyar NATO-csatlakozást követően egyetlen alkalommal sem tartottak népszavazást hasonló kérdésben, ugyanakkor a társadalmi egyeztetés most is megtörtént.
A képviselő nem fogadta el a választ.
Párbeszéd: honnan lesz gáz a gázerőművekbe?
Szabó Rebeka (Párbeszéd) arról beszélt, hogy egy soha fel nem épülő orosz atomerőműre tette fel a kormány a magyar energiapolitikát. A kormány belenavigálja az országot egy zsákutcába az energiapolitikájával – fogalmazott.
Kiemelte: Paks 2 láthatóan megbukott, de mivel nagy energiaigényű akkumulátorgyárakat telepítenek az országba, most kármentésként gázerőműveket akarnak létrehozni. Azonban kérdéses, honnan lesz ezekben gáz – vélekedett. Hozzátette: életveszélyes „Putyinnak kiszolgáltatni” Magyarországot.
Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára erre azt mondta: éppen a kiszolgáltatottság csökkentésére szeretnének az országon belül energiát termelni. A megújuló energiaforrásokat illetően az ellenzék nyitott kapukat dönget, e tekintetben jó áll az ország – közölte.
Kitért rá: Németországokban leállított szénerőműveket indítanak újra, és egyre több európai ország fordul az atomenergia felé, atomenergiával ugyanis a földgáz-felhasználás is csökkenthető.
A képviselő nem fogadta el az államtitkár válaszát.
LMP: hogyan tartatják be az előírásokat az akkumulátorgyárakban?
Keresztes László Lóránt (LMP) kiemelte: a kormánynak van egy stratégiája az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban, amelyek nagy mértékben használják fel az itteni természeti erőforrásokat. A kormány szerint a legszigorúbb előírásokat alkalmazzák, de úgy tűnik, a már meglévő gyárak esetében sem tudják betartatni a szabályokat – jelentette ki. Hozzátette: a kiszabott hatósági bírságok semmilyen hatást nem érnek el.
Úgy látja, nehezíti a helyzetet, hogy a kormány egyáltalán nem nyitott az őszinte beszédre.
Sztáray Péter elmondta: az akkumulátorgyárak új technológiaként jelentek meg, ezért érthető, hogy az embereknek vannak kérdéseik, félelmeik, ezeket meg kell hallgatni és megnyugtató válaszokat kell adni rájuk. A beruházások csak a legszigorúbb környezetvédelmi normákat betartva valósulhatnak meg, a vonatkozó előírásokat be kell tartani – hangsúlyozta.
Megjegyezte: Magyarországon több százezer család megélhetését biztosítja az autóipar. Kitért rá: az országok között óriási verseny folyik az akkumulátorgyárakért, és Magyarország erős autóipart akar, de a környezetvédelmi követelmények betartásával.
A képviselő nem fogadta el a választ.
Fidesz: hány munkahelyet védett meg a kormány?
Barcza Attila (Fidesz) arra várt választ: hány munkahelyet védtek meg eddig a kormány ezirányú intézkedései? Emlékeztetett: a kabinet tíz olyan intézkedést hozott, amely a vállalkozásokat és a munkahelyeket védi.
Arról is beszélt, hogy támogatandónak tartja azt az Országgyűlési határozati javaslatot, amely rögzíti Magyarország békepártiságát és azt, hogy az ország kimarad a háborúból. Azt mondta: a brüsszeli szankciók és a magas energiaárak jelentős inflációt hoztak. Amíg nem lesz béke és amíg tart a szankciós politika, az inflációt sem lehet felszámolni.
Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte: a kormány célja, hogy a közel 4,7 milliós foglalkoztatási szintet megőrizze. Elmondta: a statisztikai hivatal adatai szerint februárban 4,691 millióan dolgoztak az országban, 26 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatási ráta 74,3 százalékos volt, a munkanélküliek aránya 4 százalék.
A munkahelyeket védő intézkedések működnek, sőt újak létrehozását is segítik a kormányzati intézkedések – hangsúlyozta. Szólt például az energiaintenzív ipar számára nyújtott támogatásról, amelyet eddig 571 vállalkozásnak biztosítottak, és 30 ezer embert érintett. A gyármentő program tizennégy vállalkozást és több mint 7300 foglalkoztatottat érint, míg a Baross Gábor
Újraiparosítási Hitelprogram hozzávetőleg 166 ezer foglalkoztatottat – sorolta a példákat.
A képviselő a választ elfogadta.
A családtámogatásokról, a tanárok jövedelméről, a békepárti nyilatkozatról és az energiaárakról is szó volt hétfőn az interpellációk során az Országgyűlésben.
KDNP: hogyan védi meg a kormány a családokat?
Juhász Hajnalka (KDNP) arra kérdezett rá: miként biztosítja a kormány a családok védelmét a jelenlegi válságos időszakban? Elmondta: Magyarország célja, hogy kimaradjon a háborúból és a brüsszeli döntéshozók ne a magyarokkal fizettessék meg a háború árát. Fontosnak nevezte, hogy mindeközben kiemelten támogassák a családokat.
A kormány a háborús és szankciós válság ellenére is figyel a családokra és a gyermeknevelés támogatására, az idősek védelmére – tette hozzá.
Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte: a kormány minden évben emeli a családokra fordított forrást, amely idén 3357 milliárd forint, az otthonteremtési támogatások nélkül. Ez a GDP 4,3 százalékát jelenti.
Idén az újdonság, hogy a gyermekeket vállaló nők 30 éves korukig nem fizetnek személyi jövedelemadót és a diákhitelüket is elengedik.
Megreformálták az apaszabadság rendszerét is – sorolta -, az idei évtől már tíz munkanap illeti meg a dolgozó apákat gyermekszületés esetén. A tartósan beteg gyermeket nevelő családok idén havi tízezer forintnyi plusz családi adókedvezményt kapnak és bővülnek a bölcsődei férőhelyek is.
A képviselő elfogadta a választ.
DK: miért ne a magyar költségvetésből fizetik meg a tanárokat?
Hegedűs Andrea (DK) azt kérdezte: miért nem a magyar költségvetésből fizetik meg a tanárokat? Emlékeztetett: egy kezdő pedagógus nettó 260 ezer forintot keres, ami hatvan éves korára 360 ezer forintra emelkedik.
Kijelentette: a kormány uniós pénzből rendezné bérüket, azonban annak kifizetését a kormányzati korrupció miatt függesztette fel az unió.
Mikorra várható a pedagógusok fizetésemelése? Ha nem jönnek meg az uniós pénzek, akkor nem fogják emelni a tanárok bérét? – sorolta kérdéseit.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára arra emlékeztetett, hogy a Gyurcsány-kormány idején még el is vettek egyhavi bért a pedagógusoktól, intézményeket zártak be és elküldtek 15 ezer tanárt.
A kormány ezzel szemben három év alatt 75 százalékkal emelné a bérüket. A következő években csaknem 800 milliárd forintnyi uniós pénzt és 5600 milliárd forintnyi költségvetési forrást fordítanak arra, vagyis lényesen nagyobb a hazai forrás aránya – közölte.
A béremelés ráadásul három évvel nem ér majd véget, hiszen azt követően, ahogy a bérek növekednek, úgy növekedik majd a tanárok bére is – tette hozzá.
Közölte: sajnálják, hogy az unió ehhez nem járult még hozzá és a DK sem szavazott meg semmit, ami a megállapodást segítette volna.
A képviselő nem fogadta el a választ.
Jobbik: mindenki békét akar
Balassa Péter (Jobbik) arról beszélt, hogy mindenki békét akar, a parlamentben, Magyarországon és Európában egyaránt. Magyarország biztonságát pedig csak Európa garantálhatja – rögzítette.
Sajnálatát fejezte ki, hogy ezt a kérdést a Fidesz belpolitikai haszonszerzésre használja, erre használják a politikai nyilatkozatot is, amit benyújtottak. Ha valóban békét szerettek volna, akkor támogatták volna a Jobbik módosító javaslatait, de ezeket leszavazták.
A kormány javaslata azt eredményezheti, hogy ismét leereszkedik a vasfüggöny és a magyarok a keleti oldalra kerülnek – értékelt
Azt kérdezte, mi a kormány álláspontja, az oroszok maradjanak Ukrajna területén, vagy támogatják a Jobbik álláspontját, hogy vonuljanak ki onnan.
Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára kijelentette: a magyarok békét kívánnak, és a világ legtöbb országa is ezt szeretné, de Európában ennek nem látják jelét. Azonnali tűzszünetre és béketárgyalásra van szükség, életeket menteni csak így lehet. Ezt tükrözi az a békepárti nyilatkozat is, amit benyújtottak az Országgyűlésnek – mutatott rá.
Magyarország a béke pártján áll, és a jövőben is szeretne kimaradni a háborúból – hangsúlyozta.
Aki további szankciókat és fegyverszállítást követel, kockáztatja a harmadik világháború kitörését – jegyezte meg.
A képviselő a választ nem fogadta el.
Mi Hazánk: várható a lakossági piaci árak csökkenése májustól?
Szabadi István (Mi Hazánk) a lakossági gáz és villamosáram árak alakulását elemezte, és szóvá tette, hogy a gáz ára tavaly december óta drasztikusan csökken.
Kitért arra is, hogy a kormány a különleges földgázkészletet tavaly február helyett júliusban szerezte be, és rendkívül magas árat fizetett érte. Most a lakossággal, a vállalkozókkal fizettetik meg ezt az árat – mutatott rá.
Megjegyezte: a lakossági piaci árakat április 30-ig rögzítették. Várható, hogy májustól csökkennek a lakossági piaci árak? – kérdezte.
Arra is kíváncsi volt, hogy van-e közvetítő cég a beszerzésél a Gazprom és az MVM között.
Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: az európai energiaválság ellenére is sikerült fenntartani a 2013 óta működő és a magyar embereket komolyan segítő rezsicsökkentést. Tavaly a GDP 6 százalékát fordították rezsivédelemre, amivel az uniós rangsor negyedik helyén áll Magyarország.
Nem nézték tétlenül az extraprofit keletkezését sem, azt elvonták, és létrehozták a rezsivédelmi alapot, amelynek keretét 2600 milliárd forintra növelték. Ebből 2023 végéig fenn tudják tartani a lakossági rezsicsökkentést. Megjegyezte: az MVM összesítése szerint augusztus és február között az áramszámlák 65, a gázszámlák 80 százaléka rezsicsökkentett tételeket tartalmazott. A lakossági fogyasztók számára a hazai áram és földgáz ára továbbra is Európában a legkedvezőbbek között volt – tette hozzá.
A képviselő a választ nem fogadta el.
A családtámogatásokról, a tanárok jövedelméről, a békepárti nyilatkozatról és az energiaárakról is szó volt hétfőn az interpellációk során az Országgyűlésben.
KDNP: hogyan védi meg a kormány a családokat?
Juhász Hajnalka (KDNP) arra kérdezett rá: miként biztosítja a kormány a családok védelmét a jelenlegi válságos időszakban?
Elmondta: Magyarország célja, hogy kimaradjon a háborúból és a brüsszeli döntéshozók ne a magyarokkal fizettessék meg a háború árát. Fontosnak nevezte, hogy mindeközben kiemelten támogassák a családokat.
A kormány a háborús és szankciós válság ellenére is figyel a családokra és a gyermeknevelés támogatására, az idősek védelmére – tette hozzá.
Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte: a kormány minden évben emeli a családokra fordított forrást, amely idén 3357 milliárd forint, az otthonteremtési támogatások nélkül. Ez a GDP 4,3 százalékát jelenti.
Idén az újdonság, hogy a gyermekeket vállaló nők 30 éves korukig nem fizetnek személyi jövedelemadót és a diákhitelüket is elengedik.
Megreformálták az apaszabadság rendszerét is – sorolta -, az idei évtől már tíz munkanap illeti meg a dolgozó apákat gyermekszületés esetén. A tartósan beteg gyermeket nevelő családok idén havi tízezer forintnyi plusz családi adókedvezményt kapnak és bővülnek a bölcsődei férőhelyek is.
A képviselő elfogadta a választ.
DK: miért ne a magyar költségvetésből fizetik meg a tanárokat?
Hegedűs Andrea (DK) azt kérdezte: miért nem a magyar költségvetésből fizetik meg a tanárokat? Emlékeztetett: egy kezdő pedagógus nettó 260 ezer forintot keres, ami hatvan éves korára 360 ezer forintra emelkedik.
Kijelentette: a kormány uniós pénzből rendezné bérüket, azonban annak kifizetését a kormányzati korrupció miatt függesztette fel az unió.
Mikorra várható a pedagógusok fizetésemelése? Ha nem jönnek meg az uniós pénzek, akkor nem fogják emelni a tanárok bérét? – sorolta kérdéseit.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára arra emlékeztetett, hogy a Gyurcsány-kormány idején még el is vettek egyhavi bért a pedagógusoktól, intézményeket zártak be és elküldtek 15 ezer tanárt.
A kormány ezzel szemben három év alatt 75 százalékkal emelné a bérüket. A következő években csaknem 800 milliárd forintnyi uniós pénzt és 5600 milliárd forintnyi költségvetési forrást fordítanak arra, vagyis lényesen nagyobb a hazai forrás aránya – közölte.
A béremelés ráadásul három évvel nem ér majd véget, hiszen azt követően, ahogy a bérek növekednek, úgy növekedik majd a tanárok bére is – tette hozzá.
Közölte: sajnálják, hogy az unió ehhez nem járult még hozzá és a DK sem szavazott meg semmit, ami a megállapodást segítette volna.
A képviselő nem fogadta el a választ.
Jobbik: mindenki békét akar
Balassa Péter (Jobbik) arról beszélt, hogy mindenki békét akar, a parlamentben, Magyarországon és Európában egyaránt. Magyarország biztonságát pedig csak Európa garantálhatja – rögzítette.
Sajnálatát fejezte ki, hogy ezt a kérdést a Fidesz belpolitikai haszonszerzésre használja, erre használják a politikai nyilatkozatot is, amit benyújtottak. Ha valóban békét szerettek volna, akkor támogatták volna a Jobbik módosító javaslatait, de ezeket leszavazták.
A kormány javaslata azt eredményezheti, hogy ismét leereszkedik a vasfüggöny és a magyarok a keleti oldalra kerülnek – értékelt
Azt kérdezte, mi a kormány álláspontja, az oroszok maradjanak Ukrajna területén, vagy támogatják a Jobbik álláspontját, hogy vonuljanak ki onnan.
Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára kijelentette: a magyarok békét kívánnak, és a világ legtöbb országa is ezt szeretné, de Európában ennek nem látják jelét. Azonnali tűzszünetre és béketárgyalásra van szükség, életeket menteni csak így lehet.
Ezt tükrözi az a békepárti nyilatkozat is, amit benyújtottak az Országgyűlésnek – mutatott rá.
Magyarország a béke pártján áll, és a jövőben is szeretne kimaradni a háborúból – hangsúlyozta.
Aki további szankciókat és fegyverszállítást követel, kockáztatja a harmadik világháború kitörését – jegyezte meg.
A képviselő a választ nem fogadta el.
Mi Hazánk: várható a lakossági piaci árak csökkenése májustól?
Szabadi István (Mi Hazánk) a lakossági gáz és villamosáram árak alakulását elemezte, és szóvá tette, hogy a gáz ára tavaly december óta drasztikusan csökken.
Kitért arra is, hogy a kormány a különleges földgázkészletet tavaly február helyett júliusban szerezte be, és rendkívül magas árat fizetett érte. Most a lakossággal, a vállalkozókkal fizettetik meg ezt az árat – mutatott rá.
Megjegyezte: a lakossági piaci árakat április 30-ig rögzítették. Várható, hogy májustól csökkennek a lakossági piaci árak? – kérdezte.
Arra is kíváncsi volt, hogy van-e közvetítő cég a beszerzésél a Gazprom és az MVM között.
Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: az európai energiaválság ellenére is sikerült fenntartani a 2013 óta működő és a magyar embereket komolyan segítő rezsicsökkentést. Tavaly a GDP 6 százalékát fordították rezsivédelemre, amivel az uniós rangsor negyedik helyén áll Magyarország.
Nem nézték tétlenül az extraprofit keletkezését sem, azt elvonták, és létrehozták a rezsivédelmi alapot, amelynek keretét 2600 milliárd forintra növelték. Ebből 2023 végéig fenn tudják tartani a lakossági rezsicsökkentést. Megjegyezte: az MVM összesítése szerint augusztus és február között az áramszámlák 65, a gázszámlák 80 százaléka rezsicsökkentett tételeket tartalmazott. A lakossági fogyasztók számára a hazai áram és földgáz ára továbbra is Európában a legkedvezőbbek között volt – tette hozzá.
A képviselő a választ nem fogadta el.
Az interpellációk után a képviselők áttértek az azonnali kérdések megvitatására az Országgyűlés hétfői ülésén.
Fidesz: milyen állapotban van a déli határ védelme?
Kontrát Károly (Fidesz) arról beszélt, hogy folyamatosan nő a migrációs nyomás a déli határon. Példaként hozta egyebek között, hogy míg 2021-ben több mint 122 ezer határátlépési kísérlet volt, tavaly már több mint 269 ezer. Nem hazánk, hanem a nyugat-európai országok jelentik a célt, ahol már kezdenek rádöbbenni, nem „Willkommens-kultúrára”, hanem a szabályok szigorú betartására és fokozott határvédelemre van szükség – mutatott rá. Kitért arra is, hogy a legutóbbi uniós csúcson a határvédelemre szánt források növeléséről született döntés, kérdés, hogy nem túl késői-e ez a felbuzdulás.
Azt kérdezte, milyen állapotban van a déli határ védelme, megfelelően el tudja-e látni a védelmet a határvadászokkal megerősített rendőri állomány, illetve az uniótól számíthat-e Magyarország bármilyen segítségre.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: ma Európában az embercsempészek döntik el, ki lesz európai lakos és ki nem. Az unió képtelen megakadályozni, hogy ezeket az embereket tömegesen behozzák, nem tudja a határait megvédeni. Magyarország megvédi határát, tavaly közel 270 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg, és ezt folytatni kívánják idén is.
Magyarország fenntartja a jogot magának, hogy eldöntse, kik éljenek a területén, az illegális migrációt nem fogadjuk el, és megköveteljük az álláspontuk tiszteletben tartását – hangsúlyozta.
Kitért arra is, hogy a nyugati uniós államok kiutasításból is elégtelenre vizsgáztak, az Eurostat adatai szerint tíz határozatból egyet tudnak végrehajtani.
A képviselő a választ elfogadta.
Azonnali kérdések
DK: nem tudni, mi lesz az árstopok után
Sebián-Petrovszki László (DK) kifejtette: ijesztő belegondolni, hogy ha árstopokkal ilyen élelmiszerdrágulás van, mi fog történni majd nélkülük. Azonban erre semmilyen tervet, megoldást nem hallottak a kormánytól – mondta.
Úgy látja, a kormánynak eddig sem volt ötlete, hogyan húzza ki az országot az inflációs helyzetből, nem tudni, mire készül az árstopok kivezetése után, hogyan állítja meg az inflációt és miért nem tesz semmit az élelmiszerárak letöréséért.
Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy az európai és a magyarországi inflációs helyzet oka alapvetően a háború és az arra adott brüsszeli szankciós politika. A kormány eddig is minden tőle telhetőt megtett, de a brüsszeli szankciós politikát nem tudja befolyásolni, a háborút pedig nem tudja megakadályozni, mégis mindent megtett a családokért és a vállalkozásokért, amit lehetett – hangsúlyozta.
Megjegyezte: az áfacsökkentés azért nem jó megoldás, mert annak hasznát a kereskedők lenyelik.
A képviselő viszonválaszában közölte: vitatható, hogy az inflációt valóban a szankciók okozzák, hiszen máshol nem ilyen magas az áremelkedés.
Az államtitkár azt mondta: bízik benne, hogy a kormány megoldásai meghozzák az eredményt.
Momentum: mi lesz az ígért fejlesztésekkel?
Bedő Dávid (Momentum) azt kérdezte, mi lesz a választások előtt bejelentett beruházásokkal, fejlesztésekkel, a legtöbb esetében ugyanis még semmi sem történt. A kampány során a Dunakanyarban is közlekedési fejlesztéseket ígértek, de úgy tűnik, a kormány elfeledkezett az infrastruktúra fejlesztéséről – fogalmazott.
Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium államtitkára azt mondta: ugyan a háború és a szankciók nehezítik Magyarország helyzetét, de még így is sokat építenek, fejlesztenek. A kormány korábban is minden vállalását teljesítette, ezért is kapott ismét felhatalmazást az emberektől a legutóbbi választáson – közölte.
Bedő Dávid viszonválaszában kiemelte: szokás szerint a háborúra és a szankciókra mutogatnak, de a valódi baj a kormány elhibázott gazdaságpolitikája. Sok mindenre van pénz, csak az alapvető infrastrukturális beruházásokra nincs – tette hozzá.
Az államtitkár azt mondta: az emberek úgy döntöttek, olyanokra bízzák az irányítást, akik építik az országot.
MSZP: kétséges, hogy az építésügyi hatóságok el tudják-e látni a feladatukat
Hiszékeny Dezső (MSZP) arról beszélt, hogy egy Váci úti építkezés miatt veszélyes helyzet alakult ki, ami miatt felmerült, hogy az építésügyi hatóságok alkalmasak-e a feladatuk ellátásra. Nem biztos, hogy az építkezések biztonságos felügyeletét valóban képesek a hatóságok biztosítani – vélekedett.
Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára közölte: a képviselő kormányellenes élt akar vinni egy olyan kérdésbe, ahol nem érdemes ezt megtenni, ugyanis a kormányhivatal is tette a dolgát az említett bontásnál, működik a jogállam és a szakmai közigazgatás is.
A képviselő viszonválaszában kijelentette: le kell vonni a történtek tanulságát, az építkezés veszélyes üzem, de a jelenlegi rendszerbe kódolva van a katasztrófa. Az államtitkár közölte: a kormányt nem szokták azzal vádolni, hogy elugrana a felelősség elől. A hatóságok a jövőben is betartatják a szabályokat – jelentette ki.
Az egészségügyi reformról, honvédségi kérdésekről és a debreceni akkumulátorgyárról is kérdezték a kormányt a képviselők az azonnali kérdések órájában, hétfőn késő este a parlamentben.
Jobbik: milyen átszervezés lesz még az egészségügyben?
Lukács László György (Jobbik) azt mondta: egy titkosított egészségügyi reformba fogott a kormány, amely szerinte „megbukóban van” és súlyos károkat okoz a lakosságnak. Sorolta azokat a kórházakat és ellátásokat, amelyek szerinte bajban vannak, és azt mondta: az ügyeleti ellátás átszervezésével is probléma van.
Eközben a kormány az orvosi kamarát támadja, amivel kockáztatja az uniós források megérkezését.
Azt mondta: a lakosságnak joga van tudni, milyen további leépítéseket terveznek az egészségügyben reform címén.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára a háziorvosi praxisokról azt mondta: kormányzásuk kezdetén azok átlagos bevétele 800 ezer forint volt, most 3 millió forint. Praxisvásárláshoz is támogatást nyújtottak és letelepedési pályázatot is indítottak. E két pályázat 1,5 millió ember ellátásához adott segítséget – jegyezte meg.
Szerinte nem igaz, hogy csökkenne bármilyen ellátás a lakosság számára. Az orvosok száma nőtt az elmúlt 12 évben, és azon helyeké is, ahol ügyeleti ellátást kaphatnak. Hozzátette: ha utóbbi alultervezett lenne, akkor a három vármegyében, ahol már az új ellátási forma működik, sorban állnának a betegek – mutatott rá.
Mi Hazánk: véget vetnek-e a genderképzésnek?
Novák Előd (Mi Hazánk) azt kérdezte a honvédelmi minisztertől: hajlandó-e véget vetni a magyar honvédség „genderképzésének”? Kifogásolta, hogy a miniszter „hadi titoknak minősítette” ezen képzés tananyagát.
Kifogásolta, hogy számos írásbeli kérdést tett már fel a honvédelmi miniszternek, ám nem kap választ azokra. Sorolta kérdéseit: hány magyar honvédet küldtek idegen országokba szolgálni?
Mennyibe kerültek a magyar NATO-szerepvállalások?
Szalay-Bobrovniczky Kristóf megnyugtatta a képviselőt, hogy a tanfolyamon semmilyen, a nyugati genderideológiához köthető tartalom nem szerepel. A katonák azt tanulják meg, hogy eltérő kultúrákban milyen magatartásformák elfogadottak az eltérő nemek esetében, például az iszlám társadalmakban. Beszámolt arról is, hogy a tanfolyamot a jövőben műveleti kulturális tudatosság tanfolyamnak nevezik.
Elmondta azt is: azon kérdésekre nem ad választ a képviselőnek, amelyek titkos minősítésű tartalmat firtatnak.
Párbeszéd: nem lenne érdemes kihátrálni a debreceni akkumulátorgyárból?
Tordai Bence (Párbeszéd) arról beszélt, hogy álláspontjuk szerint uniós jogot sért a debreceni autógyár létesítése, és ezért panaszt nyújtottak be az Európai Bizottsághoz. A tervezett beruházás ellentétes az Európai Víz Keretirányelvvel, akadályozza annak végrehajtását, károsítja az ökoszisztémát és számos Natura 2000 területet érint hátrányosan. Koncepcionálisan kell átalakítani a teljes városi ívóvíz- és csapadékhálózatot Debrecenben – jegyezte meg.
A kormányt a vonatkozó adatok meghamisításával vádolta és felvetette, nem lenne-e egyszerűbb kihátrálni ebből az elhibázott projektből.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte: egyetlen elvárást fogalmaztak meg a kormányhivatal felé, hogy a lehető legszigorúbb magyar és uniós követelményeket érvényesítse a környezetvédelmi engedélyek kiadásakor. Ez így is történt – mondta, és kitért arra, hogy a beruházás jelentős számban munkahelyeket teremt majd.
Hangsúlyozta: az akkumulátorgyár szennyezett, szürke vizet használ majd fel, így a beruházás semmilyen módon nem érinti Debrecen városának vízellátását.
LMP: miért emelkednek a térítési díjak az idősotthonokban?
Csárdi Antal (LMP) szerint egyre több helyről érkezik hír arról, hogy az önkormányzatok az idősotthonokban drasztikusan emelik a hozzátartozók által fizetendő térítési díjat. Sokszor duplára növelés is előfordul – jegyezte meg.
Értékelése szerint napról napra építik le a magyar szociális ellátó rendszert, magukra hagyják a családokat – összegzett, és azzal vádolta a kormányt, hogy felesleges dolgokra költi az adófizetők pénzét, eközben a nagyvállalatok alig fizetnek az adót és kiviszik a profitot.
Rétvári Bence úgy reagált, hogy a teljes szociális költségvetést 325 milliárdról 938 milliárd forintra növelték.
Érezhető a bővülés, ezt azért tudták megtenni, mert az itt dolgozó nagyvállalatok nemzeti össztermékhez való hozzájárulási is jelentősen emelkedett.
Kitért arra, hogy a baloldali kormányok idején elvettek egyhavi díjat a szociális szférában dolgozóktól, ezzel szemben a mostani kormány jelentős béremelést hajtott végre. Azzal egyetértett, hogy szükség van a bérek további növelésére.
Fidesz: mikor kezdenek el Brüsszelben a saját házuk táján söprögetni?
Illés Boglárka (Fidesz) azt mondta, hogy egy olyan brüsszeli korrupciós botrány van kibontakozóban, amire talán nem is volt még példa az EU történetében. A baloldal azonban nem botránkozik meg, nem emel szót ellene és nem aggódik a brüsszeli átláthatóságért – tette hozzá. Az elítélő szavak helyett a Magyarországnak jogosan járó forrásokat igyekeznek visszatartani és gátolni – fogalmazott a politikus.
Mikor kezdenek el Brüsszelben a saját házuk táján söprögetni? – kérdezte a képviselő.
Répássy Róbert az igazságügyi tárca államtitkára azt felelte, hogy az Európai Parlament egy nagyon súlyos korrupciós botrányba keveredett és az abban érintett képviselők mindegyike igennel szavazott a Magyarországot elítélő jelentésekre.
KDNP: A magyar gyermekvédelmi törvény létfontosságú
Vejkey Imre (KDNP) arról beszélt, hogy Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője levélben arra kérte képviselőtársait, hogy tagországaikkal csatlakozzanak az Európai Bizottság és Magyarország közötti perhez, és közösen érjék el, hogy vonják vissza a magyar gyermekvédelmi törvényt.
Kizárólag a magyar szülőknek van joga dönteni a gyermekek szexuális neveléséről és ebbe senki nem szólhat bele – jelentette ki.
A magyar gyermekvédelmi törvény létfontosságú, nem engedhetjük az eltörlését – szögezte le a politikus.
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár azt felelte, hogy az EU bírósága előtti eljárásban a kormány azt az álláspontot képviseli, hogy a tagság nem érinti a tagállamok azt a jogát, hogy a gyermekek védelmével kapcsolatos döntéseket nemzeti identitásukkal – beleértve a kulturális erkölcsi sztenderdjüket és hagyományaikat – összeegyeztethető módon hozzák meg.
A kormány ellenkérelmében tisztázta azokat a félreértéseket és félreértelmezéseket, hogy a törvény kirekesztő és hátrányosan megkülönböztető lenne – közölte.
Madách-emlékév
A 2023. év Madách Imre-emlékévvé nyilvánításáról szóló bizottsági jelentések vitájában egyedül az előterjesztők nevében felszólaló Balla Mihály (Fidesz) kért szót, aki azt mondta, úgy tapasztalta, hogy mindenki támogatta az indítványt.
Vagyongazdálkodási törvények
Az egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról szóló indítvány bizottsági jelentéseinek és összegző módosító indítványának vitájában a törvényalkotási bizottság javaslatát ismertető Nagy Csaba (Fidesz) jelezte: a kezdeményezés célja a Károli Gáspár Református Egyetem tevékenységének elismerése és közösségépítő munkájának elősegítése.
Hangsúlyozta, ehhez elengedhetetlenek egyes beruházások, fejlesztések, amihez az állam ingyenesen ingatlanokat adna át az egyháznak, amely azokat a fennálló terhekkel együtt szerzi meg.
Nagy Csaba kiemelte: „a modern kihívásoknak megfelelő campussal nem rendelkezik az intézmény”, holott egy ilyen központ megléte segítené az identitás erősítését a hatékonyabb munkavégzést is. A képviselő támogatandónak nevezte a tárgyalt előterjesztést.
Sem az előterjesztő, sem a kormány képviselője, sem képviselő nem szólalt fel a vitában, így azt az elnöklő Oláh Lajos lezárta.
Orosz-ukrán háború
Az orosz-ukrán háború egyéves évfordulójáról szóló határozati javaslat bizottsági jelentéseinek és összegző módosító indítványának vitájában Csöbör Katalin (Fidesz) a külügyi bizottság álláspontját tolmácsolva jelezte: a hat beérkezett módosító javaslat egyikét sem támogatták, így a testület többsége változatlan formában javasolja elfogadni ezt a békepárti határozatot.
Toroczkai László (Mi Hazánk) azt hangsúlyozta: száműzni kell a képmutatást, így az Egyesült Államok, Nagy-Britannia vagy Izrael katonai agresszióit is el kellene ítélni, noha ezt a parlament az elmúlt három évtized során nem tette meg.
A politikus szerint az Egyesült Államok 8-900 ezer ember haláláért felelős az utóbbi évtizedben, ez volt az az állam, amely egykor atombombát használt. Toroczkai László arról beszélt: Nagy-Britannia a világ országainak 90 százalékában volt már jelen megszállóként, és részt vett rengeteg civil meggyilkolásában, Izrael pedig több ezer áldozat halálálért felel.
Kijelentette: minden nagyhatalom terjeszkedik és mészárol civileket. Bármilyen nagyhatalom lehet az, el kell ítélni, ha agresszor – fogalmazott a Mi Hazánk Mozgalom frakcióvezetője.
A határozati javaslat visszavonását javasolta Vadai Ágnes (DK), aki a kormányoldal színjátékáról beszélt, mondván, a miniszterelnök minden, általa elhibázottnak nevezett szankciót megszavazott.
Ez a határozati javaslat se nem békepárti, se nem uniópárti, se nem NATO-párti, hanem Putyin-párti – vélekedett, szerinte a kormányoldal folyamatosan egyeztet orosz partnerével, nem a nemzet érdekét, hanem Vlagyimir Putyint szolgálják, és azon van, hogy megtörje az uniós egységet.
Vadai Ágnes arról beszélt: az EU után a NATO-tól is eltávolítja a kormányoldal az országot, holott a lakosság körében a katonai szervezet támogatottsága az unióénál is nagyobb.
Csárdi Antal (LMP) szerint nincs és nem is lehet abban vita, hogy fontos elítélni az orosz agressziót, ám szerinte ez a határozati javaslat egyáltalán nem békéről szól, hanem egy cinikus módon megalkotott csapda, amelynek célja, hogy becsapja a magyar embereket és elfedje az agresszor felelősségét, és legitimálja a kormány oroszpártiságát.
A képviselő történelmi példaként a második világháború előtti időszakot hozta fel, mondván, nem gondolhatjuk, hogy egy engedményt kapó agresszor megáll ezen a ponton és nem kezd újabb hódításba.
Akkor lesz itt hosszú távon béke, ha igazságos béke születik – mondta, ez alatt azt értve, hogy Oroszország kivonul az általa megszállt területekről.
Az orosz-ukrán háború egyéves évfordulójáról szóló határozati javaslatról szóló vita lezárása után elmondott reagálásában Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára azt emelte ki: a kormányzat támogatja a békepárti javaslatot.
Arról is beszélt, hogy Magyarország minden keleti NATO-erősítésben támogatólag vett részt, történelmünkben pedig először elértük, hogy a GDP két százaléka legyen a honvédelmi büdzsé.
Az a háborúpárti, aki nem a mielőbbi tűzszünet és a tárgyalások mellett szólal fel – jelentette ki, és hangsúlyozta: elismerjük Ukrajna önvédelmi jogát, de a szomszédos állam érdekeit nem helyezzük a sajátunk elé.
Kiemelte: a NATO-beli fősodor megegyezik a magyar állásponttal abban, hogy nem szabad a szervezetnek belecsúsznia az ukrajnai konfliktusba.
Hozzátette: meg kell vétózni az energiabiztonságunkat és alapvető gazdasági érdekeinket veszélyeztető szankciókat, meg kell győzni a háborús feleket a tűzszünetről.
Tárgyalások nélkül soha nem lesz béke a szomszédunkban – fogalmazott.
Előterjesztőként Illés Boglárka (Fidesz) azt emelte ki: a kormányoldal a kezdetektől fogva elítéli Oroszország agresszióját, kiáll Ukrajna területi integritása mellett, egyértelműen a béke oldalán van és érvel, és – nem várva másokra – szövetségeseket keres a béke mellett.
A képviselő a javaslat támogatását kérte, mondván, az egyértelműen a béke mellett és egyértelműen a tűzszünet mellett foglal állást.
Svéd NATO-csatlakozás
A Svéd Királyságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről készült bizottsági jelentések vitájában Vadai Ágnes (DK) azt mondta, megdöbbent, hogy a kormány nem akar hozzászólni a témához.
Svédország hadereje, demokratikus elköteleződése hozzájárul ahhoz, hogy a NATO tovább erősödjön – jelentette ki. Hozzátette, az elmúlt nyolc hónapban nem hallottak olyan érdemi feltételekről, amiket a magyar kormány támasztott volna Svédország felé.
Csárdi Antal (LMP) úgy fogalmazott: a valódi kérdés az, hogy kinek az érdekében akadályozza Magyarország a NATO bővítését?
A politikus kijelentette, hogy az ország biztonságát egyértelműen a NATO szavatolja. Magyarország külpolitikai megítélése soha nem látott mélységekben van – bírálta a kormányzatot a politikus.
Harangozó Tamás (MSZP) kiemelte, az ország biztonságának egyik pillére az a védelem, amit a NATO garantál.
Ha nem tetszik valamelyik politikai kritika, amit a svédek mondanak, akkor fogalmazzanak meg hasonló kritikákat velük szemben – kérte a kormánypártokat.
Illés Boglárka (Fidesz) rámutatott, a Svéd Királyság NATO-csatlakozását egyértelműen támogatják, azonban vannak olyan viták, amelyeket még nem sikerült lezárni.
Nem Magyarország lesz az utolsó, nem rajtunk fog múlni, hogy Svédország tud-e a NATO-hoz csatlakozni – fogalmazott.
Miután Oláh Lajos levezető elnök a vitát lezárta, Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára is arról beszélt, hogy támogatják a svéd csatlakozást.
Hangsúlyozta, figyelembe kell venni a kétoldalú viszonyt is, mert az elmúlt években svéd részről nagyon sok negatív, sértő kijelentés hangzott el. Azt várják a svéd kormányzati szereplőktől, hogy megnyugtassák a magyar parlament tagjait – érvelt.
Napirend után
Varju László (DK) Újpest eseményeit bemutató felszólalás-sorozatának újabb elemeként az önkormányzatok és az ott élők együttműködését méltatta.
Frakciótársa, Barkóczi Balázs arról beszélt: a főváros XV. kerülete sem adja át „a kisgömböcként működő Orbán-kormánynak” a szakrendelőit.
Hegedüs Andrea (DK) Miskolc lakosságának kívánságait tolmácsolva a kormányzati ígéretek betartását kérte számon felszólalásában.
Varga Zoltán (DK) szerint másfél év alatt a városvezetés tönkretette Debrecen városi tömegközlekedését, amelynek egyre ritkább járatait mind drágábban lehet igénybe venni.
Varga Ferenc (független) felszólalásában működésképtelennek nevezte a nemzetiségi önkormányzatok rendszerét, majd reformot sürgetett.
Ráczné Földi Judit (DK) az általa Magyarország legbalesetveszélyesebb csomópontjaként említett székesfehérvári déli lehajtó kormányzati fejlesztésének elmaradását kérte számon.
Nagy Csaba (Fidesz) a szigetvári gyógyhely komplex turisztikai fejlesztésének kormányzati többlettámogatásáról beszélt.
Az elnöklő Oláh Lajos jelezte: a parlament kedden reggel kilenc órakor folytatja munkáját.