LMP: Az akkumulátorgyárak kizsákmányolják az országot

Kanász-Nagy Máté (LMP) szerint a Magyarországra települő akkumulátorgyárak kizsákmányolják a természetet, a munkaerőt, a profitot elviszik, de a szennyezést itt hagyják.

Kijelentette: pártja ellenzi, hogy a külföldi tőkeberuházások érdekében leépítik a természetvédelmi, környezetvédelmi intézményrendszert, hogy e cégek ki tudják zsákmányolni a természeti erőforrásokat és a magyar munkaerőt. Szerinte a bérek Magyarországon messze elmaradnak a hasonló külföldi üzemekben dolgozó munkavállalókétól.

Elmondta: tavaly 2600 milliárd forintnyi támogatást adott a kormány ide települő multicégeknek, a forrás 75 százalékát akkumulátorgyáraknak. Ezek a projektek bizonyítják, hogy akkugyarmattá akarják tenni az országot – mondta.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára azt mondta: az elektromosautó-ipar viszonylag új dolog, így érthető az emberek idegenkedése, de Magyarországon egyetlen beruházás sem valósulhat meg, ha nem tartja be a legszigorúbb környezetvédelmi és biztonsági előírásokat. Ezt a kormány elvárja, a hivatalok pedig betartatják – hangsúlyozta.

Kijelentette ugyanakkor: nem tartja helyesnek, hogy egyes politikai csoportok indulatot gerjesztenek és álhíreket terjesztenek. Az LMP szerinte ugyanazt mondja, mint a „Gyurcsány-kórus” többi tagja és szembe megy a magyar érdekekkel.

Úgy fogalmazott: az egész világ akkumulátorgyárakat épít. A kínai CATL Németországban is épített már gyárat, az ottani zöld és szocialista koalíció pedig az egyik legfontosabb beruházásnak nevezte az – hívta fel a figyelmet.

Párbeszéd: Gondolják át a CATL Debrecenbe telepítését!

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője arról beszélt, hogy szerinte a magyar és az európai jogot is sérti a CATL akkumulátorgyár Debrecenbe telepítése, ezért párttársa, Jávor Benedek panaszt is tett Brüsszelben.

A beruházás sérti például a termőföldvédelmi törvényt, az ugyanis kimondja, hogy az átlagosnál jobb minőségű föld nem minősíthető át. Egy európai norma az emberek tájékoztatását írja elő, egy másik a környezeti hatás kellő felmérését – sorolta, hangsúlyozva: egyiket sem sikerül betartani.

Hozzátette, Debrecenben indokolt lenne a vízhasználati engedélyek felülvizsgálata, mégis egy nagy vízigényű gyárat engedélyeznek. Azt kérte a kormánytól: gondolja meg ezt a szerinte súlyosan környezetszennyező, a vízbázisokat veszélyeztető, a jövő generációk életét megnyomorító és hozzáadott értéket nem tartalmazó tervet, és álljon át egy környezetvédő megoldásra.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára kifogásolta, hogy „Jávor Benedek ismét a hazáját mószerolja”.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az unió szinte mindent az elektromos autózásra tett fel, 2035-től csak ilyen autókat lehet forgalomba hozni. Ezért sok ország törekszik arra, hogy ezen új iparágak központjává váljon. A kérdés így az: lesz-e Magyarországon autógyártás a jövőben. Megjegyezte, az iparághoz más most is 160 ezer munkahely kötődik.

Szigorú környezetvédelmi szabályok vannak érvényben, ezek betartása minden beruházónak kötelessége – emelte ki.

Szólt a Párbeszéd azon javaslatairól, amelyek szerinte nem szolgálják az ország érdekét, ilyennek nevezve a fegyverküldést Ukrajnába.

Mi Hazánk: Szegregációra van szükség az oktatásban

Dúró Dóra (Mi Hazánk) egy aszódi, iskolai gyermekbántalmazási ügyről beszélt, amelyben két-három agresszív gyerek rettegésben tartja osztálytársait. Beszámolója szerint a megfélemlített gyermekek sokáig nem merték ezt elmondani, még az a fiatal sem, aki kórházba került egy bántalmazás nyomán.

Amikor az ügy az iskolaigazgató tudomására jutott, nem történt semmi – kifogásolta Dúró Dóra, sorolva azokat, akik az oktatási és a gyermekvédelmi ellátórendszerben tudtak a bántalmazásról. Végül a bántalmazott gyermeket kellett kivenni az iskolából, mert a bántalmazók semmilyen büntetésben nem részesültek – mondta.

Kijelentette, a magyar állam képtelen annak biztosítására, hogy biztonságos, egészséges nevelésben részesüljön egy gyermek. Felháborítónak nevezte, hogy a bántalmazottat éri további hátrány és nem az elkövetőt, „akkor is, ha éppenséggel Lakatosnak hívják, mint ebben az esetben”. Felszólalását a képviselő azzal zárta: „igenis szegregációra van szükség”.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára fontosnak nevezte, hogy minden gyermek biztonságban legyen az iskolában. Ezt számos szabály szolgálja – idézte fel, és szólt az iskolaőrök szerepéről, akik a konfliktusokat kezelni tudják, illetve arról, hogy minden iskolában plakáton hívják fel a figyelmet a gyermekjogi képviselőkre.

A felszólalást a szegregáció melletti indulatos kiállásként értékelte, kijelentette ugyanakkor, hogy a kormány nem olyan megoldást szorgalmaz, mint a Mi Hazánk vagy annak idején az SZDSZ, amely a társadalmi csoportok szembefordításán alapult, hanem minden településen az ott szükséges programot valósítja meg. Szólt a munkahelyteremtés fontosságáról, a Jelenlét és a Biztos Kezek Gyerekház programról.

Kijelentette: amit a képviselő mond, a feszültségkeltésre alkalmas, valódi megoldást azonban a Mi Hazánk még nem kínált.

Jobbik: Az oktatás nemzetstratégiai ügy

Brenner Koloman (Jobbik) arról beszélt, hogy az oktatás kiemelt nemzetstratégiai ügy, ezért fontos leszögezni, hogy a pedagógusok nem elbocsátandó cselédek, hanem felelős értelmiségiek.
A képviselő kifogásolta az oktatásban bevezetendő értékelési rendszert. Ugyan valóban szükség van modernizált szakfelügyeleti rendszerre, de a bevezetendő struktúra igazságtalan, feszültségeket gerjeszt és nem oldja meg azt a kérdést, hogy sok tanár hiányzik az oktatásból – mondta. Hozzátette: azonnali 50 százalékos béremelésre lenne szükség, ez lenne a megoldás a tanárhiányra.

Megjegyezte: az egyetemi autonómiát az alapítványi forma korlátozza.

Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy a képviselő felszólalásával felsorakozott a magyar baloldal mellé. Nem igaz, hogy a kormány veszélyeztetné a magyar egyetemi autonómiát, a felsőoktatás megújítása érdekében teremtettek lehetőséget az alapítványi modell bevezetésére – közölte. Hozzátette: a világ több vezető egyeteme ilyen formában működik.

Elmondta: a nemzetközi mutatók, rangsorok szerint javult az egyetemek teljesítménye, helyzete az elmúlt időben.

Kijelentette: 2022-ben a kondicionalitási eljárásban megfogalmazott feltélteleket teljesítették, a brüsszeli követeléseknek uniós jogalapja nincsen. Az ellenzéknek is abban kellene segíteni, hogy

Magyarország hozzájusson a jogosan járó uniós forrásokhoz – fűzte hozzá.

MSZP: A Fidesz békeversenyt hirdetett

Molnár Zsolt (MSZP) kifejtette: a mostani ülésen háborúról és békéről lesz szó a parlamentben, ez a kérdés aktuális mindenkinek. Az MSZP a Fidesz által meghirdetett “békeversenyben” kemény ellenfél lesz, ugyanis a Fidesz egy olyan versenyt hirdetett, amely arról szól, hogy ki jobban békepárti; ha a Fidesz valós konszenzust szeretne, abban partnerek lennének – mondta.

Úgy látja, a Fidesz által beterjesztetett javaslatban vannak támogatható pontok, például a Kárpátaljára vonatkozó rész. Viszont pártpolitikai kérdések is szerepelnek a szövegben, így az infláció, holott annak nem kizárólagos oka a háború – jelentette ki.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára erre közölte: a magyarok békét szeretnének, de mintha az európai kontinens háborúra készülne. A béke helyett már a fegyverbe az irányadó szólam, ezért fontos, hogy az Országgyűlés határozatban rögzítse az álláspontját – hangsúlyozta. Hozzátette: abból kell kiindulni, hogy a magyarok mit szeretnének, mi az ország érdeke.

Azt mondta: a baloldal már korábban is fegyvert akart küldeni, minden lényeges döntési pontban a háború irányába kanyarodott volna, az egész országot berántaná a háborúba.

Az államtitkár arra kérte a képviselőt, hogy a baloldal vegye figyelembe a tavalyi választás eredményét.

DK: A robotizáció veszélyezteti a munkahelyeket

Oláh Lajos (DK) arról beszélt, a robotizáció, a mesterséges intelligencia aktuális kérdés, a kormány aktív beavatkozására van szükség, hogy ne veszélyeztesse a magyarok munkahelyét. Sok szakmában a robotok teljes egészében kiválthatják az emberi munkát – mutatott rá.

Elmondta: tömeges elbocsátásokra kerülhet sor a közeljövőben az ipari robotok miatt. Az emberekkel kellene stratégiai partnerséget kötni, átképezni, felkészíteni kellene őket, hogy alkalmazkodni tudjanak a változó helyzethez – mondta.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy valóban időszerű a kérdés, folyamatosan figyelemmel kell kísérni a helyzetet. A történelem során ha időben nem készültek fel az ipari technológiák változása, az konfliktusokat okozott – mutatott rá. Hozzátette: most is olyan időt élünk, amikor az ipari struktúrákat, a gazdaságot és a társadalmat alapvetően változtatja meg az ipari fejlődés.

Közölte: a kormány elkészítette a vonatkozó stratégiáját, ebben kidolgozták a célokat. A magyar gazdaság minden nehéz körülmény ellenére fejlődő pályán maradt, a gazdasági mutatók jól alakulnak – emelte ki. Hozzátette: ma egymillióval többen dolgoznak Magyarországon, mint 12 évvel ezelőtt.

KDNP: Elhibázottak a brüsszeli szankciók

Vejkey Imre (KDNP) az elhibázott szankciókról beszélt napirend előtti felszólalásában, hangsúlyozva, a brüsszeli elit annak ellenére gondolkodik kényszeresen újabb korlátozásokon, hogy a szankciócunami hatástalansága egyértelmű, a tizedik csomag pedig már kicsit már ötletszegényre sikeredett.

A képviselő kiemelte, hogy a szankciók nem érték el az orosz gazdaság összeomlását, amiről Brüsszelben beszélnek, az csak vágyálom, de nem a valóság, Putyin háborús gépezete és Oroszország mindezidáig nem gyengült meg, azonban az európai gazdaság romokban van.

Hozzátette: az energiahordozók drágulása miatt Oroszország kevesebb gáz és olaj eladásával is rekordbevételeket ért el, miközben a kialakult ársokk hosszú távon hiperinflációt eredményezett a vásárlóknál. Ami az elmúlt egy évben történt, az messze meghaladja a racionalitást – fogalmazott Vejkey Imre, aki szerint Brüsszel nem egy tagország, hanem az európai emberek érdekével kellene, hogy foglalkozzon.

Amennyiben a háború folytatódik, egyre többen fognak meghalni, a hiperinfláció és a gazdasági összeomlás fenyegetése pedig állandósul – fogalmazott a képviselő, hangsúlyozva, tűzszünetre és béketárgyalásra van szükség a világháborúval fenyegető konfliktus lezárására.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára reagálásában azt emelte ki: Magyarország gazdasági mozgásterét a háború és az arra adott brüsszeli válasz határozza meg. Hozzátette, irányváltásra van szükség, mert gazdasági értelemben Ukrajna után az unió a háború második fő kárvallottja.

Minél hamarabb sikerül irányváltást elérnünk Brüsszelben, annál hamarabb sikerül visszatérnünk a régi kerékvágásba – fogalmazott Dömötör Csaba, hozzátéve, nem azért erősödött Magyarország az elmúlt tizenegynéhány évben, hogy most mások hibái miatt kidobjuk ezeket az eredményeket.

Fidesz: Nemet mondunk a földadóra

A Márki-Zay Péter által a magyar gazdák nyakába akasztani akart földadó bevezetése ellen tiltakozott felszólalásában Győrffy Balázs (Fidesz), aki szerint a korábbi ellenzéki miniszterelnök-jelölt a csúfos leszereplés után most Hódmezővásárhelyen akar nagyot alkotni, figyelmen kívül hagyva a tavalyi aszályt és az egyéb nehézségeket.

Jelezte: a helyi baloldal megszavazta a lépést a jobboldali képviselők ellenében, azaz a baloldal nem adhat mást, csak mi lényege.

A baloldal jellemzően csak kiszipolyozni tudja a gazdákat – fogalmazott, hozzátéve, régi baloldali tradíció a gazdatársadalom megsarcolása, és úgy látszik, hogy ettől nem is nagyon akarnak megválni.

Felidézte: a földadó elleni petíciót mára mintegy 120 ezren írták alá, hogy a földadóval egyszer s mindenkorra leszámoljunk.

Reagálásában Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára határozott és világos választ adott: a kormányzat felelőtlen lépésnek tartja és elutasítja a földadó bevezetését.

Hangsúlyozta: mindent megtesznek annak érdekében, hogy megfelelő minőségű, mennyiségű, biztonságos élelmiszer kerüljön a magyar emberek asztalára, eközben folyamatos az elhibázott szankciók miatt a termelési költségek emelkedése. Kiemelte: mivel a gazdák az újabb költségeket kénytelenek áthárítani, a földadó hatásait végül a fogyasztóknak kellene megfizetni, magyarul: az infláció nőne.

A kormány mindig is hitt a vidéket fenntartó gazdák erejében – jelentette ki az államtitkár, hangsúlyozva, készek a megnyugtató rendezés érdekében jogszabályba foglalni a földadó kivetésének tilalmát. Kocsis Máté: Magyarország békepárti és a jövőben is az kíván maradni Magyarország békepárti és a jövőben is az kíván maradni – jelentette ki Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a kormánypártok által az orosz-ukrán háború egyéves évfordulója kapcsán beterjesztett határozati javaslatot ismertetve kedden az Országgyűlésben.

Kocsis Máté kiemelte: tűzszünetre van szükség és béketárgyalásokra, mert életet menteni csak békével lehet, és a béke felé vezető út nem az, ha fegyvereket és katonákat küldenek ukrán földre.

Ugyanakkor sehol a világon nem látni azt a folyamatot, amely ezt a háborút meg akarná fékezni, ma már belátható távolságon belülre került a világháború lehetősége is – tette hozzá.

Mi magyarok történelmi tapasztalatainkból azt is tudjuk, ebből a háborúból senki nem jöhet ki győztesen, annak  kizárólag vesztesei vannak, ezért szeretnénk, ha a háborúnak minél előbb vége szakadna, mert a szenvedések minden egyes háborús nappal egyre több embert élnek el – fogalmazott, hozzátéve: minél későbbre tolódik a béke, annál nagyobbak lesznek a veszteségek.

Kocsis Máté a békepárti javaslatról elmondta: azzal kifejezik elkötelezettségüket a béke mellett, ismételten elítélik Oroszország katonai agresszióját, és elismerik Ukrajna jogát az önvédelemhez. A kormánypártok álláspontja szerint a Brüsszelben elfogadott gazdasági és energiaszankciók nem csillapították a háborút, ezért ellenzik azokat a brüsszeli terveket, amelyek tovább szélesítenék ezek körét. Felhívják a kormányt, hogy továbbra is minden lehetséges módon folytassa az Ukrajnából menekültek segítését, és rámutatnak arra, hogy a katonai konfliktus súlyosan érinti a kárpátaljai magyar közösséget. Rögzítik, hogy a fegyverszállítások és szankciók helyett mielőbbi béketárgyalásokra van szükség – ismertette.

KKM: Ki kell maradni a konfliktusból

Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára leszögezte: a kormány elítéli Oroszország katonai agresszióját Ukrajna ellen, és kiáll utóbbi ország szuverenitása mellett. Szólt ugyanakkor arról is, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a konfliktusból. „Az emberéletek megmentése a legfontosabb, ezért békére szólítunk fel” – mondta.

Szólt arról is, hogy a halálos fegyverek folytatódó szállítása Ukrajna számára nem segíti elő sem a tűzszünetet, sem a békés rendezést. Arra mutatott rá, hogy az orosz-ukrán háború megváltoztatta a transzatlanti és az európai biztonsági helyzetet, hatása hosszú távú. A NATO és a kollektív védelem előtérbe került, különösen a keleti szárnyon fekvő országok számára fontos a védelem erősítése – mutatott rá.

Szólt a háború gazdasági hatásairól is, az élelmezési bizonytalanságról, az inflációról, de a hatalmas humanitárius válságról is.

Kijelentette: Magyarország támogatta Ukrajna uniós tagjelölti státuszát, de nem tudta támogatni az ottani EU-misszió létrehozását – Magyarország tartózkodott a szavazásnál –, mivel az további eszkalációt okozna – mondta.

Az új ukrán kisebbségi törvénnyel és a magyarellenes diszkriminatív lépésekre emlékezve kiemelte: az uniós tagság felé vezető út hosszú. Utalt a külgazdasági és külügyminiszter szavaira, aki szerint minél több jogot vesznek el a magyar közösségtől, Magyarországnak annál nehezebb lesz meghoznia az Ukrajnát támogató döntéseket.

Hangsúlyozta: támogatták, hogy a Velencei Bizottság készítsen véleményt az ukrajnai kisebbségi törvényről.

Magyarország érdeke, hogy a NATO kimaradjon a konfliktusból. Emlékeztetett: korábban már döntöttek, hogy Ukrajna a NATO tagja lehet, mint fogalmazott, a NATO és Ukrajna kapcsolatok kilátásairól szóló spekulációk a háború alatt elvonhatják a figyelmet Ukrajna támogatásáról.

Leszögezte azt is: a magyar társadalom nem akar háborút, ezért a kormány is a béke érdekében lép fel és a humanitárius segítségnyújtásra helyezi a hangsúlyt. Beszélt a karitatív segítségnyújtásról, a segélyszállítmányokról, a menekülteknek nyújtott támogatásról.

Kiemelte: Magyarország az ukrán gabona világkereskedelmét is segíti.

Fidesz: A magyar képviselők felelősségéről szól a békepárti határozat

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) szintén azt hangsúlyozta, hogy pártja fenntartások nélkül elítéli Oroszország agresszióját és kitartóan támogatja Ukrajnát szavakban és tettekben is.

Szerinte, ha a béke tábora nem győzi le a háborúpárti erőket, könnyen európaivá válhat a konfliktus. „Minket, magyar képviselőket is felelősség terhel, erről szól a békepárti határozat” – mondta.

Kijelentette: a szankciók meggyengítik az európai gazdaságot és nyomorba döntik az európai embereket, így kevésbé tud segíteni az ukránokon. Ennek ellenére az ország a legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre.

Elmondta: szövetségeseiket is arra kérik, hogy a békét segítsék elő. Emellett az ország a kárpátaljai magyarság mellett is kiáll.

A háború tönkretette Ukrajnát, Oroszország a brutális támadásával minden határt átlépett, de a háborúnak vannak előzményei, Oroszország biztonsági igényei, valamint a 2014 óta Ukrajna területén zajló harcok. Ha utóbbi kapcsán a felek betartották volna a minszki megállapodást és lett volna politikai erő a betartatásukra, akkor ma nem lenne háború – mondta.

A szankciókról azt mondta: azok szerinte hatástalanok, nagyobb áldozatokat követel a szankcionálótól. Szerinte a brüsszeli bürokrácia egy párhuzamos valóságban él. Eközben egekben az energiaárak, Oroszország azonban más országoknak is el tudja adni a gázt. Európa eközben a maradék érdekérvényesítési képességét is elveszíti, zavaros ideológiáktól és áljóemberkedésektől vezérelve kockáztat mindent.

Beszámolt arról is, hogy a nyilatkozat kiáll az ország NATO-tagsága mellett, de szólt az ukrajnai kisebbségi jogok biztosításának fontosságáról is.

DK: Csak akkor lesz béke, ha véget ér az orosz agresszió

Arató Gergely (DK) kiemelte: csak akkor lesz béke Ukrajnában, ha véget ér az orosz agresszió.

Közölte: egyetértés van abban, hogy békét szeretnének Ukrajnában, de a tartós és igazságos békének egyetlen alapfeltétele van, az, hogy Oroszország hagyjon fel az agresszióval és vonuljon ki az ukrán területekről. A világ országainak többsége ugyanígy gondolja, csak akkor lesz béke, ha véget ér az orosz agresszió – mondta.

Úgy vélte, a szövetségeseinkre kell támaszkodni, Magyarország biztonságát a NATO- és EU-tagság garantálja. Amikor a kormány gyengíti a szövetségi együttműködést, Magyarország biztonságát veszélyezteti és a nemzeti érdekkel ellentétesen cselekszik – jelentette ki. Hozzátette: a Svédország és Finnország NATO-tagságával kapcsolatos kétségek fenntartása csak az orosz érdekek kiszolgálásáról szól, magyar nemzeti érdek nem kötődik hozzá.

Felvetette: miért szolgálná a kárpátaljai magyarok érdekét, hogy rossz viszonyban legyen Magyarország Ukrajnával?

Arató Gergely kitért rá: a kormány a hozzájárulását adta az uniós szankciókhoz, minden egyes szankciót támogatott, és amit a kormány állít a szankciók hatásáról, nem igaz. Érdekes, hogy a háború csak Magyarországon okoz ilyen nagy inflációt, más országban nem – mondta. Hozzátette: nem szankciós, nem háborús, hanem orbáni infláció van Magyarországon.

Hangsúlyozta: határozat helyett azokkal a veszélyekkel kellene foglalkozni, amelyek valóban fenyegetik a magyarokat, ilyen a drasztikus drágulás.

KDNP: Az Országgyűlés fejezze ki a béke iránti vágyát!

Simicskó István (KDNP) kiemelte: azt szeretnék, ha az Országgyűlés kifejezné a béke iránti vágyát. Kifogásolta, hogy van olyan párt, amely nem vesz részt a vitában, ilyen a Momentum, pedig a magyar társadalmat jelenleg leginkább az foglalkoztatja, hogy mikor lesz béke. Kitért rá: érdekes igazságos békéről beszélni, a történelemben ilyet nem nagyon látni, a béke általában kompromisszummal születik vagy egy totális háborút zár le. A NATO-tagság valóban fontos biztonsági garancia, de az EU nem védelmi vagy katonai szervezet – közölte a DK-s vezérszónok felszólalására utalva.  Elmondta: most a béke mellett kell kiállni, az a fontos, hogy mielőbb legyen tűzszünet, legyenek béketárgyalások és szeretnék, ha a magyar Országgyűlés kifejezné a béke iránti vágyát.

Emlékeztetett: több mint egy éve tart a háború, és vannak, akik most is tesznek azért, hogy elhúzódjon, folytatódjon. Azonban a most tárgyalt határozattal a békéért szeretnének tenni – jelentette ki. Hangsúlyozta: a békéért dolgozni kell, sokat kell tenni érte, és ez a határozat is egy ilyen lépés, amely jelzi, hogy az Országgyűlés kiáll amellett, hogy mielőbb béke legyen Ukrajnában. Úgy vélte, változás kellene az Egyesült Államok külpolitikájában, az országnak ugyanis van olyan súlya, amely arra késztetheti a feleket, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz.

MSZP: A kormányoldal bebizonyíthatja, hogy a nemzet érdekében akar konszenzust teremteni

Molnár Zsolt (MSZP) szerint a dokumentum csak kisebb részben szól a békéről, és ezek a pontok támogathatóak lennének; ugyanakkor szerinte a kormányoldal most is folytatja az ellenzékkel szembeni csapdapolitikáját, amelynek lényege, hogy csak rossz és még rosszabb között lehet választani.

Arról beszélt: a dokumentum igyekszik politikai haszon reményében kettéosztani a társadalmat béke- és háborúpártiakra, a kormányoldalnak adva a jók szerepét. Pártja nevében visszautasította a háborúpártiság vádját, megemlítve, hogy a szociáldemokrácia története a háború elleni küzdelem a béke érdekében.

Ha támogatjuk ezt a nyilatkozatot, akkor legitimáljuk az önök rossz politikáját, azt a hamis politikát, ami az infláció egyetlen okának a háborút nevezi meg – fordult a kormánypártiakhoz Molnár Zsolt, aki szerint ki kellene venni a dokumentumból a nem odaillő pontokat, amelyeknek semmi köze a békéhez. A politikus szerint az ENSZ közgyűlésének nyilatkozatának támogatása mindenki számára egyértelmű kiállást jelentene a béke mellett és eloszlatná a pártpolitikai szándékok gyanúját.

Hozzátette: ha ezt nem teszik meg, akkor nem a nemzeti konszenzus és a béke melletti kiállás, hanem a szekértábor-politizálás a cél.

Jobbik: Vatikáni felfogású igazságos béke kell

Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője azt hangsúlyozta, pártja a vatikáni felfogású igazságos békét támogatja és a többséghez hasonlóan egyetért abban, hogy elsődleges a béke megteremtése, éppen ezért állnak értetlenül az orosz agresszió előtt.

Igazságos és tartós béke nincs anélkül, hogy a megszálló orosz csapatok ne vonulnának vissza az ő területükre – fogalmazott Lukács László György. A kormányoldalhoz címezve szavait hozzátette, amit önök javasolnak, az nem más, mint Putyin békéje, márpedig nem az orosz elnök diktátuma, hanem a NATO és az Európai Unió fogja megvédeni Magyarországot. Szavai szerint ki is kell mondani, hogy ruszkik haza. A frakcióvezető arról beszélt: a kormányoldal azon dolgozik, hogy szakítson az európai közösséggel, ki akarja vezetni az országot az unióból, hogy aztán korlátlanul uralkodhassanak az oroszok segítségével. Felvetette: a politikai nyilatkozat része lehetne, hogyan tárgyalják újra a szerinte ötszörös árat rejtő gázszerződést Oroszországgal.

Mi Hazánk: Béke és azonnali tűzszünet kell!

Toroczkai László, a Mi Hazánk vezérszónoka azt mondta: Ukrajnában nagyhatalmi háború zajlik, ütközik egymással az amerikai és az orosz érdek. A háború elszenvedői az Ukrajnában élő népek, az ukránok, az oroszok és a kárpátaljai magyarok. Számunkra ők a legfontosabbak – jegyezte meg.

Úgy látta, akár a balliberális oldal, akár a Fidesz kőkeményen függ egyik vagy másik nagyhatalomtól. A kormánypártok hosszú évek óta üzletelnek az oroszokkal, ezek között vannak olyanok, amelyeket lehet támogatni, például Paks2-t – mondta. Ugyanakkor azzal nem tudnak egyetérteni, hogy a gázszerződéseket titkosítják. Emellett a kormánypártok rendszeresen hűségesküt tesznek az atlantisták előtt – jegyezte meg. Kitért arra:  Orbán Viktor miniszterelnök minden  alkalommal megszavazza a brüsszeli szankciókat, amelyeket egyébként jogosan lehet kritizálni.

Azzal egyetértett, hogy ne csak ne szállítson fegyvereket Magyarország, hanem az országon keresztül se szállítsanak fegyvereket. Az osztrák semlegesség lehet a példa – mondta.

Választ várt egyúttal a kormánytól a szlovák védelmi miniszter nyilatkozatáról, miszerint az ukrán katonák kiképzése Magyarországon zajlik. Ha ez igaz, az óriási botrány – fogalmazott.

A balliberális pártokról azt mondta, a dollárokat úgy kapták, mint kitartottak a gazdáiktól és nyugodt szívvel lehet őket az amerikai atlantista szerveződések ügynökeinek tekinteni.

Békét, azonnali tűzszünetet szorgalmazott és sürgette a kárpátaljai magyarság melletti határozottabb kiállást, mert mire vége lesz a háborúnak, egy sem marad.

KDNP: Magyarország továbbra is a béke pártján áll

Hollik István (KDNP) jelezte: az ukrajnai háború nemcsak sok százezer ember életébe került, de Európának is hihetetlen gazdasági károkat okozott, csak Magyarországnak négyezer milliárd forintos kárt. Az elmúlt egy évben pedig nem közelebb kerültünk a háború végéhez, hanem eltávolodtunk attól – tette hozzá.

Úgy fogalmazott: Európa és a nyugati világ nem a békéről, hanem a háborúról gondolkodik, a békepárti határozatnak pedig az a célja, hogy világossá tegye Magyarország pozícióját.

A javaslat deklarálja, hogy Magyarország továbbra is a béke pártján áll, ismételten elítéli Oroszország katonai agresszióját, és elismeri Ukrajna jogát az önvédelemhez. Megjegyezte: a határozatban szerepel az is, hogy Magyarország a NATO és az EU elkötelezett tagja.

A kormánypárti politikus szerint a baloldal feltétel nélkül ki akarja szolgálni a háborúpárti nyugati politikát, ezért azt mondják, hogy a szankciók kiválóan működnek.

Aki ma a háború pártján áll, további szankciókat és fegyverszállításokat támogat, az kockáztatja a harmadik világháború kitörését, és teljesen szembemegy a magyar nemzeti érdekkel – jelentette ki.

Jobbik: Az orosz támadás nem csak Ukrajna ellen szól

Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője arról beszélt: az ukránok egy éve hősiesen védik hazájukat a megszálló orosz csapatok ellen. Ezernyi barikád jelzi, hogy hiába az agresszor könyörtelen, a polgári lakosságot sem kímélő támadásai, ők a végsőkig harcolnak a hódítók ellen.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz támadás nemcsak Ukrajna ellen szól, hanem mindenki ellen, aki az EU, valamint a NATO tagja; azt üzeni: nem vagytok többé biztonságban.

Mindenki békét szeretne, de nem minden béke valódi béke – emelte ki. Fontosnak nevezte az Országgyűlés kiállását, de még fontosabbnak, hogy a magyarok a szabadság, Európa és a szabadság békéje mellett állnak, mert mindannyian Szent István, 1848 és 1956 örökösei.

Úgy fogalmazott: a tárgyalt békepárti javaslat nem a magyarok érdeke, „az orosz megszállók és áruló csatlósainak gyalázatos békéje”, amelyet egy európai polgár és egy magyar hazafi sohasem támogathat.

Fidesz: Vajon a magyarság végóráit látni Kárpátalján?

Pánczél Károly (Fidesz) a kárpátaljai magyarság érdekében szólalt fel, akik a legnehezebb körülmények között is megmaradtak magyarnak évszázadokon át. A kárpátaljai magyarok éltek a Magyar Királyságban, az Osztrák-Magyar Monarchiában, Csehszlovákiában, a Szovjetunióban, most pedig Ukrajnában. Túlélték a véres 20. századot.

Ma az a kérdés a háború sújtotta Ukrajnában, hogy vajon a magyarság végóráit látni Kárpátalján, vagy egy mielőbbi fegyverszünet és béke után is marad egy erős magyar mag, hasonlóképpen a délszláv háború által sújtott Délvidéken, ahol parlamenti képviselete van a magyarságnak. Ilyen jövőben bízik Kárpátalján is – emelte ki a kormánypárti politikus.

Jelezte: Magyarország nem kíván nagyhatalmi érdekek mentén háborúba sodródni, abból ki kell maradni.

Mi Hazánk: Oroszország és az Egyesült Államok vív háborút

Apáti István (Mi Hazánk) úgy fogalmazott, formálisan egy orosz-ukrán háború zajlik, de valójában az ukrán területen Oroszország és az Egyesült Államok vív háborút.

A háború kitöréséért és az idáig fajuló helyzetért mindkét országot felelősség terheli – tette hozzá. Szerinte naivitás lenne azt gondolni, hogy Oroszország ki fog vonulni azokról a területekről, amelyeket elképesztő anyagi és emberi áldozatok árán szerzett.

Maradjunk ki a háborúból, adjunk meg minden humanitárius segítséget az Ukrajnából érkezőknek, és álljunk ki a kárpátaljai magyarok mellett – összegezte véleményét.

Fidesz: A fegyverek szállítása nem jelent megoldást

Illés Boglárka (Fidesz) leszögezte, hogy elítélik Oroszország agresszióját, elismerik Ukrajna önvédelemhez való jogát, és támogatják területi integritását, egyúttal elkötelezettek a béke mellett. A képviselő kijelentette, hogy a fegyverek szállítása nem jelent megoldást.

Brüsszelben olyan politikusok ülnek, akik tíz sikertelen szankciós csomag után sem akarják belátni, hogy a szankciós politika és a fegyverek szállítása nem jelent megoldást – érvelt.

Európában a magyaron kívül más kormánynak nem volt elég bátorsága ahhoz, hogy feltegye az embereknek a kérdést, hogy a szankciók vajon működnek-e – mondta Illés Boglárka, hozzátéve: a magyar emberek az elmúlt évben először az országgyűlési választás során, majd a nemzeti konzultáció alkalmával egyértelmű üzenet küldtek.

KDNP: Aki a határozatot támogatja, az békepárti, aki nem, az háborúpárti

Nacsa Lőrinc (KDNP) felhívta a figyelmet, hogy több, mint egy éve tart a szörnyű, katasztrofális háború. Aki ezt a békepárti határozatot támogatja, az békepárti, aki elutasítja, az háborúpárti – jelentette ki. Kiemelte, a konfliktus kapcsán Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója zajlik a kormány hathatós segítségével és kormányzati pénzügyi támogatással.

Fidesz: A határozati javaslat a békepártiságról szól

Balla Mihály (Fidesz) azt mondta, hogy a határozati javaslat a békepártiságról szól. „Magyarországnak a béke pártján kell állnia és nem kell közvetlenül részt vennie ebben a háborús konfliktusban” – fogalmazott.

Tartalmazza azt is a békepárti javaslat, hogy a háború kirobbanása óta Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre – hívta fel a figyelmet, majd képviselőtársaival megosztott egy személyes történetet az első időszak segítségnyújtásáról.

Nagyon büszke arra, hogy a saját körzetében lévő 84 településen természetes reakció volt az adománygyűjtés és az adományok koordinációja, majd eljuttatása a határra. A települések összefogtak és tettek azért, hogy az adományok eljussanak az érintettekhez – hangoztatta.

Képviselőtársa, Tilki Attila egyetértett azzal, hogy a DK-tól elfogadhatatlan a kárpáaljaiakat érintő mondat, az ellenzéki párt mindig is csaló ukrán szavazókat látott bennük. Felidézte azt is, hogy az állampolgársági törvénynél nemmel szavaztak, és ha kormányon lennének, elvennék tőlük a szavazati jogot is.

Kitért arra is, a határozati javaslattal azt szeretnék kifejezni, hogy minden perc késlekedés emberéleteket jelenthet, és a magyar nemzet érdeke „a béke, a béke, a béke”.

Mi Hazánk: Európa számításai ebben a háborúban nem jöttek be

Apáti István (Mi Hazánk) azt firtatta, képeznek-e ki ukrán katonákat Magyarországon. Honnan veszi a szlovák védelmi miniszter ezt? – kérdezte. Elképesztő üzletnek nevezte az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányokat.

Azokra a területekre, amelyeket nem foglalnak el az oroszok, az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei teszik rá a kezüket gazdaságilag – vélekedett, hozzátéve: Ukrajna sorsát ötven évre elrendezték.

Csúsztatásnak nevezte azt, hogy a háború az oka az inflációnak. Emlékeztetett arra, hogy már a háború előtt életbe léptek az árstopok. Az elhibázott gazdaságpolitika a magas infláció oka – mondta.

Frakciótársa, Dúró Dóra (Mi Hazánk) azt mondta, Európa számításai ebben a háborúban nem jöttek be, az orosz gazdaság nem roppant meg, Oroszország akár évekig képes lesz finanszírozni a háborút. Tévútnak nevezte a szankciókat, azt sürgette, hogy Európa alakítson ki saját, autonóm álláspontot, amely nem rendeli alá az európai érdekeket az Egyesült Államoknak.

Szólt arról is, hogy a finn és a svéd NATO-csatlakozás a biztonsági kockázat növelését jelenti. Elmondta, az ukrán államnak el kell ismernie a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogait és minden magyarellenes intézkedést meg kell szüntetni.

Államtitkár: Ki kell maradni a háborúból

Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára több pontban sorolta fel, mi a magyar érdek. Elsőként azt mondta, ki kell maradni a háborúból, meg kell őrizni a békét mindenáron, meg kell akadályozni azt, hogy a NATO és az EU belecsússzon a konfliktusba.

Minimalizálni kell az elhibázott szankciók hatásait, meg kell győzni a feleket a tűzszünet és a béketárgyalások szükségességéről, támogatást és oltalmat kell nyújtani a kárpátaljai magyarságnak, valamint meg kell vétózni az energiaellátást veszélyeztető újabb szankciós javaslatokat – sorolta.

Közölte, a kormánynak kezdettől fogva elvi kifogásai vannak a szankciókkal kapcsolatban, mert azok nem változtatnak az egyes szereplők politikáján. A szankciós csomagok megszavazását azzal indokolta, hogy Magyarország az unió egysége érdekében kompromisszumra törekedett, de olyan javaslatot egyik alkalommal sem fogadott el, amely sértette volna a magyar érdeket.

Az ENSZ-határozatával kapcsolatban arra mutatott rá, hogy azt nem lehet összehasonlítani egy nemzeti parlamenti határozatával, amely tisztán a magyar érdekre figyel.

Kitért arra is, hogy Magyarország legnagyobb humanitárius akciója keretében segíti a bajbajutottakat Ukrajnában és azon kívül, ennek keretében segített az ország sebesült ukrán katonák kórházi ellátásában és vett részt ukrán katonai egészségügyi szakemberek képzésében is. Az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.

Zárszó

Az egyik előterjesztő, Nacsa Lőrinc (KDNP) zárszavában azt mondta: Magyarország már augusztusban felajánlotta, hogy kész sebesült ukrán katonákat ápolni és egészségügyi célból kiképezni ukrán katonákat. Semmi olyat nem teszünk, ami a háború folytatásában segítene a feleknek – közölte.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban hangsúlyozta, egyetlen megoldás van, a tűzszünet és a béketárgyalás. Ennek a háborúnak nem lesznek nyertesei – jegyezte meg, különösen fontosnak nevezve azt is, hogy Magyarország kiálljon a kárpátaljai magyarok mellett.

Jelezte, a nyilatkozatban magyar álláspontból nézik az energetikai szankciókat. Háború plusz szankció egyenlő infláció – fogalmazott. Emlékeztetett arra, hogy az elhibázott szankciók tavaly négyezer milliárd forintot vettek ki a magyarok zsebéből, ezt az összeget fejlesztésekre is lehetett volna fordítani. Hozzátette: felül kellene vizsgálni az energetikai szankciókat.

Budapesten lesz a Világélelmezési Program globális üzleti szolgáltató központja

Sztáray Péter, a külügyi tárca államtitkára közölte: a Világélelmezési Program (WFP) globális üzleti szolgáltató központ létrehozásával kapcsolatos elképzelése összhangban áll a magyar kormány azon szándékával, hogy Magyarország a nemzetközi szervezeteknek, különösen az ENSZ és szakosított intézményeinek egyfajta befogadó központjává váljon.

Hangsúlyozta: a magyar kormány és a WFP közötti megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat új munkahelyeket teremt Magyarországon. Ismertette: a Világélelmezési Program a világ legnagyobb multilaterális élelmiszersegély-szervezete, amelyet az ENSZ és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete hozott létre 1961-ben római székhellyel.

A javaslat indoklása szerint a WFP 2022 októberében tájékoztatta a magyar kormányt, hogy Budapesten szeretné létrehozni a Global Payments Solution elnevezésű, pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szervezeti egységet, amely 2023 végétől 81 főt foglalkoztatna Magyarországon.

Zsigmond Barna Pál(Fidesz) hangsúlyozta: a WFP céljai alapvetően megegyeznek a magyar külpolitika célkitűzéseivel, hogy a menekültek számára a lakóhelyükhöz közel vagy a szomszédos országokban kell biztosítani ellátást annak érdekében, hogy mielőbb visszatérhessenek az otthonukba.

Kitért arra is: a WFP a tervek szerint 81 főt – legalább 85 százalékban helyi alkalmazottat – foglalkoztatna Magyarországon. Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a világélelmezés mellett a hazai élelmiszerbiztonság fontosságát is hangsúlyozta.

Nacsa Lőrinc (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a világot egyszerre sújtja az éhínség és az élelmiszerpazarlás problémája. Elmondta: a WFP 2021-ben 128 millió emberen segített 88 országban, 2022-ben pedig mintegy 152 millió embernek nyújtott támogatást, hozzájárulva a tömeges migráció csökkentéséhez.

Kiemelte, a WFP az egyes funkciók idetelepítését több fázisban képzeli el: első lépésként a világszervezet a pénzügyi funkciókat telepítené Budapestre, de középtávon megfontolná a központ további tevékenységi körökkel való bővítését is.

Digitalizálják a vagyonnyilatkozatokat

Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos szabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját a parlament. Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára felszólalásában arról beszélt, hogy egy több hónapon át tartó nehéz, ugyanakkor konstruktív és előremutató egyeztetés zajlott a kormány és az Európai Bizottság között.

A kormány továbbra is elkötelezett az intézkedések végrehajtása mellett, a bizottsággal közösen lefektetett menetrend szerint – jelentette ki.

A törvényjavaslat a digitalizáció vívmányait alapul véve, az Európai Bizottsággal kialakított kompromisszumos megoldásokat ültetné át a magyar jogrendszerbe – mondta a politikus. Ennek eredményeként rögzítené a vagyonnyilatkozatok kereshető módon történő hozzáférésének részletszabályait – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy az országgyűlési képviselők a jövőben elektronikus úton is benyújthatják a vagyonnyilatkozataikat, amelyet a nyilatkozat kezelője digitalizál. Az indítvány rögzítené a vagyonnyilatkozatok kereshető módon való hozzáférésére vonatkozó pontos határidőket – emelte ki. Ezek a szabályok az országgyűlési képviselőkre illetve a politikai felsővezetőkre vonatkoznak – tette hozzá.

A papíralapon benyújtott nyilatkozatokat azok kezelője digitalizálja – emelte ki az államtitkár. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a vagyonnyilatkozatokban a külföldi vagyoni érdekeltséget is fel kell tüntetni.

Fidesz: Brüsszel politikai eszközként használja az eljárást

Illés Boglárka (Fidesz) hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság kérésének megfelelően megállapítják a vagyonnyilatkozatok kereshető módon történő hozzáférésének részletszabályait.

A vezérszónok azt mondta, hogy már a sokadik törvényjavaslatot tárgyalják, amit a kormány a bizottsággal együttműködve, a testület kéréseinek eleget téve alakított ki. Azért, hogy a magyar emberek megkapják a nekik jogosan járó forrásokat – tette hozzá.

A politikus azt mondta, hogy Brüsszel politikai eszközként használja az eljárást, halmozza a kifogásokat, valamint újabb és újabb követelések elé állítja Magyarországot.

DK: Ennek a törvényjavaslatnak a szándéka sem őszinte

Sebián-Petrovszki László (DK) bírálatként közölte, hogy a Fidesz megpróbált tartósan átalakítani egy korábban sem tökéletes, de mégis csak működő vagyonnyilatkozati rendszert.

Ennek a törvényjavaslatnak a szándéka sem őszinte – jelentette ki a képviselő. Arra is kitért, hogy a tárgyalt indítványt néhány nappal korábban nyújtották be, miközben az unió már jelezte, hogy néhány extrém esetet kivéve nem helyes az „SOS-törvénykezés”.

A digitalizálás és kereshetővé tevés remek ötlet, de a DK már évekkel ezelőtt elmondta, hogy ezt kell tenni – emelte ki. Sebián-Petrovszki László problémásnak nevezte, hogy a paragrafusok nagy része kivételeket tartalmaz. Azt a lépést sem teszik meg, hogy a családtagok nyilatkozatát bármilyen módon nyilvánosságra hozzák – mutatott rá.

A vagyonnyilatkozatok digitalizációjáról szóló napirend KDNP-s vezérszónoka, Hargitai János hangsúlyozta: a magyar vagyonnyilatkozati rendszer az EU tagállamai közül az egyik legátfogóbb, ezt a szakértők is megerősítették.

Jelezte: a magyar parlamenti képviselők megválasztásukkor, majd minden év elején és a ciklus végeztével is tesznek vagyonnyilatkozatot, ezzel szemben az európai parlamenti képviselők csak a ciklusuk elején és végén tesznek vagyonnyilatkozatot.

Az elmúlt évben 2022 elején, majd a ciklus zárásakor, az új parlament megalakulásakor, aztán amikor tettek egy rövid kísérletet arra, hogy átvegyék az Európai Parlament gyakorlatát, augusztus 5-éig újra, valamint 2023 elején újra vagyonnyilatkozatot kellett tenni.

Sehol máshol nem kellett ennyiszer, erre olyan helyről kap kritikát Magyarország, ahol semmi ilyen nem történik – emelte ki, hozzátéve, hogy tartalmilag is gazdagabb a magyar vagyonnyilatkozat-tételi rendszer, mint az unióban.

Apáti István, a Mi Hazánk vezérszónoka szerint a legerősebb vagyonnyilatkozattételi rendszereknek – és ide sorolta a magyart is – sincs erős védelmi funkciója sem az átláthatóság, sem a nyilvánosság szempontjából. Hiszen a legtöbb abban szereplő adat „becsületkassza vagy tisztesség alapú”.

Példaként említette, hogy törvénysértés nélkül nehéz ellenőrizni, hogy az adott képviselők bankszámláján milyen összeg szerepel, és a legkevésbé vizsgálható a készpénzvagyon mértéke.

Álvitának nevezte a napirendet, mert a magyar szigorú, részletes, sok adatot tartalmazó vagyonnyilatkozati rendszer is gyenge. Ennél komolyabb eszközöket tart szükségesnek ahhoz, hogy „tilosba tévedt képviselőtársaink gaztetteire fény derüljön”.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára zárszavában az Európai Bizottsággal folytatott konstruktív párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Megjegyezte: a módosítás a vagyonnyilatkozatok tartalmát nem változtatja, hanem a digitalizációt, a kereshetőséget szolgálja.

Panaszbejelentés

Előterjesztő: A javaslat nem változtat érdemben a panasz- és közérdekű bejelentés rendszerén

Répássy Róbert a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényjavaslatról elmondta, a javaslat alapja egyrészt az alaptörvényben garantált petíciós jog, másrészt az Európai Parlament és az Európai Tanács irányelve, amely az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szól.

A javaslat előkészítése során a jogalkotók kiindulópontja az volt, hogy a panaszok és közérdekű bejelentések kezeléséhez kialakított és jelenleg is működő mechanizmusok, eljárások továbbra is alkalmazhatóak legyenek. Ennek megfelelően a javaslat a petíciós jog szerinti panasz- és közérdekű bejelentés rendszerén érdemben nem változtat.

A törvényjavaslatban az érdemi újdonságot a jogharmonizációs kötelezettségnek megfelelő rendelkezések alkotják. Kiemelte az úgynevezett belső visszaélés-bejelentési rendszer szabályozását.

A harmonizálandó irányelv szerint Magyarországnak a 250 főnél több munkavállalót alkalmazó, a magánszférában működő foglalkoztatókat arra kell köteleznie, hogy hozzanak létre egy kommunikációs csatornát, ahol a foglalkoztatottak a tapasztalt jogsértéseket bejelenthetik.

Az uniós jogharmonizáció alapján a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetését nemcsak a magánszektorban, hanem a közszférában is kötelezően elő kell írni.

Ugyanakkor a tagállamok e kötelezettség alól mentesíthetik a 10 ezer főnél kevesebb lakosú önkormányzatokat, illetve az ötvennél kevesebb munkavállalót foglalkoztató önkormányzati szerveket, illetve állami szervek vagy helyi önkormányzatok tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezeteket.

A szabályozás másik lényeges pontja az úgynevezett elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer. Az irányelv alapján a tagállamoknak ki kell jelölni egy olyan állami szervet, amely külső bejelentési csatornaként a jogsértésekre vonatkozó információ fogadására alkalmas.

A törvényjavaslat legbonyolultabb része a bejelentők védelmére vonatkozó szabályozás. A védelem több elemét részletezi az irányelv, ilyen különösen a megtorlás tilalma, vagyis hogy a bejelentés megtétele miatt nem érheti hátrány a bejelentőt. A védelem részét képezi továbbá a bejelentő költségmentessége a hatósági és bírósági eljárásokban – tette hozzá Répássy Róbert.

Vezérszónoki felszólalások

Fidesz: A javaslat célja a jogharmonizáció

Demeter Zoltán, a Fidesz vezérszónoka jelezte, a törvényjavaslat megalkotásának elsődleges célja az uniós jogharmonizáció, az, hogy az uniós irányelv rendelkezéseinek megfelelő magyar törvényi szabályokat megállapítsa.

A szabályozási koncepció kiindulópontja az volt, hogy Magyarország a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény jogintézményeinek a fenntartásával biztosítsa az irányelvnek való megfelelést, továbbá a legszükségesebb esetekben hozzon létre új jogintézményeket.

Ennek megfelelően a javaslat első fejezete a hatályos panasztörvény újrakodifikálásával rendezi a panasz és közérdekű bejelentés benyújtásának szabályait. A javaslat második fejezete az irányelv rendelkezéseinek való megfelelést szolgálja. A javaslat harmadik fejezete a benyújtható bejelentések körét szabályozza. A javaslat negyedik fejezete a bejelentő védelmére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

DK: A Fidesz aljas politikai trükköt alkalmaz

Sebián-Petrovszki László, a DK vezérszónoka a Fidesz „legaljasabb politikai trükkjének” nevezte, hogy a javaslat szerint bejelentést lehetne tenni a magyar életmód védelme érdekében. Szerinte ez „szimpla fideszes aljasság”, ami hangulatkeltést szolgál.

Úgy vélte: a javaslat abba a sorba illeszkedik, amelynek részeként a kormányoldal az alkotmányban rögzítette, hogy „az anya nő és az apa férfi”, majd egy törvénymódosítással „transzneműek ezreinek életét” tette tönkre, ezt követte a valójában gender- és LMBTQ-közösség elleni hangulatkeltésről szóló családvédelmi törvény és az érvénytelen népszavazás.

„Fából vaskarikának” nevezte, hogy a javaslat az ombudsmanhoz telepítené azokat az ügyeket, amelyeket az illetékes hatóság nem vagy nem megfelelően kezel. Ezek az ügyek az ombudsmani hivatalban „fognak meghalni” – folytatta, mondván, hogy a szervezet évek óta a „fideszes gépezet kiszolgálójává vált”.

A KDNP támogatja a törvényjavaslatot

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka elmondta: a javaslat egyrészt uniós irányelvnek való megfelelést szolgál, valamint a gyakorlati tapasztalatok alapján rendezi a panaszokat érintő szabályozást.

Emellett – folytatta – az előterjesztés harmadik fejezete rendelkezik az Alaptörvényben foglalt alapvető értékek és jogok magasabb védelmi szintjének elérése érdekében, valamint a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel benyújtható bejelentésekről.

Kifejtette: a javaslat szerint bárki bejelentést tehet az ellen, aki kétségbe vonja, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők, az ellen, aki tagadja a nácik vagy a kommunisták bűneit, illetve akadályozza nemzeti jelképeink tiszteletét és használatát.

Az ellen is bejelentést lehetne tenni, aki kétségbe vonja a házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepét, vagy a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelmét és a születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogot – mondta.

Jobbik: Álszent a javaslat

Dudás Róbert, a Jobbik vezérszónoka azt firtatta: mit takar a javaslatban foglalt „magyar életmód” megnevezés. Szerinte a magyar társadalom sokféle, számtalan eltérő élethelyzetű emberrel, így nem lehet mindenkit „egy kalap alá venni”. Úgy vélte: a kormánypártok folyamatosan ellenségképet keresnek, és ez a javaslat is a széthúzás, az uszítás és a gyűlölet alapjait teremtheti meg.

Arra is felhívta a figyelmet: van már törvényi védelme a nemzetiségiek jogainak, büntetik a közösség elleni erőszakot, a nemzeti jelkép megsértését és a náci, illetve kommunista bűnök tagadását is.

A gyermekek védelmével kapcsolatban a javaslatot álszentnek nevezte, mert szerinte a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelmét éppen a kormánypártok veszélyeztetik azzal, amikor nem becsülik meg a pedagógusokat és az orvosokat.

Mi Hazánk: A magyar életmód védelmét az oktatás és az egészségügy javítása szolgálná

Apáti István, a Mi Hazánk vezérszónoka zavarosnak minősítette a javaslatot, és úgy vélte: az előterjesztésben megcélzott, védeni kívánt tárgyköröket egyéb jogszabályok, így például a büntetőjog is védi. Hangsúlyozta: ha a kormánynak valóban fontos a magyar életmód védelme, akkor ezt az oktatás és az egészségügy minőségének jelentős növelésével lehetne elérni.

Az iskolai erőszak visszaszorítása, a normális, minőségi oktatás, a kiváló egészségügyi ellátás, az érdemi béremelések, a közbiztonság növelése valóban javítana a magyar életminőségen – tette hozzá. Úgy vélte: a munkahelyeken belüli belső feszültségeket is fokozhatja, ha bevezetik a bejelentésre vonatkozó új szabályokat.

Szószóló: A nemzetiségi bizottság támogatja a javaslatot

Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló elmondta, hogy a nemzetiségi bizottság támogatja a törvényjavaslatot, amely figyelmet szentel a nemzetiségi jogi panaszok és közérdekű bejelentések vizsgálatának. Megjegyezte ugyanakkor, a nemzetiségi jogok érvényesülésének keretszabályozása korábban is létezett.

Üdvözölte a gazdasági és közszférában megfogalmazódó panaszokkal kapcsolatos garanciákat, és azt mondta, bízik benne, hogy azok biztosítják majd a panaszosok személyi adatainak védelmét.

Kitért arra, hogy számos szomorú esetről tudnak a nemzetiségi jogok megsértésével kapcsolatban, és reméli, hogy ez a törvényjavaslat is visszatartó erővel fog hatni. Rámutatott arra, hogy a javaslat nem igazán jelent megoldást az online médiában gyakran megjelenő, vállalhatatlan, nemzetiségek elleni kirohanások ellen.

Panaszok

Párbeszéd: „Csurkista megfogalmazásokat” idéz a javaslat

Tordai Bence (Párbeszéd) arról beszélt, hogy a törvényjavaslat egy olyan uniós irányelven alapul, amelyet a párbeszédes Jávor Benedek európai parlamenti képviselőként dolgozott ki. Elmondta azt is, hogy a magyar kormánynak 2021 decemberéig lett volna kötelessége az irányelvet a magyar jogba átültetni.

Szerinte a Fidesz-kormány a legkevésbé sem érdekelt abban, hogy megvédjék a közpénzek ellopásáról szóló közérdekű bejelentéseket. Hiányolta, hogy a javaslatban nem szerepel a névtelen bejelentésekre vonatkozó szabályozás.

Közölte, az előterjesztés nagyon kevés problémát orvosol és számos újat okoz. A legnagyobb gondnak azt a „fideszes szabadalmat” nevezte, amely a harmadik fejezetben szerepel és „csurkista megfogalmazásokat” idéz, a magyar életmód védelmét.

Véleménye szerint ezt a rendelkezést majd az LMBTQ-emberek elleni támadásra használják. „Ez a maguk szánalmas, bigott, homofób propagandájának a része” – hangoztatta, majd azt javasolta a kormánypártoknak, hagyják abba az álszent papolást és az ilyen jellegű törvényjavaslatok benyújtását.

Zárszó

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára zárszavát azzal kezdte, hogy most már lehet tudni, hogy minden, ami rossz az irányelvben, azt Jávor Benedeknek lehet köszönni. Az EU megbünteti Magyarországot, ha nem ülteti át az irányelvet – tette hozzá.

Elmondta, a törvényjavaslat szinte kizárólag az irányelvet ülteti át a magyar jogba, és ahol lehet – és a magyar gazdaság érdekei úgy diktálják – felesleges terheket nem ró azokra a szervezetekre, amelyeknek végre kell hajtania. Rögzítette, az előterjesztésnek semmilyen homofób, rasszista éle nincs.

Magyar-csehszlovák vasúti egyezmény megszüntetése

Előterjesztő: 1986-os szabályozást szüntet meg a javaslat Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára ismertette: a javaslat célja az 1986-ban megkötött magyar-csehszlovák vasúti forgalomszabályozásról szóló egyezmény megszüntetése.

Megjegyezte, felmerült egy új, korszerű egyezmény megalkotása, amelyről hosszabb ideje zajlottak kétoldalú tárgyalások. Időközben azonban az Európai Bizottság javasolta hatályon kívül helyezni az egyes EU-tagállamok közötti régi, kétoldalú vasúti határforgalmi megállapodásokat új egyezmény megkötése nélkül.

A továbbiakban a szomszédos államok, a pályahálózat működtetői, valamint vasúti társaságok egyaránt szabadabban, rugalmasabban tudnak megállapodni egymással a határátmenetben történő szállítás feltételeiről.

Vezérszónoki felszólalás

KDNP: Elavult egyezmény megszüntetését szolgálja a javaslat

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka kiemelte, a megszüntetendő 1986-os egyezmény Magyarország és Szlovákia – mint Csehszlovákia jogutódja – közötti vasúti határforgalmat már teljességgel elavultan szabályozta. Új egyezmény megkötésére pedig nincs szükség, mert az uniós jog egyértelműen rendezi a vasúti határforgalmi egyezmények által szabályozott kérdéseket.

Ezért a KDNP parlamenti frakciója támogatja a magyar-csehszlovák vasúti forgalom szabályozásáról szóló egyezmény közös megegyezéssel történő megszüntetését.

Napirend után

Napirend utáni felszólalásában Z. Kárpát Dániel a Jobbik padsoraiból azt kifogásolta, hogy a gyermekápolási cikkek áfája Magyarországon a legmagasabb az unióban.

Frakciótársa, Dudás Róbert a postai dolgozók bérrendezését sürgette. Az elnöklő Jakab István az ülésnapot bezárta. A Ház szerda reggel 9-kor folytatja munkáját.