Előterjesztő: nemzeti örökségünket ünnepelhetjük a magyar kultúra napján
Hoppál Péter (Fidesz), a határozati javaslat előterjesztője kifejtette: a Himnusz a világon egyedülálló módon képviseli a magyar néplelket. Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a kéziratát, de országgyűlési határozat vagy bármilyen törvényi aktus a mai napig nem foglalkozott ezzel a nappal, nem iktatták be a nemzeti emléknapok sorába – közölte.
Elmondta: jövőre lesz a Himnusz befejezésének 200. évfordulója, ezzel a javaslattal akkorra rendezhetik a jogi státusát ennek a napnak, így méltó módon emlékezhetünk majd meg az identitásunkat meghatározó műről.
Hangsúlyozta: ezzel a javaslattal megerősítik azt a meggyőződést, hogy a magyar kultúra napján élettel teli, erős, megtartó és egyetemes nemzeti örökségünket ünnepelhetjük.
A képviselő kiemelte: a Himnusz identitásképző szerepe a határon túli magyar közösségekben különösen jelentős, mindenhol a nemzethez kötődést fejezi ki.
Kormány: a kultúra az identitás megőrzésének záloga
Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: a kormány számára a kultúra kezdetektől fogva kiemelt stratégiai jelentőséggel bír. Az egymást érő válsághelyzetek megerősítik azt a felismerést, hogy „a megtartó erő, amelyet nemzeti kultúránk képvisel, identitásunk megőrzésének egyik legfontosabb záloga” – fogalmazott.
Úgy vélte, a kulturális identitás megőrzéséhez elengedhetetlenül szükséges a sarokkövek, ünnepek méltó deklarálása, hiszen „a múlt ismerete és tisztelete nélkül nincs reményteljes jövő”. Az a nemzet, ország, amely nem fordít figyelmet múltjára, nem tiszteli elődeit és nem tartja életben hagyományait, elveszett – mondta.
Hangsúlyozta: a Himnusz a nemzeti összetartozás egyik fontos alappillére, a több mint ezeréves magyar államiság nemzeti jelképe, örökérvényű viszonyítási pont minden generáció számára. A Himnusz születésének 200. évfordulója jó alkalom arra, hogy megerősítsék: a magyar kultúra napjának a kiemelt és jogi aktussal megerősített ünnepek sorában kell elhelyezkednie – jelentette ki.
Az államtitkár szerint fontos, hogy e jeles napot a nemzet évről évre méltó módon ünnepelje meg, kinyilvánítva ezzel a magyarság összetartozását, a múlt tiszteletét és a jövőbe vetett bizalmat.
Fidesz: fontos, hogy milyen alapokon építkezünk
Bartos Mónika (Fidesz) hangsúlyozta, hogy egyéni életünkben és a nemzet életében is fontos, hogy milyen alapokon építkezünk. A keresztény kultúra egyik legismertebb példázata a homokra, illetve sziklára épített ház – emelte ki.
A nemzet összetartozásának egyik megjelenítője és fontos alapja a Himnusz, és az annak befejezését megünneplő magyar kultúra napja – mondta a politikus. Nem mindegy, hogy milyen alapokon nyugszik ez a kiemelkedő, jeles nap, hiszen fejlődni csak előre és felfelé tekintve lehet – szögezte le.
A nemzet újjászületésének egyik kifejeződése, hogy alkotmány helyett új alaptörvény foglalja össze értékeinket, ad megerősítést a nemzeti identitásnak – fogalmazott. Ezért jelentős, hogy a nemzeti összetartozás jelképét, a magyar kultúra napját ne a Hazafias Népfront Országos Tanácsának döntése szabályozza, hanem az Országgyűlés nyilvánítsa hivatalos állami emléknappá – összegezte véleményét.
DK: egy-egy szimbólum önmagában semmit nem ér
Kálmán Olga (DK) közölte, frakciójuk támogatja, hogy a magyar kultúra napja „legyen a magyar kultúra napja”. A Demokratikus Koalíciónak azonban „önökkel ellentétben” a többi napon is fontos a kultúra, mert egy-egy szimbólum önmagában semmit nem ér, a nemzeti kultúra fenntartásához és átadásához sok minden kell – tette hozzá.
A nemzet kultúrája nem lehet senkinek a személyes tulajdona, az közös tulajdon – jelentette ki. Rontani, rombolni, pusztítani lehet, de építeni csak olyan állam képes, amelynek polgárai szabadon beszélik meg egymás között, hogy mi helyes és mit helytelen gondolniuk és cselekedniük – fogalmazott.
„Önök merenghetnek a múltba, eljátszhatják, hogy Önöknek fontos a haza, a nemzet, bizonygathatják, hogy minden magyar érdekében cselekednek, de akkor sem leplezhetik tovább, hogy az egész kormányzásuk szemfényvesztés, hogy a múltba merengéssel próbálják a jelenben elkövetett bűneiket elfedni” – jelentette ki a képviselő.
A politikus végül a Karinthy Frigyes Gimnázium egy elbocsátott tanárának, illetve diákoknak a szavait olvasta fel.
KDNP: a magyar kultúra kovácsolja egységbe a nemzetet
Hollik István (KDNP) úgy reagált, hogy a DK felszólalója bemutatta, hogyan kell egy nemes ügyet lehúzni a sárba, hogyan kell a magyar kultúrát felhasználni aktuálpolitikai érdekeik számára.
A magyar kultúra kovácsolja egységbe a nemzetet, és amikor ilyen nehéz időket élünk, akkor kell valami, amire támaszkodhatunk – szögezte le.
Pszichológusok azt találták, hogy a mai fiatalok, a Z generáció válságtudatú generáció – hívta fel a figyelmet a képviselő. Ezért azt is vizsgálták, hogy mi tesz egy embert válságállóvá, és a válasz az volt, hogy az erős identitás. Ha ez egyéni szinten igaz, akkor közösségi szinten is igaz kell, hogy legyen – érvelt Hollik István.
Minél inkább elmerül a magyar ember a magyar nemzeti kultúra kincseiben, annál inkább igaznak érzi azt az állítást, hogy a magyar kultúra nélkül, a magyarság nélkül, a magyar identitás nélkül szegényeb lenne ez az ország – hangsúlyozta.
A KDNP támogatja a javaslatot – mondta végül.
Lezárta a magyar kultúra napjáról szóló határozati javaslat megvitatását az Országgyűlés szerdán.
MSZP: az előterjesztés szimbolikus jelentőségű
Hiller István (MSZP) meglátása szerint az előterjesztés szimbolikus jelentőségű, hiszen egy meglévő ünnepet foglal új keretbe, nemzeti emléknappá nyilvánítva a magyar kultúra napját.
Nincs olyan nemzet, amely ne tartaná fontosnak, hogy legyen himnusza, ami meghatározza a közösséget, önazonossága szimbolikus kifejeződése. A magyar Himnusz egybefogja a múltat, a hagyományt, a tradíciót és a jövőt, az innovációt – mondta.
A kultúra napja ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy „hol tartunk”. Hiller István szerint a jelenlegi válság veszélyes a magyar kultúra intézményeire. Tucatjával zárják be ideiglenesen az önkormányzatok, alapítványok, egyházak kulturális intézményeiket, és vannak, akik ebben a helyzetben alkalmat látnak a végleges bezárásokra.
Ezt nem szabad elfogadni, mert szükség van, különösen a kisvárosokban, galériára, művelődési házra – figyelmeztetett Hiller István, hozzátéve, ezek a helyek majdhogynem az utolsó színterei a közösségi találkozásnak és alkotásnak.
Az előterjesztést az MSZP támogatja – közölte.
Jobbik: az állam kiemelt feladata a kultúra támogatása
Brenner Koloman (Jobbik) hangsúlyozta, a kultúra nemzeti alap, amely összefogja a nemzeti közösségeket, a magyar kultúrában pedig a határon túli magyar közösségeknek és a magyarországi nemzetiségeknek is kiemelt szerepe van.
Komoly feladata a mindenkori magyar államnak, hogy biztosítsa a kultúra eredményeihez való hozzáférést a polgárai számára, valamint azt, hogy a kulturális eredmények megjelenjenek a nemzetközi porondon is.
Ugyancsak az állam fontos feladatának nevezte a kultúra átörökítésének támogatását a következő nemzedékre.
Kiemelt feladatként beszélt a kortárs művészet, a népművészet támogatásáról és a nemzeti kulturális intézmények fenntartásáról, ugyanakkor ellenezte, hogy a támogatások politikai szempontok alapján történjenek.
Brenner Koloman fontosnak nevezte, hogy a jelenlegi válságos időszakban is jusson forrás a kultúrára és az oktatásra.
Javasolta a Nemzeti Kulturális Alap forrásainak emelését, átlátható, egyenlő esélyeket biztosító pályázati feltételek kidolgozását, és különösen a kisebb településeken működő művelődési házak, könyvtárak, civil szervezetek támogatását.
Jelezte, a határozati javaslatot a Jobbik támogatja.
Mi Hazánk: a magyar kultúra napján a kultúra névtelen munkásait is ünnepeljük
Szabadi István (Mi Hazánk) arról beszélt, Kölcsey Ferenc Himnusza a nemzeti összetartozás fontos sarokköve, a több mint ezeréves magyar államiság nemzeti jelképe, amelyet a közmegegyezés tett nemzeti imádsággá.
Kölcsey egyidejűleg használja a Himnuszban a szakrális és a hazafias retorikát, így az a keresztény hithűség és a magyar függetlenség hiteles kifejezője.
Szabadi István kitért arra: a magyar kultúra nem élettelen dolog, hanem mi magunk vagyunk. A magyar kultúra napján a magyar kultúra névtelen munkatársait is ünnepeljük. Azokat az embereket, akik nap mint nap küzdenek a magyar kultúra fennmaradásáért, de az elmúlt 30 évben nem kapták meg a kellő megbecsülést sem erkölcsi, sem anyagi értelemben. Ebben komoly előrelépésre lesz szükség a jövőben.
Reményét fejezte ki, hogy a válság miatt nem zárják be a kulturális intézményeket, hiszen így azoknak az embereknek szűnhet meg a munkája, akik hittel, hivatástudattal, szeretettel végzik a mindennapi munkájukat a kultúra területén.
A Mi Hazánk a határozati javaslatot támogatja. Zárszó Hoppál Péter (Fidesz) zárszavában köszönetet mondott azért, hogy a kormánypártok mellett a Mi Hazánk, a Jobbik, az MSZP és a DK jelen levő képviselője is támogatásáról biztosította az előterjesztést.
A Magyarország érdekeivel ellentétes politikai nyomásgyakorlás elutasításáról szóló politikai nyilatkozatra vonatkozó kormánypárti javaslat összevont vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés szerda délelőtt.
Előterjesztő: a zsarolás jellegű, alattomos nyomásgyakorlást nem fogadjuk el
Tessely Zoltán (Fidesz) az előterjesztők képviseletében elmondta: Magyarország az Európai Bizottsággal lefolytatott egyeztetéseknek megfelelően tizenhét vállalást tett az uniós források mielőbbi folyósítása érdekében, és mindegyiket maradéktalanul teljesítette.
Azonban a magyarokat régóta megillető pénzek rendelkezésre bocsátása helyett egyes nemzeti parlamentek “utasítgatják” a bizottságot és a tanács tagjait, az Európai Bizottság és Magyarország közti kétoldalú megállapodás egyoldalú megszegésére.
Ezek a pénzek alkalmasak lennének arra, hogy segítséget nyújtsanak a háború miatt egyre aggasztóbb helyzet kezelésére, de arra is, hogy a pedagógusok mindenki által támogatott béremelésére fordítsák azokat – jelentette ki.
Úgy fogalmazott: tisztelettel, de nyomatékosan kérik a német és a holland parlamentben ülőket, hogy ne zsarolják közvetlenül vagy közvetve Magyarországot, és ne kényszerítsék olyan lépések megtételére, amelyeket az ország már többször kategorikusan elutasított, és az egyes kérdésekben eltérő álláspontért ne akarják büntetni a magyarokat.
Megerősítette: a kormánypártok számára továbbra is első a magyar emberek érdeke, a nyilatkozat célja pedig az, hogy jelezzék, készek az értelmes párbeszédre és az együttgondolkodásra, de a zsarolás jellegű, alattomos nyomásgyakorlást nem fogadják el.
Törvényalkotási bizottság: azokat a pénzeket nem adnák Magyarországnak, amelyek jogosan járnak
Illés Boglárka (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója hangsúlyozta: a nyilatkozat apropója a német és a holland parlament azon döntései voltak, amelyek kétségbe vonták a Magyarországgal szemben indított feltételességi eljáráshoz kapcsolódó megállapodások komolyságát és felszólították az országaikat az Európai Tanácsban képviselő vezetőket, hogy szavazzanak a pénzek visszatartása mellett.
Azokat a pénzeket nem kívánják Magyarország rendelkezésére bocsátani, amelyekkel adósak a magyar embereknek, amely a magyaroknak jogosan jár és amelyeket eddig is jogtalanul tartottak vissza – szögezte le.
Mint mondta, értetlenül állnak a döntések előtt. Szeretnének békés és kölcsönösen jó kapcsolatokon alapuló Európában élni, de a zsaroló és minden jogi alapot nélkülöző állásfoglalások rendkívül kártékonyak – hangoztatta a kormánypárti politikus.
Fidesz: ki kell állni Magyarország szuverenitása mellett
Zsigmond Barna Pál (Fidesz) kifejtette: az Európai Parlament baloldali többsége hosszú évek óta folytat politikai hadjáratot Magyarország ellen. Jelentéseiket a jogállamiság köntösébe burkolják, de valójában azért támadják Magyarországot, mert már négy egymást követő alkalommal nem nekik tetsző kormányt választott – vélekedett.
Úgy látja, a magyar kormányban akadályt látnak annak a tervnek a keresztülvitelében, hogy a nemzetek Európáját egy brüsszeli vagy berlini központú birodalommal helyettesítsék. Ezért nem akarnak pénzt adni Magyarországnak, hanem vissza akarják tartani a jog szerint járó forrásokat addig, amíg a szájuk íze szerinti kormány nem kerül hatalomra – fogalmazott.
Kiemelte: olyan európai uniós fejlesztési forrásokról van szó, amelyek járnak Magyarországnak; világosan szabályozott tárgyalási menetrend van, amelyben az Európai Bizottsággal kell megegyezni. Ebbe a folyamatba avatkozott be előbb a német, majd a holland parlament – fűzte hozzá.
A képviselő hangsúlyozta: a politikai nyilatkozatnak az a célja, hogy „kiálljon Magyarország szuverenitása mellett és visszautasítsa a külföldi hatalmi központok és magyarországi csatolmányaik általi nyomásgyakorlást”. A bizottsággal van vita, ami konstruktív, és nem a német vagy a holland parlamenttel, ezért vissza kell utasítani a holland és német parlament európai joggyakorlattal ellentétes beavatkozási kísérletét – jelentette ki.
Folytatta A Magyarország érdekeivel ellentétes politikai nyomásgyakorlás elutasításáról szóló politikai nyilatkozat megvitatását az Országgyűlés a szerdai ülésén.
DK: figyelemelterelésről van szó
Arató Gergely (DK) felvetette: amikor sorban állnak az emberek a benzinkúton, amikor a jegybankelnök arról beszél, hogy kudarc a kormány gazdaságpolitikája, amikor katasztrofális az oktatás és az egészségügy helyzete, tényleg az lenne-e a legfontosabb, hogy üzenjenek tagállamoknak.
Úgy látja, egyszerű figyelemelterelés, politikai akció az, hogy a parlamentben ne arról beszéljenek, hogy a kormány átverte az országot és nehézzé teszi az emberek életét. Okozhat valódi károkat is ez az ügy, hiszen a kormány egy tárgyalási folyamatban van, és nem ellenségeket, hanem inkább partnereket kellene gyűjteni Európában – vélekedett.
Közölte: helyre kell állítani a jogállamot, valóban az ország érdekét kell nézni, és akkor nem lesz akadálya annak, hogy az uniós források Magyarországra érkezzenek.
KDNP: a német és a holland parlament a politikai nyomásgyakorlás eszközéhez folyamodott
Hollik István (KDNP) kifejtette: a német és a holland parlament a „lojális együttműködés alapelvéből következő kölcsönös tiszteletet semmibe véve és kilépve az uniós egyeztetések szabályozott, meghatározott szereplők között folyó kereteiből, a politikai nyomásgyakorlás eszközéhez folyamodott”. Ez nem hozható össze azzal az európai együttműködéssel, amelyet az elmúlt 50-60 évben az Európai Unió jelentett – tette hozzá.
Úgy vélte, a Bundestag és a holland parlament baloldali többsége azokkal a forrásokkal zsarol bennünket, amelyek nekünk járnak. Bár hivatkoznak a jogállamiságra, valójában az a problémájuk, hogy Magyarországon keresztény-nemzeti kormányzás van – vélekedett.
Kiemelte: a legitim, a magyar állampolgárok által megválasztott kormányt úgy akarják elmozdítani, hogy megvonják a forrásokat és mindenféle kitalált jogállamisági eljárásokat folytatnak. Az pedig nagyon sajnálatos, hogy a magyar baloldal csatlakozik az európai balliberális elithez és nem a magyar emberek, nem Magyarország oldalára áll, hanem az európai baloldali elittel aktív részese és szereplője ennek a zsarolásnak – mondta.
MSZP: az ország érdeke, hogy az EU kikényszerítse a jogrend demokratizálását
Tóth Bertalan (MSZP) azt mondta, ahelyett, amit most csinálnak foglalkozhatnának a benzinársapka eltörlése utáni helyzettel, vagy a svéd és finn NATO-csatlakozás ügyével. Nem csak a svédek és finnek neheztelnek ránk, Önök most a szintén szövetséges német és holland parlament képviselőibe is bele akarnak rúgni – fogalmazott a politikus.
A Fidesznek észre kellene vennie, hogy az EU és a NATO az, ahova tartozunk, nem akadályozni kellene az ügyeket, hanem kompromisszumokat kötni, mert ez az ország érdeke – jelentette ki.
Nem azzal kezdődtek a bajok, hogy a Bundestag arra kérte az Európai Bizottságot, hogy a német adófizetők pénzeinek felhasználása során legyen alapos és hatékony, hanem azzal, hogy a „fideszes elit az elmúlt 12 évben rengeteg fejlesztés, felzárkóztatási célú uniós pénzt egyszerűen ellopott” – állította.
Ha valaminek az elutasításáról el kellene fogadni egy politikai nyilatkozatot, akkor az a Magyarország érdekeivel ellentétes kormányzati politika – szögezte le a képviselő.
Az ország érdeke, hogy veszteség nélkül hozzáférjen az uniós pénzekhez és hogy az „EU kikényszerítse a jogrend demokratizálását és a korrupciós kockázatok csökkentését” – összegzett.
Momentum: ez a nyilatkozat kontraproduktív
Bedő Dávid (Momentum) felszólalásában kontraproduktívnak nevezte a politikai nyilatkozatot. Egyetlen dolog segítené elő, hogy az EU-tól megérkezzenek a pénzek, az, ha Önök befejeznék azt a politikát, azt a lopásra épülő politikát, amit az elmúlt 12 évben folytattak – fogalmazott. Ugyanis ez az egyetlen oka annak, hogy Magyarország nem kapja meg az uniós forrásokat – tette hozzá.
A képviselő kijelentette, senki nem akarja eltiporni Magyarországot, senkinek nincs semmi baja a kereszténydemokrata kormányzással, azzal van a gond, hogy „12 éve folyamatosan ellopják” a magyar embereknek járó forrásokat.
A politikai nyilatkozat egy pótcselekvés, de ebből is látszik, hogy amikor igazán be akarnak hozni egy a parlament elé egy javaslat, akkor azt gyorsan meg tudják tenni – jelentette ki. Külön szórakoztató hallgatni azt, hogy nem fogadják el a politikai nyomásgyakorlást, mikor „mást sem csinálnak, csak zsarolják az Európai Uniót” – közölte végül.
A parlament szerdai ülésén lezárta. A Magyarország érdekeivel ellentétes politikai nyomásgyakorlás elutasításáról szóló politikai nyilatkozat megvitatását.
Jobbik: ez a javaslat veszélyes
Brenner Koloman (Jobbik) azt mondta, hogy pártjuk hisz abban az Európában, amelyet annak alapító atyái elképzeltek. Önök kibillentették az országot tisztes külpolitikai egyensúlyából és túl szoros kapcsolatokat ápolnak olyan egypárti autokráciákkal, mint Oroszország, Törökország vagy Kína – bírálta a kormányzatot.
Az EU-s források járnak a magyar polgároknak, de nekik járnak és nem a fideszes oligarcháknak – jelentette ki. Ahelyett, hogy egy ilyen, az ország nemzeti érdeke szempontjából káros politikai javaslattal élnek, sokkal jobban tennék, ha az európai nemzetek adófizető polgárai számára hitelesen bizonyítanák, hogy komolyan gondolják a korrupcióellenes fellépést – érvelt a felszólaló.
Brenner Koloman felszólította a kormánypártokat, hogy állítsák vissza a jog uralmát, azt az európai konzervatív értéket, amelyet a római jog óta mindenki követ.
A politikai határozat veszélyes, veszélyezteti a magyar és a német illetve a magyar és a holland nemzet közötti diplomáciai kapcsolatokat – összegzett.
Mi Hazánk: a kormány következetlen a Brüsszellel való tárgylások során
Dúró Dóra (Mi Hazánk) megítélése szerint az elmúlt hónapokban kialakult huzavona az Európai Unió és a magyar kormány között két hiteltelen politikai szereplő harca, amelynek vesztesei a magyar emberek.
Az unió hiteltelen, mert amikor baloldali kormánya van Magyarországnak, és tömeges jogsértés történik – mondta a 2006-os eseményekre és annak uniós megítélésére utalva –, akkor az az ország belügye, ha nem baloldali a kormány, akkor mindent vizsgálni szeretne.
Hozzátette: naivitás azt gondolni, hogy a képmutató brüsszeli bürokráciát érdeklik a magyar emberek. Valójában politikai támadás zajlik Magyarország ellen olyan ügyek miatt, mint például az ország migrációval szembeni állásfoglalása.
Ugyanakkor következetlennek nevezte a magyar kormány álláspontját, mert ugyan elutasítják a politikai nyomásgyakorlást, de ezt csak addig teszik, ameddig nem kerül pénzbe.
Jogos elvárás, hogy az uniós pénzek, amelyekkel most az EU zsarolja Magyarországot, érkezzenek meg a politikai nézetkülönbségek ellenére is, ugyanakkor a kormány tagjai büszkén hirdetik, hogy Brüsszelben a bizottsággal folytatott tárgyalások során tollba mondtak nekik magyar törvényeket.
Dúró Dóra felvetette, hogy ha az EU nem fizeti ki a Magyarországnak jogosan járó forrásokat, akkor ne fizessük be mi sem azt az évi 610 milliárd forintot, amivel a magyar költségvetés hozzájárul az Európai Unió kasszájához, hiszen ennek a pénznek jobb helye lenne a magyar embereknél.
Kitért arra, Magyarországnak az önrendelkezés irányába kellene elmozdulnia mind gazdasági, mind politikai, mind energetikai értelemben, hogy minél kevésbé függjünk akár ettől a 3000 milliárd forinttól, akár az orosz energiától.
Jelezte, a Mi Hazánk támogatja a javaslatot, mert az közelebb visz a magyar emberek érdekeinek érvényesítéséhez.
További képviselői hozzászólások
Balla Mihály (Fidesz) azt mondta, az Európai Parlamentben politikai határozat született és a magyar kormánynak ki kell állnia azért, hogy ilyen határozatok máshol ne szülessenek.
A kohéziós pénzek felhasználásáról szólva jelezte, választókerületében, Nyugat-Nógrádban számos fejlesztés valósult meg területfejlesztési operatív programok, illetve az EFOP-os programok keretében.
Arató Gergely (DK) visszautasította a kormánypárti politikusok vádját, hogy pártja a pedagógusok béremelése ellen szavaz, jelezve, minden költségvetésnél javasolták a pedagógusok béremelését hazai forrásból, amit a kormánypártok mindig leszavaztak.
Azt is mondta, az ellenzék az ellen szavazott, hogy olyan javaslatok szülessenek, amelyek nem törik le a korrupciót és amelyek nem biztosítják az uniós pénzek eljutását Magyarországra. Zárszó
Tessely Zoltán (Fidesz) zárszavában úgy értékelt, a vita során a napnál is világosabbá vált, hogy kik azok, akikre számíthatnak a magyar emberek és kik azok, akikre nem.
Megítélése szerint a baloldal álláspontja nem egyezik a magyar emberek érdekeivel, majd arra kérte a képviselőket, támogassák a javaslat elfogadását. Az Országgyűlés szerda délután negyed 5-től határozathozatalokkal folytatja munkáját.
A médiaszabadsággal kapcsolatos uniós rendelettervezetről alakította ki szerdán álláspontját az Országgyűlés, amely a magyar kultúra napjává nyilvánította január 22-ét és politikai nyilatkozatban utasította vissza a Magyarország érdekeivel ellentétes politikai nyomásgyakorlást.
Sérti a szubszidiaritást a médiaszabadsággal kapcsolatos uniós rendelettervezet
Az Országgyűlés 136 igen, 45 nem szavazattal és 11 tartózkodás mellett fogadta el az európai ügyek bizottsága jelentését a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról (az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály) és a 2010/13/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezetről.
Az országgyűlési határozatban a parlament kimondta, rendelettervezet sérti a szubszidiaritás elvét, az indoklás szerint azért, mert az nem minden vonatkozásában rendelkezik igazolható hozzáadott értékkel a nemzeti fellépéshez képest.
A tervezet elutasításának indokai között szerepel az is, hogy nem megfelelő annak jogalapja. A médiaszektor belső piaci széttagoltsága az uniós tagállamok nyelvi, alkotmányos, történeti és kulturális sajátosságaira vezethető vissza, így a rendelettervezet által létrehozni kívánt közös keret nem indokolt.
A határozat indoklása szerint a sokszínű médiarendszer kialakítása és a médiapluralizmus védelme uniós tagállami hatáskörbe tartozó kérdés, továbbá a közszolgálati médiára vonatkozó előírások szintén tagállami hatáskörbe tartoznak. A rendelettervezet messze túlterjeszkedik a belső piaci szabályozási körön – indokolt az európai ügyek bizottsága.
Az Európai Bizottság szeptemberben bemutatott rendelettervezetének célja a médiapluralizmus és -függetlenség védelme. A javaslat többek között biztosítékokat tartalmaz a szerkesztői döntésekbe való politikai beavatkozással és a médiaszereplők megfigyelésével szemben.
Külön hangsúlyt helyez a közszolgálati média függetlenségére és stabil finanszírozására, valamint a médiatulajdon és az állami hirdetések elosztásának átláthatóságára. Foglalkozik a médiakoncentráció kérdésével, és létrehozna egy új, a nemzeti médiahatóságok képviselőiből álló független médiaszolgáltatásokat felügyelő európai testületet.
Január 22-ét a magyar kultúra napjának nyilvánították
Az Országgyűlés, Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye befejezésének 200. évfordulójára emlékezve, január 22-ét a magyar kultúra napjának nyilvánította.
A képviselők 191 igen, és 1 tartózkodó szavazat mellett fogadták el Hoppál Péter (Fidesz) előterjesztését. A határozat szerint az Országgyűlés támogatja és szorgalmazza, hogy a magyar kultúra napján olyan rendezvényeket szervezzenek, amelyek megjelenítik Magyarország gazdag kulturális életét és előmozdítják a nemzeti kulturális hagyományok megőrzését.
A parlament elutasítja a Magyarország érdekeivel ellentétes politikai nyomásgyakorlást
Fideszes képviselők kezdeményezésére politikai nyilatkozatot fogadott el a parlament a Magyarország érdekeivel ellentétes politikai nyomásgyakorlás elutasításáról 141 igen, 36 nem szavazattal és 4 tartózkodással.
A döntés előzménye – derül ki a dokumentumból –, hogy a német Bundestag 2022. november 10-én, a holland parlament pedig 2022. november 17-én olyan indítványt fogadott el, amely a Magyarországgal szemben indított kondicionalitási eljáráshoz kapcsolódóan kétségbe vonta a megállapodás komolyságát.
A magyar Országgyűlés rögzítette, hogy Magyarország elkötelezett az Európai Unió alapjául szolgáló értékek, valamint az unió pénzügyi érdekeinek védelme mellett, ezért az elmúlt hónapokban az Európai Bizottsággal való megegyezés eredményeképpen tizenhét vállalást tett és teljesített.
Rámutattak: az unió joga pontosan rögzíti azokat az eljárási szabályokat, és megjelöli azokat az uniós szerveket, amelyek révén ellenőrzik a tagállamoknak szerződés szerint járó uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek való megfelelést, „azonban Németországnak és Hollandiának ilyen joga nincs” .
A nyilatkozattal – amely visszautasítja „Németország és Hollandia zsarolását” – az Országgyűlés az unióval való tárgyalások folytatására és arra szólítja fel a kormányt, Magyarország érdekeit minden jogszerű eszközzel érvényesítse.
Képviseleti keresetek kezdeményezhetők a jövőben
Az Országgyűlés 145 igen, 8 nem szavazattal és 38 tartózkodás mellett elfogadta a cselekvő fogyasztóvédelem érdekében szükséges egyes törvények módosítását.
A jogszabály alapján a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére képviseleti kereseteket indíthatnak arra feljogosított, jellemzően nonprofit szervezetek, amelyek például fogyasztók érdekében végeznek tevékenységet és az ő érdekükben legalább 12 hónapja működnek, továbbá egyes hatóságok is kezdeményezhetnek ilyen eljárást.
A fogyasztóknak nem kell kinyilvánítaniuk azon kívánságukat, hogy a feljogosított szervezet képviselje őket. A bíróság ítéletében határozza meg azoknak a fogyasztóknak a körét, akik jogosultak a sérelem orvoslására.
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben nevesítették a fogyasztók egyértelműen azonosítható csoportjaként a családokat.
A jövőben a nagyobb médiaszolgáltatóknak már nemcsak a televízióban sugárzott műsorok esetében lesz kötelező a korhatárbesorolás feltüntetése, hanem az úgynevezett lekérhető médiatartalmaknál is, vagyis az interneten közzétetteknél.
Egy másik változtatás egy uniós kötelezettség alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot jelöli ki digitális szolgáltatási koordinátornak, vagyis ezen szerv lesz jogosult online tartalmakkal kapcsolatos, például peren kívüli vitarendezés lebonyolítására vagy adatszolgáltatásra kutatóknak.
A jövőben nem törvényi feltétele a diploma megszerzésének a nyelvvizsga, erről is döntött szerdai ülésén az Országgyűlés, amely ismét létrehozta a Honvéd Vezérkart.
Ezentúl a nyelvvizsga nem feltétele a diploma megszerzésének
Az Országgyűlés 135 igen, 41 nem szavazattal és 15 tartózkodás mellett elfogadta az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosítását.
A jövőben a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának törvényileg megkövetelt előfeltétele csak a sikeres záróvizsga. Ugyanakkor a felsőoktatási intézmény a tantervben meghatározhat az idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy más nyelvtudásmérést.
Intézménynek gondoskodnia kell az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásáról. Ezt a rendelkezést az idei tanévtől felmenő rendszerben kell alkalmazni, de a 2021. augusztus 31-ét követően záróvizsgát tett, de oklevelet nem szerzett hallgatókra vagy volt hallgatókra is alkalmazni kell.
A felsőoktatási intézmények lehetőséget kapnak mesterképzés létesítésére, ha már jelenleg is rendelkeznek alapképzés-indítási jogosultsággal az érintett képzési területeken.
Állami egyetemnél foglalkoztatott oktató, kutató továbbra is hetvenéves koráig foglalkoztatható, de egyházi és magán felsőoktatási intézményekben – ideértve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat is – eltörlik ezt a korhatárt, hetvenévesnél idősebb oktató, kutató is foglalkoztatható.
A jövőben a Kossuth-díj a művészeti felsőoktatásban teljesíti az egyetemi tanári kinevezéshez szükséges feltételeket. A pedagógusellátottságot azzal javítja a törvény, hogy a tanári modulokat már az alapképzésben is fel lehet majd venni és így azok nem csökkentik az állami ösztöndíjas kereteket.
Az elismerési törvény módosításával az európai felsőoktatási térség 49 tagállamában kiállított oklevelek esetében a magyar felsőoktatási intézményeknek nem lesz elismerési teendője, mert ezek az oklevelek a megfelelő hazai végzettségi szinttel válnak egyenértékűvé.
A Gábor Dénes Főiskola 2023. február 1-jétől egyetemeként működik tovább.
Ismét lesz Honvéd Vezérkar
Ismét lesz Honvéd Vezérkar – erről 136 igen szavazattal, 46 ellenvoks és 10 tartózkodás mellett döntött az Országgyűlés.
A Honvéd Vezérkar 2019 januárjában szűnt meg, akkor az Összhaderőnemi Parancsnoksággal összeolvadva vált Magyar Honvédség Parancsnokságává. Most azonban annak érdekébe, hogy a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség teljes egészében szétváljon egymástól, ismét létrehozza a Ház a Magyar Honvédség működésével kapcsolatos törvények módosításával.
Miután november 1-jével létrejöttek a középirányító haderőnemi parancsnokságok, a Honvéd Vezérkar felső szintű stratégiai irányító lesz. Strukturális változásokat a jogszabály nem vezet be, a jelenlegi főparancsnoksági felépítés változatlan marad.
A jogszabály tartalmazza a települési és veszélyelhárítási terv szabályait is, és a jövőben kormánydöntéshez lesz kötve a nemzeti eseménykezelő központ működtetése. Emellett a védelmi és biztonsági tevékenységben részt vevő szervezeteknek a jövőben kötelező lesz védelemgazdasági tervet készíteni.
Változás még, hogy az alkotmánybírók, valamint az Alkotmánybíróság hivatalának alkalmazottai munkakörük teljesítésével eleget tesznek a polgári védelmi kötelezettségüknek, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat munkatársai pedig igazolványt és jelvényt kapnak.
Tizennégy gazdasági tárgyú törvényt módosított a Ház egy csomagban
Tizennégy jogszabály változik a gazdasági tárgyú törvények, valamint egyes vagyongazdálkodást és postaügyet érintő törvények módosításával. A változtatást 136 igen szavazattal, 46 ellenvoks mellett és 10 tartózkodással fogadták el a képviselők.
Módosul a csődeljárási törvény: bővülnek a felszámolás elrendelésére vonatkozó közzététel tartalmi elemei a hitelezők védelmében és pontosabb tájékoztatása érdekében. Emellett a felszámoló munkaviszonyt létesíthet egyebek mellett abból a célból, hogy a felszámolási vagyont megőrizze.
A változtatás határidő-hosszabbításról is rendelkezik a felszámolási eljárás alatti gazdasági tevékenység folytatására önállóan alkalmas vagyonrész leválasztásával kapcsolatban.
A lakástörvény is módosult, pontosítva az állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanok vételi jogának eljárási szabályait. A jövőben az úgynevezett bérleti licit eljárás során kötött szerződések esetén tilos eltérni a hirdetménytől.
Ugyancsak változnak a kivezetésre szánt állami vagyon szabályai. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kizárólag olyan vagyont minősíthet kivezetésre szántnak, amelyet közvetlenül kezel, a vagyonkezelésbe adott vagyont nem sorolhatja ebbe a kategóriába.
Megújulnak a vagyontörvény mellékletei a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak minősülő gazdasági társaságok részesedésével, valamint a sportcélú ingatlanokat felsorolásával.
Az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány feladatai segítése érdekében megkapja azt az állami ingatlan, amelyet jelenleg is üzemeltet. Változik az elsőbbségi levélküldemény kézbesítési ideje, valamint a postai alkalmazottaknak gázspray rendelkezésre állását biztosító szabályok.
A Közép-európai Oktatási Alapítvány vagyonkezeléséből a tulajdonába kerülhet az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) Hűvösvölgyi út 116. szám alatti épülete.
A főváros XII. kerülete egy külterületi ingatlant kaphat, hogy ott a sport- és kulturális igényeknek megfelelő, nemzetközi színvonalú, összetett szolgáltatásokat biztosítani képes közösségi használatú parkerdő és kiszolgáló épületet hozzon létre.
Duplájára emelkedik az apanapok száma. Az erről szóló módosítást is elfogadta szerdai ülésén ez Országgyűlés.
Egyházi tulajdonba kerülhetnek hitéleti célú épületek
Kérésre ingyenesen és adómentesen egyházi tulajdonba kerülhetnek azok az ingatlanok – templomok, kápolnák –, amelyeket hitéleti, szakrális célokra építettek és arra is használnak. Erről 155 igen szavazattal, 27 ellenvoks és 9 tartózkodás mellett döntött az Országgyűlés.
Ahogy Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára korábban elmondta, számos épületről derült ki, hogy bár egyházi, hitéleti célokat szolgálnak, ténylegesen még sincsenek az egyház tulajdonában. A jelenséggel gyakran az egyházközségek sem voltak tisztában.
Módosul az egyházfinanszírozási törvény is: a köznevelési szakképző intézményeket fenntartó egyházak számára biztosítja a feladatellátást szolgáló állami és önkormányzati tulajdonú épületek és az ezek tartozékát képező ingóságok tulajdonjogát mindaddig, amíg ezekben egyházi, köznevelési, szakképzési tevékenység folyik.
Amennyiben az egyházi közfeladat-ellátás megszűnik, a tulajdonjog az ingatlannal együtt ingyenesen visszaszáll az eredeti tulajdonosra.
Ugyancsak változik a kulturális örökség védelméről szóló törvény is, lefektetve a történelmi és nemzeti emlékhelyül szolgáló ingatlanok jó karbantartási kötelezettségét.
Emellett rendelkezik arról is, hogy a nemzeti emlékhelyek ne kerülhessenek ki a magyarországi tulajdonosi körből. A nemzeti emlékpont elnevezés a jövőben magyar emlékpontra változik. A megjelölés a továbbiakban nemcsak magyar és angol nyelven, hanem ha az emlékpont valamelyik magyarországi nemzetiséghez kapcsolódik, az adott nemzetiség nyelvén is meg fog jelenni.
Emellett 2026 tavaszától – elidegenítési és terhelési tilalom mellett – ingyenesen a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tulajdonába kerül a budapesti, Pollack Mihály téri mélygarázs, hogy azt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem használhassa. Az egyetemnek ugyanakkor a Magyar Nemzeti Múzeum számára is biztosítania kell parkolóhelyeket, térítésmentesen.
A vizek megóvása érdekében is módosulnak a földügyi törvények
A vizek, a vízkészlet védelem érdekében a termőföld más célú hasznosítása mentes lesz az ingatlanügyi hatóság utólagos hozzájárulása alól, ha a termőföldön természetes módon megjelenő víz olyan állandó vízborítottságot eredményez, amelynek megtartása vízgazdálkodási szempontból szükséges.
Erről 150 igen szavazattal, 35 nem és 7 tartózkodó voks mellett határozott a Ház. Ilyenkor a gazdálkodó a földjén megjelenő belvizet döntése szerint megőrizheti. Változnak az elővásárlás szabályai a tíz hektár feletti földrészletek árverésen történő értékesítése esetén az eljárás gyorsítása érdekében.
A hegyközség területén a jövőben legalább egy borászati üzemnek működnie kell, ha ez a feltétel nem teljesül, akkor a hegyközségnek be kell olvadnia egy másikba. Mivel a koronavírus-járvány hatással volt a hegyközségek tisztújítására, a jövőben egységesen ötéves választási ciklust vezetnek be.
Változik a helyben lakó definíciója is: a jövőben a végrehajtási árverésen az vehet részt, akinek életvitelszerű lakóhelye a legfeljebb 20 kilométeres távolságra vonatkozó feltételnek megfelel.
Duplájára emelkedik az apanapok száma
Duplájára emelkedik az apanapok száma, az érintettek a gyermekük születése után tíz munkanappal rendelkezhetnek. Az apasági szabadságot az apa kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell biztosítani. A döntést 136 igen szavazattal, 27 nem szavazat és 30 tartózkodó voks mellett hozta meg az Országgyűlés.
A gyermek hároméves koráig ezentúl 44 munkanap szülői szabadság is megilleti a munkavállalót, amit kérésének megfelelő időpontban adhat ki a munkáltatója.
A gyermek nyolcéves koráig a szülők kérhetik a távmunkában vagy részmunkaidőben történő foglalkoztatásukat is. Éjszakai munkára az édesanyákat, illetve a gyermeküket egyedül nevelő szülőket – a gyermek hároméves korától tízéves koráig – csak írásbeli hozzájárulásukkal oszthatja be a munkáltató.
A jövőben az a munkavállaló, akinek hozzátartozója vagy a vele egy háztartásban élő gondozásra szorul, öt munkanapra mentesülhet a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól.
Bővülnek a felmondási tilalom alá tartozó esetek is: a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt az apasági szabadság, a szülői szabadság és a gondozói munkaidő-kedvezmény tartama alatt.
A munkaadónak a jövőben részletesebb tájékoztatást kell adnia például a foglalkoztatás feltételeiről. Ha valakit egy évnél nem hosszabb időre foglalkoztatnak, a próbaidőt a szerződés idejével arányosan kell meghatározni, ismételt próbaidő pedig nem köthető ki.
Változnak a munkaidő-beosztással kapcsolatos szabályok is: a korábban közölt munkaidő-beosztás kollektív szerződéssel is csak legkésőbb a munkakezdés előtt 48 órával változtatható meg.
A munkáltatónak ingyenesen kell biztosítania a munkaköri feladatok teljesítéséhez szükséges, jogszabályok alapján kötelező képzéseket, aminek bele kell számítania a munkaidőbe, vagy arra akár munkaidőben is sor kerülhet.
A munkabalesetek és foglalkoztatási megbetegedések megelőzése felsőfokú végzettséghez kötött munkakör lesz a jövőben. A munkaadót a jövőben szigorúbb tájékoztatási kötelezettség terheli a káros hatású vegyi anyagok használatáról. A duális képzésben részvető tanulók munkaviszonyát is figyelembe kell venni a jövőben az álláskeresési ellátás megítélésekor.
Az atomenergiatörvény mellett a bányászati, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló jogszabályt is módosította a Ház szerdán. A képviselők változtattak a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényen is.
Változik az atomenergia törvény
Technikai jellegű változtatásokat fogadott el az Országgyűlés az atomenergiáról szóló, valamint az ahhoz kapcsolódó törvényeken. A változtatást 141 igen szavazattal, 41 ellenvoks és 11 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.
Bővül az Országos Atomenergia Hivatal hatásköre a Paksi Atomerőmű tervezett üzemidő-hosszabbításával kapcsolatos hatósági feladatokkal.
A változtatás a többi között pontosítja az Országos Atomenergia Hivatalhoz benyújtott engedélykérelmek hiánypótlási előírásait is. Emellett az atomenergia felügyeleti szerv lehetőséget kap arra, hogy több folyamatban lévő eljárást egyesítsen együttes döntés céljából.
Változik a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelőjének feladatköre: az önkormányzati társulások számára adható támogatás felhasználási költségtervét ezentúl az energiapolitikáért felelős miniszternek kell jóváhagynia.
Jövő februártól a zárjegykötelesek lesznek a gyógynövény alapú, hevítéssel fogyasztható termékek is Jövő február 1-jétől a dohányt nem tartalmazó, jellemzően gyógynövény alapú, hevítéses technológiával fogyasztható termékek is zárjegykötelessé válnak – döntött az Országgyűlés 136 igen, 28 nem és 29 tartózkodó szavazattal.
Az egyes bányászati és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló jogszabály adójogi szempontból a dohánygyártmányokon belül külön kategóriát hoz létre a hevített termékeknek, így ezek a rúd vagy kapszula formájában gyártott, dohányt vagy nikotint nem, vagy csak részben tartalmazó termékek is jövedéki adókötelessé válnak.
A gazdálkodók a készleteiken lévő zárjegy nélküli termékeket 150 napos átmeneti időszakban értékesíthetik a módosítás szerint.
Az új szabályokat azért vezetik be, hogy a fiatalkorúakat megvédjék a hevítéses technológiával fogyasztható termékek használatának káros hatásaitól.
Változik a dohánytermékek bolti elhelyezésének szabályozása is: a jövőben az egységes csomagolásban forgalomba kerülő dohánytermékek esetében nem kell majd az adott márkajelzésű cigaretták valamennyi alfajtájából egyet kihelyezni a dohányboltban.
Ezt azzal indokolják: versenyjogilag aggályos, hogy a szélesebb dohánytermék-palettával rendelkező nagykereskedők nagyobb, előnyösebb megjelenítési lehetőséget kaptak a szerényebb portfólióval bíró szereplők kárára.
Módosul a bányászatról szóló törvény is: a geotermikus energia kinyerése és hasznosítása a bányafelügyelettel kötendő szerződés alapján végezhető majd, ugyanakkor az elsődlegesen gyógyászati és mezőgazdasági célú termálvíz kitermelések esetében továbbra is a vízügyi hatóság jár el.
A jogszabály indoklásában azzal érvelnek: magyar geotermikus potenciál széles körű kiaknázásával 2030-ra éves szinten akár 1-1,5 milliárd köbméter földgázzal csökkenthető Magyarország energetikai kitettsége.
Átalakul a hulladékgazdálkodási rendszer Az Országgyűlés 141 igen, 40 nem és 11 tartózkodó szavazattal hulladékgazdákodással kapcsolatos törvényeket módosított, azzal összefüggésben, hogy 2023 július 1-től 35 évig a koncessziós pályázaton nyertes MOL végzi majd az állami hulladékgazdálkodási közfeladatokat.
Változik a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény: a termékdíj elveszti jelenlegi hulladékhasznosításra irányuló forrásteremtő funkcióját, az új koncessziós rendszerben ugyanis a gyártó viseli a pénzügyi felelősséget a termék hulladékkezelésért. A hulladékgazdálkodási kártalanítással kapcsolatos hatósági ügyeket a jövőben a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága látja el.
Módosították a jogellenesen elhelyezett vagy elhagyott hulladékok esetén szükséges eljárásokat és a hulladéklerakási járulék előírásait is, egyértelműsítve, hogy az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
A fémkereskedelemről szóló törvény is változik a jogsértések visszaszorítása, az ellenőrzés és a jogkövető magatartás segítése érdekében.
Módosult a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény Módosította a jegybankról szóló törvényt az Országgyűlés 136 igen, 47 nem és 10 tartózkodó szavazattal.
Expozéjában Varga Mihály pénzügyminiszter azt hangsúlyozta: a módosítás hatékonyságnövelő, finomhangolásokat, pontosabb kereteket és egyértelműbb szabályozást jelent, illetve lehetőséget teremt, hogy az MNB továbbra is hatékonyan, függetlenül működjön. A miniszter szerint módosulnak az osztalékfizetési szabályok, olyan módon, hogy eközben mindvégig garantálják a jegybank megfelelő tőkeellátottságát.
Az elfogadott jogszabály az MNB elnökének javadalmazását a korábbi 5 millió forintban rögzített érték helyett az Állami Számvevőszék elnökének havi keresetével egyezően állapítja meg. Az ÁSZ elnökének fizetése a nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset – idén közel 500 ezer forint – tizenkétszerese.
A háziorvosi ellátást és a szakápolást is érintő módosítást fogadott el az Országgyűlés szerdán az egészségügyi törvényen. A Ház az Európai Bizottság kérdésére is változtatott egyes törvényeken.
Az egészségügyi ellátás átalakításáról döntött az Országgyűlés
A háziorvosi és a védőnői ellátást, az alapellátási ügyeletet és a szakápolást is érintő törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés 136 igen, 56 nem és 1 tartózkodó szavazattal.
Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítása szerint jövőre a háziorvosi körzethatárok kijelölésének joga az önkormányzatoktól átkerül az Országos Kórházi Főigazgatósághoz, amelynek alapellátási igazgatóságán belül hozzák létre a Nemzeti Praxiskezelőt.
A háziorvosi praxisok tekintetében a jövőben a legkisebb egységnek már nem a települést, hanem a járást tekintik. A már létező praxisközösségek tevékenysége járóbeteg-szakellátási szolgáltatásokkal bővülhet.
A jogszabály új alapokra helyezi az alapellátási ügyeletet: a háziorvosi ügyelet délután négytől este tíz óráig a járásközpontban lesz mindig azonos helyen, este tíztől reggel nyolcig pedig az eddigi ügyeleti szolgáltatók helyett, az Országos Mentőszolgálat irányítja majd a betegeket a megfelelő ellátási szintre.
Az ügyeleti ellátás átalakításának végdátuma 2024. február 29., azt megelőzően fokozatos lesz a feladatelvállalás. Az egészségügyért felelős miniszter 30 nappal előre közzéteszi, mely területek – jellemzően megyék – esetében veszi át a mentőszolgálat az ügyeleti ellátást.
Törvényi szinten rögzítik, hogy a városi kórház 0-24 órában betegfogadásra alkalmas és legalább kettő, a miniszter által rendeletben meghatározott szakmában nyújt fekvőbeteg-szakellátást, míg a megyei kórháznak egész nap biztosítania kell sürgősségi ellátást és legalább öt rendeletben meghatározott szakmában fekvőbeteg-szakellátást is.
A jogszabály lehetőséget ad a megyei intézménynek arra, hogy foglalkoztatottjai számára meghatározza a munkavégzés helyét, amely bármely, az adott megyében működő intézmény lehet.
A munkavégzés helyének egyoldalú meghatározása ugyanakkor nem járhat a foglalkoztatott aránytalan sérelmével, különösen egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel, a munkahely és a lakóhely közötti utazás nem haladhatja meg a napi a három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő foglalkoztatott esetében a napi két órát.
A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló az őt foglalkoztató intézményben – engedéllyel – végezhessen olyan egészségügyi tevékenységet, amire a szolgálati jogviszonya nem terjed ki.
A jövőben a látogatási időn túl is jogosult lehet egy segítő személy bent lenni a kórházban azon beteg mellett, aki önmagát nem tudja ellátni, folyamatos segítségre szorul, hosszútávú fekvőbeteg-ellátást igényel, pszichés krízishelyzetben van vagy haldoklik.
Jövő júliustól az önkormányzatok helyett az állam gondoskodik a védőnői ellátásról: a védőnők munkáltatói jogait az irányító megyei intézmény gyakorolja majd, a települési önkormányzatoknak pedig ingyen kell használatba adnia az államnak a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyont.
Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára a bizottsági vitában közölte, a kormány nem döntötte el, hogy állami kézbe veszi-e a szakrendelőket, előbb felméri azokat, majd március környékén születhet róluk döntés.
Átalakul a szakápolási rendszer is: a törvény megteremti a jogalapját, hogy egészségügyi szakellátásból a szociális ellátórendszerbe kerüljenek át azok az ágyak, amelyeken jelenleg tartós ápolást-gondozást végeznek. Az ápolást a jövőben a szociális ellátórendszer keretein belül működő szakápolási központok végzik majd.
A feladatátvétellel, illetve átadással érintett intézmények körét az egészségügyért felelős miniszter a szociálpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben határozza meg.
Az Európai Bizottság kérésére módosulnak egyes törvénye
Az Európai Bizottság kérésére a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokat fogadott el az Országgyűlés 153 igen, 13 nem és 26 tartózkodó szavazattal.
Új feladatkört kap a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság: a jövőben hatósági jogkörben ellenőrizhetik a központi információs közadatnyilvántartás felületén a vagyonnyilatkozatok közzétételének teljesítését. Az átláthatósági hatósági eljárásban az ügyintézési határidő negyvenöt nap, az eljárásban kiszabható bírság felső határa ötvenmillió forint lesz.
Módosulnak a november elsején hatályba lépett új vagyonnyilatkozattételi szabályok átmeneti rendelkezései, valamint a vagyon, jövedelem és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat formanyomtatvány egyes tartalmi elemei is. A jogszabály rögzíti az Integritás Hatóság ellenőrzési jogosultságát a nyilvános illetve a nem nyilvános vagyonnyilatkozatoknál.
Az Állami Számvevőszék működési szabályai és büntetőjogi tárgyú törvények is módosulnak az Országgyűlés szerdai döntése értelmében. A Ház egy mentelmi ügyben is döntött és újraválasztotta az MNB felügyelőbizottságának elnökét és tagjait is.
Módosulnak az Állami Számvevőszék működési szabályai
Az Országgyűlés 136 igen, 41 nem és 15 tartózkodó szavazattal elfogadta az Állami Számvevőszék szervezetével és működésével, valamint a nemzetiségek jogaival összefüggő egyes törvények módosítását.
Az ÁSZ a jövőben bértömeggazdálkodást folytat. Költségvetését úgy kell megállapítani, hogy az ne legyen kevesebb az előző évi központi költségvetésben megállapított összegnél. A jogszabály szerint a szervezet az elnök döntése alapján a jövőben az ellenőrzési tervben nem szereplő, soron kívüli ellenőrzést is végezhet, amelyről az éves beszámolójában ad tájékoztatást az Országgyűlésnek.
Változnak az ÁSZ foglalkoztatási viszonyai is: a törvénymódosítás értelmében a számvevői kinevezést felváltja a számvevői közszolgálati szerződés.
Az ÁSZ elnöke szabályzatban határozza meg a számvevői besorolási kategóriákat, az egyes számvevői munkaköröket és a munkáltató által meghatározható pótszabadság mértékét. Az indoklás szerint ez lehetőséget biztosít a munkáltató számára egy rugalmas, teljesítményorientált humánpolitikai rendszer kialakítására.
A jogszabály nemzetiségi szervezetek számára átmeneti időszakot állapít meg arra, hogy nemzetiségi egyesületként vetessék magukat nyilvántartásba, és így jelölő szervezetként jelöltet állíthassanak a nemzetiségi és a helyi önkormányzati választásokon.
Büntetőjogi tárgyú törvényeket módosított az Országgyűlés
A képviselők 148 igen, 21 nem és 21 tartózkodó szavazattal büntetőjogi tárgyú törvényeket módosítottak. Az igazságügyi tárca előterjesztése alapján uniós és nemzetközi kötelezettségek, az Alkotmánybíróság határozatai, illetve a jogalkalmazó szervek visszajelzései miatt módosult nyolc büntetőjogi tárgyú törvény, illetve ezekhez kapcsolódó ágazati törvények.
A büntetőeljárásról szóló törvényben a terhelt, a sértett és a tanú esetében is kiterjesztik a kötelezően közlendő adatok körét az elektronikus elérhetőségekkel, mint a telefonszám, az email-cím, illetve más kommunikációs alkalmazások, hogy hatékonyabban biztosítható legyen az eljárási jelenlét.
A jogszabály egyértelműsíti a harmadfokú bíróság tényálláshoz kötöttségét, illetve egységesíti a magánvádló és a pótmagánvádló mulasztásának jogkövetkezményeit.
A mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében módosul a büntetőtörvénykönyv kábítószer-fogalma, így a rendelkezés a jövőben az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló, jelenleg előkészítés alatt álló rendeletére hivatkozik, amely egy helyen tartalmazza majd valamennyi – a nemzetközi, az uniós, illetve hazai szervek által – kábítószernek minősített anyagot.
Egyszerűsödnek a büntetés-végrehajtási eljárásrendek: az ott dolgozók munkaterheinek csökkentése érdekében teret kapnak az elektronikus belső ügyintézési lehetőségek. A jövőben a fogvatartottak személyi igazolványának érvényessége a jogszabály erejénél fogva meghosszabbodik a szabadulást követő kilencven napig, így a bv. intézet dolgozóinak nem kell foglalkoznia az igazolványokkal kapcsolatos ügyekkel.
A büntetés-végrehajtási szervezetben agglomerációs együttműködési rendszert alakítanak ki, az agglomerációs vezetők az országos parancsnok által meghatározott feladatköröket gyakorolják.
A módosítással megteremtették annak a lehetőségét, hogy a bv. intézetek a be- és kilépés ellenőrzésére, illetve a szökés és a rendkívüli események megakadályozására drónokat alkalmazzanak.
Az Európai Unió Bíróságának novemberi döntése miatt hatályát veszti a menedékjogról szóló törvény azon rendelkezése, amely szerint elfogadhatatlan a menekültügyi kérelem, ha a kérelmező olyan országon keresztül érkezett, ahol üldözésnek vagy súlyos sérelem veszélyének nincs kitéve, vagy ha abban az országban, amin keresztül Magyarországra érkezett, a megfelelő szintű védelem biztosított. Az uniós bíróság döntésével összefüggésben a rendőrségről szóló törvény és a btk. is módosul.
Mentelmi ügy
Az Országgyűlés 24 igen, 143 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett nem függesztette fel Apáti István (Mi Hazánk) mentelmi jogát. A képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a Pesti Központi Kerületi Bíróság kérte rágalmazás miatt. Az ügy a Jobbik egy 2021 végi, vidéki rendezvényével van kapcsolatban, ahol a párt egyik politikusa megpróbált megerőszakolni egy nőt.
A feljelentő szerint Apáti István egy televíziós és egy lapinterjúban az esettel kapcsolatban a becsület csorbítására alkalmas tényeket állított róla. Hargitai János (KDNP) a mentelmi bizottság nevében elmondta: az ügyben két közszereplő vitájáról van szó, ezért bizottság azt javasolta, hogy ne függesszék fel a képviselő mentelmi jogát.
Újraválasztották az MNB felügyelőbizottsága elnökét és tagjait
Az Országgyűlés újraválasztotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Felügyelőbizottsága elnökét és tagjait 2023. január l-jei hatállyal. A felügyelőbizottság elnöke 134 igen, 30 nem szavazattal ismét Papcsák Ferenc lett, aki 2015 óta tölti be ezt a tisztséget.
Továbbra is a felügyelőbizottság tagja Madarász László, Nyikos László és Szényei Gábor András, őket 134 igen, 31 nem szavazattal választották meg.
A jegybank felügyelőbizottsági tagjainak megbízatása jövő évtől az MNB elnöke megbízatásának időtartamára szól. Matolcsy György jegybankelnök mandátuma 2025-ben jár le. A felügyelőbizottság az MNB folyamatos tulajdonosi ellenőrzésének szerve.
A Ház újraválasztotta a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátló ombudsmanhelyettest, valamint a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökét és két tagját.
Újraválasztották a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettest
A parlament titkos szavazáson, 163 igen, négy nem szavazattal újraválasztotta Bándi Gyulát az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesévé. Az ombudsmanhelyettest – Kozma Ákosnak, az alapvető jogok biztosának javaslatára – az Országgyűlés kétharmados többséggel hat évre választotta meg 2023. február 22-i hatállyal.
Bándi Gyula az Magyar Tudományos Akadémia doktora, korábban az Országos Környezetvédelmi Tanács elnöke volt, 2017 óta ombudsmanhelyettes.
Újraválasztották a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökét és két tagját
Az Országgyűlés titkos szavazáson újraválasztotta a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökének, Földváryné Kiss Rékát, tagoknak pedig Ötvös Istvánt és Soós Viktor Attilát.
A bizottság elnökét és két tagját – a kormánypárti képviselők ajánlása alapján – kétharmados többséggel, titkos szavazáson, kilenc évre választották meg 2023. február 4-i hatállyal.
Földváryné Kiss Rékát 145 igen, 21 nem szavazattal, két tartózkodás mellett, Ötvös Istvánt 143 igen, 22 nem szavazat és három tartózkodás mellett választották meg, míg Soós Viktor Attila 144 igen, 21 nem szavazatot kapott három tartózkodás mellett.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága a kommunista diktatúrával kapcsolatos állami emlékezet megőrzésével, valamint a diktatúra hatalmi működésének feltárásával foglalkozó testület.
Az Országgyűlés által választott tagokon túl a bizottságba egy-egy tagot delegál a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke és az igazságügyi miniszter. Az MTA elnöke Bank Barbarát, az igazságügyi miniszter Máthé Áront delegálta a testületbe.
Eskütétel
Az Országgyűlés előtt tett esküt a Magyar Nemzeti Bank Felügyelőbizottsága elnöke és tagjai, az alapvető jogok biztosa jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettese, valamint a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke és tagjai.
Elfogadták az agrártermékek eredetvédelméről szóló törvényt
Az Országgyűlés 149 igen szavazattal, 30 tartózkodás mellett elfogadta az az agrártermékek eredetvédelméről szóló törvényjavaslatot.
Az új jogszabályban a földrajzi árujelzőkkel, a hagyományos különleges termékekkel és a borászati termékek hagyományos kifejezéseivel kapcsolatos rendelkezéseket határozták meg, ami az uniós jogszabályoknak való megfelelésen túl jogi keretet teremt az oltalom alatt álló elnevezések hatékonyabb ellenőrzéséhez, védelméhez.
A jogszabály elfogadásával megteremtették a lehetőséget arra is, hogy termelői közösségek földrajzi árujelzőik és hagyományos különleges termékeik érdekében közösen cselekedjenek, nem csak az elnevezés oltalmának érdekében, de az elnevezéseket érintő tájékoztatási és promóciós tevékenységek végrehajtása és kidolgozása során is.
Az önálló törvény egyszerűbb, átláthatóbb és könnyebben kezelhető jogszabályi hátteret biztosít az oltalom alatt álló magyar agrártermékek előállítóinak számára is.
Az agrártárca 2015-ben indította el az eredetvédelmi programot, amelynek egyik célja a bejegyzett magyar földrajzi árujelzők számának növelés volt. A kezdeti 56-on felül már 25 új magyar földrajzi árujelzővel bővült az uniós nyilvántartás és további 11 földrajzi árujelző vár bejegyzésre.
Új eljárás rend az agrártámogatásokban
Az uniós és a hazai agrártámogatások eljárási szabályait helyezi új alapokra az átláthatóbb és korszerűbb döntéshozatal érdekében a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló törvényjavaslat, amelyet 146 igen, 33 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadtak el a képviselők.
A jogszabály a következő támogatási időszakban korszerű és rugalmas eljárási kereteket biztosít a gazdáknak és az agrárvállalkozóknak.
Az elfogadott törvény révén lehetővé válik, hogy a közös agrárpolitika rendelkezéseit a hazai szükségletekhez igazítsák az országok.
Ezentúl a két pénzügyi alap irányítására egyetlen nemzeti hatóságot kell kijelölni, a kifizetéseket is egyetlen akkreditált kifizető ügynökségen keresztül lehet végrehajtani. A jelentős változások között szerepel még, hogy a tagállamoknak nemzeti stratégiai tervet kell készíteniük és elfogadtatniuk az Európai Bizottsággal.
Elfogadták az elítélt személyek átszállításáról szóló jegyzőkönyv kiegészítését
A képviselők 178 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett elfogadták az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban kelt egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvét módosító jegyzőkönyv kihirdetését tartalmazó törvényjavaslatot.
A kiegészítő jegyzőkönyv az elítéltek átszállítását azok hozzájárulása nélkül is lehetővé teszi az ítélkező államból megszökött vagy onnan kiutasított, illetve kitiltott személyek esetében. A módosító jegyzőkönyv korszerűsíti és továbbfejleszti a kiegészítő jegyzőkönyvet és ezzel gyorsabbá és rugalmasabbá teszi az együttműködést.
Jóváhagyta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2023-as egységes költségvetését és bürokráciacsökkentésről is döntött szerdai határozathozatalai során a parlament.
Elfogadták az NMHH 2021-es zárszámadását Az Országgyűlés 136 igen, 53 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2021-es egységes költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényt.
A törvény tartalmazza az NMHH, a Médiatanács, a Médiatanács kezelésében lévő előirányzatok, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) zárszámadását.
Az NMHH költségvetési kiadási és bevételi előirányzata 2021-ben 40,7 milliárd forint volt, amely 51,7 milliárd forint kiadással és 46,2 milliárd forinttal teljesült.
Szűcs Lajos, az Országgyűlés költségvetési bizottságának előadója az általános vitában az eltérést a hatósághoz időközben telepített adattörlő alkalmazás kialakításával kapcsolatos kiadási tételekkel, valamint a készülékcsere-támogatási program megvalósításával indokolta.
A Médiatanács költségvetésében 246,8 millió forint volt a kiadás, a bevétel pedig 213,1 millió forint, mindkettő az eredeti előirányzatnál valamelyest kevesebb. Ennek magyarázata a koronavírus-járvány gazdasági hatásait ellensúlyozó intézkedés, amely mentesítette a médiaszolgáltatókat 2021-ben a díjfizetési kötelezettségüktől.
A médiatanács kezelésében lévő kiadási és bevételi előirányzatok költségvetése a 617,2 millió forintos módosított előirányzattal szemben 616,5 millió forint volt. Az MTVA kiadása és bevétele 2021-ben az eredetileg tervezett 117,7 milliárd helyett 116,7 milliárd forint volt.
Jóváhagyták az NMHH jövő évi költségvetését
A parlament 136 igen, 54 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett fogadta el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2023-as egységes költségvetését.
Az Országgyűlés az NMHH kiadási és bevételi főösszegét 58,6 milliárd forinttal, a médiatanácsét 621 millió forinttal hagyta jóvá.
A médiatanács kezelésében álló előirányzatok kiadása és bevétele jövőre 1,3 milliárd forint lesz. Az MTVA 2023-as költségvetését 126,5 milliárd forintos kiadással és bevétellel állapították meg, ebből 121 milliárd forint az állami juttatás.
Bürokráciacsökkentésről döntött a parlament
Az Országgyűlés 141 igen, 11 nem szavazattal és 40 tartózkodás mellett elfogadta a Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter által benyújtott, az egyes törvények bürokráciacsökkentéssel és jogharmonizációval összefüggő módosítását.
A törvény szerint az egészségbiztosítónak ezentúl a beteg adatait a halálát követő harminc év helyett tíz évig kell őriznie, azt követően „az adatokat meg kell fosztani a személyes azonosítás lehetőségétől”.
A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató ezentúl elektronikus úton nyújthatja be például a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj vagy a táppénz iránti kérelmet. Az egészségbiztosító a jövőben elektronikus úton tájékoztat a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás összegének felülvizsgálatáról vagy bizonyos esetekben az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről, továbbá a levont adóelőlegről.
Új közhiteles nyilvántartást jön létre, amely a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások, a baleseti táppénz és az utazási költségtérítés adatait tartalmazza. Bevezetik a társasházi tisztségviselők nyilvántartását, amelynek célja többek között, hogy a közösség ügyintézését ellátó tisztségviselők adatainak országosan nyilvános közzétételével megvalósuljon a társasházak működésének transzparenciája.
A közbeszerzések esetén az Európai Unió Bíróságának egy közelmúltbeli ítélete miatt módosul az iratbetekintésre és egyes kizáró okok miatti érvénytelenségre vonatkozó szabály, valamint uniós jogharmonizáció miatt pontosították az ország alapvető biztonsági érdekeivel összefüggő kivétel megfogalmazását.
Uniós jogharmonizáció miatt változnak a közadatokkal összefüggő törvények A képviselők 156 igen, 18 nem szavazattal és 18 tartózkodás mellett elfogadták az egyes törvények közadatokkal összefüggő módosítását.
A jogszabály azért módosították, mert a közszféra által előállított adatok újrahasznosítására vonatkozó uniós szabályozás változott.
Az új szabályozás értelmében a közfeladatot ellátó szervek újrahasznosítás céljából kutatási közadatokat is rendelkezésre bocsátanak erre irányuló igény esetén.
A Ház szerdai döntésével meghosszabbította a Paksi Atomerőmű üzemidejét.
Változások a sportcélú közfeladatok ellátási rendjében és szervezeti kereteiben
A nemzeti sportingatlan-vagyon üzemeltetésével, hasznosításával összefüggő feladatokat a jövőben ügynökségi formában látják el – ezt rögzíti az egyes állami sportcélú közfeladatok ellátásának rendjéről és szervezeti kereteiről szóló törvényjavaslat, amelyet 129 igen, 50 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadtak el.
A törvény alapján létrehozzák az önálló költségvetési forrással rendelkező Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökséget, feladatainak ellátására kijelölnek egy 100 százalékos állami tulajdonban álló gazdasági társaságot.
Az ügynökség közfeladatként látja el a sportingatlanokkal összefüggő általános ingatlanüzemeltetési tevékenységet, az ingatlan hasznosításával kapcsolatos feladatokat, a rendeltetésszerű működtetést, a más törvény hatálya alá nem tartozó építési, felújítási, korszerűsítési, fejlesztési tevékenységeket.
A hatáskörébe tartozik a gyógyfürdőnek minősülő sportingatlanban a járóbeteg-gyógyító szakellátás, valamint terápiás célú gyógyfürdő- és kapcsolódó szolgáltatások nyújtása, a sport és testnevelés területén történő múzeumi tevékenység, és a magyar sport országos szakmúzeumának a fenntartása, illetve egyes beruházások előkészítői-építtetői feladatai.
Módosították a villamos energiáról, valamint a földgázellátásról szóló törvényt
A képviselők 148 igen szavazattal – 18 nem ellenében és 13 tartózkodás mellett – módosították a villamos energiáról, valamint a földgázellátásról szóló törvényt.
A törvénymódosítást az elmúlt időszak jogszabályváltozásai és jogalkalmazási tapasztalatai, valamint az időközben hatályba lépett jogszabályokkal való összhang megteremtése indokolta. A módosítás célja, hogy az európai szabályozással összhangban, megfelelő mennyiségű és árú földgáz és villamosenergia legyen biztosított Magyarországon is.
Meghosszabbították a Paksi Atomerőmű blokkjainak üzemidejét
A képviselők 170 igen szavazattal – nyolc nem és egy tartózkodás mellett – döntöttek a Paksi Atomerőmű meglévő blokkjai üzemidejének további meghosszabbításáról.
A határozat indoklása szerint az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók miatt egész Európában drasztikusan emelkednek az energiaárak, és energiaválság alakult ki. Egy év alatt az áram ára több mint ötszörösére, a gáz ára több mint hatszorosára emelkedett.
A háborús energiaárak és az európai energiaellátási problémák Magyarországra is kihatnak. Energiastratégiai, klímavédelmi és ellátásbiztonsági okokból ezért szükséges a paksi atomerőmű meglévő négy blokkjának további üzemidő-hosszabbítása.
Elfogadták az 5. Nemzeti Környezetvédelmi Programot
Az Országgyűlés 148 igen szavazattal – 20 nem ellenében és 11 tartózkodás mellett – elfogadta a 2026-ig szóló 5. Nemzeti Környezetvédelmi Programot. Mivel a 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program 2020-ban lezárult, szükségessé vált a 2026-ig tartó időszakra szóló program kidolgozása.
A program feladata, hogy az ország környezeti állapotát, a társadalom fejlődési céljait, valamint a nemzetközi együttműködésből és az EU-tagságból adódó kötelezettségeket figyelembe véve meghatározza az ország környezeti céljait és az elérésükhöz szükséges feladatokat, eszközöket.
Elfogadták a 2021-es költségvetés zárszámadását
A képviselők 129 igen szavazattal – 50 nem és egy tartózkodás mellett – elfogadták a 2021-es költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt.
A törvény indoklása szerint 2021-ben a koronavírus-járvány okozta gazdasági, egészségügyi fennakadások kezelését és a gazdaság újraindítását célzó intézkedések váltak meghatározóvá világszerte.
A 2021-es növekedést segítették a kormány támogató intézkedései. Továbbra is elsőrendű feladat volt az egészség védelme mellett a gazdaságvédelem és a gazdaság újraindítása. Ezzel párhuzamosan meg kellett őrizni az elmúlt évek sikeres kormányzati politikájának kiemelt elemeit, programjait, a családvédelem és otthonteremtés, valamint a munkaalapú társadalom építésének vívmányait.
A 2021-es költségvetési törvény elfogadása után a kormány további béremelésekről, adókönnyítésekről, valamint új, a családokat és a vállalkozásokat segítő programokról döntött.
2021 végén már látható volt, hogy a kormány sikeres, a gazdaság újraindítását segítő és a családok helyzetét javító, a korábban elindított programokat megtartó, sőt bővítő költségvetési politikája révén a gazdaság újraindítása megvalósul.
A pénzügyi szektort érintő törvényeket módosítottak
Az Országgyűlés 129 igen szavazattal – 25 nem ellenében és 25 tartózkodás mellett – a pénzügyi szektort érintő törvények módosításáról is döntött. A módosítás számos terület, köztük a hitelintézeti, a tőkepiaci, a biztosítási, a tőkepiaci szektor újraszabályozását, valamint a jegybanktörvény módosítását is tartalmazza.
A módosítással az alternatív megoldások szabályozása révén megteremtik a jelzáloghitel-követelésen alapuló refinanszírozás lehetőségét portfolió-szinten, zálogjog alapján. A módosítás célja, hogy az önkéntes pénztárak és tagjaik minél szélesebb körben elérhessék a technikai fejlődés eredményeit.
A hitelintézeti törvény módosítása pontosítja a felszámolási eljárások kielégítési sorrendjét és folyamatosan követhetővé teheti a betétvédelmi alap által védett önkormányzati eszközöket.
A módosítás a befektetési vállalkozások és az árutőzsdei vállalkozások esetében jogharmonizációs elemeket tartalmaz, és további cél a pénzügyi közvetítőrendszer további erősítése és biztonságosabbá tétele, a szektor stabil, kiegyensúlyozott működése. A képviselők elfogadták a hétfőn elhangzott interpellációkra adott válaszokat.
Fenntartotta az igazságügyi bizottság két állásfoglalását az Országgyűlés a szerdai szavazásokon. Ezt követően a napirend utáni hozzászólásokkal zárta a Ház a munkáját és egyúttal az őszi ülésszakot.
Az Országgyűlés fenntartotta az igazságügyi bizottság két állásfoglalását
A parlament a DK kezdeményezésére döntött az igazságügyi bizottság két állásfoglalásának fenntartásáról.
Az ellenzéki frakció korábban kezdeményezte a finn és a svéd NATO-csatlakozás kivételes eljárásban történő tárgyalását, ezt Kövér László visszautasította, az igazságügyi bizottság pedig megállapította, hogy a házelnök a házszabálynak megfelelően járt el. A DK a két állásfoglalás elutasítását kérte a plenáris üléstől.
Az Országgyűlés a szavazásokat követően a napirend utáni felszólalásokkal zárta szerdai napját és egyúttal az őszi ülésszakot.
Bencze János (Jobbik) konkrét esetet ismertetve arról beszélt, a speciális nevelési igényű gyermekeknél az egyik szülőnek élethosszig, 24 órás szolgálatot kell ellátnia. A fejlesztések jelentős költségeit így egy fizetésből kell kigazdálkodni – mondta, és felhívta a figyelmet az állami költségtérítés rendkívül alacsony voltára.
Sas Zoltán (Jobbik) az Országház épületének védelméről szólva hangsúlyozta: fontos, hogy az Országgyűlési Őrség tagjai megfelelő körülmények között tudják a szolgálatot ellátni. Azt kérte, alakítsanak ki olyan, az épület jellegéhez igazodó őrhelyeket, ahová például rossz idő esetén be tudnak húzódni, vagy a biztonsági feladatokat jobban eltudják látni.
Dúró Dóra (Mi Hazánk) ismertette: határozati javaslatot nyújtottak be, hogy a magyar kormány ne fizessen 75 milliárd forintot a korrupt ukrán rezsimnek a magyar adófizetők pénzéből. Nincs garancia arra, hogy az állam fenntartására, humanitárius célokra használják majd fel ezt az összeget és nem a háború finanszírozására – jegyezte meg.
Novák Előd (Mi Hazánk) feltette a kérdést, hogy a végrehajtók hány családot lakoltattak ki és ebből hányan devizakárosultak mind a mai napig. Felidézte, a kormány többszöri kérésük ellenére sem hosszabbította meg a kilakoltatási moratóriumot. Érdekli a kormányt, milyen gondokkal küzdenek az adósok? – firtatta. A képviselő kevesellte a kormány által végrehajtott módosításokat.
Dócs Dávid (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy a lakosság és a magyar vállalkozások mellett az önkormányzatok az elmúlt évek vesztesei, utóbbiak kivéreztetése most is folyamatos. A költségvetési problémákkal már nem képesek megbirkózni a képviselőtestületek – mutatott rá, hozzátéve: a forráshiány rányomja a bélyegét a közbiztonságra is, és ez különösen igaz a déli határra.
A térségből megkeresett 21 településből 17 aláírva visszaküldte a Mi Hazánk által megfogalmazott nyilatkozatot, amely alapján a belügyminiszterhez fordulnak segítségért – jelezte a politikus.
Herczeg Tamás (Fidesz) a békéscsabai Áldozatsegítő Pont novemberi átadásáról szólt. Sokféle élethelyzet lehet, amikor tájékoztatással, lelki, jogi segítségnyújtással vagy akár pénzbeli támogatással segíteni tudnak – mondta, majd példaként hozta a zaklatási ügyeket, a párkapcsolati erőszakot vagy az emberkereskedelem elleni küzdelmet.
Kállai Mária (Fidesz) a Szolnok környezetvédelme érdekében megvalósuló társadalmi, civil összefogásról, zöld akciók megvalósításáról beszélt. Eltüntették az illegálisan lerakott hulladékot a városban, majd több alkalommal faültetés következett, fecskebarát gyaloghíd, és új, a madarakat óvó buszmegállók is létesültek – sorolta.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy a fogyatékkal, autizmussal élő gyermekek családjai fokozottan szembesülnek a mindennapi problémákkal, közte a rendkívül magas benzinárral. Szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy sokszor az egyik szülőnek folyamatos, 24 órás szolgálatot kell ellátnia, így nem tud munkába állni. Azt kérte, fordítsanak nagyobb figyelmet az érintett családokra.
Ovádi Péter (Fidesz) azt taglalta, hogy jó ütemben haladnak a Veszprémet és térséget érintő beruházások. Ötmilliárd forint segíti Veszprém belterületi útfejlesztését, és nemsokára átadják a 8-as és 82-es utat összekötő utat is. A kormány a Veszprém Európa kulturális fővárosa program részeként 42 milliárd forintos támogatást biztosít, ebből 52 projektet valósítanak meg – jelezte.
Lukács László György (Jobbik) párttársaihoz hasonlóan a speciális nevelési igényű gyermekek és családjaik nehéz helyzetére, a magas utazási költségekre hívta fel a figyelmet.
A családok kénytelenek sokszor az utazásra pénzt fordítani, mert a fejlesztések a megyeszékhelyeken állnak rendelkezésre, és jelentős költséggel járhat a gyógyszeres terápia is. A közgyógyellátásban rendelkezésre álló keret igen csekély, ezt emelni kellene – jegyezte meg, s szorgalmazta a betegségosztályozás frissítését is.
Balassa Péter (Jobbik) azt sürgette, hogy legyen munkaszüneti nap szenteste is. Ez Európa több országában már működő, létező dolog, és erre Magyarországon is erős társadalmi igény mutatkozik – jelezte, majd kitért arra, hogy ennek érdekében törvényjavaslatot nyújtott be, de azt a kormány nem támogatta.
Az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az ülésnapot és az őszi ülésszakot. A parlament várhatóan februárban folytatja munkáját.