LMP: szabadulni kell a fosszilis energiától
Ungár Péter (LMP) kifejtette: ez az ülésszak válságokkal teli időben zajlott, a legsúlyosabb az energia- és a klímaválság, és ez a kettő összefügg. Amíg nem szabadul meg a világ a fosszilis energiáktól, a válságok ismétlődni fognak – vélekedett.
Az energetikával kapcsolatban azt is elmondta: a szélenergiát a kormány mindig másképp ítéli meg, alapvető kérdésekben nem tud dönteni. A Paks II beruházás pedig nem áll jól, a nemzetközi környezet nem a legoptimálisabb, a kormány mégis rengeteget költ erre a projektre – közölte.
Megjegyezte: az uniós pénzek járnak Magyarországnak, de ami a múlt héten történt, az egy hibás kormánypolitika következménye, egy olyan politika eredménye, amely az EU fősodra ellen megy.
Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség államtitkára úgy válaszolt, hogy az Európai Bizottság múlt heti döntése az uniós pénzekről siker és kudarc is egyben. Siker, hogy az újjáépítési alapra vonatkozó magyar tervet a bizottság elfogadásra ajánlja és olyan értékelést adott, hogy annál jobbat egy tagállam sem kapott. Ugyanakkor a dollárbaloldal kudarca a megállapodás, mert az az elmúlt időben minden eszközt megragadott, hogy Magyarország ne juthasson hozzá ezekhez a forrásokhoz – vélte.
Megjegyezte: a bizottság végül nem fogadta el az Európai Parlament követelését, hogy Magyarország ne kaphassa meg a támogatást.
Az államtitkár azt kérte a képviselőtől, hogy az LMP döntse el, milyen álláspontot képvisel.
Mi Hazánk: kérdés, eljut-e a rászorulókhoz az Ukrajnának szánt támogatás
Toroczkai László (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy egyre több benzinkúton nem tudnak üzemanyaghoz jutni az emberek. Mindemellett az egekbe szöktek a rezsiárak, csődben vannak az önkormányzatok, magas az infláció – sorolta. Hozzátette: közben folyamatosan nő az államadósság, pedig a kormány ennek az ellenkezőjét ígérte.
Hangsúlyozta: egy ilyen helyzetben az EU kitalálta, hogy támogatni kell Ukrajnát, amihez a forrásokat hitelből teremti meg. A kormány pedig bejelentette, hogy önként támogatja Ukrajnát a magyar adófizetők pénzéből ebben a katasztrofális helyzetben – jelentette ki. Hozzátette: kérdéses, hogy egy elhúzódó háborúban meddig tervezi ezt a támogatást a kormány.
A képviselő elmondta: kétséges, hogy a valódi rászorulóknak jut-e majd a támogatás.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára úgy reagált, hogy Magyarország nem akarta ezt a háborút, és miután közvetlen szomszédja Ukrajnának, különösen érdekelt a béke mielőbbi megteremtésében. Magyarország konzekvensen kiáll a béke és a párbeszéd mellett – emelte ki.
Úgy vélte, amellett, hogy Magyarország nem szállít fegyvereket Ukrajnának, az első naptól kezdve minden segítséget megadott az onnan menekülőknek.
Elmondta: komoly összegeket fordított Magyarország a menekültek megsegítésére.
A Nyugat elkötelezett, hogy fenntartsa az ukrán állam működését, ami egyre nehezebb – magyarázta. Hozzátette: Magyarország ebből az elhatározásból nem tud kimaradni, de nem egy kollektív hitel formájában, hanem bilaterális alapon szeretné rendezni ezt a kérdést.
Párbeszéd: be kellene vezetni a négynapos munkahetet
Szabó Timea (Párbeszéd) azt mondta: a kormány Magyarországból a nyolcvanas évek Romániáját kezdte el kialakítani. A jelenlegi rossz helyzet orvoslására a Párbeszéd azt javasolja, hogy vezessék be a négynapos munkahetet, amellyel nőne a termelékenység, a foglalkoztatás és a munkavállalók teljesítménye, továbbá környezetbarát megoldás.
Közölte: ez azt jelentené, hogy a munkavállalók ugyanannyi fizetésért heti négy napot dolgoznának, és ezzel a megoldással már nagy, magyarországi vállalatok is eredményesen kísérleteznek. Ideje lenne elgondolkodni, hogy a termelékenységet ezzel a kezdeményezéssel javítsák – vélekedett.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában azt mondta: a kormány a megalakulása óta támogatja a munkavállalást, elkötelezett, hogy mindenkinek legyen munkája, aki dolgozni szeretne. A munkavállalás támogatása helyett a baloldal kormányzása alatt magas adókat és segélyezést alkalmazott – közölte.
Kiemelte: most lép életbe az olajembargó, és Magyarország ugyan kiharcolta a mentességet a szállítási tilalom alól, de ha egész Európában emelkednek az árak, ennek a hatása alól nem tudja kivonni magát. Minden nap megfizetik a Brüsszelből ránk erőltetett politika árát – tette hozzá.
Az államtitkár kitért rá: a baloldal mindvégig támogatta a szankciókat, és bizonyára a csilingelő dollárokért folytattak ilyen politikát. A képviselő kampányára is érkezhetett támogatás külföldről – jegyezte meg.
Az államtitkár válasza alatt Kövér László házelnök figyelmeztette a képviselőt, hogy hallgassa végig a választ és ne kiabáljon közbe.
Jobbik: gazdasági vádbeszédet mondott Matolcsy György Z.
Kárpát Dániel (Jobbik) beszámolt arról, hogy Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét hallgatta meg a nap folyamán a gazdasági bizottság.
Az ellenzéki képviselő értékelése szerint az MNB elnökének az őszödi beszédhez hasonlítható gazdasági igazságbeszéde brutális látleletét adta a Fidesz-kormányzásnak.
Azt kérte, hogy a kormánypártiak reagáljanak a Matolcsy György által elmondottakra, egyebek mellett arra, hogy a szocializmusba nem érdemes visszamenni, hogy Magyarország a világ öt legsérülékenyebb országa között van, hogy helytelen a kormány válságkezelési stratégiája, hogy a 2021-es költségvetés műhiba volt. Hozzátette, a jegybankelnök szerint jövőre 15-18 százalék lehet az infláció.
Közölte, a magyar politikatörténetben ilyen gazdasági vádbeszédet még nem lehetett hallani. Arra szólította fel a kormányt, a multinacionális érdekek képviselete helyett álljon a magyar kisvállalkozások és családok mellé.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára rögzítette: az MNB-nek nincsen kormányzati feladata a gazdaságpolitikában, a jegybank függetlenül végzi a törvényben meghatározott feledatát, így a jegybankelnök véleményét teljesen szabadon mondhatja el.
Az államtitkár felidézte, hogy az elmúlt 12 évben mit tett a kormány azért, hogy a jelenlegi nehéz körülmények között is a gazdasági növekedés meghaladja a 4 százalékot, míg a munkahelyek száma a 4,7 milliót. Szerinte a magyar kormány kétszer is jól vizsgázott, két válságból is kivezette az országot.
Szólt a munkaalapú társadalom kialakításáról, az adócsökkentésekről, a beruházásokról.
Közölte, ez a gazdaságpolitika a helyes út Magyarországnak.
Momentum: Fidesz-felárat fizetünk mindenért
Gelencsér Ferenc (Momentum) azt vette számba, szerinte mire lehetnek büszkék a kormánypárti képviselők idén. Szólt az adóemelésekről, a megszorításokról, a kata megszüntetéséről, a pedagógusok kirúgásáról, az uniós források felfüggesztéséről, a magas inflációról. Fidesz-felárat fizetünk mindenért a rossz kormányzás miatt – hangoztatta.
Szerinte a miniszterelnök megtévesztette és átverte a magyarokat, a rossz kormányzás miatti problémákat pedig mások nyakába akarja varrni. Önök lassan 13 éve kormányoznak. Ki a hibás még önök szerint? Szvatopluk, Koppány vagy Dzsingisz kán? – kérdezte.
Közölte, a kormánypártoknak fogalmuk sincs arról, mi lesz a jövő héten. Mire számíthatunk 2023-ban? Padlássöprés, Huxit, forint helyett pengő? Tippelni is nehéz – fogalmazott.
Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint nem meglepő, hogy az ellenzék és a kormány másképp látja az évet.
Az államtitkár 2022 legfontosabb kérdései közé sorolta a háború és a béke ügyét, a megélhetést és a munkahelyeket fenyegető brüsszeli szankciókat és a baloldali dollárbotrányt.
Elmondta, a kormánypártok országjárásán többen azt firtatták, mikor áll végre a baloldal a béke oldalára. Azt is tudakolták, egyetért-e a baloldal azzal, hogy a kormány akadályozza meg az országnak káros energiaszankciókat. Kijelentette: a kormány nem fogja elfogadni az országnak káros szankciókat.
Közölte, a baloldali kampányhoz több milliárd forintnyi támogatás érkezett külföldről, és Karácsony Gergely főpolgármester a főnöke annak a tanácsadónak, aki intézte a baloldali kampány vélhetően törvénytelen amerikai támogatását. Mit kértek a szponzoraik a baloldaltól a támogatásért cserébe? – kérdezte.
MSZP: legyen adómentes a minimálbér
Komjáthi Imre (MSZP) azt mondta, a jövő évre tervezett 17 százalékos minimálbér-emeléssel, a dolgozók nettó 155 ezer forintot fognak hazavinni, ami nem elég a megélhetéshez. Hozzátette: Csehországban 247 ezer, Lengyelországban 240 ezer, Szlovákiában 232 ezer forinttal kalkulálnak jövőre, míg az adómentesség miatt a román minimálbér is magasabb, nettó 158 ezer forint lesz.
Elmondta, hallani lehet adófizetők pénzéből kialakított sminkszobáról, közpénzből felújított kastélyokról, mesés meggazdagodásokról. Hozzátette: nem apostoli szegénységet vár el a kormánypártoktól, de emberséget és belátást igen.
Sürgette a minimálbér adómentességét, és hogy a bértárgyalásokba kapcsolódjon be a kormány, legyen békepárti, hozza el a munkabékét. Azt is kezdeményezte, fagyasszák be a miniszterelnök, a képviselők és a kormánytagok fizetését, amíg a nép szenved.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a képviselő aggodalma a minimálbéresekért akkor lenne hiteles, ha az MSZP kormányzása idején lerakta volna a hitelesség alapjait. Közölte, a képviselőnek tiltakoznia kellett volna akkor, amikor Márki-Zay Péter, a baloldal volt miniszterelnök-jelölt minimálbérellenes nyilatkozatot tett.
Szóvá tette azt is, hogy az MSZP-kormány alig emelte a minimálbért.
Közölte, a mostani kormány, hogy kivezesse az embereket a segélyek világából, bevezette a közfoglalkoztatást, emellett többet fordít a rászorulók segélyezésére is.
DK: a jelenlegi válságért Matolcsy György, Varga Mihály és Orbán Viktor a felelős
Varju László (DK) Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének a parlament Gazdasági Bizottságának hétfői ülésén elhangzott beszámolóját idézte. A jegybankelnök szerint 2021 után Magyarország a világ öt legsérülékenyebb országa közé került, 2023-ban 14-18 százalékos inflációra számíthatunk, továbbá megbomlott az MNB és a kormány közötti gazdaságpolitika összhangja – sorolta.
Varju László szerint a magyar gazdaság jelenlegi válságáért Matolcsy György, Varga Mihály és Orbán Viktor a felelős. Az ő döntéseik vezettek a 48 százalékos élelmiszerár-növekedéshez és az üzemanyaghiányhoz.
A DK-s politikus kezdeményezte, hogy állítsák vissza a parlament ellenőrzési jogát, és nyújtsák be a 2023. évi költségvetés módosítását, mielőtt a szakadékba zuhan az ország.
Varju László javasolta továbbá, hogy tavaszig csökkentsék nullára az alapvető élelmiszerek és a rezsiszámla áfáját, így segítve a családokon.
Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára úgy válaszolt, a mai nap a cáfolata a baloldali vádnak, hogy Matolcsy György a Fidesz-kormány kiszolgálója. Ez a nap bizonyos értelemben a nemzeti bank függetlenségének a napja, a jogállamiság, köszöni szépen, jól van, az MNB láthatóan a kormánytól függetlenül működik.
Azt is mondta, más a megbízója és a megbízatása az MNB elnökének és az ország kormányának. A kormány a magyar emberektől kapta felhatalmazását és arra kapta, hogy őrizze meg az ország békéjét és biztonságát.
„Mi pedig igyekszünk megfelelni annak a megbízatásnak, amit a magyar emberektől kaptunk, hogy valóban az ő békéjüket és az ő biztonságukat – beleértve az anyagi biztonságot is – védjük meg” – fogalmazott. Ezért a kormány fenntartja a rezsitámogatást, az élelmiszer- és a benzinárstopot, támogatást nyújt a kisvállalkozásoknak, segíti a turisztikai ágazatot és akármilyen próbatételt is szenved a költségvetés, nem vonja vissza a családok védelmében hozott döntéseit – sorolta.
KDNP: a kormány a béke és a magyar családok mellett áll
Simicskó István (KDNP) az elmúlt időszakot összegző felszólalásában arról beszélt, a nemzetközi környezetet az utóbbi időben felerősödő globalizációs folyamatok, felgyorsuló technikai, technológiai fejlődés és a háború jellemezte. A háború lokális, ugyanakkor érzékelhetők a globális hatásai. A háborúra válaszként hozott szankciók inflációt és erősödő migrációs folyamatokat okoztak.
E kedvezőtlen helyzetben a Fidesz-KDNP-kormány a béke mellett állt ki, a béketárgyalások mellett tette le a voksát, humanitárius segítséget nyújt a háború elől menekülőknek, a magyar családokat rezsicsökkentéssel védi, a vállalkozásokat és a családokat támogatja és 11 intézkedésből álló akciócsomagot hozott létre. Ugyanakkor erőteljesen és határozottan fellépett és fellép az elhibázott brüsszeli szankciós politikával szemben.
Hozzászólása végén a képviselő áldott adventet kívánt minden magyar családnak és a képviselőknek.
Fürjes Balázs válaszában úgy értékelt, ahhoz, hogy egy szankció értelemes legyen, legalább két feltételnek kell megfelelnie: az alkalmasságnak és az arányosságnak. Alkalmasnak kell lennie arra, hogy a szankcióval befolyásolni kívánt személyt rávegye valamire, és arányosnak kell lennie, vagyis nem okozhat nagyobb kárt annak, aki kiveti, mint annak, akire kivetik. A brüsszeli szankciók egyik feltételnek sem felelnek meg. A szankciók nem állították meg Putyint, és nagyobb kárt okoznak Európának mint Oroszországnak.
Hozzátette, nem működik, ha a gyengébb, kiszolgáltatott helyzetben lévő vevő kívánja megregulázni az erősebb eladót. Fidesz: 2004-ben a baloldal elárulta a nemzetet Zsigmond Barna Pál (Fidesz) felidézte a 2004 december 5-i népszavazást, úgy fogalmazva, amit a baloldal akkor tett, az szimbolikájában felért egy lelki Trianonnal”. Magyart a magyar ellen, testvért a testvér ellen fordítottak, nem riadva vissza a legprimitívebb demagógiától sem.
2004-ben a baloldal elárulta a nemzetet, de ebben semmi meglepő nincs, hiszen így tettek korábban, a kommunizmus évei alatt, és így van ez ma is, amikor ismét kiderült, hogy a baloldalt külföldről pénzelik és irányítják.
A baloldal külföldi kampányfinanszírozását a rendszerváltozás óta eltelt három évtized legsúlyosabb botrányának nevezte, majd feltette a kérdést, hogy mit ígértek a baloldali pártok a támogatásért cserébe?
Szólt arról is, a baloldal hagyománya, hogy kiszolgáltatja az országot és a nemzetet valamelyik éppen soros nagyhatalmi központnak. Ahogyan korábban Moszkvából várták az ukázt és teljesítették azt szó nélkül, ugyanúgy lesik napjainkban Brüsszel utasításait, és hajtanák azokat végre, ha tehetnék.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában azt mondta: 2004 december 5-e a magyar politika egyik súlyos tehertétele, és hosszú évek kellettek ahhoz, hogy meghaladjuk ezt a traumát, de attól még világosan emlékezünk arra, hogy mi történt.
Értékelése szerint a baloldal azóta sem változott, most is megvonná a határon túli magyar emberektől a támogatást. Akár a védőfelszerelésekről volt szó a járvány alatt, akár a kárpátaljai magyarokról a háború árnyékában, akár a célzott támogatásokról, kulturális támogatásokról, újra és újra az érzéketlenség politikáját folytatják.
Leszögezte, amíg ez a kormány van hivatalban, határon túli nemzettársaink számíthatnak a segítő kézre.
Szlovén szószóló: a szlovénok és a magyarok kölcsönösen megbecsülik egymást
Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló Szlovénia harmincéves fennállása alkalmából a magyar és szlovén kapcsolatokról, valamint a két ország területén élő kisebbségek helyzetéről szólva kijelentette: a kölcsönös megbecsülés és a másik nemzethez is tartozó közösségek elismerése, támogatása jellemzi a két országot.
A Szlovén Köztársasággal 1992-ben kötött diplomáciai kapcsolatot Magyarország – elevenítette fel. Felidézte a két ország közötti megállapodásokat, és azt is, hogy kétoldalú kisebbségvédelmi keretegyezmény is létrejött a két ország között.
A magyarországi szlovének közösségének életéről is beszélt, és egyre elmélyültebb kapcsolatról számolt be a muravidéki magyar közösséggel.
Felszólalására Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára azt felelte: a magyar-szlovén kapcsolatok a legfölsőbb politikai szinten is nagyszerűen működtek az elmúlt tizenkét évben, de az egyének és a közösségek szintjén is.
A rábavidéki szlovénok a szabad önkormányzatiság mellett parlamenti jelenlétet is kaptak, óvodák, iskolák újultak meg, kulturális rendezvényeket támogatott az állam.
Kijelentette ugyanakkor: nemcsak a kommunizmus szakított szét nemzetet nemzettel, hanem Trianon is. A sebeket az elmúlt évtizedben gyógyítani kellett, de mindezt nem vette mindenki komolyan – sérelmezte. Megemlékezett a Gyurcsány vezette baloldal 2014 december 5-ei szégyenletes döntésére, amiért azóta sem kértek bocsánatot – mondta.
Miniszteri eskütétel
Az Országgyűlés előtt tett esküt Lantos Lajos Csaba, aki december 1-jétől tölti be az energiaügyi miniszteri posztot.
Napirend
A Ház módosításokkal fogadta el e heti napirendjét. Eszerint a képviselők napirendre vették és házszabálytól eltéréssel tárgyalják a Magyar Kultúra Napjáról szóló határozati javaslatot. Annak vitáját és a határozathozatalát is szerdán tartják.
A képviselők kivételes eljárásban tárgyalva vették napirendre a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról és a kapcsolódó uniós irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet vonatkozásában az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról szóló beszámolót, és az ahhoz kapcsolódó országgyűlési határozati javaslatot. Mindkettőt kedden tárgyalja a Ház, és várhatóan szerdán szavaz azokról.
Az Országgyűlés ugyancsak napirendjére vette a Magyarország érdekeivel ellentétes politikai nyomásgyakorlás elutasításáról szóló politikai nyilatkozatot, amelyet szerdán vitatnak meg, és aznap szavaznak is arról.
A Ház szerdán reggel 8 órakor kezdi meg a munkát.
DK: miért nem tesz semmit a kormány az élelmiszerek drágulása ellen?
Varga Zoltán (DK) arról beszélt, hogy a kormány elveszítette a kapcsolatot a valósággal. A kormány nem állította meg az élelmiszerek drágulását az árstopokkal és hatalmas extra bevételre tesz szert az emelkedő árak miatt, nyerészkedik az élelmiszerek áremelkedésén – vélekedett.
Kiemelte: azonnal cselekedni kell, csökkenteni kell több termék áfakulcsát, biztosítani kell a megfizethető élelmiszereket. Miért nem hajlandó egyetlen valódi lépést sem tenni a kormány az élelmiszerek elképesztő drágulásának megállítására? – kérdezte.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy az infláció az egész világot sújtja, nemcsak Magyarország küzd ezzel. Népszerű javaslat az ellenzék oldaláról az áfacsökkentés, de ha megvizsgálják, hogyan viszonyul valójában a baloldal az áfacsökkentéshez, más megvilágításba kerül ez a kérdés – mondta. Hozzátette: az ellenzék sosem támogatta, amikor a kormány áfát csökkentett.
Közölte: az ellenzék nem felel a költségvetés egyensúlyáért, ezért bármilyen javaslatot tehet. Egy ilyen javaslat jelentős kiesést jelentene a büdzsének, ennek a fedezetét valahonnan elő kellene teremteni – magyarázta.
Kiemelte: a kormány a jelenlegi lépéseivel megfelelően támogatja az embereket.
A képviselő nem fogadta el a választ.
MSZP: kivégzik a családok napelemes rendszereit?
Szabó Sándor (MSZP) szerint a kormány a napelemes rendszerek támogatásának átalakításával elvette azoknak a kedvét, akik környezetbarát módon akarták megoldani az energiaellátásukat. Rengeteg családot hoztak ezzel nehéz helyzetbe – vélekedett.
Úgy vélte, tiszta vizet kell önteni pohárba, a kormánynak nyilatkoznia kell, hogy havi elszámolásra állnak-e át a betáplálásánál a napelemek esetében.
Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára közölte: a kormány elkötelezett a megújuló energiák felhasználásával kapcsolatban, sokat tett a hatékonyság erősítéséért. A kormány felelőssége, hogy fenntartható legyen az ellátás biztonsága, ehhez szükséges a hálózatfejlesztés felgyorsítása, amit már el is kezdtek – magyarázta.
Megjegyezte: amíg a fejlesztés tart, az újonnan csatlakozóknál ideiglenesen felfüggesztik a betáplálás lehetőségét.
A képviselő nem fogadta el az államtitkár válaszát.
Momentum: miért nem tesz a kormány a vidék leépülése ellen?
Sebők Éva (Momentum) kifejtette: vidéken elkezdődött a szolgáltatási infrastruktúra leépülése, bezárnak a posták, bankfiókok, áruhiány van a boltokban. Ha ez így marad, az a vidék teljes kivéreztetéséhez fog vezetni, hiszen így a vidéki élet nem fenntartható – vélekedett.
Azt kérdezte: miért nem tesz semmit a kormány a vidék leépülése ellen, meddig marad még így ez a helyzet.
Farkas Sándor, az agrártárca államtitkára válaszában elmondta: a kormány nyilvánvalóvá tette az intézkedéseivel, hogy vidék nélkül nincs Magyarország, és nem volt még olyan kormány, amely ennyit fordított volna a vidék támogatására. Iskolákat, egészségügyi intézményeket, utakat újítottak fel, bevezették a falusi csokot, jelentős támogatást adtak az agráriumnak – sorolta. Hozzátette: az elmúlt négy év sok kihívást hozott, ennek ellenére a mezőgazdaság és a vidéki infrastruktúra látványosan fejlődik.
A képviselő nem fogadta el a választ.
Jobbik: miért ad el gázolajat a Mol Ukrajnának?
Bencze János (Jobbik) arról számolt be, hogy Gubik Lászlónak, a Záhony-Port Logisztikai és Rakománykezelési Szolgáltató Zrt. vezérigazgatójának októberi közlése szerint a Mol minimum 160 ezer liter gázolajat exportál Ukrajnába. A képviselő elfogadhatatlannak nevezte, hogy miközben az ország üzemanyaghiánytól szenved, a Mol külföldre adja el az üzemanyagot, a magyar kormány pedig minderről hallgat.
Azt firtatta, pontosan hova, és kinek ad el külföldre a Mol üzemanyagot, és milyen indokkal, amikor itthon üzemanyaghiány van? Miért nem a hazai üzemanyagellátás biztosítása az első? Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar államnak szavazatelsőbbségi jogokat biztosító részvénytulajdona van a Mol-ban.
Fónagy János, a Miniszterelnöki Kabinetiroda gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkára elmondta, a magyar államnak egy darab, B-sorozatú, névre szóló, ezer forint névértékű, az alapszabályban meghatározott szavazatelsőbbségi jogokat biztosító részvénye van. Ez a részvény nem ruházza fel olyan jogokkal az államot, hogy befolyásolja a cég üzleti döntéseit – tette hozzá.
A képviselő által kifogásolt döntéseket a Mol önálló üzleti tevékenységi körében hozta, arra a magyar államnak ráhatása nincs – jelentette ki.
A képviselő a választ nem fogadta el.
Párbeszéd: fontolgatja-e a kormány a négynapos munkahét bevezetését?
Tordai Bence (Párbeszéd) a négynapos munkahét bevezetése mellett érvelt, szerinte a bevezetésnek társadalmi, környezeti és gazdasági okai is vannak.
Közölte, a négynapos munkahét révén nőne a termelékenység. Társadalmi hatása azért lenne pozitív, mert nem csökkenne a munkabér – tette hozzá.
Szerinte nem elhanyagolható az intézkedés környezeti hatása sem, hiszen egyes kutatások szerint a felhasznált energia ötödét is meg lehetne takarítani a négynapos munkahéttel.
Fontolgatja-e a kormány a négynapos munkahét bevezetését, vagy az ezzel való kísérletek elindítását? – kérdezte.
Fónagy János államtitkár válaszában azt mondta, nem vitatja a négynapos munkahét előnyeit, majd úgy értékelte, hogy az elmúlt 12 évben a kormány foglalkoztatáspolitikai lépései sikeresek voltak, ma egymillióval több munkahely van, mint 2010-ben, rekordszintű a foglalkoztatás és a munkanélküliség itt az egyik legalacsonyabb az EU-ban.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a négynapos munkahét bevezetését a munka törvénykönyve ma is lehetővé teszi. A munkáltató beoszthatja heti négy munkanapra a munkaidőt egyenlőtlen a munkaidőkeretben, vagy az elszámolási időszakban – magyarázta.
Az ellenzéki politikus a választ nem fogadta el.
LMP: mikor születnek meg a szélenergia hasznosítására a konkrét döntések?
Keresztes László Lóránt (LMP) a szélenergiával kapcsolatos, 2016-ban hozott korlátozások feloldása iránt érdeklődött. Elmondta, Matolcsy György jegybankelnök is úgy látta, Magyarország azért van nehéz helyzetben, mert a kormány nem fordított figyelmet arra, hogy az ország energiafüggetlenségét a zöld-, megújuló energiák előtérbe helyezésével biztosítsa.
Szerinte káosz van a kormány kommunikációjában a szélenergiával kapcsolatban.
Mikor születnek meg a konkrét döntések, amelyek lehetővé teszik a szélenergia hasznosítását? – kérdezte.
Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a kormány elkötelezett a jövő tiszta energiaforrásainak hasznosítása iránt.
Szólt arról is, hogy jelenleg Magyarországon a szélerőművek kapacitása 330 megawatt. Ugyanakkor a szélerőművekkel kapcsolatban felvethetők fenntarthatósági, környezetvédelmi szempontok is, mérlegelni kell a helyi közösségek véleményét is – mondta, jelezve, hogy ez a következő időszak fontos kérdése lesz.
Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el.
Fidesz: hogyan támogatja a kormány az ukrajnai háború elől menekülőket?
Tilki Attila (Fidesz) kiemelte, Ukrajnával szomszédos országként töretlen a szolidaritásunk a megtámadott féllel. Ennek jegyében támogatja a kormány nevében Orbán Viktor miniszterelnök Ukrajna európai uniós tagjelöltté válását az Európai Tanácsban, továbbá szorgalmazta, hogy minél előbb induljanak meg a tárgyalások a tényleges csatlakozás feltételeiről.
Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre az ukránok és a kárpátaljai magyarok megsegítésére, ugyanakkor a kormány következetesen tartja magát ahhoz, hogy nem küld fegyvereket és katonákat a háborúba.
A képviselő azt kérdezte, milyen további intézkedéseket tervez a kormány a menekültek megsegítésére?
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára válaszában hangsúlyozta, a segítségnyújtás során vannak állandó és változó körülmények. Változik a menekülők, a segítségre szorulók száma. A Magyarországra érkezettek száma elérte az egymilliót, közel kétszázezren kértek ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, 855 szolidaritási vasúti jegyet adtak ki határon túlra, közel 3 ezer tonna élelmiszert, orvosi és más eszközt szállítottak Ukrajnába. Mindez a Híd Kárpátaljáért összefogás eredménye – mondta, kiemelve a segítségnyújtásban Beregsurány, Beregszász, Barabás, Lónya, Záhony és Tiszabecs települések szerepét, valamint a hat nagy karitatív szervezet és az önkéntesek munkáját.
A változó körülményekkel szemben állandó, hogy sem katonát, sem fegyvert nem szállít Magyarország Ukrajnába – mondta, hozzátéve, ennek is köszönhető, hogy Kárpátalja a béke szigete, ahova Ukrajna belső területeiről is menekülnek az emberek.
Azt is mondta, a kárpátaljaiaknak adott kettős állampolgárság nélkül sokan nem menekülhettek volna el a háború elől.
Tilki Attila a választ elfogadta. KDNP: hogyan védi a kormány a nyugdíjasokat? Vejkey Imre (KDNP) arról beszélt, a jelenlegi háborús környezetben, a globális energiaválság, az élelmiszerválság és elszabaduló infláció közepette a nyugdíjasok védelme kiemelten fontos.
A nyugdíjasok megbecsülését a kormány kezdetektől fogva kiemelt célként kezelte, a nyugdíjak összege 2010 óta közel 70 százalékkal nőtt, vásárlóereje mintegy 20 százalékkal erősödött.
A kormány vállalta és tartotta is az inflációkövető nyugdíjemelést, több alkalommal nyugdíjprémiumot is fizetett, sőt, visszaadta a nyugdíjasoknak a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat is.
A tavaly decemberi döntésnek köszönhetően az idősek idén februárban már kézhez kaphatták az első teljes 13. havi nyugdíjukat, jövőre a 13. havi nyugdíj februárban érkezik, emellett januárban újabb nyugdíjemelés várható.
A KDNP-s képviselő azt kérdezte, hogyan védi a kormány a nyugdíjasokat?
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában jelezte, a kormány válságkezelési módszere eltér a korábbi baloldali kormányokétól. A baloldal válsághelyzetben adót emelt, elvette a családi pótlékot, megemelte a rezsit és elvette az idősektől a 13. havi nyugdíjat. Velük szemben a Fidesz-KDNP-kormány elkötelezett az idősek mellett.
Az idősek az elmúlt 12 évben mindig számíthattak a kormányra, ez év januárjától 5 százalékkal emelte a kormány a nyugdíjakat, majd 3,5 százalékos kiegészítő emelést, novemberben pedig további 4,5 százalékos emelést hajtott végre.
Vejkey Imre a választ elfogadta.
Azonnali kérdések
DK: vonatkozik-e a tájékoztatási kötelezettség a tankerületi vezetőkre?
Barkóczi Balázs (DK) arról beszélt, a pedagógusok bére szégyenletesen és lehetetlenül alacsony. Példaként említette, hogy egy budapesti gimnázium nemrégiben ugyanannyi nettó fizetésért keresett délutáni takarítót, mint egy szakját angol nyelven is oktató pedagógust.
Egy normális országban ilyenkor a szakszervezet tárgyalásokat kezdeményez döntéshozókkal, ha pedig ez nem vezet eredményre, akkor sztrájkba hívja a dolgozókat. Magyarországon azonban a kormány megszüntette a sztrájk lehetőségét, azokat a pedagógusokat pedig, akik ez elleni tiltakozásul a polgári engedetlenség eszközével éltek, rendkívüli felmondással bocsátották el. Ez nem büntetés, hanem megtorlás – fogalmazott.
A képviselő jelezte, a Kölcsey Gimnázium tanárainak kirúgása után kereste Marosi Beatrix tankerületi vezetőt, aki azonban 60 napig nem válaszolt a megkeresésre.
Azt kérdezte, vonatkozik-e a tájékoztatási kötelezettség a tankerületi vezetőkre, és ha igen, mit tesz a kormány azért, hogy ők is betartsák ezt.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint ha az ellenzéki képviselő eszmét szeretett volna cserélni a köznevelés kérdéseiről, akkor végig részt kellett volna vennie az oktatás kérdéseiről rendezett parlamenti vitanapon. Politikust kellett volna kérdeznie és nem köztisztviselőket nyomás alá helyezni, politikailag megtámadni – vélekedett.
Hangsúlyozta, Magyarország normális ország, ahol lehet sztrájkolni. Annyi a feltétele, hogy öt nappal korábban be kell jelenteni, hogy sztrájkolni szeretnének, három nappal korábban azt, hogy hányan vesznek részt a sztrájkban, hogy egy nappal a sztrájk előtt az intézményvezető meg tudja állapítani, melyik órák lesznek megtartva.
Barkóczi Balázs a választ nem fogadta el.
MSZP: ki az engedetlen?
Hiller István (MSZP) azt a kérdést tette fel: mi a kormány véleménye arról, hogy tizenhárom tanárt bocsátottak el engedetlenség miatt; olyanokat, akik az ország legjobb iskoláinak tanárai és érettségire készítenek fel diákokat.
Ki az engedetlen? – kérdezte. Szerinte a kormányzat megszegte az ígéretét azzal, hogy a pedagógusok bérét egy idő után már nem kötötte a minimálbérhez. Azt is szóvá tette, hogy a sztrájkjog is a sztrájk folyamata közben változott.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára azt felelte: senkit nem ér hátrány azért, mert él a törvényes sztrájkjogával. Megjegyezte: ez nem volt mindig így.
Rámutatott arra is, hogy tervezhetőbben lehet sztrájkolni, hiszen csak öt nappal korábban kell azt bejelenteni, korábban ez az idő fél év volt. Hozzáfűzte: Németországban nem sztrájkolhatnak a tanárok.
Úgy fogalmazott, ritka az a demonstráció, amikor a kormány azonnal közli: egyetért a követelésekkel. Bért kíván emelni a kabinet – hangsúlyozta.
Momentum: Önök kinek az oldalán állnak?
Bedő Dávid (Momentum) azt a kérdést tette fel: Önök kinek az oldalán állnak? A megtámadott ukránok oldalán, vagy az agresszor oroszokén?
Szerinte a kabinet ebben az ügyben hintapolitikát folytat. Hozzátette: egyre több ország hivatkozik Magyarországra úgy, mint Putyin európai trójai falovára.
Mi a béke pártján állunk – felelte Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter. Hangsúlyozta azt is, hogy azon kevés európai ország egyike Magyarország, amely jelentősen, erején felül segít az ukrán menekülteknek.
Magyarország Ukrajnában is segít, például iskolák újjáépítésében, az élet újrakezdésében. Nem kérdéses számunkra, hogy a béke és Ukrajna támogatása egymással összeférő dolog – fogalmazott.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy részben az energiahelyzet, a kiszolgáltatottság miatt az ország kapcsolatot tart Oroszországgal, ezzel azonban nincs egyedül. Macron francia elnök például szinte hetente beszél az orosz elnökkel – mondta.
Jobbik: a magyar munkavállalókat kifacsarják
Ander Balázs (Jobbik) arról beszélt, hogy szerinte a magyar munkavállalókat kifacsarják, hiszen többet dolgoznak, mint a németek, de kevesebbet keresnek, mint a románok.
Szólt a brutális élelmiszerárakról is, valamint arról, hogy rossz népegészségügyi mutatók és tragikus mortalitás is jellemzi az országot.
Arra várt választ: mikor gondolják, hogy igazságos lenne, ha a nőkhöz hasonlóan a férfiak is 40 évnyi munkaviszony után pihenhessenek.
Navracsics Tibor egyetértett a problémafelvetéssel, de azt felelte: 150-180 éve ez a helyzet. Szerinte lépésről lépésre lehet előrehaladni.
Hangsúlyozta: a kormány dolgozik az egészségügyi ellátórendszer átalakításán, valamint a munkavállalók helyzetének javításán is, de az anyagi körülmények még nem érik el az elégedettséghez kellő szintet.
Azt javasolta: több nemzedéken keresztül formálódó nemzeti konszenzus keretében közösen tegyenek ezért.
Párbeszéd: semmit sem tettek a pedagógusbérek felzárkóztatásáért
Szabó Tímea (Párbeszéd) arra emlékeztetett, hogy a kormányzat már 2016-ban megígérte: a pedagógusok bére egy-két éven belül eléri a diplomás átlagbér 80 százalékát. Mint mondta, ez máig nem valósult meg, de azt is sérelmezte, hogy csupán a 80 százalék a cél.
Szerinte azonnal meg lehetne emelni a tanárok bérét 50 százalékkal, az ehhez szükséges 286 milliárd forint kigazdálkodható. Mikor emelik meg tisztességgel a pedagógusok fizetését? – kérdezte.
Navracsics Tibor azt felelte: az Európai Bizottsággal kötött megállapodás értelmében a tanárok jövedelme 2023-ban a diplomás átlagbér 64,7 százalékát, 2024-ben csaknem 72 százalékát, 2025-ben pedig a 80 százalékát éri majd el, vagyis három év múlva több mint 777 ezer forint lesz.
Hozzátette: mivel a diplomás átlagbérnek a pénzügyi és a magánszektor is a része, amellyel az állami szektor nem veheti fel a versenyt, így annak 80 százalékát tudják biztosítani a tanároknak.
Mi Hazánk: nem kellene az adófizetők pénzéből segíteni Ukrajnát
Szabadi István (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy a miniszterelnök jelezte, nem fogadja el a közös uniós hitelfelvételt Ukrajna megsegítésére, viszont kétoldalú alapon támogatná az országot. A megélhetési válság közepén azonban ez jelentős kiesést okozna a költségvetésben – mondta. Hozzátette: kétoldalú megállapodás alapján sem elfogadható, hogy a magyar adófizetők pénzéből költsenek erre, miközben itthon is súlyos a helyzet; inkább a magyar családok támogatására kellene fordítani ezt az összeget.
Közölte: a kormány nemcsak Ukrajna működését, hanem az ország fegyverkezését is támogatja ezzel, pedig a kormányzati kommunikáció alapján Magyarország nem szállít fegyvereket Ukrajnának.
Navracsics Tibor úgy válaszolt: Ukrajnát megtámadták, több millióan váltak földönfutóvá, humanitárius segítséget kell nyújtani. Magyarország nem ért egyet az uniós hitelfelvétellel, de humanitárius okokból segíteni kell az országnak, ez szomszédos országként is erkölcsi kötelessége – magyarázta.
Úgy vélte, a kormány biztosan jó politikát folytat, hiszen van olyan ellenzéki párt, amely szerint oroszbarát a politikája, egy másik párt szerint viszont ukránbarát.
LMP: az oktatási rendszer az összeomlás határán van
Csárdi Antal (LMP) kiemelte: az oktatási rendszer az összeomlás határán van, csak a pedagógusok végtelen elkötelezettsége tartja életben.
Az ülést vezető Latorcai János kijelentette: a karzatról megzavarták az ülést, ezért szünetet rendel el, amíg a zavart keltők nem távoznak.
A karzaton tüntetők pólójukon a Tanítanék feliratot jelenítették meg.
A képviselő felszólalását folytatva kifejtette: a pedagógusbérek napról napra kevesebbet érnek. A kormány elkötelezettsége nem érhető tetten ebben a kérdésben, hiszen a kormány is tudja, hogy milyen sokat vesztettek értékükből a pedagógusbérek – vélekedett. Hozzátette: ez a helyzet nem használ az oktatásnak, az országnak.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta: az elmúlt percek is megmutatták, mire képes az ellenzék; valamilyen politikai hasznot remél az akciókból, de valójában nem segíti a pedagógusokat. Az ellenzék nem szavazza meg a kormány pedagógusokat segítő intézkedéseit – tette hozzá.
Közölte: amikor az ellenzék megmutathatná, hogy partnere a kormánynak a pedagógusok támogatásában, nem él ezzel a lehetőséggel.
Fidesz: elhibázott döntéseket hozott a főpolgármester
Illés Boglárka (Fidesz) elmondta: több elhibázott döntést hozott Karácsony Gergely főpolgármester az elmúlt években, immár elmulasztott cselekvései és felelőtlen döntései mellett a felelősséghárításról is híressé vált. Botrány robbant ki a Városháza eladásának kísérlete miatt is, és sok más ügyre is fény derült, amelyekről a főpolgármester állította: nem tudott róluk – közölte.
Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy nehéz lesz letagadnia a Városháza-gate ügyét a főpolgármesternek, mert valami bűzlik, az biztos. Még nehezebb lesz letagadnia, ha kiderül: a “dollárbaloldal” külföldi támogatási ügyének is ő a főszereplője, ugyanis ő a főnöke annak a tanácsadónak, aki intézhette a támogatásokat – mondta.
Kiemelte: adódik a kérdés, mi Karácsony Gergely szerepe a dollárbaloldal vélhetően törvénytelen külföldi támogatásának ügyében.
KDNP: a rendszerváltás óta nem volt ilyen durva külföldi befolyásolás
Hollik István (KDNP) arról beszélt, hogy a dollárbaloldal csúnyán lebukott, nemcsak azzal, hogy külföldről kapott támogatást, hanem azzal is, hogy az ezzel kapcsolatban megfogalmazott állításaikról pár nap alatt kiderült, hazugságok.
Közölte, a baloldal kampányfinanszírozása maximum annyira átlátható, mint Gyurcsány Ferenc (DK) vagyonosodása. Értékelése szerint ilyen durva külföldi befolyásolás a rendszerváltás óta Magyarországon nem volt. Az sem lenne túlzás, ha a DK nevét módosítanák dollárkoalícióra és abban egyesülne a teljes baloldal – mondta, azt firtatva, milyen lehetőségei vannak az államnak arra, hogy egy ilyen külföldi befolyásolást megvizsgáljon.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a rendszerváltás óta minden párt betartotta azt, hogy nem fogad el támogatást külföldről. Nemcsak azért, mert ezt mondja ki a törvény, hanem mert az volt a magyar demokrácia egyik fő kérdése, hogy nem hagyják a pártok magukat külföldről befolyásolni – tette hozzá.
Jelezte, az ügyben több vizsgálat is folyik.
Kérdések
A DK a foglalkoztatáspolitikáról érdeklődött
Kordás László (DK) azt tudakolta, hogyan kíván a kormány megfelelni az Európai Tanács foglalkoztatáspolitikai iránymutatásainak. Ennek alapján konkrét intézkedésekkel elő kellene mozdítani a kollektív fellépéshez való jogot és meg kellene erősíteni a szociális partnerek szerepét, elő kellene mozdítani az esélyegyenlőséget – ismertette.
Szerinte a határozat a megélhetési válság európai alternatívája, amit Dobrev Klára, a DK árnyékkormányának vezetője is képvisel.
Fónagy János, a Miniszterelnöki Kabinetiroda gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkára azt mondta, a gyakorlatban tesznek eleget ezeknek a követelményeknek.
Közölte, 2010-ben közel 12 százalékos volt a munkanélküliség, most viszont 3,5 százalék; annak idején a szocialista kormányok csak 23 ezer forinttal emelték a minimálbért, ami most 200 ezer forint. Beszélt arról is, hogy Magyarország a high tech élvonalába tartozik, ötödik a csúcstechnológiás termékek előállításában.
MSZP: felhasználhatóvá teszik-e a SZÉP-kártyát élelmiszervásárlásra?
Gurmai Zita (MSZP) azt tudakolta, hogy felhasználhatóvá teszik-e a Széchenyi Pihenő Kártyát, a SZÉP-kártyát élelmiszervásárlásra. Azt mondta, a rezsiköltségek és az élelmiszerárak brutális emelkedése egyre nehezebb helyzetbe hozza a munkavállalókat. Talán még a koronavírus-járvány által okozott károknál is nagyobb a baj – közölte. Sürgette azt, hogy a kormány ismét tegye lehetővé, hogy a kártyát hideg élelmiszer vásárlására is használni lehessen.
Fónagy János válaszában felhívta a figyelmet arra, a kártyával hideg élelmiszer vásárlására július 1-jéig volt lehetőség. Emellett a kártya alszámláit is eltörölték, belső korlátok nélkül lehet felhasználni az összeget szálláshelyre, vendéglátásra, vagy egyéb célokra – részletezte.
Közölte, a statisztikai hivatal adatai szerint 2022. január és szeptember között a belföldi vendégek 25, a külföldiek 157 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el szálláshelyeken, mint az előző év azonos időszakában.
Elmondta azt is, hogy a kormány nyolc alapvető élelmiszerre árstopot vezetett be, amely két százalékkal fogja vissza az inflációt.
Momentum: hány pedagógust terveznek még kirúgni?
Tóth Endre (Momentum) felidézte, hogy eddig összesen 13 pedagógus esett áldozatul a láthatatlan rendőrminiszter önkényének, akkor, amikor országossá vált a pedagógushiány. Még mindig nem értik, hogy a csend az nem rend – hangoztatta.
Hány pedagógust terveznek még kirúgni? Ki fog így tanítani? – kérdezte, azt is tudakolva, hogyan érvényesül a diákok érdeke akkor, amikor kirúgják egy iskola egyetlen kémiatanárát, vagy egy végzős osztály osztályfőnökét.
Szerinte a Fidesz-kormány megint kinyilvánította, hogy a diákok, a szülők és tanárok nem számítanak neki, és nemhogy nem hajlandó a tanárok béremelésére költeni, de még ki is rúgja a pedagógusokat. Ez a jövőgyilkos politika teszi tönkre a magyar családokat – jelentette ki.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára felidézte, Fekete-Győr András, a Momentum volt elnöke korábban azt mondta, mérhetetlenül sok az iskola Magyarországon. Ez számszerűsítve hány iskola bezárását és hány pedagógus kirúgását jelenti? – kérdezte.
Elmondta azt is, hogy 2011/2012-es tanévben 167 ezren dolgoztak az oktatásban, a 2021/2022-es tanévben pedig 165 ezren, közben a diákok létszáma is csökkent. Honnan veszik, hogy tizenhatezer pedagógus hiányzik? – tudakolta.
Jobbik: a kormány biztosítson 10 milliárd forintot a kisposták újranyitására
Dudás Róbert (Jobbik) a kisposták megmentése érdekében szólalt fel. Sorolta az eddigi javaslatait, amelyeket a kormányoldal rendre nem fogadott el, és azt mondta: negyedik javaslata, hogy a jövő évi költségvetést módosítsák, abban 10 milliárd forintot nyújtsanak a posták újranyitására és fenntartására.
Fónagy János gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár azt felelte: a képviselő egy másfél évszázados rendszert óv, amit azonban modernizálni kellene. A lakosság igénye is megváltozott – folytatta.
Kijelentette: az uniós előírások a finanszírozását sem teszik lehetővé.
Párbeszéd: miért nem egyeztetnek a balatonföldvári kikötőről?
Szabó Rebeka (Párbeszéd) azt kérdezte: miért nincs környezetvédelmi hatásvizsgálat és társadalmi egyeztetés a balatonföldvári kikötőépítésről?
úBírálta, hogy környezeti hatástanulmány készítését sem a bíróság, sem az érintett kormányhivatal nem tartja szükségesnek, holott több ezer köbméter betont és követ öntenek a tóba – fogalmazott.
Farkas Sándor, az agrártárca államtitkára azt felelte: a Veszprém Megyei Kormányhivatal megállapította, hogy a beruházás nem minősül olyan jelentős környezethasználatnak, hogy az hatásvizsgálati eljárást tegyen szükségessé. A Pécsi Törvényszék pedig nem állapított meg hiányosságot a kormányhivatal eljárásának jogszerűségében.
Mi Hazánk: a nemzeti konzultáció legyen non-profit
Szabadi István (Mi Hazánk) bírálta a nemzeti konzultáció intézményét, amelyre szerinte eddig összesen 55 milliárd forintot költött el a kormányzat, és amelyre szerinte kevesen válaszolnak.
Azt mondta: más kérdésekben is konzultálni kellene az emberekkel, és azt non-profit módon kellene megvalósítani, mert megítélése szerint abból két kormányközeli cég profitál jelentősen.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára kijelentette: az egymillió válaszoló nem lebecsülendő. A kérdések mindannyiunk életét érintik – folytatta.
Ne tagadják le, hogy a szankciós politikának gyászos következménye van – jelentette ki, hozzátéve: mindezek miatt szükségesek a tárgyalások, amelyek a konzultációval alapozhatók meg.
LMP: hol tart a klímabérlet bevezetése?
Kanász-Nagy Máté (LMP) arra kérdezett rá: hol tart a klímabérlet bevezetése?
Szerinte azzal az autós közlekedésről a közösségi közlekedésre terelhetnék át az embereket, ami a jelenlegi üzemanyaghiányos helyzetben is segítség lenne. Azt is mondta: egyre nyilvánvalóbb, hogy az ársapka nem működik, már nem csak a kis benzinkutakon van készlethiány.
Lázár János építési és közlekedési miniszter azt felelte: mintegy 1200 kilométernyi vasúthálózat újult meg az elmúlt időszakban, a fejlesztéseket pedig az utasforgalom is igazolta.
Kijelentette azt is, hogy arra kérte a MÁV igazgatóságát: olyan szociális alapú díjszabást vezessenek be, ami az autósról a vonatközlekedés felé tereli az embereket.
Közölte azt is: bár nem új miniszter, de a közlekedést új területként viszi, meghallgatási lehetőséget kért az Országgyűlés gazdasági bizottságánál, hogy beszámolhasson a tervekről.
Fidesz: hogy áll a Homokhátság vízpótlása?
Lezsák Sándor (Fidesz) arra várt választ: hogy áll a Homokhátság vízpótlási programjának tervezése és mikor kezdődhet a kivitelezés?
Emlékeztetett: a mintegy 1,2 millió hektárnyi terület vízkészlete az elmúlt évtizedekben drasztikusan csökkent, ami miatt újra és újra vészjelzést küldtek. Arra is rámutatott, hogy két éve az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakmai programja 6,2 milliárd forintos támogatást kapott a Duna-Tisza-köze helyreállítására.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt felelte: valóban tapasztalható a térségben az elsivatagosodás, a kedvezőtlen folyamatok környezetpuszító hatása.
Közölte: ezért komplex területmegőrzési stratégiáról egyeztetett a megyei intézményekkel, jelenleg a tervezés végéhez közelednek. A helyreállításhoz elsősorban uniós forrást használnak majd – tette hozzá.
KDNP: hogyan segíti a kormány Ukrajnát?
Mihálffy Béla (KDNP) arra várt választ: hogyan tudja segíteni a kormány a Kárpátaljára és a nyugat-ukrajnai területekre menekült embereket?
Szólt az elmúlt kilenc hónapban nyújtott segítségről, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a tél hatalmas humanitárius katasztrófát hozhat. Mindez kiemeli a béke elérésének fontosságát – hangsúlyozta.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára sorolta azokat a módokat, ahogyan Magyarország Ukrajnát segíti a háborúban. Elmondta: holnapután 100 millió forint értékben visz generátorokat, de a kormány 10 milliárd forint értékben járul hozzá az urán állam működéséhez, hogy ne omoljon össze az ország.
Az államtitkár segélycsomagokról, kórházak, oktatási intézmények felújításáról is beszámolt.
Bizottsági jelentések
NMHH
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2021-es egységes költségvetésének végrehajtásáról, valamint az NMHH 2023-as egységes költségvetéséről szóló törvényjavaslatokról nem alakult ki vita.
2021-es zárszámadás
A Magyarország 2021-es központi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról Szűcs Lajos (Fidesz), a költségvetési bizottság előadója jelezte: az általános vitát november 23-án tartotta a Ház.
A bizottsági véleményeket ismertetve közölte: azok mindegyike megállapította, hogy a javaslat megfelel az alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, illeszkedik a jogrendszer egységébe, és megfelel a nemzetközi és az európai uniós jognak is.
A költségvetési bizottság többségi véleményét megfogalmazva kiemelte: a 2021-es költségvetés fókuszában a koronavírus-járvány elleni védekezés, valamint a gazdaság újraindítása, a munkahelyek megvédése a családok jövedelembiztonsága és a nyugdíjasok védelme állt.
A költségvetési bizottság kisebbségi véleményeit ismertető Vajda Zoltán (MSZP) elmondta: a szocialisták szerint 2021-ben is folytatta a kormány az átláthatatlan pénzköltést és tartósan biztosították a veszélyhelyzeti kormányzás lehetőségét. A Jobbik szerint a kormány felfalta a magyar jövő egy részét, az LMP szerint pedig a 2021-es költségvetés is bizonyíték arra, hogy a Fidesz elpazarolta az elmúlt 12 esztendőt – tette hozzá.
Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára zárszavában úgy fogalmazott: a 2021-es zárszámadás arról szólt, hogy a koronavírus-válság után sikerült elérni sőt meghaladni Magyarország 2019-es teljesítményét.
Jegybanktörvény
A jegybanktörvény módosításáról szóló előterjesztés bizottsági jelentéseinek és összegző módostó javaslatainak vitája során a parlament törvényalkotási bizottság álláspontját ismertető Héjj Dávid (Fidesz) hangsúlyozta: a kezdeményezés célja a monetáris feladatellátáshoz szükséges feltételek és a megfelelő tőkefeltételek biztosítása mellet az osztalékfizetési szabályok rögzítése.
Hangsúlyozta: a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló jogszabály korszerű, innovatív volt elfogadásakor, de tíz év után frissítésre és az azóta jelentkezett problémák kezelési eszközeinek integrálására szorul. Ennek során, jegyezte meg, életszerűbb, de továbbra is biztonságos hitelezési gyakorlatot biztosít, ami pozitív hatással lehet a gazdaságra.
Közlése szerint a módosítás mind a működés, mind a költségvetés és a pénzügyi folyamatok biztonsága, tervezhetősége szempontjából előrelépést jelent majd.
Egyetlen képviselő sem jelentkezett felszólalásra, ezért Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium államháztartás finanszírozásáért és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára mondhatta el zárszavát. Ebben arra emlékeztetett: a jegybank legfőbb feladata az árstabilitás elérése és fenntartása, inflációkövető monetáris politika keretein belül, akárcsak az, hogy ennek veszélyeztetése nélkül támogassa a kormány gazdaságpolitikáját.
Megjegyezte: az MNB függetlensége nemcsak szakmai elvárás, de közös érdekünk is.
Az államtitkár kiemelte: a jelenlegi gazdasági helyzetben kiemelten fontos a jegybankok zavartalan, maximális függetlenség melletti működése; ennek érdekében kezdeményezte a kormány a magyar és az európai központi bankkal is egyeztetett változtatást.
Közlése szerint a módosítás kezdeményezésével a kormány egyszerre kívánja támogatni a költségvetési mozgástér szélesítését és az MNB megfelelő, hatékony feladatellátását.
Honvédségi törvénycsomag
A Magyar Honvédség működésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslatának vitájában Pogácsás Tibor (Fidesz) ismertette a törvényalkotási bizottság álláspontját.
Azt hangsúlyozta, a javaslat az új védelmi és biztonsági rendszer szabályozási elemeit pontosítja, valamint a Honvéd Vezérkar bevezetésével kapcsolatos módosításokat és több más, kisebb horderejű pontot tartalmaz.
Vargha Tamás, a honvédelmi tárca államtitkára zárszavában megemlítette: a módosítás visszaállítja a Honvéd Vezérkar megnevezést és funkciót, ezzel válik teljessé a vezérkar és a tárca mint civil irányítás különválasztása. Az államtitkár valamennyi képviselő támogatását kérte a javaslatról tartandó szavazás során.
Sportcélú közfeladatok
Az egyes állami sportcélú közfeladatok ellátásának rendjéről és szervezeti kereteiről szóló törvényjavaslat vitájában Pogácsás Tibor (Fidesz) elmondta: a kezdeményezés célja a nemzeti sportingatlan-vagyon üzemeltetésének és hasznosításának más szervezeti szintre emelése az önálló költségvetési forrással rendelkező Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség révén.
Hangsúlyozta: az előterjesztés elfogadása esetén jelentősen nőhet a sport területéhez kapcsolódó programok hatékonysága, professzionalitása, gazdaságosan működtethetők lesznek hosszú távon is ezek az ingatlanok.
Zárszavában Vargha Tamás államtitkár a javaslat támogatására kérte képviselőtársait, kiemelve, a módosítás egységes keretbe, szervezetbe emeli a sportlétesítmények üzemeltetését, a sportesemények szervezését annak érdekében, hogy minden amatőr és profi sportoló hozzáférhessen ezekhez a létesítményekhez, így “a nemzetünk a sport által is egészségesebbé válhasson”.
A 2026-ig tartó környezetvédelmi program
A 2026-ig tartó, 5. Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló határozati javaslatról nem alakult ki vita, hozzászóló nem volt.
A törvényalkotási bizottság a bizottsági összegző jelentést és az összegző módosító javaslatot 26 igen, 4 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta – ismertette Herczeg Zsolt (Fidesz).
A javaslat olyan stratégiai dokumentum, amely a környezethasználat helyes módjára, a személyes felelősségvállalásra, az eltérő társadalmi és gazdasági érdekek átlátható, harmonikus érvényesítésére helyezi a hangsúlyt, a rövid-, a közép- és hosszútávú szempontokat egyidejűleg veszi figyelembe.
Raisz Anikó, a Technológiai és Ipari Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára a dokumentum mögött álló szakmai munkát emelte ki, majd kérte a javaslat elfogadását.
Hulladékgazdálkodás
A hulladékgazdálkodással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot a törvényalkotási bizottság december 1-jén tárgyalta, és a bizottsági összegző jelentést és az összegző módosító javaslatot 16 igen, 4 nem és 4 tartózkodással hagyta jóvá – ismertette Herczeg Zsolt (Fidesz).
A javaslat központi eleme, hogy alapvetően a gyártót terhelné a jövőben a felelősség a hulladékgazdálkodási követelményeknek való megfeleléséért. A változtatások között említette az illegális hulladéklerakókat érintő pontokat, a kamerákra vonatkozó szigorításokat.
A javaslatról vita nem alakult ki, Raisz Anikó államtitkár a koncessziós rendszerre történő átállást segítő módosításokat emelte ki, és a javaslat elfogadását kérte.
A Paksi Atomerőmű blokkjainak meghosszabbítása
A Paksi Atomerőmű meglévő blokkjai üzemidejének további meghosszabbításáról szóló határozati javaslatról vita szintén nem alakult ki.
Steiner Attila, a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkára megköszönte a vitában elhangzott álláspontokat. Az indítványt minden frakció támogatta, módosítást nem nyújtottak be – jelezte. Kiemelte: a mostani geopolitikai helyzetben felértékelődött azon erőművek szerepe, amelyek biztonságosan és megbízhatóan üzemelnek, és költséghatékonyan állítják elő az energiát.
Egyes bányászati és gazdasági tárgyú törvények módosítása
A törvényalkotási bizottság előadóján kívül nem szólalt fel képviselő a bányászati és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat bizottsági jelentésének vitájában sem.
Steiner Attila államtitkár zárszavában úgy összegzett: a javaslat geotermikus energiára vonatkozó szabályokat és a dohánytermékek kereskedelmére vonatkozó normákat pontosítja.
Az atomenergiáról szóló törvény és egyes kapcsolódó törvények módosítása
Szintén nem alakult ki vita az atomenergiáról szóló törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslatról.
Steiner Attila államtitkár zárszavában a módosításokat azzal indokolta: az atomenergia alkalmazására vonatkozó nemzetközi elvárások fejlődtek az utóbbi időben, így szükséges a vonatkozó jogszabályokat ésszerűbbé és korszerűbbé tenni.
A villamos energiáról, valamint a földgázellátásról szóló törvény módosítása
A villamos energiáról, valamint a földgázellátásról szóló törvény módosítása kapcsán sem volt képviselői felszólalás. Vécsey László (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója azt mondta: jogalkalmazási tapasztalatok és más jogszabályokkal való összhang megteremtése miatt van szükség a módosításra.
Steiner Attila államtitkár zárszavában azt hangsúlyozta: a kormány számára kiemelten fontos, hogy a magyar családok megfizethető módon juthassanak hozzá az energiához. A módosítások célja, hogy az európai szabályozással összhangban, megfelelő mennyiségű és árú földgáz és villamosenergia legyen biztosított Magyarországon is – tette hozzá.
Napirend után
A napirend utáni felszólalások sorát nyitó Bencze János (Jobbik) a vidéken élők problémáit sorolta fel.
Földesi Gyula (Fidesz) arról emlékezett meg, hogy 100 éve született Gaál Imre festőművész, Fazekas Sándor (Fidesz) felhívta a figyelmet, hogy 75 éves a Karcagi Kutatóintézet, míg Vinnai Győző (Fidesz) Nyíregyháza és térsége fejlődéséről beszélt.
Arató Gergely (DK) azt vette számba, hogy mit hozott a 2022-es év Kőbányának és Kispestnek, párttársa Varju László (DK) pedig azt emelte ki, hogy milyen nehézségekkel küzd az újpesti önkormányzat.
Varga Zoltán (DK) azt állította, hogy Debrecent szándékosan teszik tönkre, Barkóczi Balázs (DK) pedig az egyéni választókerülete érdekében benyújtott javaslatait említette. A velük egy frakcióban ülő Hegedüs Andrea (DK) arra hívta fel a figyelmet, hogy idén nem fizetik ki a Salkaházi Sára Miskolc Program keretében adható egyszeri pénzbeni támogatást.
Jakab Péter (független) megismételte korábbi követelését, hogy a parlament oszlassa fel magát és írjanak ki új választást.
Dócs Dávid (Mi Hazánk) az üzemanyagellátási nehézségekre hívta fel a figyelmet, az utolsó felszólaló Keresztes László Lóránt (LMP) pedig intézkedéseket sürgetett annak érdekében, hogy csökkentsék a balesetveszélyt a 66-os úton.
A parlament várhatóan kedd reggel nyolc órától folytatja munkáját.