logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Fürjes Balázs: A szankciók nem érték el céljukat, nekünk viszont ártanak

Az energiapolitika átalakításáról, a munkavállalók helyzetéről és a szankciókról beszéltek ellenzéki képviselők napirend előtt az Országgyűlés keddi ülésén.

LMP: zöld fordulat kellene az energiapolitikában

Bakos Bernadett (LMP) arról beszélt, hogy az elmúlt hetekben kisebb kormányválság volt, mert a Fidesznek öt napig tartott kitalálni, mihez kezdjen egy miniszter lemondásakor. Palkovics László lemondásához szerinte nagyban hozzájárultak a súlyos viták az energiapolitikával kapcsolatban.

Úgy vélte, a kormány is tudja, hogy az ország nagyon kitett a fosszilis energiáknak.

A jelenlegi energiaválságra a megoldást az jelentené, ha elszakadnánk a fosszilis energiáktól, ehhez pedig zöld fordulatra lenne szükség,

de a kormány nem ennek megfelelően cselekszik – értékelt, hozzátéve: a mostani kormányátalakítás azt mutatja, hogy a kormány energiapolitikájában súlyos zavar van, nagy viták vannak erről a kormányon belül.

Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, jó lenne, ha az ellenzék megengedné, hogy Lantos Csaba kifejthesse az elképzeléseit, mielőtt következtetéseket vonnak le az energiapolitika alakulásáról.

Májusig nem lehetett látni, hogy az EU ilyen komoly szankciós politikát indít el az energiaszektorban – hívta fel a figyelmet.

Kiemelte: nem igaz, hogy a kormány ne tenne erőfeszítéseket az energiadiverzifikáció irányába, fontos lépéseket tett, hogy minél több forrásból jusson energiához az ország.

A kormány jelentős eredményeket ért el az elmúlt időben a klímapolitikával kapcsolatos célkitűzések elérésében

– jelentette ki az államtitkár.

Mi Hazánk: nem megfelelő a munkavállalók helyzete

Novák Előd (Mi Hazánk) kifejtette: az elmúlt években a miniszterelnök gyakran beszélt munkaalapú társadalomról, ennek ellenére nem megfelelő a magyar munkavállalók helyzete, az elmúlt évtizedekben a kormányok pedig kiszolgálták a multinacionális vállalatok érdekeit. A munkavállalók fizetése egyre jobban elértéktelenedik a jelenlegi helyzetben, rosszak a munkakörülmények, és ellehetetlenítik a szakszervezeteket; a helyzetet az is rontja, hogy az oltatlan munkavállalókat diszkriminálták – bírált.

Megjegyezte: mindeközben elárasztják a munkaerőpiacot a külföldi munkavállalók.

Úgy fogalmazott, a multik és a globális nagytőke kiszolgálása jellemzi a kormány működését, eközben pedig zajlik a dolgozók kizsigerelése a minél nagyobb profit érdekében.

Fónagy János gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár szerint valóban folyamatosan oda kell figyelni erre a területre, azonban nem szabad engedni a demagógiának. A kormány fokozott figyelmet fordít a munkaalapú társadalomra, ami azért fontos, mert minden tapasztalat, vizsgálat arra az eredményre jut, hogy a magyarok leginkább a munkahelyek elvesztésétől tartanak – mutatott rá. Hozzátette: ezért lényeges, hogy Magyarországon egymillióval több ember dolgozik, mint tíz éve.

Az államtitkár azt mondta:

Magyarországon alacsony a munkanélküliség, és a mai háborús helyzetben is eredményes a kormány ezen a téren, a gazdaság élénkítésével olyan helyzetet teremt, hogy a magyar dolgozók létbiztonsága, munkahelye biztosított.

Párbeszéd: Magyarország ne legyen csatlós!

Mellár Tamás (Párbeszéd) kijelentette, a kormányfő pénteki rádióinterjújában azt mondta, hogy Magyarország sosem szavazta meg a szankciókat, de ez nem így van.

A kormány gyakran hivatkozik elhibázott brüsszeli szankciókra, arra, hogy a szankciók nem ártanak Oroszországnak, de károsak az európai gazdaságnak – mondta. Kifejtette: orosz adatok szerint azonban csökken az orosz GDP, és más orosz gazdasági adatok is súlyos recessziót jeleznek. Nem lehet a tényeket elhazudni, a valóság előbb-utóbb itt is kiderül – mondta. Hozzáfűzte: külföldön már látják, milyen politikát folytat valójában a magyar kormány, ezért is mondták le a V4-es házelnöki találkozót.

Mi leszünk Putyin utolsó csatlósa?” – kérdezte, majd azt mondta, remélhetőleg nem így lesz, ezt meg kell akadályozni.

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára úgy reagált, hogy a képviselő ne sértegesse a magyarokat, mert ez az ország senkinek sem csatlósa. Azonban

a Párbeszéd csak azért van itt a parlamentben, mert Gyurcsány Ferenc szövetségese, aki pedig a saját házába hívta meg Putyint

– tette hozzá.

Elmondta: a szankciók nem érték el azt a hatást, amelyet az EU remélt, a szankciókkal az a baj, hogy a kiszolgáltatott vevő akarja megregulázni az erőfölényben lévő eladót. Láthatóan Oroszország nem retten vissza a háborútól, és nekünk jelen pillanatban többet ártanak a szankciók – jelentette ki az államtitkár. Hozzátette:

senki nem kérdezte meg a szankciókról a magyarokat, azonban a nemzeti konzultáció keretében elmondhatják a véleményüket az emberek.

Jobbik: segíteni kell a kis posták nyitva tartását

Dudás Róbert (Jobbik) a posták bezárásáról azt mondta: mindenki a megoldást keresi, kivéve a magyar kormányt.

Emlékeztetett: már két javaslattal is élt a kis posták megtartása érdekében, ám a kormányoldal mindkettőt lesöpörte. Azt is, hogy a posta köteles legyen hivatalt üzemeltetni minden 500 főnél nagyobb településen, de azt is, hogy a Szerencsejáték Zrt. nyújtson támogatást a postáknak.

Felszólalásában az ellenzéki képviselő egy harmadik javaslattal is élt: az önkormányzatok számos helyen vennék át a posták üzemeltetését, ennek költségeit azonban csak kevesen tudják átvállalni. Ha a magyar állam nem tudja támogatni a veszteséges állami postát, az önkormányzatokat kötelessége támogatni – jelentette ki.

Fónagy János gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár kijelentette: másban látják a magyar postával kapcsolatos teendőket. A posta előtt szerinte két fő feladat van: a korszerűsítés, valamint egy háborús infláció okozta helyzet miatti jelentős energiaáremelkedés.

A Magyar Posta a kezdetekkor nem egy önálló rendszer volt, hanem a Kárpát-medencére kiterjedő hálózat csonka töredéke – elevenítette fel. A kis posták bezárásáról szólva azt mondta: jelenleg csaknem 1250 településen működik mobilposta, nagy részük beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ahogy a postapartneri kapcsolatok is.

Mintegy 20 milliárd forintnyi energiatöbbletköltséget kell kezelni – ismertette az államtitkár. Amíg nem látható a háborús infláció mérséklődése és az energiaárrobbanás következménye, tavaszig 366 posta működését szüneteltetni kell. Ha azonban az önkormányzatok átvállalják a költségek felét, lehetőség lesz ezek üzemeltetésére – közölte.

Momentum: szemfényvesztés a Fidesz-csoda

Lőcsei Lajos (Momentum) szerint a kormányoldal próbálja elhitetni a családokkal, hogy amit tizenkét év alatt elértek, az a Fidesz-csoda, hogy kánaánt teremtettek. Valóban vannak pozitív intézkedések, például a családtámogatási rendszer egyes elemei, ugyanakkor szemfényvesztésnek nevezte azt állítani, hogy egy család tizenkét év alatt egyről a kettőre tudott lépni.

Arról már nem beszélnek, hogy történelmi lehetőségek álltak a kezükben; nem említik, hogy meg volt a lehetőség arra, hogy a családok akár háromra, négyre juthassanak – értékelt.

Szerinte a kabinet felélte a magyarok jövőjét, amikor többet költött focira, mint oktatásra. Azt mondta: a kormány nem nemzeti, de nem is keresztény. Jelenleg ugyanis családok ezrei gondolkodnak az ünnepek előtt, hogy fűtsenek vagy egyenek, mert mindkettőre nem telik a rossz gazdaságpolitika, a Fidesz-felár miatt – fogalmazott.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára azt válaszolta: az elmúlt évtizedben a nélkülözők száma Magyarországon csökkent a negyedik legnagyobb mértékben az unióban.

Ennek oka, hogy a kormány munkára, adócsökkentésre és beruházásra épülő politikát hirdetett a korábbi, segélyezésen alapuló politika helyett. Sorolta a családpolitikai intézkedéseket, a többi között a szociális támogatások megháromszorozását említette.

Nincs olyan ország Európában, amely az átlagbérhez képest nagyobb arányú rezsitámogatást nyújt, mint Magyarország – folytatta, és rámutatott: jelenleg minden országban a rezsiszámlák kifizetése a legnehezebb feladat jelenleg. Emlékeztetett, hogy az ellenzék korábban szemfényvesztésnek minősítette a rezsicsökkentést.

Azt is felrótta a politikusnak, hogy párttársai még szigorúbb szankciókat követeltek, valamint fegyverfelajánlást Ukrajna számára. Pedig a háborúnak az vethet véget, ha kevesebb fegyver ropog és kevesebb szankció lesz. A háború és a szankciók miatt ugyanis ma minden európai szegényebb, mint egy éve – jelentette ki az államtitkár.

MSZP: az egészségügy összeomlott

Gurmai Zita (MSZP) a magyar közoktatás napján a többi között arról beszélt, hogy válságban van a jelenlegi oktatási rendszer. Azonnal emelni kell a pedagógusok bérét, az alaptantervet hatályon kívül kell helyezni, nagyobb szakmai önállóságot kell biztosítani a tanároknak, és csökkenteni kell a bürokratikus terheket – sorolta a követeléseket.

Szerinte az egészségügy is összeomlott, ezt bizonyítja egy nemrég benyújtott törvényjavaslat. A szerint ugyanis a betegeket a hozzátartozók ápolhatják, ha nincs elég pénzük. Feltette a kérdést: mire szedik be az adókat és járulékokat?

Az ellenzéki képviselő azt mondta, elüldözték az orvosokat és ápolókat, az egészségügyre szánt pénzt pedig ellopták. Mindezek vesztesei a betegek és családtagjai lesznek, ennek pedig tragédiák sora lesz a következménye. Betegek sokaságát akarják kitenni a kórházak ápolási osztályáról – hangoztatta.

Rétvári Bence szerint a képviselő a kamuvideós Korózs Lajos babérjaira tör, amikor azt mondja: a magyar kórházakban az orvosok olyan döntéseket hoznak, hogy hazaküldenek ápolásra szoruló betegeket.

Ennél alaptalanabb vádaskodás a járvány alatt sem hangzott el, de az élet akkor is cáfolta őket, ahogy most is – hangsúlyozta.

Akinek orvosi ellátásra van szüksége, kórházban fog gyógyuli, akinek szociális gondoskodásra, az szociális intézményekben – jelentette ki az államtitkár.

Emlékeztetett, hogy a szocialista kormányok kórházakat zártak be. Szerinte ez a programjuk továbbra is megvan. Vizitdíjat, kórházi napidíjat vezettek be, és piacosították volna az egészségügyet – rótta fel.

DK: romokban hever a közoktatás 

Barkóczi Balázs (DK) szerint a kormány az elmúlt 12 évben lepusztította, népbutítássá alakította a közoktatást. Romokban hever a közoktatás, korszerűtlen a tanagyag, a tanárok és a diákok leterheltek, nincs tanszabadság – értékelt. Szerinte 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, a tanárok fizetése pedig szégyenteljesen alacsony.

Úgy vélte: a kormány állításával ellentétben nem az Európai Uniónak kellene gondoskodnia a tanárok fizetéséről.

Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára azt válaszolta: a kormány célja, hogy minden idők legmagasabb pedagógus béremelését valósítsa meg magyar és uniós források bevonásával. Szerinte azonban a baloldal ezt az Európai Unióban és itthon is akadályozza, sőt a DK büszke is arra hogy nem szavazza meg az Országgyűlésben azokat a törvénymódosításokat, amelyek azt célozzák, hogy Magyarország megkapja a neki járó uniós forrásokat.

Azzal vádolta a baloldalt, hogy rátelepszik a pedagógusok jószándékú tüntetéseire. Hozzátette: a kormány egyetért a tanárok béremelésre vonatkozó követeléseivel, célja, hogy a pedagógusok nagyobb anyagi megbecsültséget kapjanak.

KDNP: fontos a nemzeti konzultáció

Harrach Péter (KDNP) a brüsszeli szankciókról szóló nemzeti konzultáció fontosságát hangsúlyozta. Szerinte a konzultációra azért van szükség, hogy a kormány nagy társadalmi támogatottsággal tudja képviselni a válaszokban megfogalmazott véleményt. Úgy vélte: Magyarországnak keskeny ösvényen kell haladnia az Oroszországot érintő uniós szankciókkal kapcsolatban, hiszen az EU tagja, ugyanakkor a nemzeti érdeket is képviselnie kell.

Hangsúlyozta: Magyarország az olaj és a gáz esetében kivételt harcolt ki a szankciók alól és reményeik szerint az atomenergiára is ehhez hasonló mentességet kaphat.

Értékelése szerint a szankció hatékony eszköz lehet, ha jól célzott, de a Brüsszeli szankciók az EU-nak ártanak, magas energiaárakat, inflációt és gazdasági válságot okoznak.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt mondta: a baloldali pártok nyilatkozataiban, kampányában tetten érhető a külföldről kapott dollárkupac, hiszen fegyvereket és katonákat küldtek volna a hadszíntérre, szankciókat és globális minimáladót követeltek, kampányoltak azért, hogy Magyarország ne jusson hozzá a neki járó uniós forrásokhoz. Mindent követeltek, ami szem, száj és a nagyhatalmak ingere, de a Magyarországnak nem érdeke – fogalmazott.

Hangsúlyozta: a szankciók az Európai Bizottság állításával ellentétében nem működnek, Európát azonban recesszióba taszítják. Arra figyelmezett: a tervezett kilencedik uniós szankciós csomag nukleáris energiát célzó része nemcsak a paksi bővítést, hanem a jelenlegi blokkok működését is érintené, ezért Magyarország mentességet akar elérni.

Szerinte a magyar és az európai emberek megélhetése a tét, ezért mindenkit arra bíztatott, hogy vegyen részt a nemzeti konzultációban.

Fidesz: a válság ellenszere a gazdasági növekedés

Dunai Mónika (Fidesz) mielőbbi tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmazott az orosz-ukrán háborúban, mert szerinte minél később lesz béke, annál nagyobb lesz a béke ára. Úgy vélte: Brüsszel szankciós politikája az energiaárakat az egekbe lökte, és magas inflációt eredményezett, a magyar kormány azonban azon dolgozik, hogy ettől megvédje a családokat.

A kormány mindent megtesz az elhibázott szankciók inflációs hatásainak mérséklésére, a munkahelyek megőrzése és a recesszió elkerülése érdekében, megvédi a rezsicsökkentést, árstopokat és kamatstopot vezetett be – hangsúlyozta.

Kiemelte: a válság ellenszere a gazdasági növekedés, ezért ösztönözni kell a beruházásokat, és meg kell őrizni a teljes foglalkoztatottságot. Arra kérte a baloldalt, hogy ne akadályozza az eddig politikai okokból visszatartott uniós pénzek Magyarországra jutását, hiszen azokat fontos célokra, munkabérekre és inflációellenes intézkedésekre akarja fordítani a kormány.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára felidézte: 2010 előtt a baloldal úgy kezelte a válságot, hogy adót emelt, elvette a 13. havi nyugdíjat, megszüntette a családi adókedvezményt, aminek következtében jelentősen nőtt munkanélküliség és csökkent a versenyképesség is. A nemzeti kormány ezzel szemben más utat választott, a családok védelmét helyezte középpontba – hangsúlyozta.

A válság ellen a legbiztosabb módszer a gazdasági növekedés megtartása – erősítette meg, hozzátéve, hogy a kormány célja 2023-ban is ez.

Előterjesztő: az Európai Bizottsággal való megállapodást szolgálja a javaslat

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára ismertette: a kormány a kondicionalitási mechanizmus során az Európai Bizottságnak tett vállalások megvalósítására és végrehajtására törekszik. Ennek érdekében már eddig is több javaslatot terjesztett a Ház elé. Ezek sorába illeszkedik a törvényjavaslat, amely meghatározza az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság működésére vonatkozó szabályokat.

A törvényjavaslat alapján a jelenleg az államháztartásért felelős miniszter irányítása alá tartozó főigazgatóság a továbbiakban autonóm államigazgatási szerv lesz. A főigazgatóság feladatainak ellátásában funkcionálisan és szakmailag teljesen független, feladatkörében más személy vagy szerv által nem utasítható – mondta az államtitkár.

A törvényjavaslat rögzíti a főigazgatóságot vezető főigazgató kinevezésére vonatkozó szabályokat, a főigazgatói megbízatás megszűnésének szabályait, illetve a főigazgató feladatkörét, a vele, valamint a főigazgató-helyettessel szemben fennálló összeférhetetlenségi okokat és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségükkel kapcsolatos szabályokat – sorolta.

Répássy Róbert elmondta, emellett a törvényjavaslat kiegészíti a büntetőeljárásról szóló törvény új, vádkorrekciós eljárásának részletszabályait, megteremtve a lehetőséget, hogy az Integritás Hatóság a nyomozati eljárásban felülbírálati indítványt, illetve ismételt felülbírálati indítványt nyújtson be.

A törvényjavaslat ezenkívül tovább erősíti a már létrehozott központi információs közadatnyilvántartási felület által biztosított közadatnyilvánosságot azzal, hogy a felületen való közzététel kötelezettsége a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével a költségvetési szervek teljes körét lefedi.

Fidesz: a módosítások a kompromisszumos megoldásokat ültetik át a magyar jogrendszerbe

Kiss János, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta, Magyarország az elmúlt egy évben folyamatosan tárgyalt az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy a magyar emberek, intézmények és vállalatok hozzájussanak a nekik járó uniós forrásokhoz. Magyarország 17 vállalást tett és jelenleg is intenzív párbeszéd zajlik Brüsszellel – tette hozzá.

A javaslatban található módosítások az Európai Bizottsággal kialakított kompromisszumos megoldásokat ültetik át a magyar jogrendszerbe – közölte.

Az indítvány öt fő területet érint, egyebek között tartalmazza az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságra vonatkozó új törvényt, illetve az új vádkorrekciós eljárás büntetőeljárásban foglalt szabályainak módosítását. A javaslat ezek mellett foglalkozik a központi információs közadatnyilvántartásra, a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságra, valamint az Integritás Hatóságra vonatkozó szabályok pontosításával.

Felhívta a figyelmet, hogy az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság a módosítás értelmében autonóm államigazgatási szerv lesz. Hozzátette, hogy az Integritás Hatóságra vonatkozó módosítások pedig egyértelműsítik, hogy a szervezet befolyásolástól mentesen köteles ellátni feladatát.

Magyarország elkötelezett az Európai Unió alapértékei iránt, amelyeket minden tagállam a magáénak vall – foglalta össze véleményét a vezérszónok.

DK: a kormánynak nincsen hitele ezen a területen

Sebián-Petrovszki László (DK) azt mondta, hogy egy olyan törvényjavaslatról vitatkoznak, aminek a kormány által deklarált célja az lenne, hogy kevesebb legyen a korrupció, kevesebb legyen az uniós forrásokat érintő lopás. Azonban egy olyan kormány kéri a javaslat megtárgyalását és elfogadását, ami az elmúlt 12 évben mindenféle csatolt részeivel, hozzá közelálló vállalkozóhálózattal, oligarchákkal és kliensekkel ellopta az uniós források jelentős részét – fogalmazott az ellenzéki politikus. Most pedig belefutottak abba, hogy az EU ezt megelégelte, ezért valamiféle látszatmegoldást próbál a kormány kiizzadni magából, hogy visszamehessen Brüsszelbe és jöjjenek megint uniós pénzek – állította a képviselő.

A kormánynak nincsen hitele ezen a területen – jelentette ki.

KDNP: szakmai dialógus eredménye a javaslat

Juhász Hajnalka (KDNP) kifejtette: nem látszatintézkedésekről van szó, hanem szakmai dialógusról a kormány és az Európai Bizottság között, a bizottság szakmai elvárásainak felelnek meg ezzel a javaslattal. A DK-nak az fáj, hogy nem a párt van kormányon, és most is támadja a kormányt, amely minden erejével azon volt az elmúlt hónapokban, hogy megegyezzen a bizottsággal – jelentette ki.

Kiemelte: az a fő kérdés, hogy segíteni akarnak-e a magyaroknak, hozzá akarnak-e járulni ahhoz, hogy Magyarország megkapja az uniós pénzeket vagy sem.

Közölte: a javaslat legfontosabb eleme, hogy az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság autonóm államigazgatási szervként folytatja a működését.

A javaslat a kormány konstruktív és megegyezésre fókuszáló hozzáállását bizonyítja – közölte.

Hangsúlyozta: a kormánynak a magyarok érdeke számít a legjobban, márpedig a magyaroknak az a legfontosabb, hogy hozzáférjenek az őket megillető támogatásokhoz, ezért a KDNP támogatja a javaslatot.

MSZP: a magyarokat illeti a pénz

Vajda Zoltán (MSZP) arról beszélt, hogy a parlamentben mind azt gondolják, hogy minket illet az EU-ból érkező pénz, de a brüsszeli döntéshozók nem akarják odaadni addig, amíg olyan kormány van, amely ellopja, hiszen a magyarokat illeti ez a forrás.

Kifogásolta, hogy a javaslat címében az a kifejezés szerepel, hogy a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében, az Európai Bizottság kérésére, ugyanis meglátása szerint nem jó, hogy már a címbe is beleírják, hogy csak kényszerből fogadják el a javaslatot.

Elmondta: a kormány felelős azért, hogy az EU-tól járó pénzek egyelőre nem érkeztek meg, a kormány a gátja, hogy eljussanak a források az országba.

Közölte: a kormány lassan már tucatnyi javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek annak érdekében, hogy meggyőzze az Európai Uniót arról, hogy a magyarországi rendszerszintű korrupciós problémákra megfelelő garanciákat tud adni. Jól látható, hogy a bizottság nincs meggyőződve az eddig elfogadott javaslatok hatékonyságáról, vagyis átlátnak a fideszes blöffön – fogalmazott Vajda Zoltán.

Úgy vélte, az idő egyre jobban szorítja a magyar kormányt, amelynek a hibája miatt kockáztatják azt, hogy több milliárd euró elvesszen.

Momentum: korszakváltásra van szükség

Fekete-Győr András (Momentum) szerint nem az ellenzéknek fáj, hogy nincsenek kormányon, hanem az embereknek, a diákoknak, a tanároknak. Ugyanis ha a mostani ellenzék kormányozna, az ország már megkapta volna az uniós forrásokat.

Szerinte az ország azért van bajban, mert a kormányoldal meglopta a magyarokat és az európaiakat is.

Korszakváltást sürgetett ennek megszüntetése érdekében.

Kijelentette: azt szeretnék, hogy az uniós pénzek beérkezzenek, ezért fogják megszavazni az előterjesztést.

Jobbik: görcsös erőlködés, amit a kormány tesz

Balassa Péter (Jobbik) bírálta a kormányt, mondván: 2020-ban 487 eurót kaptunk a minimálbérért, most azonban még ennél is kevesebbet ér a legkisebb jövedelem.

Görcsös erőlködésnek és látszatintézkedések sorozatának nevezte, amit a kormány tesz az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében.

Feltette a kérdést: lehet-e bármely szerv ma Magyarországon független, más szerv vagy személy által nem utasítható, ha annak vezetőjét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki?

Szerinte a kormányoldalon törvényileg biztosítják maguknak, hogy saját káderek ülhessenek a megfelelő helyre.

Az intézményrendszer szerinte kellő biztosítékot nyújt, hogy semmi sem változik, marad minden a régiben.

LMP: óriási bajba kerülhet az ország a korrupció miatt

Keresztes László Lóránt (LMP) hangsúlyozta: nem támogatnának olyan intézkedéseket, amelyek miatt az embereket kár éri.

Felháborítónak nevezte, hogy óriási bajba kerül Magyarország a korrupció miatt, hiszen az embereknek járó, szükséges források kerülnek veszélybe.

Beszélt arról, hogy az igazságügyi tárca csúcsának közelébe jutott a korrupció.

Szerinte az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat rombolja, hogy olyan ember állhat a végrehajtói kar élén, aki már csaknem egy éve előzetes letartóztatásban van korrupció miatt. Kifogásolta, hogy leszavazták azon javaslatát, amely lehetővé tette volna leváltását.

Sérelmezte, hogy nemrég kihirdetett törvényeket kell módosítani.

Bírálta azt is, hogy az áthúzódó ügyeket ki akarja venni a kormány a vádkikényszerítési eljárás alól.

Fidesz: az ország érdeke, hogy az uniós források megérkezzenek

Kiss János (Fidesz) kijelentette: Magyarország jelenleg is teljes jogállam. A javaslatra azért van szükség, mert az ország nemzeti érdeke, hogy megkapja a neki járó uniós forrásokat.

Fair megállapodást szorgalmazott, ami miatt a magyar nemzeti szuverenitást nem kell feladni.

Szerinte a javaslat kiváló lehetőséget adott volna a baloldali ellenzéknek, hogy bizonyítsa, fontosak számára az emberek.

Ha a baloldalon múlna, a jogszabályt nem fogadnák el és Brüsszellel nem lenne megállapodás, vagyis nem érkeznének meg az uniós források – jelentette ki.

Képviselői felszólalások

Keresztes László Lóránt (LMP) a kormánypártokat bírálta, felháborítónak nevezve, hogy a továbbra is a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke lehet a korrupciós bűncselekménnyel vádolt és letartóztatott Schadl György. A kormánypártok pozícióban tartják Schadl Györgyöt, ez mutatja mennyire veszik komolyan a korrupció elleni harcot – értékelt.

Kiss János (Fidesz) a baloldalt bírálta, amiért nem akarja megszavazni azokat a javaslatokat, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország megkapja a neki járó uniós forrásokat.

Államtitkár: A javaslat előrelépés a korrupció elleni küzdelemben

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára zárszavában azt mondta: a javaslat minden tekintetben előrelépést jelent a korrupció elleni küzdelemben.

A kormány nem tagadja, hogy a törvénycsomag elfogadására az Európai Bizottság kérésére került sor, ami a javaslat címében is megjelenik – tette hozzá. Jelezte: bár bizonyos jogi megoldásokra a kormány szerint nem ebben a formában lenne szükség, ha ezek az Európai Bizottság aggályait orvosolják, akkor ezt mégis elfogadják, annak érdekében, hogy a Magyarországnak járó uniós forrásokat haza lehessen hozni.

Egy fillér vagy egy eurócent elköltésére most már 8-10 hatóság fog figyelni, így azok a pályázók, akik megfelelnek az átláthatósági követelményeknek, joggal használhatják majd fel ezeket a forrásokat – mondta.

Előterjesztő: az új kihívások teszik szükségessé az önálló energiaügyi minisztérium létrehozását

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvény módosításáról rendelkező javaslatot ismertetve kiemelte, a hatékony kormányzásnak igazodnia kell a menet közben felmerülő kihívásokhoz is. Az ország élete már tavasszal sem volt könnyű, de a kormányalakítás után még inkább a „feje tetejére állt” a világ és Európa.

Februárban az uniós kormányfők még azt mondták, hogy nem lesznek az energiaipart sújtó szankciók, a választások után mégis bevezették ezeket, azzal érvelve, hogy a szankciók majd véget vetnek a háborúnak, valamint hogy Európának nem okoznak majd nagyobb hátrányt, mint Oroszországnak. Sajnos egyikben sem volt igazuk – mondta.

A kialakult energiaválság megoldására változtatni kell a kormányzati struktúrán. A kormányalakítás óta keletkezett kihívás szükségessé teszi az önálló energiaügyi minisztérium létrehozását, amely Energiaügyi Minisztérium néven az energiapolitika egységes irányításáért felel.

Emellett a közlekedési ágazat irányítása az Építési és Beruházási Minisztériumhoz kerül, amely új néven, Építési és Közlekedési Minisztériumként működik tovább.

Továbbá a háború és a szankciós politika olyan nem várt gazdasági kihívások elé állítja Magyarországot, ami miatt önálló gazdasági minisztérium jön létre Gazdaságfejlesztési Minisztérium néven. E minisztérium feladata lesz meghatározni, hogy milyen további lépéseket tud tenni a kormány a magyar családok és vállalkozások védelmében – közölte.

Herczeg Zsolt, a Törvényalkotási Bizottság előadója közölte, a bizottság a javaslatról szóló összegző jelentést 28 igen, 6 nem szavazat ellenében elfogadta.

Vezérszónoki elszólalások

Fidesz: A legfontosabb kérdés jelenleg az energiabiztonság

Herceg Zsolt a Fidesz vezérszónokaként arról beszélt, a háború és szankciók miatti válsághelyzetben a legfontosabb kérdés az energiabiztonság. Ezért a kormány strukturális változtatást hajt végre.

Palkovics László technológiai és ipari miniszter távozásával az általa vezetett minisztérium megszűnik és önálló energiaügyi minisztérium jön létre. A gazdaságfejlesztés kiválik a Miniszterelnöki kabinetirodából és önálló tárcát kap. A közlekedés az építési tárcához kerül.

Értékelése szerint a szankciós áremelkedéstől a magyar családok a legvédettebbek, a rezsicsökkentésnek köszönhetően Magyarországon a legalacsonyabb a gáz és az áram ára. A kormány a rezsicsökkentéssel és az ársapkákkal ellensúlyozni ugyan nem, de csökkenteni tudja a válság hatását – tette hozzá.

Azt is mondta, a kormány jelenleg 11 pontos akciócsomaggal védi a lakosságot és a magyar vállalkozásokat, amelyek között szerepelnek a turizmust támogató intézkedések és a SZÉP-kártya füleinek eltörlése is. A Fidesz támogatja a javaslatot – tette hozzá.

DK: Több önálló tárcára van szükség

Arató Gergely, a DK vezérszónoka üdvözölte az önálló energetikai minisztérium létrehozását, ugyanakkor értetlenségének adott hangot, amiért csak most kerül erre sor. Hozzátette: már a választások után is az egekben voltak az energiaárak.

Arató Gergely szerint azért van szükség az új minisztériumra, mert kiderült, hogy a Fidesz hazugsággal nyerte meg a választásokat, hiszen a választások után megszüntették a rezsicsökkentést. A kormány továbbra sem hajlandó szembenézni vele, hogy ő okozta a válság jelentős részét azzal, hogy kizárólag az orosz gázra építette Magyarország energiaellátását.

Nem strukturális változásról van szó – tette hozzá, hanem arról, hogy a Fideszen belüli személyi harcokban egyesek gyengülnek, mások erősödnek. A DK javasolja, hogy más fontos területek is kapjanak önálló tárcát, mint például az oktatásügy, a környezetvédelem vagy a szociális szféra.

KDNP: A kormány maximálisan alkalmazkodik a kihívásokhoz

Juhász Hajnalka (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az energiaügyi tárca december 1-jétől kezdi meg a tevékenységét a Technológiai és Ipari Minisztérium átnevezésével, az Építési és Beruházási Minisztériumból pedig Építési és Közlekedési Minisztérium jön létre.

A háború következményeként bevezetett szankciós politika negatív következményei nemcsak az energiaszektort, de a gazdaságot is érintik – hangsúlyozta. A szankciók nyomán kialakult energiaár-növekedés a magyar gazdaság számára évente tízmilliárd eurós hiányt jelent, ezért fontos, hogy a gazdasági területért egy önálló tárca feleljen. A kormány maximálisan alkalmazkodik a kihívásokhoz – mondta a képviselő.

Oktatásügyi minisztérium mellett érvelt az MSZP

Hiller István (MSZP) azzal kezdte, hogy Magyarországon az alkotmányos berendezkedés szerint nem a kormánynak van miniszterelnöke, hanem a miniszterelnöknek kormánya, vagyis a kormányszerkezet kialakítása a miniszterelnök jogosítványa.

Kiemelte, hogy az előterjesztett módosítás nem személycseréről szól, hanem a kormánystruktúra átalakításáról. Az új felosztásban a felnőttképzés a megszűnő minisztériumtól a kulturális és innovációs tárcához kerül – emelte ki a képviselő, aki kitért arra, hogy november 22. a magyar közoktatás napja.

Érdemes végiggondolni, hogy egy szerkezetváltoztatásnál mibe érdemes belevágni és mibe nem – vetette fel Hiller István, aki oktatásügyi minisztérium létrehozása mellett érvelt. Megjegyezte, nem vonja kétségbe egy energetikai tárca létrehozásának szükségességét és jogosultságát.

Momentum: A közoktatást emeljék nemzetstratégiai szintre!

Fekete-Győr András (Momentum) is kiemelte, hogy a keddi a magyar közoktatás napja. Az elmúlt két hónapban pedagógusok, szülők és diákok tízezrei voltak az utcákon tüntetni – hangsúlyozta a képviselő, aki oktatási válságról beszélt. A létrehozandó energiaügyi tárcára utalva azt kérdezte, hogy ami az energiaügynek jár, az az oktatásügynek miért nem.

A magyar iparpolitika egy időzített bomba, mert a betanított munkákat gyakran a gépek végzik az emberek helyett – értékelt Fekete-Győr András, aki arra kérte a kormányt, hogy a közoktatást emelje nemzetstratégiai szintre.

Jobbik: Az energiapolitika kudarcának beismerése a javaslat

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) úgy vélte, a kormányzat energiapolitikájának kudarcáról és annak beismeréséről szól a tárgyalt javaslat. Fél évvel vagyunk a választás után, tehát viszonylag rövid idő után derült ki a kormány tervéről, hogy nem sikerült – mondta.

Közölte: az EU tagállamaiban, jellemzően nyugatabbra általában a polgárok a jövedelmük 6-8 százalékát fordítják rezsire, ez a mostani helyzetben 10-12 százalékra nőtt. Azonban ez az arány a jelenlegi árak mellett 30 százalék Magyarországon – jelentette ki.

A képviselő arról beszélt, hogy sok család lehet bajban a rezsiköltségek miatt, és egy önálló Energiaügyi Minisztérium önmagában nem oldja meg ezt a problémát. Fontos lenne viszont egy önálló lakhatási tárca felállítása – tette hozzá.

Z. Kárpát Dániel szerint egy bér- és munkaügyi minisztérium is jó lenne a munkavállalói kiszolgáltatottság csökkentésére. A legfontosabb egy önálló demográfiai és családügyi tárca létrehozása lehetne, a demográfia ugyanis kemény kihívások elé állítja Magyarországot – vélekedett.

Párbeszéd: Helyre kell hozni az energiapolitika hibáit

Szabó Rebeka (Párbeszéd) kifogásolta, hogy a kormánynak mindenről a szankciók jutnak az eszébe, még ebben a vitában is felmerültek. Magyarország veszi a legdrágábban a gázt Európában, és egyre több ember néz szembe az energiaszegénységgel, azzal, hogy nem tudja kifizetni a számláit – mondta. Hozzátette: a kormánynak segítenie kell a családokat a rezsi kifizetésében.

Kifogásolta, hogy a kormány nem ad ki engedélyt szélerőmű építésére, pedig azzal kifejezetten olcsón lehetne energiát termelni. Ezért nem a szankciók felelősek, ahogyan azért sem, hogy nem támogatta az energiahatékonyságot növelő fejlesztéseket az elmúlt időben a kormány – értékelt.

Azt kérdezte, az új minisztérium helyrehozza-e majd a stratégiai hibákat a kormány energiapolitikájában, mert ha ezért van rá szükség, akkor lehet értelme. De ha csak egy új arcot akarnak adni az eddigi rossz politikának, akkor teljesen felesleges az új tárca, mert ennek a politikának nincs értelme – vélekedett.

Mi Hazánk: A kormány ad-hoc módon politizál

A kormány ad-hoc módon politizál, ez a legfőbb problémája az előterjesztéssel a Mi Hazánknak – mondta Toroczkai László.

Kijelentette: mind az energiaügyi, mind a gazdaságfejlesztési tárca fenntartása indokolt, ahogy a közlekedés ügyének előtérbe helyezése is. Azonban, ha a kormány ugyanazt a gazdaságpolitikát követi, amit eddig, indokolatlan új gazdasági tárca létrehozása, ahogy energiaügyi minisztériumra sincs szükség – mondta.

Rendszerszintű problémának nevezte, hogy az elmúlt tizenkét évben a kormány szerinte semmit nem tett azért, hogy az ország önellátóvá váljon. Az energiaügyről szólva kijelentette: a kormány ott sem tett semmit a függetlenségért, például a hazai földgázkészlet feltérképezéséért.

Toroczkai László elhibázottnak nevezete az uniós szintű – különösen a Németország által követett – energiapolitikát is, amely az atomenergiát teljesen ki akarja vezetni, holott az biztosít konstans energiaforrást. Örömét fejezte ki, hogy a közlekedés megjelenik egy minisztérium nevében, hiszen a közutak szerinte elképesztő állapotban vannak.

LMP: Súlyos rendszerproblémákkal kell szembenézni

Keresztes László Lóránt (LMP) azt mondta: nem az elmúlt fél év jelenségeire kell választ adni a minisztériumi struktúra kialakításakor, hanem súlyos rendszerproblémákkal kell szembenézni. Feltette a kérdést: lesz-e végre esély arra, hogy a kormány érdemi helyzetértékelést tegyen bizonyos kérdésekben, például a víziközmű esetében?

Mi a koncepciója a kormány átalakításának? – folytatta, és monstrumnak nevezte Palkovics László egykori tárcáját, amellyel szerinte nem lehetett kommunikálni – fogalmazta meg kritikáját. Lesz-e változás ebben? Mi lesz a hatásköre az energetikai miniszternek? – sorolta kérdéseit.

Kifogásolta, hogy bár az ország jelentősen kitett a külföldről érkező energiának, mégis a kormány egy jelentősen energiaigényes ágazatot, az akkumulátorgyártást kívánja meghonosítani.

A nukleáris biztonsággal kapcsolatban is kérdéseket fogalmazott meg, de egy átfogó közlekedési reform megalkotását is szükségesnek tartotta. Választ várt arra is, lesz-e nemzeti buszgyártás, amit sok éve megígért a kormányzat.

Azt mondta: szükség lenne egy önálló oktatási tárcára is, de szerinte a vízügyeknek is nagyobb képviseletet kellene kapniuk a kormányzatban.

Jobbik: Mindig a kommunikációhoz igazítja a kormány a minisztériumi struktúrát

Brenner Koloman (Jobbik) nem vitatta, hogy a kormányfőnek joga van meghatározni a kabinet szerkezetét, ugyanakkor bírálta, hogy 5 napig nem erősítették meg Palkovics László lemondását.

Úgy vélte: a volt technológiai és ipari miniszter munkájára árnyat vet, hogy nem az MTA kutatóhálózatának vagy az egyetemi struktúrának az átalakítása miatt mondott le, hanem a sajtóhírek szerint azért, mert kevesellte azt a portfóliót, amit a kormányfő szánt neki az új struktúrában.

Hangsúlyozta: 2010 óta a kormányzati struktúra szakított az addigi hagyománnyal, hogy egy-egy fontos szakpolitikai területnek van felelős minisztere, hanem mindig a miniszterelnök politikai kommunikációs irányvonala szabja meg a struktúrát, nem pedig a közjó.
Az elnöklő Latorcai János a vitát lezárta.

Államtitkár: A kormány minden Magyarországnak hátrányos brüsszeli előterjesztést elutasított

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára a kormánypártoknak megköszönte a támogatást, az ellenzéki felszólalásokra reagálva viszont hangsúlyozta: a kormány minden egyes Magyarország számára hátrányos – az olaj- és a gázfelhasználást érintő – brüsszeli előterjesztést elutasított, kivételeket, mentességet harcolt ki.

Mit szeretne az ellenzék: azt hogy ne harcoljunk ki mentességet, vagy, hogy vétóval bontsuk meg az európai uniós egységet? – tette fel a kérdést. Visszautasította azokat a felvetéseket is, hogy a kormány okozza a válságot, mondván: „Orbán Viktor nem superman”, nem ő és a kormánya okozza azt az egész Európát érintő gazdasági problémákat.

Az önálló oktatási minisztériumot szorgalmazó MSZP-s felszólalásra reagálva kijelentette: nem azon múlik egy kormányzat oktatáspolitikai eredményessége, hogy van-e önálló oktatási tárca vagy sem. Úgy vélte: a baloldali kormányok rosszabbul jönnek ki ebből az összehasonlításból, mint a 2010 utáni kormány.

Hangsúlyozta: mostani minisztériumi struktúrában is van az oktatásnak felelőse. Megerősítette: a kormány célja, hogy a béremelést adjon a tanároknak, ezért arra kérte a baloldalt, ne akadályozzák az európai uniós pénzek hazahozását. Az elnöklő Latorcai János szünetet rendelt el délután négy óráig, a szavazások kezdetéig.

Elfogadták KFOR-misszióban való magyar részvételről szóló beszámolót

Elfogadta az Országgyűlés – 183 igen, négy nem szavazattal – a NATO koszovói békefenntartó műveletében (KFOR) történő magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámolót.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára az erről szóló, korábbi parlamenti vitában elmondta: Magyarország a koszovói békefenntartó művelet egyik legnagyobb résztvevője, 2021 októbere és idén október között magyar parancsnok vezette a KFOR-missziót.

Beruházásvédelmi megállapodás San Marinóval

A képviselők döntöttek a Magyarország és San Marino közötti, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről.

A dokumentum célja a kétoldalú gazdasági kapcsolatok előmozdítása. Kihirdették a Nemzetközi Migrációs Szervezet alapokmányának módosítását Az Országgyűlés kihirdette a Nemzetközi Migrációs Szervezet alapokmányának módosítását, amivel nemzetközi jogi kötelezettséget teljesített.

A változtatások technikai jellegűek: a módosítás a főigazgató-helyettesek számát egyről kettőre emeli, és pontosítja választásuk szabályait. Április 24-e az Aranybulla napja lett Az Aranybulla napjává nyilvánította április 24-ét az Országgyűlés.

A törvényhozás 181 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el az 1222. évi Aranybulla jelentőségéről és az Aranybulla napjáról szóló törvényt, amelyet kormánypárti képviselők nyújtottak be.

A jogszabályban rögzítették: indokolt, hogy az európai és a magyar alkotmányos jogfejlődés kiemelkedő dokumentumáról, az Aranybulláról kibocsátásának 800. évfordulója alkalmából megemlékezzenek, és elismerik, hogy az Aranybulla eszmeisége bizonyos vonatkozásaiban a modern kori demokrácia eszmetörténeti előzményének tekinthető.

Az elfogadott javaslat indoklása emlékeztet: történeti hagyomány szerint II. András az Aranybullát Szent György napján, azaz április 24-én adta ki.

EU-Katar légiközlekedési megállapodást fogadtak el a képviselők

Az Országgyűlés a szükséges módosításokkal – 175 igen szavazattal és 13 tartózkodás mellett – ismét kihirdette az Európai Unió és Katar közötti légiközlekedési megállapodást, amelyet a törvény idén nyári elfogadása után a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött a parlamentnek.

A törvényt azért kifogásolta az államfő, mert az szerinte nem felelt meg a magyar jog és a nemzetközi jog összhangjának biztosítását előíró alaptörvényi követelménynek. Az egyezmény ideiglenes alkalmazásával kapcsolatban is voltak észrevételei.

Az Európai Bizottság kérésére módosítottak törvényeket

Az Országgyűlés kivételes eljárásban megtárgyalta és 152 igen, 14 nem szavazattal, valamint 23 tartózkodás mellett elfogadta az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról és a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében az Európai Bizottság kérésére elfogadott egyes törvények módosításáról szóló javaslatot.

Az európai uniós költségvetési források felhasználásának még hatékonyabb ellenőrzését ellátó intézményrendszer létrehozása céljából – a javaslat alapján jelenleg az államháztartásért felelős miniszter irányítása alá tartozó központi hivatalként működő – Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság a továbbiakban autonóm államigazgatási szerv lesz.

Feladatainak ellátásában teljesen független, feladatkörében más személy vagy szerv által nem utasítható, feladatköre ellátásához más személytől vagy szervtől iránymutatást nem kérhet, feladatát más szervektől elkülönülten és befolyásolástól mentesen látja el.

A Magyarországgal szemben indult kondicionalitási eljárás keretében a kormány vállalta, hogy létrehozza a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot. E vállalásnak eleget téve megállapították az igazgatóság szervezetére, működésére és a vezetőjének jogviszonyára vonatkozó alapvető szabályokat.

Változtatott a kormány szerkezetén a parlament December 1-jétől létrejön az Energiaügyi Minisztérium, az építési és beruházási tárca neve Építési és Közlekedési Minisztériumra változik, jövő év január 1-jétől pedig a Miniszterelnöki Kabinetirodából történő kiválással létrejön a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

A képviselők 134 igen, 50 nem szavazattal és öt tartózkodás mellett fogadták el a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény és egyes kapcsolódó törvények módosítását a kormányfő kezdeményezésére.

Egyszerűsödnek az állami vagyon hasznosításának szabályai

A jelenlegi gazdasági nehézségek ellensúlyozása érdekében változnak az állami vagyongazdálkodást érintő egyes törvények. A módosítást 142 igen, 45 nem szavazattal fogadta el a Ház a kormány javaslatára.

Az új szabályozás egyszerűsíti az állami ingatlanvagyon értékesítését és enyhíti a hasznosításra vonatkozó korlátozó rendelkezéseket.
A jövőben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) gyakorolja a tulajdonosi jogokat az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint az Országos Kórházi Főigazgatóság ingatlanvagyona felett.

Bővül azok köre, akik a kisajátítás után visszamaradt, korlátozottan hasznosítható ingatlanokhoz ingyenesen juthatnak hozzá.
Értékesíthetővé válnak természetvédelmi érintettségű állami ingatlanok is, a természetvédelmi szempontok megtartása mellett. A tulajdonátszállás csak művelés alól kivett területekre vonatkozhat, az új tulajdonosnak pedig továbbra is eleget kell tennie a természetvédelmi előírásoknak.

Szintén az állami ingatlanvagyon hasznosítását segíti a műemlék ingatlanok rövid távú hasznosításának lehetővé tétele. Ugyanakkor a jövőben akár huszonöt évre is megköthető, és egy alkalommal öt évre meghosszabbítható a hasznosítási szerződés akkor, ha az ingatlan használója vagyongyarapító beruházásokat vállal, amelyek megtérülése indokolja a hosszú hasznosítási időt.

Változnak az öröklési szabályok is: az örökös hiányában elhunytak esetében az ingatlanvagyont és az abban található ingóságokat az állam helyett a települési önkormányzat örökli. Ez alól csak a termőföld kivétel, az továbbra is a földalapba kerül.

Változnak a szociális gondoskodásban részt vevőke vonatkozó rendelkezések

Változnak a szociális gondoskodásban részt vevőkre vonatkozó rendelkezések, miután a szociális törvényt is módosítja a Magyarország biztonságát szolgáló, 134 igen szavazattal, 54 ellenvoks mellett elfogadott jogszabály.

Mindenki felelős önmagáért – tartalmazza a szociális törvény módosítása, amely kiemeli az egyéni és hozzátartozói felelősséget az egyén szociális biztonságáért, képességeiket és lehetőségeiket figyelembe véve. A módosítás a polgári törvénykönyv alapján határozza meg a hozzátartozói kört.

A gondoskodási sorban a következő szinten a települési önkormányzatok állnak, azzal a kikötéssel, hogy kizárólag a jogszabályban meghatározott feltételek szerint áll fenn gondoskodási kötelezettségük. Az önkormányzatot követi az állam gondoskodási felelőssége.

Az állam és az önkormányzat együttműködik az egyházi és civil szervezetekkel a szociális gondoskodási feladatok ellátása során. A szociális intézmények és intézkedések rendszerének kialakítása és működésének biztosítása az állam és az önkormányzatok feladata. Nő a nevelőszülők juttatása.

A módosítás tartalmazza azt is, hogy a hivatásos állomány és a rendvédelmi alkalmazottak, valamint az egészségügyi dolgozók miként vállalhatnak önként túlszolgálatot.

Az általános jogrend részévé válik a veszélyhelyzeti intézkedésként létrejött határvadász ezred, amelynek nyári gyors felállítását a migrációs nyomás növekedése indokolta. A rendvédelmi illetményemelés is az általános jogrend keretei közé kerül.

A jövőben a szociális ellátások és támogatások vetítési alapja nem az öregségi nyugdíj lesz, hanem a szociális vetítési alap. A tartásdíjat megelőlegezi az állam, ha a fizetésre kötelezett szülő nem teljesíti kötelezettségét, a bírósági végrehajtás eredménytelen, és az adós fél legalább háromhavi díjjal tartozik.

A jövőben úgy nyílik mód az emberkereskedelem áldozatává vált gyermekek speciális terápiájára, hogy ahhoz nem kell kiemelni őket a családjukból. Új főigazgatóság jön létre az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában a fogyatékosságüggyel kapcsolatban.

A törvény zárószavazásakor a Párbeszéd-frakció öt tagja felállva tiltakozott, rajtuk fehér póló volt, amin az volt olvasható: Stop „Lex Megdöglesz”.

Számos ügy intézhető a jövőben elektronikusan

További ügyek lesznek intézhetők az év elején bevezetett e-bejelentők által, köztük a közműátírás és az adatváltozás bejelentése is – ezt 134 igen szavazattal, 14 ellenvoks és 40 tartózkodás mellett szavazták meg a képviselők.

Az e-bejelentő használatához eddig hatvanöt közműszolgáltató csatlakozott, és több mint 45 ezer felhasználó regisztrált. A kormányzat célja valamennyi közműszolgáltató csatlakozása, ezért ezt kötelezővé teszik számukra januártól, az elektronikus hírközlési szolgáltatók számára pedig jövő júliustól.

Az elektronikus ügyintézés kiterjesztése érdekében számos jogszabályból kerülnek ki a papíralapú ügyintézés szabályai: a többi között a területfejlesztés, a földügy és az ingatlan-nyilvántartás, valamint a kulturális örökség, a környezet- és természetvédelem, a hulladékgazdálkodás érintett. A jövőben az álláskeresők bejelenthetik elektronikusan az adataikban történt változást.

Az illegális hulladék elhelyezőjének hatékonyabb felkutatását célozza, hogy a hulladékgazdálkodási hatóság könnyebben juthat például a lerakáshoz használt jármű adataihoz.

A változtatás értelmében magánszemélyek évente kétszer kérhetnek le ingyenesen hiteles tulajdonilap-másolatot, a nem ingyenes szolgálatás igazgatási díja pedig csökkenthető lesz.

Egy évvel kitolódik az e-ingatlannyilvántartás indulási időpontja. Egyszerűsödik és olcsóbbá válik a magyar állampolgárok külföldi anyakönyvi eseményeinek hazai anyakönyvezése, például a házasságkötésé vagy a születésé. A jövőben a hozzátartozók az elhunyt hozzátartozójuk halotti anyakönyvi kivonatát is ki tudják kérni elektronikus úton.

Meghosszabbítható a veszélyhelyzet

Az Országgyűlés lehetőséget adott arra, hogy a kormány 180 nappal meghosszabbíthassa az ukrajnai háború miatt november 1-jétől harminc napra bevezetett veszélyhelyzetet. Az erről szóló előterjesztést 133 igen szavazattal, 40 nem ellenében és 14 tartózkodás mellett szavazta meg a parlament, amely a felhatalmazást bármikor visszavonhatja.

A kormánynak az alaptörvény november 1-jén hatályba lépett módosítása adott lehetőséget arra, hogy fegyveres konfliktusra és a humanitárius katasztrófára tekintettel hirdessen veszélyhelyzetet kormányrendeletben.

Ennek hosszabbítása lehetőséget ad a veszélyhelyzet alatt hozott intézkedések meghosszabbítására is. A kormány különleges jogrendben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

A döntés a többi között a hatósági árakat, a takarmány- és élelmiszerellátás-biztonság szempontjából stratégiai jelentőségű mezőgazdasági termékek kivitelével kapcsolatos intézkedéseket, a lakosságot és vállalkozásokat érintő kamatstopokat, az elszabaduló energiaárakat keretek között tartó intézkedéseket érinti, valamint azt, hogy az Ukrajnából menekülők részére biztosíthatók legyenek a szükséges humanitárius intézkedések.

Törvény született az oszakai világkiállításon történő magyar megjelenésről

Az Országgyűlés a kormány előterjesztésére 131 igen, 28 nem szavazattal és 26 tartózkodás mellett elfogadta 2025-ös Oszakai Világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához kapcsolódó rendelkezésekről szóló törvényt.

A jogszabály preambulumban rögzített célja a gazdaság és a turizmus élénkítése, a magyar honosságú gazdasági társaságok nemzetközi piacra jutásának elősegítése, világkiállításon nemzetközi színvonalú, összetett szolgáltatásokat biztosítani képes magyar kiállítási pavilon létrehozása.

A világkiállítással, az azon való magyar megjelenéssel és a pavilonnal kapcsolatos ügyeket kiemelkedően fontos közérdekké nyilvánították.
A projekttel kapcsolatos tematikával, koncepciós rajzokkal és kiviteli tervekkel kapcsolatos közbeszerzésekben lehetővé vált a rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása. A világkiállítással összefüggő közigazgatási hatósági eljárások és vámigazgatási eljárások ügyintézési határideje tíz nap, míg a szakhatósági eljárások ügyintézési határideje öt nap lett.

A projekt irányítója és lebonyolítója a Magyar Turisztikai Ügynökség, de a kormány rendeletben más vállalatot is megbízhat ezzel a feladattal.
A magyar pavilon létesítésének feltételeit a kormány egyedi döntésben állapítja meg.

Egyes igazságügyi tárgyú törvények módosítása

Az Országgyűlés 131 igen, 16 nem szavazattal és 38 tartózkodás mellett elfogadta az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosítását.

A jogszabály a végrehajtás alól mentes összeg határát 60 ezer forintban határozta meg; 150 ezer forint felett a végrehajtás korlátlanul végrehajtható. A 60 ezer forintot meg nem haladó összeg csak kivételes esetekben vonható végrehajtás alá, például szüléssel járó költségek megfizetésére.

142 ezerről 200 ezer forintra nőtt az az összeg, amely felett korlátlanul végrehajthatóvá válik a munkabér. Mentessé vált a végrehajtás alól a kárpótlási célú életjáradék.

Az Alkotmánybíróság határozatára figyelemmel a képviselők rendelkeztek arról is, hogy a külön élő szülőnek a kapcsolattartás idejére oda kell adni a gyermek hatósági igazolványait.

A jogszabály rendelkezik a közjegyzői helyettesítésről, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyes eljárásairól, a szerzői jogokkal összefüggésben a közös jogkezelő szervezetek díjszabásaival kapcsolatos eljárásokról, valamint a cégtörvény jogharmonizációs célú módosításáról is.

Egyes igazságügyi együttműködési tárgyú nemzetközi szerződések kihirdetéséről szóló törvények módosítása A parlament 170 igen szavazattal és 14 tartózkodás mellett elfogadta az egyes igazságügyi együttműködési tárgyú nemzetközi szerződések kihirdetéséről szóló törvények módosítását.

A képviselők három hágai egyezményt kihirdető jogszabályt módosított egyebek mellett azért, hogy rögzítsék, Magyarország mely
államok egyezményekhez való csatlakozását fogadta el.

Ezek az egyezmények a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól, a polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön történő bizonyításfelvételről, valamint a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szólnak.

Elfogadták a jövő évi adóváltozásokat

Elfogadta a parlament – 130 igen, 32 nem szavazattal és 21 tartózkodás mellett – a jövő évi adóváltozásokat. A jogszabály főbb rendelkezései az átalányadózást és az iparűzési adót érintik. Meghosszabbodik az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs időbeli hatálya, és további egy évig nem kell megfizetni a reklámadót.

Interpellációk

A képviselők elfogadták a hétfőn elhangzott, de a kérdezők által el nem fogadott interpellációs válaszokat is.

Jegybanktörvény

Miniszter: Egyértelműsítés, finomhangolás a cél

Expozéjában Varga Mihály pénzügyminiszter azt hangsúlyozta: a módosítás „egyértelműen hatékonyságnövelő, finomhangolásokat, pontosabb kereteket és egyértelmű értelmezést jelent a szabályozásban”, lehetőséget teremt, hogy az MNB továbbra is hatékonyan, függetlenül működjön, ugyanakkor a költségvetés stabilitását, mozgásterét is növeli, valamint elősegíti a költségvetési és monetáris döntéshozatal szorosabb összhangját, egyben csökkentve az adminisztrációs terheket is.

A kormánytag hangsúlyozta: a kabinet 2010 óta következetes a jegybank függetlenségére vonatkozó álláspontjában, ezért sem módosítják gyakran ezt a törvényt, ám a hatályba lépés óta hosszú idő telt el, a háborús, szankciós válságban új kihívások jelentkeztek, valamint számos uniós jogalkotási fejleményt is át kell a változtatással vezetni a magyar joggyakorlatba.

Varga Mihály kiemelte: a módosítás folyamata során mind a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB), mind az Európai Központi Bankkal több körben egyeztettek, a témában társadalmi vita is zajlott, így a folyamat traszparenciája garantált. Hozzátette: az Európai Központi Bank jelezte egyetértését a függetlenség és a tőkeellátottság terén tett lépésekkel.

Mint mondta, 2022 harmadik negyedévében a szankciós válság dacára is ötödik a magyar növekedés az unióban úgy, hogy máig nem kaptuk meg a helyreállítási alapból a nekünk járó forrásokat, ugyanakkor a negatív hatások napról napra érintenek bennünket.

Arra kell számítanunk, hogy az unió szankciós politikája a jövőben sem fog változni, tartós védekezésre kell berendezkednünk, el kell hárítanunk a szankciók negatív hatásait, és meg kell küzdenünk azért, hogy az inflációt visszaszorítsuk, a lehető legrövidebb távon egy számjegyűvé tegyük – fogalmazott a pénzügyminiszter.

A jegybank zavartalan, maximális pénzügyi függetlenség mellett való működésének garantálásán túl Varga Mihály azt is fontosnak nevezte, hogy a módosítással tervezhetőbbé teszik az MNB működésének költségvetési kihatásait.

Varga Mihály kiemelte: a módosítás nagyobb mozgásteret is biztosít a költségvetésnek abban a tekintetben, hogy ha a jegybank saját tőkéje a jegyzett tőke szintje alá csökkenne, akkor azt nem egy, hanem öt év alatt, több részletben kell azt megtérítenie a büdzsének.

Szavai szerint ez segítség az egyszeri sokkoknak való kitettség terén, mivel „eggyel kevesebb előre nem látható meglepetéssel kell számolnia a költségvetésnek”. Így a gazdaság működtetésére, a nehéz helyzetbe került családok és vállalkozások megvédésére is nagyobb lehetősége lesz a költségvetésnek – jelentette ki a tárcavezető.

Varga Mihály arról is szólt: az előterjesztés elfogadása esetén módosulnak az osztalékfizetési szabályok, olyan módon, hogy eközben mindvégig garantálják a jegybank megfelelő tőkeellátottságát. Emellett, jelezte, más „kedvező és lényeges módosítások” is szerepelnek az előterjesztésben, amelyek kiegészítenek, egyértelműsítenek, egységesítenek rendelkezéseket.

A pénzügyminiszter jelezte: a módosítás értelmében ezután a meg nem fizetett bírság-, eljárási költség- vagy felügyeleti díjügyeket behajtási céllal, egységesen az adóhatóságnak adhatja majd át a jegybank, statisztikai téren pedig – a központi bank zavartalan működéséhez – rögzíteni kell a törvényben, hogy az MNB jogosult gyűjteni és átvenni személyes adatokat.

Fidesz: Támogatandó elemeket tartalmaz a javaslat

F. Kovács Sándor, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a javaslat célja a monetáris hatóság feladatellátásához szükséges jogszabályi feltételek biztosítása, a központi bank megfelelő tőkeellátottságának biztosítása. Utóbbi hozzájárulhat a költségvetési kockázat csökkentéséhez – közölte.

Része a javaslatnak az osztalékfizetésre vonatkozó szabályok törvényi rögzítése is – mondta. Összegzése szerint a javaslat célja a tízéves szabályozás modernizálása, korszerűsítése, a gazdasági tapasztalatok integrálása a hazai monetáris rendszerbe.

A fideszes képviselő szerint elvárható, hogy a monetáris politikát a közjó érdekeinek szem előtt tartásával alakítsák ki. A javaslat támogatandó rendelkezéseket tartalmaz – mondta, és kérte annak megszavazását.

DK: Uniós szabályoknak ellentmondó pontok vannak a javaslatban

Varju László, a DK vezérszónoka azt hangoztatta: a jegybank nem tudott eleget tenni feladatainak. A kormány által okozott problémákat pedig újabb piacellenes döntésekkel akarják orvosolni – mondta. A fő kérdés, meddig marad fenn és mikor tervez visszatérni az irányadó kamathoz a jegybank? – közölte.

Kritizálta az MNB alapítványokba való pénzkimentését, szerinte így sok százmilliárd forintot „alakítottak át”. A javaslat egy sor technikai pontosítást tesz, ahelyett, hogy érdemben változtatnának a helyzeten – fűzte hozzá. Kitért arra, hogy a magas kamatkörnyezetben vágtató infláció közepette a jegybank jelentő veszteségét szétterítenék.

Elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy a jegybank veszteségét öt év alatt kellene pótolni. Ez homlokegyenest ellentmond az uniós szabályoknak – jegyezte meg, egyúttal arra is kíváncsi volt, mekkora veszteséggel számolnak az idei évre. Kitért arra is: semmi nem indokolja a négyszáz forintos eurót, ezzel szerinte tönkre tették az országot. A javaslat ebben a formában nem támogatható – mondta.

KDNP: Még hatékonyabbá válhatnak a jegybanki folyamatok

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka arról beszélt, hogy az IMF, az OECD, az Európai Bizottság egyaránt javította a magyar gazdaság növekedési előrejelzéseit. Az OECD négy százalékról hat százalékra éppen kedden növelte a kilátásokat – közölte.

Hozzátette: 2008-ban – amikor Varju László is kormányzati szerepet töltött be – az adócsökkentéseket eltörölték, megszorításokat vezettek be. Akkor a jegybank is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy elszabadultak a családokat adórabszolgaságba taszító devizahitelek.

Az volt a jegybanki politika, hogy külföldre eladósították az országot, a vállalkozásokat, családokat megszorításokkal sújtották – mondta, majd kitért az off-shore botrányokra is. 2013-ban komoly fordulat következett be a jegybank életében – jelezte, hozzátéve: az akkori törvény korszerű, innovatív törvény volt, amely szolgálta az ország érdekét.

A mostani felfokozott helyzetben ugyanakkor fontos, hogy ennek módosítása is megvalósuljon – mutatott rá, kiemelve: az új szabályozás még hatékonyabban tervezhetővé teszi az operatív folyamatokat és a jegybank költségvetési vonatkozásait.

A KDNP támogatja a javaslatot.

MSZP: Fontos a jegybanktörvény stabilitása

Vajda Zoltán (MSZP) azt mondta: fontos a stabilitás egy jegybankkörvénynél, ezért helyesnek ítélte, hogy ritkán nyúl hozzá a parlament.
Úgy fogalmazott: főként technikai pontokat módosít a törvényjavaslat, azonban az MNB elnökének fizetésemeléséről is szól. Néhány éve háromról ötmillió forintra növelték az elnök illetményét, ezután pedig hatmilliós járandóságot kapna majd – emelte ki.

Az inflációt pont az MNB-nek kellene kordában tartani, ezzel szemben egy év alatt ötről 21,9 százalékra emelkedett, az élelmiszereknél pedig ez még brutálisabban jelenik meg, mert négyről 45 százalék felé nőtt az áremelkedés. A szocialista politikus szerint ezért most nincs helye a nemzeti bank elnökének fizetésemeléséről dönteni, és emiatt az MSZP frakciója nem is támogatja a javaslatot.

Momentum: Az MNB képtelen volt ellátni feladatát

Bedő Dávid (Momentum) jelezte: az MNB képtelen volt ellátni elsődleges feladatát, ennek eredménye a több mint 21 százalékos infláció, a 40 százalékos élelmiszerár-emelkedés és a zuhanó forint. Mi sem mutatja jobban a jegybank teljesítményét, mint hogy Magyarországon van Európa egyik legmagasabb inflációs rátája – jelentette ki.

Hangsúlyozta: Matolcsy György kudarcot vallott az úgynevezett unortodox monetáris politikájával, az irányítása alatt álló MNB képtelen volt a válság kezelésére. Később azt is mondta: a jegybankelnök nem fizetésemelést, hanem elbocsátást érdemel.

Problémának nevezte, hogy a törvényjavaslattal a kormány ki akarja terjeszteni saját dominanciáját a magyar bankszektorra, hiszen az MNB, a hitelintézet és a posta készpénzforgalom lebonyolításához kialakított infrastrukturális hálózatát hatóságként eljárva fogja minősíteni. lehetőséget ad egy készpénzszállítási monopólium.

Azt pedig megkésettnek ítélte, hogy a törvényjavaslat kötelezővé tenné az MNB számára a tárgyév nyereségének 50 százalékát osztalékként való kifizetni.

Jobbik: Legyen árfolyamcélja a forintnak

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta: a kormány „bankárkormány”, és pénzügyi, globális valamint multinacionális érdekeket szolgál ki a magyar emberek érdekeinek kárára.

Sérelmezte, hogy a devizahiteles átváltáson „degeszre kereste magát” a nemzeti bank, de ebből a pénzből nem állított fel kártérítési alapot a devizakárosultak megsegítésére.

Kifogásolta a nemzeti bank elnökének fizetésemelését, majd a forint árfolyamának védelme érdekében azt javaslolta, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításával legyen árfolyamcélja jegybanknak. Hozzátette: alaptörvény módosításra is szükség van a magyar nemzeti fizetőeszköz értékállóságának védelmében.

A kormány „tudatos forintrombolása” ezermilliárdos nagyságrendű különadó, amelyet a magyar emberek minden évben megfizetnek, és ezt a multik érdekében hagyják, tűrik – fogalmazott.

A Párbeszéd nem támogatja a javaslatot

Mellár Tamás (Párbeszéd) azt firtatta, milyen egyeztetések voltak a törvénymódosításról. Nincs bizonyíték arra, hogy az Európai Központi Bank véleményét is figyelembe vették – jegyezte meg.

Elmondta, fontos lett volna, hogy legyen egy passzus a törvényjavaslatban, amely megerősíti, a jegybank felügyeli a pénzügyi piacok stabilitását, amelynek része a forintárfolyam követése. Ha a forintárfolyam változékony, akkor a jegybanknak be kell avatkoznia – részletezte.

Arról is beszélt, hogy ha csak a háború az oka az inflációnak, akkor a kormányzat nem nagyon tud ellene tenni. Szerinte azért ilyen magas Magyarországon az infláció, mert túlfűtött a gazdaság, emellett hatással van rá az átalakuló világgazdaság, valamint a háború is.

Szóvá tette, hogy a javaslat tartalmazza a jegybankelnök fizetésemelését is. Szerinte Matolcsy György, a nemzeti bank elnöke be fog kerülni a tankönyvekbe mint ügyeletes állatorvosi ló, mert nagy hibákat követett el. Kifogásolta a nyereség-veszteség elszámolására vonatkozó szabályt, értékelése szerint az ugyanis kiskaput nyit a pénzfinanszírozáshoz, ami tiltott kategóriába tartozik.

Jegybanktörvény

Mi Hazánk: Önmérsékletre lenne szükség

Apáti István (Mi Hazánk) közölte, támogatnak minden olyan intézkedést, amely erősíti az adósságféket és megakadályozza a lakosság eladósítását. Azon véleményének adott hangot, hogy az alapkamat emelkedése ugyanolyan problémákhoz fog vezetni, mint a devizahiteleknél az árfolyamkockázat, azaz adósságspirálba kerülnek emberek tömegei a forintalapú hiteleikkel.

Kifogásolta, hogy a kormány megszüntette a kilakoltatási moratóriumot. Azt firtatta, hogy a kormánypárti képviselők lesznek-e annyira szociálisan érzékenyek, hogy a drasztikusan megnövekedett rezsiszámlák lakóingatlanokra terhelését megakadályozzák és a kilakoltatások elé akadályt gördítenek.

A nyereség-veszteség elszámolásával kapcsolatban közölte, ez a szabály annak beismerése, hogy a baj sokkal nagyobb annál, mint amennyit a kormány elismer.

Az MNB elnökének fizetésemelése szerinte durván sérti az emberek igazságérzetét, amikor forintalapon adósodik el a lakosság, valamint a munkanélküliség növekedésével és gazdasági visszaeséssel kell számolni. Önmérsékletre lenne szükség – jegyezte meg. Jelezte, frakciója nem támogatja a törvényjavaslatot.

LMP: Vérlázító a javaslat

Csárdi Antal (LMP) a törvényjavaslat azon rendelkezéseit emelte ki, amelyek alapján a nemzeti bank elnökének és két tucat állami vezetőnek emelkedik a fizetése. Elképesztő, vérbő pofátlanság, milliók megalázása – hangoztatta.

Hozzátette: van olyan vezető, akinek fizetését egymillió forinttal is emelkedik, miközben a tanároktól, a szociális dolgozóktól és más közalkalmazottaktól megtagadják az érdemi béremelést. Vérlázító, hogy egy válság közepén „horribilis mértékű” béremelést szánnak az állami vezetőknek – mondta.

Közölte, a jegybank elsődleges feladata az árstabilitás fenntartása, de ma Magyarországon 20 százalékot meghaladó az infláció mértéke. Szerinte 20-50 százalék között csökken minden magyar dolgozó állampolgár reálbére.

Csárdi Antal szóvá tette a jegybank egy kastélyvásárlását, milliárdos kommunikációs költéseit. A jegybanknak a devizahitelek forintosításakor nyeresége lett, amelyből százmilliárdos vagyonra tett szert Matolcsy György fia is – mondta.

Képviselői felszólalások

Apáti István (Mi Hazánk) azt emelte ki: napjainkban a legsúlyosabb infláció az élelmiszereket érinti, különösen az alapvető termékeket, ennek oka pedig az, hogy drasztikusan, „kigazdálkodhatatlanul” megugrottak az előállítási költségek. Szerinte ezért korlátozni kellene azok haszonszerzését, akik az áremelkedésből extraprofitra tesznek szert.

Csárdi Antal (LMP) szerint az a fő kérdés, ki profitál a magyar gazdaság teljesítményéből; ezek szerinte nem például a pedagógusok, hanem a nagyvállalatok és a kormányoldal által eltartott „haveri kör”. Az elnöklő Latorcai János további hozzászóló hiányában lezárta az általános vitát.

Pénzügyi törvények

Az országgyűlés ezután áttért a pénzügyi szektort érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájára. Ennek során előterjesztőként Fónagy János, gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár megemlítette: a javaslat számos terület, köztük a hitelintézeti, a tőkepiaci, a biztosítási, a tőkepiaci szektor újraszabályozását, valamint a jegybanktörvény módosítását is tartalmazza.

Hangsúlyozta: szükséges a pénzügyi közvetítőrendszer szabályozásának egyes elemeit felülvizsgálni a rendszer megbízható működése érdekében, hiszen a folyamatos változások miatt rendszeresen szükséges az új helyzethez igazítani a törvényt.

A javaslat egyes elemeit számba véve elmondta: az az alternatív megoldások szabályozása révén megteremti a jelzáloghitel-követelésen alapuló refinanszírozás lehetőségét portfolió-szinten, zálogjog alapján. A módosítás céljaként említette, hogy az önkéntes pénztárak és tagjaik minél szélesebb körben elérhessék a technikai fejlődés eredményeit, például a közgyűlésen való digitális részvétel képében.

Hozzátette: a hitelintézeti törvény módosítása pontosítja a felszámolási eljárások kielégítési sorrendjét és folyamatosan követhetővé teheti a betétvédelmi alap által védett önkormányzati eszközöket. Újdonságként említette a biztosítások körében, hogy az elhunyt közeli hozzátartozója még a hagyatéki eljárás lezárása előtt adatokat kérhet az elhunyttal szerződésben állt biztosítótól.

Arról is beszélt, hogy a javaslat a befektetési vállalkozások és az árutőzsdei vállalkozások esetében jogharmonizációs elemeket tartalmaz, majd kiemelte, a módosítás célja a pénzügyi közvetítőrendszer további erősítése és biztonságosabbá tétele, a szektor stabil, kiegyensúlyozott működése.

Fidesz: A megbízható működés biztosítása a cél

F. Kovács Sándor, a Fidesz vezérszónoka azt hangsúlyozta: a javaslat célja a megbízható működés biztosítása, a folyamatos változáshoz, fejlődéshez igazítva a szabályozást. Hangsúlyozta, a digitalizáció jelenti a legnagyobb előrelépési lehetőséget ezen a területen, úgy a szolgáltatásokban, mint az ügyfélélmény minőségében.

Egyebek között azt emelte ki: a kriptovaluták egy része már most is pénzügyi eszköznek számít, könyvelésük technológiasemleges átalakítása lehetőséget teremt a velük való hatékonyabb gazdálkodásra, akárcsak azt, hogy a javaslat elfogadása esetén a jegybank által kibocsátott kötvényeknél az állampapír-kibocsátási rend eljárása lesz irányadó.

Mindezek alapján képviselőcsoportja támogatásáról biztosította az előterjesztést és annak megszavazását kérte a többi képviselőcsoport tagjaitól is.

DK: Nem a javaslatra

Dávid Ferenc, a DK vezérszónoka úgy értékelte, hogy „valóban szakmai jellegű” az előterjesztés, és abból a kriptoeszközök használatát emelte ki, mint mondta, ez bizonytalanságot vált ki belőle. Elmondta, hogy viszonylag erős a bizalom a kriptovaluták felé, Magyarországon az ebben tartott vagyon mértéke 300 milliárdra saccolható, bár pontos adatok nincsenek.

Dávid Ferenc kitért arra is, hogy az adóteher januártól a felére csökkent, de a kriptovalutáról kriptovalutára váltás esetén már nincs adókötelezettség. E téren szerinte nem sok előrelépés történt.

Hiányolta a digitális és innovációbarát pénzügyi környezet kialakítására vonatkozó pontokat, a pénzügyi tudatosság növelésére vonatkozó elképzeléseket, és kritizálta azt is, hogy nem tesz javaslatokat az előterjesztő az uniós trendek átültetésére a magyar jogrendbe, így a kripto-adórendszerre sem. Ezek hiánya miatt nem támogatják a javaslatot – jelezte.

KDNP: Igen a javaslatra

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka többi között arról beszélt, hogy a javaslat a pénzügyi közvetítő rendszer számos elemének felülvizsgálatát tartalmazza. A KDNP támogatja a javaslatot – jelezte.

MSZP tartózkodik a szavazásnál

Vajda Zoltán, az MSZP vezérszónoka azt mondta: igazi salátatörvény került a parlament elé, tucatnyi pénzügyi tárgyú törvényt módosítanak. Alapvetően szakmai, technikai jellegű változtatásokat látott a módosításban, amelyből kiemelte az önkormányzatokat érintő szabályokat.

Eszerint a polgármesternek minden évben jeleznie kell az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) felé, az önkormányzat mely betétjeinél áll fenn biztosítás. Ilyen adminisztrációs kötelezettséggel terhelni az önkormányzatokat, nehezen érthető – vélte. Utóbbi miatt az MSZP tartózkodni fog a szavazáson – jelezte.

Párbeszéd: Jó és ellentmondásos pontok a javaslatban

Mellár Tamás, a Párbeszéd vezérszónoka közölte: nagy jelentőségű problémát nem lát a javaslatban, a törvénymódosítás pontosításokat, értelmezést könnyítő változtatásokat tartalmaz.

A gazdasági stabilizálási törvénynél rejtélyesnek tartotta azt a pontot, hogy ha az államadósság fele a GDP-nek, akkor adó, járulék kivetésére van lehetőség. Szerinte ilyen szabályozás már eddig is volt. Szintén problémásnak látta a kriptoeszközök területét, azokat álláspontja szerint rizikós lenne legitimálni.

Az Országos Betétbiztosítási Alap helyi önkormányzatokra vonatkozó változtatását üdvözölte. Úgy fogalmazott: ambivalens érzései vannak, ezért tartózkodni fognak a szavazásnál.

A Mi Hazánk tartózkodik a szavazásnál

Apáti István, a Mi Hazánk vezérszónoka előremutatónak tartotta a refinanszírozással összefüggő szabályok jó részét, illetve a hitelfedezeti biztosítás könnyített kifizetésére vonatkozó szabályokat.

Felvetette a normál lakossági betétek esetében törvényben rögzített kifizetési sorrend meghatározását. Különösen nem várt halálozásoknál, ha nincs haláleseti kedvezményezett, gyakran hosszú ideig várni kell a kifizetésre, és sok esetben megkeseríti az örökösök életét, mire hozzájutnak ezekhez az összegekhez – mutatott rá.

A képviselő a tőkepiaci törvényt érintő változtatások között a transzparencia elvét sértő pontokat látott, ezért tartózkodni fognak a szavazásnál – közölte.

Zárszó

Fónagy János gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár zárszavában kiemelte: a szabályozás nem a kriptoeszközökről szól, a lényeg az, hogy technológiasemlegesen kell tekinteni az egyes elszámolási megoldásokra.

Emellett fontosnak nevezte, hogy ezeknél megvalósulhasson a technológiai semlegességen túl az egységesség, mert a digitális térben nehezen értelmezhetők az országhatárok. Később megjegyezte: a kormánynak jelenleg is van pénzügyi tudatosságot növelő és javító programja.

Kondicionalitási eljárás lezárása érdekében szükséges törvénymódosítások

Az Országgyűlés az Európai Bizottság kérésére egyes törvényeknek a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját.

Előterjesztő

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy szeptember 18-án sikeresen lezárult egy több hónapon át tartó nehéz, ám rendkívül konstruktív és előremutató egyeztetési folyamat a kormány és az Európai Bizottság között.

A kormány az elmúlt időszakban vállalásainak megvalósítására és végrehajtására törekedett, és ennek érdekében több javaslatot is az Országgyűlés elé terjesztett.

A mostani javaslat módosítaná a november elsején hatályba lépett új vagyonnyilatkozattételi szabályok átmeneti rendelkezéseit, valamint a vagyon, jövedelem és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat formanyomtatvány egyes tartalmi elemeit.

Emellett új feladatkörrel ruházná fel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot annak érdekében, hogy hatósági jogkörben ellenőrizhesse a központi információs közadatnyilvántartás felületén a vagyonnyilatkozatok közzétételének teljesítését.

A törvényjavaslat rögzítené az Integritás Hatóság ellenőrzési jogosultságát a nyilvános illetve a nem nyilvános vagyonnyilatkozatoknál is.
A kormány továbbra is elkötelezett az Európai Bizottság felé tett vállalások megvalósítására és végrehajtására – hangsúlyozta.

Fidesz: Cél az EB felé tett vállalások végrehajtása

Mészáros Lajos (Fidesz) megerősítette, hogy a kormány az Európai Bizottság felé tett vállalások végrehajtására törekszik és a törvényjavaslat is ezt a célt szolgálja.

Elmondta, az előterjesztés pontosítja a 2022-ben elfogadott vagyonnyilatkozatokra vonatkozó jogszabályok átmeneti rendelkezéseit, továbbá megszűnik a kétszeres nyilatkozattételi kötelezettség.

A javaslat másik lényeges elemeként beszélt arról, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) új feladatkört kap, az átláthatósági eljárás keretében ellenőrizhetné, hogy az érintettek közzétették-e az adatokat a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén.

A hatóság hivatalból, valamint bejelentés alapján hatvan napos határidővel járhatna el; jogsértés esetén bírságot is kiszabhatna, amelynek mértéke 100 ezer forinttól 20 millió forint terjedhet – részletezte.

DK: Nem lesz jobb a vagyonnyilatkozati rendszer

Sebián-Petrovszki László (DK) közölte, frakciója egyetért azzal, hogy a korrupció visszaszorítása érdekében átláthatóvá kell tenni az állami vezetők vagyonát, de egy pillanatig nem hihető, hogy a kormány őszinte és úgy jár el ebben az ügyben, ahogy egy felelős kormány egy demokráciában eljárna.

A törvénymódosítást azzal magyarázta, a kormány Brüsszelnek megfelelő lépéseket tesz, hogy az uniós forrásokat megszerezze. Felidézte, hogy idén többször módosították a korábban egy évtizedig változatlan, egyáltalán nem tökéletes vagyonnyilatkozati rendszert, amelyet az unió kérésére ősszel visszaállítottak.

Az új átláthatósági eljárással kapcsolatban azt firtatta, miért kell ezt a jogkört a NAIH-hoz telepíteni. Úgy vélte, nagyon igyekszik megfelelni a kormány az uniós követelményeknek, de hangsúlyozta, hogy az országot nem úgy kell irányítani, ahogy jó az EU-nak, hanem annak figyelembe vételével kell kormányozni, mi jó az ország polgárainak.

A törvényjavaslattal nem lesz jobb a vagyonnyilatkozatok ügye, nem lesz tisztább a közélet, ezért a DK nem szavazza meg – tette hozzá.

KDNP: Az EU túszává válhat a politikai megrendeléseknek

Vejkey Imre (KDNP) is az EB-vel való megállapodás fontosságát hangsúlyozta, emlékeztetve arra, hogy Magyarország vállalásait határidőre teljesítette. Elmondta, Magyarországon európai szinten a legszigorúbb vagyonnyilatkozati törvények voltak, ezt Brüsszelből állandóan támadták, ezért a magyar kormány úgy gondolta, a brüsszelivel teljesen megegyező vagyonnyilatkozati rendszert vezet be.

„Ez kiverte Brüsszelben a biztosítékot”, hogy képzeli Magyarország, hogy ugyanolyan szabályokat vezet be, mint amilyenek a brüsszeli képviselőkre vonatkoznak – fogalmazott, kettős mérceként értékelve az álláspontot. Kijelentette, az Orbán-kormány mindent megtesz a magyar jogállamiságért.

Kitért arra is, hogy a Magyarország ellen indított kondicionalitási eljárás kapcsán el kell gondolkodni azon, „könnyen túszává válhat az unió a különböző politikai megrendeléseknek, így például az európai baloldal és az azt kiszolgáló magyar baloldal politikai megrendeléseinek”. Ezt meg kellene előzni, mert veszélyezteti Európa egységét – tette hozzá. Jelezte, a KDNP támogatja a törvényjavaslatot.

MSZP: Ezek látszatintézkedések

Vajda Zoltán (MSZP) szerint a javaslat látszatintézkedéseket jelent, ezért képviselőcsoportja tartózkodni fog a szavazás során.
Az ellenzéki politikus azt hangsúlyozta, egyetértenek abban, hogy ezek az uniós források Magyarországnak, a magyar embereknek járnak, nem pedig a kormánynak.

Szerinte ezen összegek megérkezéséhez a pénzt „ellopó” kormánnyal, nem pedig Brüsszellel kell megküzdeni. Hozzátette, a törvénytervezet címe is azt mutatja, hogy azt „kényszeredetten” fogadtatja el a kormányzat.

Megjegyezte: „valamennyi engedményt” tesz ebben az előterjesztésben a kormányoldal, hiszen nem léptetik életbe a követhetetlen vagyonnyilatkozati rendszert, de ez a változat is szűkíti az érintettek vagyoni helyzetének megismerhetőségét.

Jobbik: Álszent és átlátszó a javasolt

Dudás Róbert, a Jobbik vezérszónoka úgy vélte, hogy „álszent és átlátszó” a törvényjavaslat címe, amelynek az Európai Bizottság kéréseinek való megfelelés helyett a korrupció megszüntetését és az átláthatóság védelmét kellene célként megjelölnie.

A képviselő kritizálta a kormányt, mert az folyamatosan Brüsszelt és az Európai Uniót szapulja óriásplakátokon és nemzeti konzultációban, ugyanakkor várja az onnan érkező forrásokat. Annak fontosságát hangsúlyozta, hogy ne a kormány, hanem a magyar emberek lássák ezeknek az összegeknek a hozadékát.

Bírálta a jelenlegi vagyonnyilatkozati rendszert is, mondván, az nem alkalmas a kitűzött célok elérésére, „nem lehet komolyan venni a rendszert”, amely mögött nem állnak átlátható és visszatartó erejű szankciók.

Mi Hazánk: Ez a felszín kapargatása

Apáti István, a Mi Hazánk vezérszónoka megjegyezte: ebben a ciklusban harmadik alkalommal foglalkozik a parlament a vagyonnyilatkozati rendszerrel. Mint mondta, előbb gyökeresen átalakították, majd visszaállították a korábbi rendszert, amin most kisebb mértékű módosításokat hajtanak végre.

Szerinte a jelenlegi vagyonnyilatkozati rendszer “a felszín kapargatása”, ezért olyan vagyonosodási vizsgálat bevezetésére volna szükség, amely alkalmas annak megállapítására, hogy az adott politikus vagyongyarapodása arányos-e a legális jövedelmével.

Apáti István felhozta pártja azon, már korábban is felvetett javaslatát, hogy a vagyonnyilatkozatot tevőknek arról is nyilatkozniuk kelljen, állampolgárai-e más országnak, hiszen egy ilyen eset komoly nemzetbiztonsági kockázatokat vethet fel.

Államtitkár: Cél az uniós források hazahozatala

Répássy Róbert államtitkár az általános vita lezárása után elmondott reagálásában azt emelte ki: a kormányzati szándék és a törvényjavaslat célja világos, mégpedig az, hogy bizottság aggályainak orvoslásával hazahozzuk az országnak járó uniós forrásokat.

Hangsúlyozta: hosszú és előkészített folyamat ezen források felhasználása, aminek során „minden egyes eurócentet 8-10 hatóság fog vizsgálni”. Hozzátette: a javaslat elfogadásával tisztább lesz a közélet, a javaslatok a korrupció elleni küzdelmet szolgálják. Megjegyezte: eddig is minden jogi lehetőség megvolt az ilyen ügyek feltárására

Napirend után

Dócs Dávid (Mi Hazánk) Nógrád megye, a terület adottságainál azt megillető sokkal rosszabb helyzetéről beszélt napirend utáni felszólalásában.

Az ülést vezető Lezsák Sándor jelezte: a törvényhozás reggel kilenc órakor folytatja munkáját.

Ajánljuk még