logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Rétvári: szemellenzős az, aki szerint ennek nincs köze a háborúhoz és a szankciókhoz

Mások mellett a szankciók hatásairól, a zöldenergiáról, az egészségügy helyzetéről, az élelmiszeripar nehézségeiről Club Aliga beruházásról és a végrehajtásokról is szó volt kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

LMP: zöld megoldásokra van szükség

Kanász-Nagy Máté (LMP) szerint ideológiai kérdés is Magyarország gázellátása, a magyar kormány az orosz- és a szénhidrogénfüggést választotta az elmúlt 12 évben és ezt az utat járja most is, ez pedig iszonyatos következményekkel jár. Magyarországot az energiaválság sokkal súlyosabban érinti, mint más európai országot – tette hozzá.

Szerinte a kormány által elindított nemzeti konzultáció is az oroszfüggést erősítené, az LMP viszont azért indított zöld konzultációt, hogy felhívja az emberek figyelmét a fenntartható, zöld megoldásokra.

Elmondta, a paksi beruházás mellett arról is kérdezik az embereket, hogy eltörölje-e a kormány a szélenergiára vonatkozó tiltást, induljon-e átfogó épületszigetelési program és támogatják-e a klímabérletet.

Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára kijelentette: az a legfontosabb, hogy a magyar családok tudjanak fűteni télen és a magyar vállalatok tudjanak működni. Az Orbán-kormánynál nem tett senki többet az energiaellátás diverzifikálása érdekében – jelentette ki.

Jelezte, Magyarország készen áll arra, hogy orosz mellett máshonnan is érkezzen földgáz.

Az államtitkár nemzetstratégiai kérdésnek nevezte, hogy visszavásárolták a baloldal által elherdált gáztározókat, amelyek töltöttsége több mint 80 százalékos.

Közölte, az atomerőmű szerepe megkérdőjelezhetetlen Magyarországon. Hozzátette ugyanakkor, a kormány elkötelezett a tiszta energiaforrások mellett is, fontosnak tartják például a geotermikus energia térnyerését.

Fontosnak tartja, hogy a nemzeti konzultáción megkérdezik az embereket, mit gondolnak az energiaválsággal kapcsolatban – mondta.

Mi Hazánk: az oligarchák vagy az emberek mellé áll a kormány?

Dúró Dóra (Mi Hazánk) a balatonaligai Club Aliga ügyében beszélt arról, hogy a parti telkek közül ötöt eladtak oligarcháknak, akik nem turisztikai fejlesztést hajtanak végre, hanem saját, magáncélú ingatlant építenek. Az adásvételi szerződésből kifelejtették, hogy a parti sétányt biztosítani kell a tulajdonosoknak – tette hozzá. Felháborítónak és törvénytelennek nevezte a beruházást, mert a kormányrendelet szerint turisztikai célú beruházást kellene végrehajtani.

Elmondta, az építkezés elkezdődött, a leggyorsabban úgy tudna lépni a kormány, hogy ha élne elővásárlási jogával, majd a parti sétány nélkül értékesítené újra a telkeket. Az oligarchák vagy az emberek oldalán állnak? – kérdezte a kormányt.

Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, megkezdődtek az egyeztetések a beruházó és az önkormányzat között, a beruházó az eredeti terveket megváltoztatta. Közölte, november 24-ig élhet az önkormányzat az elővásárlási jogával.

Azt mondta, garantálni szeretnék – akár az építési szabályozáson, akár a helyi önkormányzat érdekképviseletének megerősítésén keresztül – , hogy csak olyan fejlesztés valósulhat meg ezen a területen, amely egyezik a helyi közösség érdekeivel.

Szerinte három szempontot kell érvényesíteni: a Balaton természeti értékeinek védelmét, azt, hogy a helyi közösség akaratával szemben semmi ne épüljön ott, és maximálisan érvényesítsék a turisztikai célokat. Erről csak az önkormányzat és a beruházó tud egymással tárgyalni – mondta.

Párbeszéd: világítsuk át a végrehajtói kar ügyeit!

Jámbor András (Párbeszéd) szerint a kormány semmit sem tett az elmúlt 12 évben a lakhatási válság enyhítéséért, nem indítottak állami bérlakásprogramot, érdemben nem bővítették a kollégiumi férőhelyeket, és hagyták “lerohadni” a magyar lakásállományt. Kifogásolta azt a törvénymódosítást, miszerint az állam csak legvégső esetben segít a rászorulókon.

Felrótta, hogy a kormány semmit sem tesz a lakásukat elvesztők érdekében.

Sürgette a végrehajtási rendszer átvizsgálását.

Azt kérte, ne hagyják, hogy pár százezres tartozás miatt kilakoltassanak embereket. Az új végrehajtási törvénynek nem a végrehajtókat, hanem az adósokat kell segítenie – hangoztatta.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára rögzítette, a kormány abban szeretné segíteni a fiatalokat, hogy saját lakáshoz jussnak, ebben segíti őket a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), a babaváró támogatás vagy a lakásfelújítási támogatás is.

A kilakoltatásokról szólva rámutatott, hogy a baloldali kerületek élen járnak az ilyen intézkedésekben.

Cáfolta, hogy a kormány nem tesz semmit a szociális ügyekben, a családok és a vállalkozások megsegítéséért. Több kormányzati intézkedést is példaként hozott, így az adókedvezményeket, a 13. havi nyugdíjat, a nyugdíjprémiumot, az árstopokat, a kamatstopot, továbbá a Széchenyi-kártyaprogram folytatását és a gyármentő programot.

Elmondta, a kormány célja, hogy ebben a rendkívüli helyzetben is minél több munkahely megmaradjon, ezzel szemben az ellenzék adóemelésben gondolkozik, elutasította az árstopokat, a rezsitámogatást.

Nagy szerencse, hogy ebben a válságos helyzetben nem a baloldal van kormányon – mondta Dömötör Csaba.

Jobbik: a kormány el akar bújni a felelősség alól

Varga Ferenc (Jobbik) szerint a kormány el akar bújni a felelősség alól, erre példa a szociális törvény módosítása, amely szerint az egyén, majd a családja, az önkormányzat, a karitatív szervezetek és csak sorban az ötödikként lenne az állam feladata a szociális ellátás.

Az államra tehát csak a legvégső esetben lehet számítani, vagyis kivonul a szociális ellátási rendszer működtetéséből. Ez se nem nemzeti, se nem keresztény, de még csak nem is hozzáértő – jelentette ki.

Életszerűtlennek, ezért kivitelezhetetlennek nevezte a változtatást, amivel szerinte

a kormány menekül a saját maga által okozott válság elől.

Erről is azt fogják hazudni, hogy Brüsszel miatt van? – tette fel a kérdést. Kifogásolta, hogy a társadalmi egyeztetés ezúttal is elmaradt.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára közölte: Európa minden országában nehezebb télre készülnek, mint az eddigiek, hiszen a hibás szankciók miatt számos dolog ára ment fel.

Kijelentette:

szemellenzős az, aki szerint ennek nincs köze a háborúhoz és a szankciókhoz, hiszen az eurózóna létezése óta nem volt akkora infláció, mint most.

A kormány számos módon kíván segíteni: a munkahelyek megvédésével vagy a villamosenergia árának támogatásával. Utóbbinak köszönhetően a magyarok lényegesen kevesebbet fizetnek, mint Európa más országaiban, ahogy a gázért is – hangsúlyozta Rétvári Bence.

Emlékeztetett: a szociális kiadások több mint háromszorosára nőttek a szocialista kormányok büdzséihez képest. Ugyanígy növekedett a gyermekétkeztetés támogatása is – tette hozzá.

Momentum: mindenkit elért a megélhetési válság fenyegetése  

Orosz Anna (Momentum) arról beszélt: nemcsak az oktatás helyzete vált tarthatatlanná, mindenkit elért a megélhetési válság fenyegetése. Az éves infláció 20 százalék feletti, az élelmiszerek ára pedig még ennél is nagyobb mértékben emelkedett – jelentette ki, hozzátéve: sehol a régióban nem ilyen brutális az áremelkedés.

Szerinte az emberek életét a félelem uralja: félelem attól, hogy nem lesz pénzük a hétköznapi kiadásokra, miután a fizetések, nyugdíjak egy év alatt húsz százalékot veszítettek az értékükből.

Kifogásolta, hogy a kormányoldal törvénybe foglalná, hogy az egyén szociális biztonságáért az egyén a felelős.

Szerinte ma már milliók nyögik a Fidesz káros politikájának a következményeit, és a legnagyobb szükség idején hagyják cserben az embereket.

Szólt az önkormányzatok helyzetéről is, jelezve, Újbuda tizennégyszer annyit fizet jövőre az áramért, mint idén.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a gazdasági helyzet kiváltó okairól szólva közölte: a háború lehetett volna regionális konfliktus, de már nem az, mivel – elsősorban Brüsszelben – rossz gazdasági válaszok születtek. A következmények pedig Európát sújtják, benne Magyarországgal.

A kontinens a recesszió rémével néz szembe, Németországban minden negyedik családi vállalkozás elbocsátással tervez – mutatott rá. Továbbra is nagy az esély arra, hogy Németországban nem lesz elég gáz, az euróövezetben pedig szinte stagnálni fog a gazdaság.

Elmondta azt is, hogy az OECD szerint a világ gazdasági térségei közül az eurózóna gazdasági kilátásai romlottak a leginkább. Oroszország eközben más irányba növelte eladásait, az Egyesült Államok pedig távolról nézi a problémát – jegyezte meg.

Szólt arról is, hogy a kormány ezalatt fenntartja az adókedvezmények rendszerét, nyugdíjkiegészítést fizetett, adómentességet biztosít a fiataloknak, meghosszabbította a benzinárstopot, fenntartja a kamatstopot.

Azt kérte az ellenzéktől: a cselekvésképtelenséget képviselői ne a kormányra mutogatással próbálják ellensúlyozni.

MSZP: a kormány az embertelenség útján halad

Komjáthi Imre (MSZP) szerint a Fidesz-kormány folyamatosan lépked az emberteleség, az emberellenesség útján. Kifogásolta, hogy a Fidesz szerint a szociális biztonságáért mindenki maga felelős.

A Fidesznek csak a pénz kell, felelősség és feladat nélkül, önök nem a javunkat, hanem a javainkat akarják – fogalmazott. Szerinte a Fidesz szétveri a magyar nemzetet, amelynek legfontosabb kötőanyaga az egymásért érzett felelősség. A szolidaritást akarja kiirtani – hangoztatta.

Hogyan lehet így cserbenhagyni az embereket ilyen drágulás mellett? – tette fel a kérdést, majd azt mondta: az MSZP nem fogja hagyni, hogy szétverjék a nemzetet és Orbán Viktor miniszterelnök betiltsa a szolidaritást.

Rétvári Bence a baloldal és a szolidaritás viszonyáról szólva

Ferge Zsuzsa szociológust idézte, aki szerint 2008-ban Magyarország volt az egyetlen válság érte állam, amely egyáltalán nem tett semmit a válság nyilvánvaló veszteseiért. Ugyancsak idézte Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnököt is, aki szerint szintén semmit nem csináltak négy évig.

Van-e még egy kormány, egy párt, amely az ápolónőktől, a rendőröktől, az orvosoktól, a tanároktól vagy a nyugdíjasoktól vett el pénzt? – tette fel a kérdést. Szerinte az MSZP nem az ápolóknak, hanem a bankároknak, az IMF-nek akart megfelelni.

Tagadta, hogy a szolidaritás elve az elmúlt évekbe megcsorbult.

Kijelentette: a legjobb szociálpolitika a munkahelyteremtés, aztán a béremelés. A minimálbér lényegesen nagyobb mértékben emelkedett, mint a szocialista kormányok alatt – hangsúlyozta, és szólt a szociális juttatások növeléséről is.

DK: nem jók a kilátások az egészségügyben

Komáromi Zoltán (DK) arról beszélt, hogy nem jók a kilátások az egészségügyben, a magyarok egyre nehezebben jutnak ellátáshoz a közfinanszírozott intézményekben, mert egyre hosszabbak a várólisták és egyre nagyobbak a humánerőforrás-krízisből eredő ellátási zavarok.

Elmondta: elterjedt, hogy a kormány elfogadta azt az előterjesztést, amelynek értelmében államosítani fogják a még önkormányzati működtetésű szakrendelőket is. Ha valóban elfogadta ezt a kormány, akkor ismét életveszélyes helyzet alakulhat ki az egészségügyben, ami azzal járhat, hogy újabb felmondási, nyugdíjazási hullám jöhet az ágazatban – vélekedett.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, korábban sokan aggódtak a járvány miatt és a képviselő akkor azt mondta, hogy emberkísérlet zajlik Magyarországon a vakcinákkal, vitatta, hogy jók az oltóanyagok és embereket beszélt le a keleti vakcinákról.

A baloldali kormány annak idején bezárt egészségügyi intézményeket, kórházakat, továbbá egészségügyi dolgozókat bocsátott el, privatizációt és vizitdíjat akart az egészségügyben –  sorolta.

Hozzátette: a baloldali kormány nagy összegeket vont el az egészségügytől.

Közölte: valóban van változás az egészségügyben, de ennek célja a lehető legjobb színvonalú ellátás biztosítása mindenhol az országban.

KDNP: a háború nehézségeket okoz az élelmiszerellátásban is

Vejkey Imre (KDNP) kiemelte: Európát ma gazdasági mélyrepülés, demográfiai katasztrófa és élelmiszerválság fenyegeti, lesújtóak a háború következményei. A háború és az ellátási láncok körüli káosz az egekbe lökte az élelmiszerárakat és az egyik legfontosabb kérdés, amely foglalkoztat mindenkit, hogy lesz-e globális éhínség – mutatott rá.
Kitért rá: amíg a magas olajárak a szállítási költségeket növelik, addig az elszabadult árú földgáz a műtrágyagyártás költségét növeli, sőt már az előállítását is veszélyezteti. Ez pedig azzal jár, hogy műtrágyából már most hiány van – tette hozzá.

Kifejtette: az orosz-ukrán háború miatt műtrágyahiány keletkezett az egész világon és a műtrágya árának drasztikus emelkedése még nehezebb helyzetbe hozza az élelmiszer-exportőr országokat. Ha nem lesz megoldás erre a problémára, akkor a megfizethetőség válsága jövőre az élelmiszerhiány válságává válik – fogalmazott a képviselő.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára közölte: az elmúlt időben a mezőgazdaság és az élelmiszeripar több súlyos kihívással szembesült Európában, és a helyzetet nehezíti a háború, valamint az elhibázott szankciók és az idei évi aszály. A gazdasági szankciókat Magyarország mindig fenntartásokkal kezelte és nem fogad el olyan intézkedéseket, amelyek az országot hátrányosan érintenék – jelentette ki.

Közölte: évtizedek óta nem látott problémák vannak az élelmiszerellátásban, de kiemelkedő eredménynek számít, hogy Magyarországon a lakosság ellátása biztosított, ami az idei, rendkívüli évben is így van.

Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány minden eszközzel igyekszik segíteni az ágazatot, a gazdákat.

Fidesz: a baloldal javaslatai nem segítik a szegénység felszámolását

Sztojka Attila (Fidesz) kifejtette: a szegénység, a társadalmi kirekesztés és a megkülönböztetés elleni harc minden 21. századi jogállamban állandó küzdelmet jelent. A problémákat nem ugyanúgy közelítik meg a képviselők: míg a baloldal segélyben gondolkodik, a kormánypártok a munkában hisznek – mondta.

Úgy vélte, a baloldal nem tanul a múltból, most ismét előveszi a 2010 előtti kottáját, pedig akkor nem csökkent, hanem nőtt a szegénységben élők száma. A baloldal javaslatai akkor sem működtek, most sem működnének, csak szegénységben tartanák embereket és nem eredményeznék a valódi szegénység felszámolását – fogalmazott.

Rétvári Bence úgy reagált, hogy az elmúlt tíz évben olyan időszakot éltek meg a magyarok, amikor mindenki előre tudott lépni, a járványt is átvészelték. Azonban a háború és a brüsszeli szankciók egy egész kontinensre kiterjedő válságot teremtettek, és mivel a baloldal külföldről kapta a kampánytámogatásait, az onnan rendelt álláspontot képviseli most a szankciókkal kapcsolatban – mondta.

Közölte: Magyarországon a kormány azonban most is támogatja az embereket, több intézkedéssel segíti a családokat, a nyugdíjasokat és a fiatalokat. Sajnálatos, hogy a magyar baloldal ebben nem partner, nem szavazza meg az embereket segítő lépéseket – hangsúlyozta.

Magyar-andorrai adóügyi egyezményt fogadtak el

Magyarország és Andorra közötti, a kettős adóztatás elkerüléséréről szóló egyezményt hirdetett ki az Országgyűlés 166 igen szavazattal, egyhangúlag. Az egyezmény meghatározza, hogy az egyes jövedelemfajtáknál melyik államnak milyen körben van adóztatási joga. Megszűnik a magyar-norvég beruházásvédelmi megállapodás Európai uniós jogharmonizáció miatt megszűnik a Magyarország és Norvégia közötti, 1991-ben aláírt beruházásvédelmi megállapodás, erről 155 igen és kilenc nem szavazattal döntöttek a képviselők. Az Európai Unió Bírósága korábbi döntése szerint az EU működéséről szóló szerződéssel ellentétes a tagállamok között létrejött nemzetközi beruházásvédelmi megállapodásokban szereplő választottbírósági klauzula. A bíróság korábbi döntéseiben azt is egyértelművé tette, hogy a beruházásvédelemhez kapcsolódó alapvető szabadságok vonatkoznak az Európai Unió és Norvégia, illetve Izland és Liechtenstein között megvalósuló beruházásokra is. Kihirdették az ENSZ Egységes Kábítószer Egyezményének módosítását

Az Országgyűlés 168 igen szavazattal, egyhangúlag kihirdette az ENSZ Egységes Kábítószer Egyezményének módosítását, amely két újabb szert – a metonitazene-t és a brorphine-t – vette fel jegyzékébe 2022 márciusában. Elfogadták az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2021-es tevékenységéről szóló beszámolót

A képviselők 118 igen, 36 nem szavazattal és 14 tartózkodás mellett elfogadták az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2021-es tevékenységéről szóló beszámolót.

A parlamenti vitában Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa arról beszélt: a koronavírus-járvány és azzal összefüggő veszélyhelyzeti intézkedések, korlátozások változó intenzitással, de jelentősen átszőtték az állampolgárok mindennapjait 2021-ben is. Elmondta: a hivatal tavaly közel hatezer ügyet zárt le, és 147, ajánlást is tartalmazó jelentést adott ki. Állatvédelmi alapítvány létrehozásáról döntöttek

Állatvédelmi közhasznú alapítvány létrehozásának törvényi kereteit teremtette meg az Országgyűlés az igazságügyi miniszter előterjesztésére 141 igen, négy nem szavazattal és 22 tartózkodás mellett.

A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány létrehozására a parlament a kormányt kérte fel. Az alapítvány célja az állatok jóléte és védelme, a felelős állattartás és az állatvédelem népszerűsítése, valamint az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel való együttműködés megerősítése.

A szervezet vagyonáról a kormány gondoskodik, működéséhez 2024-től évente támogatást nyújt. Egységessé válnak a nemzetközi postai szolgáltatások

A nemzetközi postai szolgáltatások harmonizált ellátását teszi lehetővé az Egyetemes Postaegyesület alapokmánya és egyetemes postaegyezménye módosításainak átvezetése a magyar jogrendszerbe. A változtatást a parlament 167 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el.

Az Egyetemes Postaegyesület az ENSZ egyik legnagyobb szakosított intézménye. A 192 tagú szervezet munkájában Magyarország aktív részt vállal. Alapdokumentumait minden tagország magára nézve kötelezőnek tekinti.

Újabb kábítószerek kerültek fel a tiltott anyagok listájára

Az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságának döntése alapján újabb vegyület került fel a pszichotrópegyezmény jegyzékére. Ezt tartalmazza a pszichotróp anyagokat tartalmazó bécsi egyezmény módosítása, amelynek magyarországi kihirdetéséről 168 igen szavazattal döntöttek a képviselők.

A testület a kábítószerek és pszichoaktív anyagok tiltott forgalmazása elleni egyezmény jegyzékére is újabb három anyagot vett fel, így az erről szóló bécsi egyezményt is módosították. Ennek magyarországi törvénybe foglalását 167 igen szavazattal szavazta meg az Országgyűlés. Bővül az adóhatóságok között a nemzetközi információcsere  Tovább bővül az adóhatóságok közötti nemzetközi automatikus információcsere azáltal, hogy egyes ügyleteket januártól digitális platformon végeznek. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló jogszabályt 149 igen szavazattal és 19 tartózkodással módosította a Ház.

A digitális platformok üzemeltetői a platformon keresztül értékesítő magánszemélyekről és vállalkozásokról, valamint az ügyletekről, például ingatlan- vagy gépjármű-bérbeadásról szereznek be és tartanak nyilván információkat, és azokat rendszeres időközönként elektronikus úton továbbítják a magyar adóhatóság felé, ahogy a magyar hatóságok is megteszik ezt a viszonosság alapján.

Két vagy több tagállam adóhatósága közös ellenőrzést folytathat le, ahol az adóellenőrök részt vehetnek a másik tagállamban folyó eljárásban.

Az Integritás Hatóság új fejezetet kap a költségvetésben

Új fejezet nyílik a költségvetésben a novemberben felálló Integritás Hatóság okán. Az ezt tartalmazó módosítást 136 igen szavazattal, 13 nem ellenében és 15 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

Az Integritás Hatóság autonóm államigazgatási szerv, az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy más jogsértés kivizsgálása érdekében hozták létre. Feladatainak ellátásában teljesen független, csak törvényeknek és a közvetlen hatállyal bíró európai uniós jognak van alárendelve. A hatóság számára feladatot csak törvény írhat elő.

Felállításáról csak a költségvetés elfogadása után döntöttek. Az új fejezetet a kormánytól való függetlenség miatt az Országgyűlés hozhatta létre.

Interpellációk A képviselők elfogadták a hétfőn elhangzott, de a kérdezők által el nem fogadott interpellációs válaszokat is.

Előterjesztő: Szélesíti és hatékonyabbá teszi a javaslat az adatnyilvánosságot

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: az információszabadság biztosítására és annak érvényesülésére a kormány kiemelt figyelmet fordít.

Az államtitkár szerint a törvénymódosítás célja az, hogy a kormány a már jelenleg is széleskörűen biztosított adatnyilvánosságot tovább szélesítse és hatékonyabbá tegye.

Ennek érdekében az infótörvény önálló alcím alatt rendelkezne a közérdekű adat megismerésével összefüggésben indítható perekre vonatkozó szabályokról – mondta. A kormány vállalta, hogy ezeknek a pereknek nem csupán soron kívüliséget biztosít, hanem segíti azok gyors és hatékony lefolytatását is a sajtóhelyreigazításra vonatkozó speciális szabályokhoz hasonlóan, szigorú határidőkkel, és más eszközökkel.

Emellett létrehoznák a központi információs közadat nyilvántartást is, amely bárki számára díjmentesen hozzáférhető módon tartalmazná a közzétételre kötelezett közfeladatot ellátó szervek gazdálkodási adatait. Itt öt évig elérhetően legalább kéthavi frissítéssel tennék közzé alapvető gazdálkodási adataikat a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, valamint a helyi és nemzetiségi önkormányzatok – ismertette Répássy Róbert.

A nyilvántartásban szerepeltetnék az ötmillió forintot meghaladó uniós vagy magyar forrásból adott támogatásokat, illetve az árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésére, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyon értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződéseket. Közbeszerzés esetén annak azonosítóját is fel kellene tüntetni – közölte.

Répássy Róbert tájékoztatása szerint az adatokat folyamatosan, de legkésőbb 2023. február végéig kellene közzétenni, a kormány pedig rendeletben gondoskodna az adatfeltöltés részletszabályairól.

Az államtitkár a törvényjavaslat támogatását kérve jelezte: az növelné az átláthatóságot és az állampolgárok bizalmát a központi és a helyi közfeladatok ellátását végző szervek működésével szemben.

Fidesz: A cél a megegyezés az Európai Bizottsággal

Mészáros Lajos, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta: a nagyobbik kormánypárt egyértelmű célja az Európai Bizottsággal való mielőbbi megegyezés, ezt szolgálja az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítása is.

A javaslat egyik céljáról, a közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indítható perek lefolytatásának gyorsításáról és hatékonyságának növeléséről szólva kiemelte: ennek érdekében szoros határidőket határoznak meg. Ezek többek közt az ellenkérelem előterjesztésére, a perfelvételi tárgyalás kitűzésére, a tárgyalási időközre, valamint a fellebbezésre és a felülvizsgálatra vonatkoznak, de kizárnának bizonyos eszközöket is a mielőbbi lefolytatás érdekében.

A javaslat szerint a módosítások a folyamatban levő pereket nem érintenék – mondta a módosítások támogatását kérve.

DK: a kormány csak a brüsszeli forrásokat akarja

Sebián-Petrovszki László (DK) szerint valójában a kormánynak nem is volt szándákában változtatni a most tárgyalt kérdésekben, hanem csak azért terjesztette be a javaslatot, hogy a Brüsszel által szabott feltételeknek megfeleljen, és minél előbb jöjjenek onnan a források. A kormány célja nem az, hogy jobban működjön az ország vagy megoldjon egy problémát, hanem csak a forrásokhoz szeretne hozzájutni – vélekedett.

Úgy vélte, az információszabadság esetében nem a perek hosszával van gond, hanem azzal, hogy egyáltalán vannak perek, mert az adatszolgáltatók kérésre sem adnak ki adatokat és trükkökkel próbálják megakadályozni, hogy az állampolgárok információhoz jussanak. Nem tér ki a javaslat arra, hogy a jogerős ítéleteket végre kell hajtani –  fűzte hozzá.

Kiemelte: most inkább arról kellene beszélniük, hogyan biztosítják az adatok rendes kiadását az állampolgároknak a hivatalok, de erről nincs szó a javaslatban. Valójában semmilyen megoldást nem nyújt arra a problémára, amelyre vonatkozik, ezért a DK nem fogja támogatni –  jelentette ki.

KDNP: Támogatható a javaslat

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka hangsúlyozta: egyetért a kormánnyal, frakciója támogatja a javaslatot.

Közölte: a módosítás vonatkozik egyrészt a közérdekű adatmegismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indítható perek lefolytatásának gyorsítására és hatékonyabbá tételére, másrészt pedig a központi információs közadatnyilvántartás létrehozására. Közölte: a kormány részéről felszólaló Répássy Róbert már részletesen kifejtette mindkét módosítás tartalmát, egyetért az általa elmondottakkal.

MSZP: Mielőbbi megállapodás kell a bizottsággal

Szabó Sándor (MSZP) kiemelte: a magyar kormány már több mint egy éve harcol vehemensen az Európai Bizottsággal, hogy megérkezzenek az uniós források. Az utóbbi időben diplomatikusabb hangnemben zajlik a vita, ez elengedhetetlenül szükséges váltás volt a kormány részéről – vélekedett.

Úgy vélte, ha megfelelő lenne az adatszolgáltatás, nem lenne szükség a perek felgyorsítására, hiszen perek sem lennének. A módosítás másik érdemi része a Központi Információs Közadat-nyilvántartás létrehozása, amely egy központi adattár lesz, remélhetőleg ez valóban előrelépést jelent majd – magyarázta.

Kiemelte: a kormány felelőssége, hogy mielőbb létrejöjjön a megállapodás a bizottsággal és megérkezzenek az uniós források. A javaslat ügyében az MSZP tartózkodni fog a szavazáson – közölte.

Infotörvény 

Jobbik: Az átláthatóságnak kellene a célnak lenni 

Dudás Róbert (Jobbik) elmondta, megszavazzák a törvényjavaslatot. Szerinte az Európai Bizottsággal történő megegyezés a kormány felelőssége, de minden magyar érdeke.

A képviselő azt mondta, a kormánynak az átláthatóság megteremtését, nem a megegyezést kellett volna célul kitűzni.

Közölte, a közadatok gyorsabb megismerésének szabályozása előremutató, szerinte ugyanis a Fidesz-kormány mindig is mostohán bánt ezzel az üggyel. Üdvözölte a peres eljárások gyorsítását, de szerinte az igazi előrelépés az lenne, ha az igénylőnek nem a per lenne az egyetlen lehetősége, ha nem adják ki neki az igényelt adatot, hanem szankciórendszert vezetnének be.

A közadat-nyilvántartással kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy a rendszer használható lesz és nemcsak egy törvény lesz, amivel letudják az uniós kötelezettséget.

Mi Hazánk: Határidőre teljesíteni kellene az adatigényléseket

Apáti István (Mi Hazánk) közölte, hogy frakciója sokkal jobban örülne, ha a közigazgatási, a polgári és a büntetőeljárások felgyorsításáról szóló javaslatot tárgyalna a parlament, ez sokkal fontosabb lenne az országnak. Megjegyezte, értik, miért fontos az EB-vel történő megegyezés, de a kormánynak legalább szűk körben be kellene ismernie, hogy nagyon rosszul ítélte meg az ország gazdasági helyzetét.

A törvényjavaslatban szereplő szabályokat támogathatónak nevezte, ugyanakkor azt mondta, eljárási szabályokat gyártanak hegyre-halomra, a legegyszerűbb azonban az lenne, ha az adatszolgáltatásra kötelezett határidőre teljesítené az adatigénylést.

A közadat-nyilvántartással kapcsolatban a részletszabályokat firtatta, és azon véleményét is hangoztatta, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítő szakaszában kellene megfogni a közpénzt.

Az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.

Fogyasztóvédelem Előterjesztő: a családok védelmét szolgálja a fogyasztóvédelmi szabályok módosítása

A cselekvő fogyasztóvédelem érdekében szükséges egyes törvények módosításáról Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában hangsúlyozta, az az első mérföldköve a kormány új fogyasztóvédelmi politikájában meghatározott célok végrehajtásának. A törvényjavaslatban biztosítják a gyermekek, a családok, a családi kapcsolatok kiemelt védelmét annak érdekében, hogy a kereskedelmi gyakorlat ne irányulhasson ezek manipulatív felhasználására – fogalmazott.

Elmondta, 2010 előtt lehetett látni, milyen az, amikor a multik és Brüsszel érdekeit a magyar fogyasztók érdekei elé helyezik, a mostani kormány azonban nem hagyja, hogy a magyar családok a globalizáció, a techóriások és a multik áldozataivá váljanak.

Az államtitkár az új fogyasztóvédelmi politikai fő területei között említette a fogyasztók jogainak online térben történő biztosítását, a gyermekek védelmét, a fogyasztóvédelem elérhetőbbé tételét az állampolgároknak és az egységes jogalkalmazást.

Hozzátette: a digitális fogyasztóvédelemben az a vezérlőelv, hogy ami tilos offline, az az online térben is az legyen.

Répássy Róbert közölte, nevesítik a fogyasztók egyértelműen azonosítható csoportjaként a családokat. Hozzátette: a családi kapcsolatok nem korlátozódnak a szülő-gyermek közötti kapcsolatokra, abba valamennyi, a távolabbi családi kapcsolat is beleértendők.

Ismertetése szerint megreformálják a közérdekű kereseteket. Az új szabályok 2023 június végétől a fogyasztói jogok jelentősen hatékonyabb érvényesítését teszik lehetővé, mivel a képviseleti kereset alapján a bíróság a vállalkozásokat a jogsérelem érdemi orvoslására kötelezheti – magyarázta, hozzátéve, hogy az érintett fogyasztói körnek nem kell külön pert indítania, vagyis csak a meghatározott körhöz való tartozást kell igazolnia.

Közölte, képviseleti kereseteket a feljogosított szervezetek indíthatnak, amelyek részben nonprofit fogyasztói érdekek védelmét ellátó szervezetek, másrészt különböző hatóságok lehetnek. Mind belföldi, mind határon átnyúló jogsértések esetén lehet majd pert indítani – részletezte.

Répássy Róbert az akadálymentességi irányelv átültetéséről azt mondta, a cél az, hogy 2025 nyarától minél több termék és szolgáltatás akadálymentes legyen, példaként a mobiltelefonokat, laptopokat, mobil applikációkat, bankautomatákat említette.

Az egyéb változtatások között említette, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskört kap arra, hogy ellenőrizze, a kereskedő biztosítja-e az elektronikus fizetést.

Új szabály, hogy közérthető tájékoztatást kell adni a sokszor bonyolult üzletszabályzat-módosításokról a fogyasztónak.

Fidesz: Reagálni kell az online fogyasztóvédelemre is

F. Kovács Sándor, a Fidesz vezérszónoka fontosnak nevezte a törvénymódosítást, mert változik a kereskedelem és a marketing, egyre többen nem a hagyományos piactéren vagy üzletekben vásárolnak, hanem az online térben. Erre az Országgyűlésnek a jogszabályokkal is reagálnia kell – mondta.

A törvénymódosítás célja annak biztosítása, hogy a fogyasztókat érintő jogsértés megszüntetését és a jogsérelem orvoslását szolgáló intézkedések terén rendelkezésre álljon egy hatékony és eredményes eljárási mechanizmus. A kormány kiemelt feladata a magyar emberek, a családok, a fogyasztók jogainak képviselete, azok védelmének érvényesítése – hangoztatta és a Fidesz-frakció támogatásáról biztosította a javaslatot.

DK: Jó irányba tett jó lépés

Sebián-Petrovszki László (DK) azt mondta: sok pozitívumot tartalmaz a törvénycsomag és mindegy, hogy uniós irányelv átültetéséről van szó vagy a kormány javasolja, számos eleme előnyös lesz az embereknek.

Úgy fogalmazott: sokkal többet kellene a fogyasztóvédelemmel foglalkozni a parlamentben, mert az még nem éri el azt a szintet, amit szükségesnek tart.

Egy jó irányba tett jó lépésnek nevezte a törvénycsomagot, azonban megjegyezte: a gyakorlatba átültetés és a végrehajtás terén maradtak kétségei.

KDNP: A kormány a cselekvő fogyasztóvédelmet preferálja

Vejkey Imre (KDNP) jelezte: a magyar emberek és magyar családok érdekeinek képviselete a fogyasztóvédelem kiemelt feladata, amelynek céljait a kormány négy saroktételben fogalmazta meg. Ezek a gyermekvédelemre, a digitális fogyasztóvédelemre, az elérhetővé tételre valamint az egységes joggyakorlat kialakítására vonatkoznak.

A kormány a cselekvő fogyasztóvédelmet preferálja – emelte ki, jelezve, a KDNP frakciója támogatja a törvényjavaslatot.

MSZP: Társadalmi jelenségre reflektál a javaslat

Szabó Sándor (MSZP) jelezte: a javaslat egy valódi társadalmi jelenségre reflektál, arra, hogy egyre nagyobb mértékben vásárolnak a fogyasztók az online térben. Ha nem állnak rendelkezésre hatékony eszközök a jogellenes gyakorlatok megszüntetésére, az a fogyasztói bizalom csökkenéséhez vezet.

Üdvözölte, hogy a javaslat számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely az EU jogának való megfelelést szolgálja.

Bírálta ugyanakkor, hogy az adminisztratív terhek növelése csorbíthatja a fogyasztók jogait.

Hozzátette: a javaslat vélhetően a legjobb szándék mellett sem fogja betölteni a célját.

Jobbik: A sérülékeny csoportoknak extra védelem kell

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) örömét fejezte ki a fogyasztóvédelem ügyének napirendre vétele miatt, azonban a törvénymódosító javaslatot elnagyoltnak, itt-ott hiányosnak nevezte, valamint arról is beszélt, hogy az bizonyos kérdésekre nem ad életszerű választ.

Egyetértett abban, hogy a sérülékeny csoportoknak, például a gyermekeknek extra védelmet kell élvezni, felvetette például az Elf Bar vagy a webshopokban árult drogszármazékok veszélyét is.

Az ellenzéki politikus egy digitális ombudsmani típusú jogkört javasolt a határon átnyúló problémákban való segítségnyújtásra.

Mi Hazánk: Segítsenek eligazodni a gáz- és villanyszámlákon

Apáti István, a Mi Hazánk vezérszónoka arról beszélt, előremutató, hogy lesznek feljogosító szervezetek, akik eljárnak fogyasztói csoportok nevében.

Ugyanakkor azt kérte, segítsenek eligazodni a magyar embereknek a gáz- és villanyszámlákon.

Nagyon nehezen állapítható meg a várhatóan fizetendő összeg, ami alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére és megkárosítására. Mindezt egy olyan időszakban, amikor várható a munkahelyet keresők számának növekedése – hangsúlyozta.

Úgy folytatta, nagyon kevés segítséget kapnak a fogyasztók építőipari kivitelezési visszaélések során is.

Sok ember önérzetét sérti, hogy a multinacionális áruházak polcairól milyen silány minőségű élelmiszert tudnak vásárolni gyémántáron – említett egy másik problémát, hozzátéve: számtalan esetben csökkenő mennyiséggel és növekvő árral lehet találkozni.

Államtitkári reagálás

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára azt mondta, nem a tárca a fogyasztóvédelmi hatóság, azok a kormányhivataloknál vannak. A minisztérium feladata a szakmai irányítás és a szabályozás, de ettől függetlenül lehet rálátásuk egyes esetekre –közölte.

IM: Gyakorlati tapasztalatok alapján változnak igazságügyi tárgyú törvények

Jogharmonizációs célokat szolgál, valamint a jogalkalmazás során felmerült kérdéseket rendezi az igazságügyi együttműködési tárgyú nemzetközi szerződések kihirdetéséről szóló, valamint az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosítása – mondta ismertetőjében az igazságügyi tárca államtitkára.

Répássy Róbert elmondta: a két előterjesztés egymáshoz szorosan kötődik. Az érintett igazságügyi együttműködési tárgyú nemzetközi szerződésekhez újonnan csatlakozó országok sorát törvényben kell kihirdetni – közölte.

Az igazságügyi tárgyú törvények fő célkitűzései között említette a szellemi tulajdonjogi tárgyú törvények eljárásjogi módosítását, valamint a versenytörvény módosítását is. Utóbbi az uniós jognak való megfelelést szolgálja, valamint lehetőséget ad a Gazdasági Versenyhivatalnak a vállalkozások jogkövető magatartásának támogatására.

A bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítása alapján megemelik a végrehajtás alól mentes összeg határát, 60 ezer forintra. De a gyermektartásdíj vagy a szüléssel járó költségek fedezésére a mentesség alatt álló összeg ötven százaléka behajtható – tette hozzá.
Közölte azt is, hogy a privilegizált összegek behajtását továbbra is kiemelten kezelik.

Megemelik azt az összeget is, amely felett korlátlanul végrehajthatóvá válik a munkabér. Ez a jelenlegi 142 ezer forint 200 ezer forintra nő, tekintettel a minimálbér emelkedésére. Lehetőség lesz részletfizetésre, amelynek ideje alatt a letiltásokat felfüggesztik – közölte. A kárpótlási célú életjáradék is mentessé válik a végrehajtás alól.

Változik a közjegyzői törvény is, pontosítva a helyettesítés szabályait, a cégtörvény pedig jogharmonizációs céllal változik. A hagyatéki törvényt is a visszajelzések alapján változtatná a tárca.

A javaslat érinti a különélő szülő és a gyermek kapcsolattartási szabályait is, tekintettel az Alkotmánybíróság határozatára és a gyakorlatban felmerült problémákra – közölte. Ugyancsak változnak a gondnokoltakra vonatkozó szabályok is.

Fidesz: Az élet számos területére hatással lesz a javaslat

Illés Boglárka, a Fidesz vezérszónoka szerint az Igazságügyi Minisztérium alapos, átfogó, valamennyi részletre kiterjedő javaslatot készített elő.

A módosítások az élet számos területére kitérnek, így az iparjogvédelemre, a szellemi tulajdon és a szerzői jogok védelmére, továbbá a közjegyzők védelmére, a tisztességes piaci versenyre, a digitalizációra, a hagyatéki eljárásokra és a gyermektartással kapcsolatos kötelezettségekre.

A gyermektartásra és családi tartásokra vonatkozó rendelkezések a gyermekek védelmét szolgálják, így mindenképp támogatásra érdemesek – mondta.

A javaslat érdemeként említette továbbá, hogy több lehetőséget biztosít a fiataloknak, amikor a közjegyzők helyettesítési rendjében korlátozza a nyugalmazott bírók szerepvállalását.

A javaslat az idősebb munkavállalókat is kedvezően érinti, csökkentve az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig vagy a 65. életév betöltéséig hátralévő öt évben az adminisztratív terheket. A javaslat innovációra vonatkozó részéről szólva hangsúlyozta, a mai korban különösen fontos az innovatív gondolkodás támogatása annak jogi környezetével.

A Fidesz a javaslatot támogatja.

DK: A javaslat célja a nehéz körülmények között élők gördülékenyebb ellehetetlenítése

Sebián-Petrovszki László, a DK vezérszónoka szerint a javaslattal a kormány arra készül, hogy a gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe kerülő embereket a moratórium lejártával még gördülékenyebben lehessen kilakoltatni, ellehetetleníteni.

A kormány nem azon dolgozik, hogy hogyan lesz az embereknek könnyebb, hanem arról hoz javaslatot, hogy hogyan gyorsíthatók a bajba került emberekkel szembeni eljárások.

Kifogásolta a javaslatnak azt a részét, amely megemeli az összeget, amelyen felül letiltható valakinek a jövedelme. Meglátása szerint nem arról kéne beszélni, hogy többet vagy kevesebbet vesz el a végrehajtó az adóstól, hanem azon kéne dolgozni, hogy ne kerüljenek az emberek ilyen helyzetbe. Nem érdemi segítségnyújtásról van szó tehát, hanem csak igazságosabb és egységesebb végrehajtási szabályokról – értékelt.

Ugyancsak nehezményezte, hogy miközben a kormány jogharmonizációs kötelezettségeinek igyekszik eleget tenni, nem gondol arra, hogy egy-egy uniós törvény hogyan torzul a magyar valósággal találkozva. A javaslat vállalkozások összefonódására vonatkozó része véleménye szerint valamelyik fideszes oligarchának kedvezhet.

A DK a javaslatot nem támogatja.

A KDNP támogatja a javaslatot

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka szerint az egyes szellemi tulajdonú tárgyú törvények módosításának célja a gyakorlati tapasztalatok törvénybe ültetése és az uniós jognak való megfelelés céljából került sor. A módosítások érintik az egyes eljárások szünetelésére és felfüggesztésére, az oltalmi idők számítására és az egyes eljárási határidőkre vonatkozó rendelkezéseket.

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló módosítások tartalmazzák a felszólító levél új intézményének bevezetését, amellyel a Gazdasági Versenyhivatal feltételezett jogsértés esetén versenyfelügyeleti eljárás megindítása nélkül, közvetlenül tudja jelezni aggályait a vállalkozásoknak.

A polgári törvénykönyvről szóló törvény módosításának célja, hogy a kiskorú gyermek és a különülő szülő kapcsolattartása zavartalanul biztosított legyen. A KDNP a javaslatot támogatja – tette hozzá.

Igazságügyi tárgyú törvények

Szabó Sándor, az MSZP vezérszónoka kiemelte, hogy a javaslat szerint egyértelműen meg kell határozni a közjegyzői irodákban tagként részt vevő természetes személyek körét.

Megjegyezte, hogy az indítványok több, a gyermekjogokkal kapcsolatos területet is szabályoznak, majd sajnálatosnak nevezte, hogy a kormány „nem jeleskedik és korábban sem nagyon jeleskedett” a gyermekek jogainak védelmében. A képviselő felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon ratifikálták az isztambuli egyezményt.

Annak a véleményének is hangot adott, hogy gyakran nevetséges indokokkal lakoltatnak ki idős embereket, miközben a kormány a problémák megoldásának érdekében még akkor sem hajlandó módosítani a vonatkozó törvényeken, amikor az esedékes lenne.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) úgy fogalmazott, hogy a kormány „áramvonalasítaná” azt a végrehajtási folyamatot, amelynek eredményeként 2010 óta több mint 23 ezer kilakoltatást hajtottak végre. Az ellenzéki képviselő azt kérte, hogy a minimális megélhetéshez szükséges bevételt a végrehajtók ne tilthassák le.

Miután több felszólaló nem volt, Dúró Dóra levezető elnök a vitát lezárta.

A vita során elhangzottakra reagálva Répássy Róbert arra kérte a képviselőket, hogy alaposan tanulmányozzák a törvényjavaslat indoklását és a végrehajtási törvény módosításának indokait, mert a javaslatok között nem szerepel olyan, amely az adósok vagy a kilakoltatások elszenvedőinek helyzetét rontaná.

Napirend után

Sas Zoltán (Jobbik) arról beszélt, hogy Baranya megyében több rendőrőrsöt is bezártak.

Ezt követően Dúró Dóra az Országgyűlés keddi ülését bezárta.

A parlament szerda reggel kilenc órától folytatja munkáját.

Ajánljuk még