LMP: kössék a mindenkori bérminimumhoz a pedagógusok fizetését!
Csárdi Antal (LMP) értékelése szerint a kormánypárti képviselők megszegték képviselői esküjüket, és teljes lelki nyugalommal rombolják le Magyarország jövőbeni sikereinek tartóoszlopát, az oktatást.
Magas színvonalú oktatás a megbecsült és megfizetett pedagógusok munkájának eredményeként jöhet létre
– mondta. Szerinte soha nem volt az EU feladata a közoktatás finanszírozása, az a mindenkori kormány felelőssége. Hazugságnak minősítette azt a kormányzati állítást, hogy nincs fedezet a pedagógusok bérrendezésére, mondván, ha a kormány akarja, jut mindenre: sportnapilapra, miniszteri fizetésekre, cégvásárlásra is. Mindegyik mögött áll egy ner-hez közelálló személy, az ő gátlástalan kiszolgálásuk miatt csúszik a pedagógusok béremelése – hangoztatta Csárdi Antal. Sürgette, hogy kössék a mindenkori bérminimumhoz a tanárok fizetését.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint
vannak kormányok, amelyeknek pedagógusbér-emelést, és vannak olyanok, amelyeknek pedagógusbér-csökkentést sikerült végrehajtaniuk. Hozzátette: a jobboldali kormány az, amely 2010 után 50 százalékkal megemelte a pedagógusok bérét.
A baloldal ezzel szemben egy válsághelyzetben elvett egyhavi fizetést a pedagógusoktól, emellett 15 ezer pedagógust az utcára tett és 300 iskolai telephelyet bezárt – sorolta. Elmondta, a mostani kormány a válságban is a pedagógusok béremelése mellett döntött, idén, jövőre és az azt követő évben is 10-10-10 százalékkal emelik a tanárok bérét.
A baloldal mindenféle mondvacsinált okokat terjeszt be az EU-nak, hogy Magyarország ne jusson hozzá azokhoz a forrásokhoz, amelyeket a kormány a pedagógusbérekre fordítana – rótta fel az államtitkár.
Mi Hazánk: minél előbb rendezni kell a pedagógusok bérét
Dúró Dóra (Mi Hazánk) is az oktatás helyzetét értékelte, úgy fogalmazott: a Holdról is látszik, mennyire alacsony a pedagógusok fizetése. A kormány nem érzékeli a probléma mértékét, nem öt év múlva, hanem minél előbb rendezni kell a pedagógusok bérét – tette hozzá.
Szerinte óriási, mélyreható változásokat kellene elindítani az oktatásban, ám a kormány ölbe tett kézzel várja, hogy megjöjjenek az uniós források. Könnyű Brüsszelre mutogatni, de a bűnbakképzéstől nem fognak megoldódni az oktatás problémái, ahogy attól sem, ha megvonják a pedagógusok sztrájkjogát, vagy kirúgják a jogosan tiltakozó tanárokat – jelentette ki.
A rezsicsökkentést annyira sikerült megvédeni, hogy most már azt sem tudják elmondani, hogy egyesek melegedőnek használják az iskolát – fogalmazott. Hozzátette: bezzeg a kormány nemzeti konzultációra milliárdokat tud elkölteni, hogy irányított kérdéseket tegyen fel, miközben recseg-ropog több állami ágazat is.
Rétvári Bence államtitkár válaszában azt mondta, lesz költségvetési forrás a pedagógusok béremelésére, de nem lenne rossz, ha a mellé egy másik, uniós forrásból származó forintot is oda tudnának tenni. Hozzátette:
a jövő évi költségvetésben az oktatásra 86 milliárd forint többlet szerepel, amelynek a jelentős részéből béremelések lesznek.
A nemzeti konzultációval összefüggésben azt mondta, mindenki arról beszél, hogyan emelkedik az energia ára, az embereket ez érdekli, a kormánynak ezzel kell foglalkozni. Sokakat az is érdekel, mi lesz a jövő iskolájával – mondta, úgy folytatva, hogy ezért az elmúlt évek nem az iskolák bezárásáról, hanem felújításáról szóltak, illetve az okostankönyvek fejlesztéséről.
Párbeszéd: minél hamarabb csatlakozni kellene az eurózónához
Mellár Tamás (Párbeszéd) bírálta a miniszterelnök azon kijelentését, miszerint a forintárfolyam akkor romlik, amikor az euró gyengül a dollárhoz képest. A forint dollárral és euróval szembeni árfolyama 2010 óta töretlenül gyengül; a térség valutáinak árfolyama is többé-kevésbé stabil volt az elmúlt években – mondta.
Értékelése szerint a forintárfolyam „mélyrepülésének” oka a magyar gazdaság alacsony termelékenysége és gyenge nemzetközi versenyképessége, illetve a krónikusan túlfűtött magyar gazdaság, hiszen az ország a megnövekedett importot nem tudta exporttal ellentételezni.
A harmadik okként azt említette, hogy most nem érkeznek rendszeresen az uniós források, amelyek korábban „megtámasztották” a forintot. Javasolta, hogy a kormány jelentse be: Magyarország minél hamarabb csatlakozni szeretne az eurózónához.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára egészen más, szerinte sokkal egyszerűbb okokkal magyarázta a jelenlegi gazdasági folyamatokat. Egyik okként a szomszédban zajló háborút említette, majd az agresszorra kivetett uniós szankciókat, amely miatt energiaválság lett. A háborút és a szankciókat támogatta a baloldal – jegyezte meg.
Az államtitkár szerint a magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy megegyezzen Brüsszellel azoknak az uniós forrásoknak a lehívásáról, amelyek járnak Magyarországnak. Szerinte ugyanakkor az Európai Parlamentben dolgozó magyar képviselők mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezeket a forrásokat ne kapja meg az ország
A pedagógusok helyzetéről és a rezsicsökkentésről beszéltek a Jobbik, a Momentum és az MSZP képviselői napirend előtt kedden az Országgyűlésben.
Jobbik: ketyeg a bomba az oktatás területén
Ander Balázs (Jobbik) azt mondta: „ketyeg a bomba” az oktatás területén, és a kormánypártok nem sokat tettek azért, hogy hatástalanítsák. A ma iskolája szerinte elöregedett, hiszen a tanárok 50 százaléka 50 év feletti, a 30 év alattiak aránya a 6 százalékot sem éri el, a magyar tanártársadalom pedig elszegényedett, már azzal is megelégedne, ha a fizetéseket nem a 2014-es, hanem a mindenkori minimálbérhez kötnék.
Hozzátette: a ma iskolája „félelemben tartott”, mert jól látható, hogy mi történt a Kölcsey Gimnázium tanáraival. Méltatlan eljárásnak nevezte, hogy a tiltakozó tanárokat kirúgták, szerinte ez a „rubelkormány válasza” a nemzet jövőjét befolyásoló kérdésekre. A képviselő új klebelsbergi modell létrehozását sürgette.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára úgy reagált: Ander Balázs pártelnöki pozícióba segítette Gyöngyösi Mártont, aki a parlamentben zsidó politikusok listázásáról beszélt, cserébe „beülhetett az egyik kényelmes parlamenti képviselői székbe”. „Ez az a morális emelvény”, amiről Ander Balázs a hozzászólását megtette – jegyezte meg.
Bírálta a Jobbikot, mert szerinte azokkal paktált le, akik elbocsátottak tizenötezer pedagógust, csökkentették a pedagógusbért, fizetőssé tették a pedagógusképzést, és eladták még a Nemzeti Tankönyvkiadót.
Hangsúlyozta: a kormánynak még sok feladata van az oktatással kapcsolatban, az ellenzéknek viszont nem politikai célokra kellene használnia a tanárokat.
Momentum: a kormány fogadja el a Momentum rezsimentő csomagját!
Lőcsei Lajos (Momentum) arról beszélt: a kormányoldal azt ígérte a választások előtt, hogy megvédi a magyar családokat és a rezsicsökkentést, azonban a választások után a gáz árát a hétszeresére, a villanyét a kétszeresére emelte.
Eközben az élelmiszerárak 40-50 százalékkal emelkedtek, így most családok százezreinek azon kell gondolkodnia, hogy télen fűtsenek, vagy egyenek.
A kormány ahelyett, hogy őszintén kiállt volna a magyar választópolgárok elé, és elismerte volna hibáját, inkább azzal volt elfoglalva, hogy vármegyéket és ispánokat hozzon létre, valamint, hogy 350 milliárd forint közpénzt tegyen a Vodafonba – bírált. Arra szólította fel a kormányt, hogy fogadja el a Momentum rezsimentő csomagját.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt mondta: a kormány árstopokkal, kamatstoppal segíti a családokat, fenntartja és bővíti a családtámogatási rendszert.
Azt javasolta a képviselőnek: ha a rezsimentő csomagot szeretné elfogadtatni, akkor csatlakozzon a kormány szankciók elleni küzdelméhez.
MSZP: a kormány Brüsszelben kuncsorog a tanárok béréért
Kunhalmi Ágnes (MSZP) a polgári engedetlenség miatt elbocsátott pedagógusok miatt emelt szót, bírálva a kormányt. Szerinte a kormány kiüresítette, lényegében ellehetetlenítette a pedagógusok sztrájkjogát, alaptörvény-ellenes és a nemzetközi joggal is szemben álló jogi szabályozást alkotott.
Felhívta a figyelmet arra: a polgári engedetlenségnek pontosan az a lényege, hogy az abban résztvevők szembehelyezkednek a jogi szabályozással, mint ahogy ezt tette Orbán Viktor 2007-ben a Kossuth téren.
Hangsúlyozta: a tanárok nem fizetett forradalmárok, akik nem akarnak tanítani, nem ők csapták be a kormányt, hanem a kormány csapta be őket, amikor a számukra alkotott életpályamodellben ígérteket megszegte.
Kiemelte: a pedagógusok és más közalkalmazottak fizetésének folyósítása minden országban a nemzeti kormányok feladata, a magyar kormány viszont, miközben Brüsszeltől félti az ország szuverenitását, ott „kuncsorog” a tanárok béréért.
Rétvári Bence államtitkár úgy reagált:
a baloldalnak régóta az a taktikája, hogy minél rosszabb az országnak, annál jobb a baloldalnak, ezt gondolják, így cselekszenek, így is szavaznak.
Egyetértett azzal, hogy a pedagógusok fizetése alacsonyabb, mint amit megérdemelnek, ezért fizetésüket emelni is kell. Jelezte: a kormány ezt meg is tette, idén is emelték, és a jövőben is emelni fogják a tanárok bérét. A baloldal ezzel szemben kormányon csökkentette a pedagógusok fizetését – mondta.
Változnak a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályok
Nevesítette a közbeszerzésre kötelezettek között a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat kedden az Országgyűlés, amely az alapítványok összeférhetetlenségi szabályain is változtatott, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) jelölte ki, hogy segítse az Európai Csalásellenes Hivatalt (OLAF) a magyarországi helyszíni ellenőrzések során.
A parlament 151 igen, 12 nem szavazattal és 19 tartózkodás mellett fogadta el az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, valamint az Európai Csalásellenes Hivatal ellenőrzéseit érintő törvények módosítását.
Az előterjesztést az európai uniós források lehívása, az Európai Bizottsággal történő megegyezés érdekében nyújtotta be Varga Judit igazságügyi miniszter, eredeti címe így szólt: az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében egyes törvények módosításáról.
A most elfogadott szabályok szerint a NAV az OLAF megkeresése alapján pénzügyőri támogatást nyújt az uniós hatóság helyszíni ellenőrzéseinek vagy vizsgálatának zavartalan lefolytatásához.
A közbeszerzési törvényben nevesítették a jelenleg működő, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk létesített vagy fenntartott jogi személyek ajánlatkérői minőségét. Az indoklás szerint a közbeszerzési törvény rendelkezései alapján eddig is levezethető volt, hogy ezen szervezetek ajánlatkérőknek minősülnek, azaz közbeszerzésre kötelezettek, de az Európai Bizottság – az uniós költségvetés védelmében Magyarország ellen indított eljárásában – garanciális elvárásként fogalmazta meg az alapítványok nevesítését a közbeszerzési ajánlatkérők között.
Nem változott az a szabály, hogy az alapítvány kuratóriumában és felügyelőbizottságában betöltött tagság nem összeférhetetlen egyebek mellett az országgyűlési képviselőséggel, a kormánytagsággal vagy az önkormányzati megbízatással, ugyanakkor az alapítványi döntéshozatalban korlátozásokat vezettek be.
Nem vehet részt az alapítvány, illetve az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy döntéshozatalában az, aki feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke, körülménye miatt – ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is – nem vagy csak korlátozottan képes.
Az összeférhetetlenséget az érintettnek kell bejelentenie. Azt mindig egyedileg kell vizsgálni, a konkrét alapítványi cselekvés, döntéshozatal vagy tevékenység tükrében. A mérlegelés fókuszában minden esetben annak kell állnia, hogy a mérlegelés eredményeként befolyásmentes döntéshozatal biztosított legyen – áll az indoklásban.
A kormányzati jogszabálytervezetek 90 százaléka kerül társadalmi egyeztetésre
Módosította az Országgyűlés kedden a jogalkotási törvényt, miután a kormány az Európai Bizottsággal történő megegyezés érdekében vállalta, hogy az által kezdeményezett és kihirdetett jogszabályok 90 százalékát társadalmi egyeztetés után fogadják el.
A parlament 152 igen, 12 nem szavazattal és 19 tartózkodás mellett fogadta el a megegyezés érdekében a jogalkotásról szóló törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló jogszabály módosítását.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) évente – január 31-ig – nyilvános jelentést tesz közzé arról, hogy a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetése megtörtént-e, vagy pedig az egyeztetésre bocsátás hiánya a jogszabály által megengedett esetkörök valamelyikéből következett-e.
Nem változtattak azon, hogy nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a fizetési kötelezettségekről, az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, az európai uniós, illetve nemzetközi forrásokból nyújtott támogatásokról, a nemzetközi szerződés kihirdetéséről, valamint a szervezet és intézmény alapításáról szóló jogszabályok tervezeteit.
Akkor sem bocsátandó egyeztetésre egy tervezet, ha annak társadalmi egyeztetése Magyarország különösen fontos honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné. Ezekre az esetekre kizárólag indokolt esetben lehet hivatkozni.
A tervezetek véleményezési határideje nem lehet kevesebb nyolc napnál.
A KEHI a társadalmi egyeztetés elmulasztásakor – legkésőbb az ellenőrzés megtörténtétől számított két hónapon belül – pénzbírságot szab ki a jogszabály előkészítéséért felelős minisztériumra. A kormány rendeletben szabályozza a pénzbírságot, amelynek olyan mértékűnek kell lennie, hogy az kellő visszatartó erővel rendelkezzen.
A minisztériumnak a pénzbírság megfizetése mellett is eleget kell tenni az ellenőrzési szerv megállapításainak.
Rögzítették azt is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a törvény, a kormányrendelet vagy a miniszteri rendelet előkészítésekor hivatalos statisztikai adatok szolgáltatásával közreműködik az előzetes hatásvizsgálat elvégzésében.
Az első jelentést a KEHI-nek a 2022. szeptember 30. és 2022. december 31. közötti időszakban a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezetekre vonatkozóan kell elkészítenie.
Létrejön az Integritás Hatóság a korrupció elleni küzdelem jegyében
Autonóm államigazgatási szervként létrejön az Integritás Hatóság az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy más jogsértés kivizsgálása érdekében.
Az új intézmény felállításáról az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében döntött a parlament kedden 150 igen szavazattal, 12 ellenvoks és 19 tartózkodás mellett azt követően, hogy Magyarországgal szemben eljárás indult az uniós költségvetés védelmét szolgáló felételrendszer alapján.
A hatóságnál bárki tehet panaszt, de az intézmény hivatalból is indíthat eljárást olyan esetekben, amikor azt látja, hogy az illetékes hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket a korrupció visszaszorítása érdekében.
A hatóságot egy elnök és két alelnök vezeti majd, a tisztségekre nyílt pályázatot ír ki az arra kijelölt alkalmassági bizottság. Ezen testületi tagságra a kormány már ki is írta a pályázatot. A testület döntése alapján az Állami Számvevőszék elnöke tesz javaslatot a vezetők személyére szigorú összeférhetetlenségi szabályok alapján.
A tisztségek betöltőit a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. Megbízatásuk nem újítható meg. Az elnök havi bére a Magyar Nemzeti Bank elnöki bérének 80 százaléka, vagyis 4 millió forint. A vezetőknek a kinevezésükkor és évente kell vagyonnyilatkozatot tenniük.
Az Integritás Hatóság várhatóan november második felétől működik. Legfőbb döntéshozó szerve az elnökből és az elnökhelyettesekből álló igazgatóság, amely évente beszámol az Országgyűlésnek.
A hatóság integritáskockázat-értékelést végez, amelyben a többi között a rendszerszintű problémákat azonosítja, és éves elemző integritásjelentést készít, emellett ajánlást is kiadhat.
Ha a hivatal csalást észlel, arról az illetékes európai szerveket is értesítenie kell, a többi közt az Európai Csalás Elleni Hivatalt, valamint az Európai Ügyészséget.
A hatóság a közbeszerzésből kizárt gazdasági szereplőkről nyilvántartást vezet. A hatóság létszámát és a szükséges erőforrások mennyiségét az elnök határozza meg.
Ugyancsak létrejön az úgynevezett korrupcióellenes munkacsoport a hatóság mellett. Ez a hatóság független elemző, javaslattevő, véleményező és döntéselőkészítő szerve.
Megvizsgálja az érvényben lévő korrupcióellenes intézkedéseket, javaslatokat tehet újabbakra, és évente készít jelentést a kockázatokról. A kormánynak meg kell indokolnia, ha az abban foglaltak közül valamit nem hajt végre.
A huszonegy tagú testület vezetője az Integritás Hatóság elnöke, mellette a munkacsoport tíz kormányzati és tíz nem kormányzati tagból áll. Utóbbiakat nyílt pályázaton választják ki.
A jogszabályhoz tartozó törvénymódosítás létrehozza a Miniszterelnökségen belül a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot, a területfejlesztési miniszter alá tartozó korrupcióellenes szervezeti egységet.
A Vodafone felvásárlásáról, a szankciós politikáról, valamint a veszprémi Európa kulturális fővárosa rendezvénysorozatról is szóltak napirend előtti felszólalások az Országgyűlés keddi ülésén.
A DK a Vodafone felvásárlását bírálta
Dávid Ferenc (DK) a Vodafone felvásárlását kifogásolta, mondván, az arra fordított 715 milliárd forintot „értelmes dolgokra is fordíthatná a kormány”, például a pedagógusok béremelésére.
„Önök a megélhetési válság kellős közepén felelőtlenül szórják a százmilliárdokat” – jelentette ki, hozzátéve: ezt minden jogi eszközzel meg kell akadályozni. Sérelmezte, hogy az ügylet eredményeként az állam kettős minőségben vesz részt a szektor életében: a verseny egyik szereplője és a szabályozás meghatározója is lesz.
A cég nettó adóssága 263 milliárd forint – mutatott rá válaszul azokra a kijelentésekre, hogy a társaság bevételéből lehet majd kiadásokat fedezni.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellenzék hasonló kifogást emelt a gáztározók visszavásárlásakor is. Feljelentésnek nevezte ezt az eljárását, ahogy fogalmazott, azért jelentenék fel az országot, mert a kormány bővíti az állami vagyont egy olyan szektorban, ahol eddig csak külföldi tulajdonú társaságok voltak jelen.
„Ha magukon múlt volna, még a magyar ipar maradéka sem maradt volna hazai tulajdonban”
– jelentette ki.
A képviselőhöz fordulva sérelmezte, hogy Dávid Ferenc nem támogatta a minimálbér-emelést, elkótyavetyélt intézkedésnek nevezte a személyi jövedelemadó visszatérítését, a rendvédelmi szerveknél dolgozók fegyverpénzét, és az átlagjövedelemmel rendelkező családoknak már nem biztosítana kedvezményes energiatarifát. A KDNP a szankciókat bírálta
Földi László (KDNP) bírálta az elhibázott brüsszeli szankciós politikát, ami miatt a szlovák kormányfő már államcsődtől tart. Megjegyezte: az Európai Bizottság elnöke újabb szankciós csomagot jelentett be.
Szólt a kőolajimport beszüntetéséről és arról, hogy már szenet sem vesznek Oroszországtól az európai országok. Szerinte a kőolajimportra kivetett szankcióval Brüsszel semmit sem ért el, Oroszország ugyanis Ázsiában talált magának másik piacot.
Leszögezte: a szankciók Európának jobban fájnak, mint Oroszországnak, mégis Brüsszel újabb szankciók kidolgozásán töri a fejét. Azonnali béketárgyalásokat követelt.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára
bírálta a baloldal azon állítását, hogy nem a szankciók felelősek az inflációért, a magas energiaárakért.
Szerinte a baloldal is tudja, hogy ez nem igaz. Ha eltörölnék az energetikai szankciókat és nem lebegtetnének újabbakat, azonnal megfeleződnének az árak – jelentette ki.
Hangsúlyozta azt is, hogy a kormánynak nem erkölcsi kötelessége olyan szankciókat támogatni, amelyek romba döntenék a magyar gazdaságot. Inkább meg kell védenie ezekkel szemben az embereket.
Szólt a nemzeti konzultációról, mondván: a magyar kormányt érdekli az emberek véleménye. Európa energiaválságban szenved, a Gazprom közben rekordnyereséget ér el – mondta az államtitkár.
Fidesz: januártól Veszprém lesz Európa kulturális fővárosa
Ovádi Péter (Fidesz) a kultúra fenntartó erejéről beszélt annak kapcsán, hogy januártól Veszprém és környéke lesz Európa kulturális fővárosa.
Szólt arról, hogy a rendezvénysorozat több tízmilliárd forintnyi támogatást kapott. Sorolta a programokat, hozzátéve: nagy hangsúlyt fektetnek a közösségépítésre, de az infrastrukturális beruházásokra is. Szerinte mindez komoly lépés a térség komplex fejlesztésében is.
Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter azt válaszolta: január 21-én kezdődik a kulturális évad, ami nem csak a magyar kultúra napjának előestéje. A rendezvénysorozat kifejezi, hogy „a magyar kultúra számunkra magyar és európai, kijelöli a magyarság helyét Európában és Európa helyét a magyarság szívében””.
A programsorozat csaknem 200 ezer emberek nyújt mindennapi élményt, Veszprém ugyanis arra is ügyelt, hogy térségként pályázzon, így több mint száz települést vont be a programsorozatba.
Szerinte a térség bőven felveszi a versenyt számos sokkal ismertebb nyugat-európai régióval. De nem csupán „kitárulkozás Európa felé” a rendezvénysorozat. A kisközösségeket, a helyi rendezvényeket is támogatni fogják – hívta fel a figyelmet Navracsics Tibor, szavait azzal zárva: a kultúra munkahelyteremtő, a gazdasági életet beindító dolog is lehet, így erre is kísérletet tesznek.
A büntetőeljárási törvény módosításának alaptörvénnyel való összhangját hangsúlyozta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kedden az Országgyűlésben az erről szóló normakontroll-javaslat vitájában.
Előterjesztő: nem sérül az ügyészi vádmonopólium
A normakontroll-javaslatot előterjesztő Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, az előterjesztés elfogadása esetén arra kérnék az Alkotmánybíróságot (Ab), vizsgálja meg az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló törvény hétfőn elfogadott módosításának alaptörvénnyel való összhangját.
Az Ab-nek azt kellene eldöntenie, az ügyészségen kívül más személynek lehet-e joga arra, hogy vádat emeljen valakivel szemben a bíróság előtt, azaz a büntetőeljárási törvény által bevezetendő új jogintézmény összhangban áll-e az alaptörvényben rögzített ügyészségi vádmonopólium elvével.
Felidézte, hogy a jogszabály egy teljesen új, a büntetőeljárási szabályozásban eddig ismeretlen eljárási korrekciót vezet be a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén.
Ha az állami bűnüldöző szervek arra nem hajlandóak, vagy azt nem látják megalapozottnak, akkor is lehetővé válik, hogy az indítványozó a közösséget érintő kiemelt bűncselekmények miatt vádindítvánnyal a bírósághoz forduljon – magyarázta.
Répássy Róbert emlékeztetett arra, hogy az alaptörvény szerint az ügyészség az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője, ugyanakkor az Ab álláspontja szerint is van lehetőség vádkorrektívumok bevezetésére.
Kifejtette: a kormány egyetért a testület azon álláspontjával, miszerint ha az ügyészség úgy foglal állást, hogy nincs helye büntetőeljárás lefolytatásának, akkor ezzel tulajdonképpen lemond az állami büntetőigény érvényesítéséről. Ha ilyen esetben a jogalkotó mégis biztosítja valakinek a bíróság előtti fellépés lehetőségét, akkor nem sérül a vádmonopólium alkotmányos előírása – érvelt.
Hangsúlyozta, a jogalkotó szigorúan nem közhatalmat gyakorló szervezeteknek, személyeknek kíván jogot adni arra, hogy bíróságnál kezdeményezhessék a szerintük fennálló büntetőjogi felelősség megállapítását.
Az államtitkár úgy összegzett, a törvényt abban a szellemben alkották meg, hogy a büntetőeljárási törvény által bevezetendő új jogintézmény az alaptörvényben megfogalmazott ügyészi vádmonopólium elvét nem csorbítja, csak a pótmagánvádhoz hasonló új korrekciós mechanizmust hoz létre.
Támogatás a törvényalkotási bizottság részéről Illés Boglárka, a törvényalkotási bizottság fideszes előadója is a pótmagánvádas eljáráshoz hasonlította a most bevezetendő új büntetőeljárási szabályozást.
Ha a parlament elfogadja a normakontroll-javaslatot, akkor az Országgyűlés elnöke a hétfőn elfogadott törvényt az Alkotmánybírósághoz továbbítja – ismertette, jelezve, hogy az előterjesztést a törvényalkotási bizottság jóváhagyta.
Képviselői felszólalások
Dunai Mónika (Fidesz) jelezte: frakciója azt javasolja – és ezzel támogatja a kormány előterjesztését –, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja meg a büntetőeljárási törvényt, miszerint az ügyészségen kívül lehet-e más személynek joga arra, hogy a bíróságon vádat emeljen.
Sebián-Petrovszki László (DK) emlékeztetett arra, hogy frakciója nemmel szavazott a büntetőeljárási törvény hétfői módosítására és így fognak eljárni a továbbiakban is, mert ebből „a korrupciótámogató törvénycsomagból” tudják, hogy a kormány nem akar valódi jogállamot, csak az uniós pénzt akarja kilopni a „Brüsszel szájából”, hogy azt pontosan ugyanolyan rendszerben lopja el, mint az elmúlt 12 évben.
Az ellenzéki képviselő színjátéknak tartotta azt, hogy a kormánypárti képviselők az Ab-hez fordulnak, szerinte ugyanis a törvény alaptörvényellenesen lett megírva, így az alkotmánybírók el fogják utasítani azt, de Brüsszelben majd elő lehet adni a döntést egy újabb bizonyítékként a magyar demokrácia és jogállam működésére. A DK-s politikus alaptörvény-módosítást sürgetett, majd azt mondta, a legegyszerűbb az lenne, ha az ország csatlakozna az európai ügyészséghez.
Nacsa Lőrinc (KDNP) arról beszélt: az Európai Bizottsággal való megállapodás érdekében benyújtott javaslatok vitájában nyilvánvaló a teljes baloldal szándéka, hogy ne legyen megállapodás Magyarország és a bizottság között. A baloldal mindent megtesz azért, hogy a magyar emberek, vállalkozások, családok és pedagógusok ne kapják meg a nekik jogosan járó forrásokat.
Hozzátette: a baloldal fél a megállapodástól, mert ha megtörténik, akkor összedőlnek az eddig hangoztatott „lózungjaik”, például, hogy amíg Orbán Viktor a miniszterelnök, addig Magyarország egyetlen fillért nem kap a neki járó forrásokból.
Nacsa Lőrinc felszólította a baloldali képviselőket, hogy fejezzék be „nemzetellenes politikájukat”, és arra használják európai parlamenti pozícióikat, hogy segítsenek Magyarországnak.
Zárszó
A vita lezárása után Répássy Róbert az elhangzottakra reagálva jelezte, az ügyészség vádmonopóliumát eddig egyetlen politikus, Gyurcsány Ferenc élvezte.
Sebián-Petrovszki László hozzászólására reagálva, aki a „korrupciótámogatónak” nevezte a törvénycsomagot, közölte, az összes, az Európai Bizottsággal való megállapodás érdekében született javaslatot jóváhagyta a bizottság, így a képviselő vádja nem a kormányra, hanem a „bizottságra hullik vissza”.
Visszautasította a vádat, hogy a kormány az Alkotmánybírósággal akarja megbuktatni a javaslatot, hozzátéve, meggyőződésük, hogy a javaslat megfelel az alaptörvénynek, de úgy tartják helyesnek, ha ebben a kérdésben az AB mondja ki a végső szót.
A kormány alkalmanként legfeljebb 180 napra kérheti a veszélyhelyzet meghosszabbítását az Országgyűléstől – ismertette az erről szóló törvényjavaslatban foglaltakat a kormánypárti indítvány egyik előterjesztője kedden az Országgyűlésben.
Előterjesztő: november 1-jétől maximum 180 napra kérhető a veszélyhelyzet meghosszabbítása
A fideszes és KDNP-s képviselők által beterjesztett, a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvénynek a veszélyhelyzet meghosszabbításával összefüggő módosításával összefüggésben Nacsa Lőrinc (KDNP) emlékeztetett arra, hogy az ukrán-orosz háború miatt a magyar kormány májusban hirdetett veszélyhelyzetet, aminek a meghosszabbítását az Országgyűlés június 8-án szavazta meg.
A jogszabály célja egyértelmű: minden szükséges eszköz álljon rendelkezésre a menekülő emberek megsegítésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédésére – mondta.
A kormánypárti képviselő közölte, a veszélyhelyzet november 1-jéig tart, és a jelenleg hatályos szabályozás szerint a kormány veszélyhelyzeti intézkedéseit a parlament időkorlát nélkül meghosszabbíthatja, a most tárgyalt törvénymódosítás azonban időkorlátot vezet be.
A javaslat rögzíti, hogy november 1-jei hatállyal a kormány a veszélyhelyzet harminc napon túli meghosszabbítását az Országgyűléstől alkalmanként legfeljebb 180 napra kérheti – ismertette.
Nacsa Lőrinc szerint ez a módosítás növeli jogbiztonságot és az Országgyűlés mozgásterét, valamint ellenőrző funkcióját.
Az ellenzéki képviselőknek címezve szavait azt mondta, ha hiteles politikusok szeretnének lenni, akkor támogatják a javaslatot, mert korábban időkorlátot követeltek a veszélyhelyzet meghosszabbításakor.
A KDNP-s képviselő hosszan értékelte az ukrán-orosz háború miatt kialakult helyzetet.
Rögzítette, hogy a Fidesz-KDNP álláspontja a háború első napja óta változatlan: legyen béke Ukrajnában.
Szólt arról is, hogy Európában energiaválság van, amelynek legfőbb okozói az elhibázott brüsszeli szankciók, azok ugyanis jobban ártanak Európának, mint Oroszországnak. A szankciók újragondolását sürgetve azt mondta, azok nem hozták közelebb a háború végét, sőt messzebb tolták azt. „Nem tartották be a brüsszeli bürokraták azt, amit ígértek” – fogalmazott, megjegyezve azt, mindezek ellenére a baloldal továbbra is támogatja a szankciókat.
Emlékeztetett arra, hogy Európában először a magyar emberek mondhatják majd el a véleményüket a nemzeti konzultáción a brüsszeli szankciókról.
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a kormány támogatja a javaslatot.
Fidesz: cél a magyar családok biztonságának megőrzése
Illés Boglárka (Fidesz) elmondta, 222 napja tart az ukrán-orosz háború, a kormánypártok pedig azért dolgoznak, hogy megőrizzék a magyar családok biztonságát. Úgy látta, az európai vezetők a béke helyett a szankciós politikát üdvözlik, a megoldások helyett a lemondásokat javasolják, a tárgyalások helyett pedig a kioktatást veszik újra napirendre. „A szankciós politika velünk, az energiaárak ellenünk” – fogalmazott békét sürgetve.
Folytatta az Országgyűlés a veszélyhelyzet meghosszabbításával összefüggő törvénymódosítás általános vitáját keddi ülésén.
MSZP: egyszeri kilencven napra lehessen megadni a felhatalmazást
Harangozó Tamás (MSZP) szerint bár végre időbeli korláthoz köti a kormány a veszélyhelyzet kihirdetését, a féléves határidőt követően bármeddig meg lehet hosszabbítani azt, így évekig fenn tudják tartani. Márpedig senkinek semmilyen okból nem lehet korlátlan hatalmat adni – mondta.
Megjegyezte: a koronavírus-járvány kitörésekor bevezetett veszélyhelyzetnél a szocialisták azt kérték, hogy kössék időbeli korláthoz a rendkívüli jogrend bevezetését és akkor „mindennek elhordták” őket.
Harangozó Tamás rövidítené a határidőt is. A 180 nap helyett az a 90 nap, amelyet korábban a magyar alkotmányos berendezkedés használt, szerinte teljesen megfelelő lenne, mert a rendkívüli jogrend nem lehet folyamatos állapot.
Ezért az MSZP módosító javaslatot nyújt be, hogy egyszeri 90 napra lehessen csak megadni a felhatalmazást.
Momentum: támogatható az időkorlát, de alkotmányos kontroll is kellene
Szabó Szabolcs (Momentum) örömét fejezte ki, hogy a kormány mintegy két és fél év után belátta, hogy a korlátlanság a nemzetközi gyakorlatban nem jellemző és 180 napos limithez köti a veszélyhelyzet kihirdetését.
Ezt a Momentum tudja támogatni, bár jobban örülnének egy 90 napos korlátnak, amely javaslatuk szerint a szocialistákkal szemben háromhavonta újra meghosszabbítható lenne – mondta.
Annak érdekében is módosító javaslatot nyújtanak be, hogy legyen alkotmányos kontroll a veszélyhelyzet idején hozott kormányrendeletekre.
Ha egy országgyűlési képviselő vagy képviselők csoportja úgy érzi, hogy egy kormányrendelet túlterjeszkedik és a kormány visszaél a veszélyhelyzet adta joggal, akkor fordulhasson az Alkotmánybírósághoz, amelynek három nap döntési ideje lenne – mondta Szabó Szabolcs.
Jobbik: veszélyhelyzetből veszélyhelyzetbe kormányozzák az országot
Lukács László György (Jobbik) szerint a most tárgyalt törvényjavaslat „újabb bizonyítéka annak, hogy Orbán Viktor veszélyhelyzetből veszélyhelyzetbe kormányozza az országot”, holott e módosítás nélkül is biztosítani lehet az ország területi integritását, energiabiztonságát.
Arról beszélt: békére, ehhez pedig az oroszok meggyőzésére, kényszerítésére, az ellenük bevezetett szankciókra van szükség. A Jobbik frakcióvezetője kiemelte: az oroszoknak távozniuk kell a megszállt területekről.
A rendkívüli jogrenddel kapcsolatos álláspontjukat ismertetve életszerűnek nevezte, hogy a javasolt intervallum fele, kilencven nap legyen a veszélyhelyzet időkorlátja, majd azon kifogásukat említette meg, hogy korábban rendre elmaradt az érdemi beszámolás a miniszterelnök és egyes miniszterei részéről az egyes ciklusok lejártakor.
Mi Hazánk: nem támogatjuk az aránytalan jogkorlátozásokat
Novák Előd (Mi Hazánk) szerint a javaslattal az aránytalan jogkorlátozásokat akarja palástolni a kormányzat. Azt közölte, elfogadhatatlan számukra, hogy bárhány alkalommal ismételhető legyen a 180 napos „jogfosztás”, ami ráadásul az államcsőd szélére sodródott országban alapvető intézmények bezárását jelenti. Szerinte a koronavírus után „új apropót keresnek, láthatóan, hogy rendkívüli jogrendben korlátozzák az embereket”.
A magyar kormány ne provokálja tovább az oroszokat például Ukrajna feltétel nélküli EU-csatlakozásának támogatásával vagy akár a NATO bővítésével és háborús veszélyhelyzet fenntartásával, katonai készülődéssel sem – szólított fel Novák Előd.
A politikus szerint szemfényvesztés, amit a kormányzat művel; miközben látszólag a békét tűzi zászlajára, a magyar hadsereg parancsnoka nyáron látogatást tett a szomszédos országban és közvetett úton átengednek fegyvert Ukrajnába.
Képviselői hozzászólás
Az egyetlen képviselői hozzászólást elmondó Dunai Mónika (Fidesz) arról beszélt: a baloldal egészen máshogyan látja a valóságot, mint a kormányoldal, ezért “mindig nagy figyelemmel és türelemmel kell irántuk viseltetni”.
Önök dollárkötegeket, szankciókat, az emberek szemének kilövetését és megnyomorítását látják a szemük előtt, mi viszont a békét szeretnénk elérni – mondta, megnyugtatónak nevezve, hogy a magyar emberek negyedjére is bebizonyították, hogy nem úgy látják a valóságot, mint a „dollárbaloldal” képviselői.
Összefoglalóan arról beszélt: indokolt és támogatható az előterjesztés és a benne foglalt 180 napos korlát a veszélyhelyzet meghosszabbítására
Államtitkár: a javaslat tartalmáról kellene beszélni
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára – egyetértett az előtte szólóval abban, hogy a javaslatról, így az abban szereplő 180 napos, korábban az ellenzék által követelt időkorlátról kellene vitatkozni.
Hangsúlyozta: idegen csapatok nem állomásoznak Magyarországon, hanem szövetségeseikkel közös kiképzésen és gyakorlaton vesznek részt a magyar katonák, magyar fegyver nem megy át a magyar-ukrán határon, a honvédség parancsnoka pedig nem titokban, de nem előre bejelentett módon járt Ukrajnában.
Az ülésen elnöklő Dúró Dóra (Mi Hazánk) az általános vitát lezárta.
Nacsa Lőrinc (KDNP) előterjesztőként azt a választ adta: mindegy, mit csinál a kormányoldal, az ellenzék támadni fogja. Azt kérte: mivel van az előterjesztésben időkorlát, az ellenzék támogassa azt.
Szerinte az ellenzék eltagadja a valóságot, a háborús inflációt, a szankciók hatását az európai gazdaságra. Közölte: egy háborús veszélyhelyzet, amikor másfélmillió menekült érkezett Magyarországra, gyors döntéseket és intézkedéseket igényel.
Varga Judit: az állatvédelmet erősíti majd egy új alapítvány
Alapítványt hozna létre az állatvédelem erősítése, fejlesztése érdekében az igazságügyi tárca Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány néven. A felelős állattartásra nevelést és a civil állatvédelmi szervezeteket is segítő alapítvány létrehozásának jogi kereteit teremti meg a tárgyalt javaslat – mondta expozéjában Varga Judit miniszter.
A tárcavezető közölte: a szervezet számára a kormány biztosítja majd a szükséges forrásokat. Az alapítvány szakmai alapon, a területen dolgozó civil szervezetek bevonásával kíván szemléletformáló, tájékoztató, a gyermekek állatvédelmi oktatását segítő munkát végezni. Emellett a szervezet számos közhasznú tevékenységet is ellát majd – sorolta.
A miniszter felidézte az eddig elvégzett munkákat is az állatvédelem érdekében: konzultációt indítottak az állatvédelemről, amelyet több mint 260 ezren töltöttek ki. Megszületett Európa egyik legszigorúbb állatvédelmi törvénye, amely a többi között kibővítette az állatkínzás minősített eseteinek körét.
A kormány segíti az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezeteket, emellett kormánybiztos monitorozza a területet és segíti annak fejlesztését.
Fidesz: az alapítvány hatékonyan léphet fel a felelős állattartás érdekében
Ovádi Péter (Fidesz), a terület kormánybiztosa a már elvégzett munkákat sorolva szólt az állatvédelmi kódex létrehozásáról, amelyhez egy év alatt több mint háromszáz szervezet csatlakozott.
Elmondta: az állatvédelem politikamentes feladat, ezért kérdezték meg egy konzultáción az embereket, de azóta is várják az emberek véleményét.
Szólt az állatvédelem területén munkálkodó civil szervezetek fontosságáról és arról, hogy Európában először született olyan jogszabályi környezet, amely megmondja, ki az illegális szaporító. Ellenük ugyanis fel kell venni a harcot – mondta.
Szólt azokról a programokról, amelyet gyermekeknek indítottak a szemléletformálás érdekében, de arról is, hogy lépéseket tettek a kóborállat állomány csökkentéséért is.
Olyan alapítvány jön létre, amely még hatékonyabban hívhatja fel a figyelmet a felelős állattartásra. Fontosnak nevezte a civil szervezetek támogatását, ahogy a tudomány programok munkájának segítését is.
DK: a javaslat jelenlegi formájában nem támogatható
Hegedűs Andrea (DK) leszögezte: pártja a javaslatot a jelenlegi formájában nem tartja támogathatónak.
Azt mondta: feltételezi, hogy a kormányt a jó szándék vezeti az alapítvány létrehozására, amelynek célja az állatvédelem fejlődése, az ismeretek bővítése, a civil szervezetek támogatása. Jó ötlet is lenne az, ha nem kötődne szorosan a kormányhoz és nem csupán egy újabb hivatal lenne.
Kik lesznek az alapítvány tagjai? Látható lesz-e a költségvetése? Hogyan támogatja majd az állatvédelmi szervezeteket? – sorolta kérdéseit. Felvetette, ismét a kormányközeli szervezetekhez jutnak a támogatások és félőnek ítélte, hogy az alapítvány sok fontos szereplőt kiszorít majd.
Azt is felvetette, hogy az alapítványon keresztül állami vagyont kívánnak majd kimenteni.
Szerinte az állatvédelemnek nem alapítványra van szüksége, hanem azon javaslatok megvalósítására, amelyeket az ellenzék már letett az asztalra. A többi között állatvédelmi ombudsman intézményének létrehozását kezdeményezte, emellett azonnali segítséget az állatvédelmi szervezetek számára a rezsi kifizetéséhez.
Kijelentette azt is, hogy az állatvédelmi törvény jelenleg nem nyújt tényleges védelmet, valódi szankció kevés esetben történik.
KDNP: aki nem támogatja a törvényjavaslatot, nem támogatja az állatvédelem ügyét
Nacsa Lőrinc (KDNP) kijelentette, aki a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány létrehozását nem támogatja, az állatvédelem ügyét sem támogatja. Értékelése szerint az alapítvány érdemben változat majd az állatvédelem helyzetén.
A DK-s képviselő felszólalását rosszindulatúnak és ferdítőnek nevezte. Szerinte pont a DK által feltett kérdésekre – tájékoztató honlap, kampányok indítására, pályázatokra, programokra – jön létre az alapítvány, és a DK most arra tett kísérletet, hogy kivonja magát egy közös ügyből.
MSZP: nem lehetünk büszkék az állatvédelem helyzetére
Gurmai Zita (MSZP) elmondta, frakciója támogatja, bár nem tartja elégségesnek a törvényjavaslatot. Az állatvédelem helyzetére Magyarországon senki sem lehet büszke – tette hozzá. Üdvözölte, hogy az előterjesztésbe számos olyan kérdés került bele, amelynek a rendezését az ellenzéki pártok régóta szorgalmazzák.
A képviselő ugyanakkor több javaslatot is hiányolt, például a rendőrségen belüli állatvédelmi őrség létrehozását, a vadászati törvény szigorítását, az állatkínzók eltiltását az állattartástól, az állatvédelmi ombudsman létrehozását, a hétvégi állatorvosi ügyeleti rendszer állami finanszírozását.
Jobbik: azonnali segítség kellene az állatvédőknek
Varga Ferenc (Jobbik) jelezte, hogy a Jobbik is támogatja a törvényjavaslatot. Szerinte semmi gond nem lenne az előterjesztéssel, működhetne is jól egy ilyen alapítvány, ugyanakkor ezzel csak el akarják terelni az emberek figyelmét arról, hogy válság van.
Bírálta a kormányt, mert szerinte azt a kevés vállalását sem tartja be, amit ígért. Indoklásként elmondta, bizonytalan időre elhalasztották az állatvédő szervezeteknek járó támogatások kiosztását.
Elmondta, válság van, amit a menhelyek is komolyan éreznek, és nem biztos, hogy egy ilyen alapítvány létrehozására van szükség azonnali segítség helyett.
A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány létrehozását segítő javaslat tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden, majd áttért az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájára.
Párbeszéd: 12 év kormányzás után kevés ez a javaslat
Szabó Rebeka (Párbeszéd) értékelte, hogy a kormány valamit próbál tenni az állatvédelem területén, de 12 év kormányzás után kevésnek tartotta ezt a törvényjavaslatot. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy ezt követően mennyi pénz fog jutni az állatvédő civileknek. Teljesíti-e küldetését az alapítvány vagy közpénzzel kitömve látszattevékenységet fog folytatni? – kérdezte.
Nem tartotta megnyugtatónak, hogy bizonytalan időre elhalasztották az állatvédő civil szervezeteknek járó források kifizetését. Elmondta, ezek a szervezetek állami feladatot látnak el és folyamatosan forráshiányosak, kiszámítható állami finanszírozásra lenne szükségük.
Szerinte az önkormányzatok is magukra vannak hagyva, nincs forrás az ebrendészeti telepek működtetésére. Ugyancsak megoldatlannak tartotta az elkobzott haszonállatok elhelyezését.
Szabó Rebeka is sürgette az állatvédelmi őrség létrehozását, a rendőrök állatvédelmi képzését, szorgalmazta, hogy a Nemzeti alaptanterv is tartalmazza a felelős állattartásra történő nevelést, továbbá országos ivartalanítási programot is javasolt.
Mi Hazánk: az elmúlt évek állatvédelmi hiányosságait próbálja pótolni a kormány
Szabadi István (Mi Hazánk) hangsúlyozta: pártjuk kiáll amellett, hogy az állatkínzást a legszigorúbb büntetéssel kell sújtani, a szőrmefarmokat meg kell szüntetni, az állattenyésztő telepeket pedig szigorú ellenőrzés alá kell vonni.
Azonban a Fidesz csak kormányzása tizedik évében jött rá az állatvédelem fontosságára és 2021-ben indították útjára „közös ügyünk az állatvédelem” szlogennel állatvédelmi programjukat, amellyel az elmúlt évtizedek hiányosságait próbálják pótolni – vélekedett.
Szabadi István szerint az új állatvédelmi törvény hatályba lépése óta is mindennaposak az állatokkal kapcsolatos atrocitások, az állatkínzással szemben sokkal hatékonyabb fellépésre lenne szükség.
Később arról is beszélt: az állatvédelem terén a legnagyobb probléma a lakosság felelőtlen hozzáállása, ezért a felelős állattartás követelményeit törvényben kellene előírni.
Jelezte: a Mi Hazánk támogatja az alapítvány létrehozását, de már 2023-ban juttatnának számukra működési támogatást.
Zárszó
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára zárszavában az ellenzéki pártok támogatását is megköszönve kiemelte: a létrehozandó alapítvány csak egy a több állatvédelmi intézmény és eszköz közül, tovább is lehet bővíteni az állatvédelmi lehetőségeket.
Ezt követően az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés plénuma.
Előterjesztő: több hónapos egyeztetés végén kerül a parlament elé a javaslat
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára előterjesztőként felszólalva elmondta: két hete zárult le egy több hónapos, nehéz, de konstruktív és előremutató egyeztetési folyamat az Európai Bizottsággal (EB), amelynek végén az EB megállapította, hogy a magyar kormány által tett javaslatok megfelelően orvosolják azon aggályaikat, amelyek miatt kondicionális eljárás indult.
Hangsúlyozta: vállalásaink teljesítése esetén még az év vége előtt lezárulhat a feltételességi eljárás, így Magyarország forrásvesztés nélkül léphet át a 2023-as évbe. Az államtitkár megjegyezte, a kormány már augusztus végén nekilátott a javaslatok megvalósításának, ebbe a sorba illeszkedik az előterjesztés is.
Répássy Róbert megemlítette: korábban az Európai Parlament szabályozásához igazította a hazai vagyonnyilatkozati előírásokat a magyar törvényhozás, így a brüsszeli bírálat azt jelenti, hogy az EB nem találta eléggé transzparensnek ezeket a kereteket. Az államtitkár elmondta: visszaállítják a korábbi magyar szabályozás alapvető eljárási elemeit, egyes pontokon vegyítve a két rendszert.
Ezt követően az előterjesztés támogatására kérte a képviselőket.
Fidesz: az indítvány régi-új szabályokat állapít meg
Dunai Mónika (Fidesz) úgy fogalmazott: ez a javaslat is bizonyítja Brüsszel kettős mércéjét, következetlenségét, „lufihámozó politikáját”. Hangsúlyozta, hogy az indítvány régi-új szabályokat állapít meg a vagyonnyilatkozatokra vonatkozóan.
A politikus azt mondta, hogy Magyarország az elmúlt években számos éles kritikát kapott olyan nemzetközi szervezetektől, amelyek nem tartották megfelelőnek a magyar szabályokat. Nyáron az EP-képviselőkre vonatkozó szabályokat építették be szóról szóra a hazai jogrendszerbe, de most az Európai Bizottság ezzel szemben jelezte aggályait – emelte ki. Ez azt jelenti, hogy a bizottság szerint nem megfelelőek, nem átláthatóak, nem transzparensek az Európai Parlamentre vonatkozó szabályok – érvelt a politikus. Hangsúlyozta, jelen helyzetben nem tehetnek mást, mint, hogy visszaállítják a korábbi, jól bevált, szigorú magyar szabályozás alapvető elemeit.
Dunai Mónika végül azt mondta, kíváncsi arra, hogy az EP-képviselők mikor merik átvenni ezt a szigorú szabályozást? A politikus arra kérte az EP-képviselőket, hogy terjesszenek be a magyar vagyonnyilatkozati rendszerről szóló jogszabállyal azonos tartalmú indítványt.
A parlament kedd délután tovább folytatta az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját.
DK: a kormány ismét kínos helyzetbe hozta magát
Gréczy Zsolt (DK) azt mondta, hogy a kormány ismét kínos helyzetbe hozta magát. Hozzátette, nem arról van szó ugyanis, hogy az EU egy rossz vagyonnyilatkozati rendszert alkalmazott, ami a magyarhoz képest slendrián.
Az EU országaiban arra épül a jogrendszer, hogy a korrupt politikust börtönbe csukják, az Európai Bizottság pedig azért kéri a korrekciókat, mert azt látja, hogy Magyarországon „ellopják az uniós pénzeket” – fogalmazott.
A Demokratikus Koalíció szerint még mindig nem elegendő az az állapot, amit most a parlament helyreállít – szögezte le. Példaként említette, hogy a hozzátartozók vagyonnyilatkozata nem hozzáférhető és nem visszakereshető.
KDNP: visszatérnek a jól bevált gyakorlathoz
Hargitai János, a KDNP vezérszónoka azt mondta: az előttük lévő javaslat visszanyúl az éveken át gyakorlatban volt magyar rendszerhez, a most használt bevallás elemeire is támaszkodik és az európai rendszerből is átvesz passzusokat. Hozzátette: a korábbi eljárási módot is gazdagítják az európai biztosokra vonatkozó szabályok egyes elemeinek átemelésével.
Ugyanakkor véleménye szerint az EP nyomásgyakorlásával mindent megtesz majd ezután is azért, hogy a megegyezés a bizottság és a kormány között ne tudjon létrejönni.
Az összeférhetetlenségi szabályokról azt mondta: ebben rögzítik pontosan, mi az, amit egy magyar képviselő tehet és mi az, amit nem, így oktatási, művészeti tevékenységet végezhet és ebből származhat csak jövedelme.
Az EP-ben ezzel szemben egy „gumifogalom” használatos csupán, az EP képviselőre bízzák, hogy magáról értékítéletet hozzon a saját összeférhetetlenségéről. A magyar képviselők esetében bárki kezdeményezhet összeférhetetlenséget és végső esetben az eljárás mandátumvesztéssel is járhat – mutatott rá.
A jövedelemnyilatkozattal összefüggésben közölte: az 1. számú mellékletet célszerű lenne pontosítani, mert nemcsak gazdasági, hanem egyéb érdekeltségekről is nyilatkozatot tesznek.
Összegzése szerint visszatérnek a hosszú ideje használt gyakorlathoz, a javasolt rendszer sokkal gazdagabb az EP-ben alkalmazottnál és bármely európai országéval összevethető.
MSZP: a tervezett szabályozás nem javít érdemben a jogállamiság helyzetén
Vajda Zoltán, az MSZP vezérszónoka szóvá tette a kormánypárti képviselők által az unióval összefüggésben megfogalmazott kritikát. Értékelése szerint ez nem helyes magatartás, ha valaki meg akar állapodni valakivel.
Hozzátette, korábban a vagyonnyilatkozati szabályok megsértésének nem voltak valódi következményei.
A nyilatkozatokból nem derült ki a képviselők tényleges vagyonosodása, nem volt követhető, és így a korrupció is „felfedezetlen” és következmények nélküli maradt.
Azt mondta, a most tervezett szabályozás nem javít érdemben a jogállamisági helyzeten és nem növeli az átláthatóságot sem. Alkalmatlan az uniós források megszerzésére is, formai értéke van, tartalmi nincs – mutatott rá.
Szóvá tette még, hogy az egyes családtagok vagyonnyilatkozatát csak vagyonnyilatkozati eljárás során lehet megismerni. Kérdéses azonban az is, ezt a vagyonnyilatkozatot lehet-e kifogásolni – közölte.
Jobbik: mentesítsék a javaslatot a súlyos szakmai ellentmondásoktól
Lukács László György, a Jobbik vezérszónoka szerint mindenképpen hozzá kell nyúlni a vagyonnyilatkozati rendszerhez, a mostani javaslat azonban nem teremt egyértelmű viszonyokat és súlyos ellentmondásokat hordoz magában.
Kitért arra: helyén való és jogos elvárás lenne, ha a már benyújtott pályázatra vonatkozó adatokat is fel kellene tüntetni.
Hozzátette: az is jó lenne, ha nem azon törnék a fejüket kormányoldalon, mikor és hogyan tudnak a nyilvánosság elől kereket oldani, de most sem ezt a megoldást keresik.
Javasolta, mentesítsék a tervezetet a súlyos szakmai ellentmondásoktól, ezért nyújt be a Jobbik is módosító javaslatokat.
Lukács László György kitért az összeférhetetlenségi szabályokra is és azt mondta, rendkívül méltánytalan és hátrányos, hogy az ügyvédi hivatás az országgyűlési munkával összeférhetetlen.
Ez az a hely, ahol jogszabályokat alkotnak és a gyakorlat alapján leszűrt változtatásokat pont egy ügyvéd tudná megfelelően képviselni a jogalkotási munka során – fejtette ki.
Ezt az összeférhetetlenségi szabályt meg kellene szüntetni és akár azt lehetővé tenni, hogy az ügyvédek díjazás nélkül láthassanak el jogi képviseletet, ami a szakmai fejlődésüket segíti, s ezáltal az országgyűlési jogalkotói munka színvonala is javulhatna – közölte a jobbikos politikus.
A parlament kedd délután lezárta az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját és áttért a Magyarország és Andorra közti adóügyi egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájára.
Vagyonnyilatkozatok
A Mi Hazánk a hozzátartozók vagyonnyilatkozatának nyilvánossá tételét javasolja
Novák Előd, a Mi Hazánk vezérszónoka szerint a kormány „letérdelt Brüsszelnek”. Különösen „pikánsnak” nevezte a javaslatot, amellyel a kormány, miután a meglévő rendszert júniusban egy még enyhébbre cserélte, néhány hónap elteltével, uniós nyomásra, ismét visszatér a korábbi szabályozáshoz.
Kifogásolta, hogy a javaslat értelmében csak a jövedelemsávról kell majd nyilatkozni, de sem a hitelekről, sem az ingóságokról, sem pedig az ingatlanokról nem. Ugyancsak kritizálta, hogy a nyilatkozatokat nem lehet visszakeresni, valamint hogy a hozzátartozók vagyonnyilatkozatait titkosítják.
A Mi Hazánk szorgalmazza, hogy a képviselőkkel egy vagyonközösségben élőknek legyen nyilvános a vagyonnyilatkozata.
A párt másik módosító javaslata, hogy az országgyűlési képviselőknek és családtagjaiknak nyilatkozniuk kelljen esetleg többes állampolgárságukról is, hogy tisztán látható legyen, ha valaki „menekülő útvonalat” épített ki magának egy „afrikai banánköztársaságba”.
Képviselői hozzászólások
Apáti István (Mi Hazánk) képviselői hozzászólásában Novák Előd felszólalását kiegészítve az országgyűlési képviselők többes állampolgárságát “nemzetbiztonsági kockázatnak is” nevezte.
Felvetette a kérdést, nem kellene-e szigorítani az összeférhetetlenségi szabályokat úgy, hogy bizonyos tisztségeket nem tölthetnek be, a trianoni békeszerződéssel elcsatolt területeket kivéve, más országok állampolgárai.
Megjegyezte, fontos lenne feltárni, hogy Márki-Zay Péter kanadai állampolgársága mögött nem húzódhatnak-e CIA-s szálak.
Gréczy Zsolt (DK) azt kifogásolta, hogy nincs következménye a rossz, pontatlan vagyonnyilatkozatoknak és “soha senki bele nem bukott abba, ha elhazudott valamilyen vagyontárgyat”.
Zárszó
Répásssy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára zárszavában úgy fogalmazott: Magyarország nemzeti szuverenitását megtartva, önrendelkezése keretein belül a kormány megállapodott az Európai Bizottsággal, nem túl nagy ár ezért a vagyonnyilatkozati rendszer korrigálása.
Az új szabályok vegyítik a korábbi magyar és uniós vagyonnyilatkozati elemeket, kiegészülve az ellenőrzéssel – tette hozzá az államtitkár.
Ezután a Magyarország és Andorra közt a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerülésére, valamint az adókijátszás és adóelkerülés megakadályozására vonatkozó egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés.
Előterjesztő: a fő cél a kettős adóztatás elkerülése
Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára előterjesztőként szólva kiemelte: az egyezmény fő célja a kettős adóztatás elkerülése a jövedelemadók területén és az adóztatás kiszámíthatóvá tétele.
Az egyezmény jelentősége, hogy alkalmazásával kizárja a magánszemélyek és a vállalkozások jövedelmének kettős adóztatását, mivel meghatározza, hogy az egyes jövedelemfajtáknál – például a vállalkozási nyereség, a munkaviszonyból származó jövedelem, az osztalék, a kamat, a nyugdíj – melyik államnak milyen körben van adóztatási joga – ismertette.
Jelezte: a megállapodás emellett lehetővé teszi az egyes adóügyi viták rendezésére kölcsönös egyeztetési eljárás lefolytatását és biztosítja a két ország hatóságai számára a teljes körű adóügyi információcserét is.
Az egyezmény megfelel a nemzetközi gyakorlatoknak – tette hozzá.
Minden vezérszónok támogatta a megállapodás kihirdetését
Illés Boglárka, a Fidesz vezérszónoka azt emelte ki: a magyar külpolitika célja nemzetközi szinten is barátokra, szövetségesekre lelni, Andorra pedig több alkalommal is bizonyította, hogy érdemes összefogni vele.
Példaként hozta fel, hogy a hercegség együttműködik a nemzetiségek helyzetének javításában, kapuit nyitva tartotta a magyarok előtt a koronavírus-járvány idején is és Budapestével egyező állásponton van a globális minimáladó kérdésében.
Minél több lábon állunk, annál stabilabbak vagyunk – fogalmazott a Fidesz képviselője a vitában, képviselőcsoportja támogatásáról biztosítva az előterjesztést.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint már korábban és egész Európára kiterjedően rendezni kellett volna a kettős adóztatás kizárásának kérdését, majd jelezte, megszavazzák a tárgyalt javaslatot.
Az ellenzéki politikus ugyanakkor arról beszélt, nem vesz tudomást a kormányzat “a Magyarországon intézményesített módon megvalósuló adóelkerülésről”. Példaként hozta fel, hogy egy nagy autógyártó adózatlanul viheti ki az országból profitját és a teljes jövedelme kevesebb mint egy százalékát fizeti be a magyar államkasszába, miközben vissza nem térítendő támogatást kap az államtól.
Nacsa Lőrinc (KDNP) azt hangsúlyozta: megfelel a hazai és nemzetközi gyakorlatnak a tavaly októberben a pireneusi miniállammal aláírt megállapodás, ezért frakciója támogatja annak kihirdetését.
Hangsúlyozta: a dokumentum a folyamatosan fejlődő kétoldalú kapcsolatok új szintre emeléséről szól, majd arról beszélt, Andorra stabil, kiszámítható partner, a két ország kapcsolata pedig konfliktusmentes, gördülékeny, együttműködő, támogatják egymást nemzetközi szervezetekben.
Az elnöklő Latorcai János ezt követően lezárta az általános vitát.
Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés szabályairól szóló törvény módosításának általános vitájával folytatta munkáját a parlament kedden délután.
Adóegyüttműködés
Az expozét ismertető Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy a javaslatra egy jogharmonizációs kötelezettség teljesítése miatt van szükség. Az alapirányelv hatályának a digitális platformokon keresztül végzett egyes ügyletekre történő kiterjesztésével tovább bővül az adóhatóságok közötti nemzetközi automatikus információcsere, ami hozzájárul a hatékonyabb adómegállapításhoz – emelte ki.
A digitális platformok üzemeltetői a platformokon keresztül értékesítő magánszemélyekről és vállalkozásokról, valamint a platformokon keresztül végzett ügyletekről, például ingatlan- vagy gépjárműbérbeadásról, személyi jellegű szolgáltatásokról szereznek be és tartanak nyilván információkat, amelyeket rendszeres időközönként, meghatározott formában elektronikus úton továbbítanak a magyar adóhatóság felé – közölte az államtitkár.
A javaslat átveszi a közös ellenőrzést, mint új eljárási formát, ahol két vagy több tagállam adóhatóságának tisztségviselői együttesen folytatják el az adóellenőrzést – mondta.
Az új szabályozás rendezi a kapcsolódó belső eljárást, a közös ellenőrzés iránti megkeresés megválaszolásának időkeretét, a közös ellenőrzésben részt vevő tisztviselők jogait és kötelezettségeit, valamint az ellenőrzést lezáró jelentés elkészítéséhez vezető teljes folyamatot – sorolta fel a részleteket.
Vezérszónokok
Szeberényi Gyula, a Fidesz vezérszónoka kiemelte, a javaslat jogharmonizációs kötelezettség teljesítését célozza és december 31-ig kell átültetni a magyar jogrendbe a módosításokat. Jelezte: uniós és harmadik világbeli országokra egyaránt kiterjed az adatszolgáltatási kötelezettség.
A digitálisplatform-üzemeltetőknek – függetlenül attól hány tagállamban érhetőek el – elég egyetlen országban adatot szolgáltatniuk – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra is: a jövedelmek közé a jogdíjakból származó bevételek is bekerültek.
A Fidesz támogatja a javaslatot – közölte.
Varju László, a DK vezérszónok jelezte: támogatni tudják a változtatást, a digitális fejlődés egyre több lehetőséget kínál az adócsalásra és az adók kijátszására. „Ha ez ellen fellépnek, azt fontosnak tartják” – fogalmazott.
Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka jelezte: támogatják a javaslatot, hasznosnak és fontosnak tartják a jogharmonizációs kötelezettség teljesítését. A közös uniós cselekvést és a belső piac védelmében való fellépést támogatandónak tartják.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka értetlenül állt az előtt, hogy különböző digitális szolgáltatók esetében miért nem bátrabb a kormány, szerinte a közteherviselésből nagyobb arányban kellene részt vállalniuk ezen cégeknek. Sok esetben a szolgáltatás jellegét is vizsgálni kellene – jegyezte meg.
Azt is mondta, irritálja, hogy a kormánynak nincs látható airbnb-koncepciója. Ez a fajta szolgáltatás ugyanis nagy mértékben járult hozzá az albérletárak jelentős növekedéséhez. A politikus központi jogalkotást sürgetett e téren, szerinte nem lehet ezt a kérdést az önkormányzatokra terhelni, amelyek rá vannak szorulva erre a bevételi forrásra.
Apáti István, a Mi Hazánk vezérszónoka azt kérdezte, véletlen időbeli egybeesés vagy a sokadik brüsszeli követelés miatt került most a Ház elé a törvényjavaslat?
Rámutatott: támogatható a javaslat abból a szempontból, hogy jogharmonizációs kötelezettséget teljesítenek vele és az adócsalások ellen is kiváló ellenszer lehet. A kedvezményes adómentesség és adósávok meghatározásánál azonban óvatosságra intett, a kisvállalkozások és magánszemélyek csekély bevételei miatt „kotorásznának” a zsebekben, eközben a multinacionális digitális cégeket „futni hagyják és nem merik megszólítani őket”. Igazságos és arányos közteherviselést sürgetett és ezen cégek megadóztatását szorgalmazta.
Államtitkári zárszó
Izer Norbert államtitkár zárszavában kiemelte, fontosnak tartják, hogy a nemzetközi adóelkerülést a lehető legkisebb méretűre szorítsák vissza. A digitális cégek nagyon mobilak, nehéz őket megadóztatni lokálisan, a szervereiket egyik napról a másikra át tudják tenni – jegyezte meg.
Őket vagy nagyon egyedi módon lehet megadóztatni vagy globálisan, utóbbi mellett tört lándzsát az OECD és az unió is, ez a munka azonban nagyon lassan halad nemzetközi szinten – jelezte.
Az elmúlt 10 évben az az adófilozófiája a kormánynak, hogy a gazdaságot kifehérítsék és adócsökkentést valósítsanak meg, ezáltal a kisebb cégek tevékenységét tudják támogatni. Ez egy jól bevált recept és a gazdasági helyzet rendeződése után ehhez kívánnak majd visszatérni – jelezte az államtitkár.
További hozzászóló nem volt, az általános vitát az elnöklő Latorcai János lezárta.
A központi költségvetés címrendjének az Integritás Hatósággal összefüggő módosításáról szóló határozati javaslat általános vitájával, majd napirend utáni felszólalásokkal zárta keddi munkáját a parlament.
Integritás Hatóság
Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára elmondta, a javaslat célja a novemberben újonnan felálló Integritás Hatóság központi költségvetési kereteinek a megteremtése.
Ahhoz, hogy a hatóság új fejezetet alkosson a költségvetésben, az idei és a jövő évi költségvetési törvény címrendjének módosítása, kiegészítése szükséges – magyarázta.
Az Integritás Hatóság autonóm államigazgatási szerv, feladatainak ellátásában teljesen független, csak törvényeknek és a közvetlen hatállyal bíró európai uniós jognak van alárendelve, feladatát más szervektől elkülönülten és bármilyen befolyástól mentesen látja el – hangoztatta az államtitkár.
Tekintettel arra, hogy az újonnan felálló Integritás Hatóságot az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően alapítja meg, olyan központi költségvetési szervként, amelynek költségvetési bevételei és kiadásai a központi költségvetésben önálló fejezetet alkotnak, a költségvetés fejezetrendjének kiegészítésére kizárólag az Országgyűlés jogosult – tette hozzá Banai Péter Benő, a javaslat támogatására kérve a képviselőket.
A vezérszónoki felszólalások során Szeberényi Gyula Tamás (Fidesz) hangsúlyozta, a hatóságnak minden olyan esetben fel kell lépnie, amikor az uniós források felhasználásának ellenőrzésére jogosult szervezetek nem tették meg a szükséges lépéseket. A hatóságnak a kormánytól függetlenül kell működnie, ezért indokolt, hogy önálló fejezetet kapjon a költségvetésben – szögezte le.
Varju László (DK) bejelentette, hogy a DK nem fogja támogatni a javaslatot, mert azt látszatintézkedésnek tartják.
A hivatal tisztségviselőire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok hallatlanul megengedőek – jelentette ki. Hozzátette, a hivatal elnökét a „fideszes” ÁSZ-elnök javaslatára a „fideszes” köztársasági elnök nevezi ki.
Nacsa Lőrinc (KDNP) Varju László kijelentésére reagálva azt mondta, hogy a törvényjavaslatot egyeztették az Európai Bizottsággal.
Az indítvány azért van a Ház előtt, mert csak az Országgyűlés hozhat létre egy új fejezetet a költségvetésen belül – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, ez egy technikai törvényjavaslat.
A KDNP a hatóság és a költségvetési fejezet létrehozását is támogatja – jelentette be végül.
Z. Kárpát Dániel azt mondta, respektálja azokat az erőfeszítéseket, amelyek arra irányulnak, hogy legalább az országnak járó források egy részét visszaszerezzék.
Megjegyezte, hogy a központi költségvetés címrendjének módosításával szemben nincsen kifogása.
Javasolta egy olyan nemzeti korrupcióellenes hatóság felállítását, ami képes integrált rendszert alkotni az Európai Ügyészséggel. Egyúttal kérte, hogy a kormány semmiképp ne „meneküljön az IMF-hez” és ne fogadjon el külföldről támasztott gazdasági feltételeket.
Apáti István (Mi Hazánk) egyetértett abban, hogy végzetes hiba lenne, ha a kormány az IMF-hez fordulna.
Megjegyezte, hogy a szervezet létrehozásától önmagában nem fog javulni a felderítés és nem fog csökkenni a korrupció.
A vita lezárása után Banai Péter Benő, az elhangzottakra reagálva hangsúlyozta, hogy a Ház egy technikai javaslatot tárgyal.
Abban teljes a nemzeti konszenzus, hogy a korrupcióval szemben zéró toleranciát kell alkalmazni – közölte. A hatóság költségvetési szervként fog működni, ezért a felállítását követően minden hónapban szerepelni fog a beszámolókban, hogy mennyibe kerül – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, ez egy szükséges befektetés ahhoz, hogy Magyarország megkapja mindazokat a forrásokat, amikre jogosult.
Napirend után:
Napirend utáni felszólalásában Varju László (DK) az állatok világnapja alkalmából a Rex Kutyaotthon nehézségeiről beszélt, jelezve, az alapítvány nem kapta meg az idei évben az szja-ból nekik felajánlott 1 százalékot.
Frakciótársa, Hegedüs Andrea a diósgyőri gótikus vár felújításának szakmaiatlanságáról és a kormányzati forrás elmaradásáról beszélt.
A szintén jobbikos Z. Kárpát Dániel azt kifogásolta, hogy kultúrára, könyvkiadásra lényegesen kevesebb forrás jut, mint korábban, az elszálló alapanyagárak miatt pedig a könyvek egyre elérhetetlenebbé válnak a vásárlóknak.
Dócs Dávid (Mi Hazánk) Nógrád megye nehézségeiről, köztük az elnéptelenedéséről, az infrastruktúra hiányáról, a felsőoktatás és a fürdők hiányáról beszélt.
Ezután Latorcai János levezető elnök az ülést bezárta, a parlament szerda reggel 9-kor folytatja munkáját.