logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Koncz Zsófia: A kormány célja, hogy Magyarország több lábon álló és kiegyensúlyozott energiamixszel rendelkezzen

A pedagógusokról, az energiaválságról, a globális nagyvállalatok megadóztatásáról és a kormány válságkezeléséről is szó volt hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke napirend előtt megemlékezett a közelmúltban, életének 85. évében elhunyt Koltai Imre (MSZP) volt országgyűlési képviselőről.

LMP: Konzultációval az energiaválságot nem lehet megállítani

Kanász-Nagy Máté (LMP) szolidaritását fejezte ki amiatt, hogy több tanárt is elbocsájtottak a fővárosi Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, miután polgári engedetlenséggel tiltakoztak az alacsony pedagógusbérek, az oktatás minősége miatt. A képviselő nyílt politikai agressziónak minősítette a tanárok kirúgását, mondván: törvénytelenségre hivatkoznak „a hatalom emberei”, de ha valami törvénytelen volt az elmúlt időszakban, akkor az a tanárok sztrájkjogának eltörlése, az alacsony fizetések, a pedagógusok munkakörülményei.

Azt is mondta, a kormány által a szankciókról indított nemzeti konzultációval semmilyen energiaválságot nem lehet megállítani, amire szükség lenne, azok a továbbra is elmaradó zöldpolitikai intézkedések, a szélenergia engedélyezése, épületszigetelési programok indítása, a klímabérlet elindítása, vagy hogy ne adóztassák a napenergiát.

Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta,

a kormány célja, hogy Magyarország több lábon álló és kiegyensúlyozott energiamixszel rendelkezzen.

Szerinte a szélenergiával számos megválaszolatlan kérdés van, ugyanakkor az EU 27 tagállama közül tavaly Magyarországon volt a legmagasabb, 11 százalék a naperőművek össztermelésben betöltött aránya.

Elmondta, vannak tervek a magyar villamosenergia-rendszer teljes átalakítására, ami magában foglalja a hálózatfejlesztést, új erőművek építését. Szólt arról is, hogy az otthonfelújítási program közel 50 százalékát energiahatékonyságra fordította a lakosság. Közölte, a kormány úgy fejlesztené a magyar gazdaságot, hogy a klímapolitikai elvárásokat is teljesítse.

Mi Hazánk: A kormány a globális nagyvállalatok érdekeit szolgálja ki

Toroczkai László (Mi Hazánk) szerint a kormány továbbra is a globális nagyvállalatok érdekeit akarja kiszolgálni még ebben a válságos helyzetben is a tanárok, a határvadászok, a rendőrök vagy az állami szférában dolgozók helyett. Hozzátette: a kormány elzárkózik minden, a közteherviselés irányába tartó javaslattól. A kormány ne az Audit és más globális nagyvállalatokat támogassa az adófizetők pénzéből! – szólított fel.

Javasolta rendkívüli vagyonadó kivetését az „oligarchákra”, a száz leggazdagabb magyarra. A digitális adótól miért fél a kormány? Fél esetleg a Facebooktól? – kérdezte.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta,

a magyar kormány nem tehet arról, hogy jelenleg ilyen súlyos gazdasági nehézségek vannak az energiaárak miatt, ezt az EU a szankciós politikájával érte el.

Hozzátette: a kormány az átlagfogyasztásig biztosítja rezsiszámlák támogatását, és arra ösztönzi az embereket, csökkentsék a fogyasztásukat.

A digitális adóval összefüggésben közölte, ettől Magyarországnak egy sokkal jobb és kidolgozottabb, az EU által is elfogadott adója van, a reklámadó. Ezt az adót év végéig nem kell fizetni, de a reklámadó újbóli bevezetése napirendre kerülhet ősszel az adótörvények tárgyalásakor  mondta az államtitkár, visszautasítva, hogy a kormány a multicégek oldalán állna.

Párbeszéd: A kormány nem csinál semmit egy brutális megélhetési válság közepén

Jámbor András (Párbeszéd) szerint a kormány hazudott a kampányban, amikor azt mondta, nem emelkedik senki rezsije, nem lesz adóemelés és nem lesznek megszorítások. A gazdasági nehézségeket a szankciókra fogja a kormány, holott az árstopok rendszerét a háború előtt hónapokkal vezették be – tette hozzá. Mindent leszavaznak és semmit sem tesznek egy gazdasági és szociális válságban, a titkosszolgálatokra, a nemzeti konzultációra van pénz, de leszavazzák a tanárok béremelését, az alapvető élelmiszerek, a rezsi áfájának csökkentését – sérelmezte az ellenzéki képviselő. Szerinte politikai alapon bocsájtottak el a tanárokat, mert csak egy iskolában voltak kirúgások. Szóvá tette azt is, hogy a kormány nem vizsgálta ki a Völner-Schadl végrehajtói maffia ügyét. Kilakoltatási moratórium bevezetését sürgette.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára rámutatott arra, hogy a kormány a mostani rendkívüli helyzetben is ragaszkodik a rezsicsökkentéshez az átlagfogyasztásig, ami 181 ezer forintos támogatást jelent minden családnak.

Azt mondta,

az ellenzéki pártok akarnak adót emelni, az árstopokat sem támogatják és egyetlen áfacsökkentésre vonatkozó javaslatot sem szavaztak meg.

Kamatstop, benzinárstop, 181 ezer forintos rezsitámogatás, árstop az alapvető élelmiszerekre – összegezte a kormány intézkedéseit.

Az államtitkár úgy értékelt, a legtöbb uniós országnak szűk a költségvetési mozgástere, mert az elszálló energiaárak okozta helyzetet kezelni kell. Ez a helyzet egyértelműen a szankciós politika következménye – mondta. Azt kérte az ellenzéktől, hogy támogassa a kormány szankciók elleni küzdelmét, és reményét fejezte ki, hogy az ellenzék külföldi szponzorai ezt megengedik.

Jobbik: A kormányoldal alattvalónak tartja a pedagógusokat

Brenner Koloman (Jobbik) a polgári engedetlenségi akcióban részt vevő, elbocsátott pedagógusok ügye miatt bírálta a kormányt. Szerinte a Fidesz a pedagógusokat, az értelmiségieket és általában a magyar polgárokat alattvalónak tartja.

A kormányoldal szerinte egypárti túlhatalmat épített ki, és gyakorlatilag megtiltotta a tanárok sztrájkhoz való jogát, ezért kellett a pedagógusoknak végső elkeseredésükben a polgári engedetlenség eszközéhez nyúlniuk. Ugyanakkor még a jelenlegi törvények szerint sem lehetne ilyen aránytalan lépéssel büntetni az akcióban részt vevő tanárokat – mondta.

Arra szólította fel a kormányt, hogy azonnal csoportosítson át forrásokat az 50 százalékos pedagógusbér-emelésre.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta:

a kormány számára kiemelten fontos terület az oktatás.

Emlékeztetett: az iskolák állami fenntartásba kerültek 2013-ra, mert a kormány fontosnak tartotta, hogy az oktatás biztonságban történjen és a tanárok fizetése is biztos legyen. Hozzátette: a pedagógusok számára egy több éven át tartó, 50 százalékot elérő béremelési programot indítottak el, a járvány idején is volt béremelés, mint ahogyan idén, jövőre és 2024-ben is lesz.

Egyetértett azzal, hogy a pedagógusoknak többet kellene keresniük, ezért – mondta – a kormány azt szeretné, ha európai uniós forrásból is fordíthatnának erre a területre. Azt kérte az ellenzéktől, ne akadályozzák, hogy Magyarország megkapja ezeket a forrásokat.

Momentum: a kormány vállalja a felelősséget a gazdasági helyzetért!

Bedő Dávid (Momentum) arra szólította fel a kormányt, hogy vállalja a felelősséget a gazdasági válsághelyzetért. Kijelentette: a kormányoldal a felelős a gazdaság összeomlásáért, azért, hogy nincs pénz az emberek megsegítésére, a közintézmények fűtésére, az új beruházásokra, az oktatásra, az egészségügyre vagy az önkormányzatokra.

Volt már ennek az országnak olyan kormánya és olyan miniszterelnöke önök előtt, aki képtelen volt a felelősségvállalásra, a mai napig képtelen rá. Úgy tűnik, önök sokat tanultak az elődtől, nem hiába mutogatnak tizenkét éve az elmúlt nyolc évre” – fogalmazott.

Szerinte mára összeomlik a kormány alatt a „kártyavárként felépített gazdasági modell”, de a kabinet mindig másra mutogat, Sorost, Brüsszelt, az USA-t, a szankciókat és a háborút hibáztatja.

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára úgy kommentálta az elhangzottakat, hogy

a baloldal a szankciók pártján áll és ha rajta múlna, akkor Magyarország energiaellátása veszélybe kerülne.

Magyarország érdeke az, hogy az európai gazdaságot és Magyarországot ne taszítsa a recesszióba, ne fenyegesse munkahelyek elvesztésével az elhibázott brüsszeli szankciós politika – hangoztatta.

Szerinte a baloldal azért áll a szankciók pártján, azért megy szembe Magyarország érdekeivel, mert nem a saját maga ura, hanem külföldről fizetik.

MSZP: Kormányzati csődhelyzet van

Vajda Zoltán (MSZP) azt mondta: a Pénzügyminisztérium fegyelmezett és takarékos gazdálkodás elrendeléséről szóló közleménye azt mutatja, hogy kicsúszott a kormány kezéből az irányítás, „sodródás van a szakadék felé”.

Csődhelyzet van, nem államcsőd, kormányzati csőd” – tette hozzá. Szerinte a kormányfőnek a problémák kezelésére nincs ötlete, próbálja kiszolgálni a putyini érdekeket és ezzel csak mélyebbre löki Magyarországot a válságban, miközben hazugsággal vádol saját magán kívül szinte mindenkit.

Hiányolta Orbán Viktor felelősségvállalását az ügyben, hogy Magyarország – mint mondta – ma olyan megélhetési válsággal néz szembe, amire évtizedek óta nem volt példa.

Új 2023-as költségvetés elkészítésére szólította fel a kormányt és azt követelte: csökkentsék a lakossági energiahordozók áfakulcsát 5 százalékra, vegyék vissza az önkormányzatokat és a kkv-kat a védett ellátási körbe, vonják vissza a rendszerhasználati díjak emelését, valamint vezessék be a garantált energetikai alapszolgáltatást és 15,7 százalékkal emeljék a nyugdíjakat.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára közölte: a 2022-es költségvetés működőképes, fizetőképes, kötelezettségvállalásait a kormány teljesíteni tudja.

A következő hónapban a nyugdíjasoknak kifizetik az inflációt követő nyugdíjkiegészítést és minden bizonnyal a nyugdíjprémiumot is

– tette hozzá.

Jelezte: a költségvetés nyilván takarékos és szigorú, ezért tartottak vissza bizonyos költségvetési tételeket és történt átrendezés, de a családtámogatások nem csorbultak. Azt mondta, a költéségvetés most is és jövőre is a egyensúlyban lesz.

A 2023-as büdzsé két prioritása, a rezsivédelmi alap és a honvédelmi alap működőképes lesz, a rezsivédelmi alap felülről nyitott, tehát biztosítani tudja az átlagfogyasztásig a csökkentett rezsidíjakat a lakosság számára – ismertette Tállai András.

DK: A válság oka Orbán Viktor

Varju László (DK) szerint a magyarországi válság oka Orbán Viktor miniszterelnök és nem a kormányfő által is megszavazott európai szankciók.

Ismertette a pártja által létrehozott árnyékkormány megoldási javaslatait a jelentős rezsiárakra: megdupláznák a lakosság számára kedvezményesen biztosított áram és gáz mennyiségét, az energia áfáját 5 százalékra csökkentenék és rezsimoratóriumot vezetnének be az eddig rendesen fizetőkre.

Szerintük a rendszerhasználati díjat is be kell fagyasztani és támogatást kell nyújtani a szociálisan rászorulóknak.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnökség államtitkára szerint az ellenzék megpróbálja letagadni a szankciók következményeit. Az árnyékkormánnyal csak bizonyítást nyert, hogy a baloldal vezetője a DK, holott tavasszal a választók nem azt üzenték, hogy szeretnének egy kicsivel többet a Gyurcsány-féle baloldalból – fogalmazott.

Arra is emlékeztetett, hogy az árnyék gazdasági miniszterük kivezetné a benzinárstopot és a rezsicsökkentést is támadta. Kormányon semmit sem tettek volna, hiszen pártelnökük hülyeségnek nevezte az árkorlátozást – emlékeztetett.

KDNP: Összefügg-e Soros érdeke és az ellenzék szankciópártisága?

Hollik István (KDNP) azt bírálta, hogy az ellenzék miniszterelnök-jelöltje a választási kampányban külföldről, Soros György egyik szervezetétől kapott 2 milliárd forintnyi támogatást, holott szigorúan tilos politikai kampányt külföldről támogatni. Szerinte a baloldal ezzel felrúgta a népszuverenitásra alapozott elvet.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az európai energiaválságot a Soros által is támogatott elhibázott szankciók okozzák, amelyekből Soros kaszál energetikai befektetésein keresztül.

Szerinte ezzel „a képlet összeállt”, és feltette a kérdést:

van-e összefüggés Soros érdekei és az általa finanszírozott „dollárbaloldal” szankciópártisága között. Azt kérte az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságától, hogy ezt alaposan vizsgálja meg heti ülésén.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy felelt: a párttörvény világosan meghúzza azokat a határokat, amelyek elfogadhatók a magyar demokráciában.

Szerinte az ellenzék azonban egy másik szabályt is felrúgott, hiszen civil szervezetek is csak átlátható módon fogadhatnak el támogatást külföldről. Ez minden szempontból törvénysértő magatartás – szögezte le –, aminek mind a parlamenti, mind a parlamenten kívüli vizsgálata indokolt.

Fidesz: A baloldal Brüsszel érdekeit képviseli

Halász János (Fidesz) az energiaválságot kiváltó európai elhibázott szankciókat bírálta, ami miatt Európa szegényedik, de Oroszország nem rogyott össze. Frakciója üdvözli, hogy a kormány elfogadta azt, hogy az embereket is meg kell kérdezni arról, akarnak-e újabb szankciókat – mondta.

Elképesztő, hogy a baloldal a magyar emberek helyett Brüsszel érdekeit képviseli

– jelentette ki. Felháborító, hogy az egész Gyurcsány vezette baloldal teljes erővel támogatja a szankciókat, bezzeg a rezsicsökkentést mindig is ellenezték – fogalmazott. A dollárbaloldalra továbbra sem számíthatunk semmiben – szögezte le.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára elmondta, hogy Ausztriában földgázellátási veszélyhelyzetet hirdettek, de Európa számos helyén vezetnek be korlátozásokat.

Emlékeztetett, hogy a krími háború idején nem volt energiaárrobbanás, hiszen energiaszankciók sem voltak. Arról is szólt, hogy az árnyékkorány árnyékminiszterelnöke még több szankciót sürget.

Napirend

Kövér László (Fidesz) házelnök elmondta, hogy a kormány normakontroll-javaslatot nyújtott be az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló törvény módosításához. Ebben azt kérte, hogy a Ház kezdeményezze a jogszabály alkotmánybírósági vizsgálatát.

Az Országgyűlés a napirendjét úgy fogadta el, hogy a normakontroll-javaslatot kedden tárgyalják meg a napirend előtti felszólalások után és szavaznak arról.

Bizottság: Új eljárásrendet vezet be a szabályozás

Salacz László, a törvényalkotási bizottság előadója jelezte: a törvényjavaslat az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételről szóló kondicionalitási eljárásban vállalt korrekciók egyik, az Európai Bizottsággal részleteiben egyeztetett eleme.

A magyar szabályozás történetében új, a magyar büntetőeljárásban eddig ismeretlen mechanizmust vezet be. Az új eljárásrend első része egyfajta vádkikényszerítési eljárást takar, az új rendszer sokban hasonlít a pótmagánvádas eljáráshoz – foglalta össze.

Kiemelte: a javaslat bevezeti a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény kategóriáját is.
Salacz László bejelentette: a törvényalkotási bizottság egy módosító javaslatot fogadott el, majd a törvényjavaslat elfogadásának támogatását kérte a Háztól.

Kormány: Változik az eljárás szerkezete és bővül több hatály is

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az általános vitában elhangzott szakmai észrevételekre reagálva mások mellett arról is beszélt: a kötelező jogi képviseletet a pótmagánvádas eljáráshoz hasonlóan kell biztosítani ezekben az ügyekben is.

A törvényjavaslathoz érkezett módosító javaslatot ismertetve elmondta: változik az eljárás szerkezete, egyszer kell csak nyomozási bíróhoz fordulni. A személyes adatok védelme miatt nem kivonatot, hanem anonimizált határozatot kell közzétenni. Hozzátette: a jogi személyekét nem, csak a természetes személyek adatait kell anonimizálni.

Tájékoztatása szerint az Európai Bizottság kérésére lépcsőzetes eljárási rendet alakítanak ki, az első körben kizárólag a feljelentő és a sértett számára biztosítják a lehetőséget arra, hogy felülbírálati indítványt nyújtsanak be, a rajtuk kívüli kör csak a második körben teheti ezt meg, amennyiben a feljelentő vagy a sértett nem éltek korábban ezzel.

Hozzátette: bővül a bűncselekményi kör a hivatali vesztegetés és annak elfogadásának legenyhébb eseteivel is, valamint a versenykorlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűncselekmény valamennyi esete is az új speciális eljárás alá tartozik majd.

Szintén bővítik az eljárás kezdeményezésére jogosultak körét és a benyújtási határidőt, a bírósági eljárási szakaszban pedig kérhető költségkedvezmény, azaz pártfogó ügyvéd kirendelése – sorolta.

Bizonyos bűncselekményeknél a feltételes ügyészi felfüggesztés lehetőségét kizárták, a bíróság a vádindítvány megalapozottságával kapcsolatos elutasító döntésével szemben fellebbezésre lesz lehetőség – ismertette az előterjesztés és a módosító javaslat támogatását kérve.

DK: „Kamu” a törvényjavaslat

Sebián-Petrovszki László (DK) szerint a kormány el akarja játszani az Európai Bizottságnak a jófiút, hogy közben „továbbra is rosszfiú maradhasson”. Ezért nyújt be „kamu törvényjavaslatokat”, amelyek nem szolgálják azt, hogy Magyarország „újra demokratikus” legyen – fogalmazott.

A javaslat eljátssza azt, hogy mostantól több lehetősége lesz az állampolgároknak a korrupció elleni büntetőeljárások indítására, de a Polt Péter vezette ügyészségnek továbbra is esélye lesz arra, hogy az ilyen kezdeményezéseket megakassza – vélekedett. Közölte: a DK nem szavazza meg a módosítást és már benyújtotta törvénycsomagját, amelynek első lépése az Európai Ügyészséghez való csatlakozás lenne.

MSZP: A javaslat egy „blöff”

Vajda Zoltán (MSZP) blöffnek nevezte a javaslatot, és úgy értékelt: a korrupciógyanús ügyekben továbbra sem lesz érdemi előrelépés, mert az új eljárást mindent elkövet, hogy egy-egy ilyen indítvány előterjesztője „elvesszen egy bürokratikus útvesztőben”. Hozzátette: amíg Polt Péter vezeti az ügyészséget, addig a politikailag kényes ügyekben nem lesz előrelépés.

Államtitkár: A baloldal azon dolgozik, hogy Magyarország ne kapja meg a forrásokat!

Répássy Róbert államtitkár az ellenzéki véleményekre úgy reagált: a baloldal korábbi ígéretei ellenére nem támogatja az Európai Bizottság és Magyarország közötti megállapodást, és továbbra is azért dolgozik, hogy ne kapjuk meg az uniós forrásokat.

Hangsúlyozta: az uniós fejlesztési pénzek nem könyöradományok, hanem járnak a magyar embereknek, eközben a baloldal 12 éve arra törekszik, hogyan lehet olyan döntéseket előkészíteni az EU-ban, hogy a magyar fejlesztési források csökkenjenek vagy egyáltalán ne lehessen hozzájuk férni.

Arra kérte az ellenzéki képviselőket, hogy amikor szavaznak erről az előterjesztésről, arra gondoljanak, hogy nem a kormánynak, hanem a hazájuknak tesznek szívességet.

Határozathozatalok Bíróságon kényszeríthető ki a korrupció elleni büntetőeljárás

A jövőben egyes korrupciós ügyekben már nem csak az érintettek élhetnek a vádkikényszerítés eszközével. Bárki a bíróságon kérhet felülvizsgálatot, ha a nyomozó hatóság vagy az ügyészség elutasítja egy büntetőeljárás lefolytatását. A nyomozási bíró pedig felhatalmazást kap a büntetőeljárás megkezdésének vagy folytatásának az elrendelésére.

A büntetőeljárási törvényt 136 igen szavazattal, 7 ellenvoks és 14 tartózkodó szavazat mellett az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében módosított a Ház azt követően, hogy Magyarországgal szemben eljárás indult az uniós költségvetés védelmét szolgáló felételrendszer alapján.

DK: mikor vezetik be az uniós minimálbért?

Kordás László (DK) azt tudakolta, mikor vezeti be a kormány az európai uniós minimálbért. Emlékeztetett arra, hogy az uniós minimálbérről szóló javaslatot már elfogadta az Európai Parlament, a döntés azt jelenti, hogy a magyar kormánynak is be kell vezetnie azt.

A szabályozással idén nettó harmincezer forinttal lenne több a minimálbér – közölte. Elmondta, a DK azt szeretné, ha a mindenkori magyar minimálbér legalább az átlagkereset 50, a mediánkereset 60 százaléka lenne.

Koncz Zsófia, Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta,

az irányelv nem teszi kötelezővé a tagállamoknak, hogy egyetlen képlet alapján határozzák meg a minimálbért.

A tagállamoknak garantálniuk kell, hogy lehetővé teszik a munkavállalóiknak a tisztességes életet, figyelembe véve a megélhetési költségeket és az átlagos fizetési szinteket. Az irányelv nem uniós minimálbért, hanem egy keretrendszert fogalmaz meg a tagállamoknak a minimálbér meghatározásához – magyarázta.

Szerinte a baloldali kormányok ellenezték a minimálbér emelését, 2002 és 2010 között csak 20 ezer forinttal emelkedett ez a juttatás. Mostanra 200 ezer forintra nőtt a minimálbér a 2010-es 73 ezer forintos összegéhez képest – közölte.

Az ellenzéki politikus a választ nem fogadta el.

MSZP: A kormány milyen segítséget nyújt az önkormányzatoknak az emelkedő energiaárak miatt?

Hiszékeny Dezső (MSZP) szerint hiába szajkózta a kormány, hogy nem nyúl a rezsicsökkentéshez, „ma már tudjuk, ez volt a rezsi rizsa”. Elmondta, a kabinet „kidobta” a védett ellátásból, vagyis az egyetemes földgáz- és villamosenergia-szolgáltatásból az önkormányzatokat, ehhez jön most a távhőemelés.

Hozzátette: az önkormányzatok energiaköltségei 5-15-szörösére nőhetnek és nincs az a spórolás, amely ekkora növekedést kompenzálni tudna. Rezsistopra van szükség az önkormányzatoknál – hangoztatta, azt kérdezve, a kormány milyen segítséget nyújt az önkormányzatoknak az emelkedő energiaárak miatt.

Koncz Zsófia államtitkár válaszában felidézte, hogy a szocialista kormányzás idején, 2009-2010 között az önkormányzatok az összeomlás szélére kerültek, háromezermilliárd forintot vontak ki az önkormányzati rendszerből és 15-ször emelték a rezsit. Hozzátette: 2010 után a mostani kormány rendezte az önkormányzatok adósságát.

Elmondta, Balla György (Fidesz) miniszteri biztosként koordinálja a tárgyalásokat az önkormányzatok és a Pénzügyminisztérium, a Belügyminisztérium, valamint a ipari minisztérium között, de az ukrajnai háború és az elhibázott szankciók miatt rendkívül nehéz helyzet van Európában, ami az energiaszektort is érinti.

A választ a szocialista politikus nem fogadta el.

Momentum: Hogyan csökkentik a Dél-Budapestet érő zajterhelést?

Szabó Szabolcs (Momentum) és Orosz Anna (Momentum) azt kérdezte, mit kíván tenni a kormány a Budapest déli részét érintő légiforgalmi zaj csökkentése érdekében. Orosz Anna szerint Csepel, Soroksár, Budafok-Tétény és Újbuda lakosait oly mértékben érinti a zajterhelés, ami sürgős megoldásért kiállt.

A Liszt Ferenc-repülőtérről felszálló gépek jelentős részét Dél-Budapest felé vezetik el és a repülés leghangosabb része a felszállás – magyarázta. Közölte, az érintett állampolgárok aláírásgyűjtést kezdeményeztek, amelyet a dél-budapesti önkormányzatok, pártállástól függetlenül támogattak.

A reptér üzemeltetője és Hungarocontrol lesöpörte a lakók kéréseit, ezért várják a kormánytól a segítséget – mondta. Koncz Zsófia államtitkár elmondta, a repülőtér 70 éve épült, azóta a környezete is beépült, a légi forgalom pedig rendkívüli mértékben megnőtt. A fizikai adottságok erősen behatárolják, jelentősen szűkítik a további zajcsökkentés lehetőségét – mondta.

Közölte, a repülőtér fel- és leszállási eljárásai legutóbb 2018-ban változtak, az új eljárások pedig pozitív változást hoztak az érintett területeken, a zajjal érintett kerületek száma csökkent. Elmondta azt is, hogy a zajterhelés a repülőtértől távolabb eső területeken is határérték alatti.

Szabó Szabolcs (Momentum) a választ nem fogadta el.

Jobbik: Hogyan garantálják a vízvagyon közkézben maradását?

Dudás Róbert (Jobbik) azt kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, mit tesz a kormányzat annak garantálására, hogy a hazai víziközmű-cégek ne kerülhessenek magánkézbe.

Az ellenzéki politikus szerint az elmúlt tíz év kormányzati politikája, a források és a fejlesztések hiánya miatt eladósodott önkormányzatok zöme kényszerhelyzetben adta át víziközműveit az államnak. Hozzátette, az ajánlat nem garantálja, hogy nem lesznek leépítések a rendszerben, ahogy azt sem, hogy nem adnak magánkézbe vagy koncesszióba egyes szolgáltatókat.

Válaszában Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt: a vízi közművek 2010 előtt hihetetlenül rossz állapotban voltak, eladósodtak az önkormányzatok; a kormányzat 1400 milliárd forinttal konszolidálta a településeket.

Hozzátette: 2010 és 2020 között 400-ról a tizedére csökkent a víziközmű-szolgáltatók száma, ez pedig javította az ellátásbiztonságot és szolgálta a méretgazdaságosságot. Hangsúlyozta: törvény rögzíti, hogy vízi közmű csak állami vagy települési önkormányzati tulajdonban állhat.

Az interpelláló képviselő a választ nem fogadta el.

Az iskolai bántalmazások elleni fellépésről érdeklődött a Párbeszéd egyik képviselője

Az iskolai bántalmazások elleni fellépésről érdeklődött egy múlt heti eset kapcsán Berki Sándor (Párbeszéd) a belügyminisztertől. Az interpelláló arra hivatkozott: egy kutatás adatai alapján a gyerekek csaknem negyede számol be arról, hogy az elmúlt hónapban érte ilyen támadás.

Nem hagyhatjuk, hogy a gyermekeink egymást bántalmazva éljenek, vagy a legrosszabb esetben fájdalmukban véget vessenek saját életüknek – fogalmazott Berki Sándor, annak fontosságát emelve ki, hogy már kicsi korban meg kell tanítani a gyerekeknek, hogy egymást tiszteljék, segítsék.

Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára a képviselő által felhozott konkrét esetről szólva megemlítette: az említett intézmény nem közvetlenül állami fenntartású, és nem kért iskolaőrt, pedig azok „sok intézményben szerencsére jól működnek”.

Megemlítette: 2016 óta működik Magyarországon digitális gyermekvédelmi stratégia, de az online téren kívül is fellép e téren a kormányzat. Példaként hozta fel, hogy az iskolapszichológusok számát közel a duplájára emelték, 2018-tól pedig család- és gyermekjóléti központokat hoztak létre az iskolai szociális segítő tevékenységekre, a tananyagban pedig számos új elem szolgálja az iskolai bántalmazások elleni fellépést.

A képviselő a választ elfogadta.

Mi Hazánk: Hajlandó-e a kormány megvétózni a NATO-bővítést?

Novák Előd (Mi Hazánk) a miniszterelnökhöz címzett interpellációjában arra várt választ, hajlandó-e a kormány a NATO-bővítés „békepárti vétójára a világháború elkerülése érdekében”.

Provokáció volna a katonai szövetség bővítése Oroszország határán, míg a semleges zóna nemzetközi érdek – érvelt, hozzátéve, a NATO tagjai közül rajtunk kívül csak Törökország nem ratifikálta a bővítést, de Ankara is „kiegyezett”.

Magyarországnak felelőssége van abban, hogy függetlenség helyett sajnos idegen katonai felvonulási területté vált hazánk – fogalmazott a Mi Hazánk politikusa.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta:

a kormány egyetért a világháború elkerülése és a béke fontosságával,

és álláspontja kezdettől az, hogy a konfliktusból ki kell maradnunk, ezért nem küldünk, és nem engedünk át fegyvereket Ukrajnába.

Hozzátette: az Oroszországgal való közvetlen konfliktus “egyet jelentene a harmadik világháborúval”, amit mindenképpen el kell kerülni. Jelezte, a magyar álláspont a NATO-éval egybeesik abban, hogy a szervezet szövetségként nem küld fegyvereket, katonákat ebbe a konfliktusba.

Menczer Tamás azt közölte: a háborúpárti álláspont a magyar baloldalnál keresendő, majd arról beszélt, a parlament határoz majd a két jelentkező állam NATO-tagságának támogatásáról, ezt a döntést a kormány tiszteletben fogja tartani.
Az interpelláló a választ nem fogadta el.

LMP: erdőirtás helyett miért nem a rászorulók támogatásával foglalkozik a kormány?

Bakos Bernadett (LMP) arról beszélt: amikor a kormány a fakitermelés fokozása mellett döntött, egyszerre adott rossz választ az energiaválságra és a környezeti válságra. A tartós energiaválságot energiahatékonysági programokkal, a megújuló energia elterjesztésével, és nem erdőírtással kellene kezelni – hangsúlyozta.

Azt kérdezte: tarvágás helyett miért nem támogatja a kormány közvetlenül a rászorulókat. Döbbenetesnek nevezte, hogy a legszegényebb, legkiszolgáltatottabb réteggel, azokkal, akiknek a hatósági áras tűzifa is megfizethetetlen, nem foglalkozik a kormány érdemben.

Erdőírtás nincs és nem is lesz, aki ezt emlegeti, azt tájékozatlanságáról tesz tanúbizonyságot – reagált Farkas Sándor, az agrártárca államtitkára.

Megerősítette: minden település, amely igényelt szociális tűzifát, megkapta a készleteket és időben ki is adja a rászorulók számára. Azt kérte a képviselőtől, hogy ne keltsen pánikot, ne terjesszen álhíreket.

A képviselő a választ nem fogadta el.

Fidesz: Mit tesz a kormány ezért, hogy a rezsicsökkentés fenntartható maradjon?

Szatmáry Kristóf (Fidesz) azt kérdezte: mit tesz a kormány annak érdekében, hogy a rezsicsökkentés fenntartható maradjon. Emlékeztetett: a rezsicsökkentés már kilenc éve védi a magyar családokat, a szankciós politika miatt azonban az energiaárak mára az „egekbe emelkedtek”.

Hangsúlyozta: Brüsszel nem ezt ígérte, amikor a szankciókat bevezette, ezért legfőbb ideje lenne belátnia az európai vezetőknek, hogy fel kell hagyni a szankciós politikával.

Koncz Zsófia, a technológiai és ipari minisztérium államtitkára azt mondta: 2013 óta mintegy 2000 milliárd forintot tudtak megspórolni a rezsin a magyar családok, de ha a baloldalon múlott volna, akkor Magyarországon nem lenne rezsicsökkentés.

Kitért arra is:

a baloldal a rezsicsökkentést soha nem támogatta, viszont a brüsszeli szankciós politikát igen, holott a szankciók óriási problémát okoznak az energiaárakban.

Ennek ellenére a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy továbbra is segíteni tudja a magyar családokat: az átlagfogyasztásig fenntartotta a rezsicsökkentést, döntött az árstopok további meghosszabbításáról, emellett támogatja a kkv-kat, gyármentő programon dolgozik, és ha szükség lesz rá, akkor munkahelyvédelmi akciótervet is be fog vezetni – ismertette.

A képviselő elfogadta a választ.

KDNP: Kormány továbbra is a megvédi a magyar embereket a migrációtól?

Nacsa Lőrinc (KDNP) arról beszélt: a bevándorlók egyre agresszívabbak, folyamatos nyomás alatt tartják a magyar határt és az ott szolgálatot teljesítőket. A magyar-szerb határ menti településeken élők egyre jobban félnek, hiszen nem ritka, hogy a bűncselekmények elkövetői fegyverekkel rendelkeznek – tette hozzá.

Hangsúlyozta: ebben a helyzetben szinte nélkülözhetetlenek a határvadászok. Azt kérdezte: számíthatnak-e arra, hogy a kormány a határvadászok segítségével továbbra is megvédi a magyar embereket?

Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára arra hívta fel a figyelmet,

bár most mindenki a háborúra figyel, a migráció kérdése nem került le az uniós napirendről,

Brüsszel és a magyar baloldal továbbra is migrációpárti álláspontot képvisel.

Méltatta a rendőrséget, amiért gyorsan és hatékonyan létrehozta a határvadász egységeket és köszönetet mondott azoknak, akik szolgálatot vállalnak a határvédelem érdekében. Jelezte: a hatérvadászok toborzása és kiképzése tovább folytatódik.

A képviselő elfogadta a választ.

DK: Kapnak-e segítséget a fogyatékkal élőket segítő szervezetek?

Gy. Németh Erzsébet (DK) azt kérdezte, hajlandó-e a kormány segíteni a fogyatékkal élőket segítő szervezeteknek? Elmondta: vészjósló megkeresés érkezett ezen szervezetektől, azonnali segítségre van szükségük a brutálisan megemelt rezsiköltségek miatt. Az említett szervezetek nagyrészt az állam helyett dolgoznak – mutatott rá. Hozzátette: pártja árnyékkormánya teljes mértékben egyetért a kérésükkel.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára azt felelte: a kormány arra törekszik, hogy mindenkinek az ellátásáról gondoskodjon.
Emlékeztetett olyan intézkedésekre, amikor az egykori baloldali kormány csökkentette a forrásokat, vagy amikor a Pesti úti idősotthonban ellátatlanok voltak a betegek.

Azt kérte: győzze meg Dobrev Klárát, az árnyékkormánya miniszterelnökét, gondolja át azon mondatait, amelyek szerint az orosz elnök csak kemény szankciókkal állítható meg. Gy. Németh Erzsébet nem fogadta el a választ.

Azonnali kérdések

DK: Hogyan javítaná a kormány az egészségügy helyzetét?

Komáromi Zoltán (DK) arra várt választ: mit tesz a kormány az egészségügy helyzetének javításáért?

Arra mutatott rá, hogy csökkent az onkológiai ellátások száma, de a háziorvosok is kevesebb embert látnak el. Sérelmezte, hogy az elmúlt egy-két hónapban jelentősen nőtt a kórházak adósságállománya. Ezt tetézi, hogy 14 milliárd forintnyi ellátáshoz nem fértek hozzá a betegek – mondta.

Rétvári Bence arról beszélt: 1471 milliárd forinttal növekedtek az egészségügyi források 2010 óta. Az orvosok ma már lényegesen jobban keresnek – hangsúlyozta. Szólt a felújításokról, rendelőépítésekről, míg a baloldalra szerinte csak az intézménybezárás volt a jellemző.

MSZP: Hogyan kompenzálja a kormány az önkormányzatokat a magas rezsiért?

Harangozó Tamás (MSZP) azt mondta, hogy az önkormányzatok által fenntartott intézmények kilátástalan helyzetbe kerültek, mert a kormány „kidobta” az önkormányzatokat az egyetemes energiaellátásra jogosultak köréből. Az árnövekedés spórolással nem kompenzálható – jelentette ki, hozzátéve: hasonlóan jártak a távfűtéssel.

A kereskedők hasznát eközben megemelte a kormányzati szerv, így veszélybe kerültek az önkormányzati közszolgáltatások – sérelmezte, és választ várt arra, hogyan kompenzálja a kormány mindezért az önkormányzatokat? Hogyan kívánja megelőzni az intézmények bezárását? – tette fel a kérdést.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a magas energiaárak okai között az orosz-ukrán háborút és az erre válaszként adott, elhibázott brüsszeli szankciós politikát említette.

A legfontosabb feladatnak azt nevezte, hogy az Országgyűlés értsen egyet abban: a szankciós politikát vissza kell vonni az energetika területéről. Ezért sajnálatosnak nevezte, hogy a baloldal támogatja a szankciók kiterjesztését. Így az önkormányzatok szerinte a baloldalra nem számíthatnak.

Momentum: Kapnak-e az önkormányzatok támogatást?

Hajnal Miklós (Momentum) arra várt választ a belügyminisztertől, milyen konkrét támogatást kapnak az egyre súlyosbodó gazdasági és energiaválság közepette az önkormányzatok, amelyek nem tudják kifizetni a megsokszorozódott összegű számlákat. Azt kérdezte: mi a garancia arra, hogy nem pátpolitikai alapon döntenek az ilyen ügyekben?

Rétvári Bence, a tárca politikai államtitkára – hangsúlyozva, hogy a kormányzat eddig is adott segítséget az önkormányzatoknak, és ezt a jövőben is megteszi – válaszában arról beszélt, az ellenzéknek abban kellene segítenie, hogy a gyökerénél ragadják meg ezt a problémát, ami a szankciókban rejlik.

A szankciók nem állították meg Oroszországot, de térdre kényszerítették Európát

– fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, Németország már saját, nem pedig uniós mentőprogramot hirdetett.

Viszonválaszában a képviselő elmondta: a szankciókat nem az ellenzék, hanem Orbán Viktor miniszterelnök szavazta meg és azok nem vonatkoznak a gázra. Az államtitkár mindenkinek a nemzeti konzultációban való részvételt ajánlotta, hogy ott nyilvánítson véleményt a szankciókról.

Jobbik: Miért nem a magyar munkavállaló az első?

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a multinacionális cégek kormányzati támogatásának gyakorlatáról kérdezte a külgazdasági és külügyminisztert, a szervezett munkaerőimport helyett az inaktív hazaiak átképzését ajánlva a kormányzat képviselőjének figyelmébe.

Menczer Tamás parlamenti államtitkár arról beszélt: a magyar munkavállalókat attól a baloldaltól kell megvédeni, amelyik a Jobbik szövetségese. Hozzátette: a kormány megvalósította azt a célját, hogy munkahelyeket teremtsen, a koronavírus-járvány kezdetén, aki akart, tudott dolgozni. Megjegyezte, jelenleg 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon, ami az elmúlt három évtized rekordja.

Viszonválaszában a kérdező azt hangoztatta: a százezernyi inaktív hazai polgárral be lehetne tölteni ezeket az állásokat, majd arról beszélt, elutasítják a migrációt, benne a szervezett munkaerőimportot.

Az államtitkár úgy nyilatkozott: a világjárvány után a háború és a szankciók kialakította helyzet nehezíti a magyar gazdaság helyzetét, hozzátéve, ha szükséges, ismét lesz munkahelyvédelmi akcióterv.

Párbeszéd: Kapnak-e támogatást az állatvédelmi szervezetek?

Szabó Rebeka (Párbeszéd) azt tudakolta az igazságügyi tárca vezetőjétől, mikor fizeti ki a kormány a beígért pályázati forrásokat az állatvédőknek és hogyan kívánja segíteni azt, hogy a téli időszakban megnövekedő kiadásaikba ne rokkanjanak bele.

Répássy Róbert, a tárca parlamenti államtitkára a kormányzat számára kiemelt ügyként említette az állatvédelmet, megjegyezve, tavaly online párbeszédet rendeztek a témában, megalakult a Nemzeti Állatvédelmi Tanács, elméleti és gyakorlati képzés indult a gazdáknak, szigorították a Büntető törvénykönyv állatvédelmi rendelkezéseit és fenntartják az állatvédelmi szervezeteket támogató pályázatot.

A kérdező a szervezetek hathatós és azonnali anyagi segítségét kérte számon. Az államtitkár azt jelezte, a kormány továbbra is azon van, hogy e szervezetek minden támogatást megkapjanak működésükhöz, majd arról beszélt, a héten indul egy közhasznú állatvédelmi alapítvány létrehozásáról szóló törvény parlamenti vitája.

Mi Hazánk: Mikor becsülik meg az állami dolgozókat?

Szabadi István (Mi Hazánk) a párt nyáron létrehozott anonim bejelentő felületére érkező panaszok alapján a pedagógusok, az iskolai kiszolgáló személyzet – gazdasági ügyintézők, takarítók –, a buszsofőrök, a szociális- és gyermekvédelmi dolgozók, valamint a honvédségi állomány alacsony keresete miatt szólalt fel.

Azt kérdezte: mikor veszi észre a kormány, hogy a közigazgatás működése elsősorban a munkájukat nap mint nap lelkiismeretesen és alázattal végző dolgozókon múlik?

Válaszában Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója hangsúlyozta:

a kormány elismeri az állami alkalmazásban dolgozók munkáját, és az elmúlt tizenkét évben komoly béremeléseket valósítottak meg.

Általánosságban szólva elmondta: 2010 óta 70 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset reálértéke Magyarországon. Hozzátette: amint az ország gazdasági teherbíró képessége lehetővé teszi, további béremeléseket fogadnak el.

LMP: A vízválság az energiaválságnál is nagyobb kihívás

Keresztes László Lóránt (LMP) hozzászólásában a vízválságot az energiaválságnál is nagyobb kihívásnak nevezte. Egyre hosszabb, egyre súlyosabb aszályok vannak, a magyar vízgazdálkodás nem alkalmas a helyzet kezelésére, és nincs ennek megfelelő tájhasználat – mondta.

Úgy fogalmazott: ma Magyarországról több víz folyik ki, mint ami beérkezik, „Magyarország lecsapolása folyik”. Ezért az ellenzéki politikus szerint szemléletváltásra, vízmegtartó vízgazdálkodásra van szükség.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára válaszában jelezte:

a kormány tisztában van a klimatikus változásokkal és az aszály mértékével.

Emlékeztetett: ma Magyarországon mintegy 110 ezer hektáron van öntözés, holott az 1970-es években 350-370 ezer hektáron történt. A rendszerváltozás utáni időszak “megborította” az egész struktúrát, amit helyre kell állítani, nem csak víztározókkal, csatornahálózattal, hanem a gazdálkodókkal is újra kell gondoltatni a helyes vízgazdálkodást és öntözést – hangsúlyozta.

Fidesz: Elfogadható-e a „dollárbaloldal” külföldi finanszírozása?

Illés Boglárka (Fidesz) arról beszélt: a „dollárbaloldal” bukott miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter beismerte, hogy több milliárd forint kampánytámogatást kaptak külföldről és szövetséget kötött „Sorosék” amerikai kampánycsapatával.

Ezzel szerinte megerősítést nyert, hogy újfent a nemzetközi globalista erők próbáltak meg beavatkozni a magyar választásokba sértve ezzel Magyarország szuverenitását. Az egyik legfontosabb kérdésnek nevezte azt, hogy Soros György mit kért és a jövőben mit vár ezért a pénzért cserébe.

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint legalább három alapvető kérdésben – a béke fontosságáról, az energiahordozók szankcióinak ellenzéséről, és arról, hogy Magyarország hozzájusson az uniós pénzekhez – a parlamenti pártok egyetértésére lenne szükség.

Ugyanakkor nem lehetséges a nemzeti egység, mert a baloldal „nem ura önmagának”, elvesztette önállóságát.

Úgy döntött, hogy pénzért, anyagi támogatásért cserébe feladja önállóságát, és hagyja, hogy külföldről diktáljanak neki – fogalmazott.

KDNP: A kormány a béke és a biztonság kultúráját képviseli

Juhász Hajnalka (KDNP) szerint hét uniós szankciós csomag után számot kell vetni, ugyanis a szankciók Oroszországnak 158 milliárd euró bevételt jelentettek és ebből az európai uniós polgárok 85 milliárd eurót fizettek ki. Ezért nevezte fontosnak Európában elsőként megkérdezni az emberek véleményét a szankciókról, amelyekről a kormány nemzeti konzultációt tart.

A baloldal nem támogatta a magyar családokat védő rezsicsökkentést, de igent mond az energiaválságot okozó szankciókra – mondta. Jelezte: a magyar kormány az EU-ban a béke és a biztonság kultúráját képviseli.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldali kapcsolatokért felelős államtitkára válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy

a kormányt döntéseiben mindig a magyar emberek érdekének képviselete vezérli.

A baloldalon és a nemzetközi politikában lenézik a nemzeti konzultációt – jegyezte meg. Hozzátette: a kormány álláspontja világos, sorsfordító kérdésekben egyetértési pontokat akar létrehozni, lehetőséget adni a magyaroknak arra, hogy kifejezzék véleményüket.

Az Európai Bizottsággal való megegyezésről érdekében szükséges törvények

Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a jogalkotásról, illetve a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvények módosításához kapcsolódó bizottsági jelentések és összegző módosító javaslatok vitájában Vécsey László (Fidesz) ismertette a törvényalkotási bizottság álláspontját. A politikus elmondta, hogy a bizottság egy módosító javaslatot fogadott el.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a kormány vállalta, hogy a társadalmi részvételről szóló törvény hatálya alá tartozó indítványok esetében kilencven százalék lesz a társadalmi egyeztetésen áteső jogszabálytervezetek aránya.
A kilencven százalékos vállalás teljesülését a kormányzati ellenőrzési szerv az éves jelentésében mutatja be – emelte ki.

A törvényjavaslat várhatóan kiegészül azzal, hogy a jelentés közzétételének határideje minden évben január 31. lesz, továbbá egy olyan szabállyal, amely szerint az európai támogatásokat auditáló szerv a cél elérését évente, a tárgyévet követő év március 31-ig kiadott jelentésében tanúsítja – közölte.

A javaslat előírja a bírságolás lehetőségét akkor, ha a kormányzat nem tartja be a törvény szabályait – hangsúlyozta. A vitában senki nem szólalt fel, ezért Latorcai János levezető elnök azt lezárta.

Ezt követően megkezdődött az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében egyes törvények módosításáról szóló javaslathoz beadott bizottsági jelentések és összegző módosító javaslatok vitája, amelyben a törvényalkotási bizottság álláspontját Vécsey László (Fidesz) ismertette.

A politikus elmondta, hogy a törvényalkotási bizottság hat módosító javaslatot fogadott el, amelyek igazodnak az Európai Bizottság elvárásaihoz.

Répássy Róbert államtitkár kiemelte, hogy szélesedett a módosítandó törvények köre, ezért változnak az Országgyűlésről, a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról, a kormányzati igazgatásról, a közszolgálati tisztviselőkről, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvények.

Erre azért került sor, hogy az egyes jogállási törvények szabályozása összhangba kerüljön a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályaival – mondta. Hangsúlyozta, az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazásakor az összeférhetetlenséget mindig egyedileg kell vizsgálni.

Keresztes László Lóránt (LMP) felszólalásában arról beszélt, hogy a kormány az állami egyetemeket magánalapítványokba szervezte ki, és ezeknek az alapítványoknak a kuratóriumába pedig olyan embereket helyeztek, akik nemcsak kötődnek a kabinethez, de politikai tisztségeket is viselnek.

A vita lezárása után Répássy Róbert azt felelte, hogy Keresztes László Lóránt nem a tárgyalt javaslatot, hanem a hatályban lévő törvény kritizálta.

Javaslat az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről

Vécsey László (Fidesz), a törvényalkotási bizottság nevében közölte: a testület szeptember 29-én tárgyalta az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló javaslatot, az ülésen az összegző módosító javaslat és jelentés 28 igen és 9 tartózkodó szavazatot kapott.

A javaslat tartalmazza az integritás hatóság és a korrupcióellenes munkacsoport létrehozását, megállapítja a rájuk vonatkozó törvényi szabályokat. Emellett újraszabályozzák a közbeszerzésekről szóló törvény összeférhetetlenségi passzusait.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: az integritás hatóság működésével összefüggésben több ponton változtatást tartalmaz az összegző módosító javaslat. Így a többi között módosulnak a nyilvántartások előállítására vonatkozó szabályok, s rögzítik, hogy a hatóság elnöke, elnökhelyettese pályázat útján tölti majd be pozícióját.

A vagyonnyilatkozati kötelezettséget és az összeférhetetlenséget éves gyakorisággal ellenőrzik majd, az alkalmassági bizottság tagjai napi díjat kapnak. Kitér a módosítás arra is, hogy a korrupcióellenes munkacsoportot december 1-ig meg kell alakítani, s a sarkalatossági záradékot elhagyják. A javaslatról vita nem alakult ki, a napirendet az elnöklő Latorcai János lezárta.

Javaslat az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes törvények módosításáról

Vécsey László (Fidesz) a törvényalkotási bizottság nevében elmondta, hogy a javaslatot szeptember 29-én tárgyalták és 29 igen, 8 tartózkodó szavazattal fogadták el. Az összegző módosító javaslat – ahogy Répássy Róbert is hangsúlyozta – jogtechnikai változtatásokat rögzít.

Az előterjesztésről vita nem alakult ki, az elnöklő Lezsák Sándor a napirendi pontot lezárta.

Napirend után

Keresztes László Lóránt (LMP) Pécs ivóvízellátási és szennyvízelvezetési problémáiról, valamint a víziközműrendszer költségvetési forrásainak hiányáról beszélt.

Varju László DK-s képviselő megemlékezett arról, hogy 30 éves az Újpesten működő Rex kutyaotthon.

Frakciótársa, Varga Zoltán elmondta, hogy a Debrecenben élők aggódnak a városban épülő kínai akkumulátorgyár káros környezeti hatásai miatt.

Az ugyancsak DK-s Hegedüs Andrea értékelése szerint a pedagógusokat több éve magára hagyta a kormány, az oktatásban szerinte megbecsültségre, bérrendezésre és a munkaterhek csökkentésére van szükség.

Bencze János jobbikos képviselő az idősek nehézségeiről szólva úgy értékelt, a ma időseitől az elmúlt 32 évben a jobb- és baloldali kormányok mindent elvettek.

Frakciótársa, Ander Balázs Somogy megye problémáit sorolta az úthálózat hiányosságaitól kezdve a turizmusfejlesztés elmaradásán át a megyében lévő szociális otthonok nehézségeiig.

Az elnöklő Lezsák Sándor az ülésnapot bezárta, az Országgyűlés kedden 8 órakor folytatja munkáját.

Ajánljuk még