logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Kocsis Máté: Az Apró-villát nem eladni kellene, hanem visszaadni

| Szerző: hirado.hu
„Gyurcsány bejelentette: árulják az Apró-villát. Jelzem, nem eladni kéne, hanem visszaadni” - reagált Kocsis Máté arra, hogy a DK-elnök azt mondta, az ingatlant egy éven belül eladják.

„Gyurcsány bejelentette: árulják az Apró-villát. Jelzem, nem eladni kéne, hanem visszaadni” – reagált Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője.

Az Apró-villát el fogjuk adni egy éven belül – mondta ugyanis Gyurcsány Ferenc kedden a Gulyás Márton Partizán nevű csatornájának adott interjúban, arra a kérdésre, miért hagyják, hogy ekkora támadási felületet adjanak a Fidesznek. Az eladási szándékot azzal indokolta, hogy egyedül maradtak Dobrev Klárával, megváltozott az életük.

Kapcsolódó tartalom

Az Apró–Gyurcsány-villa titkairól a Magyar Hírlap – Gál Éva várostörténész tanulmányára hivatkozva – többek közt azt írta: a Szemlőhegy utcai palota elkobzásra kijelölt zsidó vagyon volt, végül a kommunisták lakóhelyéül jelölte ki a pártállami hatalom. Az 1930-as években az Odescalchi család egyik tagja, Erba Odescalchi Sándor ügyvéd lakta a Szemlőhegy utcai villát, majd 1936 tavaszán eladták Sebestyén Aladárnak és nejének, Grünwald Rózának. Sebestyén a Weiss Manfréd alapította Ferro­globus Rt. igazgatója volt.

A birtoklap szerint Sebestyén Aladár és felesége házát 1944. április 28-án, a német bevonulás után a faji törvények alapján a nyilasok nyilvántartásba vették. Rákosi Mátyás hatalomra kerülése után a villát 1952-ben államosították.

A földhivatali, köznyilvános dokumentumok között nincs arra nézve adat, pontosan mikor került az egykori Sebestyén-villa Apró Antal használatába, annyi bizonyos, Apró Antal 1947-ben még egy Dózsa György úti lakásban élt. Az államosítás ideje táján azonban már miniszteri rangban volt, s Nagy Imre kormánya idején őt nevezték ki a Minisztertanács elnökhelyettesévé. Ekkor már minden bizonnyal helye volt az elzabrált villában, a „káderdűlőn”.

A kommunisták által elzabrált villában Apróéknak társbérlője is akadt: az ’56-os ítéleteiről elhíresült vérbíró, Jahner-Bakos Mihály és családja. A hátsó telekszomszéd pedig maga Kádár János volt.

A piacgazdaság hajnalán a harmadik generációba tartozó Dobrev Klára – akinek apja a pártállami bolgár titkosszolgálat vezetője volt –, Apró Antal unokája a 159 négyzetméteres „szociális bérlakást” huszonhárom évesen, egyedülállóként vásárolta meg 1995-ben a kerületi önkormányzattól, kevesebb mint kilencmillió forintért. Az akkori lakásrendelet szerint a vételár tíz százalékát kellett készpénzben fizetni, a fennmaradó összegre huszonöt éves részletfizetési kedvezményt kapott.

Dobrev a tulajdonjog megszerzése után még azon mele­gében tizenhatmillió forintért eladta az ingatlanhasznosítás jogát a Gyurcsánnyal közös családi vállalkozásnak, a Fittelina Kft.-nek, majd megindulhatott a később nagy vihart kavaró uszodaberuházás is a Szemlőhegy úti villában. A villa másik házrészét – amelyben korábban az ötvenhatos vérbíró lakott – Apró Piroska, Apró Antal lánya, Horn Gyula miniszterelnök kabinetfőnöke vette meg.

Ajánljuk még