Tóth Máté kérdésre válaszolva elmondta, hogy az Európai Unió szervei súlyos demokrácia-deficittel illetve szuverenitás-deficittel küzdenek, mivel az Európai Bizottság tagjait nem az uniós állampolgárok választják meg. Ezáltal az Európai Unió szerveinek akarata nem feltétlen egyeznek a közvélemény akaratával.
„Éppen ezért annak van jelentősége, hogy adott nemzetállamokban, tagállamokban milyen a közhangulat. Látható, hogy több olyan megmozdulás, vélemény jelentkezett már, ami azt jelzi, hogy az emberek nem feltétlen elégedettek azzal a hanggal ami Brüsszelből érkezik”
-hangsúlyozta az energiajogász. Tóth Máté szerint nyilván azon országok rendelkeznek markánsabb véleménnyel, amelyek közelebb fekszenek a háborús konfliktushoz.
„Nagyon hamis narratíva, amit lehet innen-onnan hallani, hogy aki nem feltétlenül a szankciókat támogatja, az oroszbarát lenne. Magyarországon a közvélemény nagyon helyesen látja, hogy a gazdasági szankciók kimondottan Európának ártanak”
-szögezte le Tóth Máté. Az egyre magasabb energia,-és gázárak nemcsak a lakosságot, hanem a gazdaságot is veszélyeztetik. Ezek a plusz költségek megjelennek az árakban, aminek infláció-gerjesztő hatása van.
Kapcsolódó tartalom
Az Európai Bizottság legújabb javaslata szerint, válságtermékek gyártására kötelezné a tagállamok vállalatait, amivel kapcsolatban a szakértő kiemelte, hogy
„Látszik, hogy van egy komoly válsághelyzet, ha ilyen ötletek felmerülnek. Ez egy olyan ötlet, ami ráadásul a hadikommunizmusra emlékeztet mechanizmusában, hiszen megmondani a többieknek, hogy mit kell előállítani, az már hadigazdálkodás. Ez az ötlet kifejezetten azt célozza, hogy belenyúljon az Európai Unió a tagországok ellátási láncaiba vészhelyzet esetén, ami bőven a hatáskörök átlépése. ”
A szankciókkal kapcsolatban Tóth Máté leszögezte, hogy az energiaszektornak mindenképpen ki kellene maradnia a következő büntetőcsomagból.
Kapcsolódó tartalom