logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

„Teljes az egyetértés abban, hogy a gazdasági szankciók használata a leghatékonyabb eszköz” – magyar képviselők a szankciók pártján

| Szerző: hirado.hu
Az Európai Unió Oroszországgal szemben alkalmazott szankciós politikája látványosan visszafelé sült el, hatása pedig jobban fáj az unió polgárainak, mint az orosz gazdaságnak. Mint az tapasztalható, az EU hiába próbálja gazdasági eszközökkel megállásra kényszeríteni Oroszország ukrajnai offenzíváját, a szankciós huzavona odáig fajult, hogy az oroszországi energiaimportnak kiszolgáltatott Európa fél évszázada nem látott energiaválságba süllyedt. A kontinensen a tavalyi évhez viszonyítva többszörösére emelkedtek a rezsiköltségek, a nagy energiaigényű szektorok szereplői nem képesek kigazdálkodni a megnövekedett gáz- és villamosenergia-árak mellett a termelési költségeiket. Az infláció emelkedésének senki sem látja a végét, az erősebb uniós tagállamok kormányai pedig sorra jelentik be a magyar kormány rezsicsökkentéséhez hasonló, a lakosság terheinek enyhítését célzó intézkedéseket. Mindeközben a rideg tények ellenére a baloldali politika Európa és Magyarország szerte azt kommunikálja, hogy a nyugati szankciók jobban fájnak Oroszországnak, mint Európának, és szükséges folytatni a megkezdett irányt.

Az uniós baloldallal igyekszik lépést tartani a magyar Országgyűlés baloldali szárnya is, képviselőik olykor-olykor elszólják magukat, és hitet tesznek az unió elhibázott szankciós politikája mellett. Úgy tűnik, hiába vonulnak rendszeresen az utcára állampolgárok ezrei szerte a kontinensen, hogy a többszörösére drágult rezsiköltségek és az elszálló infláció miatt beavatkozást követeljenek a kormányaiktól, a mainstream baloldalon egyelőre nem érte el az ingerküszöböt a kétségbeesett emberek segélykiáltása.

Menetrendszerű baloldali kiállás a szankciók mellett

Orbán Viktor miniszterelnök a minap ismét rámutatott, hogy hiába van tizenegyezer szankció érvényben Oroszországgal szemben, az orosz–ukrán háború továbbra is zajlik, Európát azonban térdre kényszerítheti a szankciók okozta brutális infláció és energiahiány. A miniszterelnök szavait fél évvel a háború kitörése után már nem lehet pesszimista jövendölésnek tekinteni, hiszen az Európai Bizottság éppen a napokban jelentette be, hogy ársapkát vetne ki az Oroszországból származó gázimportra, hogy elkerüljék az európai energiaszolgáltatók összeomlását. Annak ellenére azonban, hogy a háború kitörése óta először felismerte az uniós baloldal azt a jelenséget, amiről a magyar kormány beszélt, a hazai liberálisok újfent bizonyságot tettek róla, hogy a magyar állampolgárok kárára is kitartanak politikájuk mellett.

Miközben a magyar kormány és Orbán Viktor miniszterelnök álláspontja az orosz–ukrán háború kitörése óta változatlan és olyan szankciók bevezetését nem támogatja, amelyek sértik Magyarország energiabiztonságát, addig a baloldal továbbra is az uniós direktívák kritika nélküli követését, valamint az Ukrajna melletti kiállás morális fontosságát sulykolja. Lánczi Tamás 48 perc című műsorának vendégeként Ujhelyi István (MSZP) európai parlamenti képviselő csütörtökön arról beszélt, hogy az uniós szankcióknak 90 százalékban semmi köze az energiához.

Mint mondta, az unió által bevezetett szankcióknak minden bizonnyal volt hatása az energiabiztonságra és az inflációra, mégis szerinte már előtte is hasonló volt a helyzet. A szocialista képviselő arra is kitért, hogy az orosz energiafüggőség felszámolása érdekében végig kell vinni a szankciókat, bármennyire fájdalmas, mert máskülönben öt-tíz-tizenöt év múlva ugyanúgy zsarolható volna Európa az orosz gázzal.

Kapcsolódó tartalom

Az unió energiabiztonságát is érintő szankciókkal szemben megfogalmazott kritikák szerint ugyan az orosz-ukrán háború előtt is látható volt az energiahordozók drágulásának tendenciája, a jelenlegi robbanásszerű növekedésért mégis az EU és Oroszország között zajló adok-kapok tehető felelőssé. Ahogyan Orbán Viktor miniszterelnök hétfői beszédében elmondta,

Oroszországot nemhogy gyengítették volna a brüsszeli szankciók, rekordbevételre tett szert az energiahordozók drágulása miatt.

Mint mondta, a szankciós politika hatása hosszú távon velünk marad. Az uniós politikát ért kritikákat azonban nemhogy pártolja a magyar baloldal, de kifejezetten védelmezi is. A magyar miniszterelnök beszédét követően menetrendszerűen érkezett az oroszbarátnak bélyegzés és Vlagyimir Putyin szövetségesének titulálás Hadházy Ákostól, az LMP-t és Momentumot is megjárt politikustól.

Kapcsolódó tartalom

Hadházy Ákos a közösségi felületén úgy reagált: „Orbán ma megint felmondta az orosz propaganda által diktált szöveget. Nyomában a teljes propaganda ezt fogja szajkózni, és persze a maradék független sajtó is beszámol róla.”

Majd arra jutott, hogy a magas energiaárakért nem a szankciók és nem az EU a felelős, hanem Vlagyimir Putyin, aki fegyverként használja az orosz földgáz- és kőolaj-kereskedelmet. Hovatovább Hadházy arra is kitért, hogy szerinte az Oroszország elleni szankciók a béke eszközei, majd az ismert baloldali mantrát szajkózva, miszerint Oroszországnak jobban fájnak a szankciók, mint nekünk, azzal folytatta: „Ne felejtsük el, a leghidegebb a szétlőtt ukrán házakban lesz!”

Kapcsolódó tartalom

Hasonlóan, a magyar emberek érdekeit figyelmen kívül hagyó, az uniós energiaválságot kirobbantó szankciós politika mellett tett hitet Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is augusztusban. A kiszivárgott videóbeszélgetés során

Karácsony egy, magát Kijev főpolgármesterének kiadó csalónak fejtette ki, hogy örül az Oroszországgal szemben elfogadott szankcióknak,

és hogy a magyar kormány sem tudta megakadályozni annak elfogadását. Budapest baloldali vezetőjének állásfoglalása azért is beszédes, mert augusztusra már mindenki számára érezhetővé vált az orosz energiaimportot érintő behozatali tilalmak árfelhajtó hatása.

Kapcsolódó tartalom

Óvatosan csepegtetik a népszerűtlen nézeteiket

Donáth Anna momentumos európai parlamenti képviselő szeptember elején arról írt egy véleménycikkben, hogy a médiában terjedő, szerinte Vlagyimir Putyin és szélsőjobboldali pártok finanszírozásával megjelent fake news ellenére az uniós szankciók működnek és összeroppantják az orosz gazdaságot. Mint írta: „Paradox módon éppen azért erős eszközök a szankciók, mert Oroszországgal korábban szoros kapcsolatokat ápolt az EU, és ezek elvágása valódi büntetésként hat.”

A momentumos politikus meglátásával ellentétben azonban éppen az elmúlt napokban fajult odáig az EU és Oroszország kardváltása, hogy az orosz állami Gazprom elzárta a Németországba irányuló legnagyobb gázszállítási útvonalat, az Északi Áramlat 1 vezetéket.

A jelek szerint a képviselő még nem látja a gazdasági háború árnyoldalát, ugyanakkor a politikai palettán pártjához közel álló német alkancellár, Robert Habeck már arról beszélt a napokban, hogy Németországban üzemek álltak le vagy éppen bezártak, mivel az olcsó orosz gázra alapozott ipari modell törést szenvedett.

Habár az utóbbi hónapokban a momentumos EP-képviselő visszafogottan nyilatkozott az uniós intézkedésekről, az orosz–ukrán háború kitörése után februárban még arról posztolt, hogy kevésnek bizonyultak az EU-s szaknciók az orosz katonai offenzíva megfékezéséhez. Ezt akkor az orosz bankoknak a nemzetközi pénzrendszerről történő elvágásának propagálása miatt írta, amelyet később elfogadott az unió, azonban kiderült, hogy Oroszország könnyen visszavághat az őt ért megszorításra.

Az orosz bankok kizárása ugyanis azzal kecsegtetett, hogy a rubel meggyengítésével kényszeríthető lesz az orosz vezetés ukrajnai offenzívájának megállítása. Később azonban Vlagyimir Putyin arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy az Európát legnagyobb arányban földgázzal ellátó orosz Gazprom vállalat kizárólag rubelben fogadja el a gázszállítás kifizetését. A szankció tehát visszafelé sült el: az orosz gázfolyósítás felfüggesztésének lehetősége felrobbantotta a piaci árakat és a többszörösére emelte a gáz és az elektromos áram árát az előző évihez képest.

Ezek a jelenségek azonban egyáltalán nem akadályozták meg a baloldalt, hogy teljes mellszélességgel védelmezzék a szankciós politika teljes spektrumát.

A momentumos Bedő Dávid júliusban arról beszélt az egyik parlamenti felszólalásában, hogy nem az ukrajnai háború okozza az inflációt. Mint mondta, „az áremelkedések már a fegyveres konfliktus előtt elkezdődtek”.

Szintén az uniós szankciók visszahatását relativizálta Ujhelyi István (MSZP) EP-képviselő is, aki azzal a kérdéssel fordult követőihez, hogy ha tényleg nem fájnak Vlagyimir Putyinnak a szankciók, miért követeli azok feloldását a gázszállításokért cserébe?

Különösen érdekes az a politikai haszonszerzési mechanizmus, amelyet Gyurcsány Ferenc (DK) pártja hajt végre az európai válság kapcsán. Miközben ma már azt kommunikálják, hogy „Orbán kiszolgáltatta hazánkat Putyinnak, miatta van rezsinövelés, miatta emelkedett hétszeresére a gáz ára és duplájára az áramé”, addig az orosz kőolajra vonatkozó uniós szankció bevezetésénél örömüket fejezték ki, hogy Magyarország sem lett kivétel annak hatása alól.

Érdemes felidézni, hogy az orosz olajra vonatkozó uniós szankció vezetett oda, hogy nyáron üzemanyaghiány, valamint az üzemanyagárak megduplázódása következett be Európában. Ráadásul

a Demokratikus Koalíció azt is elhallgatta, hogy a rezsiárak drasztikus emelkedése nem lokális, csupán Magyarországot érintő probléma, hanem az egész európai közösséget sújtja.

Ezt támasztja alá, hogy az Európai Bizottság ársapka bevezetését javasolta a gáz és a villany árára, tehát összeurópai jelenségről van szó.

Vannak olyan baloldali politikusok is azonban, akik korábbi álláspontjukat ma már nem vállalják fel. Ilyen Gyöngyösi Márton (Jobbik), a baloldalra sodródott, korábban radikális jobboldali párt új elnöke is, aki egy korábbi, az uniós szankciós politikáját méltató Facebook-bejegyzését tüntette el.

Májusban a jobboldali sajtóban jelent meg Gyöngyösi azon bejegyzésének szemléje, amelyben az orosz kőolaj behozatalának tilalmát is magában foglaló, hatodik szankciós csomagot méltatta.

„Teljes az egyetértés abban, hogy a gazdasági szankciók a leghatékonyabb eszköz az orosz agresszió leállítására” – írta akkor közösségi oldalán, majd azt is kiemelte, hogy az uniós szankciók jók és hatékonyak. Mint fogalmazott: „kár ugyanakkor, hogy az ukrajnai háború kellett ahhoz, hogy az EU felismerje, hogy mennyire veszélyes az orosz energiafüggés, és hogy elkezdjünk beszélgetni az alternatív energiahordozókra és a szolidaritásra épülő egységes energiapiacról”.

Az uniós energiaárak és a rezsiköltségek elszállása miatt népszerűtlen vélemény viszont mára nem érhető el a pártelnök közösségi oldalán.

A kiemelt kép illusztráció.

Ajánljuk még