A képviselők megemlékeztek a kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdákról.

Nyugdíjas és kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetei tagjainak védelméről

A nyugdíjas- és a kismamaszövetkezet tagjai is biztosabban juthatnak jövedelmükhöz felszámolás esetén az őket érintő törvény módosítása által – mondta a törvény ismertetésekor Kósa Lajos (Fidesz), a javaslat előterjesztője. A képviselő elmondta: az iskolaszövetkezetekhez hasonlóan ezen szövetkezeti formák esetében is bekerül a szabályozásba, hogy felszámolás vagy csődeljárás esetén a vállalkozási szerződés alapján teljesített munka nem a szállítói tartozással lesz egyenértékű, hanem előre sorolódik a kielégítési sorban.

Elmondta: a változtatást az érintettek támogatták. Emlékeztetett: az iskolaszövetkezeteket mintául véve tette lehetővé az Országgyűlés korábban, hogy szövetkezeteket alakíthassanak olyan társadalmi csoportok, amelyek rendelkeznek társadalombiztosítással. Így jöttek létre a nyugdíjas szövetkezetek és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetei.

Kósa Lajos igazi hungarikumnak nevezte ezt a foglalkoztatási formát, hangsúlyosan szólva a tagok biztonságáról.

Fidesz: nagyobb védelmet kapnak a szövetkezeti tagok

Szeberényi Gyula (Fidesz) a javaslat legfőbb céljának nevezte a szövetkezeti tagok védelmét. Elmondta: a két szövetkezeti típusban a jövedelem a bérjellegű juttatásokkal kerül egy megítélés alá, vagyis a tagok számíthatnak arra, hogy az adós fizetésképtelensége esetén is hozzájutnak járandóságukhoz.

Szerinte aki látott már felszámolást, tudja, milyen kicsi esélyük van a kielégítésre azoknak, akik a rangsorban hátrébb vannak.

A szövetkezet a piaci szereplők számára rugalmas szolgáltatást képes nyújtani úgy, hogy a foglalkoztatással járó adminisztratív feladatokat is ellátja.

DK: Az előterjesztés célja még jó is lenne

 Kordás László (DK) azt mondta, hogy a javaslat célját tekintve még jó is lenne, bár hiányolta az aggódást a munkavállalókért más jogszabályok esetében.

Szerinte a kormány célja a nyugdíjas-szövetkezetekkel, hogy ne kelljen nyugdíjat fizetni. Úgy ítélte meg, hogy amit a kormány tett a nyugdíjasokért az elmúlt 10–12 évben, annak a nagy része átverés volt.

A szövetkezet a munkáltató és a munkavállaló közé ékelődik, amelynek működési költségei is vannak. Szerinte az idősek foglalkoztatási feltételeit más módon is meg lehetne teremteni, a szövetkezeti forma nem szükséges a nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásához. Azt mondta: át kellene tekinteni a tizenhárom éve változatlan összegű minimálnyugdíjat.

Kijelentette azt is, hogy a kismamaszövetkezeteket sem látja „sikersztorinak”, esetükben a családi pótlékot kellene emelni.

Azt mondta: a két területen sok mindent kellene tenni, aminek nyomát sem látják a javaslatban, ezért ennek megfelelően alakítják ki véleményüket az előterjesztésről.

KDNP: Nagyobb biztonságot ad a változtatás

Vejkey Imre (KDNP) azt mondta: a két szövetkezeti típus tagjainak jövedelme a munkabérrel esne egy védelem alá, tehát a változtatás elfogadásával a legkiszolgáltatottabbnak mégis kifizetik a bért fizetésképtelenség esetén. Vagyis nagyobb biztonságot adna az érintett szövetkezetek munkavállalóinak – hangsúlyozta.

Elképesztő, hogy a DK politikusa bírálja a kormány nyugdíjpolitikáját, miután kormányon elvették a tizenharmadik havi nyugdíjat – jelentette ki.

MSZP: A javaslat erősíti a szövetkezeti tagok védelmét

Komjáthy Imre (MSZP) elmondta, hogy pártja támogatja a javaslatot, hiszen az a szövetkezeti tagok jogainak védelmét erősíti. Közölte: felszámolási eljárásban a tagok jövedelme a bér jellegű juttatással esik egy megítélés alá, így könnyebben hozzájutnak a pénzükhöz.

Kifogásolta, hogy a nyugdíjas szervezetekről szóló törvényt szinte évente módosítják, de még mindig tizenöt százalékot kaphat a bevételből az, aki nem vesz részt a munkában.

A gazdasági forma előnyének nevezte, hogy sokaknak ez volt az egyetlen lehetőségük arra, hogy újra munkába állhassanak, hiszen rugalmas foglalkoztatást tesz lehetővé.

Államtitkár: A kormány támogatja a szövetkezetekkel kapcsolatos törvényjavaslat elfogadását

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára közölte: a kormány támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Elmondta: az előterjesztés a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagjai számára biztosítja pénzbeli juttatásuk fedezetét abban az esetben is, ha felszámolási vagy szerkezetátalakítási eljárást alá kerül az a vállalkozás, amelynek dolgoztak. Az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.

Előterjesztő: A baloldal nem érti a szövetkezetek működését

A javaslatot előterjesztő Kósa Lajos (Fidesz) a vitára úgy reagált: a baloldalnak nem megy a szövetkezeti dolog megértése. Amit meglátnak benne „az a bűncselekmény és a lopás lehetősége” – utalt a baloldali Czeglédy Csaba büntetőügyére.

Hangsúlyozta: a szövetkezeti foglalkoztatás az EU számára is példa lehetne, hiszen olyan társadalmi csoportok vehetnek benne, amelyek egyéb jogviszonyukban biztosítottak – diákok, nyugdíjasok, kismamák – így a munkáltatókat nem terheli társadalombiztosítási járulék.

Az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés

Előterjesztő Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: a szabályozott tevékenységek felügyeleti hatóságának létrehozásával a közérdeket fókuszba helyező, stabil, kiszámítható működési és szabályozási környezet jött létre az állam által felügyelt ágazatokban.

Közölte: a törvényjavaslat 17 törvényt módosít a gyakorlati jogalkalmazás során felmerült kérdések kezelésére, a törvényi szabályozás pontosítására, illetve jogharmonizációs céllal, valamint az uniós elvárásoknak való megfelelés érdekében.

Tájékoztatása szerint az ország energiaellátásának biztosítása érdekében folytatódik Magyarország villamosenergia-hálózatának megújítása.

A kormány célja, hogy 2030-ra az elektromos áram 90 százalékát szén-dioxid-kibocsátástól mentesen állítsa elő. A magyarországi napelemek kapacitása öt év alatt tízszeresére nőtt, 2021-ben már a megtermelt villamosenergia 26 százaléka megújuló forrásból származott.

Expozéjában kitért a bányászati törvény módosítására, melynek célja elsősorban a kitermelés növelésének ösztönzése, valamint a jogalkalmazási kérdések kezelése. A magyarok életminőségének fenntartása érdekében alapvető fontosságúnak nevezte a megbízható és megfizethető energiaellátást. Minél több a hazai lelőhely, annál nagyobb Magyarország energiaszuverenitása –  mondta.

Hozzátette: a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény módosításával a jogszabályt összhangba hozzák az EU bírósága döntéseivel, valamint a szigorú játékosvédelmet, az adóbevételek növelését, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzését is szolgálja.

Arról is beszélt, hogy a törvényjavaslat erősíti és bővíti a hatóság eszközeit a jogosulatlan dohánytermék-kiskereskedelemmel szemben. A nemdohányzók védelmében és a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítása érdekében megalkotott jogi környezet eredményeinek megtartása mellett a kormány továbbra is élen járva reagál a társadalmi folyamatokra és a piaci trendekre – jelezte.

Hangsúlyozta: az elmúlt 10 évben csökkent a rendszeres és alkalmi dohányosok aránya, a 15–17 éves korcsoportban 25 százalékról 15 százalékra.

Fidesz: Támogatandó rendelkezéseket tartalmaz a törvényjavaslat

Szeberényi Gyula (Fidesz) vezérszónoki felszólalásában – kiemelve, hogy a törvényjavaslat támogatandó rendelkezéseket tartalmaz – azt mondta: a bányászatról szóló törvény módosításának célja elsősorban a kitermelés növelésének jogi eszközökkel történő ösztönzése.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényből kikerülnek az ajándéksorsolások, ezek fogyasztóvédelmi felügyeletét a kormányhivatalok, mint általános fogyasztóvédelmi szervek látják el, a távszerencsejáték pedig a liberalizált szerencsejátékok körébe kerül – mondta.

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény módosítása bevezeti a jogosulatlan dohánytermék kiskereskedelem fogalmát. Jelezte:

a dohányboltban forgalmazott termékek azon kívüli értékesítése jogsértő, és szintén jogosulatlan tevékenységnek minősül majd azon termékek értékesítése, amelyeknek magyarországi forgalomba hozatala tilos.

DK: Felpuhul a szabályozás

Gy. Németh Erzsébet (DK) szerint a törvény által érintett három alapvető területben – a szerencsejátékban a bányászatban és a dohánytermék-kereskedelemben – sok közös van, állami monopóliumot adott a Fidesz sok esetben haveri kézbe.

A salátatörvényben az ezekből kinyerhető pénzek útját akarják megkönnyíteni – vélekedett.

Az ellenzéki politikus azt mondta: a szabályozás mindhárom területen felpuhul azzal, hogy a törvényjavaslat értelmében egyes hatáskörök a törvényi szintről a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának kezébe kerülnek.

KDNP: A fiatalokat is védi a változtatás

Nacsa Lőrinc (KDNP) üdvözölte, hogy a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítását célzó változtatások is szerepelnek a javaslatban.

Gyorsabb és rugalmasabb szabályozást tesz lehetővé, hogy a jövőben nem törvényben, hanem rendeletben léphetnek fel például egy új, akár az interneten beszerezhető termék esetében – mutatott rá. Mivel nem tudható, hogy pontosan mi van a hevített, gyógynövényes termékekben, amelyeket legtöbbször nem is magyar társaság forgalmazza, azonnali reagálásra van szükség – hangsúlyozta.

Az úgynevezett Elf Barról azt mondta: az nem bevizsgált termék, nincsenek róla tudományos információk, mégis az ízesítése miatt a legkiszolgáltatottabb csoportokat célozza, de számos mellékhatást, akár vérköpést is eredményezhet.

Jelentős eredménynek nevezte a dohányzás teljes tilalmát az oktatási intézményekben, a fiatalok védelmében.

MSZP: Számos elfogadhatatlan része van a javaslatnak

Vajda Zoltán (MSZP) azt mondta, hogy a „salátatörvénynek” számos elfogadhatatlan része van. Szólt arról, hogy a változtatás érinti a játékkaszinókat, a távszerencsejátékot, a bányákat, építőipari tevékenységet, a végrehajtók munkáját. Sorolta azokat a kormányközeli embereket, akiknek szerinte az érdekét szolgálja az előterjesztés.

Örömtelinek nevezte a végrehajtói ágazatot érintő változtatást: a tervezet egyértelművé teszi, hogy üres álláshelyet csak pályázat útján lehet betölteni.

A cigaretta árusításának szigorítását örömtelinek tartja – hangsúlyozta –, és reményét fejezte ki, hogy a szabályozás az Elf Barok esetében is ebbe az irányba hat. Valóban azok értékesítésének felszámolására törekednek? – tette fel a kérdést. Vagy csak azt tiltják, hogy trafikokon kívül ne lehessen árulni azokat? – tudakolta.

Mi Hazánk: A kaszinókat továbbra sem kötik be az online kasszába

Apáti István (Mi Hazánk) a tizenhét törvényt módosító javaslat szerencsejátékot érintő részéről azt mondta: a legrafináltabb játékgépesek egykor az MSZP-t vagy az SZDSZ-t, de a Fideszt is finanszírozták a rengeteg adózatlan feketepénzből. Ezt bombázták szét 2012-ben, amikor a korányoldal kitalált egy olyan megoldást, amellyel az összes lóvét magukhoz csatornázták be – fogalmazott. A játékszenvedély betegségében szenvedők szerinte ennek ellenére megtalálják a módját, hogy játsszanak – kifogásolta.

Hiányolta a szabályozásból, hogy a kaszinókat bekössék az adóhivatal online pénztárgépes rendszerébe. Ezért egy onnan történő rafinált kifizetési módszerrel szerinte nem lehet lebukni, melegágya a korrupciónak.

Közölte: a bányászat esetében az előterjesztő fontosnak tartja a közigazgatási eljárások könnyebbé tételét. De miért nem tartják ennyire fontosnak az építésügyi, például a telekegyesítési eljárások egyszerűsítését? – kérdezte. Államtitkár: törvényi tiltást kaphat az Elf Barok értékesítése

Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari minisztérium államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva elmondta: a törvényjavaslat bevezeti a jogosulatlan dohánytermék fogalmát, és ez ad lehetőséget arra, hogy tilalmazzák például az El Barok értékesítését, ami egyébként eddig is jogszerűtlen volt. A tiltás szót meg tudom erősíteni – válaszolta az MSZP-s Vajda Zoltánnak, aki felszólalásban azt firtatta, hogy mit tervez a kormány a fiatalokat célzó Elf Barokkal.

Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány célja, hogy a fiatalkorúakat, a gyermekeket megvédje. Hozzátette: alapvetően azért került bele ebbe ez a módosítás a törvényjavaslatba, hogy a feketepiacon megjelenő Elf Bar, illetve az ezzel kapcsolatos bármilyen dohánytermék törvényi szinten is tiltva legyen.

A Mi Hazánk képviselőjének, a kaszinók NAV-hoz való bekötéséről szóló javaslatáról azt mondta: a jelenlegi törvényjavaslatnak ez nem a része ebben a pillanatban, ugyanakkor a szerencsejáték szabályozás most is tartalmazza a különböző bizonylatolási kötelezettséget, és ez nem csak a NAV-hoz való bekötéssel megvalósítható.

A pénzügyi szektort érintő egyes törvények módosítása

Fónagy János gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár elmondta: a törvényjavaslat sokrétű szabályozási tárgykört ölel fel, érinti a hitelintézeti, a tőkepiaci és a biztosítási szektort is.

A rendelkezések egyrészt a hazai szabályozás és az uniós jog közötti összhangot biztosítják, másrészt módosítanak néhány pénzügyi közvetítőrendszert szabályozó rendelkezést a gyakorlatban felmerült igények alapján.

Ismertette: a törvényjavaslat módosítja a negatív egyenleggel rendelkező, úgynevezett alvó fogyasztói számlákkal kapcsolatos szabályozást, mert ezek a számlák a gyakorlatban sokszor problémákhoz vezetnek, miután a számla tulajdonosa a szerződést nem mondja fel, esetleg a számla fennállásáról is megfeledkezett már, a tartozás viszont évekig folyamatosan növekszik.

Az előterjesztés ennek megoldása érdekében lehetővé teszi a pénzforgalmi szolgáltató számára, hogy a fizetési számla vezetésére irányuló szerződést felmondhassa, de ez kizárólag a számlatulajdonos eredménytelen felhívását követően történhet meg két hónapos felmondási határidővel. Ha a számlatulajdonos elhalálozott, akkor a felmondási idő meghosszabbodik.

Kiemelte: a javaslat pontosítja a hitelintézetek, befektetési vállalkozások szanálási keretrendszerét, valamint biztosítja, hogy a lakossági befektetési csomagtermékekre és a biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó információs kötelezettség ne eredményezzen duplikációt, miután egyes dokumentumok elkészítését két irányelv egymással párhuzamosan is előírja.

Fidesz: Finomhangolás a törvényjavaslat célja

Szeberényi Gyula (Fidesz) vezérszónoki felszólalásában jelezte: a törvényjavaslat – amely 11 törvény módosítására tesz javaslatot – célja a pénz- tőke- és biztosítási piacra, a piac felügyeletére, valamint a hitelintézetek és befektetési vállalkozások szanálására vonatkozó törvények finomhangolása.

MSZP: Az előterjesztés szakmai anyag

Vajda Zoltán (MSZP) az előterjesztést egy szakmai anyagnak tartja, amely technikai módosításokat, finomhangolásokat, jogharmonizációs elemeket tartalmaz, és uniós irányelveket vezet át. Ezek közül kiemelte az alvó számlák megszűntetésének lehetőségét.

Úgy fogalmazott: semmi okát nem látja annak, hogy frakciójuk elutasítsa a javaslatot.

Mi Hazánk: A bankszektor és a hitelintézetek kiemelkedő profitra tettek szert

Apáti István (Mi Hazánk) is a javaslat szakmaiságát hangsúlyozta, azonban rámutatott, hogy Magyarországon a bankszektor és a hitelintézetek nemcsak európai, hanem világszinten is kiemelkedő mértékű profitra tettek szert.

Hozzászólásában javasolta az Országos Betétbiztosítási Alap felelősségvállalási határát százezerről legalább átmenetileg 150 ezer eurós szintre emelni, valamint törvényalkotást sürgetett az adósok és biztosítottak javára, a mezőgazdasági biztosítások piacán is.

A vita lezárását követően zárszavában Fónagy János hangsúlyozta: a háború, a járvány és az infláció miatt rendkívüli és nehéz időket élünk, amelyben a kormánynak naprakésznek kell lenni és az aktuális kihívásokra kell reagálni.

Windisch Lászlót javasolja ÁSZ-elnöknek a parlament illetékes bizottsága

Bánki Erik, az ÁSZ-elnökét jelölő eseti bizottság vezetője elmondta, két jelölés érkezett a bizottsághoz: a Fidesz-KDNP Windisch Lászlót, a Mi Hazánk Kiss Ferenc könyvelőt jelölte.

Az ÁSZ-elnöknek javasoltakat a nap folyamán meghallgatta a testület, amely Windisch László jelölését öt, Kiss Ferenc jelölését egy szavazattal támogatta – tette hozzá.

A kormánypárti politikus elmondta, Windisch László esetében a bizottság egyértelmű megerősítést kapott arra nézve, hogy kiválóan alkalmas egy ekkora szervezet vezetésére, hiszen egész életében pénzügyi ellenőrzési területen dolgozott.

Bánki Erik felidézte, hogy Windisch László az adóhivatalnál kezdte munkáját, majd később a Magyar Nemzeti Bank alelnökeként vezette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét.

A fideszes képviselő szerint meggyőző volt az, ahogy Windisch László az ÁSZ irányítását képzeli el: kevesebb, de mélyebb és átfogóbb ellenőrzést szeretne, illetve megerősítené az ÁSZ támogató szerepét annak érekében, hogy minél kevesebb hibával működjenek az általa ellenőrzött szervezetek. Egy modern auditor- és tanácsadó társaságként szeretné működtetni az Állami Számvevőszéket – foglalta a bizottság elnöke Windisch László szavait.

Bánki Erik, aki a gazdasági bizottságot is vezeti, elmondta, hogy a gazdasági bizottság hétfőn hallgatja meg Windisch Lászlót, és ha alkalmasnak találja a posztra, akkor még aznap szavazhat róla az Országgyűlés. Megjegyezte, az ÁSZ-elnökét a parlament kétharmados többséggel, titkos szavazással választja meg 12 évre.

A politikus a Mi Hazánk jelöltjéről közölte, Kiss Ferenc végzettségét tekintve megfelelő lenne a posztra, saját könyvelőcéget vezet, de nincs tapasztalata nagyobb létszámú szervezetek vezetésében.

Arra a kérdésre, miért csak egy ellenzéki tagja van az ÁSZ elnökét jelölő eseti bizottságnak, Bánki Erik elmondta, a testületbe a többi ellenzéki frakció is jelölhetett volna tagokat, de nem éltek ezzel a lehetőséggel.

Az ÁSZ jelenlegi elnökét, Domokos Lászlót 2010-ben választotta meg az Országgyűlés, mandátuma július elején jár le.

Belügyminisztérium: Szemléletváltás zajlott a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatban

A fogyatékossággal élők termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférését segíti a vonatkozó uniós irányelv átültetése a magyar jogba – mondta ismertetőjében a Belügyminisztérium államtitkára.

Fülöp Attila közölte: a többi között az információkhoz juthatnak hozzá könnyebben az érintettek 2025 júniusa után, de például a közösségi közlekedés által nyújtott szolgáltatások, interaktív termináljaik használata vagy akár a telefonos alkalmazásaik is könnyebben kezelhetővé válnak számukra.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy paradigmaváltás ment végbe a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos szemléletmódban. Már nem a többségi társadalom jótékonyságra szoruló tagjának tekintik őket, hanem egyenrangúnak, akik abban számíthatnak segítségre, hogy életüket a lehető legnagyobb önállósággal élhessék.

Azt kívánják elérni, hogy a társadalom minél természetesebben kezelje a fogyatékosságot – hangsúlyozta.

A javaslat a mikrovállalkozásokon kívül előírja a termékeket és szolgálatásokat nyújtóknak, hogy azok hozzáférését biztosítsák több érzékszerv által is. Az információknak közérthetőnek kell lenniük. A jogszabály hatálya kiterjed majd a többi között utastájékoztató rendszerekre, jegyértékesítő terminálokra is – közölte.

Fidesz: A jogszabály mérföldkő a fogyatékossággal élők számára

Tapolczai Gergely (Fidesz) a fogyatékossággal élőket segítő ENSZ-egyezmény legfontosabb alapelvének nevezte az egyenlő hozzáférést. Közölte: az aláíróknak ezt megfelelő intézkedésekkel kell elérniük. Ezt tartalmazza az uniós irányelv is, amit kötelező átültetni a tagállami jogba, és amit 2025 júniusa után kell alkalmazni.

Szerinte az ilyen szabályozások befogadóbbá teszik a társadalmat. Az irányelv hozzájárul a belső piac megfelelő működéséhez is és javítja a hozzáférést az információkhoz.

A termékeket úgy kell kialakítani, hogy a fogyatékossággal élők is minél inkább használni tudják azokat – hangsúlyozta. Óriási mérföldkőnek nevezte, hogy a gazdasági szereplők és azok munkavállalói is megismerhetik a fogyatékossággal élők szempontjait, az akadálymentesítés folyamatát.

Üdvözölte, hogy a javaslat említi az együttműködést az érdekképviseletekkel. A jogbiztonságot növeli, hogy egyértelművé válik, mely hatóság felügyeli az előírtakat – mondta.

DK: A kormány biztosítsa az erőforrásokat az akadálymentesítéshez

Gréczy Zsolt, a DK vezérszónoka elmondta: a javaslat célja, hogy például a számítógépek és operációs rendszerek, vagy a bankjegykiadó automaták, utasfelvételi automaták, interaktív önkiszolgáló információs terminálok, okostelefonok, digitális televíziók, e-könyvek, az e-kereskedelem és a segélyhívók is még szélesebb körben hozzáférhetők és egyszerűbben kezelhetők legyenek a fogyatékossággal élő emberek számára.

Felhívta a figyelmet arra: a milliárdnyi honlap közül alig 20 százalék teremt lehetőséget a teljes körű böngészéshez.

Azt javasolta: bár az unió bizonyos bevétel alatt és tíz főnél kevesebbet foglalkoztató mikrocégekre nem fogalmazza meg az akadálymentesítéssel kapcsolatos elvárást, érdemes lenne a kormánynak figyelembe venni, hogy őket is bevonják ebbe a körbe. A DK szerint ezt a munkát el kell végezni, haladéktalanul el kell kezdeni, és az ehhez szükséges emberi, technikai és anyagi erőforrásokat a kormánynak biztosítania kell – jelentette ki.

KDNP: Elkötelezettek vagyunk a megváltozott munkaképességűek helyzetének javítására

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka, pártokon felül álló ügynek nevezte a témát, hangsúlyozva, hogy a KDNP elkötelezett a megváltozott munkaképességűek helyzetének, életminőségének és munkaerőpiaci helyzetének a javítására.

Szerinte a Fidesz-KDNP kormány eddig is sokat tett ennek érdekében, így mára elmondható, hogy duplájára nőtt a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása 2011-hez képest. Hozzátette ugyanakkor: a Magyarországon élő mintegy 360 ezer aktív korú megváltozott munkaképességű személy több mint 50 százaléka még most sem dolgozik. Ezért kiemelt cél a foglalkoztatási szint további bővítése.

Kiemelte: a törvényjavaslat rendkívül fontos, a fogyatékkal élő emberek mindennapjait érintő akadálymentességi követelmények keretszabályait kívánja létrehozni, így ezt a KDNP-frakció támogatni fogja.

Jobbik: A fejlesztési hálózatra is plusz források szükségesek

 Z. Kárpát Dániel (Jobbik) elismerően szólt a javaslatról, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a fogyatékossággal élők és a speciális nevelési igényű gyermekek támogatása érdekében az intézményrendszerre és a fejlesztési hálózatra is plusz forrásokat kell fordítani.

Jelezte: ennek érdekében a jövő évi költségvetéshez módosító javaslatot nyújtott be.

Az MSZP támogatja a javaslatot

Vajda Zoltán, az MSZP vezérszónoka támogatásáról biztosította az előterjesztést.

Az elnöklő Latorczai János a vitát lezárta.

Fülöp Attila államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva közölte: a törvényjavaslat elfogadásával nem ér véget a munka, hiszen a törvényjavaslat a kormánynak felhatalmazást ad arra, hogy rendeletben hozza meg azokat a részletszabályokat, amelyek az ellenőrzésre, a végrehajtásra, a közigazgatási szankciók megállapítására, a közigazgatási bírság megfizetésére vonatkoznak.

A Magyarország 2023-as központi költségvetésének megalapozásáról szóló előterjesztés

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára kiemelte: a jövő évi központi büdzsé a rezsi- és honvédelem költségvetése lesz. Középpontjában a családok, a munkahelyek, valamint a magyar gazdaság stabilitásának és elért eredményeinek védelme, illetve a gazdaság biztonságos növekedési pályán tartása áll.

A polgári kormány célja és feladata továbbra is az önálló, értékalapú, a magyar emberek és Magyarország érdekeit szolgáló gazdaságpolitika követése – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: a 79 törvény módosítását tartalmazó előterjesztés azt szolgálja, hogy megteremtse azon jogszabályi és szabályozási kereteket, amelyek a költségvetési törvény végrehajtásához közvetlenül és közvetetten kapcsolódnak

A módosítások közül kiemelte: a magyar háztartások és az ország védelme érdekében törvényi szinten is megalapozzák a rezsivédelmi alap és a honvédelmi alap államháztartási és költségvetésszerkezeti szabályrendszerét. E két alap létrehozása, működtetése egyértelműen rögzíti a kormány kitűzött céljait, a magyar családok fizikai és létbiztonságának garantálását.

A javaslat bővíti az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank hitelezési lehetőségeit, egy másik törvény módosításával pedig valamennyi pénzügyi lízing adósságot keletkeztető ügyletnek minősül majd. Érinti a módosítás az államháztartás önkormányzati alrendszerének adatszolgáltatását, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatok tisztségviselőinek járó illetmények emelésére is lehetőség nyílik.

A módosítások több ponton érintik az adózási szabályokat is – mondta Banai Péter Benő. Ezek közül kiemelte a cégautóadóról szóló rendelkezés beillesztését a gépjárműadóról szóló törvénybe, valamint azt is, hogy a 25 éven aluliak személyi jövedelemadómentességét akkor is automatikusan figyelembe lehet venni, ha nem rendszeres jövedelemben részesül, hanem például projektmunkában vesz részt.

A társasági adózásban a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott elszámolóárak, azaz a transzferár adatszolgáltatási kötelezettségéről is rendelkezik a javaslat, amely az adóelkerülés lehetőségét csökkenti – jelentette ki. Emellett azonossá válik egy magyar társaság és egy külföldi vállalkozás belföldi fióktelepének adózása, mert mindkettő kötelezetté válik innovációs járulék fizetésére.

Hangsúlyozta: az adóigazgatást érintő módosítások célja az, hogy a szokásos piaci ármegállapítás minél szélesebb körben segítse az átlátható gazdasági viszonyok kialakulását. Kitért a vagyonelkobzás szabályainak egyértelműsítésére, valamint arra is, hogy a NAV vezetőjének titulusa elnökké módosul, illetve a civil szervezetek kereteiről és pályázati lehetőségeiről is beszélt.

Fidesz: A módosítások segítik a 2023-as költségvetés szabályszerűségét

Szűcs Lajos (Fidesz) véleménye szerint a módosítások egyértelműen segítik a 2023-as költségvetés szabályszerűségét és törvényességét. A javaslat célja, hogy összehangba hozzák a büdzsét és az adótörvényeket, hogy végrehajtásuk zökkenőmentes legyen – tette hozzá.

Kiemelte az előterjesztésből például azt, hogy kiegészül a különleges gazdasági övezetre vonatkozó szabályozás azzal, hogy a megyei önkormányzat a helyi adókból származó bevétel legfeljebb 17 százalékát fordíthatja saját beruházásokra.

Elmondta, állami vagyon lesz a jövőben az országgyűlési képviselőről közfeladatai ellátása körében, vagy ezzel összefüggésben költségvetési forrásból készített kép- és hangfelvétel, egyéb szerzői jogi védelem alá eső termék felhasználási joga. Hozzátette: a módosítás alapján szabadon, térítésmentesen biztosítható az államnak a képviselőről nem költségvetési forrásból készített kép- és hangfelvétel, egyéb szerzői jogi védelem alá eső termék felhasználási joga.

Közölte, módosítják az országos nemzetiségi önkormányzatok tisztségviselői illetményének maximumát, de ez nem jelenti az illetmények, tiszteletdíjak automatikus emelését.

Szűcs Lajos a módosítások között említette, hogy a választás évében – így már idén is – szeptember 30. helyett november 10-ig kell a kormánynak benyújtania a zárszámadást.

A jövedéki adóval kapcsolatos változások közül kiemelte, hogy az újabb hevítési technológián alapuló dohánygyártmányokra alkalmazott kategória bevezetésével 2023 elejétől újabb termékek válnak zárjegy- és jövedékiadó-köteles termékké.

DK: A kormány csapást mér az emberekre az inflációval, az adóemeléssel és a változatlan összegű családi pótlékkal

Varju László, a DK vezérszónoka szerint a kormány súlyos csapást mér az emberekre az általuk is elismert 15 százalékos inflációval, ami tovább nőhet az év végéig. Ebben helyzetben a jövő évi költségvetésről tárgyalni hiteltelen, csak azért fogadhatják el azt, mert rendeleti kormányzással ugyanúgy napról napra tervezik módosítani, ahogy az elmúlt időszakban tették az ideivel.

Ugyancsak az emberekre mért csapásként beszélt az extraprofitadóról, amely értékelése szerint valójában közvetett árdrágítás. Azt is mondta, a kormány olyan vállalatokat terhel ezzel az adóval, amelyek nem nyereségesek.

Varju László rezsihazugságnak nevezte a rezsicsökkentést, mondván, amikor a nemzetközi piacon olcsóbb volt a gáz, akkor is változatlan áron adták azt az embereknek.

Azt is mondta: a rezsinek nemcsak az áram és a gáz a része, hanem az élelmiszerek áfája, a gyógyszerárak és a megemelt banki költségek is.
Kifogásolta azt is, hogy miközben a kormány a “hazai civil szervezeteket vegzálja”, a javaslattal lehetőséget teremt a határon túli, sokszor fideszes kifizetőhelyként funkcionáló civil szervezetek könnyebb támogatására.

KDNP: A Fidesz-KDNP-kormány az adócsökkentések kormánya

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka arról beszélt, a költségvetést megalapozó 79 törvény módosítását tartalmazó javaslat között számos, az adózást egyszerűsítő, az adminisztrációs terheket csökkentő módosítás szerepel. Értékelése szerint a kormány már eddig is sokat tett a bürokráciacsökkentésért, ugyanakkor ezen a területen mindig van tennivaló.

Kiemelte: az elmúlt 12 évben a Fidesz-KDNP kormány 80 alkalommal csökkentett adót, a GDP 4-5 százalékát kitevő mértékben.

A kormány célja, hogy mind a magyar, mind a külföldi vállalkozásoknak vonzó célponttá tegyék Magyarországot, ezt szolgálta a társasági adó 9 százalékra csökkentése 2017-ben a korábbi 19 százalékról.

A javaslat fontos elemének nevezte a jövedéki adóról szóló törvény módosítását, amely az új, hevített dohánytermékekkel kapcsolatban új fogalmat vezet be és ezzel 2023-tól zárjegy- és jövedékiadó-köteles termékekké teszi ezeket az újgenerációs dohánytermékeket.

Megjegyezte: ilyen például a fiatalok körében népszerű, könnyen hozzáférhető el bar, amelynek komoly, előre nem látható egészégügyi kockázatai vannak.

Nacsa Lőrinc kiemelte a javaslat egyházaknak vagyont juttató rendelkezésit. Mint mondta, a korábbi tapasztalatok alapján az egyházaknak juttatott vagyon “megtérülő, hasznos és értékes” befektetés, hiszen az egyházak fontos munkát végeznek a hitéleti tevékenység mellet az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás terén.

Ugyancsak kiemelte a határon túli civil szervezetek támogatásának megkönnyítését. Fontos, hogy a határon túli civil szervezetek is részt vehessenek a pályázatokon és nyerhessenek kis összegű, jellemzően 3 millió forint alatti támogatást a magyar identitás megőrzéséért végzett munkájukhoz – mondta, hozzátéve, korábban csak magyar civil szervezettkel együtt pályázhattak és csak határon átívelő programokra – tette hozzá.

Jobbik: A kormány ősbűne hogy engedi a vállaltoknak az adóterheik áthárítását az emberekre 

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka szerint a kormány úgy viselkedik, mintha háborús hatás lenne a magyar gazdaságon, ami jövőre elmúlik. Ugyanakkor már a háború előtti mutatók szerint is Európa egyik leggyorsabb inflációs növekedését produkálta Magyarország, tehát egy eleve legyengült állapotú magyar gazdaságot terhelt tovább a háborús helyzet.

A kormány politikájának állatorvosi lovaként említette a tranzakciós illetéket, amelynek áthárítását az emberekre nem akadályozta meg a kormány. Azt is mondta, a most bevezetett különadót támogatja, azt ugyanakkor “gusztustalan piaci folyamatnak” tartja, hogy a kormány ennek áthárítását is megengedi a vállalatoknak.

Ezekkel szemben ugyanis az állampolgárok lényegében védtelenek.

A bankrendszer igényeit 1990 óta minden kormány feltétel nélkül teljesítette – jegyezte meg.

Z. Kárpát Dániel szintén a kormány ősbűneként beszélt a társasági adó 2017-es 9 százalékra csökkentéséről is, amivel a kormány adóparadicsomot hozott létre a multinacionális cégeknek.

Meglátása szerint ráadásul e cégeknek a kiszámítható jogrendszer, a stabil háttér, a tisztességesen képzett munkaerő fontosabb szempontok, mint az adókulcs, hiszen az adózást úgyis kijátsszák.

Az ellenzéki képviselő kifogásolta továbbá a családi pótlék befagyasztását és javasolta a családi kártya intézményének bevezetését.

Momentum: Oda nem tartozó elemek kaptak helyet az előterjesztésben

Tóth Endre (Momentum) arról beszélt, hogy a tárgyalt előterjesztésben sok olyan rendelkezés is helyet kapott, amiknek semmi köze a költségvetés megalapozásához. Jelezte, az ilyen pontok miatt nem szavazzák meg a tervezetet, noha annak egyes elemeit támogatni tudnák.

Ilyen „aknaként” említette a Momentum képviselője a polgári törvénykönyv azon módosítását, amely szerint egyes közjogi méltóságok rendezvényeinek résztvevői utólag kérhetik képmásuk felismerhetetlenné tételét az ott készült felvételeken.

Szerinte ezzel a kormány titokzatos barátait védenék meg, miközben az ellenzéki rendezvények résztvevői ilyesmit nem kérhetnének, holott leginkább az utóbbiaknak volna félnivalójuk a helyi „Döbrögik” haragjától. Ez a javaslat igazságtalan és elfogadhatatlan – jelentette ki

Tóth Endre, megjegyezve, legutóbb Sztálin mellől tűntek el a fényképekről emberek.

A három fővárosi tér „államosításáról” úgy nyilatkozott, ez nyilvánvalóan az ellenzéki vezetésű főváros „további kirablásáról” szól, valamint arról, hogy „a magánérdekeket a közérdek fölé helyezik”. Utoljára a kommunisták államosítottak ellentételezés nélkül a második világháború után – tette hozzá.

MSZP: Túl korai költségvetést tervezni

Vajda Zoltán, az MSZP vezérszónoka szintén kifogásolta, hogy szerintük oda nem tartozó elemek szerepelnek az előterjesztésben. Arról beszélt: a kormány makacsul ragaszkodik a költségvetés nyári elfogadásához, ám ez nem a kiszámíthatóságot növeli, hiszen úgy kell vitatkozni és dönteni a 2023-as büdzséről, hogy sem az idei év második felének trendjei, sem a tavalyi zárszámadás adatai sem ismertek még.

Felvetette, a nemzetközi környezet – a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború következményei, valamint az energiaválság – okozta bizonytalanságok mellett az is nagy kérdés, vajon megérkezik-e Magyarországra az uniótól várt 40 milliárd eurónyi forrás, amiből 2 ezer milliárdot a jövő évi költségvetésbe is betervezett a kormány.

Hozzátette, e pénzek felszabadítását „a legalapvetőbb antikorrupciós intézkedések bevezetéséhez” köti Brüsszel. További bizonytalansági tényezőként említette a képviselő az inflációt és a forint árfolyamának változását, valamint az államháztartás hiányának alakulását, mondván, ez utóbbi mutató jelentősen meghaladja az unió vagy az euróövezet átlagát.

Vajda Zoltán kifogásolta azt is, hogy 2010-hez képest kevesebbet költene jövőre az ország oktatásra, egészségügyre és nyugellátásokra.

Kifogásaikat sorolta a Mi Hazánk vezérszónoka

Szabadi István, a Mi Hazánk vezérszónoka üdvözölte a történelmi hagyományok megőrzését szolgáló lépéseket, hozzátéve, ennél tovább kell menni. Jelezte, helyeslik a vármegyék helyreállítását, de emellett javasolják a csendőrség visszaállítását is.

Ezt az egységet közlése szerint „oda lehetne vezényelni, ahol megbomlik a közrend”, hiszen „hazánkban terjed az a szubkultúra, ami nem tartja be a társadalmi együttélés szabályait”.

Szabadi István azt közölte, minden olyan lépéssel egyetértenek, ami növeli az önkormányzatok bevételét, ugyanakkor álságosnak nevezte a kormányzat hozzáállását. Szerinte ugyanis épp a kormányzat egyes lépései apasztották ezeket a forrásokat.

Kifogásolta, hogy az önkormányzatoknak augusztustól meg kell fizetniük a piaci energiaárakat, ami nagyon komoly pluszköltséget jelent majd számukra, majd teherbíró képességükhöz igazodó kompenzációt sürgetett a települések számára.

Jelezte azt is, nem értenek egyet a modellváltó egyetemek további vagyonjuttatásaival, mivel ezeknek az intézményeknek nem kell alkalmazniuk a nemzeti vagyon védelmére vonatkozó jogszabályokat.

A Mi Hazánk politikusa felvetette, hogy láthatóvá kellene tenni a költségvetésben megmaradó – tavaly év végén például 700 milliárd forintnyi – forrásokat. Példaként említette, hogy ebből az összegből előfinanszírozható volna a pedagógusok bérének emelése.

Párbeszéd: Sunyi módon tervezik módosítani a katát

Tordai Bence (Párbeszéd) szerint úgy vitáznak a törvényjavaslatról, hogy annak legfontosabb részét, a kisadózó vállalkozások tételes adójára (kata) vonatkozó változtatásokat nem is ismerik. Kifejtette: az előterjesztésben a hatályos szöveggel szó szerint megegyezően szerepelnek a katára és a kisvállalati adóra vonatkozó szabályok, vagyis a kormány ezt még a javaslat megszavazása előtt sunyi módon módosítani tervezi a törvényalkotási bizottság ülésén.

Szerinte most nincs itt az ideje a kata szigorításának, mivel Magyarországon terjed és egyre súlyosbodik a megélhetési válság. Azt javasolta, hogy a katás önfoglalkoztatásból munkaviszonyra váltók után két évig ne kelljen szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetni.

Azt is kezdeményezte, hogy a mediánbérig, közel 400 ezer forintig 9 százalékra kell csökkenteni a személyi jövedelemadót mindenkinek.

Tordai Bence közölte, ha a kormánynak pluszbevételekre van szüksége, támogassa ismét a globális minimumadót, növeljék a nagyvállalkozások terheit.

Nonszensznek nevezte, hogy ha valakit nyilvános rendezvényen lefotóznak a köztársasági elnökkel, vagy a miniszterelnökkel, kérheti, hogy tegyék felismerhetetlenné a képen. A politikai kicsinyesség iskolapéldájának tartotta, hogy a kormány minden ellentételezés nélkül államosítaná az ellenzéki vezetésű Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő Vörösmarty, Podmaniczky, Széchenyi teret és a József Attila utcát, hogy azt a kormánypárti vezetésű V. kerületi önkormányzatnak adja.

Szerinte a Fidesz a Rákosi-kort idézően államosít, míg a szavakat és a fogalmakat illetően a korábbi korok iránt táplál rokonszenvet. Úgy fogalmazott, a 400 forintos euróval az átlagos magyar családok számára elérhetetlenné vált a külföldi utazás, az Orbán-kormány ezért másfajta utazási lehetőséggel próbál kedveskedni a magyar családoknak: ez pedig az időutazás, vissza a középkorba.

LMP: Hiányzik a javaslatból a közalkalmazottak inflációkövető béremelése

Csárdi Antal (LMP) szerint a törvénycsomag olyan módosításokkal van tele, amelyek még érintőlegesen sem kapcsolódnak a költségvetéshez. Azt firtatta, milyen módon kapcsolódik a büdzséhez a kormánymegbízottak főispánra történő átnevezése, illetve a “VIP-szektor” fotózásáról szóló javaslat.

Közölte, az a legnagyobb baj, hogy az ország ahelyett, hogy előre menne, nem hátra, teljes gőzzel rükvercbe megy.

Elmondta, visszafelé megy az ország az időben, a kormány kommunista időket idéző módon vesz el tulajdont az önkormányzatoktól. Szerinte a törvényjavaslat elfogadásával a fővárosnak sérülni fog a tulajdonhoz fűződő joga, és akár százmilliós fejlesztési tervek megvalósítása eshet kútba. Azt kérdezte, a fővárosi terek államosításáról mikor egyeztettek a főpolgármesterrel, a kerületi önkormányzattal.

Azon véleményének is hangot adott, hogy az oktatást és a szociális ellátást a kormány megpróbálja rátolni az egyházakra, amelyeknek a fő feladatuk a hitéleti tevékenység szervezése.

Csárdi Antal hiányolta a javaslatból a közalkalmazottak inflációkövető béremelését, egy olyan bértábla kialakítását, amely valódi életpályát tudna mutatni a pedagógusoknak. Hiányolta a multicégek bevonását az adózásban, a zöld területek védelmét, az alapvető élelmiszerek áfacsökkentését, a szociális dolgozók egyszeri 500 ezer forintos juttatását.

Közölte, az LMP nem fogja megszavazni a törvényjavaslatot és a 2023-as költségvetést sem.

Nemzetiségi szószóló Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló beszélt az országos nemzetiségi önkormányzatok tisztségviselői illetménye, tiszteletdíja maximális összegének módosításáról. Jelezte, a közgyűlés feladata meghatározni az elnök, alelnök juttatásait.

Módosítást javasolt az államháztartási törvényben, hogy az összhangba kerüljön a költségvetési törvénnyel az országos nemzetiségi önkormányzatok támogatásának feltételrendszerével kapcsolatban.

Elmondta, módosításokat javasolnak a későbbiekben a maradványok átvitelével és a támogatások elszámolási módjával kapcsolatban.

Képviselői hozzászólások Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint az ellenzéki felszólalók saját politikai céljaik érdekében értelmezik félre az előterjesztést és az elhangzottakat. Számadatokkal cáfolta, hogy jövőre kevesebb jutna egészségügyre, oktatásra és nyugdíjakra, mint 2010-ben, azt hangsúlyozva, hogy ezekre a kiemelt területekre minden évben több forrás jutott, mint az előző esztendőben.

A vármegye és a főispán kifejezések felelevenítését ért bírálatokról szólva úgy vélekedett, a baloldaliak “megtagadják 950 év történelmét” és „igazából, lelkük mélyén azt szeretnék, hogy a tanácselnökök jöjjenek vissza” az általuk képviselt rendszerrel egyetemben, holott “a vármegyék a magyar demokrácia és alkotmányosság őrei voltak”, főleg 1848 után. Varju László (DK) elfogadhatatlannak nevezte hogy a 15 százalékos infláció ellenére mindössze 4 százalékkal emeli a kormány az egészségügyi hozzájárulásokat.

Hozzátette: míg az unió országaiban a költségvetési források 7 százalékát, Magyarországon mindössze 5,3 százalékát fordítják az egészségügyre. Az elégtelen ingyenes szolgáltatással pedig lényegében fizetőssé tették az egészségügyet – vélekedett.

A kormány az egészségügyhöz hasonlóan tönkreteszi az oktatást is – mondta, felszólítva a kormány tagjait, hogy ne arra hivatkozzanak, hogy mi volt 15 évvel ezelőtt, hanem arról beszéljenek, hogy mit tesznek most az oktatásért és az egészségügyért. Vajda Zoltán (MSZP) Nacsa Lőrinc felszólalására reagálva azt mondta, a számszerű összehasonlítások helyett GDP-arányosan érdemes értékelni a különböző kormányok költségvetéseit. GDP-arányosan oktatási tevékenységre 2010-ben 5,49 százalékot, 2023-ban 3,47 százalékot költött a kormány, vagyis 37 százalékkal kevesebb jut most rá. Az egészségügyre GDP-arányosan 2010-ben 4,55 százalékot, 2023-ban 3,9 százalékot, tehát 14 százalékkal kevesebbet, nyugellátásra pedig 2010-ben 10,45 százalékot, míg 2023-ban 7,15 százalékot, vagyis 31 százalékkal kevesebbet költ a kormány.

Végül azt kérdezte, mivel érvel a kormány amellett, hogy fél évvel hamarabb fogadják el a költségvetést, mint más európai országok?

Az elnöklő Dúró Dóra a vitát lezárta.

Zárszó

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára zárszavában úgy értékelt: a vitában sok hozzászólás nem a képviselők előtt lévő javaslathoz, hanem magához a költségvetéshez vagy a kormány gazdaságpolitikájához kapcsolódott.

Arra a kritikára, hogy a korai költségvetéselfogadás nem segíti a kiszámíthatóságot, azt felelte, a kormány szerint a vállalkozások, a családok tervezését segíti, hogy a naptári év kezdete előtt fél évvel már tudják, milyen adószabályokkal, kiadásokkal és költségvetési forrásokkal kalkulálhatnak jövőre.

Megjegyezte: a nemzetiségi szószólók álláspontja szerint is segítség a nemzetiségi támogatások tervezésekor, ha tudják, milyen forrásokkal számolhatnak.

Kitért arra is: Európában valóban korainak számít a magyar költségvetés elfogadása, ugyanakkor minden uniós tagállamnak kötelező középtávú költségvetést készíteni, melynek sarokszámait több esetben már tavasszal rögzítik.

Az orosz-ukrán háború közvetlen környezetében a szokásosnál nagyobb a bizonytalanság, de a költségvetés tud készülni a bizonytalanságokra, ezért a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatánál 170 milliárd forinttal számol, és ez fedezetet jelenthet a nem várt kiadásokra.

Az inflációt érintő hozzászólásokra reagálva azt mondta, az összes környező országban magasabb az infláció. Megítélése szerint a magas infláció miatt nem kell átdolgozni a költségvetést, hiszen amennyiben – ahogy ez várható – a bérek az inflációt meghaladó mértékben emelkednek, a fogyasztás is nőni fog, vagyis nemcsak többletkiadásokkal, hanem többletbevételekkel is számolhatnak.

A kormány „erős vállalásának” nevezte, hogy amennyiben az infláció a tervezettnél nagyobb lesz, a nyugdíjasok a megemelt infláció szerinti juttatást kapják – tette hozzá. Az infláció elleni lépés továbbá a rezsivédelmi alap létrehozása, amely azt szolgálja, hogy a háztartások rezsikiadásai jövőre is változatlanok maradjanak.

Varju László kritikájára, mely szerint a hulladékgazdálkodás állami ellátása önkormányzati feladatokat csorbítana, úgy reagált, egy önmagában többletköltségvetési forrást igénylő feladat állami átvétele terhet vesz le az önkormányzatok válláról.

Ugyancsak Varju László egészségügyet érintő kritikájára, melyben az „orvosok zsebébe dugott forrásokról” beszélt, az államtitkár azt mondta, a 2023-as költségvetési törvényjavaslat nemcsak tovább viszi az orvosok korábban eldöntött béremelését, hanem érvényben tartja azt a szabályozást, hogy hálapénzt nem lehet adni.

Egyidejűleg sikerült tehát az orvosok bérét jelentősen emelni és megszüntetni a hálapénz intézményét – jegyezte meg.

Az Eximbankot érintő módosító javaslatról azt mondta: a javaslat meghagyja mind az Eximbank, mind a Fejlesztési Bank tekintetében az általános tőkekövetelményi rendelkezéseket. A javaslatban szereplő változtatás pedig hozzájárul a hitelezési aktivitás bővítéséhez és ezáltal a gazdaság bővüléséhez.

A határon túli civil szervezetek pályázati lehetőségeiről szólva kiemelte, „ha minden magyar felelős minden magyarért, márpedig ez közjogi kötelezettségünk”, akkor pályázati lehetőséget kell adni a határon túli szervezeteknek. Egy nemzeti érzelmű országgyűlésben mindenképp támogatni kell a nemzeti összetartozást erősítő kezdeményezéseket – jelentette ki, hozzátéve, a Nemzeti Együttműködési Alap forrásainak mindössze néhány százaléka jut határon túli magyar szervezetekhez.

Napirend után

Varju László (DK) választókerülete, Újpest fejlesztéseiről beszélt napirend utáni felszólalásában, megemlítve, hogy ezekre a beruházásokra egy „megszorító környezetben” került, kerül sor.

Az elnöklő Dúró Dóra az ülés bezárása után közölte, a parlament jövő hétfőn tartja következő ülését.