Az MTI-hez kedden eljuttatott gyorselemzésében Deák Dániel és Nagy Ervin azt írta:
a vasárnapi időközi választásokon a kormánypárti jelöltek, illetve a kormánypártok által támogatott civilek “elsöprő sikert arattak”, 28 mandátumot, ebből hat polgármesteri pozíciót nyertek el, míg a baloldal csupán két egyéni körzetben tudott győzni.
A Fidesz–KDNP-pártszövetség olyan településeken is tarolt folytatták -, amelyek az április 3-ai választásokon még baloldali fellegváraknak számítottak, így például Budapesten és Szegeden is nyert a jobboldal. „Annak ellenére, hogy Karácsony Gergely igyekszik a fővárosi kudarc felelősségét az ellenzéki pártokra tolni, az alacsony részvételben és a kormánypártok sikerében a gyenge főpolgármesteri teljesítmény is közrejátszott” – írták, hozzátéve, hogy baloldalon általánossá vált a politikai tanácstalanság, felerősödött az ellenzéken belüli küzdelem, így a szavazók elfordultak tőlük.
Az intézet elemzői szerint a fővárosi kudarc, illetve az alacsony részvételi eredmények – átlagban 20 százalék – arra utalnak, hogy az ellenzéki szavazók Karácsony Gergely gyenge teljesítménye miatt büntették a baloldalt. Közölték: a főpolgármester elsőként reagált vasárnap este az eredményekre, amellyel vélhetően a felelősséget igyekezett rátolni a pártokra. Értékelésük szerint azonban „a fő felelős mindenképpen ő”, ugyanis a budapesti baloldal politikáját egyértelműen a főpolgármester jelképezi.
Kapcsolódó tartalom
A baloldali pártokra térve az gyorselemzés azt állapította meg, hogy a Demokratikus Koalíció kivételével a baloldali pártok szervezeti válságban vannak. A Momentum új elnöksége egyelőre „nem tud úrrá lenni a belső zűrzavaron”, vezetői válság van, a parlamentben Fekete-Győr Andrásék továbbra sem szerepelnek meggyőzően. Az MSZP „permanens politikai válságban van”, illetve teljes tisztújítás előtt áll, a Párbeszéd “„továbbra is csupán médiapártként létezik””, ahogy az LMP-nek sincs jelenleg valós társadalmi támogatottsága – sorolta az írásos összegzés.
Az elemzők véleménye szerint a legmélyebb válságban továbbra is a Jobbik van, többen is jelezték, hogy szívesen átvennék a párt irányítását, de a belső küzdelem most már csupán a költségvetési támogatásért folyik. A kilátásba helyezett perek miatt a XXI. Század Intézet elemzői szerint elmondható, hogy a Jobbik az „elkisgazdásodás” útjára lépett.
Értékelésük szerint az időközi választások eredményei, illetve a baloldali fellegvárnak tartott budapesti és szegedi kudarc alapján kijelenthető, hogy a baloldal megítélése tovább romlott. A közvélemény-kutatások tanúsága szerint a Demokratikus Koalíción és a Momentumon kívül a többi baloldali párt jelenleg nem jutna be az Országgyűlésbe – jelezték.
„A következő megmérettetés, azaz a vélhetően egy időben sorra kerülő 2024-es helyhatósági és európai uniós parlamenti választás óriási kihívás elé állítja a baloldalt” – állapította meg az elemzés, arra is kitérve, hogy egyelőre nem világos, e pártok külön, vagy együtt indulnak majd el. „Az ellenzék jelenlegi állapota a három évvel ezelőttihez hasonlít, amikor a pártok között felmerülő együttműködés ellenére azt látjuk, hogy inkább egymással versenyeznek az ellenzéki szavazatok megszerzéséért” – áll az írásos összegzésben.
A címlapfotó illusztráció.