logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Menczer Tamás: Az ellenzék a rezsicsökkentést és az ország biztonságos energiaellátását támadja

Kövér László házelnök napirend előtt az országos polgárőrnapról emlékezett meg. Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára arról beszélt, hogy aki Paks II ellen van, az a rezsicsökkentése ellen van, hiszen az atomerőmű nélkül megnégyszereződne az áram ára. Paks nélkül nincs stabil magyar energiaellátás és rezsicsökkentés sem – hangsúlyozta az államtitkár hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

Kövér László házelnök napirend előtt az országos polgárőrnapról emlékezett meg.

LMP: mi a helyzet a Paks II. beruházással?

Keresztes László Lóránt (LMP) a Paks II. projekt miatt vonta felelősségre a kormányt. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány sem az atomenergia felhasználásával, sem a paksi bővítéssel kapcsolatban nem ad tisztességes tájékoztatást a magyar embereknek, illetve fals információkat tesz közzé. Ideje lenne befejezni a titkolózást és a mellébeszélést – hangsúlyozta.

Választ várt arra, hogy jelenleg mi a valós helyzet „a gigantikus orosz Paks II. beruházással”, amelyet egy aktív törésvonal fölé terveztek, s hogy mi lesz az első blokk üzemidő-hosszabbításával.

Menczer Tamás, a külügyi tárca államtitkára közölte: a kormány célja továbbra is az, hogy 2029-30-ra kereskedelmi üzemben legyenek az új blokkok. Hozzátette: legutóbb a résfalazási és a talajszilárdításra vonatkozó engedélyeket adták meg a hivatalos szervek. Az információk átadásával kapcsolatban a külügyi tárca, ahogyan eddig is, a jövőben is minden jogszabályt betart – szögezte le.

Felhívta a figyelmet:

a képviselő felszólalásával valójában a rezsicsökkentést és az ország biztonságos energiaellátását támadja,

hiszen a paksi atomerőmű adja a magyar áramtermelés mintegy felét. Paks nélkül nincs stabil magyar energiaellátás és rezsicsökkentés sem – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az atomenergia nélkül megnégyszereződne az áram ára Magyarországon, így 22 ezerrel nőne egy átlagos család villanyszámlája egy hónapban.

Párbeszéd: Magyarország nem előre megy, hanem hátra

Mellár Tamás (Párbeszéd) azzal vádolta az Orbán-kormányt, hogy 2010-es választási győzelme után a Horthy-korszakra jellemző rendszert épített vissza, amelyben a kormányoldalt választásokon nem lehet legyőzni. Szerinte a visszaépítés újabb eleme a főispáni státusz és a vármegye elnevezés visszahozása is. Magyarország nem előre megy, hanem hátra, szemben a Fidesz választási szlogenjével – jegyezte meg.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a Horthy-korszak nem tartozik Magyarország legjobb hagyományaihoz, hiszen több százezer magyar – köztük tucatnyi későbbi Nobel-díjas – hagyta el az országot, mert nem tudtak az antidemokratikus, tekintélyelvű, urambátyám világban élni, ahol mindent átszőtt a korrupció.

Szerinte manapság is sokan hagyják el az országot, főként a tehetséges és szorgalmas emberek, és nemcsak a magasabb bérekért, hanem a kiszámítható életért, a megbecsülésért, a demokratikus viszonyokért. A kiművelt emberfők elvesztése pedig azt is jelenti, hogy a fejlett világhoz való felzárkózásunk esélye egyre kisebb – figyelmeztetett.

Úgy fogalmazott: ha van vármegye, akkor van vármegyeház is, és hogyha van vármegyeház, „akkor arra előbb vagy utóbb, de föl fog szállni a páva”.

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára válaszában leszögezte:

Magyarország jogállam és demokrácia, ahol példátlan nemzetközi és hazai ellenőrzés mellett valósultak meg a választások.

Az ellenzéknek azt üzente: jogilag legalábbis lehetséges Magyarországon a kormányváltás, ezért ne legyenek kishitűek, ne adják fel erre vonatkozó terveiket legalább hosszú távon.

A krumplileves legyen krumplileves, elvtársak – idézte Kádár Jánost és úgy vélte: a dolgokat érdemes a nevükön nevezni, így a régi történeti intézményeket is a legegyszerűbb a nevükön hívni. „A főispán az legyen főispán, a vármegye pedig legyen a vármegye” – mondta. Szerinte az ellenzék ezeréves magyar történelmet tagad meg, hogyha ennek a megközelítésnek a jogosságát és a helyességét megkérdőjelezi.

Szerinte itt nem a Horthy-korszakról, hanem Szent Istvánról kell beszélni, hiszen a területi közigazgatásnak ez a rendszere 950 évig élt, és 70 év volt, amikor nem létezett.

Mi Hazánk: A gyermek áldás

Dúró Dóra (Mi Hazánk) a romló demográfiai mutatókra hívta a fel a figyelmet. Elmondta: idén januárban 20 százalékkal csökkent a születésszám az előző év azonos időszakához képest és visszaesett a termékenységi ráta is.

Megjegyezte: ez szerinte éppen 9 hónappal azt követően történt, hogy a Covid-oltások tömegessé váltak Magyarországon. Úgy vélte: állami feladat lenne kivizsgálni, hogy ez a „brutális visszaesés” összefüggésben van-e ezzel a tényezővel.

Arra is figyelmeztetett: jelentősen csökken a szülőképes korú nők száma, ma Magyarországon minden szülőképes korú nőnek négy gyereket kellene vállalnia ahhoz, hogy a magyarság lélekszámát 10 millió körül lehessen megtartani.

A politikus államilag támogatott bérlakásépítési programot és nagyobb állami szerepvállalást szorgalmazott a nyári gyermekfelügyelet megoldásában, valamint szülőtámogatási életjáradék bevezetését javasolta, hogy a nyugdíjban kompenzálni lehessen az anyák bérhátrányát.

Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára közölte:

a magyar családpolitikát 2010-ben teljesen új alapokra helyezte a kormány, a balliberális kormányok családokat büntető politikája helyett.

A 2011-es mélyponthoz képest ma egyharmadával magasabb a termékenységi ráta, de még sok tennivaló van, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen – mondta. Hozzátette: a terhességmegszakítások száma 45 százalékkal csökkent 2010 óta, és ma már öt tervezett gyermekből négy megszületik – sorolta az eredményeket.

Hangsúlyozta: a 2023-as költségvetés a családok költségvetése lesz, 3225 milliárd forint jut majd a családok támogatására.

MSZP: Átláthatatlan a költségvetés

Vajda Zoltán (MSZP) arról beszélt, a jövő évi költségvetési javaslat problémás és átláthatatlan, kockázatokkal terhelt és hurráoptimista. Az infláció és az euróárfolyam, amellyel számoltak benne, nem hihető – vélekedett.

Közölte: módosító javaslatokban kezdeményezik az önkormányzatok szolidaritási adójának csökkentését és a gépjárműadó visszaadását. Az egészségügy, az oktatás és a szociális szféra számára elegendő forrást kell biztosítani, támogatni kellene a tömegközlekedést – sorolta.

Hozzátette: a közlekedési fejlesztésekkel kapcsolatban olyan módosításokat javasol, amelyekre a kormánypártok is tettek korábban ígéretet, így bízik benne, hogy a Fidesz is támogatja majd azokat.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy a költségvetésnek volt egy részletes vitája, a képviselőnek ott kellett volna megpróbálnia meggyőzni a többieket arról, hogy támogassák a módosító javaslatait. Ez a költségvetés háború, gazdasági válság, energiaválság, az EU elhibázott szankciós politikájának és erős inflációs hatásnak az idején keletkezett – közölte.

Kiemelte: ennek ellenére nincs visszalépés az adózásban, a családok támogatásában, a rezsicsökkentésben, sőt több tekintetben előrelépés van, például Magyarország katonai biztonsága szempontjából. Ez a büdzsé békét és biztonságot ad Magyarországnak – jelentette ki.

Momentum: Meg kell oldani a bulinegyed problémáját

Tompos Márton Kristóf (Momentum) kifejtette: a budapesti bulinegyedben „rá lett tolva” a budapesti bulizók jelentős része a többi városrészben előírt záróra miatt. Ez az ott élőknek probléma, és a hetedik kerületi önkormányzat nem tud annyit takarítani és olyan közbiztonságot fenntartani, amely megoldást jelenthetne – vélekedett. Hozzátette: nincs pénz a feladatok ellátására.

Kiemelte: ezzel a helyzettel kezdeni kell valamit, segíteni kell az önkormányzatnak betartatni a szabályokat, ehhez viszont pénz kell. El kell érni, hogy az itt lakók is normális körülmények között élhessenek – mondta.

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára erre közölte:

ez egy megkésett kampányfelszólalás volt, miután a vasárnapi időközi választáson a Fidesz képviselőjelöltje súlyos vereséget mért az ellenzék jelöltjére.

Április 3. óta a hétvégi időközi választások jelentették az első lehetőséget, hogy az emberek véleményt mondhassanak a kormány és az ellenzék teljesítményéről – vélekedett. Hozzátette: úgy tűnik, az emberek és az ellenzék mást gondol arról, hogy mi a fontos.

Közölte: a képviselőnek a főpolgármesterhez kellene fordulnia a kérdésével, és mióta nem Tarlós István a főpolgármester, egyre csak romlanak az állapotok Budapesten, tarthatatlan a helyzet.

Jobbik: Ki kell szélesíteni az M7-est

Lukács László György (Jobbik) elmondta: visszatérő probléma a dugó az M7-es autópályán, és a megoldást azt jelentené, ha kiszélesítenék az utat. Az ott élők és a nyaralók is kényelmesebben tudnának így közlekedni – vélekedett. Azt kérdezte, hogy mire vár még a kormány, miért nem oldja meg a helyzetet.

Ugyancsak kitért az autópálya-matricák kérdésére és felvetette az egynapos matrica bevezetésének lehetőségét, ez ugyanis meglátása szerint sokaknak jelentene segítséget. Életszerű és logikus lenne ez a lépés, amelyet a lakosság is támogatna – fűzte hozzá.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára kiemelte: valóban fontos, hogy a közlekedési fejlesztéseknél figyelembe vegyék a forgalmi viszonyokat, a megváltozó közlekedési szokásokat, a helyben élők érdekét és igényeit.

Az elmúlt évtizedek legjelentősebb útfejlesztési programját valósították meg, és nincs már messze az az idő, amikor minden megyeszékhely bekapcsolódik a gyorsforgalmi úthálózatba,

sőt ezek a gyorsforgalmi utak eléri az országhatárt – jelentette ki.

Kitért rá: úgy tűnik, Budapesten azonban a fejlesztések nincsenek összehangolva, közlekedési káosz alakult ki. Tarlós István főpolgármestersége idején is voltak felújítások, de ilyen káosz sosem volt – vélekedett. Hozzátette: mindezt súlyosbítja, hogy megpróbálnak egymás ellen hangolni társadalmi csoportokat, autóval vagy biciklivel közlekedőket.

Hangsúlyozta: nem az fogja élhetőbbé tenni a fővárost, ha egymás ellen hergelnek társadalmi csoportokat, hanem ha mindenkinek megvan a szabadsága ahhoz, hogy autóval vagy biciklivel közlekedjen, és bármelyiket is választja, azt magas színvonalon tudja megtenni. Az államtitkár arról is beszélt, hogy Jakab Péter nemrég azt üzente a kormánypártoknak, hogy „idézem, nem győztük le őt”. Jakab Pétert „nem a kormánypártok győzték le, hanem a saját támogatói” – fogalmazott.

Azt kérdezte, mi a közös a Jobbikban és a vármegyékben. Az, hogy „mind a kettőt a kommunisták tették tönkre” – fogalmazott. Hozzátette: a vármegye elnevezés még helyreállítható, a Jobbikot viszont ilyen körülmények között egyértelműen a balsors várja, és „ezért csakis magukat okolhatják”.

DK: Orbán Viktor ki akarja vezetni az EU-ból az országot

Brutális infláció, gyatra forint, megszorítások, a lakosságra továbbterhelt különadók – írta le Sebián-Petrovszki László (DK), hogy szerinte milyen az ország jelenlegi gazdasági helyzete. Szerinte eközben az Orbán-kormány elkezdte újabb „ördögi tervét”, hogy kivezesse Magyarországot az EU-ból. Ezt azzal magyarázta, hogy fideszes és KDNP-s képviselők benyújtottak egy országgyűlési határozati javaslatnak „csúfolt pamfletet”, amely a képviselő szerint évtizeddel vetné vissza az EU fejlődését.

Közölte, Orbán Viktornak mostanra tehertétellé és nem előnnyé vált az uniós tagság. A miniszterelnök akkor érezte jól magát az EU-ban, amikor barátai, harcostársai és néha családtagjai cégei vaskosan lefölözték az unióból jövő pénzeket – tette hozzá. Jelezte, a DK szerint most erős Európára van szükség, amely nem hagyja magára a magyarokat.

Miután az ellenzéki politikus felszólalása vége felé törvénytelennek nevezte a kormányt, Kövér László házelnök elvette tőle a szót, mondván a képviselő átlépte a parlamenti házszabály írott és íratlan kereteit, és ennek megfelelő elbánásban fog részesülni.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt kérdezte, hogy ha a képviselő törvénytelennek tartja a parlamentet, a kormányt, akkor mit keres a parlamentben a DK, miért indult el a választáson.

Az államtitkár nemzeti érdeknek nevezte Magyarország uniós tagságát, majd emlékeztetett arra, hogy korábban egyetlen párt, a DK szövetségese, a Jobbik volt az uniós tagság ellen. Jelezte ugyanakkor, a kormánynak az uniós tagság mellett kiállása nem jelenti azt, hogy nem emeli fel a szavát olyan jelenségek ellen, amely nem felel meg az ország érdekeinek.

A gazdasági helyzetről azt mondta,

a kormány árstopokat vezetett be, a háborús infláció miatt évközi nyugdíjemelésről döntött, valamint arról is határozott, hogy 100 ezer kisvállalkozásnak marad a rezsicsökkentés.

Bírálta a baloldalt, mert szerinte rácsatlakozott a globális minimumadóról szóló nemzetközi kampányra. A baloldal mindig külföldi elvárásokhoz igazodik – jegyezte meg.

KDNP: A rezsivédelemről, a haderőfejlesztésről, a családok védelméről szól a költségvetés

Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint a baloldal elvesztette a kapcsolatát a valósággal, amikor azt állítja, hogy a 2023-as költségvetés megszorításokat tartalmaz, miközben minden területre több pénz jut.

Szerinte a baloldal kezelte megszorításokkal a válságot: megszüntette a 13. havi nyugdíjat, minden adót megemelt, újakat vezetett be, 16 ezer aktív kórházi ágyat megszüntetett, hatszázmilliárd forintot vont ki az egészségügyből, és 12 százalékos volt a munkanélküliség. Az volt „a gyurcsányi, tőről metszett megszorítás”, hogy majdnem minden támogatást elvettek a családoktól – tette hozzá.

Közölte, a 2023-as költségvetésben ilyen tételek nincsenek, mert nem a baloldal kormányoz. A büdzsé a rezsivédelemről, a haderőfejlesztésről, a családok támogatásáról, a foglalkoztatottság megőrzéséről szól – mondta, ismertetve, hogy emelkedik a családtámogatásra fordított összeg, nőnek az oktatási kiadások, folytatódnak a béremelési programok.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára szerint a háború és a brüsszeli szankciók miatt Európa nagyon nehéz helyzetben van. Április 3-án azonban a magyarok világos döntést hoztak és a béke mellett döntöttek – jelentette ki.

Elmondta, az ország szomszédságában háború van, a kormány pedig mindent megtesz az energiaellátás biztonságért és rezsicsökkentés megvédéséért.

Szólt arról is, hogy a belga miniszterelnök és több miniszter is arról beszélt: nagyon súlyos gazdasági válságra, illetve gázválságra kell készülni.

Fidesz: A cél, hogy Magyarországon továbbra is ellátási gondok nélkül legyen megfizethető az energia ára

Németh Szilárd István (Fidesz) közölte,

Európában már évek óta a magyar rezsiárak legalacsonyabbak.

Elmondta, Magyarország ugyan kimarad a háborúból, de nem tudja kivonni magát az elhibázott brüsszeli szankciós politika inflációt gerjesztő, gazdasági válságot teremtő hatásai alól. A kormány célja, hogy Magyarországon továbbra is ellátási gondok nélkül legyen megfizethető az energia ára, és a jövő évi költségvetés is arról szól, hogy a rezsiköltségeket az elmúlt 10 év árszínvonalán tudják tartani – tette hozzá.

Szólt arról, hogy a rezsicsökkentés fenntarthatósága miatt hozzák létre a rezsivédelmi alapot, amelybe 670 milliárd forint befizetését várják az extraprofitot bezsebelő ágazatoktól. Közölte, az extraprofitadó nem hárítandó át a fogyasztókra, ezt a Ryanair légitársaságnak is tudomásul kell vennie.

Kijelentette: a rezsicsökkentés fenntartása nemzeti érdek, ezért minden baloldali és brüsszeli támadással megküzdenek, hogy megvédjék a magyar családokat.

Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy a rezsicsökkentés 2013-as bevezetése óta 2021 augusztusáig 2600 milliárd forint maradt az embereknél. Emlékeztetett arra, hogy a lakosságnak és a mikrovállalkozásoknak továbbra is marad a rezsicsökkentés.

Ha megszűnnének a hatóságilag rögzített árak, akkor az áram ára háromszorosára, a földgáz ára 5,5-szeresére emelkedne. Egy havi 22 ezer forintos rezsiszámla 101 ezer forintra emelkedne, ami éves szinten 948 ezer forint többletköltséget jelentene egy átlagos magyar háztartásnak – részletezte.

A rezsiáraktól, külföldi munkavállalókról és a Déli körvasútról kérdezték a kormány tagjait az ellenzéki képviselők az interpellációk között az Országgyűlés hétfői ülésén.

A Ház elfogadta napirendjét, annak megfelelően, ahogyan azt a házelnök előterjesztette.


Interpellációk

DK: a családok többségének nem lesz pénze nyaralásra

Kálmán Olga (DK) értékelése szerint a „brutális orbáni megszorító csomag” megnöveli minden magyar család rezsijét, ellehetetlenítve és bizonytalanságba taszítva őket.

A családok többségének nem lesz pénze nyaralni, hiszen csak a strandbelépőkért ezer forinttal többet kell fizetni idén, mint tavaly, egy hosszúhétvége szállásköltsége egy családnak kétszázezer forintba kerül, a Balaton pedig megfizethetetlen.

A kormány valójában csak attól védi meg a magyar családokat, hogy el tudjanak menni nyaralni – hangoztatta.

Kálmán Olga azt kérte a kormánytól, fogadják el a DK javaslatát és adjanak 100 ezer forintot a családoknak, nyugdíjasoknak, kapjanak az emberek 3 hónapra 1000 forintért bérletet a tömegközlekedésre.

Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára válaszában azt mondta, a DK képviselői a kamu nevű kártyajátékot játszák, hiszen mindig olyasmit állítanak, ami nem igaz. Így nem igaz az sem, hogy a magyar családok nem engedhetik meg maguknak a balatoni nyaralást, a Telex cikke szerint ugyanis nőtt a Balatonon nyaralók száma, a szállássportálok szerint pedig nem 200, hanem 70 ezer forint egy hosszú hétvége szállásköltsége egy családnak. Ugyancsak a Telexre hivatkozva közölte azt is, hogy megnőtt a magyarok utazási kedve és nőtt a nyaralásra fordított összeg is.

Hozzátette: az ellenzéki képviselők hiába próbálják meg mindenért a kormányt hibáztatni, hiszen háborús válság és infláció van szerte a világon.

Viszontválaszában Kálmán Olga azt mondta: a kamu nevű kártyajátékot az egész ország megismerhette az elmúlt 12 évben, csak az Orbán-kormány kormányzásaként és nem kártyajátékként. Az pedig, hogy a magyar családok többet költenek nyaralásra, nem a nyaralási kedv növekedését jelzi, hanem az infláció mértékét.

Jobbik: a kormány szélesre tárta a kaput a harmadik világból érkező munkavállalók tömegei előtt

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt kifogásolta, hogy a kormány szélesre tárta a kaput a harmadik világból érkező indonéz, mongol, Fülöp-szigeteki, illetve vietnámi munkavállalók tömegei előtt. Az asztalostól kezdve az éttermi dolgozókon át az informatikusig keresnek a harmadik világból munkavállaókat, és ebből arra lehet következtetni, hogy a kormány egy hosszútávú programot valósít meg.

Az intézkedéseknek köszönhetően 100 ezer fölé növekszik a Magyarországon tartózkodó vendégmunkások száma, az pedig, hogy munkaerőkölcsönző cégekkel kötnek stratégiai megállapodást, azt is jelenti, hogy nem terveznek semmilyen programot a kényszerből Nyugat-Európában munkát vállaló magyarok hazahívására.

Azt kérdezte: ha szervezetten importálnak munkaerőt Magyarországra, miért nem nyújtanak ingyenes átképzéssel segítséget annak a százezer munkakereső magyar embernek, akik „kicsúsztak” minden állami segítségnyújtásból.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában kifogásolta, hogy az ellenzék az alacsony munkanélküliség miatt kritizálja a kormányt. Azért vannak Magyarországon hiányszakmák, betöltetlen álláshelyek, mert az utóbbi 12 év sikeres gazdaságpolitikája miatt gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság az országban.

Ugyanerre a problémára a nyugati modell a migráció támogatása, míg más közép-európai országok a szomszédos, tőlünk keletre eső országokból, többnyire Ukrajnából importálnak munkaerőt. Magyarország más megoldást választott: a kormány stratégiai döntést hozott, hogy „szigorú szeretek között”, az itt-tartózkodás térbeli és időbeli limitjét megszabva hoz munkaerőt Magyarországra.

Z. Kárpát Dániel a választ nem fogadta el, szerinte az államtitkár válaszából az következik, hogy a kormány nemet mond az ukrán munkaerőre, míg az országba hívja az indonéz és vietnami munkaerőt.

Momentum: mik a kormány tervei a Déli Körvasút és a VO építésével kapcsolatban?

Orosz Anna (Momentum) azt kérdezte, mi a kormány terve a Déli Körvasút projekttel és hogyan ütemezik a V0 teherforgalmi vasútvonal építését.

Azt is kérdezte, hogy tervezik-e a személy- és teherforgalom szétválasztását annak érdekében, hogy a Déli Körvasutat sokkal olcsóbban megépíthessék, és megkímélhessék a Hamzsabégi sétány környékén élő több tízezer ember környezetét?

Kifogásolta, hogy a vágánybővítés során több mint 1000 fát vágnának ki Újbudán a Hamzsabégi sétány mentén, az építkezés pedig éveken keresztül élhetetlenné teszi majd a környéket.

Ugyancsak kritizálta, hogy a kormány kommunikációja arról szól, hogy növelik a személyforgalmi kapacitást, miközben az elérhető információk alapján a körvasút a teherforgalmi kapacitást növeli.

Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) parlamenti államtitkára válaszában azt mondta, a Déli Körvasút és a VO nem alternatívái egymásnak, ezért nem lehet azokat „egy kalap alá venni”.

A Déli Körvasút célja, hogy csökkentse az agglomerációból érkező autóforgalmat, és a tervek szerint a vasúttal 7000 tonnával mérséklődhet a szén-dioxid-kibocsátás. A V0 célja pedig a keleti és a dunántúli fő teherszállítási korridorok összekapcsolása mellett a főváros és vonzáskörzete teherforgalmának jelentős  csökkentése.

Orosz Anna viszonválaszában úgy értékelt: a kormány összevissza kommunikál a vasútról, és ezzel bizonytalanságban tarja a Hamzsabégi út környékén élőket.

A pedagógusok béremeléséről, a kata jövőjéről, a Balaton helyzetéről is szó volt az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.

MSZP: mit tesz a kormány a pedagógusok életkörülményeinek javításáért

Szabó Sándor (MSZP) azt firtatta, hogy mit tesz a kormány a pedagógusok életkörülményeinek a javításáért, hogy ne folytatódjon a tömeges elvándorlás és pályaelhagyás.

Kiemelte: a magyar pedagógusok helyzete régóta a magyar közoktatás központi kérdése és az alacsony fizetés a döntő oka a pályaelhagyásnak.

Úgy látta, az elmúlt 12 évben az oktatás nem volt prioritás a Fidesz-kormány számára, e területen a kiadások növelése jóval elmarad a GDP-növekedése mögött, jövő évben összértékét tekintve csak 240 milliárd forint a bővülés. Szóvá tette azt is, hogy jelenleg 16 ezer tanár hiányzik a rendszerből. Fontosnak tartana egy egyszeri, radikális, 50 százalékos béremelést  mondta. Ennek elmaradásáért a kormány ne Brüsszelt és ne az ellenzéket tegye felelőssé, hanem tegyen meg mindent, hogy Magyarország hozzáférjen ezen forrásokhoz hangsúlyozta.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte: a pedagógusbérek emelésével minden jóérzésű ember egyetért. Ugyanakkor furcsállotta, hogy a baloldali politikus saját kormányzásuk válságkezelési időszakát hozta példaként. A mostani kormány nem szeretne úgy válságot kezelni, mint ők tették  mondta.

Értékelése szerint akkor nem csökkentették a válság negatív hatásait, hanem növelték. Arra használták a felvett hiteleket, hogy a ciklusuk hátralévő részét kitöltsék.

Önök 15 ezer pedagógust elbocsátottak, és elvettek tőlük egyhavi bért  mondta.

Kitért arra is, hogy a képviselő kevesellte az oktatásra fordítandó forrásokat a jövő évi költségvetésben. Azt hiányolni, hogy csak ekkora a növekedés egy válságos helyzetben, az önök részéről kétszínű és hiteltelen – fogalmazott Rétvári Bence.

A képviselő a választ nem fogadta el.

Mi Hazánk: mi lesz a kata jövője?

Apáti István (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy a kata az elmúlt tizenkét év egyik sikertörténete. Jelenleg 460 ezren adóznak így, nagy részük, több mint 400 ezer egyéni vállalkozó. Átlagosan négy fővel számolva egy családot, 400 ezer és 1 millió ember megélhetését biztosítja teljes mértékben vagy járul hozzá a családi kasszához a kata – közölte.

Az elmúlt hetekben ugyanakkor teljes bizonytalanságot idéztek elő a kata jövőjével kapcsolatban – mondta.

Rámutatott: a Mi Hazánk teljes mellszélességgel a katás vállalkozások mellett áll, és konkrét javaslatokat is benyújtott érdekükben. Példaként hozta, hogy az éves árbevételt emeljék 12-ről 24 millióra, és a kifizetésekből származó díj 3 milliós határát 6 millió forintra, az efölötti adót pedig 40 százalékról 15 százalékra kellene csökkenteni.

Szóvá tette, hogy nem tisztázott, mi lesz azokkal a katás vállalkozókkal, akik főállás mellett folytatnak ilyen tevékenységet. Milyen korlátozást terveznek, megszüntetik ezt az adónemet, vagy jelentősen átalakítják? – kérdezte.

Tállai András, a pénzügyi tárca parlamenti államtitkára úgy reagált, főállású katás 248 ezer van, mellékállású 144 ezer, katát szüneteltető vállalkozás 69 ezer. Ha így nézik a számokat, a felvetett probléma megfeleződik. A változások ugyanis a főállású katásokat érintené – jelezte. Konkrét változásokról nem tudott beszámolni, mert döntés még nem született. Zajlik a szakmai vita a kamarákkal, vállalkozásokkal, hogyan és miként történjen átalakítás. Kitért arra, hogy az adónem gazdaságfehérítő hatását, a méltányos adóterhelést meg szeretnék őrizni.

Megjegyezte azt is, hogy amikor bevezették a katát, jobbikosként még nem támogatták azt, de most Mi Hazánkosként már igen.

Örül, hogy beismerték, a kormány csinált valami jót – mondta Tállai András. A képviselő a választ nem fogadta el.

Párbeszéd: mi lesz a Balatonnal?

Szabó Rebeka (Párbeszéd) a Balaton helyzetéről beszélt, ahol értékelése szerint semmi sincs rendben. A tó egykor mindenkié volt, ma ez eltűnőben van, fideszes politikusok családtagjai és NER-oligarchák folyamatosan építik be a tópartot. Ha valaki nem luxusturista, egyre nehezebben fér hozzá a vízparthoz – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy a tónál zajló építkezések nem az átlagembert szolgálják, eltűnnek az olcsó szállások, kempingek, de épülnek a méregdrága szállodák, valamint a magánkikötők a luxusjachtoknak.

A természet védelme, a víz minősége senkit nem érdekel, a befektetők rendelik a hatásvizsgálatokat, sokszor nem tartják be az építésügyi előírásokat, szabálytalanság esetén pedig nevetséges bírságokat szabnak ki.

Miért veszik el a magyar emberektől a Balatont? – tette fel a kérdést.

Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára úgy reagált: ha a képviselő végigmegy a Balaton partján épp az ellenkezőjét tapasztalja annak, amit elmondott. A tó rendkívül népszerű a magyarok körében, évről évre rekordokat dönt az idelátogatók száma.

Ezek az emberek a képviselő szerint mind luxusturisták – jegyezte meg. Hangsúlyozta: a kormány elkötelezett a Balaton természeti örökségének megőrzése, a zöld felületek védelme mellett. A vonatkozó törvény elfogadásával a parti közcélú strand, illetve a kempingek szabályozását szigorították, a kiemelt üdülőkörzetre érvényes védelmet magasabb szintre hozták.

A képviselő a választ elutasította.

A klímabérletről, az illegális határátlépési kísérletekről, a Magyarország elleni jogállamisági kritikákról és az inflációról is kérdeztek a képviselők a hétfő délutáni interpellációk során az Országgyűlésben.

LMP: meddig halogatja a kormány a klímabérlet bevezetését?

Bakos Bernadett (LMP) emlékeztetett, hogy az LMP határozati javaslatot nyújtott be az úgynevezett klímabérlet bevezetéséről. Ez a bérlet havi 5000 forintba kerülne, és minden hazai közösségi közlekedési eszközre érvényes lenne hívta fel a figyelmet.

A politikus hangsúlyozta, hogy elképzelésük szerint először egy három hónapos próbaidőszakra vezetnék be a klímabérletet és utána társadalmi vitát lehetne folytatni róla.

Meddig halogatja a kormány a klímabérlet bevezetését? kérdezte.

Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában a kormány céljának nevezte az ország energiabiztonságának szavatolását, a rezsicsökkentés fenntartását, a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv megvalósítását.

A kabinet közlekedési és környezetvédelmi politikájának kiemelt közös szempontja a közösségi közlekedés fejlesztése és népszerűsítése szögezte le az államtitkár. Hangsúlyozta, hogy minisztériumuk már azelőtt elkezdte vizsgálni a klímabérlet kérdését, hogy az az Országgyűlésben szóba került volna. Hozzátette, a magyar és a német helyzet azonban más, mert a német állampolgároknak jóval többet kell fizetni a tankolásért, mint a magyaroknak.

A képviselő a választ nem fogadta el.

Fidesz: hogyan hat az elhúzódó háború az illegális migrációra?

Halász János (Fidesz) azt kérdezte: hogyan hat a szomszédunkban zajló, elhúzódó háború az illegális migrációra?

A politikus arról beszélt, hogy a háború szinte az élet minden területére hatással van, az illegális határátlépési kísérletek száma növekszik is, az idei számok pedig jóval meghaladják a tavalyi év hasonló időszakából származókat.

A politikus leszögezte, akik a hazai és nemzetközi szabályokat betartva, személyazonosságukat felvállalva, valós veszélyek elől menekülve érkeznek és együttműködnek a hatóságokkal, azok minden elérhető segítséget megkapnak.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára köszönetet mondott a határon szolgálatot teljesítő rendőröknek. Az ő feladatukat nehezíti, hogy az illegális határátlépőknek és az embercsempészeknek nemcsak a száma emelkedik folyamatosan, de a viselkedésük is egyre agresszívebb hangsúlyozta.

Nagyobb lesz a nyomás a déli határon, mint korábban szinte bármikor, ezért a kormány is arra készül, hogy meg kell erősíteni az ottani őrséget jelentette ki.

A képviselő a választ elfogadta.

KDNP: célpontba került a veszélyhelyzet bevezetése

Mihálffy Béla (KDNP) azt mondta, hogy a LIBE-bizottság háza tájáról ismét Magyarországgal és a magyar jogállamisággal szembeni kritikus hangokat lehetett hallani. Ezúttal a veszélyhelyzet, mint rendkívüli jogrend bevezetése került a célpontba tette hozzá.

Az ukrajnai háború folytatódik, egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor lesz vége, a kormánynak azonban továbbra sem szabad engednie a nyomásnak, ki kell tartania, hogy a magyar emberek és a magyar családok jogai érvényesülhessenek szögezte le.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kijelentette, hogy az EU-ban folytatódik egy, a jogállamiság köntösébe bújtatott, ideológiai alapú küzdelem. Az Európai Parlament által Magyarország ellen indított úgynevezett 7. cikk szerint eljárás a tagállamok körében mára teljes érdektelenségbe fulladt – jelentette ki. Ezért az Európai Parlament politikai nyomására az Európai Bizottság a legújabb fegyvert, a költségvetési kondicionalitási eljárást is bevetette – közölte.

Hangsúlyozta, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítést április 27-én kapták meg, a válaszadási határidő pedig hétfőn jár le. A kormány válaszában a bizottság valamennyi hipotetikus aggályára részletes, tényekkel alátámasztott választ ad – szögezte le.

A képviselő a választ elfogadta.

DK: hajlandó-e a kormány tenni az infláció megfékezésének érdekében?

Varju László (DK) azt mondta, hogy az árak hétről hétre emelkednek, májusra az élelmiszerinfláció már 25 százalék feletti volt.

A DK javaslatcsomagot terjesztett elő, amelyben indítványozza, hogy az év végégig a kormány csökkentse nullára, a jövő elejétől pedig rögzítse öt százalékon az alapvető élelmiszerek, a munkahelyi étkeztetés, a gyermekápolási termékek, a női higiéniai termékek, a napelemek, valamint a lakóhelyek energiakorszerűsítésének áfáját. A DK azt javasolja, hogy ezeknek a termékeknek az áfája a jövő év elejétől is csak öt százalék legyen.

Hajlandó-e a kormány tenni az infláció megfékezésének érdekében? – kérdezte.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára képtelenségnek nevezte azt a vádat, hogy a kormány semmit nem tett az infláció ellen. Példaként említette a rezsicsökkentést, az üzemanyagárstopot, a kamatstopot, az élelmiszerárstopot. Hangsúlyozta, hogy a kormány visszaadta a 13. havi nyugdíjat, ahogy a családoknak is visszaadott 600 milliárd forint adókedvezményt.

A kormány eredményesen védelezik az infláció ellen – összegezte mondanivalóját. A képviselő a választ nem fogadta el.


Azonnali kérdések

Az áremelkedésekről, a béremelésekről és az olimpiarendezés tervéről kérdezték Orbán Viktor miniszterelnököt az Országgyűlésben hétfőn, az azonnali kérdések és válaszok órájában.

DK: tétlenül nézi a kormány az élelmiszerárak drágulását

Kálmán Olga (DK) úgy vélekedett: az elszabaduló élelmiszerárak maguk alá temetik a magyar családokat. A kormány pedig tétlenül nézi, hogy hétről hétre drágulnak az élelmiszerek, „egy hónapon belül tíz százalékkal többe kerül a hús, a krumpli, másfélszer annyit kell fizetni tíz darab tojásért, egy év alatt 37 százalékkal drágult a tejtermékek ára” – mondta.

Az ellenzéki politikus szerint a kormány tehetne az áremelkedések ellen, a DK több hete kéri, hogy csökkentsék több termékcsoport, így az alapvető élelmiszerek áfáját az év végéig nulla százalékra.

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában hangsúlyozta: az egész kontinenst háborús infláció sújtja, és aki közelebb van a háborús zónához, ott az infláció is magasabb.

A kormányfő rámutatott: ha áfát csökkentene a kormány, nem az ár menne lejjebb, hanem a kereskedők tennék el a különbözetet, ezért helyesnek és fenntartandónak nevezte, hogy megvédik a rezsicsökkentést, hogy az élelmiszer-termékek egy részén ársapka van, üzemanyag-ársapkát vezettek be és a kamatokat is bekorlátozták.

A kormány megvédi a családokat – jelentette ki.

Kálmán Olga viszonválaszában arról beszélt, hogy szerinte az emberek hétköznapi életében semmi javulást nem okoztak az ársapkák.

Orbán Viktor kiemelte: a kormány négy dolgot vállalat, megvédik a munkahelyeket, a nyugdíjakat, a családtámogatási rendszert és a rezsicsökkentést is.

Jobbik: radikális béremelésekre van szükség

Jakab Péter (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy „aranyáron lehet élelmiszert vásárolni”, elszabadultak az árak. Hozzátette: a miniszterelnök lehet nyugodt a duplájára emelt fizetésével, de a melós, a tanár, a rendőr, az ápoló, a tűzoltó nem az. Számtalan fórumon elhangzott, hogy radikális béremelésekre van szükség, ezzel szemben a magyar munkavállalók nem hogy fizetésemelést, de még ígéretet sem kapnak – vélekedett.

Azt kérdezte a kormányfőtől: úgy akarják 2030-ra utolérni az osztrák életszínvonalat, hogy „közben megnyomorítják a magyar embert” az alacsony bérekkel, a magas adókkal, az elszabadult árakkal?

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában emlékeztetett: a Jobbik nem szavazta meg a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásának lehetőségét. A miniszterelnöki fizetésről megjegyezte: a képviselők bérét négy évvel hamarabb rendezték, és helyesnek tartja, hogy a sor végére hagyták.

A kormány eredményére rámutatva a kormányfő közölte: a minimálbér 2010-hez képest háromszorosára, 73 ezer forintról 200 ezer forintra emelkedett, az átlagbér pedig közel kétszeresére nőtt.

Jakab Péter viszonválaszában a 404 forintos euróról beszélt és azt kérte: a kormány engedje el az alapvető élelmiszerek áfáját, és garantálják, hogy az az embereknél maradjon.

Orbán Viktor – megjegyezve, hogy a kormány az elmúlt években kimentette a családokat a devizahitel-válságból – ismét rámutatott: az áfacsökkentés nem csökkenti az árakat, azokat csak egy módon lehet mérsékelni, árszabályozást kell bevezetni. Ez az egyetlen eszköz, amellyel meg lehet védeni a családokat – mondta.

Momentum: tervez-e olimpiarendezésre pályázni a kormány?

Fekete-Győr András (Momentum) azt mondta, „történelmi nehézségek idején az egyetlen helyes viselkedés az őszinteség”, és azt kérdezte, titkol-e a miniszterelnök valamit az ország elől, van-e olyan szándéka, hogy “megalomán olimpiai beruházásokra költse a magyarok pénzét?”

Felidézte, a Momentum 2024-es budapesti olimpiáról tartott „NOlimpia” kampánya után Orbán Viktor nem engedte, hogy népszavazáson döntsenek a magyarok a budapesti olimpiáról. Megítélése szerint Magyarország nem tudta volna kifizetni a 2024-es olimpia rendezésének költségeit.

Ezek után most, a gazdasági válság idején és a megszorító csomag bejelentése után a Magyar Olimpiai bizottság közölte, hogy a „2030-as olimpiát megpályázni erkölcsi kötelesség”.

Orbán Viktor válaszában azt mondta, 2030-ban nem lesz olimpia, tehát a vád, hogy a 30-as olimpiára pályáznánk, azért sem lehetséges, mert olyan nincs”.

A 2032-es olimpiának már van rendezője, így legközelebb a 36-os olimpiáról lehet beszélni, „e tekintetben pedig állok majd rendelkezésére, ha akkor még ön is itt lesz velem együtt” – fogalmazott Orbán Viktor. MSZP: hiányzik az ápolók, a tanárok, a rendőrök béremelésének fedezete a költségvetésből Harangozó Tamás (MSZP) az oktatás, az egészégügy és a rendvédelem helyzetét kérte számon a miniszterelnökön.

Megemlítette, hogy az elmúlt időszakban kórházi osztályokat zártak be, vontak össze orvos-, nővér- és pénzhiány miatt. Ennek ellenére a jövő évi költségvetési terveztben „egy huncut fillér sincsen” sem a nővérek, sem az ápolók, sem a tanárok béremelésére.

Orbán Viktor válaszában kiemelte: a pedagógusok biztosan fognak kapni három egymást követő évben 10-10-10 százalékos béremelést, azt pedig hogy azon felül „mi történik”, majd a gazdaság teljesítményének fényében tudják megítélni.

Az egészségügyben az előző ciklusban négy év alatt az ápolónők 70 százalékos béremelést kaptak – mondta, hozzátéve ez kevés, és soha nme látott béremelést kaptak az orvosok.

Kitért arra is: a baloldali kormányok 2010-ig leépítették a rendőrséget, amit Pintér Sándor épített újra. „Fontosak a rendőrök, igyekszünk a munkájukat megbecsülni”, ezért év elején hat havi egyösszegű kiegészítést kaptak – tette hozzá.

A kormányfőt kérdezték a képviselők az azonnali kérdések órájában hétfőn az Országgyűlésben.

Mi Hazánk: beszéljen a kormány a lényeges dolgokról!

Toroczkai László (Mi Hazánk) arról beszélt, örülnek, ha a megyéket újra vármegyéknet hívják, a kormánymegbízottakat pedig főispánnak. Ugyanakkor azt javasolta, hogy a történeti magyar alkotmányról is beszéljenek, és ne pártprivilégiumént kezeljék azt. Szintén üdvözölte, hogy megfogadta a kormány a javaslatukat a különadókról.

Ugyanakkor a koronavírus-járvány fő haszonélvezői nem a légitársaságok voltak, hanem a kaszinók és a digitális multik. Felvetette a digitális adó bevezetését, Ausztriában ez öt százalék, ők 15 százalékot javasolnak – jelezte.

Orbán Viktor miniszterelnök választában úgy fogalmazott: önök ellenzékben vannak, amit tiszteletben tartanak. Egy esetben nem tudják ezt majd megtenni, ha úgy végzik, mint elődpártjuk és beszaladnak Gyurcsány Ferenc hóna alá, „szabaddemokratikus levegőt szippantani”.

Jelezte, a történeti alkotmányról külön beszél az alkotmány. Az alkotmányértelmezési módszerek között kiemelt helyen szerepel a történeti alkotmány.

Extraprofitadót azokra területekre tudnak kivetni, amelyekre jogilag lehetséges, a koncesszióval szabályozott területek nem ilyenek – mondta.

A digitális társaságok nemzeti hatáskörben történő adóztatásáról kiemelte: örül, ha tudnak együttműködni, ugyanis nagyon lassan halad az Európai Unió. Előkerül majd minden EU-csúcson, keresik a megoldást, de olyan nagy országok, mint Franciaország sem tudták még megoldani. A nemzetközi digitális cégek kihúzzák magukat az adószabályok alól – közölte, hangsúlyozva: egyedül nem mennek semmire, az unió államainak együtt kell fellépni.

Toroczkai László újabb példaként a migrációról azt mondta, jó lenne, ha a rendőrök nem azt az utasítást kapnák, hogy taxiztassák a migránsokat és sokszor az embercsempészeket vissza a szerb oldalra, hanem „minimum Ruandáig kellene őket deportálni”. Ha a brit kormánynak van ehhez bátorsága, akkor legyen a magyar kormánynak is – mondta.

Felvetette, hogy 18,5 milliárd forintból milyen oltógyárat szeretne a kormány, szerintük az oltáskampány megbukott.

Orbán Viktor viszonválaszában azt mondta, a vírus ügyében nem értenek egyet, ebben nincs semmi meglepő, hiszen a Mi Hazánk oltásellenesek volt, és maradt is. A kormány viszont azt gondolta, a vírus ellen az egyetlen hatékony védekezés amellyel életet lehet menteni, az az oltás.

A Debrecenben épülő vakcinagyár a mostani vírus elleni vakcinák gyártására is alkalmas lesz, de az ambíció ennél nagyobb, másfajta vakcinákat is tudnak majd itt gyártani, és szeretnék, ha minden, kötelezően előírt oltást vakcináját képesek lennének Magyarországon legyártani.

A migrációról szólva rámutatott: nem tartható tovább, hogy háború van tőlünk keletre, s eközben a katonák gyakorlatozás helyett a határon teljesítenek szolgálatot és a rendőrök sem bírják sokáig, mert a családjaik mellől kell őket levezényelni és nem csak a pénzük kevés, a terhelés is nagy. Azt a feladatot adta ki a belügyminiszternek, hogy szeptemberre a rendőrség keretein belül működő, de nem rendőrökből és katonákból álló új testület álljon fel, ami kizárólag a határvédelemmel foglalkozik – ismertette.

Párbeszéd: megszorító csomagot vezet be a kormány

Tordai Bence (Párbeszéd) azzal vádolta a kormányt, hogy megszorító csomagot vezet be, amire nem kértek és nem is kaptak felhatalmazást. Az Orbán-csomag sok ezer milliárdos megszorításai mögött elbújhat a Bokros-csomag, a Gyurcsány- és a 2012-es Matolcsy-csomag is – hangoztatta. Szerinte a megszorítócsomag árát a magyar emberek fizetik meg, a tovább hárított adóemelések turbózzák az áremelkedést. Erre jön pluszban a rekordgyenge forint, és látják a 40 százalékos kenyérdrágulást is – mondta.

Miközben az emberek „nyögik az Orbán-csomag” brutális terheit önök megduplázzák a miniszterelnöki fizetést – mondta. Tényleg azt gondolja, hogy egy ilyen megélhetési válságban bármit megengedhet magának? – fogalmazott.

Orbán Viktor úgy reagált: április 3-án volt egy választás Magyarországon, a most elmondott hazugságokat elmondták akkor is minden gyűlésen, minden csatornán. Az emberek elmondták, mit gondolnak erről, azt, amit az ellenzéki pártok kaptak. Aztán ezt tovább folytatták, és az emberek most vasárnap azt mondták, kétharmad megint a Fidesznek, a maradék meg az önöké – fogalmazott.

Kiemelte: nem hiszi, hogy a komoly, értelmes, tényszerű vita helyett ezt a stílust érdemes folytatni. Jelezte: a következő négy évben is azt fogják folytatni, hogy amilyen az adjonisten, olyan lesz a fogadjisten, „az fog történni önnel, amit nekünk szán”.

A miniszterelnök kijelentette: megszorító csomag nincs és nem is lesz. Megszorítás a Párbeszéd által támogatott Gyurcsány-kormányban volt, és az MSZP-s kormányok idején. Négy dolgot tűztek ki, amit mindenképp megvédenek: megszorítás helyett megvédik azokat az eredményeket, amiket korábban elértek. A nyugdíjat, a teljes foglalkoztatást, a rezsicsökkentést és a családvédelmi támogatásokat – sorolta. Ha Magyarországon körülnéz, akkor azt láthatja, az emberek annak örülnek, hogy ebben az évben több mint 16 százalékos béremelésük lesz – mondta.

Tordai Bence szerint az, hogy mennyire elégedettek a béremeléssel, a nyugdíjak emelésével, még nem tükröződik az előző napi szavazatokban, de „szépen össze fog érni a két történet”. Ami megszorítás, az megszorítás marad, hiába nevezik kiigazításnak – közölte.

Orbán Viktor megismételte, dacára a hazugságoknak, amit hallhattak, nincs megszorítás és nem is lesz. Kijelentette: a háborús infláció és a háborús gazdasági válság ellenére is képes a kormány, hogy megvédje a családtámogatási rendszert, a nyugdíjakat és a munkahelyeket.


A szociális szférában dolgozók egyszeri juttatásáról, egy pártfinanszírozási ügyről és az extraprofitadóról is érdeklődtek képviselők hétfőn a parlamentben a képviselők az azonnali kérdések és válaszok órájában. Ezt követően a határozathozatalokra, majd a kérdésekre került sor.

LMP: mikor lép a kormány?

Ungár Péter (LMP) arról kérdezte a miniszterelnököt, mikor kapják meg – az egészségügyeikhez hasonlóan – a szociális szektorban dolgozók is az egyszeri 500 ezer forintos bérkiegészítést, hiszen ők is nap mint nap hősies küzdelmet folytattak a koronavírus-járvány idején a rájuk bízott emberek megmentéséért.

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában jelezte: a szociális szektorban dolgozók az idei év elején 20 százalékos béremelést kaptak, majd hozzátette, „ha a gazdaság úgy teljesít, ahogy szeretnénk, akkor nem fogunk róluk sem elfeledkezni”.

Ungár Péter viszonválaszában megjegyezte, az emelést „nagyjából elvitte az infláció”, míg a miniszterelnök viszonválaszában köszönetét fejezte ki a szociális ágazatban dolgozóknak, jelezve, a magyar munkajog szabályai szerint minden túlmunkáért járó juttatást kifizetett a kormányzat.

Fidesz: történt-e a Párbeszéd képviselőjénél tiltott kampányfinanszírozás?

Földesi Gyula (Fidesz) arról kérdezte az igazságügyi minisztert, előfordulhatott-e a tiltott kampányfinanszírozás gyanúja a Párbeszéd képviselőjénél, miután a választás előtti időszakban felmerült, hogy Szabó Tímea kampányát „kábítószer-értékesítésből származó pénzből finanszírozhatták”.

Aggasztó, hogy a baloldal ezektől az eszközöktől sem riad vissza, ha a hatalom megszerzéséről van szó – fogalmazott a kérdező kormánypárti képviselő.

Varga Judit igazságügyi miniszter felidézte: csak átláthatóan és törvényesen működő szervezetnek nyújtható költségvetési támogatás, a párttörvény pedig világosan megszabja a finanszírozás kereteit.

Megjegyezte, a kérdező által felvetett ügyben „a Gyurcsány-párt tengerentúli tagozata nem vállalja a felelősséget, a baloldal pedig mélyen hallgat”, ami azt mutatja, hogy náluk semminek nincsen következménye. Hozzátette, az ügy jogi és erkölcsi szempontból is aggályos, hiszen ha beigazolódik a tiltott pártfinanszírozás gyanúja, a párttámogatás teljes összegét vissza kell fizetniük és csökkentik a párt állami juttatásait.

Viszonválaszában a kérdező arról beszélt: porba hullt a baloldal korrupcióellenes elkötelezettsége, „úgy tűnik, a magyar baloldal 2022-es kampányhajója kokainnal ment”.

A miniszter úgy reagált: az ügyet kirobbantó hangfelvétel alapján felmerül a gyanú, hogy a képviselőnő kampányát kábítószer-eladásból finanszírozhatták, és itt az ideje, hogy a politikus vállalja a felelősséget.

KDNP: hogyan akadályozzák meg az extraprofitadó áthárítását?

Simicskó István (KDNP) azt kérdezte: hogyan tudja biztosítani a kormány, hogy az extraprofitadó fizetésére kötelezett cégek azt ne hárítsák át az emberekre?

Kijelentette: az ukrajnai háború akár világgazdasági válságot is okozhat, a bajt pedig csak tetézik a brüsszeli szankciók. Fontosnak nevezte, hogy ebben a helyzetben ne a családok viseljék a terheket. A jövő évi költségvetési javaslat pedig erre garanciákat is tartalmaz – mutatott rá.

Varga Judit igazságügyi miniszter úgy válaszolt: a háborús időszakban azt várják el a nagyvállalatoktól, hogy vegyék ki a részüket a honvédelmi és rezsivédelmi kiadásokból.

Egy nagyvállalat azonban már nyíltan szembehelyezkedik a kormányzati intézkedésekkel, amelyet a kabinet elutasít.

Visszásnak nevezte, hogy a már korábban eladott jegyekre elkezdték az extraprofitadó áthárítását. Szerinte a cég ezért bocsánatkéréssel tartozik a magyar utazóknak. A vállalattal szembeni panaszok száma és súlya konkrét kivizsgálást igényelt – folytatta.

Leszögezte: aki a különadóját megpróbálja az emberekre hárítani, arra még nagyobb adót fognak kivetni, azonnali vizsgálatot indítanak és megbüntetik.

Határozathozatalok

EU-Örményország közös légtér

Az Országgyűlés 286 szavazattal egyhangúlag támogatta az EU-örmény közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetését. A szerződés jogalapot teremt az uniós tagállamok és Örményország közötti légijáratok üzemeléséhez és valamennyi uniós fuvarozó számára kereskedelmi lehetőségeket biztosít a földi kiszolgálás, a járatmegosztás és a szabad árképzés területén.

Interpellációk

Az Országgyűlés elfogadta azokat az interpellációs válaszokat, amelyeket az ellenzéki képviselők elutasítottak hétfőn.

Kérdések

DK: mit kellene tennie a gazdának?

Varga Zoltán (DK) arról beszélt, hogy a kormány „budapesti, semmihez nem értő, NER-közeli haverok” között osztotta szét a Berettyóújfalu környéki legelőket és agrártámogatásokat.

A képviselő kiemelte, hogy egy birkatartással foglalkozó Hajdú-Bihar megyei gazda azt mondta neki, hogy már nem tudja etetni az állatait, de nem is adhatja el azokat, mert őszig tartási kötelezettsége van.

A politikus azt kérdezte, mit kellene tennie a gazdának, hagyja éhen halni az állatokat, vagy adja el őket törvénytelenül?

Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára azt felelte, hogy megérti a problémát, de a helyzet jelentős részben az aszálykár számlájára írható. Hangsúlyozta, egy felelősen gazdálkodó embernek mindig egy termése van a tarlón, egy a magtárban, egy pedig lábon.

A legelőknek mindig megvoltak a tulajdonosai, ezek a tulajdonosok használják azokat – szögezte le.

Egy szombathelyi bérlakásprogram, a pedagógusbéremelés, az idősotthonok problémái, a kisgazdaságok támogatásáról, a kilakoltatásokról, a szélturbinákról is tudakozódtak a hétfőn a parlamentben kérdést feltevő képviselők.

Bérlakásprogramot kér Szombathelyre a Jobbik

Balassa Péter (Jobbik) azt mondta, hogy Magyarországot lakhatási válság fenyegeti. A képviselő kérte, a kormány támogassa, hogy Szombathelyen induljon egy száz lakásból álló bérlakásprogram.

Fónagy János gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár azt felelte, hogy a magyar emberek alapvetően saját tulajdonú házban kívánnak élni, tíz magyarból kilenc saját tulajdonú ingatlanban lakik.

A kormány feladata az, hogy az emberek igényeihez igazítsa a politikáját, ezért támogatja őket a saját ingatlan megszerzésében – közölte. Hozzátette, a kormány minden eszközzel igyekszik segíteni az otthonteremtést.

Momentum: lesz-e idén pedagógusbéremelés?

Tóth Endre (Momentum) úgy fogalmazott: sok ködösítés, homályos ígéret hangzott el a pedagógusok béremeléséről. A szakma a nyár elején szeretne világos választ kapni a kérdésre, különösen úgy, hogy van egy félbemaradt sztrájktárgyalás, amelyen a szakszervezetek 45 százalékos azonnali béremelést követeltek.

Ezért azt kérdezte: tervez-e a kormány a központi költségvetés terhére pedagógusbér-emelést az év hátralevő időszakára?

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: ebben az évben, ebben a tanévben is volt, és a következő évben, a következő tanévben is lesz pedagógus-béremelés, sőt, még az azt követő évben is.

Amikor válság volt, a baloldal nem bért növelt, hanem bért csökkentet – emlékeztetett, majd hozzátette: a most beterjesztett költségvetés 933 milliárd forinttal többet tartalmaz oktatási célokra, mint 2010-ben.

MSZP: mit tesz a kormány az idősotthonokban tapasztalható problémák megoldása érdekében?

Komjáthi Imre (MSZP) jelezte: az Állami Számvevőszék súlyos megállapításokat tett az idősotthonokról: 940 intézmény nagyjából 95 ezer férőhelye közül minden tizedik olyan idősotthonban található, ahol nincs elég gondozó, vagy túlságosan túlzsúfolt az intézmény.

Ráadásul a szociális intézmények száma majdnem négy százalékkal csökkent 2010 és 2019 között, miközben két százalékkal több emberről gondoskodtak, és az idősekkel foglalkozó gondozók létszáma pedig több mint kilenc százalékkal csökkent – mondta.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában fontosnak nevezte, hogy az idősekről minél jobb körülmények közt lehessen gondoskodni. A bentlakásos intézményekben ezért növelte az ellátottak után járó állami támogatás mértékét. Az idősek gondozásánál ez 635 ezer forintról 1 millió 125 ezer forintra emelkedett, a demens ellátottaknál pedig 710 ezer forintról 1 millió 338 ezer forintra nőtt.

Az elmúlt években körülbelül 80 milliárd forintot fordított az idősek bentlakásos ellátására a kormány – tette hozzá.

Mi Hazánk: mire számíthatnak a magyar gazdák a kormánytól?

Az agrárium fejlesztésével kapcsolatos kormányzati tervekről kérdezte a szakminisztert Dócs Dávid (Mi Hazánk), aki arról beszélt, a mezőgazdaság és az arra épülő feldolgozóipar a magyar jövő alapja, az ad biztonságot, ha “amit lehet, magunk állítunk elő”, ehhez viszont a hazai kisvállalkozások támogatására van szükség.

Farkas Sándor, a tárca parlamenti államtitkára a Megújuló vidék, megújuló agrárium programra hívta felé a kérdező figyelmét, felidézve, hogy 2020 őszétől 25 pályázati kiírásban 1924 milliárd forint keretösszeggel, és az 53 ezer kérelemből 40 ezer esetében már döntés is született, 1820 milliárd forint összegben. Közlése szerint eddig példátlan minőségfejlesztést tapasztalhat az ágazat.

A magyar gazdák és a teljes agrárium stabil helyzete biztosított az elkövetkező időszakban is – fogalmazott az államtitkár.

Párbeszéd: hány kilakoltatásra lehet számítani?

Berki Sándor (Párbeszéd) a „két éve felgyűlő kilakoltatási hullámról” kérdezte az igazságügyi tárca vezetőjét, megjegyezve, fennáll a gyanú, hogy az érintettek nem csupán a válság, hanem a végrehajtók haszonszerzésének áldozatai is lesznek.

Répássy Róbert, a tárca parlamenti államtitkára válaszában jelezte, bírósági határozat, önkényes elfoglalás vagy árveréssel érintett lakás esetében kerülhet sor kilakoltatásra, mindhárom eset a végrehajtói rendszertől független döntés.

Közölte, évente 3000-3500 lakást ürítenek ki, az esetek 90 százalékában önként elhagyják a lakók az ingatlant. Nem a végrehajtó szabad akaratától függ, hogy kilakoltat-e valakit – fogalmazott, hozzátéve, a kétévnyi felfüggesztés során az érintettek felkészülhettek a végrehajtásra, a kormány pedig mindent megtett, hogy a veszélyhelyzetben megvédje az érintetteket.

LMP: mi lesz a szélerőművekkel?

Kanász-Nagy Máté (LMP) a szélerőművek engedélyeztetéséről, telepítéséről kérdezte a technológiai és ipari minisztert, mondván, a 2016-ban elfogadott szabályok teljes mértékben ellehetetlenítik a létesítést.

Koncz Zsófia, a tárca parlamenti államtitkára – hangsúlyozva, hogy a kormány elkötelezett a megújuló energia használata mellett – nagyon fontosnak nevezte, hogy Magyarország 2050-re klímasemlegessé kíván válni. „Ezen az úton nagyon jól haladunk”, csökkentve a károsanyag-kibocsátást, miközben a gazdaság erősödik.

Jelezte: a megújuló erőforrások közül leginkább a napenergiának kedveznek a hazai természeti adottságok, ezért a kormányzat ennek fejlesztését támogatja. Hozzátette, 2030-ra 6 ezer megawattra bővül a hazai napenergia-termelési kapacitás.

A nyári ifjúsági táborokról, a fogyasztói jogokról, valamint a tulajdonjogról is szóltak a kérdések, majd napirend utáni felszólalásokkal zárta munkáját az Országgyűlés hétfőn.


Fidesz: hogyan támogatják a nyári táborokat?

Kállai Mária (Fidesz) arra várt választ a kultúráért és innovációért felelős minisztertől, idén hogyan támogatja a kormány a gyermekek nyári élmény- és gyógyító táborozásait.

Vitályos Eszter, a tárca parlamenti államtitkára felidézte: 2012 óta gondoskodik a kormány a sokféle elfoglaltságot kínáló Erzsébet-táborok rendszeréről; míg kezdetben 30 ezer volt a résztvevők éves száma, idén ez már 175-180 ezer lesz. Az államtitkár jelezte, 2016 óta félmilliónál több gyermek vett részt a táborokban, amelyeket külhoni gyerekek is látogathatnak, és június 19-én megérkeztek az első idei gyerekcsoportok a Balatonhoz.

KDNP: a fogyasztói jogok lehetnek „fapadosak”?

Földi László (KDNP) azt a kérdést tette fel: a fogyasztói jogok lehetnek „fapadosak”?

A fogyasztóvédelmi hatóságok feladata, hogy tompítsák a kiszolgáltatottságot és kikényszerítsék a fogyasztói jogok megvalósítását.

Szólt a Ryanair légitársaság tevékenységéről, és azt mondta: a fogyasztói jogok érvényesülésében nem engedhetők meg veszélyes kivételek.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára úgy felelt: a kormány elfogadhatatlannak tartja, hogy a Ryanair áthárítja az extraprofit-különadót a lakosságra, a háború árát ugyanis nem a magyar családoknak kell megfizetniük.

A hatóság tapasztalatai szerint minden évben számos panasz érkezik a légitársaságokkal szemben. Az adó áthárítása miatt fogyasztóvédelmi hatósági eljárás indult a cég ellen, emellett rendkívüli témavizsgálat.

DK: miért veszik semmibe a tulajdonjogot?

Gy. Németh Erzsébet (DK) szerint tulajdont kisajátítani teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet az alaptörvény értlemében. Több fővárosi közterületet azonban úgy vennék állami tulajdonba, majd adnák oda az V. kerületnek, hogy kártalanításról szó sincs – fogalmazott.

Szerinte valójában az a cél, hogy a terület bérbeadásából származó bevétel az V. kerülethez kerüljön, vagy hogy száműzhessék a könyvhetet.

Fónagy János gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár arra emlékeztetett, hogy korábban teljes egészében megújult számos köztér, ám számos fővárosi gondozású térről ez nem mondható el, azok szerinte a város szégyenfoltjai.

A kormány ezért a rossz gazda helyett olyan gazdát kíván választani azoknak, amely méltón kezeli a rábízott közvagyont. Hozzátette: a bevételeknek is oda kell kerülniük, ahol gondozzák azokat.

Napirend után

Tuzson Bence (Fidesz) napirend utáni hozzászólásában a veresegyházi Kálvin téri református iskola fejlesztéseiről beszélt, megjegyezve azt is, hogy a választókerületéhez tartozó településen a lakosság negyede 18 év alatti, és az elmúlt tíz évben 25 százalékkal nőtt lakosság.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a kilakoltatások folytatása ellen szólalt fel, és arra emlékeztetett: korábban ellenzéki pártok és civil szervezetek együttesen sikeresen léptek fel a kilakoltatásokkal szemben.

Varju László (DK) az újpesti kerékpárhasználat megemelkedéséről szólva a kerületi kerékpáros infrastruktúra fejlesztéséről beszélt, amely a kerület és a főváros együttműködésével a vasút, a Szilágyi út, az Attila út és Váci út környékét érinti majd.

Varga Zoltán (DK) arról beszélt: a debreceni közgyűlés infláció felett emelte a közösségi közlekedés díjai mellett az iskolai, óvodai és bölcsődei díjakat valamint a temetkezési költségeket is, amelyeket kétségbeesett lépésnek nevezett.

Barkóczi Balázs (DK) a XV. kerületi és újpesti oktatási intézményekben sztrájkolókról szólva a pedagógusok béremelésének szükségességére hívta fel a figyelmet kiemelve, hogy a magyar pályakezdő tanárok bére az EU 27 tagállamából csak a 26.

Miskolc elöregedő víz-és szennyvízhálózatának felújítását, a „vízbombát” sürgősen hatástalanítását sürgette napirend utáni felszólalásában Hegedüs Andrea (DK), azt hangsúlyozva, évtizedes probléma ez a borsodi megyeszékhelyen.

Bencze János (Jobbik) a mezőgazdasági dolgozók képzésének hiányosságaira, „a vidéki szakképző biznisz” visszásságaira és a probléma fontosságára hívta fel a figyelmet.

Brenner Koloman (Jobbik) a pedagógusok bérének ötven százalékos emelése és a munkájukat segítő asszisztensek számának megháromszorozása mellett emelte fel szavát, majd Sopron problémáit, köztük a Fertő tavi „gigaberuházást” sorolta, valamint azt, hogy a város „megtelt” az ország más részeiből érkezett munkavállalókkal.

Az elnöklő Oláh Lajos az ülést bezárta, az Országgyűlés várhatóan kedden folytatja munkáját.

Ajánljuk még