logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Dunai Mónika: Újabb sarcok kivetésén dolgozik a főváros, és ismét az autósok kerülnek a célkeresztbe

A rezsicsökkentésről, a közösségi közlekedés fejlesztéséről, az egyházak támogatásáról, és az uniós pénzekről is beszéltek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén, napirend előtt. Ezt követően a globális minimumadót elutasító határozat tárgyalásába kezdett a Ház.

Gazdasági bizottság: a versenyképességet veszélyezteti a globális minimumadó

Bánki Erik, az előterjesztő gazdasági bizottság elnöke azt mondta: a magyar gazdaság versenyképességének növelést szolgálja a globális minimumadó bevezetésének ellenzéséről szóló javaslat.
Emlékeztetett: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országai kezdetben a nagy technológiai cégek adóelkerülését kívánták megakadályozni. Egyetértettek a techóriások egységes, 15 százalékos megadóztatásában.

Az Európai Parlament azonban ezzel párhuzamosan egy második pillér kidolgozásába kezdett, amely nemcsak a technológiai vállalatokra, hanem valamennyi multicégre kiterjesztené a 15 százalékos adót. Ezzel kapcsolatban azonban számos kérdés kidolgozatlan – mutatott rá. Nincs válasz például arra a felvetésre, hogy az adókülönbözetet ne csak az anyaország szedhesse be, hanem a leányvállalatnak otthont adó ország is.
Bánki Erik leszögezte: amíg az első pillér nem kidolgozott, addig az európai irányelv megalkotása is felesleges, az ugyanis nemhogy költségvetési többletet nem hoz az európai országoknak, de még versenyhátrányba is hozza őket az amerikai vagy a kínai nagyvállalatokkal és anyaországaikkal szemben.

Magyarországon a vállalati adóteher 7,5 százalékos – mutatott rá a politikus -, így a globális minimumadó ezt megduplázná. Európában itt a legalacsonyabb a társasági adó – 9 százalékos -, ami arra ösztönzi a nagyvállalatokat, hogy az itt megtermelt nyereségüket ne vigyék ki az országból, hanem itt adózzanak utána.

Rámutatott arra is, hogy az Egyesült Államok is 7,5 százalékos átlagos adóterhet alkalmaz a vállalatok számra.
Szólt arról is, hogy az orosz-ukrán háború átformálta a világgazdaságot, ami a gazdaság élénkítését teszi szükségessé. A politikus szerint, miközben a techcégek adóztatásának törekvése átalakult az általános minimumadó bevezetésére, az Egyesült Államok rájött, hogy az egyáltalán nem áll az érdekében. Úgy fogalmazott: egyértelmű, hogy szabotálják az első pillér elfogadását. Közben már az

OECD is elismerte, hogy jövő januártól egészen biztosan nem lesz bevezethető a techcégek adója, de az is kétséges, hogy ez egy évvel később megvalósulhat-e. Ebben a helyzetben Európa nem rohanhat előre, azzal ugyanis saját magát korlátozná – hangsúlyozta.

Fidesz: a kormány megvédi, a baloldal megszüntetné a rezsicsökkentést

Dunai Mónika (Fidesz) arról beszélt: a kormány a jelenlegi, háborús inflációval és a gazdasági válsággal terhelt helyzetben is megvédi a rezsicsökkentést, a munkahelyeket, a nyugdíjakat és a családokat. A kormányoldal célja, hogy ne magyar emberek fizessék meg a háború árát – hangsúlyozta.

Szerinte ezzel szemben a baloldal eltörölné a rezsicsökkentést, a baloldali politikusok rezsicsökkentés címén arról beszélnek, hogy például kevesebb vizet kell használni, kevesebbet kell fürdeni.

Emellett – folytatta – újabb sarcok kivetésén dolgozik a főváros, és ismét az autósok kerülnek a célkeresztbe, hiszen a főpolgármester egyik helyettese már a dugódíj bevezetéséről nyilatkozott.
Kijelentette: a kormány és a kormánypártok nem támogatják a dugódíj bevezetését. Nem kell anyagilag ellehetetleníteni azokat, akik autóval járnak, ha már a főváros úgyis minden eszközzel, minden úton és minden módon ellehetetleníteni igyekszik őket – mondta.

Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára kijelentette: a kormány számára a legfontosabb Magyarország békéjének, biztonságának a megőrzése, a családok védelme, az energiaellátás fenntartása és a rezsicsökkentés megőrzése. Felhívta a figyelmet arra: ha megszűnnének a hatóságilag rögzített rezsiárak, akkor az áram ára több mint háromszorosára, a földgáz ára az öt és félszeresére emelkedne, így ez összesen 4 és félszeres rezsiemelkedéshez vezetne egy átlagos magyar családnál.
Arra is kitért: az árstop intézkedések nélkül a magyar infláció valószínűleg 5-6 százalékkal lenne magasabb, így viszont a visegrádi négyek közül Magyarországon a legalacsonyabb.

LMP: fejleszteni kell a közösségi közlekedést

Kanász-Nagy Máté (LMP) arról beszélt, hogy a kormány szerint az energiafüggetlenség erősítése, a megfizethető energiaárak biztosítása és a fenntarthatósági szempontok figyelembe vétele fontos feladat, ami alapvetően támogatható politika. Emellett csökkenteni kellene az energiaigényt a közösségi közlekedés támogatásával, ennek fejlesztése olyan zöld megoldás, amely mindenki jóllétét javíthatná – vélekedett. Úgy vélte, óriási löketet adhatna ennek – a német példa alapján – a klímabérlet bevezetése. Azt kérdezte, a kormány mikor hoz erről döntést, hol tart a német példa tanulmányozása. Ez azért fontos kérdés, mert a közösségi közlekedés fejlesztése valódi megoldás – mondta.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy válaszolt, hogy Magyarország az elsők között rögzítette vállalását a klímasemlegességről 2050-re. Valóban minden lehetséges eszközzel ösztönözni kell a klímavédelmet, a kormány is folyamatosan vizsgálja, hogy milyen lépéseket lehet tenni, ezért tanulmányozzák a német példát is – közölte. Hozzátette: ugyanakkor Németországban magasabbak az energiaárak, mert ott nincs olyan árstop, mint itt.

Kiemelte: ha az ellenzék újfajta megoldásokat akar, a baloldali önkormányzatok élhetnek a lehetőségeikkel, miközben a kormány is teszi a dolgát.

Azonban a baloldalon újabb sarcokon törik a fejüket, dugódíjat akarnak bevezetni, pedig Budapest vezetésének cselekvőképtelensége miatt állandósult a közlekedési káosz, most pedig még meg is akarják adóztatni autósokat

– fogalmazott.

KDNP: a kormány támogatja az egyházak tevékenységét

Szászfalvi László (KDNP) az egyházak és a kormány együttműködésének fontosságáról beszélt. Szerinte a kormány 2010 óta nem pusztán együtt akar élni az egyházakkal, hanem szövetséget és együttműködést keres velük és támogatja tevékenységüket. A KDNP elkötelezett az egyházakkal való együttműködés és anyagi támogatásuk tekintetében – hangsúlyozta.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára arról beszélt: a baloldal kormányzása alatt az egyházak költségvetését megkurtították, jogos támogatásokat visszavettek, miközben “virultak a bizniszegyházak”. Szerinte a baloldal folyamatosan támadja, szidja az egyházakat és a hívő embereket is, ha tehetné, felmondaná a vatikáni szerződést, és visszavonná az egyházak finanszírozását.
Méltatta az egyházak karitatív tevékenységét az ukrajnai menekültek ellátásában és azt ígérte: a kormány folytatja eddigi egyházpolitikáját.

Párbeszéd: emelni kell a fizetéseket

Berki Sándor (Párbeszéd) kifejtette: megemelték a miniszterelnök fizetését, és nem tudni, miért pont most történt ez meg. Lehet, hogy azért, mert európai viszonylatban nem volt magas a kormányfő fizetése, de ez a magyar munkásokkal is így van – mondta. Hozzátette: ráadásul vannak olyan helyek az országban – például Nógrádban -, ahol nem az európai, hanem a magyar bérekhez szeretnének felzárkózni.

Kijelentette: meg kellene duplázni a magyar “melósok” bérét is, ez nagyban hozzájárulna az emberek elégedettségéhez és el lehetne mondani, hogy a munkaalapú társadalomban a munkások meg vannak fizetve. Emellett a családi pótlékot is meg lehetne duplázni – közölte.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára közölte: a bérek emelése egy fokmérője a kormányzásnak, mutatja, hogy a kormány segít-e az embereknek. Ezért fontos mutató a minimálbér, és a baloldal, amikor kormányon döntéshelyzetben volt, nem duplázta meg azt – emlékeztetett.

Közölte: 2010-ben kormányváltás történt, azóta jelentősen emelkedett a minimálbér, mert ez a kormány igyekszik segíteni azoknak, akik keveset keresnek és azoknak is, akik gyermeket nevelnek. A kormány csökkentette a munkát terhelő adókat is, a béreket pedig emelte – idézte fel. Megjegyezte: az is fontos, hogy egymillió munkahelyeket teremtettek, nagyon magas a foglalkoztatottság.

Mi Hazánk: ne legyenek politikai foglyok Magyarországon!

Toroczkai László (Mi Hazánk) elmondta: pénteken civilekkel tüntettek a Gyorskocsi utcában Budaházy György ügye miatt, aki ellen már 2009 óta zajlik eljárás, és még mindig nincs jogerős ítélet. 13 éve “meghurcolják” őt és társait – jelentette ki.

Közölte: mindeközben Gyurcsány Ferenc ügyeit rendezték, aki pedig nyilvánosságra hozta a korrupciós ügyeit, most is eljárás alatt áll. Azt firtatta, hogyan lehet, hogy ennyi idő után még mindig “nem hirdettek kegyelmet” Budaházyék ügyében. Ez egy pártokon felül álló ügy, a kormánynak támogatnia kell, hogy ne legyenek Magyarországon politikai foglyok 2022-ben – hangsúlyozta.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában ismertette a Fővárosi Törvényszék nem jogerős ítéletét, majd közölte: a vádlottak egy része eljárási kegyelem iránt terjesztett be kérelmet, de ezzel kapcsolatban a személyiségi jogok védelme miatt nem adhat tájékoztatást.

MSZP: fizessenek a gazdagok!

Hiszékeny Dezső (MSZP) a kormánypárti képviselőknek címezve szavait azt mondta, nincs elég pénz a nagyravágyásukhoz, most hiányoznak csak igazán a választások előtt elosztogatott milliárdok. Szerinte a kormány jól láthatóan keresi a pénzt, ezt mutatja az extraprofitadó.

Úgy folytatta, nincs pénz az önkormányzatoknál, azokat kifosztották, a bevételeiket elvonták, és a kis- és közepes vállalkozásoknál sincs, mert azok most jöttek le a lélegeztetőgépről.

A szocialista politikus azt mondta, a pénz ott van, ahol urizálnak, ahonnan a mulatozás hallatszik. Maguk felől hallom – tette hozzá, azt sürgetve: fizessenek a gazdagok. Szerinte hónapok óta “kormányzati dáridózás” zajlik: pénzeső, álláseső, poszteső. Most kell szerénynek lenni, ebben mutassanak példát – tette hozzá.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a képviselő elfelejtette, hogy háború van a szomszéd országban, ami kihat az egész világra. A világban áremelkedés is van, nem az Orbán-kormány okozta a magas inflációt, hanem a háború és más gazdasági tényezők – részletezte. Kitért arra is, hogy energiaválság is van, amit az EU rosszul kezel.

Az államtitkár azt mondta, ezeket a tényezőket figyelembe véve kell nézni a 2023-as költségvetést, amelynek célja, hogy a munkahelyek, a családok, a rezsicsökkentés megvédése. Kijelentette: a kormány döntései a magyar családok érdekeit nem sértik. Szólt arról is, hogy

az önkormányzatok 2021-ben jelentős többletet termeltek, tehát nem elvonás történt, hanem többletük van az iparűzési adóból.

A Momentum pontosan tudja, milyen változásokat kellenek, hogy jöjjenek az uniós pénzek 

Bedő Dávid (Momentum) arra hívta fel a figyelmet, hogy ellentmondásosan nyilatkozott Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, Latorcai Csaba államtitkár és Balogh László helyettes államtitkár arról, miért nem kapja meg Magyarország az uniós forrásokat. Szerinte valaki hazudik és jó lenne, ha egymás között egyeztetnék, milyen kifogásokat keresnek.

A képviselő azt mondta, a legjobb az lenne, ha befejeznék a hazudozást, az EU-val folytatott végtelen kamuharcot és alkudozások helyett betartanák azt a néhány szabályt, amelyet a magyar kormányon kívül Európa minden más kormánya képes betartani. Jelezte, a Momentum pontosan tudja, milyen változásokat kellene végrehajtani, hogy az ország megkapja a fejlesztési pénzeket. Közölte, országgyűlési határozati javaslatot nyújtottak be Magyarország európai uniós ügyészséghez történő csatlakozásáról és hamarosan benyújtják a közbeszerzési törvény módosítását is.

Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség területfejlesztési parlamenti államtitkára szerint a kormány az elmúlt 12 évben rekordokat döntött az uniós források lehívásában. Ha a baloldali kormányokon múlt volna, több száz milliárd forint veszteség érte volna a magyar embereket – tette hozzá.

Elmondta, folyamatosan tárgyalnak az EU-val a partnerségi megállapodásról és a helyreállítási alapról. Az a céljuk – folytatta – , hogy felgyorsuljanak ezek a tárgyalások és év végéig aláírják a dokumentumokat. Navracsics Tibor múlt heti brüsszeli tárgyalásairól közölte,

Magyarország kész a kompromisszumokra technikai kérdésekben, ide nem értve a bevándorlással és a gyermekvédelemmel kapcsolatos ügyeket.

A képviselőtől azt kérte, csak akkor beszéljen a korrupcióról, ha tisztázták Cseh Katalin momentumos európai parlamenti képviselő uniós forrásokkal kapcsolatos ügyét.

Jobbik: a plusz áfabevételből támogatni lehetne a családokat.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, jövőre az áfabevételből 30 százalékkal többet, 7000 milliárd forintot remél a kormány. Ha a többletnek csak 10 százalékát fordítanák a gyermekek védelmére és a gyermeknevelés megkönnyítésére, óriási kedvezményt jelentene a családoknak a válságban – hangoztatta.

Alapvető követelésként beszélt a gyermeknevelési cikkek áfamentességéről, ennek szerinte a kiadási tétele kevesebb mint tíz százaléka lenne a plusz áfabevételnek.

Beszélt a speciális nevelési igényű gyermekekről. Szerinte sokat kell várni a diagnosztikai vizsgálatra és kevés a gyógypedagógus, akik keveset keresnek. Nemcsak a szakszolgálatokat, az iskolákat kellene támogatni, hanem a létszámbővítést is – mondta. Közölte, a plusz áfabevétel kevesebb mint egy százaléka elég lenne arra, hogy az érintett gyerekek megkapják a számukra szükséges segítséget.

Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára ismertette, hogy míg 2013-ban 930-an kezdtek el gyógypedagógusként tanulni, 2021-ben már 1852 diákot vettek fel. A gyógypedagógusok száma 5700-ról tízezerre nőtt Magyarországon – részletezte.

Elmondta, a kormány 2010 óta az előző évet meghaladó összeget fordít családtámogatásra; a családokat segítik az árstopok és a rezsicsökkentés.

Azt mondta, “stop helyett zöld lámpát” adnak minden olyan ötletre, amely a magyar családokat védi.

Majd azt firtatta a jobbikos képviselőnél, hogyan tudott pártja politikai értelemben összebútorozni azokkal, akik elvették a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, az egy- és kétgyermekesek családi adókedvezményét, rövidítették a gyes idejét.

Szólt arról, hogy jövőre 3225 milliárd forint lesz a magyar családok támogatására a költségvetésben, 450 milliárd forinttal több mint 2022-ben, ez az összeg a 2010-es 3,5-szerese.

DK: az Orbán-kormánynak semmi sem drága

Varga Zoltán (DK) a debreceni iparosítási program mikéntje miatt bírálta a kormányt, mert szerinte például a BMW beruházását egy 400 hektáros, kiváló minőségű termőföldön fogják megvalósítani, illetve a város déli részén szintén a legjobb földeket betonozzák le a multik érdekében, miközben a beépíthetőséget 50-ről 60 százalékra növelik, zöld területek arányát pedig 30-ról 20 százalékra csökkentik.

Ettől a város mikroklímája felborulhat – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy most a kormány egy környezetszennyező akkumulátorgyárat is Debrecenbe “édesget”.

Szemmel látható, hogy az Orbán-kormánynak semmi nem drága – mondta a politikus, aki szerint Debrecent és a hozzá hasonló városokat már nem a választott polgármester, hanem közvetlenül “Orbán emberei és strómanjai” irányítják. Ez lett az elmúlt 12 évben magyar önkormányzatiságból – állapította meg.

Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára felhívta a figyelmet arra: a kormány a segély alapú társadalom helyett munka alapú társadalomban hisz, és 10 év alatt egymillió új munkahelyet teremtett.

Ma többen dolgoznak, mint a rendszerváltás óta bármikor, holott 2010-ben még közel 12 százalékos volt a munkanélküliség

– tette hozzá. Arra is kitért: 2010-ben a kormány konszolidálta az önkormányzatokat, kifizetett 1400 milliárd forintnyi adósságot és mindig kiállt az önkormányzatok mellett.

Hangsúlyozta: a kormánynak továbbra is rendkívül fontos a magyar ipar, és cél a hatékonyság javítása, mert a hozzáadott érték emelése nélkül nincs versenyképesség. Hozzátette: Magyarország nem pusztán összeszerelő üzem, hiszen a belföldi termelésben a high-tech termékek aránya épp úgy 70 százalék, mint Németországban vagy Dániában.

Pénzügyminisztérium: Az adóversenyt szüntetné meg a minimumadó

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára elmondta, hogy a kormány támogatja a gazdasági bizottság javaslatát.

Ismertette: a globális minimumadóról szóló javaslat előírná, hogy ha egy ország a 15 százaléknál alacsonyabb tárasági adót alkalmaz, akkor egy multinacionális nagyvállalatnak az anyaországban kell befizetnie a különbözetet. Ennek célja, hogy a társaságok kizárólag az alacsonyabb adók miatt ne települjenek át egy másik országba.

A javaslat kidolgozásába még 2019-ben kezdett bele a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). Az alapgondolat az volt, hogy az államok egységes szabályok mentén adóztassák meg a digitális óriásvállalatokat, hogy ne a töredékét fizessék annak, amit egy helyben működő gyártó vállalkozás.

Ezen vállalatok valóban jelentős összeggel rövidítették meg az állami költségvetéseket, így indokolt a fellépés ellenük – hangsúlyozta. Az eredeti cél pedig az volt, hogy ott adózzanak, ahol értéket teremtenek, ahova a fogyasztás köthető.

Mindez azonban teljesen más irányt vett. A fejlett gazdaságok most azon munkálkodnak, hogy a társasági adózásban egy minimumszintet határozzanak meg – ismertette.

Szólt arról, hogy Magyarország szedi a legalacsonyabb társasági adót az unióban, ami jelentős előny a nemzetközi gazdasági versenyben. Ha a szabályokat átültetjük, akkor nyeresége után például egy német multicég Magyarországon 9 százalékos adót fizet majd, míg az itteni tevékenysége után a német államnak 6 százalékot.

Vagyis a legnagyobb gazdaságok célja, hogy megszűnjön a magas adót szedő országok számra kedvezőtlen adóverseny. Ez igazságtalan, amely megpróbálja visszafogni a fejlődésben a Magyarországhoz hasonló országokat – jelentette ki.

Ezért Magyarország továbbra is kiáll amellett, hogy minden állam a lehető legszélesebb szuverenitással rendelkezzen az adóztatás terén – mondta.

A Fidesz támogatja a javaslatot

Szatmáry Kristóf (Fidesz) elmondta, hogy frakciója támogatja az indítványt.

Szerinte a mindenki által támogatható cél – a techcégek megadóztatása – úgy alakult át, hogy az kifejezetten káros a magyar gazdaságnak. Kijelentette: az eredeti célt mindenki támogatná.

Úgy fogalmazott: az európai bürokraták egy jelentős része nem az európai emberek érdekeit nézi, hanem ködös nemzetközi célokat, ahogy tették az orosz-ukrán háború miatti szankciónál is. Bár a második pillér látszólag ugyanazt a célt szolgálja, mégis sok európai gazdaságra károsan hatna.

A cél az volt, hogy ezek a cégek ne tudjanak kibújni az adózás alól, azonban ez mintegy másfél év alatt egy második pillérré alakult. Ez már nem techcégekről beszél, és nem arról, hogy egy adott országban kell befizetni az adókülönbözetet. Egy olyan adóvá alakult, ami semmi mást nem szolgál, mint a nagy gazdasági centrumok piacvédelmi törekvését, más országok adóemelésre kényszerítését – mondta.

A kettes pillér pedig az egyes pillér bevezetését a nem látható jövőbe csúsztatja – mutatott rá. Az ugyanakkor Magyarország számára csak negatív következményeket hoz.

A politikus különbséget tett a Magyarországon jelenleg bevezetett extraprofitadó és a globális minimumadó között. Elmondta: előbbi a válság haszonélvezői profitjának egy részét veszi el hangsúlyosan időlegesen, míg utóbbi szektorsemleges generális adó, és folyamatosan kivetendő lenne a jövőben. A két adózás így szerinte nem összehasonlítható.

DK: A kormány nem tud meglenni konfliktus nélkül

Dávid Ferenc (DK) szerint miközben az egész világ és az EU üdvözli a kezdeményezést a globális minimumadó bevezetéséről, a magyar kormány meg akarja akadályozni, mert nem tud meglenni konfliktus nélkül akkor sem, ha az ország érdekéről van szó, és ezzel súlyos károkat okoz.

Úgy vélte, áttörésnek számít a nemzetközi adóztatásban a globális minimumadó, amely a nemzetközi vállalatcsoportokra vonatkozik. Egy ilyen súlyú kérdés megvitatását alaposan elő kellett volna készíteni, de a Fidesz-többség kierőszakolta a hirtelen döntést – mondta.

Közölte: a kormány a magyar vállalkozások helyett a külföldieket védi, és bár minden európai kormány támogatja a kezdeményezést a globális minimumadóról, az Orbán-kormány lemond az ebből fakadó bevételről. Azzal, hogy elutasítja ezt az adót, úgy tűnik, a kormánynak az a szándéka, hogy az extraprofitadó alanyain túl más nemzetközi vállatoknak ne keletkezzen többletfizetési kötelezettsége, és ezzel a globális nagy multinacionális vállalatok pártjára állt – jelentette ki.

A képviselő felvetette: tényleg az szolgálja-e a magyarok érdekét, hogy miközben elszabadul az infláció, a kormány azért áll ki, hogy a világcégek adója ne nőjön. Azzal, hogy csak a magyar kormány mond nemet az adóra, ismét bizonyítja, hogy nem képes az együttműködésre, és ezzel még jobban elszigetelődik – vélekedett.

Folytatták a képviselők a globális minimumadót elutasító határozat megvitatását az Országgyűlés keddi ülésén.

KDNP: nem előkészített a globális javaslat

Hollik István (KDNP) azt mondta: úgy tűnik, a baloldal jelszót váltott és “a világ globalistái, egyesüljetek” jelszót választotta, mert ha egy javaslatban szerepel a globális szó és adóemelésről szól, azt támogatja, pedig ez a hozzáállás csődhöz vezetett, amikor a baloldal kormányon volt.

Úgy látja, Európa úgy akarja elfogadni ezt a javaslatot, hogy nem akar tudomást venni a következményekről, és csak a magyar kormány képes felmutatni azokat az érveket, amelyek alapján kimondható, hogy ez egy nem előkészített javaslat. Amikor az OECD elindította a kezdeményezést, még nem volt háború, pedig az jelentősen befolyásolja a gazdasági helyzetet – magyarázta.

Hozzátette: egy ilyen helyzetben egy újabb adó bevezetése nem a megoldást jelenti, hanem csak tetézi a bajt.

Hollik István közölte: egy ilyen adónak csak akkor van értelme, ha a gazdasági nagyhatalmak mind bevezetik, de nem biztos, hogy valóban így lesz. Az alacsonyabb társasági adóból származó magyar versenyelőnyt elvenné az adó bevezetése – jelentette ki.

Jobbik: a multikat be kell vonni a közteherviselésbe

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) közölte, támogatja a multicégek közteherviselésbe történő bevonását, de nem tudja támogatni azt a multivédő álláspontot, amit a magyar kormány képvisel. Jelezte, nem ért egyet a szuverenitástranszferrel sem, így nem tudja támogatni a globális minimumadó jelenlegi – nagyjából európai minimumadónak megfelelő mértékű – tervezetét.

Szóvá tette, hogy a kormánypárti többség nem a javaslat elhalasztását, a feltételek módosítását javasolja. A kormány bátorsága a határok átlépésével elfogy és marad a multicégek védelme – tette hozzá. Úgy folytatta, évente ezermilliárd forint nagyságú profitot termelnek a multik és a kormány tétlenül nézi, hogy kitalicskázzák az országból.

Kifogásolta azt is, hogy vannak olyan multik, amelyek mínuszban vannak az adófizetésben, mert több támogatást kapnak, mint befizetnek. A multiknak járó vissza nem térítendő támogatások brutális növelése a Fideszhez köthető – mondta.

Közölte, el tudja fogadni, hogy nem lesz globális minimumadó, de akkor a kormánynak be kell vonnia a multikat a közteherviselésbe, le kell állítania a vissza nem térítendő támogatásokat, újra kell tárgyalni a stratégiai szerződéseket, hogy növekedjenek a bérek és szavatolják a munkavállalói jogokat.

Momentum: rövidlátó és felelőtlen a határozati javaslat

Orosz Anna (Momentum) váratlannak nevezte a globális minimumadó elutasításáról szóló országgyűlési határozati javaslatot, amelynek bevezetésével 2021 őszén még Magyarország is egyetértett.

Elmondta, Magyarországon kilenc százalék a társasági adó, ezzel a multinacionális vállalatok járnak jól, az állampolgárok pedig rosszul, mivel így csökken a vállalatok által az államkasszába befizetett összeg, amiből fejleszteni lehetne az iskolákat, a kórházakat, a munkahelyeket.

Az ellenzéki politikus szerint a globalizáció miatt egyre nehezebb nyomon követni, hogy a vállalatok hol, milyen gazdasági tevékenységet végeznek, mekkora árbevétel mellett, és ennek a folyamatnak az az eredménye, hogy évente 150 milliárd dollár adóbevétel is elvész. Szerinte a globális minimumadó erre a problémára kínál megoldást egy minimumadókulcs meghatározásával, ami alá egyetlen kormány sem ígérhet.

Orosz Anna azt kérdezte, hogy a globális minimumadó megvétózásával akarja zsarolni a magyar kormány az EU-t, hogy az kifizesse a helyreállítási alap pénzeit. Miért nem csatlakoznak az uniós ügyészséghez? – firtatta. Azt is tudakolta, miért nem szerepel az extraprofitadó alanyai között egyetlen Fidesz-közeli oligarcha sem.

Közölte, a Momentum nem támogatja a kormánypártok rövidlátó és felelőtlen javaslatát.

MSZP: útszéli zsarolásra használja a kormány a globális minimumadót

Vajda Zoltán (MSZP) is felhívta a figyelmet arra, hogy 2021 októberében Magyarország még igent mondott a globális minimumadóra, amelynek bevezetésére tíz év átmeneti időszak lenne.

Felidézte, mivel érveltek a kormánypárti képviselők az adó elutasítása mellett. Ezek közé sorolta, hogy az rontaná Magyarország versenyképességét, elmenne a tőke, az adót áthárítanák a cégek. Szerinte ezek az érvek az extraprofitadóra is igazak.

Elmondta, a kormány olyan országot hoz létre, ahol lefelé tartó versenyképesség van, az alacsony adók vonzzák ide a tőkét, és a kevés állami bevétel miatt “rohad a humántőke”, rossz az oktatás, rossz az egészségügy, összeszerelő nemzetté válnak a magyarok.

Kitért arra is, hogy az Audinak európai telephelyei közül Magyarországon a legkisebb a bérköltsége az árbevételből számolva. Az autógyár éves összmunkaerőköltsége kevesebb mint két és fél hét alatt térül meg a nettó árbevételből – magyarázta. Mi ez, ha nem egy fantasztikus hatékonyság? Miért ne lehetne őket még tovább terhelni? – kérdezte.

Vajda Zoltán is azon a véleményen volt, hogy a magyar kormány “útszéli zsarolásra” használja a globális minimumadó ügyét az uniós forrásokkal kapcsolatban.

A globális minimumadót elutasító javaslat vitájában a Mi Hazánk a techcégek megadóztatását szorgalmazta, a Párbeszéd pedig arra kérte a kormányt, hogy fogadja el a minimumadó bevezetését.

Mi Hazánk: a globális techcégekre is vonatkozzon a globális minimumadó!

Toroczkai László (Mi Hazánk) amellett érvelt, hogy a globális techcégekre, így például a Facebookra vagy a Google-ra is vonatkozzon a globális minimumadó. Azzal indokolt: a Facebook és a Google bevételei az elmúlt három évben a “Covid-diktatúra” időszaka alatt is jelentősen emelkedtek, ezek a cégek azonban nem fizetnek egy fillér adót sem Magyarországon.

Hozzátette: 2021-ben a Facebook 118 milliárd dolláros, a Google pedig 257 milliárd dolláros bevételt ért el, ami mintegy kétszer, illetve négyszer annyi, mint a magyar államháztartás bevételi oldala.

Közölte: a Mi Hazánk ezért megszavazza a magyar vétót, illetve a globális minimumadó elutasításáról szóló határozati javaslatot. Ugyanakkor – folytatta – amennyiben a digitális techcégek megadóztatása visszakerül a globális minimumadóról szóló javaslatba, akkor a Mi Hazánk támogatja a kezdeményezést.

Azt kérte a kormánytól, hogy a következő négy évben vegye rá a közteherviselésre azokat a multikat, akik úgy tűnik, hogy a Fidesz-kormány “kegyeltjei” voltak az elmúlt 12 évben. Azt is javasolta, hogy a kaszinókat is vonják be a extraprofitadó körébe.

Párbeszéd: a javaslattal a kormány a globális nagytőke oldalára állt

Jámbor András (Párbeszéd) azt mondta, hogy a javaslattal a kormány a nemzetállamok helyett a globális nagytőke oldalára állt. Hozzátette, hogy a kabinet a nép érdekei helyett az elit érdekeit képviseli.

Az a probléma, hogy az elmúlt évtizedben nem szedték be ezt a “multiadót”, ez a bevétel pedig hiányzik az egészségügyből, az oktatásból, a kultúrából, a szociális ellátásból, a lakhatásból – közölte.

A kabinet alapvetően a versenyképességgel érvel az indítvány mellett, a német cégek pedig azt mondják, hogy az alacsony adók, az alacsony fizetések, a gyenge munkajog jelentik Magyarországon a versenyképességet – fogalmazott. A német cégek szerint a jogállami környezet hiánya, a korrupció, a kiszámíthatatlan jogi környezet viszont problémát jelentenek – állította a képviselő.

A globális multiadó elfogadása szakítást jelenthetne az elmúlt harminc év azon politikájával, amiben a rendszerváltozás vesztesei továbbra is vesztesek lesznek, a nyertesei pedig tovább gazdagodnak – összegzett a vezérszónok.

LMP: a kormány mentesíteni akarja a multikat az adózás alól

Csárdi Antal (LMP) szerint a kormány mindent megtesz azért, hogy a multinacionális nagyvállalatok mentesüljenek az adófizetés alól, míg a legkiszolgáltatottabb kisvállalkozásoktól elvenné a kedvezményes adózási formát. A kormány végérvényesen elszakadt a magyar társadalomtól – jelentette ki.

Szólt a magyar gazdaság három “koronaékszeréről”, az Audi Hungáriáról, a Mol-ról valamint a Richterről, amelyek bár tavaly összesen 670 milliárd forintos adózás előtti nyereségre tettek szert, adózási egyenlegük mégis mínusz 2,9 milliárd forint volt.

Kifogásolta, hogy a kabinet szerinte nemcsak egy negatív adóversenybe megy bele, hanem emellett még egy negatív bérversenybe is, és nem kiszámítható gazdasággal kívánja ide vonzani a vállalatokat.

Az alacsony adó azonban alacsony közszolgáltatásokat eredményez – jelentette ki. Szégyenteljesnek nevezte azt a politikát, hogy a multinacionális vállalatok ne vegyenek részt a közteherviselésben.

Sérelmezte azt is, hogy jövőre a kormány lényegesen több bevételre számít a személyi jövedelemadóból, mint a társasági adóból. Rámutatott, hogy egy esetleges 15 százalékos társasági adónál jelenleg mindössze két alacsonyabb van Európában.

Fidesz: nem látszik, hogy megvalósul-e a techcégek megadóztatása

Ovádi Péter (Fidesz) is azt kifogásolta, hogy a javaslat két pillére közötti egyensúly megbomlott, így nem látszik biztosítottnak, hogy a techcégek megadóztatása célt ér.

Fontosnak nevezte Magyarország számára, hogy a kiegészítő adót külföldön beszámítsák, jelenleg azonban ez nem tudható. Rámutatott arra is, hogy háborús gazdasági válság van, ezért nem szabad elhamarkodottan megalkotott szabályokkal rontani a versenyképességet.

LMP: ez a versenyképességi modellek versenye

Kanász-Nagy Máté (LMP) a versenyképességi modellek versenyének nevezte a kormány és az ellenzék eltérő álláspontját, elismerve, valóban bonyolultabb annál a kérdés, hogy lezárható lenne azzal: a kormányoldal a nagytőke lobbistája. Hangsúlyozta: a pártjának a kormányoldal gazdasági modelljével van problémája, azzal, hogy alacsony adókkal és olcsó munkaerővel kívánják idevonzani a nagyvállalatokat.

Mindennek eredménye az, hogy egy magyar munkaerő kevesebbet keres, mint egy német ugyanannál a cégnél, eközben a környezetvédelmi szempontok sem érvényesülnek.

Az LMP szerint ez nem fenntartható. Ehelyett a képzésbe, az innovációba kellene fektetni és maximálisan érvényesíteni kellene a környezetvédelmi szabályokat – hangsúlyozta.

Előterjesztő: az adóelkerülést meg kell szüntetni

Bánki Erik (Fidesz) zárszavában hangsúlyozta: az adóelkerülést meg kell szüntetni Magyarországon, ezért a Fidesz-KDNP tette az elmúlt évtizedekben a legtöbbet. Példaként említette az online pénztárgépek üzembe helyezését, az elektronikus közúti árufuvarozási rendszer megteremtését és az online számlázási rendszert.

Bánki Erik hangsúlyozta: a kormány nem a globális minimumadó ellen van, hanem azért nem támogatják az európai uniós irányelv elfogadását, mert a legfontosabb cél, a technológiai óriásvállalatok adóztatása nem történik meg.

Az Országgyűlés határozatban utasította el a globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elfogadását kedden, a képviselők emellett megszavazták az Állami Számvevőszék tavalyi tevékenységéről szóló beszámolót és nemzetközi egyezményeket is elfogadtak.

Elfogadták az ÁSZ 2021-es beszámolóját

Az Országgyűlés 111 igen és 41 nem szavazattal elfogadta az Állami Számvevőszék 2021-es szakmai tevékenységéről szóló beszámolót.

Domokos László, elnök a parlamenti vitában arról beszélt, hogy az ÁSZ – mint az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve – az elmúlt évben is elvégezte megtervezett feladatait, így a központi költségvetés végrehajtásának, az államháztartás gazdálkodásának, az államháztartásból származó források felhasználásának, illetve a nemzeti vagyon kezelésének ellenőrzését.

Az ÁSZ elnöke közölte, módszertani és technológiai változásoknak köszönhetően 2021-ben a számvevőszék eddig soha nem látott ellenőrzési lefedettséget ért el: míg 2020-ban 1534 szervezetet ellenőriztek, addig tavaly – a több mint 26 ezer közpénzt felhasználó szervezetből – már mintegy 10 500 szervezet ellenőrzését zárták le.

Kihirdették a magyar kormány és a Visegrádi Szabadalmi Intézet közötti székhelymegállapodást  

A képviselők 151 igen szavazattal, egyhangúan elfogadták a magyar kormány és a Visegrádi Szabadalmi Intézet közötti székhelymegállapodás kihirdetéséről szóló jogszabályt.

A törvény rendezi a négy visegrádi ország által 2015-ben létrehozott, budapesti székhellyel rendelkező kormányközi szervezet Magyarország által biztosított jogi státuszát és meghatározza a tisztségviselőknek biztosított mentességek és kiváltságok körét.

Nemzetközi egyezményeket fogadott el a Ház

A képviselők elfogadták a magyar kormány és az ománi szultánság között, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodást kihirdető jogszabályt.

Szintén megszavazták azt az előterjesztést, amely megszünteti Magyarország, illetve az Egyesült Királyság közötti, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodást, valamint annak több tengeren túli területre történő kiterjesztését, és egy 1991-es, a két ország kormánya közti jegyzékváltást. A megszüntetésre az európai uniós joggal való összhang megteremtése érdekében van szükség.

Megalakult az Interparlamentáris Unió magyar nemzeti csoportja

A képviselők egyhangúan elfogadták azt a határozati javaslatot, amelyben kinyilvánították, hogy Országgyűlés – az elmúlt nyolc ciklushoz hasonlóan – tagszervezetként működik közre az Interparlamentáris Unió (IPU) munkájában és valamennyi országgyűlési képviselő részvételével megalakítja az IPU magyar nemzeti csoportját.

Az Országgyűlés elutasította a globális minimumadót

Az Országgyűlés határozatban utasította el a globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elfogadását – a dokumentumot 118 igen szavazattal, 32 ellenvoks és 6 tartózkodó szavazat mellett fogadta el a Ház. A gazdasági bizottság kivételes eljárásban tárgyalt előterjesztésében az szerepel, hogy az Országgyűlés ellenzi a multinacionális csoportokra az unióban alkalmazandó globális minimum-adómértékről szóló tanácsi irányelv elfogadását.

A határozatban az is szerepel, hogy a Ház az orosz-ukrán háború okozta új világgazdasági helyzetre tekintettel, és különös tekintettel a háborús inflációra, a háborús gazdasági válságra fogadta el a dokumentumot.

A határozat indoklása kitér arra, hogy a kérdésben a szükséges szakértői munka nem megfelelő ütemben halad globális szinten, az uniós irányelv elfogadása megelőzné a globális szabályok végleges elfogadását.

Az is olvasható az indoklásban, hogy Magyarország számára nyitott kérdés: ha beszedésre kerül egy belföldi kiegészítő adó, akkor ezt a többletadót külföldön biztosan beszámítsák. Jelenleg ennek részletei ismeretlenek, így a korai bevezetés a magyar adórendszer egészét jelentősen befolyásolja.

Interpellációk

Az Országgyűlés elfogadta azokat a kormányzati interpellációs válaszokat, amelyeket hétfőn az ellenzéki képviselők elutasítottak.

Megválasztották az ÁSZ elnökét jelölő eseti bizottság tagjait

Megválasztotta a Ház az Állami Számvevőszék elnökét jelölő eseti bizottság tisztségviselőit és tagjait. Eszerint a bizottságot Bánki Erik (Fidesz) vezeti, tagjai: Szatmáry Kristóf, Szűcs Lajos és Witzmann Mihály fideszes képviselők, valamint Vejkey Imre (KDNP) és Szabadi István, a Mi Hazánk frakciójának tagja.

Az ÁSZ elnökét az Országgyűlés kétharmados többséggel, titkos szavazással választja 12 évre. A jelenlegi elnök, Domokos László mandátuma július 5-én jár le. Az elnök megbízatása lejártával újraválasztható.


Az unió tagállamai és az Örmény Köztársaság közötti közös légtér létrehozásáról, majd az unió és Katar közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját kedden délután az Országgyűlés.

EU-örmény közös légtér létrehozása

Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában kiemelte: a légi közlekedés jelentősége egyértelműen felértékelődött, nemcsak kereskedelmi, hanem személyszállítási szempontból is. Így lehetővé válik az is, hogy egymástól földrajzilag távoli országok egymásnak segítséget nyújtsanak – mondta.

A tárgyalt javaslat célja az unió tagállamai és az Örmény Köztársaság között a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás Magyarország részéről történő megerősítésének biztosítása és kihirdetése.

A vonatkozó szerződést az unió és Örményország között tavaly novemberben Brüsszelben írták alá, s többek között jogalapot teremt az országok közötti légijáratok üzemeléséhez és valamennyi uniós fuvarozó számára kereskedelmi lehetőségeket biztosít a földi kiszolgálás, a járatmegosztás és a szabad árképzés területén. Az aláíró felek közös légteret kívánnak kialakítani, amely lehetővé teszi a fokozatos piacnyitást – részletezte.

Balla Mihály (Fidesz) kiemelte: első látszatra úgy tűnhet, hogy csak technikai együttműködést lehetővé tévő javaslatról van szó, de ebben a háborús időszakban nagyon fontos, hogy az egyes légterek minél biztonságosabbak legyenek. A törvényjavaslat lehetőséget kínál az unió és az eurázsiai térség közötti kapcsolatok erősítésére is – mutatott rá, jelezve, hogy a Fidesz támogatja a javaslatot.

Vejkey Imre (KDNP) arról beszélt, hogy a javaslat lehetővé teszi az útvonalakhoz és a kapacitásokhoz való hozzáférést viszonossági alapon, biztosítja a megkülönböztetés mentességet és az egyenlő feltételeket a gazdasági szereplők számára.

A KDNP támogatja a javaslatot – közölte.

EU-Katar légiközlekedési megállapodás

Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Katari Állam közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájában mondott expozéban Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: a 2021 októberében aláírt megállapodás célja a nemzetközi légiközlekedési lehetőségek bővítése magas szintű normák érvényesítése mellett.

Hangsúlyozta: Katar a világ harmadik legnagyobb földgázkészletével rendelkezik, amelyből Magyarország is vásárol, így Katar partner energiabiztonságunk garantálásában. Az államtitkár hangsúlyozta: folyamatosan erősödik két ország gazdasági és turisztikai együttműködése, ugyanakkor Katar kiváló összeköttetést jelent Afrika és Ázsia irányába is.

Koncz Zsófia felidézte: nemzetközi megállapodásról tárgyal e napirendi pontnál az Országgyűlés, így kötelező a kihirdetés, ezért minden frakciót az előterjesztés támogatására kért.

Balla Mihály, a Fidesz vezérszónoka azt emelte ki, a javaslat célja a légiközlekedés mostaninál is biztonságosabbá és használhatóbbá tétele, az érintett államok közti kapcsolat erősítése. Megemlítette, a két állam politikai kapcsolatai kiegyensúlyozottak, barátiak, az Öböl-térségben Katar kulcsfontosságú partnere hazánknak. Jelezte: képviselőcsoportja támogatja az előterjesztést.

Vejkey Imre (KDNP) a vitában – frakciója támogatásáról biztosítva az előterjesztést – kiemelte, Katar történelmének legnagyobb sporteseményére, labdarúgó-világbajnokság megrendezésére készül, ehhez szükség van az emberek és az áruk méltó módon helyszínre szállítására. Közlése szerint ennek támogatását is szolgálja az egyenlő versenyfeltételek megteremtése mellett az egyezmény.

Napirend után

Az egyetlen felszólaló, Varju László (DK) a Tungsram alkalmazottaiért emelte fel a szavát. A parlament várhatóan szerda reggel folytatja a munkáját.

Ajánljuk még