A képviselők 136 igen, 36 nem szavazattal fogadták el a kétharmados támogatást igénylő módosítást.
A parlament ugyancsak elfogadta – 136 igen, 45 nem szavazattal – az alaptörvény-módosítással összefüggésben a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
Fontos változás az alaptörvényben, hogy az orosz-ukrán háborúra hivatkozva 2023. július 1-je helyett már idén november 1-jén hatályba léptetik a különleges jogrend új szabályait. Ezeket az alkotmány kilencedik, 2020 decemberében elfogadott módosítása tartalmazta, ez alapján a különleges jogrendnek csak három esete lesz: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet.
A most elfogadott tizedik módosítást Varga Judit igazságügyi miniszter kezdeményezte, és a javaslat indoklása szerint minden esetben meg kell valósulnia háborús cselekményeknek ahhoz, hogy a veszélyhelyzetet ki lehessen hirdetni.
A fegyveres konfliktus fogalma alá sorolnak minden fegyveres összetűzést, például a polgárháborús konfliktust is. Humanitárius katasztrófának pedig háborús helyzetből, fegyveres konfliktusból vagy más okokból – például elemi csapás, természeti katasztrófa miatt – kialakuló, az emberi életet tömegesen veszélyeztető súlyos élethelyzet számít.
Az indoklás hangsúlyozza:
különleges jogrend kihirdetésére kizárólag akkor van lehetőség, ha a szomszédos államban bekövetkezett eseményeknek ténylegesen van súlyos – különösen humanitárius, gazdasági – hatása Magyarországon, illetve ezen súlyos hatások bekövetkeztének veszélye reális.
A katasztrófavédelmi törvényben rögzítették, hogy a kormány a szomszédos országban fennálló háború miatt kihirdetett veszélyhelyzetben az élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonság, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat.
A kormány ezt a jogkörét a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan a háborús helyzet magyarországi következményeinek megelőzése, kezelése, felszámolása céljából gyakorolhatja.
A törvényjavaslat indoklása szerint a szabályozással kapcsolatos garanciális szabály, hogy a kormány által hozott veszélyhelyzeti intézkedéseket – erre irányuló indítvány esetén – az Alkotmánybíróság köteles felülvizsgálni.
Döntöttek a képviselők az új kormány szerkezeti kereteiről
Az új kormány szerkezeti keretéről, a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályokról, valamint az Alaptörvény tízedik módosításáról is határozott a Ház kedden.
A sürgős tárgyalásban megvitatott jogszabálycsomagot 136 igen szavazattal, 45 ellenvoks mellett fogadták el a képviselők.
A minisztériumok felsorolásáról szóló törvény alapján tizenegy tárca áll fel. Ezek közül újnak tekinthető a Technológiai és Ipari Minisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, az Építési és Beruházási Minisztérium, amelyek részben az Emberi Erőforrások Minisztériuma, részben az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyébe lépnek, valamint a Miniszterelnökségből történő kiválással jönnek létre.
A kormány a miniszterek sorát kiegészíti olyanokkal, akik saját szakterületet kapnak, de feladataik ellátásában nem saját, hanem egy másik minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda segítik őket.
Egységesülnek a miniszterekre vonatkozó rendelkezések, így az új szabályozás értelmében azok a miniszterek, akik nem vezetnek önálló minisztériumot, ugyanolyan jogállású miniszterek lesznek, mint akik egy-egy tárca élén állnak.
A törvény szétválaszt eddig együtt kezelt területeket. Ilyen a szociális és a nyugdíjpolitikáért való miniszteri felelősség vagy az, hogy az oktatásért való felelősség helyett a köznevelésért és a felsőoktatásért való felelősség jelenik meg. A gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért való felelősség és a gazdaságpolitikáért való felelősség eddig külön-külön szerepeltek a jogrendszerben, mostantól azonban összevonva lesznek, makrogazdasági megalapozásért való felelősségként.
A törvény önálló felelősségi körként hozza létre a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért való felelősséget, amely eddig a külpolitikai szakterület részét képezte. Az önálló kulturális intézetek irányításával összefüggő jogokat a kulturális diplomáciáért felelős miniszter fogja gyakorolni.
A vízi létesítményekkel kapcsolatos feladatok az állami beruházásokért felelős miniszterhez kerülnek, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány létesítése során az állam képviseletében a felsőoktatásért felelős miniszter jár el.
Módosul az országgyűlési törvény is, lehetővé téve, hogy a plenáris üléseken a kormányfő helyett a miniszterelnök politikai igazgatója válaszoljon interpellációkra vagy kérdésekre, és tanácskozási joggal részt vegyen az Országgyűlés ülésein, ha rendelkezik képviselői megbízatással.
Átmeneti szabályokat fogadott el a Ház a veszélyhelyzet megszűnésére
A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet megszűntével a kormány rendkívüli jogrendben hozott intézkedései hatályukat vesztik, ami átmeneti rendelkezések bevezetését teszi szükségessé. Az erről szóló jogszabályt 136 igen szavazattal, 45 nem ellenében fogadta el a Ház.
Az idősgondozás segítése céljából elindul a Gondosóra-program, amely egy segélyhívó eszközt és egy hozzá kapcsolódó távfelügyeleti és diszpécserszolgálatot nyújt az időseknek. A jogszabály tartalmazza az ehhez kapcsolódó adatkezelési szabályokat.
A törvény megteremti a munkaerő képzését támogató GINOP program végrehajtásához szükséges szabályokat.
Emellett fenntartja a harmadik országból érkező munkavállalókra vonatkozó, veszélyhelyzet alatt kialakított szabályokat. Ugyancsak tovább alkalmazhatók az önfoglalkoztatók támogatására kialakított veszélyhelyzeti szabályok.
Három hónapig lehet még forgalmazni otthoni használatra gyorsteszteket, utána ismételten csak az egészségügyi szolgáltatók végezhetnek koronavírusteszteket.
A jövőben már nem érvényesül az automatikus házi karantén szabálya a magáncélú külföldi utazásról hazatérőkre, és az a szabály is megszűnik, hogy erre az időszakra nem jár táppénz.
Változnak a pedagógussztrájk szabályai is, a módosítás érinti az elégséges szolgáltatást: nem maradhat el tanóra az érettségi előtt álló osztályokban, de nem szenvedhet csorbát a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása sem. Más esetben a tanórák 50 százalékát kell megtartani, de folyamatos felügyeletet kell biztosítania az iskolának, lehetőleg az osztályok összevonása nélkül, a diák saját oktatási intézményében. A jogszabály tartalmazza a szankciókat arra az esetre, ha a munkavállaló nem a törvényben szabályozott sztrájkjogával él, hanem más okból tagadja meg a munkát.
Az Ukrajnából menekülőknek nyújtott segítségről, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál tartott választásról, az inflációról, a környezetvédelem és a rendvédelem ügyéről, az egészségügyi dolgozókról, és a pedagógusok is beszéltek a képviselők a napirend előtti felszólalás során az Országgyűlés keddi ülésén.
KDNP: Magyarország segíti a háborús menekülteket
Szászfalvi László (KDNP) azt mondta, hogy az orosz-ukrán háború egy humanitárius válságot is okozott, amelynek során már több mint 700 ezer menekült érkezett Magyarországra. A magyar emberek, a kormány és a karitatív szervezetek szinte egy emberként segítik a háborús menekülteket – emelte ki.
Magyarország lakosságarányosan a legtöbb menekültet fogadta be és minden menekültről megkülönböztetés nélkül gondoskodik. Az állami intézmények, az egyházak, a karitatív szervezetek, valamint az önkéntesek kiváló munkát végeznek, a kormány pedig hatékony koordinációval, sikeresen látja el ezt a nem mindennapi feladatot – fogalmazott. Hangsúlyozta az eddigi intézkedések nem csupán a menekülők megsegítésére korlátozódnak, hanem az Ukrajnában maradtak érdekében is komoly lépéseket tettek.
Érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy egyes külföldi és magyarországi baloldali politikusok, valamint a liberális nyugati média támadja és lejáratja Magyarországot – mondta a képviselő.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter válaszában kiemelte, hogy egy háború súlyos biztonsági kockázatokat jelent a szomszédos országoknak. Magyarország ezért is érdekelt abban, hogy Ukrajnában minél előbb béke legyen, Magyarország a béke pártján áll – szögezte le.
A kormány legfontosabb kötelessége az, hogy garantálja Magyarország és a magyar emberek biztonságát, Magyarország ezért nem szállít fegyvereket, és ezért nem enged át a területén keresztül fegyverszállítmányokat közvetlenül Ukrajnába – érvelt Szijjártó Péter.
A miniszter kiemelte, hogy a kedd reggeli adat szerint Ukrajnából 724 ezer 639 ember érkezett, Magyarország pedig minden menekültet beengedett és róluk gondoskodott is. Szijjártó Péter kikérte magának, hogy voltak, aki megpróbálták összemosni a migránsokat és az Ukrajnából menekülő családokat.
Külön hangsúlyozta, hogy Magyarország vállalja egy iskola és egy kórház újjáépítését Kijev megyében, létszámbeli korlátozás nélkül lát el sebesült ukrán katonákat, valamint vállalja 130 gyermek speciális kórházi ellátását. Magyarország szintén vállalja, hogy a belső menekültek lakhatásának elősegítéséért nagy mennyiségű mobil lakóház szállít ki, és ösztöndíjat ad a hazai egyetemeken ezer olyan ukrajnai fiatalnak, akiknek a háború miatt megszakadtak a tanulmányai.
Fidesz: az Agrárkamara tevékenységét elismerik a tagok
Győrffy Balázs (Fidesz) arra emlékeztetett, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál május 20-án országos választásokat tartottak. A politikus hangsúlyozta, hogy mintegy 79 ezren, közel 70 százalékkal többen adták le a voksukat, mint legutóbb. A 18,5 százalékos részvétel pedig szinte egyedülállóan magas az Európai Unióban – emelte ki.
A magas részvétel azt mutatja, hogy az Agrárkamara tevékenységét elismerik a tagok, akik a kormányzat vidék melletti elkötelezettségét is kiválóra értékelik – fogalmazott. A 79 ezer szavazó minden korábbinál nagyobb felhatalmazást adott a Jakab István vezette Magosz-nak és az azt támogató 17 szakmai szervezetnek – mondta zárásként.
Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára azt felelte, hogy a kormány és az Agrárminisztérium mindig hitt a vidéket fenntartó gazdák erejében. A kormány soha nem látott mennyiségű forrást biztosít az agráriumnak, 2027-ig várhatóan 4265 milliárd forint fordítható a hazai agrárium és az élelmiszeripar megerősítésére, a vidéki területek versenyképességének javítására – hívta fel a figyelmet.
Az államtitkár hangsúlyozta, az eredményekben komoly szerepe van a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának. Hozzátette, hogy a májusi választáson a Magosz 17 szakmai szervezettel együttműködve állított közös listát, ezzel megvalósították az agrárium összes szereplőjének képviseletét.
MSZP: a kormánynak cselekednie kell!
Szabó Sándor (MSZP) felhívta arra a figyelmet, hogy az új kormányzati struktúrából hiányzik az önálló oktatási, egészségügyi és környezetvédelmi minisztérium. Az egészségügyben tarthatatlan a helyzet, 26 ezer dolgozó hiányzott tavaly ősszel, a hónap végén újabb távozási hullám várható, egyre fokozódik a bérfeszültség az orvosok és az ápolók között – sorolta a problémákat.
Az óvodában és az iskolákban dolgozó pedagógusokról szólva azt mondta, megalázóan alacsonyak a fizetések, amelyek nem tükrözik az elvégzendő munka terhét és a felelősség mértékét. Ezeken a területeken is óriási a létszámhiány – mondta. Hozzátette: ha a kormány el akarja kerülni ezeknek a rendszereknek az összeomlását, cselekednie kell.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kijelentette: a kormány eddig is arra törekedett, hogy a közszolgálatban dolgozókat megbecsülje. Bizakodását fejezte ki, hogy a magyar gazdaság lesz olyan erős, hogy ezt továbbiakban is meg tudják tenni.
Szerinte, amikor a baloldali kormányok voltak hatalmon elbocsátási hullám volt, 15 ezer pedagógust, 6 ezer egészségügyi dolgozót tettek utcára, emellett alulfinanszírozták az önkormányzatokat is, amelyek a szociális ellátórendszerért feleltek.
Ismertette az elmúlt időszak béremeléseit, majd elmondta, van még feladatuk, folytatni kell a béremelést az orvosoknál, az ápolóknál, a szociális dolgozóknál és a tanároknál.
Momentum: kiszámítható kormányzásra lenne szükség
Fekete-Győr András (Momentum) véleménye szerint a még hivatalba sem lépett kormánynak máris sikerült megfenyegetnie a kisvállalkozókat, a kiskereskedelemben dolgozókat és a magyar civileket. Hozzátette: a jó kormányzásnak arról kellene szólnia, hogy kiszámítható, békés életet élhet minden törvénytisztelő polgár, legyen az bal- vagy jobboldali, civil vagy közszolga, vállalkozó vagy alkalmazott.
A miniszteri meghallgatásokra utalva kifogásolta, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter homályosan beszélt a kisadózó vállalkozások tételes adójával (kata) kapcsolatos változásokról. Nagy Márton leendő gazdaságfejlesztési miniszter magyar áruházláncokat szorgalmazott, ezzel megint fenyegetnek egy százezres munkavállalói tömeget – közölte.
Szerinte Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető a civilek vegzálásáról és a háborús propaganda elleni fellépésről beszélt. Utóbbit helyes célnak tartotta, csak szerinte „háborús propagandát jelenleg a fideszes média terjeszt orosz mintára”.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta, hogy Orbán Viktor teljesen egyértelmű vállalásokat tett a következő időszakra: megőrzik a családtámogatásokat, a rezsicsökkentést, a teljes foglalkoztatást és a nyugdíjak reálértékét. Jelezte azt is, hogy elítélik az orosz agressziót és segítik az ukrán menekülteket.
A gazdasági válságról szólva azt mondta, a középosztály Európában mindenhol szenved, a multinacionális vállalatok és a bankok viszont jól járnak. A magyar kormány nem akarja, hogy annak a háborúnak az árát, amit nem a magyar emberek kezdtek és nem értenek vele egyet, a magyar emberek fizessék meg. Azt javasolta a képviselőnek, változtasson a politikáján, mert ha nem teszik meg, akkor megvan az esély arra, hogy “önök is egy momentum lesznek a magyar politikatörténetben”.
Jobbik: az összes oktatási mutató romlott
Brenner Koloman (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet az EU OECD-tagállamai közül a magyar pedagógusok bére a legalacsonyabb. Hozzátette: az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat átfogó elemzése szerint az összes oktatási mutató romlott az elmúlt évtizedben. A pedagógusokról azt mondta, kiemelkedően magas munkaterhelés mellé kiemelkedően alacsony bér jár; “az is bolond, aki Magyarországon pedagógus lészen”.
Azt firtatta, hogy ismét lesz-e Széll Kálmán-terv, ami “fideszesül” megszorítást jelentett, százmilliárdokat vontak ki az oktatásból. Elmondta azt is, a szélesebb társadalomnak is segítene a Jobbik javaslata alapvető élelmiszerek áfájának nulla százalékra történő csökkentéséről.
Rétvári Bence államtitkár válaszában élesen vitatta a képviselő szavait a magyar oktatás teljesítményéről. Szerinte a politikus az egész magyar oktatási rendszert minősítette le.
Az államtitkár több kutatást is idézett, amelyek szerinte azt mutatják, hogy Magyarország az átlagot hozza, vagy annál jobbak az eredményei az oktatásban. Ide sorolta a Teams-vizsgálatot, amely a diákok szövegértését, természettudományos és matematikai ismereteit vizsgálja. Hozzátette: a kompetenciaméréseknél is emelkedés látható, ahogy a Pisa-jelentés is javulásról tanúskodik.
Beszámolt arról is, hogy míg a korábbi mérések szerint 26 százalékos mértékben határozta meg a diák teljesítményét a családi háttér, most ez az arány 19,1 százalék.
LMP: a kormány nem tudta mérsékelni az inflációt
Csárdi Antal (LMP) arról beszélt: a kormány semmilyen eredményt nem tud felmutatni az infláció mérséklésében és abban sem, hogy a közalkalmazottak bére ne értéktelenedjen el.
Áprilisban egyetlen hét alatt 10 százalékkal drágult a fehér kenyér, a trappista sajt 15 százalékkal – mondta. Az emberek jövedelme napról napra veszít az értékéből, különösen azoké, akik a fizetésük nagy részét élelmiszerre költik – jelentette ki.
Azt mondta: 5 százalékra kellene csökkenteni az alapvető élelmiszerek áfáját, a közalkalmazottak bérét pedig inflációkövetővé kell tenni.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára tévesnek ítélte, hogy politikai okokból lenne magasabb az infláció, az ugyanis az egész világot terheli, különösen Európát. Külső okokkal magyarázta az áremelkedést, például az unió elhibázott energiapolitikája miatt kialakult energiaválsággal.
Most jelenik meg a rezsicsökkentés igazi hozadéka, amelyet már tíz éve bevezetett a kormány – mutatott rá, hozzátéve: a kormány célja az is, hogy a fizetések, a nyugdíjak emelésével több jövedelemhez jussnak az emberek.
Lengyelországban magasabb az infláció, mint Magyarországon, annak ellenére, hogy az élelmiszerek áfáját 0 százalékra mérsékelték – hangsúlyozta.
Helytelennek nevezte azt az állítást, hogy a közalkalmazottak körében az infláció a megélhetést veszélyeztetné.
A Párbeszéd környezetvédelmi kérdéseket vetett fel
Szabó Rebeka (Párbeszéd) kifogásolta, hogy nincs környezetvédelmi tárca az új kormányban, a környezetvédelem négy minisztériumhoz tartozik majd.
A klímaválság és az energiaellátás biztonsága miatt a megújuló energia is fontos lenne, de annak részaránya alig 14 százalék, még a környező országokat is alulmúlja – sérelmezte.
Tudakolta, hogy tervezik-e a nemzeti parkok bővítését. Szólt az állatkínzásokról is. Azt a kérdést is feltette: miért nem figyelnek oda arra sem, hogy a beruházások ne tegyék tönkre a természeti környezetet? Szerinte az érintett államtitkárságnak nincs hatásköre kifogásolni a többi közt a Fertő tavi beruházást sem.
Bodó Sándor, az innovációs tárca államtitkára azt felelte: sajnálja, hogy a környezet- és állatvédelem az ellenzék számára politikai ügy, holott az egy szakkérdés.
Bírálta Budapest közlekedését, és azt is, hogy a fővárosi kukák 25 százalékát leszerelték, holott ezek mind összefüggnek a környezetvédelemmel. A Főkert Zrt. megszüntetését is kifogásolta, mondván: „önök teljesen mást csinálnak, mint amit rajtunk számon kérnek”. Emellett az ellenzéki politikusok nem szavazták meg a kormány által kezdeményezett környezetvédelmi ügyeket sem – kifogásolta.
Kijelentette: 2020-ban 11,6 százalék volt a megújuló energiaforrás részaránya a közlekedésben, az unióban ezzel a hatodik legjobb eredményt adtuk. Jelentősen nőtt a bioüzemanyagok felhasznált mennyisége is – mondta. A kormány minden újszülött után tíz fát ültet – sorolta a programokat. Szerinte az állatvédelem terén sincs szégyenkezni valója a kormánynak.
A Mi Hazánk rendvédelmi és migrációs ügyekről beszélt
Toroczkai László (Mi Hazánk) egy hétvégi, kerepesi verekedésről szólva azt javasolta a roma politikusoknak: ne azzal akarják helyreállítani a magyar-cigány együttélés problematikus viszonyait, hogy lovári nyelven szólalnak fel, és a nemzeten belül mesterségesen egy másik nemzetet akarnak létrehozni. Szerinte ehelyett most nekik kellene a leghangosabban képviselni, hogy “az ehhez a szubkultúrához tartozó csoportokat válasszák szét a cigányságtól”.
Azt mondta még: a déli határ mellett is “háborús állapotok” vannak, ahol felfegyverzett bűnszervezetek szervezik az embercsempészetet. A migránsok a tavasz beköszöntével óriási károkat okoznak a mezőgazdaságban, de a szemétszedés is hatalmas költség – közölte, és támogatást kért mindezek elvégzéséhez.
Azt kérte: a kormány tárgyaljon a szerb kormánnyal, hogy akadályozzák meg a migrációt.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára leszögezte: a rendőrség az ország valamennyi településén minden bűnözőcsoporttal szemben határozottan fellép, ahogy Kerepesen is eredményesen tette ezt.
A déli határ védelméről és a magyar-szerb kormányzati együttműködéséről szólva közölte: Pintér Sándor belügyminiszter rendszeresen találkozik szerb kollégájával, és áttekintik a fontos feladatokat. Közölte: a problémafelvetést jelezni fogja a miniszternek, és mivel kitűnő az együttműködés, elérik majd a célt.
A déli határok védelmének minden személyi feltétele megvan – folytatta. Valóban előfordul az agresszívabb fellépés a migránsok részéről, de az embercsempészek ellen is hatékonyan fognak fellépni – ígérte.