logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Hadházy nem is egyszer bántalmazta nevelt fiát - állítja az édesapa

| Szerző: hirado.hu
Előkerültek azok a dokumentumok, amik abban az időben keletkeztek, amikor az édesapa szerint Hadházy Ákos úgy megverte nevelt fiát, hogy össze kellett varrni a fejét. A Ripost értesülései szerint az édesapa azt is állítja, hogy Hadházy nem is egyszer bántalmazta a gyereket.

Az apa állítása szerint Hadházy Ákos többször is bántalmazta nevelt fiát. A Ripost információi szerint a politikust azzal vádolták 2005-ben, hogy úgy megverte négyéves nevelt fiát, hogy a kisfiú fejét több öltéssel kellett összevarrni, majd ezt megpróbálták eltitkolni a gyerek édesapja elől.

Orvosi látlelet is készült a sérülésről.

A családgondozóban így számolt be erről az édesapa a Bors által múlt héten nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint: „2005. 09. 30-án esedékes láthatáskor kiskorú gyermekemet téli sapkában adta át az édesanyja, és nem közölte velem, hogy fiamat baleset érte. A gyermek elmondása szerint nevelőapja arcul vágta és elvesztette az egyensúlyát, nekiesett egy bútordarabnak. A sebészeti osztályon 3 öltéssel varrták össze a fejét (…) nem tudom elfogadni, hogy nevelőapja bántalmazza.”

A verés miatt gyámhatósági eljárás indult és ügyészségi feljelentés is történt. Az édesanya és Hadházy azonban azt állította az eljárás során, hogy egy horvátországi nyaraláson történt a baleset, amikor a kisfiú rohangált.

Csakhogy korábban, amikor az édesapa számon kérte az anyát, mi történt, ő még egészen mást mondott.

„2005. október 2-án, miután az orvosi látlelet vételére fény derült, volt feleségem »a gyermek ugrált az ágyon és leesett« verzióval állt elő, a »futott, megbotlott és elesett« változatot két héttel később azonban már én is hallottam…” – írta az édesapa.

Hadházy Ákos az ügy kipattanása kapcsán azt állította, hogy annak idején a nevelt fiát pszichológus is megvizsgálta, aki megállapította, hogy nem történt bántalmazás. Valójában azonban nem volt ilyen vizsgálat. A gyermeket korábban, még 2004-ben a láthatással kapcsolatosan vizsgálta meg pszichológus.

Az édesapa védelembevételi keresetét azzal utasították el, hogy mindkét szülő vállalta: együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal. Ez az édesanyának nem is eshetett nehezére, hiszen Hadházy Ákos felesége ekkor a szekszárdi nevelési tanácsadóban dolgozott, vagyis lényegében kollégának számított.

Az édesapa több beadványában is leírta:

amióta Hadházy belépett az életükbe, azóta nem tudja úgy tartani a kapcsolatot a gyermekével, ahogyan abban megállapodott a volt nejével.

Annak ellenére, hogy ő nagyvonalúan megengedte, hogy Hadházy az asszonyhoz költözzön, az ő tulajdonába.

Már 2005 januárjától gondok voltak a kapcsolattartással, de az édesapa szeptembertől számolt be ennél is sokkal súlyosabb problémákról: a kisfiú arra panaszkodott, hogy nevelőapja, Hadházy Ákos megfélemlíti, édesanyja távollétében bántja, megveri. Az apa szeptember 19-én emiatt eljárást indított a Családvédelmi Szolgálatnál – jóval azelőtt, hogy az a sérülés tudomására jutott, ami miatt most a botrány kirobbant!

Az soha nem tisztázódott, végül a kisfiú hol és hogyan sérült meg akkor, amikor három öltéssel kellett összevarrni a fejét, de lehet, hogy ha az édesapa panaszait komolyabban veszik, nem fajulnak idáig a dolgok.

A kisfiú az édesapjának azt mesélte, hogy a nevelőapja akkora pofont adott neki, hogy egy bútor adta a másikat, de az esettel kapcsolatban hivatalos pszichológiai vizsgálat nem történt, a gyereket nem hallgatták meg…

Kapcsolódó tartalom

Márki-Zay: Nekem az mindig fontos volt, hogy a gyerekek szót fogadjanak

Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje – aki mellesleg rokona Hadházy Ákosnak – Kanadára hivatkozik: szerinte ott megengedett a testi fenyítés. A Radio Color városi internetes rádió családi magazinműsorának is kifejtette gyereknevelési nézeteit. Ott azt mondta:

„Nekem az mindig fontos volt, hogy a gyerekek szót fogadjanak. Ilyen szempontból én a testi fenyítésnek is szükségét érzem”.

Miután szavai botrányt keltettek, Márki-Zay a Facebook-oldalán magyarázkodott: szerinte kiragadott és félremagyarázott részleteket tett közzé a sajtó, de azt megerősítette: a magyar szabályozással szemben a kanadait helyesebbnek tartja, az ugyanis nem utasítja el a testi fenyítést a gyermeknevelésben. Szerinte különbség van a nevelés érdekében végzett testi fenyítés és a bántalmazás között. „A testi fenyítés nem gyerekbántalmazás” – írta.

Korábban a Partizán készített interjút Márki-Zay Péterrel, amiben elismerte, hogy vágta már pofon dühből a kétéves gyerekét, és szerinte rendben van, ha veréssel fegyelmeznek egy kisgyermeket. Szó szerint idézünk az interjúból.

Partizán: „Péter, ütötted már meg a gyerekeidet?”

Márki-Zay Péter: „Nem vagyok büszke rá, de igen.”

Partizán: „Ezt hibának tartod?”

M-ZP.: „Nem… Más az, aki agyba-főbe veri a gyermekét, és más az, amikor az ember a fenekére csap egyet…”

Partizán: „…Arról beszélek, hogy az autoritásod, a hatalmad érvényesítése érdekében a gyerek fölött, alkalmaztál-e bármikor pofont vagy ütést.”

M-ZP.: „Valószínűleg igen. Attól függ, hogyan definiálod az autoritást… Azt, hogy én a gyereknek a fenekére ütök akkor, hogyha sokadik rászólás ellenére, tanítás-nevelés ellenére mondjuk kiszalad az útra satöbbi, azt gondolom, hogy ezt abszolút tudatosan kell vállalni.”

Partizán: „Nem azonos értékű egy arculcsapással.”

MZ-P.: „Nem, abszolút nem.”

Partizán: „Csaptad már arcon a gyereked?”

MZ-P.: „Előfordult dühből, igen. Ez az, amit megbán az ember, igen.”

Partizán: „És kértél tőlük bocsánatot ezért?”

MZ-P.: „Egy kétéves gyerek, az nem olyan, hogy letérdelek elé és azt mondom, ne haragudj, hanem ilyenkor az ember ölbe veszi, megsimogatja, megpuszilja… Ha a gyerek abból ért, hogy a fenekére csaptál, mert kiszaladt az útra, akkor van értelme. Ezt mondom én. Nyilván ez nem az első és automatikus megoldás, az ember azért neveli őket, én mindig azt szoktam mondani, hogy ez a fajta szankció, ez egy végső kétségbeesett eszköz arra, hogy a gyerek megértse, hogy neked szót kell fogadni, hogy te vagy az autoritás. Hogyha te azt mondtad, hogy ő nem mehet ki az útra, akkor nem mehet ki az útra. És ha ezt egy kicsi gyereknél eléred – nyilván ez a célja a nevelésnek, hogy 14 évesen, 20 évesen ne kábítószerezzen. De ez ott fog eldőlni, amikor megengeded neki vagy nem engeded meg neki, hogy a másik gyereket püfölje a játszótéren. Mit fogsz csinálni akkor, hogyha a homokot szórja a másik gyereknek a fejére?”

Partizán: „Mit csinálsz?”

MZP.: „Nyilván rászólsz. És hogy ha nem fogad szót, akkor mit csinálsz? Én megfogom és elviszem onnan. És ha olyat csinál, akkor lehet, hogy a fenekére ütök vagy a kezére ütök. Igen. Érezze azt, hogy ezt nem szabad.”

Ajánljuk még