logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Kutyaszorítóban a baloldal

| Szerző: hirado.hu
Elharapódzott a konfliktus a baloldal és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt között, miután a viccpárt elnöke visszautasította Márki-Zay Péter szűkmarkú ajánlatát. A két párt politikusai a kudarcért egymást okolják. A Kutyapárt ugyanakkor önállóan is képes lehet bejutni áprilisban parlamentbe, ezzel pedig akár 5 főt is bejuttathat az Országgyűlésbe, szemben a baloldal által kínált egyetlen biztos képviselői hellyel.
A Magyar Kétfarkú Kutyapárt lógója. Forrás: Magyar Kétfarkú Kutyapárt/FB

Külön utakon

Eldurvult a vita a baloldal és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) között miután Kovács Gergely, a viccpárt elnöke visszautasította Márki-Zay Péter azon ajánlatát, hogy a formáció egyetlen befutó helyet kapjon az ellenzéki listán. A hódmezővásárhelyi polgármester elmondta, hogy kampányolni fog azért, hogy az emberek ne szavazzanak az MKKP-ra. A Kutyapárt tagsága – Kovács állítása szerint – közel egyhangúan szavazta le a baloldal pártjaival való együttműködést, továbbá az sem eldöntött egyelőre, hogy indít-e minden körzetben jelöltet a viccpárt. Az együttműködés elutasítása ugyanakkor nem lehet meglepő a tekintetben, hogy Márki-Zay Péter önálló frakcióalapítási javaslatát a baloldali pártok lesöpörték az asztalról és kizárólag ő maga kap befutó helyet a közös listán. A Kutyapárt tehát az önálló indulást választotta és – állításuk szerint – 85 választókerületben kész jelöltet indítani.

Elharapódzó konfliktus

A konfliktus nem újkeletű. Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke már a kormánypártok 2018-as választási győzelméért is részben a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot tette felelőssé. Tovább mélyítette ugyanakkor a szakadékot az is, hogy az előválasztás során Zuglóban a baloldal pártjai és az MKKP más-más jelöltet támogattak. Míg az MSZP-DK–Párbeszéd–Jobbik Tóth Csabát támogatta, a Momentum Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt Hadházy Ákos mellett tette le voksát. Tóth Csaba Zugló erős emberének számított, aki többször is megnyerte a választókerületet, ugyanakkor neve több korrupciógyanús ügyben is felmerült – ráadásul kiszivárgott hangfelvételeken szerint erről éppen Karácsony Gergely beszélt, aki Tóth támogatójaként lépett fel. Az ügy országos nyilvánosságot is kapott, és még a baloldali miniszterelnök-jelölti viták során is előkerült, mint negatív példa arra vonatkozólag, hogy az ellenzék képtelen a megtisztulásra. Tóth körül végül elfogyott a levegő, és visszalépésre kényszerült, azonban a Kutyapárt az esetből azt a tanulságot vonhatta le, hogy jobb nem közösködni a baloldal pártjaival. Kovács Gergely később úgy fogalmazott: „Nem azért csináltam pártot, hogy a Jobbik vagy Gyurcsány Ferenc javára visszalépjünk”.

Bejuthat a parlamentbe a Kutyapárt?

Az MKKP parlamentbe jutási esélyei kétségesek, a közvélemény-kutatók jelentősen megoszlanak a tekintetben, hogy a párt ott lesz-e az újonnan alakuló Országgyűlésben. A felmérések 2-5 százalékra mérik a formációt. Az együttműködést elutasító párt jellegéből adódóan analóg a korábban hasonló koalíciós politikát folytató LMP-hez, melyet a korábbi országgyűlési választások előtt – 2014-ben és 2018-ban is – a bejutás határára mértek, ennek ellenére a Lehet Más a Politika 2010 óta rendre bejutott a parlamentbe. Az MKKP tehát 2022-ben átlépheti az 5 százalékos küszöböt, ugyanis számítani lehet arra, hogy azok a választók, akik nem akarnak sem a baloldalra, sem a Fidesz-KDNP-re szavazni, a Kutyapártot választják majd.

Ez most vicc vagy komoly?

„Örök élet”, „Ingyen sör”, ezekkel az ígéretekkel tört be a köztudatba a Magyar Kétfarkú Kutya Párt. Vannak azonban kevésbé ismert komoly ígéretei is a viccpártnak. A Kutyapárt például bíróságon támadta meg a gyermekvédelmi népszavazást, egyértelművé téve, hogy nem támogatják a kormánypártok által elfogadott gyermekvédelmi törvényt. A párt emellett kiáll a homoszexuálisok jogkiterjesztése mellett, és rendszeresen képviselteti magát a melegfelvonulásokon is.

Kovács Gergely, a párt elnöke a Partizán műsorban beszélt arról, hogy ha ők lennének a parlamenti többség, elbontanák a „szégyenteljesnek” nevezett kerítést a déli határon, és véget vetnének a szigorú migrációs politikának is. A XII. kerületi képviselő továbbá a marihuána fogyasztását és termesztését is legalizálná hazánkban. A jelenlegi egykulcsos adórendszert pedig többkulcsosra módosítanák, ezzel jelentősen növelve a középosztályra rakódó adóterheket.

A Kutyapárt évkönyve

Magyarországon először Szegeden jelentek meg közterületeken az első „kétfarkú kutya” logók 2004-ben. Egy helyi cégnél dolgozó fiatal grafikus, Kovács Gergely volt az ötletgazda, aki 2006 tavaszán bejelentette a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) megalakulását. Az MKKP első – országosan megismert szlogenje az „Örök élet, ingyen sör” volt. 2014 októberében pedig immár hivatalosan is párttá alakultak. 2015-ben a magyar kormány – illegális migráció elleni – plakátkampányára válaszul ellenkampányt indítottak, majd a kötelező betelepítési kvóta elleni népszavazás során az általuk meghirdetett „Szavazz érvénytelenül!” felhívást a népszavazáson résztvevők mintegy 12 százaléka követte. 2017-ben részt vettek a Momentum Mozgalom „Nolimpia” kampányában, aláírásokat gyűjtve a tervezett budapesti olimpiai megvalósítása ellen.

A párt Kovács Gergely állítása szerint 50 tagot számlál. A politikai csoport társelnöki rendszerben működik, Kovács Gergely mellett a szervezet női társelnöke barátnője, Döme Zsuzsanna, ferencvárosi alpolgármester.

A 2018-as országgyűlési választáson 39 egyéni jelöltet állítottak, országos listán 1,73 százalékot értek el, mandátumhoz nem jutottak. A 2019-es európai parlamenti választásokon a voksok 2,62 százalékát szerezték meg, az őszi önkormányzati választásokon pedig 15 képviselői helyet nyertek el.

Kapcsolódó tartalom

Nyítókép: A Magyar Kétfarkú Kutyapárt lógója. Forrás: Magyar Kétfarkú Kutyapárt/FB

Ajánljuk még