Ahogy arról a napokban a hirado.hu is beszámolt: az Országgyűlés a kormánypárti képviselők szavazatával kedden elfogadta a jövő évi minimálbér-emeléshez szükséges adócsökkentéseket. Így januártól történelmi emelést hajt végre a kormány. A minimálbér januártól eléri majd a 200 ezer forintot, a garantált bérminimum pedig a 260 ezer forintot.

Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje azonban minimálbér-ellenes kampányba kezdett, az ellenzéki képviselők pedig nem szavazták meg a minimálbér-emelést az Országgyűlésben. Márki-Zay szövetségesei még néhány hete is magasabb minimálbért követeltek a kormánytól.

Kapcsolódó tartalom

Keddi magatartásával – ahogy a Magyar Nemzet cikkében írták – a baloldal a maradék hitelességét is elvesztette. Egyúttal ismét bizonyították: a munkavállalók helyzetének a javítása pusztán üres kampányfogás a részükről azért, hogy hatalomra kerülhessenek. Ismert: Márki-Zay Péter november végén bejelentette, hogy az MSZP elnökhelyettesét, a Közmunkás Szakszervezet elnökét, Komjáthi Imrét kérte fel arra, hogy tartsa a kapcsolatot az árnyékkormánya és a szakszervezetek között. „Ehhez a munkához hiteles emberekre van szükség” – indokolta döntését Hódmezővásárhely polgármestere. Mindennek dacára Komjáthi szó nélkül tudomásul vette Márki-Zay minimálbér-ellenes kijelentéseit, noha ő maga mindeddig azt követelte, hogy a közmunkások bérét igazítsák a legkisebb jövedelemhez.

„A közmunkások bérét fel kell emelni a minimálbér szintjére, amit pedig adómentessé kell tenni. A dolgozók számára a garanciát ebben az ügyben is a 2022-es kormányváltás fogja jelenteni”

– hangoztatta még júliusban is Komjáthi Imre.

A Magyar Nemzet arról is beszámolt, hogy Márki-Zay kijelentései ellen Dobrev Klára sem tiltakozott, noha Gyurcsány Ferenc felesége konkrétan az európai minimálbér és minimálnyugdíj ígéretével szerzett EP-mandátumot 2019-ben. Kampányában Dobrev ekkor még azt hangoztatta: „Nem engedhető meg, hogy a magyaroknak azért kelljen elvándorolniuk az országból, hogy európai életet élhessenek. Az Európai Egyesült Államok éppen arról szól, hogy itt helyben lehessen európai szintű és minőségű életet élni. A Demokratikus Koalíció listavezetőjeként azért küzdök az Európai Egyesült Államokért, mert képes az állampolgárainak európai minimálbért és európai minimálnyugdíjat biztosítani, a családoknak pedig képes európai családi pótlékot fizetni.”

Gyurcsány Ferenc felesége alig egy hónapja pedig ezt nyilatkozta a Blikknek:

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője felszólal a 2022-es költségvetési törvényjavaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. május 20-án.MTI/Kovács Attila

„Azt várom az új európai minimálbér-szabályozástól, hogy végre nem a miniszterelnök kénye-kedve szerint, hanem világos szabályok alapján tudják majd a legalacsonyabb bérek szintjét megállapítani. A cél tehát az, hogy a legalacsonyabban keresők bére is lépést tartson a többi bér növekedésével. Ezt a magyar emberek is érzékelni fogják!”

Nem szavazta meg a jövő évi kétszázezer forintos minimálbért a Karácsony Gergely és Szabó Tímea vezette Párbeszéd sem, noha a párt egyenesen a munkavégzéshez nem kötött alapjövedelem bevezetésével próbálta pártjuk kimutathatatlan támogatottságát növelni. Ennek egyik legnagyobb szószólója a provokációiról elhíresült Tordai Bence volt, aki szerint az alapjövedelemnek olyan masszív társadalmi támogatottsága van, hogy bevezetése „csak politikai akarat kérdése”. Az alapjövedelem „megszüntetné a nincstelenséget, kézzelfogható szolidaritást építene a társadalomban és létbiztonságot teremtene mindannyiunknak” – hangoztatta az eddig a minimálbér emelését szorgalmazó, most pedig arra mégis nemet mondó Tordai.

A címlapfotón: Márki-Zay Péter, a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje (Fotó: hirado.hu)