A kép illusztráció. Fotó: ShutterstockA képviselők 134 igen, 5 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadták az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló jogszabályt.
Módosult a bányatörvény, így jövő február 1-jétől új intézményként vezetik be a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapotot, amely lehetővé teszi az állam számára, hogy indokolt esetben, szabályozott keretek között beavatkozzon az építőipari nyers- és alapanyagok kitermelési folyamataiba.
Piacfelügyeleti intézkedés akkor válhat indokolttá, ha az építőipari nyers- és alapanyagokkal kapcsolódó gazdasági folyamatok veszélyeztetik a nemzetgazdaság, illetve egyes ágazatok nyersanyagellátását.
Az indoklás szerint ilyen, nemzetgazdaságot veszélyeztető helyzet alakult ki például a koronavírus-világjárvány alatt is, amikor a kormány rendeletben állapított meg sajátos szabályokat erre a területre.
A kormány szerint ugyanakkor a hatékony és gyors állami beavatkozásra a veszélyhelyzeten kívüli időszakban is szükség lehet.
A törvénymódosítás szerint már 5 százalékos árnövekedés is megalapozhatja a piacfelügyeleti intézkedések bevezetését, az állapot legfeljebb egy évig tartható fenn, de indokolt esetben egy évvel meghosszabbítható. Ennek keretében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke bizonyos méretű bányák esetében rendeletben határozhatja meg például a kitermelt mennyiséget. Ezen állapot megléte esetére bevezetik a kiegészítő bányajáradék intézményét, amit a korábban évi 3 milliárd forintot meghaladó árbevételt elérő bányák után kell majd fizetni, ha a nyersanyag értékesítési ára meghaladja a hatóság elnöke által rendeletben meghatározott egységárat. A kiegészítő bányajáradék mértéke az egységárhoz képesti többletbevétel 90 százaléka.
A bányászati törvényben ezentúl külön érvényesítendő szempontként jelenik meg a műszaki üzemi terveknél a nemzetgazdaság nyersanyagellátási szükségletének kielégítése.
A világörökségi területen található bányatelkeken a kitermelés feltételeit a bányafelügyeleti hatóság határozza meg. A bányatörvény emellett kiegészül a hidrogénrendszer telepítésének jogi alapjaival is.
A villamos energiáról szóló törvény módosítása kiterjeszti és pontosítja a hálózati engedélyeseknek a villamosenergia-tároló létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályait.
A földgáz-ellátásáról szóló törvény is módosult: a felhasználók érdekében egyszerűsödnek és egységessé válnak az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok.
Az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló uniós irányelv következtében módosul a vasúti közlekedésről szóló törvény is.
A jogszabály arról is rendelkezik, hogy újra közzé kell tenni és le kell folytatni a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által kiírt, az önálló bírósági végrehajtói álláshelyek betöltésére vonatkozó folyamatban lévő pályázati felhívásokat.
Az indoklásban arra hivatkoznak: az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer felügyelete október 1-jétől a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához került a jogelőd Igazságügyi Minisztériumtól, ezért indokolt a hatáskörök és felelősségi körök azonos helyre telepítése, amely a folyamatban lévő eljárásokat és így a korábban kiírt végrehajtói álláshelyeket is érinti.
Az Országgyűlés 135 igen és 5 tartózkodó szavazattal, ellenszavazat nélkül elfogadta a képzéseket és a foglalkoztatást érintő törvények módosítását, amely szerint a jövőre a szakképzésben részt vevők is felvehetik a Diákhitel Központtól a képzési hitelt.
A jogszabály ugyanakkor a felnőttképzés esetében az eddigieknél szigorúbb feltételeket ír elő a képzési hitel felvételéhez. Szigorodik az állami forrásból megvalósuló felnőttképzések ellenőrzése is. Ha egy államilag támogatott képzést látszólag lefolytatott a felnőttképző, de ezt nem tudja dokumentumokkal igazolni, akkor azonnal visszavonhatják az engedélyét, törölhetik a felnőttképzők nyilvántartásából, valamint kétéves eltiltást és közigazgatási bírságot is kaphat.
A módosítás szerint jövőben a bevett egyházak által szervezett hit- és erkölcstanórát tartó személyeket is nyilvántartásba veszik a köznevelés információs rendszerében, így ők is rendelkeznek majd oktatási azonosítóval.
Módosult a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, így a jövőben az állami felsőoktatási intézményekben is rugalmasabb lehet a bérezés.
A Testnevelési Egyetem elnevezése Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemre módosul.
A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány számára átadnak egy budapesti ingatlant. Az alapítvány értékesítheti a számára átadott ingatlant, ám az abból befolyó összeget csak a vagyonjuttatásról rendelkező törvényben meghatározott módon használhatja fel.
A címlapfotó illusztráció.