logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Márki-Zay minimálbér-ellenes kampányba kezdett, így a baloldal sem szavazta meg a minimálbér-emelést

| Szerző: hirado.hu
Az Országgyűlés a kormánypárti képviselők szavazatával kedden elfogadta a jövő évi minimálbér-emeléshez szükséges adócsökkentéseket. Így januártól történelmi emelést hajt végre a kormány. A minimálbér januártól eléri majd a 200 ezer forintot, a garantált bérminimum pedig a 260 ezer forintot. Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje azonban minimálbér-ellenes kampányba kezdett, az ellenzéki képviselők pedig nem szavazták meg a minimálbér-emelést az Országgyűlésben. Márki-Zay szövetségesei még néhány hete is magasabb minimálbért követeltek a kormánytól.

Nem jó, ha túl magas a minimálbér. Többek között erről beszélt internetes videójában a baloldal miniszterelnök-jelöltje. Márki-Zay Péter szerint, ha túl magas a minimálbér, akkor a vállalkozók nem fognak alkalmazni embereket.

„Én gazdasági kérdésekben roppant liberális vagyok, én nem feltétlenül tartom szükségesnek a minimálbért se”

– nyilatkozta korábbi videójában Márki-Zay Péter, de szombaton erre már másként emlékezett.

Nagyjából két és fél millió embert érint a minimálbér és a garantált bérminimum 20-20 százalékos emelése. Amíg a minimálbér 2009-ben 71 500 forint volt, januártól 200 ezerre emelkedik. A szakmunkás minimálbér pedig a 2009-es 87 000 forinthoz képest eléri a 260 ezer forintot. Vagyis a legkisebb bérek nagyjából háromszorosára emelkednek a 2010 előtti szinthez képest. Ennek köszönhetően például jövőre a minimálbér magasabb lesz, mint a Gyurcsány–Bajnai-korszakban az átlagbér volt.

A minimálbér-emelés a legutóbbi nemzeti konzultációnak is témája volt. A válaszadók elsöprő többsége, 94 százalék támogatta a kormány kezdeményezését az emelésről. Végül meg is született a bérmegállapodás.

A minimálbér 200 ezer forintra emelésével nő a gyermekgondozási díj maximális összege, a hallgatói gyed, a gyermekek otthongondozási díja, a nagyszülői gyed maximális összege, a táppénz napi maximális összege, az álláskeresési járadék maximális összege, bizonyos betegségekhez kapcsolódóan a munkavállalói adóalap-csökkentő kedvezmény.

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója szerint a keresetek növekedése újabb lendületet adhat a gazdaságnak. A gazdaság nagyon sok szektora profitálhat. Kiskereskedelem, szolgáltatások, ipar, hiszen a rendelkezésre álló jövedelem – láthatjuk – 20-20 százalékos növekedésével a háztartások elkölthetik ezt a növekményt, és ez természetesen megmozgatja a gazdaság különböző szereplőit, a különböző szektorait – közölte Pásztor.

A kormány vállalta, hogy csökkenti az adókat, ha a munkaadók 200 ezer forintra emelik a minimálbért. A parlamenti döntés lehetővé teszi a vállalkozásoknak a magasabb minimálbér kigazdálkodását – közölte a pénzügyminiszter. A kisvállalati adó (kiva) kulcsa egy százalékponttal 10 százalékra csökken, ez a döntés mintegy 10 milliárd forintot hagy az érintett vállalkozásoknál – ismertette Varga Mihály.

Kapcsolódó tartalom

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője közösségi oldalán hívta fel arra figyelmet, hogy az adócsökkentő intézkedések közül a baloldal egyiket sem szavazta meg ma az Országgyűlésben, a képviselő szerint „hirtelen valami fontosabb dolguk akadt megint”.

A legkisebb bérek emelése már csak azért is fontos, mert felfelé húzza a többi bért is. Nemzetközi tanulmányok bizonyítják, hogy a legkisebb bérek emelkedése megmozgatja a teljes bérskálát. Vagyis,

a minimálbér és a szakmunkás minimálbér emelése közvetlenül mintegy két és fél millió embert érint, de közvetve szinte mindenkit, aki dolgozik, azaz 4,7 millió munkavállalót.

 

Ajánljuk még